PK ÍH 2020/87.
PK ÍH 2020/87.
2020.09.01.
A visszautasított fellebbezés ismételt benyújtására nem alkalmazhatók a Pp.-nek a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartására vonatkozó szabályai [Pp. 178. § (1) bekezdés, 364. §].
Az O-i Járásbíróság ítélete ellen a II. rendű alperes fellebbezése alapján indult másodfokú eljárásban a Gy.-i Törvényszék végzésével visszautasította a II. rendű alperes fellebbezését arra hivatkozva, hogy a II. rendű alperes az erre vonatkozó hiánypótlási eljárás keretében sem jelölte meg a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört. A végzés 2019. december 20. napján jogerőre emelkedett.
A II. rendű alperes a 2020. január 20. napján érkezett 7. sorszámú beadványában fellebbezését ismételten előterjesztette, azt pontosította, megjelölte a gyakorolni kívánt felülbírálati jogkört, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.) 178. §-ára és 364. §-ára hivatkozással a korábbi fellebbezése hatályának fenntartását kérte.
A törvényszék végzésével a II. rendű alperes fellebbezését visszautasította. Határozatának indokolása szerint a Pp. 178. §-ában írtak kizárólag a keresetlevél visszautasítására vonatkozó rendelkezést tartalmaznak, ezért a II. rendű alperes beadványát a járásbíróság ítélete elleni új fellebbezésnek tekintette, s azt mint elkésettet visszautasította.
A végzéssel szemben a II. rendű alperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben kérte, hogy az ítélőtábla a törvényszék végzését helyezze hatályon kívül, az ítélet elleni fellebbezését tekintse határidőben benyújtottnak, és kötelezze a törvényszéket annak érdemi elbírálására. Érvelése szerint a törvényszék a Pp. 364. §-ának és 178. § (1) bekezdésének a megsértésével hozta meg határozatát. Kifejtette, a Pp. 178. § (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a keresetlevél előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a felperes az ügy előzményére hivatkozással a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra előterjeszti vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti, a Pp. 364. §-ának utaló szabálya alapján a fellebbezésre is irányadó. Utalt arra, ha a keresetlevél visszautasításához fűzött rendelkezéseket a jogalkotó a másodfokú eljárásban alkalmazható rendelkezések közül ki kívánta volna zárni, erről kifejezetten rendelkeznie kellett volna.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében a törvényszék végzésének helybenhagyását kérte. Véleménye szerint a Pp. 364. §-ában írtakból nem következik az, hogy a fellebbezés kapcsán a Pp. 178. §-ának a keresetlevél visszautasítására vonatkozó rendelkezései is alkalmazandók a másodfokú eljárásban. Hangsúlyozta, a fellebbezésre vonatkozóan a Pp. 366. §-a kifejezett rendelkezést tartalmaz.
A fellebbezés alaptalan.
A Pp. 370. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezésre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés 371. § (1) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy azt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik, továbbá, hogy felülbírálati jogkörei közül melynek, vagy melyeknek a gyakorlását kéri a másodfokú bíróságtól.
A törvényszék végzése a fellebbezés visszautasításáról rendelkezett, a felperes azt a Pp. szabályainak megsértésére alapítottan támadta, következésképpen a végzés felülbírálatára a Pp. 369. § (1) bekezdésében írt eljárásjogi felülbírálati jogkör gyakorlása esetében van lehetőség. E felülbírálati jogkör jellegéből adódóan a Pp. 371. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fellebbezésben szükséges az eljárási jogszabálysértés feltüntetése a jogszabályhely megjelölésével. Lényeges, hogy amennyiben egy § vagy cikk több bekezdésből áll, a jogszabályhely megjelölése akkor megfelelő, ha az érintett bekezdés is egyértelműen megállapítható, és a Pp. 371. § (1) bekezdés d) pontja szerinti indokolás is kapcsolódik hozzá. A II. rendű alperes fellebbezése a gyakorolni kívánt felülbírálati jogkört illetően a Pp. erre vonatkozó, a 369. §-ban rögzített teljes jogszabályszöveget tartalmazza, amelyben szerepel a Pp. 369. § (1) bekezdése is, megjelölte továbbá abban azt az eljárási szabályt is, amelyet álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértett. Erre figyelemmel az ítélőtábla úgy tekintette, hogy a II. rendű alperes fellebbezése az eljárásjogi felülbírálati jogkör gyakorlására irányuló kérelmet foglal magában.
A Pp. 371. § (1) bekezdés b) pontja szerint a fellebbezésben határozott kérelmet kell előadni arra, hogy az elsőfokú végzés kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül. Lényeges, hogy a jogi képviselővel eljáró fél esetében is alkalmazandó Pp. 110. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a fellebbező fél által előadott kérelmet a tartalma szerint, a fellebbezés előterjesztésével elérni kívánt célnak megfelelően kell figyelembe venni. A II. rendű alperes fellebbezésében a törvényszék végzésének hatályon kívül helyezését és a törvényszéknek az ítélet ellen benyújtott jogorvoslati kérelme érdemi tárgyalására utasítását kérte. Ebből kitűnően a II. rendű alperes fellebbezése a törvényszék végzésének megváltoztatására irányuló kérelemként értékelendő. A fentiekre tekintettel a fellebbezés megfelel a Pp. 370. §-ának, ezért nem volt akadálya annak, hogy az ítélőtábla a II. rendű alperes fellebbezését érdemben vizsgálja.
Alaptalanul hivatkozott a II. rendű alperes arra, hogy a törvényszék a Pp. 364. §-ának és 178. § (1) bekezdésének megsértésével hozta meg határozatát. A Pp. 364. §-a szerint a Pp. fellebbezésre vonatkozó szabályokat rögzítő XXVII. fejezetének eltérő rendelkezése hiányában a másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a másodfokú eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, valamint a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés valóban utaló szabályt tartalmaz az elsőfokú eljárás szabályaira, ez azonban csak a peres eljárásra vonatkozó általános szabályokra vonatkozik, azokra a szabályokra azonban nem, amelyek csak az elsőfokú eljárási szakaszban felmerülő eljárási kérdéseket rendezik. A Pp.-nek kétséget kizáróan ilyen, kizárólag az elsőfokú eljárásban érvényesülő szabálya a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartására vonatkozó 178. § (1) bekezdése. A keresetlevél és a fellebbezés eljárásjogi rendeltetése, joghatásai, tartalmi és formai követelményei lényegesen eltérnek egymástól, jórészt mások a visszautasításukra alapot adó okok is, így a visszautasított keresetlevél joghatásainak fenntartásával kapcsolatos rendelkezés a visszautasított, majd újból előterjesztett fellebbezésre nem alkalmazható. A törvényszék tehát jogszabálysértés nélkül helyezkedett arra az álláspontra, hogy a II. rendű alperes 7. sorszámú beadványában előterjesztett jogorvoslati kérelem elkésett fellebbezésnek tekintendő, és azt jogszerűen utasította vissza a Pp. 366. § (1) bekezdése alapján.
A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék végzését a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Pkf.II.20.132/2020/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás