2020. évi LXXXVII. törvényhez
2020. évi LXXXVII. törvény indokolás
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXXXVII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja értelmében közzé kell tenni.
A szakképzési és a köznevelési rendszer szétválasztása érdekében 2020. január 1-jén új szakképzési törvény lépett hatályba. Ennek egyik fő változása az volt, hogy a köznevelési törvényből egyrészt kikerültek a szakképzésre vonatkozó szabályozók, másrészt viszont törekvés volt a két jogszabály egyes elemeit tekintve az egységes szabályozásra. Jelen módosítás egyik fő célja a köznevelési intézmények zökkenőmentes továbbműködésének megteremtése, másrészt az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés. A módosítás egyes tartalmi szabályozók deregulálásával összefüggésben koherenciát teremt a törvény rendelkezései között. A tankönyvellátás szabályainak módosulása szükségessé tesz pontosításokat, illetve hatályon kívül helyezéseket is.
A gyöngyöspatai szegregációs ügyben, a Debreceni Ítélőtábla által − a korábban hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján − hozott ítélet kapcsán felmerült, hogy hasonló jogsértések esetén a természetbeni kártérítés méltányos és igazságos. A módosítás a jövőben bekövetkező, nem megfelelő minőségű oktatáshoz való hozzáférés esetén bekövetkező jogsértésekre vonatkozóan előírja, hogy a bíróság a pénzben megállapított sérelemdíj helyett oktatási szolgáltatásként állapítsa meg az okozott kár megtérítést.
A nemzetiségi nevelés-oktatást érintő módosítások az egységes jogalkalmazást segítik és erősítik a különböző fenntartású nemzetiségi köznevelési intézményekben. Arra irányulnak, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvénnyel összekapcsolva, azzal nagyobb összhangban jelenítse meg a törvény a nemzetiségi önkormányzatok egyetértési és véleményezési jogosítványait. Másrészt, reagálva a nemzetiségek igényére, megteremti a lehetőséget a kiegészítő nemzetiségi óvodák létrehozására.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az elmúlt időszakban bekövetkezett, tanárokat ért atrocitások kapcsán szükséges a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott személyek fokozottabb védelme biztosításáról mint állami kötelezettségről a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapelvi szintű rendelkezései közötti deklaráció formájában rendelkezni.
2. §
A szakképzési és a köznevelési rendszer szétválása után a szakgimnázium és a szakiskola továbbra is a köznevelési rendszer része, az ingyenesen igénybe vehető köznevelési feladatok módosítása szükséges.
3. §
Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja lehetővé teszik az alapfokú művészetoktatás megszervezését nemzetiségi tanulóknak is. Fentiekkel összhangban a fenntartó költségvetési támogatás igénybevételére is jogosult, erre a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is kötelezte a Magyar Államkincstárt. Ugyanakkor a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a köznevelési alapfeladatok között nem jeleníti meg a nemzetiségi alapfokú művészetoktatást, amelynek pótlása egységes jogértelmezést és jogbiztonságot teremt ebben a kérdésben.
Megjelenik továbbá az alapfeladatok között a kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés.
4. §
A módosított Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódó deregulációs rendelkezés.
5. §
A képesítő vizsga fogalmát a szakképzésről szóló törvény (a továbbiakban: Szkt.) vezette be a 2020/21. tanévtől. A szakgimnáziumban a kötelezően választandó vizsgatárgy képesítő vizsgával kiváltható.
6. §
A köznevelési intézmények típusait egészíti ki a kiegészítő nemzetiségi óvodával.
7. §
A módosítás meghatározza a kiegészítő nemzetiségi óvodában folyó nevelő munka céljait.
8. §
A módosítás amiatt szükséges, mert a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat szabályozó rendelkezésekben technikai dereguláció történik, ugyanis nem minden vonatkozó szabály igényel törvényi szinten megállapítást.
9. §
A módosítás a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételének szabályait, továbbá alapító okiratának, szakmai alapdokumentumának tartalmi elemeit pontosítja a köznevelési és szakképzési rendszer szétválásával és a köznevelés területén továbbműködő szakmai nevelést-oktatást nyújtó intézményekkel (szakgimnázium, szakiskola) összefüggésben a köznevelési intézmények sajátosságainak figyelembevételével.
10. §
A helyi tantervet a kerettantervet kiegészítve kell elkészíteni. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelvét ezt követően a pedagógiai program összeállításakor kötelezően figyelembe kell venni, ha az iskolában SNI-s tanuló van, az iskola két tanítási nyelvű vagy nemzetiségi. Hasonlóképp az új alapfokú művészeti iskola alapprogram és a kollégiumi alapprogram is meghatározó alapdokumentum marad.
11. §
A javaslat lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a veszélyhelyzetben bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatai alapján a tanítási év bizonyos időszakaiban, illetve egyes más speciális esetekben miniszteri rendelet lehetővé tegye, hogy a jövőben a nevelés-oktatás, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online vagy más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában – elsősorban digitális eszközök alkalmazásával – történjen. A szabályozási javaslat célja, hogy a digitális oktatás végrehajtási szintű szabályainak megalkotására az alábbi esetekben kerüljön sor (kiemelve, hogy a szabályozás nem tenné kötelezővé a tantermen kívüli, digitális oktatási munkarend alkalmazását ezekben az esetekben sem, csak lehetőséget adna az intézmények számára):
– a május–júniusi érettségi vizsgaidőszakot megelőző két hétben a végzős tanulók számára: ez a megoldás elősegítené a tanulók eredményesebb felkészülését az érettségi vizsgára, mivel az utolsó időszakban amúgy is lényegesen nagyobb szerepet kap az önálló felkészülés;
– azokon a tanítási napokon, amikor a jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap-áthelyezés szombati napra esik;
– olyan rendkívüli esetekben („vis major helyzetek”), amikor az intézményvezető akár rendkívüli szünetet is elrendelhetne, de a tantermen kívüli, digitális munkarend mellett lehetővé válik az adott időszak kihasználása az oktatási-nevelési tevékenység folytatása céljából (pl. az épület egy része vagy egésze átmenetileg nem használható).
Mindhárom esetben igaz, hogy kizárólag az alábbi garanciális elemek teljesülése esetén rendelheti el az intézményvezető a tantermen kívüli, digitális munkarendet:
– az iskoláknak ezen időszakok alatt is biztosítani kell azon tanulók felügyeletét, akik nem tudnak otthon maradni;
– minden tanuló számára biztosítani kell a szükséges hozzáférést az előírt digitális kapcsolattartási formákhoz, vagyis azon tanulók, akiknek otthon nincs megfelelő számítógépe, internet-hozzáférése stb., azok számára az intézmény ad ki eszközt vagy az iskolában lévő eszközök használatát teszi lehetővé számukra a felügyelet mellett;
– követni kell a tantermen kívüli, digitális munkarend módszertani megvalósítására vonatkozóan az EMMI által közzétett szakmai iránymutatást.
12. §
A módosítás a nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó kivételi szabályokat pontosítja, ugyanis ezek a kivételek az egyházi és magánintézményekre vonatkozó kivételekkel egy helyen szerepelnek a törvényben és nem mindegyik alkalmazható a nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekre. Ilyen például az, hogy a nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények esetében nem értelmezhető, hogy a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja. Szintén értelmezhetetlen a nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézmények esetén, hogy a jogviszony fizetési kötelezettséghez lenne köthető, továbbá nem alkalmazhatóak az e bekezdésben foglaltak, mivel a nemzetiségi önkormányzati intézmények munkatársai közalkalmazottak, így esetükben kötelező pályázati eljárás lefolytatása.
13. §
A módosítást a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok nyilvántarthatóságának, valamint az adatmegőrzési idő meghatározásának szükségessége indokolja. A sajátos nevelési igény nyilvántartása azért szükséges, mert az ilyen tanulók esetén mind az utaztatás, mind a külföldön tartózkodás speciális feltételeket igényelhet. Az adatkezelési időtartam pedig a középiskolai oktatás teljes lehetséges időtartamára (amely nyelvi előkészítő és 13. évfolyam esetén hat év is lehet) vonatkozik a jogosulatlan igénybevétel megakadályozása érdekében.
14. §
A módosítás a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmények működési, felvételi körzetének meghatározásával kapcsolatos nemzetiségi önkormányzati egyetértés kikérésének szabályozását összekapcsolja a nemzetiségek jogairól szóló törvény vonatkozó szabályaival.
15. §
A szakiskola és a szakgimnázium esetén is törvényben kell szabályozni a tanulói jogviszony megszűnésének eseteit.
16. §
A szakasz a művészeti vizsgákról kiállított bizonyítvánnyal egészül ki, amely bizonyítványoknak tartalmaznia kell a végzettségnek megfelelő Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) szerinti besorolási szintet.
17. §
A kiegészítés a művészeti szakgimnáziumban lehetővé teszi a párhuzamos oktatást.
18. §
A gyöngyöspatai szegregációs ügyben, a Debreceni Ítélőtábla által − a korábban hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján − hozott ítélet kapcsán felmerült, hogy hasonló jogsértések esetén a természetbeni kártérítés méltányos és igazságos. A módosítás a jövőben bekövetkező, nem megfelelő minőségű oktatáshoz való hozzáférés esetén bekövetkező jogsértésekre vonatkozóan előírja, hogy a bíróság a pénzben megállapított sérelemdíj helyett oktatási szolgáltatásként állapítsa meg az okozott kár megtérítést. A bíróság által elrendelt, utólagosan nyújtott oktatási, felnőttképzési szolgáltatásnak összhangban kell állnia a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK irányelvvel, valamint az annak átültetését szolgáló jogszabályokban előírt egyenlő bánásmód követelményével, mert csak ebben az esetben állapítható meg, hogy a szankció arányos szankciónak bizonyul az irányelv 15. cikke alapján.
19. §
A szakgimnáziumban lehetővé teszi, hogy a szakmai oktatást az eltérő munkarendű tanulók számára együttesen is meg lehet szervezni.
20. §
A módosult, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján a pedagógus-továbbképzések szervezésének előfeltétele, hogy a szervező a felnőttképzési intézmények nyilvántartásában szerepeljen. A módosítás indoka, hogy a pedagógus-továbbképzéseknek az Fktv. hatálya alá rendelése felesleges adminisztrációs terhet és hatáskör elvonást jelentene, ami párhuzamos közigazgatási eljárásokat eredményezne az akkreditáció tekintetében. A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerére vonatkozó előírások a pedagógus-továbbképzések szervezőit érintik, a lezajlott továbbképzésekre és az azon eredményesen részt vevőkre vonatkozik.
21. §
A pedagógusminősítésben való önkéntes részvételre és címzetes fokozat szerzésére ad lehetőséget a szabályozás a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá nem tartozó személyi kör számára. Végrehajtási rendelet szerint ez az egyházi szolgálati jogviszony alapján oktató személyek, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény alapján 2020. július 1-jétől munkaviszonyban továbbfoglalkoztatott oktatók, és a felsőoktatásban tanár munkakört betöltők számára adna módot az önkéntes fokozatszerzésre, amely megkönnyíti az átjárhatóságot a köznevelés rendszerébe.
22. §
A szakgimnáziumi nevelés-oktatás és a kimeneti mérés az Szkt. szabályrendszerétől elkülönült, ezért az oktatásért felelős miniszter látja el a szakmai képzés megvalósításával járó feladatokat (programkövetelmény, kerettanterv). A művészeti képzések képesítő vizsgáinak résztvevői létszáma nagyságrendileg nem hasonlítható a szakképzés egyéb vizsgáihoz, ugyanakkor olyan speciális tárgyi feltételeket igényelnek (pl. artista, balett táncos képzés), amelyeket az Szkt. által szabályozott akkreditált vizsgaközpontok nem lesznek képesek ellátni, ezért szükséges ezeknek az intézményeknek a kijelölését és állami felügyeletét a korábbi, az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézményekről szóló EMMI rendeletben foglaltakhoz hasonlóan rendezni.
23. §
Az Szkt.-vel összefüggésben a szakgimnáziumokra és szakiskolásra a szakmai kerettantervek kiadása és közzététele az oktatásért felelős miniszter jogkörébe kerül, ezért szükséges a vonatkozó szakasz módosítása.
24. §
A módosítás az érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában követendő véleménykérés sorrendjét pontosítja.
25. §
A módosítás a nemzetiségi köznevelési intézmény létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával kapcsolatos nemzetiségi önkormányzati egyetértés kikérésének szabályozását összekapcsolja a nemzetiségek jogairól szóló törvény vonatkozó szabályaival. Rögzíti továbbá az érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában követendő véleménykérés sorrendjét.
26. §
A szakgimnáziumban és szakiskolában kerettantervekként történik a szakmai könyvek kiadása, ezért szükséges a tankönyvjegyzékre vonatkozó szakasz módosítása is.
27. §
A módosítás a térítésmentes tankönyvellátás biztosításához figyelembe vehető tankönyvtámogatás összegére vonatkozó rendelkezés pontosítása.
28. §
A szakgimnáziumban oktatható szakképesítések meghatározására ad a szabályozás felhatalmazást miniszteri rendelet alkotására.
A veszélyhelyzetben bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatai alapján a módosítás felhatalmazást ad az oktatásért felelő miniszternek, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarend megszervezésére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.
A készségfejlesztő iskola mint Nkt. hatálya alá tartozó köznevelési intézmény és nevelési-oktatási szakasz elvégzését igazoló bizonyítvány MKKR szerinti besorolási szintjére ad a szabályozás felhatalmazást kormányrendelet alkotására, valamint az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekre és az oktatási központra vonatkozó kormányrendeleti felhatalmazás is kiegészítésre kerül.
A tankönyvvé nyilvánítással, -ellátással kapcsolatos felhatalmazó rendelkezés módosítását az indokolja, hogy az állami tankönyvfejlesztési és -kiadási feladatkör egyaránt az Oktatási Hivatalhoz került, tehát nem szükséges egyes speciális eljárási szabályok megalkotása a jövőben.
A nem állami tankönyvkiadók köznevelési tankönyveire vonatkozóan a korábbi szabályok változatlanok maradnak, ebből a piaci kiadók számára hátrány nem keletkezik. A szakképzési tankönyvek vonatkozásában a szakképzésért felelős miniszter is meghatározhat végrehajtási rendeletben vagy saját hatáskörben szabályokat, az Oktatási Hivatal továbbra is közli a szakképzési tankönyvjegyzéket, a tankönyvellátásban közreműködő könyvtárellátó, a Könyvtárellátó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság továbbra is ki fogja szállítani a szakképzési tankönyveket.
29. §
A szakképzési és a köznevelési rendszer szétválasztása miatt bekövetkező szövegpontosítások és terminológiai változások indokolják a szövegcseréket.
A sportról szóló törvény terminológiájával való összhangot teremti meg a rendelkezés, valamint a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá nem tartozó személyi kör számára a pedagógusminősítésben való önkéntes részvétel és címzetes fokozat megszerzése kapcsán pontosítja a kapcsolódó rendeleti felhatalmazást.
Egyéb, jogtechnikai pontosításokat is tartalmaz a módosítás.
30. §
A szakképzési és a köznevelési rendszer szétválasztása miatt bekövetkező szövegpontosítások és terminológiai változások indokolják a hatályon kívül helyező rendelkezéseket. Egyes esetekben technikai dereguláció történik. Egyes, a törvényben megállapított pedagógiai-szakmai szolgáltatást szabályozó rendelkezések miniszteri rendeletben kerülnek a jövőben szabályozásra.
31. §
A törvénymódosítás hatálybalépését állapítja meg két időponttal.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás