KÜ BH 2020/89
KÜ BH 2020/89
2020.03.01.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett földhasználó ügyfélnek minősül az ingatlan használatát érintő változás bejegyzése iránti eljárásban. A használati megosztásról szóló megállapodás a használati rendet ábrázoló térképi kimutatással együtt érvényes [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 15. § (1) bekezdés; 2013. évi CCXII. tv. (Fétv.) 71. § (8) bekezdés].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2016. március 11-én földhasználati bejelentési adatlapon kérelmezte az Ozora külterület ... hrsz.-ú ingatlanra (a továbbiakban: ingatlan) vonatkozó használat bejegyzését a földhasználati nyilvántartásba használati megosztásról szóló megállapodás jogcímén, 2015. december 22-től határozatlan időtartamra. A kérelem mellékletként csatolta a 2016. január 11-én kelt, tulajdonosok között létrejött, a közös tulajdonban álló termőföld használatáról szóló megállapodást és a 2015. november 9-én kelt térképmásolatot.
[2] A Tamási Járási Hivatal Földhivatali Osztálya (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2016. április 1-jén kelt 701514/2/2016.03.11. számú egyszerűsített határozattal a felperes földhasználati lapjára a kérelemben foglaltaknak megfelelően bejegyezte az ingatlanra vonatkozó földhasználatot.
[3] Az alperesi beavatkozó a 2017. június 1-jén kelt beadványában, mint K. J.-né jogutódja kérte az elsőfokú határozat számára történő kézbesítését.
[4] Az alperesi beavatkozó a részére kézbesített elsőfokú határozattal szemben 2007. július 3-án fellebbezést terjesztett elő, melynek folytán eljárt alperes a 700.029-2/2017. számú határozatában a fellebbezésnek helyt adott és az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy az ingatlanra vonatkozóan 2016. január 11-én kelt használati megállapodáson alapuló tulajdonosi földhasználat jogcímén benyújtott földhasználati nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasította. Az indokolás szerint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 71. § (9) bekezdése alapján a használati megosztásról szóló megállapodás mellékletét képező térkép nem lehetne 30 napnál régebbi, azonban a perbeli esetben a 2016. január 11-ei megállapodáshoz képest a 2015. november 9-én kelt térképmásolat 30 napnál régebbi, mindezek alapján a használati megállapodás érvénytelen, ezért a földhasználati nyilvántartásba vételi kérelmet a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 9. § (1) bekezdése alapján elutasította.
A felperes keresete
[5] A felperes az alperesi határozattal szemben keresetet terjesztett elő, amelyben az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 99. § (1) bekezdésére és a Ket. 66. § (1) bekezdésre hivatkozással kifogásolta, hogy az alperes az igazolási kérelmet nem tartalmazó elkésett fellebbezést érdemben elbírálta, annak ellenére, hogy az alperesi beavatkozó az eljárásban tulajdonosi jogállás hiányában ügyfélként nem vehetett volna részt. Hivatkozott továbbá a Ket. 114. § (1)–(3) bekezdéseinek megsértésére. Álláspontja szerint nem válik érvénytelenné a használati megállapodás a 30 napnál régebbi térképmásolat csatolás okán.
Az elsőfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság a 4.K.27.143/2017/11. számú ítéletével a keresetet elutasította. Az alperesi beavatkozó ügyféli jogosultságának vizsgálata körében rögzítette, hogy a közigazgatási eljárás indulása – 2016. március 11-e – időpontjában az alperesi beavatkozó valóban nem volt a tárgyi ingatlan tulajdonosa, azonban a földhasználati lapon földhasználóként – feles bérlet jogcímén – 2015. július 10. – 2035. július 9. időtartamban nyilván volt tartva. Mindebből következően az eljárás megindulásának időpontjában az alperesi beavatkozó regisztrált földhasználó volt, így jogát, jogos érdekét érintette az ügy, a Ket. 15. § (1) bekezdése szerinti ügyfélnek minősült. Az ügyféli jogállással rendelkező alperesi beavatkozó a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú határozattal szemben fellebbezhetett, amelyet az alperesnek el kellett bírálni. Indokai szerint az elsőfokú hatóság a felperesi használatot regisztráló egyszerűsített határozatot csupán a felperes részére kézbesítette, ettől függetlenül azonban az alperesi beavatkozó az ügyféli jogállása miatt a későbbiekben kérhette a határozat részére történő kézbesítését. A felperes anyagi jogi kifogását illetően a Fétv. 71. § (8) és (9) bekezdésre hivatkozással kifejtette, hogy a használati megosztásról szóló megállapodás csak és kizárólag akkor érvényes, ha ahhoz kapcsolódik egy 30 napnál nem régebbi, használati rendet ábrázoló térképi kimutatás. Figyelemmel arra, hogy a használati megosztásról szóló megállapodás keltezése 2016. január 11-ei, a térképi kimutatásé pedig 2015. november 9-ei – azaz 30 napnál régebbi –, nem érvényes a megállapodás, így a kérelem Kormányrendelet 9. § (1) bekezdése szerinti elutasítása jogszerű. Érvelése szerint a fenti jogszabályokból következően egységben kell értelmezni a használati megosztásról szóló megállapodást, illetve az ahhoz kapcsolódó térképet. A térkép datálásával összefüggő probléma miatt a megállapodás nyilvánvaló érvénytelensége egyértelmű volt.
A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem
[7] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetnek helyt adást kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:13. § (2) bekezdését, a Fétv. 69-70. §-át, a Ket. 15. §-át, 114. §-át, 66. §-át és a 99. §-át. Az alperesi beavatkozó ügyféli minőségének vitatása körében a Ptk. 5:13 §-ára hivatkozással hangsúlyozta, hogy a használati rend kialakítása egy rendelkezési jog, amelyet semmilyen formában nem adott át a tulajdonos az alperesi beavatkozónak. A tárgyi ingatlannak az alperesi beavatkozó nem a tulajdonosa, ezért a felperes kérelmére indult eljárásban ügyféli minősége nem áll fenn. Nézete szerint az elsőfokú határozatot kizárólag az ingatlan tulajdonosainak kellett megküldeni, a földhasználóknak nem. A használati rend valamennyi tulajdonostársnak kiküldésre került, azt a tulajdonos közölte a földhasználóval. Amennyiben az alperesi beavatkozó mégis ügyfélnek minősül, az alperes akkor sem módosíthatja, vonhatja vissza az egy éven túli határozatát, mivel annak visszavonása jóhiszeműen szerzett jogot sért (Ket. 114. §).
[8] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában való fenntartását kérte.
[9] Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában való fenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes maga is a megsemmisített alaphatározat szerinti használati rend szerint kérte a 2017. március 29-én kelt használati megállapodásban foglaltak szerint a tulajdoni hányadának földhasználati nyilvántartásba vételét.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[11] A Pp. 275. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálására során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A (2) bekezdés szerint a Kúria jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül.
[12] A Ket. 15. § (1) bekezdése szerint ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
[13] Az ügyfélképességet a bejegyzés alapjául szolgáló megállapodás benyújtásának időpontjában fennálló jogi helyzetnek megfelelően kell vizsgálni. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. 5. § (1) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartás – az ingatlanok e törvényben meghatározott adatai (a továbbiakban: ingatlanadatok) kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartás része a tulajdoni lap, amelynek III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait: földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga. Az alperesi beavatkozó a szerződéssel érintett ingatlan tekintetében az ingatlan-nyilvántartástól elkülönülten vezetett földhasználati nyilvántartásba bejegyzett jogosultsággal rendelkezett, mivel 2015. július 10-étől kezdődően 2035. július 9-éig a tárgyi ingatlanra feles bérlet jogcímén földhasználóként van bejegyezve. A földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználati jogot nyilvánvalóan érintette a földhasználati nyilvántartásba bejegyezni kért – az ingatlan használati rendjét érintő – változás. A fentiekben kifejtettek alapján az alperesi beavatkozó a perbeli hatósági eljárásban ügyfélnek minősült, azonban ügyfélként nem lett bevonva a hatósági eljárásba.
[14] A Kúria rámutat arra, hogy az ingatlan tulajdonosainak kézbesített elsőfokú határozat annak ellenére sem emelkedett jogerőre, hogy azt az elsőfokú hatóság jogerősítő záradékkal látta el, mivel – a korábbiak szerint – az elsőfokú hatóság az ügyféli minőséget nem tisztázta és a beavatkozónak mint ügyfélnek a határozatot nem kézbesítette. Az ügyfélnek minősülő alperesi beavatkozó kérhette a határozat részére történő kézbesítését, ezt nem helyettesítheti a tulajdonostól származó tájékoztatás. A kézbesítéssel nyílik meg számára a jogorvoslati jog, amelybe beletartozik a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének a lehetősége is.
[15] Ebben az esetben pedig a már fentebb kifejtettek értelmében nem szab korlátot sem a jóhiszeműség, sem az ilyen módon való joggyakorlás [Ket. 114. § (3) bekezdés], mert a mellőzött ügyfél vonatkozásában a közigazgatási határozat nem volt jogerős, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok pedig kizárólag jogerős határozathoz kapcsolódhatnak.
[16] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az alábbi jogszabályok alapulvételével az ügy érdemében helytálló döntést hozott.
[17] A Fétv. 71. § (8) bekezdése szerint a használati megosztásról szóló megállapodás – a (10) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a (9) bekezdésben meghatározott módon elkészített, a használati rendet ábrázoló térképi kimutatással együtt érvényes, az a megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi.
[18] A Fétv. 71. § (9) bekezdése szerint használati megosztásról szóló megállapodásban részes tulajdonostársaknak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott – 30 napnál nem régebbi – hiteles szemlemásolaton egyértelmű jelzéssel, a használati megosztásról szóló megállapodásnak megfelelően, azzal azonosítható módon ábrázolni kell az egyes tulajdonostársak részére kijelölt területet. A térképi kimutatást a használati megállapodásban részes tulajdonostársaknak alá kell írni.
[19] A Kormányrendelet 9. § (1) bekezdése szerint a nyil-vántartásba vétel iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül el kell utasítani, ha a nyilvántar-tásba vétel alapjául szolgáló adatlaphoz csatolt szerződés nyilvánvalóan érvénytelen. A nyilvánvaló érvénytelenség esete akkor áll fenn, ha az érvénytelenség kétségkívül megállapítható a szerződésből.
[20] A Fétv. 71. § (8) bekezdéséből következően a használati megosztásról szóló megállapodás jogszabályban meghatározott módon elkészített, 30 napnál nem régebbi térképi kimutatással együtt érvényes. Azt a felperes maga sem vitatta, hogy a kérelme mellékletként csatolt térképi kimutatás 30 napnál régebbi volt, ez pedig a Fétv. 71. § (8) bekezdéséből következően a megállapodás érvénytelenségét eredményezi.
[21] Az érvénytelenség esetére a Kormányrendelet 9. § (1) bekezdése a kérelem elutasítását rendeli alkalmazni. Annak vizsgálatára nem ad lehetőséget, hogy a kérelem mellékleteként csatolt 30 napnál régebbi térképi kimutatás tartalma azonos-e a jogszabály által előírt, 30 napnál nem régebbi térképi kimutatás tartalmával, a térképi kimutatás időbeliségét érintő hiba a megállapodás érvénytelenségét eredményezi.
[22] Mivel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Kúria a Pp. 275/A. § (1) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.
(Kfv.III.37.652/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás