2020. évi LXXXIX. törvény indokolás
2020. évi LXXXIX. törvény indokolás
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosításáról szóló
2020. évi LXXXIX. törvényhez
2020. évi LXXXIX. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Jelenleg hazánkban közel 15.000 egyedileg védett műemléki érték található, amelyek három értékkategóriába vannak sorolva: „műemlék I. kategória”, „műemlék II. kategória”, valamint általános műemléki védelemként „nyilvántartott műemléki érték”. A kategóriák az egyes műemlékek között érdemi különbségtételt jelentenek. Az értékkategóriákhoz tartozó örökségvédelmi bírság (azaz a műemléket ért sérelem esetén kiszabható bírság) besorolása alapesetben az eszmei értékkel azonos besorolást kapott, ami sok esetben nem képes azt a visszatartó erőt biztosítani, ami képes megvédeni a műemléki értéket a károkozástól.
A törvény célja a jogalkalmazásban megjelenő, gyakorlati nehézségek megszüntetése, és a műemlékvédelem szabályozórendszerének egyszerűsítése. A törvény a kulturális örökséggel összefüggő védelmi szint fenntartása mellett a műemlékek értékalapú védelmére helyezi a hangsúlyt. A továbbiakban a műemlékeket összesen két kategóriába kell sorolni, a „nyilvántartott műemléki érték” kategória kivezetésével, amely alapján mindegyik védett építmény „műemlék”-ként lenne védett a továbbiakban, azonban közülük a leginkább kiemelkedő nemzeti értékeket fokozott védelemben szükséges részesíteni „kiemelten védett műemlék” megnevezéssel. Amelyek ilyen védelmet nem kapnak, azok is hordoznak műemléki értéket, elnevezésük „védett műemlék”.
A kiemelten védett műemlékek közé azok, a nemzeti identitástudatunkhoz tartozó, kiemelkedő jelentőségű műemlékeink tartoznának, amelyekhez átfogó, kiemelt védelem és az államot a törvény erejénél fogva megillető elővásárlási jog tartozik. A kiemelten védett műemlékeink esetében az érintett ingatlan tartozékaival, alkotórészével, berendezési tárgyaival, magával a fekvése szerinti telekkel együtt védelemben részesülne, és hozzá kijelölt műemléki környezet tartozna.
A jelenleg II. kategóriába tartozó vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő műemléki értékek esetében, felmenő rendszerben, azok végső védelmének kiterjedése értékmeghatározó szakértői vizsgálat alapján kerülne meghatározásra. A szabályozás célja, hogy ezekben az esetekben tételesen meghatározásra kerüljenek azok az értékek (nevesített műemléki értékek), amelyekre az állami szintű védelem ténylegesen kiterjed.
A szabályozás további eleme, hogy megszűnnek a különféle műemléki tanácsadó testületek, helyettük szakmai tanácsadó testületként és a hatósági döntésekhez kapcsolódóan véleményezőként az építészeti-műszaki tervtanácsok (jellemzően az Országos Építészeti Tervtanács) járnak el.
A kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2019/880 EU rendelet) 11. cikke alapján a tagállamok megállapítják a rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. Mindez szükségessé tette a Kötv. örökségvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítését. A hatályos vámjogszabályok a kulturális javakat árunak tekintik, speciális rendelkezés nem vonatkozik rájuk. A Kötv. a kulturális javak behozatalára nem tartalmaz szabályozást és annak esetleges megsértésére vonatkozó szankciókat, így a fentiekre figyelemmel indokolt az örökségvédelmi bírság kiszabhatóságának lehetőségét megteremteni erre az esetkörre is.
A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest törvény) módosítására vonatkozó szabályozás alapján a Várnegyed rehabilitációs program, a Budai Palotanegyedet érintően a Budapest törvény 14. §-ában foglalt célok és közfeladatok megvalósítását szolgáló egyéb beruházások, valamint a Citadella erődöt és környezetét érintő beruházások a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek, azzal, hogy a beruházások megnevezését, helyszínét és közvetlen környezetét kormányrendelet állapítja meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás értelmében a jelenlegi műemléki tanácsadó testület önálló léte megszűnik, feladata a központi építészeti-műszaki tervtanács feladatkörébe olvad be [lásd 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet]. Ez a változtatás illeszkedik a kormányzati struktúrához, egyben figyelembe veszi, hogy a műemléki felújítások, változások az építésügyi feladatellátás területén is megjelennek, így indokolatlan széttagolt kezelésük.
A központi építészeti-műszaki tervtanács törvény vagy kormányrendelet szerinti igénybevétele esetén az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságnak az eljárása, döntése meghozatala során a tervtanács véleményét érdemben vizsgálnia kell. A központi építészeti-műszaki tervtanács tagja a Magyar Művészeti Akadémia által delegált tag is.
A 2. §-hoz
A Kötv. fogalomrendszere kiegészítésre kerül a nevesített műemléki értékkel, amelynek a műemlékek enyhébb kategóriájánál, a műemlékeknél lesz meghatározó szerepe. A nevesített műemléki érték az értékmeghatározó szakértői vizsgálat alapján megállapított és közhiteles nyilvántartásban szereplő érték, amelyre tekintettel a miniszter a műemléki értéket védetté nyilvánította; a nevesítés a műemléki érték egyes elemeire terjed ki. Az értékmeghatározó szakértői vizsgálat részletes tartalmi elemeit és értékelésének rendjét a Kötv. új kormányrendelete fogja meghatározni. A fogalmak köre kiegészül továbbá az értékmeghatározó szakértői vizsgálattal is.
Az egyetemes vagy a nemzeti közemlékezetben kiemelkedő helyet elfoglaló személlyel összefüggésben meghatározó jelentőséggel bíró helyszíneknek a közemlékezetben való megőrzése céljából a nemzeti emlékpont jogintézménye létrehozásra kerül. E cél érdekében a Kötv. fogalomrendszere kiegészítésre kerül a nemzeti emlékponttal.
A 3. §-hoz
A Kötv. hatályos 29. §-ának pontosítását tartalmazza. Műemléki védetté nyilvánítás építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely, műemléki terület, valamint ezek maradványa vagy ezek rendeltetésszerűen összetartozó egysége vonatkozásában indítható, amennyiben ezek országos jelentőségű műemléki értéke feltételezhető. A műemléki érték műemlékké vagy műemléki területté nyilvánítása hivatalból indul vagy a hatóságnál – törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon – kezdeményezhető.
A műemlékké vagy műemléki területté nyilvánítás, a műemléki kategóriába sorolás felülvizsgálata és a műemléki védettség megszűntetése tudományos előkészítését a hatóság folytatja le.
Jelenleg 11 676 műemléket, 3124 nyilvántartott műemléki értéket és 49 műemléki területet tartunk számon. Újabb védetté nyilvánítást bárki kezdeményezhet, de meg kell jelölnie, hogy az adott objektum, terület vonatkozásában milyen országos jelentőségű értéket feltételez.
A 4. §-hoz
A műemlékké vagy műemléki területté nyilvánító miniszteri rendelet tartalmi követelményeinek pontosítását tartalmazza. A védettség lehet egyedi és területi, ennek megfelelően műemlékké vagy műemléki területté kell nyilvánítani a műemléki értéket. A műemléket kiemelten védett műemlék vagy védett műemlék kategóriába szükséges sorolni. A kiemelten védett műemlék esetében az állami elővásárlási joga automatikusan fennáll, arról a rendeletben nem kell rendelkezni. A védett műemlék esetén az érintett ingatlanra vagy ingatlanrészre vonatkozó, állami elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést a rendeletben külön szerepeltetni szükséges, ha azt a műemléki érték jellege alapján a miniszter indokoltnak tartja, hogy fennálljon. A rendelet továbbá a kiemelten védett műemlék esetében a műemlék, valamint műemléki környezete helyrajzi számú meghatározását is tartalmazza, védett műemlék és műemléki terület esetében a védelem szerinti ingatlan helyrajzi számú meghatározását vagy a földrajzi azonosítókkal lehatárolt ingatlanrészt, valamint a kijelölt műemléki környezet helyrajzi számú meghatározását kell rögzíteni.
Az 5–7. §-hoz
A módosítás az egyes műemlékeket a korábbi szemlélet helyett az értékalapú megközelítés alapján különbözteti meg, csökken a műemlék-kategóriák száma (a jelenlegi három kategória helyett a továbbiakban kettő lesz), viszont érdemi különbség jelenik meg a két kategóriához kapcsolódó szakmai-jogi védelem nagyságában.
A kiemelten védett műemlékek esetében az értékleltár veszi ténylegesen számba a védett értékeket, amely nem csupán az épületre, hanem annak berendezési tárgyaira, polgári jogi értelemben vett tartozékaira és alkotórészeire, az épület fekvése szerinti ingatlanra is kiterjed. A kiemelten védett épület műemléki környezetének is illeszkednie kell – kormányrendeletben meghatározott szempontok szerint – a védett épület megjelenéséhez. Természetesen a kiemelten védett műemlékeink a közhiteles nyilvántartásban is szerepelnek, és értékesítésük esetén a Kötv. rendelkezése alapján az államot automatikusan elővásárlási jog illeti meg.
A jelenleg II. és III. bírságkategóriába tartozó védett műemléki értékek (műemlékek, nyilvántartott műemléki értékek) tekintetében értékmeghatározó szakértői vizsgálat kerül lefolytatásra, annak megtörténtéig fennmarad a jelenlegi jogi védelmük. Az értékmeghatározó szakértői vizsgálat alapján kerül eldöntésre ezekben az esetekben, hogy melyek a védelemre érdemes elemek, amelyeket nevesített műemléki értéknek tekintünk. Ez kiterjedhet a műemlék egészére, de egyes részeire is, vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze a műemléki környezet lehatárolásának szükségessége vagy az ettől való eltekintés. Az értékmeghatározó szakértői vizsgálat eredményét, a nevesített műemléki értékeket az értékleltárban és a közhiteles nyilvántartásban is szerepeltetni kell. Az értékmeghatározó szakértői vizsgálattal párhuzamosan kell megvalósítani a közhiteles nyilvántartás megújítását, egy digitális, térinformatikai alapú műemléki nyilvántartás bevezetését. Az értékmeghatározó szakértői vizsgálat alapján műemlék tekintetében elővásárlási jog akkor illeti meg a Magyar Államot, ha erről a védettséget kimondó miniszteri rendelet kifejezetten rendelkezik.
A szabályozás célja a műemlékvédelem előmozdítása, és az egyes műemlékekre vonatkozó kötelezettségek, illetve a kompenzációk – a műemlékállomány ¾ része vonatkozásában – már a jól körbehatárolt nevesített értékeken keresztül lesznek számon kérhetők, illetve támogathatók. A jelenleg mintegy háromezer (azaz az összes műemlék mintegy ¼ része) I. kategóriás műemlékünk kiemelten védett kategóriába kerül, amelyek vonatkozásában nem szükséges külön értékmeghatározó szakértői vizsgálat, mert az átfogó védelmük fenntartása indokolt. Ugyanakkor a törvény ezekben az esetekben sem zárja ki az egyedi értékmeghatározó szakértői vizsgálat lehetőségét.
A törvény annyiban érinti a helyi önkormányzatok helyi építészeti értékvédelmét, hogy lehetőséget ad a helyi védett épületek számának növelésére. Amennyiben az értékmeghatározó szakértői vizsgálat alapján (vagy ettől függetlenül) az országos védettség megszüntetésre kerül, kötelező lesz vizsgálni, hogy a helyi védelem feltételei fennállnak-e, és a helyi közösség számára milyen értékeket hordoz az adott épület, kert vagy hely.
Fontos kiemelni, hogy a szabályozás nem jelent változtatást az építési folyamat szabályozásában, az építményekkel szemben támasztott általános követelményekben.
A műemléki védetté nyilvánítás továbbra is miniszteri rendelettel történik, az értékmeghatározó szakértői vizsgálat alapján megvalósuló átsorolás, a nevesített műemléki értékek meghatározása hatósági döntéssel történik és a közhiteles nyilvántartásba is bevezetésre kerül. Az ideiglenes műemléki védettség intézménye továbbra is megmarad.
A 8–9. §-hoz
A Kötv. 61/D. §-ának módosítása értelmében egy helyszín nemzeti emlékponttá nyilvánításról a kultúráért felelős miniszter rendeletében dönt. A kultúráért felelős miniszter a döntését a Nemzeti Kegyeleti Bizottság javaslata alapján hozza meg.
A Kötv. 61/F. § módosítása rögzíti, hogy mely helyszínek nyilváníthatóak nemzeti emlékponttá és azt, hogy a nemzeti emlékpontokat ismertető táblával kell jelölni.
A 10. §-hoz
Az örökségvédelmi bírság kiszabhatóságának esetkörét bővíteni szükséges a 2019/880 EU rendelet hatálya alá tartozó tiltott magatartásokra, és a rendelet mellékletének „A” és „B” részei által meghatározott kulturális javakra vonatkozóan. Az örökségvédelmi bírság kiszabásának lehetősége a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szankciórendszerét kiegészítve a közigazgatási eljárás keretében alkalmazható szankcióként megfelel a 2019/880 EU rendelet 11. cikke által megkövetelt, a hatékonyságot, arányosságot és visszatartó erőt megkívánó követelménynek.
A kulturális javak hatósága számára az örökségvédelmi bírság mérlegelési jogkörben történő kiszabhatóságának lehetőségét szükséges megteremteni az aukciósházak és árverés-szervezők tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása esetére a védett kulturális javak vonatkozásában. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 96. § (5) bekezdése alapján védett kulturális javaknál az „árverés útján történő értékesítés esetén az árverési hirdetményben az árverés szervezője köteles a védettség tényéről és annak jogkövetkezményeiről tájékoztatást adni”. Az árverési hirdetményekben az aukciósházak azonban rendszeresen elmulasztják feltüntetni a védett kulturális javak vonatkozásában a védettség tényét, ami nemcsak a vevőket téveszti meg, és az előírt tulajdonosi (vevői) bejelentési kötelezettséget teszi súlytalanná, hanem nagyban megnehezíti a védett kulturális javak nyomon követését is, és ezzel a kulturális javak hatósága számára indokolatlan többletterhet keletkeztet. Ezekben az esetekben a lehetséges vevők, és az új tulajdonosok nincsenek tisztában a védett kulturális javakra vonatkozó speciális előírásokkal, köztük különösképp az ország területéről történő kiviteli korlátozásokkal, a tulajdonosi adatok bejelentési kötelezettségével, ezért az árverési hirdetményekben elengedhetetlenül fontos a védettség tényének szerepeltetése és annak elmulasztása esetén a szankcionálás lehetősége.
A 11. §-hoz
Az elővásárlási joggal kapcsolatos szabályokat módosítja. A továbbiakban (hasonlóan az 1998 előtti szabályokhoz) a kiemelten védett műemlék ingatlan esetében a törvény erejénél fogva fennáll az állam elővásárlási joga, a védett műemlék ingatlan esetében pedig akkor, ha ezt a védetté nyilvánító vagy a védettséget módosító rendelet kimondja.
Az elővásárlási sorrend nem változik. Ha a műemlékre több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlant kezelő (vagy azt ingyenesen használó) önkormányzatot, harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog.
A 12. §-hoz
A módosítás hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, azt beiktatva a Kötv. új 92/A. §-ába.
Az új rendelkezések hatálybalépését megelőzően, 2020. augusztus 31-én I. kategóriába sorolt műemlékek e törvény erejénél fogva 2020. szeptember 1-jével kiemelten védett műemlékké, a II. kategóriába sorolt műemlékek, valamint a nyilvántartott műemléki értékek (másként III. kategória) a törvény erejénél fogva védett műemlékké válnak.
A 2020. szeptember 1-jével műemlék kategóriába került műemlékeket a 29. § (2) bekezdése alapján vagy a műemlék tulajdonosa által a 75/A. § szerinti szakértő által elkészített értékmeghatározó szakértői vizsgálat kiértékelését követően a védettséget kimondó rendelet módosításáig, vagy a műemléki védelem megszüntetéséig a 2020. augusztus 31-én fennálló jogi védelem illeti meg. Az értékmeghatározó szakértői vizsgálat kiértékelése a miniszteri rendelet előkészítését szolgáló cselekmény, nem hatósági eljárás.
Az értékmeghatározó szakértői vizsgálat eredménye alapján a 2020. szeptember 1-jén műemlékké nyilvánított műemlékek a közhiteles nyilvántartásban kiemelten védett műemlékké nyilváníthatók, vagy a közhiteles nyilvántartásban védett műemlékké nyilváníthatók, megjelölve a védelem alapját képező nevesített műemléki értékeket, vagy a védettségük megszüntetése kezdeményezhető, helyi védetté nyilvánítás vizsgálatával egyidejűleg.
A 2020. szeptember 1-jével kiemelten védett műemlék kategóriába került műemlékek esetében indokolt esetben van lehetőség értékmeghatározó szakértői vizsgálatra azzal, hogy a vizsgálat eredménye alapján a műemlék kiemelten védett kategóriában marad vagy védett műemlékké válik.
Az 1945-ben vagy azt követően tervezett és megépült műemléki értékek tekintetében az értékmeghatározó szakértői vizsgálatot úgy kell elkészíteni, hogy azt a hatóság 2021. augusztus 31-ig ki tudja értékelni.
A védett műemlékek vonatkozásában az elővásárlási jog akkor áll fenn, ha azt a védetté nyilvánító vagy a védettséget módosító rendelet kimondja, vagy az elővásárlási jog a 86. § (4) bekezdése alapján áll fenn. A 2020. augusztus 31-én nyilvántartott műemléki érték kategóriába tartozó ingatlanok vonatkozásában az államot elővásárlási jog nem illeti meg.
A 13. §-hoz
Új felhatalmazó rendelkezés, amely a nevesített műemléki értékek miatt indokolt. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a nevesített műemléki értékek meghatározását szolgáló értékmeghatározó szakértői vizsgálat tartalmi elemeit, valamint a dokumentáció elkészítésének és kiértékelésének rendjét.
Emellett felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a nemzeti emlékpontként meghatározott helyszínek körét rendeletében szabályozza.
A 14. §-hoz
A Kötv. jogharmonizációs záradékának módosítása.
A 15. §-hoz
Szövegcserés módosítások, amelyek a „védett műemléki érték” kategória helyett a „műemlék” kategóriát nevesítik. A Kötv. több helyen használja a „védett műemléki érték” megnevezést, de sehol sem határozza meg a fogalom tartalmát. Jogértelmezés alapján ebbe a „nyilvántartott műemléki értékek” is beletartoznak. Mivel ez a kategória megszűnik, egyrészt kivezetésre kerül a Kötv.-ből, másrészt a törvény mindenhol a „műemlék” kifejezést használja a továbbiakban.
A 16. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezések, amelyek a „nyilvántartott műemléki érték” kategória megszüntetése miatt indokoltak.
A 17. §-hoz
A Várnegyed rehabilitációs programot, valamint a Budai Palotanegyedet érintő beruházások a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek.
A 18. §-hoz
A Citadella erőd és környezete területi lehatárolása, valamint a területet érintő beruházásoknak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek.
A 19. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés a Várnegyed rehabilitációs programot, a Budai Palotanegyedet, valamint a Citadella erőd és környezetét érintő kiemelten közérdekű beruházások megnevezésének, helyszínének, illetve szükség szerint közvetlen környezetének kormányrendeletben történő meghatározására.
A 20. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 21. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás