9/2020. (XII. 18.) GVH utasítás

1. § (1) Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Gazdasági Versenyhivatalban (a továbbiakban: Hivatal) közszolgálati jogviszony, munkaviszony és ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott személyre, valamint az egyetemi szakmai gyakorlat keretében szakmai tapasztalatszerzés céljából munkát végző természetes személyre (a továbbiakban együtt: munkatársak).

(2) Az utasítás területi hatálya a Hivatal vagyonkezelésében lévő épületre (a továbbiakban: épület) terjed ki.

2. § (1) A Hivatal tűzvédelmi tevékenységének koordinálásáról, a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok betartatásáról, a személyi, tárgyi, anyagi feltételek biztosításáról az elnök gondoskodik. E feladatkörében felelős a Hivatal tűzvédeleméért, a megelőző tűzvédelmi rendelkezések maradéktalan végrehajtásáért és a tűzvédelmi határozatok érvényre juttatásáért. Feladata ellátása érdekében az elnök együttműködik az épület üzemeltetésére a Hivatallal megállapodást kötő szervezettel (a továbbiakban: épület üzemeltetője).

(2) Az épület területén a tűzvédelmi tevékenység irányítását és szervezését a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője látja el.

3. § Az épület üzemeltetője és a Hivatal közötti külön szerződésben rögzítettek szerint az épület üzemeltetője

4. § A Hivatal tűzvédelemmel kapcsolatos feladatait a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője – a Hivatal által polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján foglalkoztatott tűzvédelmi tanácsadó bevonásával – látja el. Ennek során

5. § Az önálló szervezeti egységek vezetői

6. § A munkatársak kötelesek

7. § (1) A Hivatalban csak olyan munkatárs foglalkoztatható, aki előzetes tűzvédelmi oktatásban részesült.

(2) A belépő munkatárs tűzvédelmi oktatásáról a munkába állás előtt a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője gondoskodik.

(3) A tűzvédelmi oktatás tárgykörei:

8. § (1) A munkatársat évente ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatáson a munkatárs részvétele kötelező.

(2) Soron kívül kell oktatni a munkatársat a tűzvédelmi körülmények jelentős változása esetén.

9. § A tűzvédelmi oktatás megtartását tűzvédelmi oktatási naplóban kell dokumentálni, amely tartalmazza

10. § (1) Az épület helyiségeit úgy kell berendezni és használni, hogy a közművek, a tűzoltó készülékek, a tűzvédelmi berendezések működtetésének lehetősége folyamatosan biztosított legyen.

(2) A tűzoltó készülékeknek az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 16. mellékletében foglaltak szerinti elhelyezéséről – amennyiben az nem tartozik az épület üzemeltetőjének feladatkörébe – a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője gondoskodik.

(3) A helyiségek elektromos hálózata, szerelvényei, berendezéseinek, azok szerelési és csatlakoztatási módjának, valamint védettségének meg kell felelnie a helyiségek jellegéből adódó tűzvédelmi szabványossági követelményeknek. Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, azokon javítást csak villanyszerelő végezhet.

(4) A villamos berendezést – a szükségszerűen folyamatosan működő berendezések kivételével – a tevékenység befejezése után, továbbá időszakos vagy végleges használaton kívül helyezésük esetén az elektromos hálózatról le kell választani.

(5) Az elektromos szerelvényekre éghető anyagot helyezni tilos. A helyiségekben csak a folyamatos tevékenységhez feltétlenül szükséges éghető anyag tárolható.

(6) Az épületben ünnepek alkalmával sem használható éghető anyag (adventi koszorú, gyertya, csillagszóró).

(7) A helyiségekben a tevékenység befejezése után a helyiséget utolsónak elhagyó munkatársnak ellenőriznie kell a tűzvédelmi szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetnie.

(8) A normatív utasításban kijelölt dohányzóhelyen gondoskodni kell megfelelő mennyiségű, nem éghető anyagból készült hamutartó elhelyezéséről. A hamutartók tartalmát szemétkosárba önteni tilos. Égő dohányneművel a dohányzóhelyet elhagyni nem szabad. A dohányzóhely elhagyását megelőzően meg kell győződni arról, hogy ott tüzet okozó körülmény nem maradt.

(9) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

11. § (1) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjével egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki.

(2) A tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt a munka megkezdése előtt az elnök adja ki. A tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó engedély érvényességi ideje meghatározott időre szól, azt sorszámmal kell ellátni, és nyilván kell tartani.

(3) A tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó engedély mintáját a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője készíti elő, és terjeszti fel az elnöknek jóváhagyás érdekében. Az elnök által jóváhagyott iratmintát a belső hálózaton közzé kell tenni. Az engedély mintájának gondozása és naprakészen tartása a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének feladata.

(4) A tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó engedély tartalmazza

(5) A tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó engedélyben megjelölt munkavégzés megkezdését megelőzően be kell szerezni a (4) bekezdés d) pontja szerinti személyek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedélyben foglaltakat tudomásul veszik, és felelősséget vállalnak az abban foglalt előírások végrehajtásáért és betartásáért.

(6) A tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó engedélyben megjelölt munkavégzés befejezését követően a munkaterületet a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője veszi át, és a munka elvégzéséről tájékoztatja az elnököt. A munkaterület átvételéről szóló dokumentumból ki kell tűnnie, hogy a (4) bekezdés d) pontja szerinti személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból átvizsgálták és minden olyan körülményt megszüntettek, ami tüzet okozhat. A munkaterület átvételéről szóló dokumentumot a (4) bekezdés d) pontja szerinti személyek és a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője írja alá.

12. § (1) Az épületben a bejáratot, folyosót, lépcsőt, belső közlekedési utat és a kijáratokat teljes szélességükben szabadon kell hagyni, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

(2) A helyiségek berendezési tárgyait és egyéb anyagait úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedésre elegendő szélességű út állandóan szabadon maradjon.

(3) A belső közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók a legrövidebb úton biztonságosan a szabadba juthassanak.

(4) A villamos berendezések kapcsolóit, közmű nyitó- és zárószerkezetét, továbbá a tűzvédelmi felszerelést és készüléket, valamint ezen szerelvények elhelyezésére szolgáló szekrényeket állandóan hozzáférhető és használható állapotban kell tartani, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

(5) A lezárt helyiségek tűz esetén könnyen hozzáférhetővé tétele érdekében a recepciónak minden helyiséghez rendelkeznie kell egy pótkulccsal.

13. § (1) A vészkijáratok ajtajára belülről, továbbá az oda vezető utakon iránymutató jellel kiegészítve el kell helyezni a szabványos „VÉSZKIJÁRAT” feliratokat.

(2) A vészkijáratok bármikori belülről történő nyithatóságáról gondoskodni kell.

14. § (1) Az épületben csak a Hivatal által biztosított kifogástalan műszaki állapotú hűtő- és fűtőberendezést szabad használni.

(2) A hűtő- és fűtőberendezést – az égésbiztosítással, vagy automatikus szabályzóval ellátott, továbbá a kifejezetten a helyiség hűtésre vagy fűtésére szolgáló berendezések kivételével – üzemeltetés alatt felügyelet nélkül hagyni nem szabad.

(3) A fűtőberendezés, valamint a környezetében lévő éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb üzemi hőterhelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyúlási veszélyt.

15. § Éghető folyadékot, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába, mosdóba, WC-be, lefolyócsatornába vezetni nem szabad.

16. § (1) Az épületben csak a Hivatal által biztosított, kizárólag a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világító berendezést szabad alkalmazni.

(2) A világító berendezéseken éghető anyagot elhelyezni tilos.

17. § (1)¹ Aki a tűzesetet észleli, köteles azt a recepción jelezni, és a Tűzoltóságot értesíteni a 105-ös közvetlen vagy a 112-es segélyhívó számon. A tűzesetről a recepció értesíti az Elnöki Kabinetet, a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda vezetőjét, a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjét, valamint az épület üzemeltetőjét.

(2) A tűzjelzésnek minden esetben tartalmaznia kell az alábbiakat:

18. § (1) A tűzjelző rendszer működésbe lépését követően – a (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel – a munkatársnak a tűzvédelmi oktatáson elhangzottaknak megfelelően, a menekülési utakat figyelembe véve a helyiségeket és az épületet haladéktalanul el kell hagyni, illetve haladéktalanul meg kell kezdeni a tűz oltását a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel oly módon, hogy azzal a munkatárs a saját és mások testi épségét ne veszélyeztesse.

(2) Az épületben tartózkodó, a jelen utasítás hatálya alá nem tartozó személyeket az őket fogadó személynek fel kell szólítania az épület elhagyására, és kikísérni őket az épületből.

(3) A tűz környezetében lévő munkatársak a körülményektől függően kötelesek az oltásban, az emberi élet mentésében, és a tűz által veszélyeztetett anyagi javak mentésében részt venni.

(4) A tűzoltók parancsnokának utasításait minden munkatárs a tőle elvárható módon köteles végrehajtani.

19. § (1) A tűzjelző rendszer működtetése esetén a felvonók kezelőszervei nem üzemelnek, a felvonók a földszintre mennek le, az ajtók kinyílása, illetve kinyitása után a fülkéket el kell hagyni.

(2) Tűz és egyéb vészhelyzet, áramszünet, továbbá az azonnal szükséges feszültségmentesítés miatt a felvonókban rekedt emberek kimentését a Tűzoltóság és az épület üzemeltetője által kijelölt felvonókezelői vizsgával rendelkező munkatárs végezheti.

20. § (1) Az irattár, a tároló és a könyvtár tűzvédelmének biztosítására kézi tűzoltó készülékeket kell elhelyezni, melyeket eredeti helyükről eltávolítani, vagy a rendeltetésüktől eltérő célra felhasználni tilos.

(2) A födémszerkezet és az (1) bekezdés szerinti helyiségekben tárolt anyagok között legalább 0,5 m tűztávolságot kell biztosítani.

(3) A tárolóban éghető folyadékokat elhelyezni csak a megelőző tűzvédelmi rendelkezések betartásával, a jogszabályokban meghatározott mennyiségben és módon, a tűzvédelmi megbízott engedélyével szabad. Az irattárban és a könyvtárban ilyen anyagok elhelyezése tilos.

(4) A tárolóban az anyagokat egymástól elkülönítetten, anyagnemenként csoportosítva, az előírt tárolási távolságok betartásával kell elhelyezni és tárolni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott helyiségekben a rendre és a tisztaságra fokozott gondot kell fordítani, a munka befejezésével az éghető hulladékot, szemetet a kijelölt tárolóhelyre kell szállítani.

21. § (1) Étel melegítésére és kávéfőzésre zárt kivitelű, villamos árammal működő melegítőket szabad csak használni, és a melegítőket nem éghető lapon kell elhelyezni.

(2) A konyhákban nem a Hivatal által biztosított villamos berendezést üzemeltetni tilos.

22. § A mellékhelyiségben elektromos berendezéseket, biztosítékokat cserélni csak hozzáértő személynek, az előírások szigorú megtartásával szabad.

23. § (1) A szemlebizottság szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tűzvédelmi szemlét tart a Hivatal épületében.

(2) A szemlebizottság tagja a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője és a tűzvédelmi tanácsadó.

(3) A tűzvédelmi szemle során feltárt hiányosságokat a szemlebizottság jegyzőkönyvben rögzíti. A feltárt hiányosságok megszüntetésére a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője intézkedési tervet készít a hiányosságok megszüntetéséért felelős személyek feltüntetésével és a hiányosságok megszüntetésére határidő előírásával.

24. § (1) Tűzvédelmi helyzetre kiható változásnak minősül különösen

(2) A tűzvédelmi helyzetre kiható változást a tűzvédelmi tanácsadó véleményének kikérését követően az elnök engedélyezi.

(3) A tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén az elnök gondoskodik a kockázati osztályba sorolásról. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet az elnök legalább tizenöt nappal a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a változást az elnök haladéktalanul bejelenti a Tűzoltóság részére.

25. § Ez az utasítás 2021. január 1-jén lép hatályba.