9/2020. (XII. 23.) AM utasítás

1. Természetvédelmi célú vagyonkezelés alapelvei

1.1. Az egységes természetvédelmi kezelés és vagyonkezelés keretében

1.2. A vagyonkezelés egyéb, gazdasági hasznosítást is feltételező formáitól eltérően, az igazgatóságoknak a természetvédelmi vagyonkezelés során a haszonelvű vagyonszerzés szempontjait megelőzően a természetvédelmi értékek megóvását kell biztosítaniuk.

1.3. Ha az igazgatóság valamely jogügylete a Magyar Állam számára osztatlan közös tulajdoni forma létrejöttét eredményezi, törekedni kell az 1/1 tulajdoni arányú állami tulajdon mielőbbi elérésére. Az osztatlan közös tulajdoni formát eredményező igazgatósági jogügyletek elsődlegesen a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: 1995. évi XCIII. törvény) rendelkezései alapján megengedettek. Ha az 1995. évi XCIII. törvény rendelkezései alkalmazásának nincs helye, kivételesen, kizárólag szakmailag indokolt esetben, a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár előzetes, írásbeli jóváhagyásával köthető olyan jogügylet, amely osztatlan közös tulajdoni forma létrejöttét eredményezi a Magyar Állam számára.

2. Az igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenysége

2.1. Az igazgatóságok vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelességei

2.1.1. Az igazgatóságok vagyonkezelési tevékenysége – Alapító Okiratba foglalt – alaptevékenységként ellátandó állami feladat.

2.1.2. Az igazgatóságok vagyonkezelési tevékenységének sajátosságait a vagyonkezelésükben lévő földrészletek természetvédelmi kezeléséből eredő kötelezettségek, a területen folytatható gazdálkodásnak a természetvédelmi célokra tekintettel korlátozott volta, valamint az őshonos és régen honosult háziállatok állományának génrezervátumként történő fenntartása képezi. Az állatállományok – megfelelő létszám, faj- és fajtaösszetétel esetén – a génmegőrzés mellett természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartást, -gondozást, és ezzel a természetvédelmi kezelés ellátását is biztosítják.

2.1.3. Az igazgatóságok vagyonkezelési tevékenységükkel kötelesek a vagyonkezelésükben lévő és védett természeti területek, valamint védett természeti értékek fenntartásának feltétlen elsőbbséget biztosítani és ezzel a természetvédelmi oltalom alatt álló természeti területet vagyonkezelő további személyek vagy szervezetek számára jó példát adni.

2.1.4. Az igazgatóságok természetvédelmi vagyonkezelési tevékenységére vonatkozó feladatkörei az alábbiakra terjednek ki:

2.2. Saját használat, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet] VI/A. fejezete szerinti használatba adás

2.2.1. Az igazgatóságok vagyonkezelési feladataikat az 1. § (3) bekezdése szerinti földrészleteken, a természetvédelmi kezelési előírások alapján a következő módokon láthatják el:

2.2.2. Természetvédelmi szempontból a saját használatnak szükséges elsőbbséget adni. Saját használat keretében a meglévő erőforrásokat – azok szűkössége miatt – a természetvédelmi szempontból legfontosabb, leginkább veszélyeztetett területek kezelésére kell koncentrálni.

2.2.3. A saját használat szabályai az alábbiak:

2.2.4. A használatba adás szabályai az alábbiak:

2.2.5. A 2.2.4. pont c) alpontja szerinti kijelölt jogi képviselő közreműködése szükséges különösen a következőkhöz:

3. A haszonbérbe adás

3.1. Pályáztatás

3.1.1.³ A 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 43/D. § (2) bekezdés b) pontja alapján pályázati eljárás lefolytatása nélküli használatba adás esetén a szerződés elválaszthatatlan részét képezi az 1. függelék szerinti Nyilatkozatok Záradéka.

3.1.2. A pályázati eljárás keretében történő használatba adás általános szabályai:

3.1.2.1. Az igazgatóságok vagyonkezelésben álló földrészletek haszonbérbe adásának előkészítése és lebonyolítása, továbbá a haszonbérleti pályázati feltételek meghatározása során – a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet szabályainak alkalmazása mellett – biztosítani kell az ajánlattevők, pályázók számára az egyenlő feltételeket, érvényre kell juttatni az esélyegyenlőség elvét.

3.1.2.2. A Pályázati Felhívást és a Pályázati Kiírást úgy kell előkészíteni, hogy az abban foglalt jogok, tények, adatok megegyezzenek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokkal, tényekkel és adatokkal, valamint a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatokkal.

3.1.2.3. A Pályázati Felhívásban meg kell határozni a pályázat benyújtásának határidejét. A Pályázati Felhívást az igazgatóság székhelyén és honlapján is közzé kell tenni. A pályázati eljárás kezdő napja a Pályázati Felhívást tartalmazó hirdetménynek az igazgatóságok honlapján történő közzétételét követő nap, amelytől számított legalább 45 nap a pályázati ajánlatok beadásának határideje.

3.1.2.4. A Pályázati Felhívásban szereplő földrészletek meghatározásánál figyelemmel kell lenni:

3.1.2.5. A Pályázati Felhívásnak tartalmaznia kell az alhaszonbérbe adás, a más személy, szerv használatába, hasznosításába adás teljes körű tilalmát.

3.1.2.6. A Pályázati Felhívásban foglaltak a pályázati eljárás kezdő napját követően nem módosíthatóak.

3.1.2.7. A Pályázati Kiírás kötelező elemeit a 2. függelék szerinti Haszonbérleti Pályázati Kiírás minta, ésa 3. függelék szerinti Halastó Haszonbérleti Pályázati Kiírás minta tartalmazza, amelyeket az igazgatóságok a pályázatban szereplő földrészletek sajátosságaira való tekintettel további feltételekkel egészíthetnek ki. A Pályázati Felhívást a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 43/C. § (4) bekezdésében foglaltaknak és azokra figyelemmel a 7. § (1) bekezdésében rögzített tartalommal, valamint a 2. és a 3. függelékben szereplő Pályázati Kiírás alapján kell elkészíteni.

3.1.2.8. Az érintett terület természetvédelmi értékeinek megőrzése és fenntartása céljából – a használatból eredő veszélyeztetettségétől függően – az igazgatóságok biztosíték adását követelhetik meg. Biztosítékként a haszonbérleti díj – a szerződéskötést követő – előre történő kifizetése, illetve egyedileg megállapított összegű pénzbeli biztosíték írható elő. A biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy az arányos legyen mind az egyébként megfizetendő haszonbérleti díjjal, mind az érintett földrészlet természeti értékeinek – a használattól függő – veszélyeztetettségével.

3.1.3. Az ÉB-re vonatkozó szabályok

3.1.3.1. A pályázatok elbírálására az igazgatóságok vezetői az igazgatóságok alkalmazottai közül választott, legalább három főből álló ÉB létrehozásáról gondoskodnak. Az ÉB elnökét és tagjait az igazgatóságok vezetői írásban nevezik ki.

3.1.3.2. A pályázatok értékelése során a 2. függelék 23. pontjában, halastavak esetében a 3. függelék 25. pontjában rögzített értékelési szempontrendszert kell alkalmazni.

3.1.3.3. Az ÉB elnökét és tagjait titoktartási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség vonatkozik a tanácskozási joggal résztvevőkre is.

3.1.3.4. Az ajánlatok megfelelő kezeléséért az igazgatóságok vezetői, az elbírálás rendjének betartásáért az igazgatóságok vezetői és a bírálók személyesen felelősek.

3.1.4. Összeférhetetlenségi szabályok

3.1.4.1. Az összeférhetetlenség és az elfogultság kizárása érdekében az ajánlatok elbírálásában a résztvevők az ajánlatok felbontása előtt nyilatkozatot kötelesek aláírni. A dokumentumban a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi, és bármely, a pályázat objektív elbírálását akadályozó elfogultsági ok fenn nem állásáról kell írásban nyilatkozni. Aláírt nyilatkozat hiányában az elbírálásban nem lehet részt venni. Az ajánlat elbírálásakor a résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni az ÉB-nek, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.

3.1.4.2. Valótlan nyilatkozat kitöltése esetén az érintett személy három évig nem vehet részt ajánlatok elbírálásában.

3.1.4.3. Ha a valótlan nyilatkozat miatt az összeférhetetlenséget nem lehetett az elbírálás során kizárni, és ennek következtében az összeférhetetlenségben érintett ajánlattevő számára kedvező döntés született, a döntést haladéktalanul vissza kell vonni, és a valótlan nyilatkozatot kitöltő személlyel szemben a munkáltató szervénél, illetve a delegálójánál fegyelmi eljárást kell kezdeményezni.

3.1.4.4. Az igazgatóságok nem köthetnek haszonbérleti szerződést vezetőjükkel, alkalmazottaikkal, valamint azok közeli hozzátartozójával, élettársával, akár természetes személyként, akár jogi személy képviseletében járnak el.

3.1.5. A pályázatok benyújtása

3.1.5.1. Ha a pályáztatási eljárásra a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 43/D. § (1) bekezdése alapján az elektronikus pályáztatási rendszer mellőzésével kerül sor, a pályázatot zárt borítékban, egy példányban a pályázat benyújtására nyitva álló határidőn belül, a Pályázati Felhívásban megadott helyen, az adott pályázati azonosító szám feltüntetésével személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani.

3.1.5.2. A pályázat meghatalmazott útján történő benyújtása esetén a pályázó meghatalmazottja közokirattal vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokirattal köteles igazolni képviseleti jogosultságát és annak terjedelmét.

3.1.5.3. A pályázatot eredeti példányban, mezőgazdasági termelőszervezet esetén minden oldalon eredeti cégszerű aláírással, természetes személy esetén eredeti aláírással, vagy a meghatalmazott aláírásával ellátva, a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet esetén cégszerű aláírással, meghatalmazás esetén a meghatalmazott által aláírtan kell benyújtani.

3.1.5.4. A pályázat részét képező, annak alátámasztásául szolgáló dokumentumokat mezőgazdasági termelőszervezet esetén minden oldalon eredeti cégszerű aláírással, természetes személy esetén eredeti aláírással, vagy a meghatalmazott aláírásával ellátva eredeti példányban, gazdálkodó szervezet esetén cégszerű aláírással, meghatalmazás esetén a meghatalmazott által aláírtan vagy másolat esetén közjegyző vagy jogi képviselő által hitelesített módon kell benyújtani.

3.1.5.5. A 3.1.5.1–3.1.5.4. pontoktól történő eltérés a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.

3.1.5.6. A pályázó a pályázatot a fentieken túl folyamatos oldalszámozással – ideértve a mellékletként csatolt dokumentumokat is – és oldalankénti aláírásával ellátva, összetűzve vagy összefűzve köteles benyújtani.

3.1.5.7. A folyamatos oldalszámozás, valamint az összetűzés vagy az összefűzés hiánya nem teszi érvénytelenné a pályázatot, de az abból eredő vita esetén az igazgatóságok a pályázat tartalmáért nem vállalnak felelősséget.

3.1.5.8. A pályázó egy birtoktestre kizárólag egy pályázatot nyújthat be a közzétett Pályázati Felhívás alapján megindult eljárásban.

3.1.5.9. Az igazgatóságok a haszonbérlőt a pályázat benyújtásakor a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 43/D. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében büntetőjogi felelőssége teljes tudatában írásban nyilatkoztatják. A nyilatkozatban közölt hamis adatok és tények a benyújtott pályázat azonnali hatályú felfüggesztését eredményezik. Az érvénytelen vagy érvénytelennek nyilvánított pályázatot benyújtó pályázó a pályázati eljárásban és annak további szakaszában nem vehet részt. Erről az igazgatóságok az érvénytelenség okának megjelölésével értesítik a pályázót.

3.1.6. Az ajánlatok elbírálása

3.1.6.1. A pályázatok értékelésére az ÉB tagjait az ÉB elnöke a pályázatok kézhezvételét követően a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 5 munkanapon belül hívja össze.

3.1.6.2. A pályázók vagy meghatalmazottaik a pályázatok nyilvános bontásának helyéről és idejéről az igazgatóság honlapján, illetve az igazgatóság székhelyén személyesen vagy telefonon tájékozódhatnak.

3.1.6.3. A 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 15. §-a szerint a határidőben beérkezett zárt borítékokat az igazgatóságok képviselői bontják fel. A pályázatok felbontásánál a pályázók vagy a meghatalmazottaik, a kijelölt jogi képviselő, a közjegyző, és az igazgatóságok képviselői lehetnek jelen.

3.1.6.4. Az ÉB a pályázatokat először az érvényességi kritériumoknak való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg.

3.1.6.5. Az ÉB írásban felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása elvégezhető legyen. A felvilágosítás iránti kérelmeket és azokra az érintett pályázó által adott írásbeli válaszokat, dokumentációkat a pályázati anyaghoz kell csatolni. A felvilágosítás kérése nem tartalmazhat hiánypótlási felhívást.

3.1.6.6. Az ÉB köteles a Pályázati Felhívásban és a Pályázati Kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni a pályázók alkalmasságát a szerződés teljesítésére, továbbá a csatolt dokumentumok valódiságát ellenőrizni.

3.1.6.7. Haszonbérbe adás esetén a kötelezően alkalmazandó haszonbérleti díj összege – a 3.1.6.8. pont kivételével – legalább 2500 Ft/AK/év. A 2500 Ft/AK/év mértékű díjnál magasabb mértékű haszonbérleti díj kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a haszonbérleti pályázattal érintett terület kiterjedése pontosan megegyezik a lejáró haszonbérleti szerződéssel érintett terület kiterjedésével. Ebben az esetben az igazgatóságok kizárólag a lejáró szerződésben szereplő haszonbérleti díjat állapíthatnak meg a Pályázati Felhívásban. Ha a haszonbérleti pályázattal érintett ingatlanok között művelés alól kivett művelési ágú ingatlan szerepel, a haszonbérlet ellenértékének számításakor a környező, a kivett terület valós használatával megegyező művelési ágú ingatlanok AK értékének átlagát kell alapul venni. A haszonbérleti díj mértékének a szerződés fennállása alatt folyamatosan el kell érnie a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényben (a továbbiakban: NFA tv.) előírt, az állami tulajdonban álló földekre vonatkozó haszonbérleti díj mértékét.

3.1.6.8. A halastavak haszonbérbe adása esetén a kötelezően alkalmazandó haszonbérleti díj összege 50 000 Ft/hektár, amely a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 28/A. §-a szerint csökkenthető.

3.1.7. A Pályázati Kiírás ellenértékeként – a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése alapján – regisztrációs díjat kell fizetni.

3.1.7.1. Az igazgatóságok képviseletében eljáró személy a Pályázati Kiírást a regisztrációs díj igazgatóságok pénztárába történő megfizetése, a megfizetését igazoló banki igazolás másolata vagy az igazgatóságok által kiállított csekk postai befizetésének igazolása, valamint az aláírt titoktartási nyilatkozat ellenében adja át.

3.1.7.2. A szerződéskötésre jogosult által befizetett regisztrációs díjat az igazgatóságok nem fizetik vissza és nem számítják be a haszonbérleti díjba.

3.2. A szerződéskötés általános szabályai

3.2.1. A haszonbérleti szerződés és a halastó haszonbérleti szerződés kötelező elemeit az igazgatóságok honlapján közzétett szerződésminta tartalmazza.

3.2.1.1. A haszonbérbe adáskor figyelembe kell venni az adott vagyonelemre vonatkozó hatályos szabályozást, ideértve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény vonatkozó korlátozásait, a haszonbérbe vehető maximális területnagyságra, illetve az aranykorona értékre vonatkozó korlátozásokat is.

3.2.1.2. A szerződéskötésre kizárólag a pályázati csomagban megadott szerződésminta használható, amelyben a haszonbérlőként szerződő nyertes pályázók közötti, a földhasználatot érintő együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezés a szükséges mértékben és a birtoktest megosztott földhasználatához igazodva aktualizálandó.

3.2.1.3. A haszonbérlet időtartama – szakmai szempontokat is alapul véve – legfeljebb 20 év lehet. A szerződés pályázati eljárás nélküli meghosszabbítása kizárólag az NFA tv. 18. § (1c) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges.

3.2.2. Az NFA tv. 26. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az igazgatóságok – a pályázat nyertesével – a pályázatok elbírálásától számított 30 napon belül haszonbérleti szerződést kötnek.

3.2.2.1. A nyertes pályázó által befizetett regisztrációs díjat az igazgatóságok nem fizetik vissza, és nem számítják be a haszonbérleti szerződés ellenértékébe.

3.2.3. A szerződő felek a birtokba adás időpontjáról a megkötendő haszonbérleti szerződésben rendelkeznek.

3.2.4. A haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell a szerződés tárgyát képező földrészletek rendeltetését, továbbá azt, hogy az vízvédelmi területnek minősül-e. Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földrészlet vízvédelmi területnek minősül, a szerződésbe kell foglalni a haszonbérlő ezzel összefüggő kötelezettségeit.

3.2.5. Az igazgatóságok a szervezetükön belül alkalmazott közzétételi rendszerük útján biztosítják a tervezett szerződésnek az NFA tv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott közérdekből nyilvános adatainak nyilvánosságra hozatalát. Az NFA tv. 30. § (1) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatnak minősül:

3.2.6. Bármelyik fél kezdeményezheti a szerződés módosítását, ha a szerződés időtartama alatt olyan jogszabályi rendelkezések lépnek hatályba vagy olyan területadatokban bekövetkező változások állnak be, amelyek a Felek által vállalt kötelezettségek teljesítését jelentős mértékben befolyásolják vagy megnehezítik. Ezekben az esetekben a szerződő felek kötelesek a szerződés módosítása érdekében együttműködni, a szerződést érintő lényeges körülményekről egymást tájékoztatni.

3.3. A szerződés felmondása, megszűnése

3.3.1. A szerződés felmondásáról a haszonbérlőt tértivevényes postai úton kell értesíteni.

3.3.2. Az esedékességkor meg nem fizetett haszonbérleti díjat lejárt követelésként kell kezelni, amelynek behajtásáról az igazgatóságok kötelesek intézkedni. Erről kizárólag törvényben meghatározott módon és esetekben lehet lemondani.

3.3.3. Az igazgatóságok mint haszonbérbe adók kötelesek a haszonbérlet fennállása alatt a haszonbérleti szerződésben foglaltak betartását rendszeresen ellenőrizni.

3.4. Az igazgatóságok – az Nfa. tv. 18. § (7) bekezdése szerint – megbízási szerződést köthetnek a föld hasznosítási kötelezettségének teljesítése, valamint a gazdálkodási feladatok ellátása érdekében legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra. A megbízási szerződés időtartama – az Nfa. tv. 18 § (6) bekezdése szerinti kivétellel – meghosszabbítással sem lehet egy gazdasági évnél hosszabb.

4. A vagyonkezelt területek vagyonnyilvántartása, adatszolgáltatás

4.1. A vagyonkezeléssel kapcsolatos operatív – az igazgatóságoknál felmerülő – feladatok ellátása és a központi információs igények kiszolgálása (így különösen: a tájékoztatás, a döntés-előkészítés, a statisztikai adatközlések) a Természetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: TIR) vagyonnyilvántartáshoz kapcsolódó moduljain keresztül történik. Az adatokról kimutatást, elemzést a működési terület szerint érintett igazgatóságok, valamint az egész ország területére vonatkozóan a Minisztérium jogosult lekérdezni.

4.2. A pályázati eljárás lefolytatása nélkül az állami tulajdonban és az igazgatóságok vagyonkezelésében levő, használatba adott földrészletekről az igazgatóságok részletes és tételes nyilvántartást kötelesek vezetni. Az igazgatóságok a TIR-ben vezetett naprakész nyilvántartásaik alapján a vagyonkezelésükben levő földrészletekkel, valamint állatállománnyal összefüggésben adatot szolgáltatnak a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár részére. Az adatszolgáltatás számszerű és szöveges részből áll.

4.3. Az igazgatóságoknak az állami tulajdonban és a vagyonkezelésükben lévő területekről a 4–6. függelékben, az állatállományról a 7. függelékben meghatározott adatokat kell szolgáltatniuk a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár részére a tárgyévet megelőző év december 31-ei állapotának megfelelően a tárgyévet követő év március 31-éig.

4.4. Az igazgatóságoknak a vagyonkezeléssel összefüggő rendkívüli esetekről (például állatelhullás, takarmányhiány, területkezeléssel összefüggő havária) a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár részére soron kívüli adatszolgáltatást kell nyújtaniuk.

4.5. A 4.1–4.4. alpontok szerinti adatszolgáltatás részét képezi a rövid, szöveges értékelő jelentés, amelynek tartalmaznia kell az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő saját kezelésű és használatba adott földrészletei vonatkozásában bekövetkezett változások okait, az adatok értelmezését segítő magyarázatokat (például területátvétel, elővásárlási jog gyakorlása, művelési ág-váltás, haszonbérletek felmondása). Az adatszolgáltatást elektronikusúton és papír alapon kell teljesíteni.

4.6. A 4.2–4.4. alpontokban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem mentesíti saját kezelés esetén az igazgatóságokat a jogszabályok alapján előírt adatközlési előírások teljesítése alól (például OSAP-rendszerű lehalászási adatszolgáltatás).

5. A vagyonkezelési tevékenység tervezésére vonatkozó kötelezettségek

5.1. Hosszú távú (10 éves) természetvédelmi vagyonkezelési terv

5.1.1. A hosszú távú természetvédelmi vagyonkezelési terv az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő területek és a védett természeti értékek fenntartását, megőrzését és fejlesztését szolgáló 10 éves terv.

5.1.2. Az igazgatóságok 10 évente hosszú távú természetvédelmi vagyonkezelési tervet dolgoznak ki. A hosszú távú terv az igazgatóságok vagyonkezelésében lévő valamennyi területre – tájegységenként, részletesen – megadja a területen elérni kívánt célállapotot, és azt, hogy ezt a célállapotot az igazgatóságok saját használatukban vagy használatba adással tervezik elérni. A hosszú távú tervben meg kell határozni, hogy az egyes területeken a kitűzött célállapot eléréséhez milyen tevékenységeket kell a terv időtartama alatt elvégezni.

5.1.3. Különös figyelmet kell fordítani az állatállományt, gépparkot, humánerőforrás-kapacitást érintő fejlesztési célok rögzítésére. A hosszú távú terv a feladatokat a korlátozottan rendelkezésre álló kapacitások és feltételek reális, a tervkészítés időszakában ismert paramétereinek figyelembevételével, természetvédelmi fontosság – a megőrzendő területek, értékek veszélyeztetettsége, értékessége – szerint rangsorolva tartalmazza.

5.1.4. A hosszú távú tervben világos, szervezetileg egységesen meghatározott stratégiai irányvonalakat kell lefektetni, többek között annak érdekében, hogy az igazgatóságok tervezett vagyonkezelési tevékenységéről az érintettek (így különösen a haszonbérlők) nagyobb időtávlatban is tájékozódhassanak és döntéseiket azok ismeretében hozhassák meg.

5.2. Éves igazgatósági természetvédelmi célú vagyonkezelési terv és jelentés

5.2.1. Az igazgatóságoknak minden évben március hónap 31. napjáig a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár által kiadott formában és szöveges magyarázatokkal kiegészített éves jelentést kell tenniük, valamint terv formájában meg kell határozniuk az adott év tervezett vagyonkezelési tevékenységének várható eredményeit. Az elkészült terveket a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár tárgyév május 31. napjáig hagyja jóvá.

5.2.2. Az éves vagyonkezelési tervezési rendszerben a tervezésnek és a tervek teljesüléséről szóló jelentésnek egységesen és országos szinten azonos formában kell megjelennie. A tervezési és jelentési rendszer nem érinti az igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségét, tekintettel arra, hogy ennek a földrészletek tényleges területhasználatára alapozottan, az igazgatóságok által megvalósított területkezelési tevékenységről kell részletes, országosan is összesíthető információt adnia.

6. Az igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelésével szembeni követelmények

6.1. A földrészletek természetvédelmi célú kezelésének az élő és élettelen természeti értékek hosszú távú fenntartását, a tájképi, kultúrtörténeti értékek megőrzését kell szolgálnia. Natura 2000 területek esetében a hasznosítás módja és a területen végezhető tevékenységek meghatározása során figyelembe kell venni az adott területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzéseket.

6.2. Ha a védett természeti terület jogszabályban kihirdetett kezelési tervvel nem, de kezelési terv dokumentációval rendelkezik, elsősorban az abban meghatározottak szerint kell a vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó részletes követelményeket kialakítani.

6.3. A területkezelést meghatározó általános szakmai szempontok:

6.4. Szántóterületek természetvédelmi célú vagyonkezelésének alapelvei

6.4.1. Természet- és környezetkímélő szántóföldi növénytermesztés, takarmánytermesztés folytatható ott, ahol a földhasználat a táj ökológiai adottságainak megfelelő növényfaj- és fajtaszerkezet, vetésforgó alkalmazása, továbbá szerves trágya használatra alapozott tápanyag-gazdálkodás, valamint megfelelő agrotechnika, talajművelés, növényvédelem révén természetvédelmi célokat szolgál.

6.4.2. A szántó művelési ágú földrészleteket általában az alábbi esetekben indokolt továbbra is szántó művelési ágban tartani, ha:

6.4.3. A domborzati és talajadottságok, mikroklíma, vízháztartás figyelembevételével meg kell vizsgálni, hogy természetvédelmi szempontból indokolt-e a védett természeti terület szántóként való fenntartása és használata. A 7%-nál magasabb lejtőszög esetében a szántót javasolt gyepesíteni vagy erdősíteni. A szikes és vizes élőhely-rendszerbe ékelődő zárványszántókon és a szikes tavakkal közvetlenül érintkező területrészeken a gyepterületek helyreállításáról kell gondoskodni.

6.4.4. Talajművelés esetén nedves talajviszonyok mellett a talaj szerkezetét romboló, a talaj felszínét károsító agrotechnikát, nehéz gépeket tilos használni. Minimális munkaműveleti rendszert kell alkalmazni, amelynek alapvető feltétele az optimális időszakban és talajállapotban történő művelés. Mélyítő szántás, meliorizáció nem végezhető. A szántóval határos gyepekbe történő beszántás vagy egyéb durva károsítás idegen használat esetén a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után.

6.4.5. Vetésszerkezet esetén elsősorban olyan, a hagyományos, tájra és tájegységre jellemző áru- és takarmánynövények, -fajták és változatok termeszthetőek, amelyek nem igényelnek intenzív termesztéstechnológiát, így például a pohánka, a kender, a köles, a len, a pillangós és egyéb növényvédelmi beavatkozást kevésbé igénylő kultúrnövények. Géntechnológiával módosított növény termesztése szigorúan tilos.

6.4.6. Tápanyag-utánpótlást elsősorban szerves trágyázásra és pillangós növények vetésére, zöldtrágyázásra kell alapozni.

6.4.7. Növényvédelem estén a védekezésnél a megelőzést, a károsítók és a gyomok elleni mechanikai és biológiai eljárásokat kell előtérbe helyezni. A kijuttatandó készítményt elsősorban az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett készítmények közül kell kiválasztani. Peszticidek kizárólag földi kijuttatással alkalmazhatóak. Szintetikus úton előállított növényvédő szerek használata kizárólag indokolt esetben, illetve zárlati vagy vizsgálatköteles károsítók esetén, előzetes szemle alapján, egyedi hatósági engedélyeztetés után lehetséges, amelynek során törekedni kell az integrált környezetkímélő növényvédelmi rendszerben engedélyezett készítmények alkalmazására. A készítmények közötti választásnál figyelembe kell venni a készítmények vízi szervezetekre, madarakra, emlősökre, hasznos ízeltlábúakra gyakorolt veszélyességét, toxicitását, a hatóanyag felezési idejét, mobilitását, perzisztenciáját.

6.4.8. Betakarítás estén kaszálás, aratás során kiszorító kezelést kell alkalmazni, a kaszáló gép kizárólag akkor üzemeltethető, ha láncfüggönyös vadriasztóval van felszerelve. A területen széna- vagy szalmakazal, depónia és bármilyen szerves anyag (biomassza) előzetes egyeztetést követően helyezhető el.

6.4.9. A területhasználó köteles a területen esetlegesen található hulladékot saját költségén eltávolítani.

6.4.10. A 6.4.1–6.4.9. pontban foglalt általános feltételeken kívül, egyedi elbírálás alapján további szabályozás alkalmazható. Ilyen különösen az éjszakai munkavégzés tilalma, az eltérő kezelésű terület megjelölése, a kötelezően előírt vetésszerkezet vagy a lucernatelepítés egyéb szabályozása, ami vonatkozik a lucerna feltörésének tilalmára, a spontán visszagyepesedés elősegítésére, a kaszálás módjára, időpontjára.

6.5. Gyepterületek természetvédelmi célú vagyonkezelésének alapelvei

6.5.1. Törekedni kell a gyepterületek megőrzésére, művelési ág váltására kizárólag különösen indokolt esetben kerülhet sor.

6.5.2. A gyepterületeken végezhető tevékenységekre vonatkozó általános használati korlátozások, tilalmak az alábbiak:

6.5.3. Legeltetéssel történő hasznosítás esetén

6.5.4. Kaszálással történő hasznosítás esetén a kaszálást a területen élő védett, veszélyeztetett növény- és állatfajok ökológiai igényeinek megfelelően, az alábbiak szerint kell végezni:

6.5.5. A 6.5.1–6.5.4. pontok szerinti általános feltételeken kívül, egyedi elbírálás alapján, további szabályozás alkalmazható. Ilyen különösen a legeltetés tilalma, a kézi kaszálás megkövetelése, eltérő módon kezelendő terület megjelölése, a kezelés meghatározása, szükség esetén a bolygatás, zavarás tilalmával.

6.6. Erdőgazdálkodási tevékenység, vagyonkezelés védett természeti területen

6.6.1. Az erdőterületek vagyonkezelésének alapját – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rendelkezéseivel összhangban – az erdőgazdálkodási tevékenység folytatásának tervszerűségét biztosító körzeti erdőtervek előírásai képezik, a vonatkozó természetvédelmi előírások, illetve elvárások – időbeli korlátozások, technológiai elvárások – figyelembevételével.

6.6.2. A védett természeti területen lévő erdő vagyonkezelésének minden esetben a természetvédelmi kezelési terven, hiánya esetén annak megfelelő természetvédelmi szakanyagon – készülő, vagy elkészült, de kiadásra nem került természetvédelmi kezelési terven, természetvédelmi állásfoglalásokon, Natura 2000 fenntartási terveken, hatásbecsléseken, Natura 2000 természetvédelmi célkitűzéseken – kell alapulnia.

6.6.3. Az erdőtervezés során a saját vagyonkezelésben lévő területeket illetően a gazdálkodó jogán is érvényesíteni kell a természetvédelmi célkitűzések érvényesülését, ezért

6.6.4. Folyamatos erdőborítást célzó módszerek kialakítása

6.6.4.1. A folyamatos erdőborítás távlati célként való megjelenítése (a folyamatos erdőborítást, vagy az erre való áttérést biztosító – szálaló, átalakító, faanyagtermelést nem szolgáló – üzemmódok, illetve a szálalóvágás) fontos cél még akkor is, ha a jelenlegi állománytípust idegenhonos, tájidegen fafajok határozzák meg. Erdőtervi tárgyaláson a fenti célt az adott erdőrészlet leírólapján távlati célállomány-típusként kell megjeleníteni.

6.6.4.2. Figyelmet kell fordítani az állományok előhasználatainak oly módon történő elvégzésére, amely a későbbiekben a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodásra való átállást lehetővé teszi. Az igazgatóságok folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelési módszerek kialakítására irányuló kísérleti területeket létesítenek, amelyek a későbbiekben mintaként szolgálhatnak a kidolgozott módszerek üzemi szintű bevezetéséhez.

6.6.5. A mennyiségi tervezés és alapja az alábbi:

6.6.6. Az éves gazdálkodási terv és alapja az alábbi:

6.6.7. A vagyonkezelés erdészeti alágazatok szerinti elvárásai

6.6.7.1. Az erdőgazdálkodási tevékenység ágazatát a részletes időbeli és értékbeli nyomon követés, ellenőrzés, elszámolás céljából mennyiségi és értékbeli nyilvántartás szerint kell könyvelni, a könyvelésben a 6.6.7.1.1–6.6.7.1.8. pontok szerinti költséghelyekre kell megbontani, és az alábbi szakmai elvek betartására kell ügyelni a tevékenység végzése során.

6.6.7.1.1. Magtermelés

6.6.7.1.1.1. Az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet [a továbbiakban: 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet] szerinti szabályozáson és az erdő természetes felújuló képességén túl az adott társulásban betöltött szerepét is figyelembe kell venni a gyűjtendő magnak, hogy hiányával ne romoljon a terület ökológiai rendszere.

6.6.7.1.1.2. Saját felhasználású igényen túli maggyűjtés kizárólag úgy engedélyezhető, ha az a folyamatos erdőborításra való törekvéseket és a természetes folyamatokat nem akadályozza.

6.6.7.1.1.3. Az igazgatóságok a „kisgyűjtők” és a magánszemélyek számára a jogosultságot gyűjtési jog gyakorlására kizárólag papíralapú hozzájárulással, szerződés formájában engedhetik át. Ebben meg kell határozni a gyűjtés helyét, idejét, a gyűjtendő szaporítóanyag faját, mennyiségét, minőségét, felvásárlási árát és kikötést kell tenni arra vonatkozóan, hogy a gyűjtő harmadik fél számára nem értékesíti a begyűjtött szaporítóanyagot.

6.6.7.1.2. Csemetetermelés

A 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet szerinti szabályozáson kívül az igazgatóságok szakmai felelőssége, hogy olyan szaporítóanyag felhasználását részesítsék előnyben, amely genetikai és származási szempontból a legjobban megfelel az adott élőhelynek.

6.6.7.1.3. Erdőfelújítás

6.6.7.1.3.1. Törekedve az erdő természetes állóképességének, vitalitásának megőrzésére és növelésére, előtérbe kell helyezni a természetközeli technológiák alkalmazását.

6.6.7.1.3.2. A folyamatos erdőborítás elérését megfelelő vágásvezetéssel, Pro Silva elveken alapuló erdőkezeléssel kell biztosítani.

6.6.7.1.3.3. Vegyszerezés kizárólag a legszükségesebb esetekben végezhető, szelektív hatású vegyszerek, illetve szelektív kijuttatási módszerek alkalmazásával.

6.6.7.1.3.4. Az erdőfelújítási és -ápolási munkákról szóló szerződésben részletesen rögzíteni kell a megállapodó felek alapadatain és a 6.6.7.3. pontban meghatározott adatokon kívül az ültetési és ápolási munkák módját.

6.6.7.1.3.5. Az igazgatóságok az ellenőrzés során rögzítik az erdészeti munkák helyességét, teljesítését.

6.6.7.1.4. Erdőtelepítés

6.6.7.1.4.1. A 6.6.7.1.3. pont rendelkezéseit az erdőtelepítésre is alkalmazni kell.

6.6.7.1.4.2. A talajélet felesleges bolygatásának elkerülésére a kivitelezéskor részleges talaj-előkészítést kell előnyben részesíteni, ha ez nem hátráltatja a kitűzött célok elérését.

6.6.7.1.5. Fizikai munkavállalók

Erdészeti fizikai munkavállalók vonatkozásában a munkavédelmi törvényben és az ezt végrehajtó rendeletben meghatározott munkavédelmi oktatáson túl szakmai elméleti és gyakorlati oktatást, valamint szóbeli vagy írásbeli számonkérést kell tartani a munkavállalóknak, amely magában foglalja a fajok, a munkaműveletek, a használandó eszközök, és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet Melléklete ismeretének elsajátítását.

6.6.7.1.6. Fakitermelés

6.6.7.1.6.1. A vállalkozóval kötendő, az erdészeti fakitermelési munkákról szóló szerződésben részletesen rögzíteni kell a szerződő felek alapadatain és a 6.6.7.3. pontban meghatározott adatokon kívül

6.6.7.1.6.2. A vágásterület felügyeletét meg kell szervezni. Az igazgatóságok kötelesek rendszeresen ellenőrizni és ellenőrzési naplóban – amelyet a munkavállaló vagy a vállalkozó köteles magánál tartani a műveleti lappal és a szerződésével együtt – szükség esetén rögzíteni az erdészeti munkák, különösen a fakitermelés folyamatát, figyelemmel a kivitelezés szakmai helyességére (a fadöntések irányítására, az újulat megóvására, a megmaradó állomány és a talaj védelme érdekében a készletezés, a közelítés-kiszállítás és a szállítás mikéntjére).

6.6.7.1.6.3. A fahasználatot végző vállalkozó választékolását – ha az eltérő választékok más-más árkategóriába esnek – és készletezését – különösen, ha egyben vásárló is – állandóan nyomon kell követni. Lehetőség szerint a magasabb értékű iparifa választékolását az igazgatóságok szakemberének kell végeznie az értékesítési lehetőségek ismeretében.

6.6.7.1.6.4. Ahol a természeti érték vagy az erdei életközösség védelme azt lehetővé teszi (például idegenhonos monokultúrák kitermelése), a „lábon álló” állomány is értékesíthető. A szakszemélyzet előre felméri a fatérfogatot, és a várható választékok alapján meghatározza az értékesítendő állomány értékét.

6.6.7.1.6.5. Értékesítéskor szerződésben vagy egyéb írásos dokumentumban – például kiseladási bárca – kell rögzíteni az eladandó faanyag faj- és szükség szerint a korösszetételét, választékait és mennyiségeit. Külön kell ellenőrizni a megállapodásban szereplő faanyag elszállításának lehetőségét.

6.6.7.1.6.6. Különös figyelmet kell fordítani a faanyag-készletek nyilvántartására és az elvégzett munkák szakszerű bizonylatolására (felvételi lap, vágástéri munkacsapat-összesítő, szállítójegy, rovatos raktárkönyv), a jelentési rend betartására, hogy az igazgatóságok által végzett erdészeti munka szakmai színvonala mintaként szolgálhasson a többi gazdálkodó számára.

6.6.7.1.7. Erdei melléktermék

Erdei melléktermék gyűjtése kívánatos a vidéki termékskála bővítése, a gazdálkodás diverzifikációja és a természethez kötődő gazdálkodási formák elterjesztése érdekében, ugyanakkor az erdei mellékhaszonvételek nem válhatnak kárára a védendő ökológiai rendszernek.

6.6.7.1.8. Vadgazdálkodás az erdőterületeken

Saját vagyonkezelésben és vadászati jogosultságban lévő erdőterületen az erdei vadkár megelőzése, és ezzel a természetes erdei életfolyamatok biztosítása alapvető fontosságú. Nem tervezhető vadkár ilyen területen. Elsőrendű feladat az erdő vadeltartó-képességének megfelelő vadállomány kialakítása és fenntartása.

6.6.7.2. A rendelkezésre álló egységes informatikai rendszerben és az erdő- vagy üzemtervben naprakészen kell vezetni a természetvédelmi célú vagyonkezelés erdőgazdálkodási munkálatainak adatait.

6.6.7.3. Ha az igazgatóságok nem saját eszközzel és nem saját munkavállalóval végeztetik el az erdészeti munkákat, akkor írásos megállapodást kell kötni a vállalkozóval. E megállapodásban részletesen rögzíteni kell a felek alapadatain kívül az alábbi adatokat:

6.7. Halgazdálkodási tevékenységek halastavakon

6.7.1. A halastavak különleges természetvédelmi értéket képviselnek hazánkban. A védett vízi és vizes élőhelyek esetében a halgazdálkodási tevékenységnek az élőhely összes védett populációjának – vízinövények, gerinctelenek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök – életlehetőségeit kell megalapoznia és ezekkel összhangban kell lennie. A halgazdálkodás nem veszélyeztetheti a halastavak és a környező területek védett természeti értékeit.

6.7.2. A természetvédelmi oltalom alatt álló halastavakat – mint vízi élőhelyeket – hosszú távon fenn kell tartani, kivéve, ha a halastó helyén korábbi, még magasabb természetvédelmi értékű, legalább tájszinten veszélyeztetett, természetes vizes élőhely és életközösség helyreállítására kerül sor. A halastavakon, szemben az intenzív termelési módozattal, az extenzív vagy félintenzív haltermelést kell választani. A halastavak kezelésének megtervezésekor a technikai szempontok mellett a meder és a környező területek ökológiai adottságait kell figyelembe venni.

6.7.3. A bérbe adott halastavaknál a madarak riasztását olyan módon kell megszervezni, hogy az összhangban legyen a nemzetközi természetvédelmi egyezményekben foglalt elvekkel az Európai Parlament és a Tanács a vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK (2009. november 30.) irányelve alapján kijelölt Natura 2000 madárvédelmi területeken folytatandó gazdálkodás elveivel, a hazai természetvédelmi jogszabályokkal, valamint a riasztás módszereit szabályzó, kapcsolódó jogszabályokkal. A saját hasznosítású halastavak esetében a madarak riasztása csak nagyon indokolt esetben végezhető, gazdálkodási célból nem, csupán amennyiben a predátorok táplálkozása kiemelt jelentőségű természeti érték hosszú távú megőrzését veszélyezteti.

6.7.4. Az elöregedett, feliszapolódott halastavakon a tómeder vízinövényektől mentes nyílt vizű részének megtartása érdekében szükséges rekonstrukciós beavatkozásokat úgy célszerű megvalósítani, hogy azok hagyjanak teret az értékes társulások kialakulásának is.

6.7.5. A haltermelés fenntartása, fejlesztése érdekében tervezett kotrást úgy célszerű végezni, hogy az eredeti termelési célú, egysíkú medencejelleget megtörve növelni kell a meder felszínének tagoltságát. Költőszigetek létesítése, sekélyebb-mélyebb területek kialakítása is az élőhely változatosságát növeli.

6.7.6. A halastavak vagyonkezelésének alapvető szabályai az alábbiak:

6.8. Nádgazdálkodási tevékenységek

6.8.1. Magas biológiai, természetvédelmi és egyben gyakran jelentős gazdasági értékük miatt a nádasok kezelése megfontolt, tudományos felmérésekre alapozott kezelést igényel. A nádasok vagyonkezelése során a természetvédelmi szempontoknak megfelelő minőségű nádas kialakulásához a kedvező vízszint fenntartása kiemelkedően fontos természetvédelmi érdek. A természetes állapotú nádas aratása természetvédelmi szempontból általában szükségtelen, sőt rendszerint kerülendő, mivel a nádas az életközösség elszegényedését okozza. Lehetnek ugyanakkor olyan természetvédelmi szempontok, amelyek az aratást indokolják.

6.8.2. A nád aratásakor az alábbiakat kell figyelembe venni:

6.9. Gyümölcsös, szőlőterületek és kertek

6.9.1. A gyümölcsös, szőlő és kert művelési ágban lévő területeket általában a 7–17%-os lejtőkategória esetén javasolt fenntartani. Az adott táj termesztési hagyományaihoz alkalmazkodó rezisztens, illetve toleráns fajtákat kell telepíteni. Törekedni kell a meglévő ültetvények fenntartására, különös tekintettel a hagyományos fajták megóvására.

6.9.2. Ha a szőlő, illetve gyümölcsös művelési ág a gyakorlatban természetvédelmi érdekből nem tartható fenn, a célszerű művelési ág változtatás iránya a rét, a legelő vagy az erdő művelési ág.

6.9.3. A terület megjelölése, lehatárolása kizárólag természetes anyaggal – fa, nád, gyékény stb. – történhet, a mezsgyék fenntartása szükséges.

6.9.4. A területen esetlegesen található, és az ott keletkezett hulladék eltávolítása kötelező.

6.9.5. Használatba adás esetén fa, tőke kivágása kizárólag az igazgatóságok írásbeli egyetértésével lehetséges.

6.9.6. Tápanyag-utánpótlást elsősorban szerves trágyázásra és pillangós növények vetésére, zöldtrágyázásra kell alapozni. Műtrágya használata kizárólag tápanyagvizsgálaton alapuló szaktanácsadást követően, az abban meghatározott mennyiségben és időzítésben, bedolgozás mellett, hatósági engedélyeztetés után alkalmazható. Mikrobiológiai készítmények, talajkondicionáló anyagok az igazgatóságokkal történő előzetes egyeztetés után alkalmazhatóak.

6.9.7. Talajművelés: Az ültetvények gyommentesen tartása, mechanikai úton – kapálás, kézi szerszámos, gépi szerszámos talajművelés –, vegyszermentesen ajánlott. Lejtős területeken célszerű a füvesítés és a lejtőre merőlegesen végzett művelés, ami védelmet nyújt a talajerózió kialakulása ellen. Gyepesített művelés esetén évente legalább egyszeri – lehetőség szerint kézi – kaszálást szükséges végezni. Ha a kézi kaszálás nem megoldható, a gépi kaszálást úgy kell elvégezni, hogy az ne okozza a talaj maradandó károsodását. Gépi kaszálás során vadriasztó lánc alkalmazása kötelező. A területen szénakazal, depónia kizárólag az igazgatóságok egyetértésével helyezhető el. A kaszálást követő 30 napon belül össze kell gyűjteni a szénát és el kell szállítani a területről.

6.9.8. Növényvédelem: A védekezésnél a megelőzést, valamint a károsítók elleni mechanikai és biológiai eljárásokat kell előtérbe helyezni. A kijuttatandó készítményt elsősorban az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett készítmények közül kell kiválasztani. Peszticidek általában földi kijuttatással alkalmazhatóak. Szintetikus úton előállított növényvédő szerek használata kizárólag indokolt esetben, illetve zárlati vagy vizsgálatköteles károsítók esetén, előzetes szemle alapján, egyedi engedélyeztetés után lehetséges. Ezeknél törekedni kell az integrált környezetkímélő növényvédelmi rendszerben engedélyezett készítmények alkalmazására. A készítmények közötti választásnál figyelembe kell venni a készítmények vízi szervezetekre, madarakra, emlősökre, hasznos ízeltlábúakra gyakorolt veszélyességét, toxicitását, a hatóanyag felezési idejét, mobilitását, perzisztenciáját.

6.9.9. Javasolható növényápolás, megelőző intézkedések:

6.9.10. Géntechnológiával módosított növény termesztése szigorúan tilos.

6.10. Az igazgatóságok vadállomány-fenntartási és -szabályozási tevékenysége (a továbbiakban: vadállomány- kezelés)

6.10.1. A vadállomány-kezelés elvei:

6.10.2. A vadállomány-szabályozás végrehajtása

6.10.2.1. A vadállomány-szabályozásra jogosult személyek köre:

6.10.2.2. A 6.10.2.1. pont a) pontja szerinti személy kivételével a 6.10.2.1. pont b) alpontban felsorolt vadászok trófeás vadat – a vaddisznó kivételével – kizárólag térítés ellenében ejthetnek el. Sérült vagy beteg egyedek kivételével golyóérett trófeás vadat a 6.10.2.1. pont c) alpontja szerinti vadászok ejthetnek el. A 6.10.2.1. pont c) alpontja szerint megjelölt vadászok kizárólag a vadászatra jogosult hivatásos vadászának közvetlen irányításával, a 6.10.2.1. pont b) alpontja szerinti vadászok a vadászatra jogosult hivatásos vadászának felügyeletével vadászhatnak.

6.10.2.3. A 6.10.2.1. pont a) és b) alpontjában megjelölt hivatásos vadászok által az éves vadgazdálkodási terv teljesítése érdekében elejtett trófeás vad trófeája – a vaddisznó agyar kivételével – kizárólag térítés ellenében maradhat az elejtő hivatásos vadász tulajdonában, térítés hiányában a trófea az igazgatóságok tulajdonát képezi. A trófea térítési díját a vadászati árjegyzék figyelembevételével kell megállapítani. A 6.10.2.1. pont a) és b) alpontjában megjelölt hivatásos vadászok által elejtett, az igazgatóságok tulajdonát képező trófeás vad – korosztálytól és trófeaminőségtől független – trófeáját a trófeabírálatot követően – ha az elejtő nem kívánja annak térítési díját megfizetni – az erre a célra kijelölt helyen kell elhelyezni.

6.10.2.4. A bérvadászatot valamennyi nagyvadállomány szabályozásánál – különösen trófeás vadnál – előtérbe kell helyezni.

6.10.2.5. Az igazgatóságok vendégvadásztatást nem folytathatnak. Ez alól kivételt képeznek a 6.10.2.1. alpont d) pontjában megjelölt hajtók, akik kizárólag rókát, aranysakált és vaddisznót ejthetnek el.

6.10.2.6. Felügyeleti szerv (pl. minisztérium) és az illetékes természetvédelmi vagy a vadászati közigazgatási hatóság tagja az igazgatóságok vadászati jogosultsága alatti vadászterületeken kizárólag bérvadászati szerződés alapján vadászhat.

6.10.3. A vadgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatás

A területileg illetékes vadászati hatóság részére készített vadállomány-becslési jelentések és vadgazdálkodási jelentések másolatát a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár számára a vonatkozó vadászati jogszabályok szerint előírt határidőben kell megküldeni. Az éves vadgazdálkodási tervet – és annak esetleges módosítását – a területileg illetékes vadászati hatóság jóváhagyó határozatának kézhezvételét követően kell haladéktalanul megküldeni a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár részére.

6.10.4. A vadállomány-kezelés szakmai irányításának és ellenőrzésének szabályai:

7. A vagyonkezelés közgazdasági és pénzügyi követelményei, felügyelet, ellenőrzés

7.1. A közgazdasági és pénzügyi követelmények szervezet-semlegesek, és ezeket a költségvetési szerv, a nonprofit jellegű, valamint a nyereségérdekelt, piaci alapon működő gazdasági szervezeti forma keretében is biztosítani kell. Az igazgatóságok a védett természeti területeken folytatott vagyonkezelési tevékenységüket kizárólag alaptevékenységként folytathatják.

7.2. Az igazgatóságok költségvetése:

7.2.1. A költségvetés képezi az igazgatóságok éves természetvédelmi célú vagyonkezelési tervének pénzügyi alapját, kereteit. A költségvetés tervezésekor javasolt a természetvédelmi célú vagyonkezelési feladatok tervezhető ellátása érdekében külön, belső részköltségvetés készítése. Figyelmet kell fordítani arra, hogy előirányzat-módosításkor a részköltségvetés előirányzatai is megfelelően módosuljanak.

7.2.2. Követelmények valamennyi tervvel kapcsolatban az alábbiak:

7.3. Számviteli nyilvántartás (könyvvezetés):

Az igazgatóságok a jogszabályok keretei, tartalmi követelményei között önállóan alakítják számviteli politikájukat. Az igazgatóságok egészét átfogó, a számviteli alapelveknek megfelelő könyvvezetés keretein belül – a belső szabályozásban foglaltak alapján – el kell különíteni a természetvédelmi célú vagyonkezeléssel összefüggő számviteli nyilvántartásokat (szakfeladat). Az elkülönítés biztosíthatja, hogy beszámoláskor, illetve a természetvédelmi célú vagyonkezelés éves értékelésekor számviteli szempontból is megalapozott pénzügyi adatok álljanak rendelkezésre.

7.4. Felügyeleti feladatok:

A miniszter felügyeleti jogköréből adódóan, a vagyonkezelés és a természetvédelmi szakmai munka összehangolása érdekében a következő feladatokat látja el:

7.5. A Minisztériumnak történő beszámolás:

7.6. Ellenőrzés:

7.6.1. A belső és a külső (felügyeleti) ellenőrzések végzésénél az alábbi szempontokat kell érvényesíteni:

7.6.2. Belső – igazgatóságok általi – ellenőrzés:

7.6.3. Külső – felügyeleti – ellenőrzés: