90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet

1. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) rendelkezéseit az e rendeletben, valamint a Kormánynak a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénnyel kapcsolatosan meghozott más rendeletében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésétől nem kell intézkedni a közérdekű munka és a jóvátételi munka végrehajtásának megkezdése iránt.

(3) E rendelet hatálybalépésével a közérdekű munka és a jóvátételi munka végrehajtása félbeszakad, kivéve a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatására irányuló eljárást, ha az átváltoztatásra okot adó körülmény már e rendelet hatálybalépése előtt is fennállt.

(4) A (2) bekezdés szerinti intézkedés elhalasztása és a (3) bekezdés szerinti félbeszakítás tartama nem számít be a büntetés és az intézkedés végrehajtása elévülésének idejébe.

(5) E rendelet hatálybalépésétől, ha a bíróság a szabadságvesztés, az elzárás, a javítóintézeti nevelés, vagy a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának megkezdésére fontos okból, így különösen az elítélt személyi és családi, vagy járványügyi intézkedéssel összefüggő körülményeire tekintettel halasztást engedélyez, annak tartamát legfeljebb hat hónapban határozhatja meg.

(6) E rendelet hatálybalépésétől a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott vagy védője által benyújtott kérelmek elbírálását – ide nem értve a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés, és a magánelzárás fenyítés elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet – elhalasztja.

(7) A végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében, illetve a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyében

(8) A pártfogó felügyelői véleményt, illetve a környezettanulmányt csak a feltétlenül szükséges esetekben kell beszerezni és elkészíteni. A pártfogó felügyelői vélemény, vagy a környezettanulmány elkészítésétől, illetve beszerzésétől azokban az esetekben is el lehet tekintetni, amikor annak elkészítését, illetve beszerzését a Bv. tv. kötelezően előírja. Ha a pártfogó felügyelői vélemény, illetve a környezettanulmány elkészítése feltétlenül szükséges, azt a pártfogó felügyelő és a büntetés-végrehajtási párfogó felügyelő a személyes kapcsolatteremtés mellőzésével, a rendelkezésre álló iratok, valamint a telefonon vagy elektronikus kapcsolattartás útján beszerezhető adatok alapján készíti el.

(9) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a reintegrációs őrizet elrendelésére irányuló előterjesztés előkészítése során az elektronikus távfelügyeleti eszköz lakásban való alkalmazhatóságának a felmérését a rendelkezésre álló iratok alapján, valamint telefonos vagy elektronikus kapcsolattartás útján végzi. A reintegrációs őrizet elrendelése esetén, ha az elektronikus távfelügyeleti eszköz mégsem telepíthető, az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe.

(10) E rendelet hatálybalépésével a kegyelmi ügyekben további intézkedésnek helye nincs, de az igazságügyért felelős miniszter a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja.

2. § (1) A büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják, ha a végrehajtás nincs foganatban, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerinti büntetés-végrehajtási bíró jár el.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a járványügyi helyzetre tekintettel nem tud eljárni, akkor azt a törvényszéket, amelynek büntetés-végrehajtási bírója eljár, az az ítélőtábla jelöli ki, amelynek illetékességi területén az (1) bekezdés szerint illetékes törvényszék van.

(3) E rendelet hatálybalépésétől a büntetés-végrehajtási bíró a Bv. tv. III. fejezetében meghatározott, 52–75/A. § szerinti büntetés-végrehajtási bírói eljárások közül

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetés-végrehajtási bíró

(5) A (3) bekezdés o) és p) pontja kivételével a (3) bekezdésben meghatározott eljárásokra a Bv. tv. szerint megállapított határidő tizenöt nappal meghosszabbodik. A (3) bekezdés a)–e), g), i), l), m), o) és p) pontokban foglalt eljárásokban bírósági titkár nem járhat el.

(6) E rendelkezés alkalmazása során a büntetés-végrehajtási bíróra és önálló aláírási joggal rendelkező, kijelölt bírósági titkárra háruló feladatokat a törvényszék büntető kollégiumába beosztott bíró vagy titkár is elláthatja.

3. § (1) Ha a befogadás során az elítélt személyazonossága más módon kétséget kizáróan megállapítható, a bv. intézet az elítélt ujj- és tenyérnyomatának rögzítésétől eltekinthet.

(2) A befogadást követően az elítéltet végrehajtási fokozattól függetlenül haladéktalanul a számára kijelölt bv. intézet befogadó részlegén kell elhelyezni, ahol gondoskodni kell a tizennégy napig történő elkülönítéséről. Ha ez idő alatt az elítélt járványügyi elkülönítése nem válik szükségessé, a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott, a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatos eljárásrend figyelembe vételével folytatni kell a befogadási eljárást, ellenkező esetben a bv. intézetnek intézkedni kell az elítéltnek a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.

(3) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívott elítélt a bv. intézetnél olyan egészségi állapotban jelenik meg, amely alapján járványügyi elkülönítése látszik szükségesnek, a bv. intézet az elítélt befogadását megtagadja. Ez esetben a bv. intézet igazolást állít ki az elítélt számára arról, hogy az elítélt a felhívásban meghatározottak szerint megjelent a bv. intézetnél, de befogadására egészségügyi okból nem került sor, továbbá haladéktalanul intézkedik az elítéltnek a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt. A befogadás megtagadásáról a felhívást kibocsátó szervezeti egységet haladéktalanul – írásban – tájékoztatja.

(4) A szabadságvesztés végrehajtására a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a Bv. tv. 97. § (1) bekezdésében meghatározottól eltérő bv. intézetet is kijelölhet.

(5) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívott elítélt befogadása a veszélyhelyzet során elháríthatatlan akadályba ütközik, a BVOP az akadály elhárulását követően haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívása érdekében.

(6) E rendelet hatálybalépésétől az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák, ideértve a jutalmazás esetét is, továbbá a Bv. tv. 123. § (1) bekezdésében meghatározott célból történő rendkívüli eltávozások nem engedélyezhetők.

(7) E rendelet hatálybalépésétől a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának rendelkezése alapján

(8) E rendelet hatálybalépésétől a bv. intézet parancsnoka az elítéltek

(9) A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának rendelkezése alapján – a (6)–(8) bekezdésben meghatározott, a járványügyi helyzettel összefüggő korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében, az ehhez szükséges mértékben – az elítélt

(10) Az elítélt kapcsolattartásának elősegítése érdekében a bv. intézet nyilvántarthatja a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a kapcsolattartó személyi igazolványának számát, a Skype- és az elektronikus levelezési címét.

(11) Az elítéltet a külön jogszabályok szerinti katasztrófavédelmi kötelezettség terheli, illetve ideiglenes katasztrófavédelmi szolgálatra beosztható, továbbá az elítéltet megillető, e törvényben meghatározott jogok a katasztrófahelyzet elhárításához szükséges mértékben a katasztrófahelyzet idejére korlátozhatók.

(12) E rendelet hatálybalépésétől a szabadulásra történő felkészítés körében előírt intézkedések mellőzhetők és az utógondozás felfüggeszthető.

4. § (1) E rendelet hatálybalépésétől a büntetés-végrehajtási szervezet adottságai szerint és a lehetőségektől függően kell biztosítani az elítélt munkáltatását. Az elítélt munkáltatása átmenetileg, a munkába állását akadályozó ok fennállásáig vagy a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának döntése alapján szünetelhet.

(2) Az elítélt részére a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a napi munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama alatt három óránként huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkáltató az elítéltek számára hatvan percnél hosszabb munkaközi szünetet is biztosíthat.

5. § Az elzárás, a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása során e rendelet szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

6. § (1) A pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő ellátja a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket azzal, hogy a pártfogolttal való kapcsolatfelvételt és a részére adandó tájékoztatást, valamint a pártfogolt magatartásának, tanulmányai folytatásának, munkahelyén vagy lakóhelyén tanúsított viselkedésének és életvitelének figyelemmel kísérését telefonos vagy elektronikus kapcsolattartás – ideértve az elektronikus levelezést is – útján teljesíti.

(2) A pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolt köteles a pártfogó felügyelővel vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel telefonon vagy elektronikus kapcsolattartás útján az általa meghatározott gyakorisággal kapcsolatot tartani.

7. § A kényszergyógykezelt adaptációs szabadságra nem bocsátható.

8. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során az oktatás és nevelés, a közösségi élet, a művelődés és a sportolás feltételeit a lehetőségektől függően kell biztosítani.

(2) A javítóintézeti nevelés végrehajtását hat hónapig terjedő időtartamra az intézet igazgatója, hat hónapon túl terjedő időtartamra a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter félbeszakíthatja, kivéve, ha legalább ötévi szabadságvesztéssel fenyegetett, a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt rendelték el a fiatalkorú javítóintézeti nevelését.

(3) E rendelet hatálybalépésétől a fiatalkorú részére

(4) A fiatalkorú Bv. tv. 355. § (1) bekezdés i) pontja szerinti jogának gyakorlását, valamint a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartását a javítóintézet igazgatója az intézkedés céljának, a javítóintézet és a fiatalkorú biztonságának a veszélyeztetése esetén korlátozhatja, azok gyakorlását felfüggesztheti.

(5) A javítóintézet igazgatója – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott, a járványügyi helyzettel összefüggő korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében, az ehhez szükséges mértékben – a fiatalkorú részére a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés c) pontja szerinti kapcsolattartást az ott meghatározott gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben is engedélyezheti.

(6) Ha a fiatalkorú javítóintézetbe való befogadásakor vagy a végrehajtás során az egészségügyi állapota alapján járványügyi megfigyelése vagy elkülönítése lehet szükséges, a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a fiatalkorúnak a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.

9. § Az őrizet és a letartóztatás végrehajtása során e rendelet szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

10. § A rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása során e rendelet szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 12. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

12. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.