2020. évi XCII. törvény
egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról1
2020.07.16.
„(3) A területi kamara elnökének, a területi kamara elnöksége tagjainak, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara választmánya tagjainak megválasztása során közjegyző csak közjegyzőre, közjegyzőhelyettes pedig csak közjegyzőhelyettesre szavazhat.”
„(3a) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes – ha törvény eltérően nem rendelkezik – minden más önkormányzati tisztségre a (3) bekezdésben foglalt korlátozás nélkül választhat és választható.”
(Tartós helyettes kell kirendelni, ha
a közjegyzőnek nincs állandó helyettese – ideértve azt az esetet is, ha az állandó helyettesítése megszűnt – és)
„ba) a közjegyzőt a hivatalából felfüggesztették, vagy a felfüggesztés a törvény erejénél fogva bekövetkezett és erről a területi elnökség a közjegyző kérelme, vagy az országos elnök tájékoztatása alapján tudomást szerzett,”
„79/A. § (1) A fegyelmi bíróság ügyrendje tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének – ideértve a közjegyző tagok kijelölésének –, a vizsgálóbiztosok beosztásának, továbbá az ügyelosztásnak a részletes szabályait, valamint az ügyviteli szabályokat. (2) A fegyelmi bíróság ügyrendjét a fegyelmi bíróság maga állapítja meg. Az elsőfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a törvényszék elnöke és az országos elnök, a másodfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a Kúria elnöke és az országos elnök hagyja jóvá.
(3) Az elsőfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a törvényszék és az országos kamara honlapján, a másodfokú fegyelmi bíróság ügyrendjét a Kúria és az országos kamara honlapján közzé kell tenni.
(4) A fegyelmi bíróság minden év február 15-éig írásban tájékoztatja az országos elnököt, valamint az elsőfokú fegyelmi bíróság esetén a törvényszék, másodfokú fegyelmi bíróság esetén a Kúria elnökét arról, hogy előző évi működése megfelelt-e az ügyrendjében foglaltaknak. A tájékoztató tartalmazza az előző évben a fegyelmi bírósághoz érkezett, illetve ott befejezett, valamint folyamatban maradt ügyek számát, a fegyelmi bíróság által kiszabott büntetéseket, továbbá a fegyelmi bírósághoz érkezett kizárási kérelmek számát és jellegét.
(5) A fegyelmi bíróság éves tájékoztatóját az országos elnök az elsőfokú fegyelmi bíróság vonatkozásában a törvényszék elnökével, a másodfokú fegyelmi bíróság vonatkozásában a Kúria elnökével a tárgyévet követő év március 31-ig közösen vitatja meg és hagyja jóvá.
(6) Az elsőfokú fegyelmi bíróság jóváhagyott tájékoztatóját a törvényszék és az országos kamara honlapján, a másodfokú fegyelmi bíróság jóváhagyott tájékoztatóját a Kúria és az országos kamara honlapján közzé kell tenni.”
„(2) A fegyelmi tanács 5 tagú, elnöke bíró, 1 tagja bíró, 3 tagja közjegyző. A fegyelmi tanács az elnökét a bíró tagok közül szótöbbséggel választja.”
„(2a) A fegyelmi bíróság 2-2 tanácsban működik, amelynek bíró tagjai állandóak. A fegyelmi tanács 2 bíró tagját a fegyelmi bíróság elnöke jelöli ki. A fegyelmi bíróság elnöke a fegyelmi tanácsoknak nem tagja.
(2b) A fegyelmi tanács közjegyző tagjait a fegyelmi bíróság elnöke esetileg jelöli ki. A fegyelmi tanács közjegyző tagja az lehet, aki az eljárás alá vont személy székhelyétől eltérő székhelyen, illetve eltérő működési körzetben működik és megjelenésében nincs akadályozva.”
„81. § Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el: a) aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll, ha pedig az említett eljárás során elmarasztalják, fegyelmi eljárásban viselt tisztsége megszűnik,
b) akire nézve a 4. §-ban meghatározott kizáró ok áll fenn, d) az a közjegyző, akinek tanúkénti meghallgatása szükségessé válhat,
e) a vizsgálóbiztos fegyelmi bíróként,
f) a fegyelmi bíró vizsgálóbiztosként,
g) aki a 69/A. § vagy a 69/B. § szerinti vizsgálat lefolytatásában részt vett.”
„82. § (1) A vizsgálóbiztos a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően – vagy ha a vizsgálóbiztos kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult – a fegyelmi bíróság elnöke másik vizsgálóbiztost jelöl ki. (2) Ha a vizsgálóbiztos ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és a vizsgálóbiztos a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a fegyelmi tanács dönt. Ha a vizsgálóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi bíróság elnöke másik vizsgálóbiztost jelöl ki, a kizárási kérelem elutasítása esetén a vizsgálatot a beosztás szerinti vizsgálóbiztos folytatja le. Ha a fegyelmi bírósághoz kinevezett mindkét vizsgálóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, a Kúria elnöke más törvényszék mellett működő vizsgálóbiztost jelöl ki a vizsgálat lefolytatására.
(3) A fegyelmi tanács elnöke vagy bíró tagja a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően – vagy ha az érintett személy kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult – a fegyelmi bíróság elnöke az eljárás lefolytatására másik fegyelmi tanácsot jelöl ki.
(4) Ha a fegyelmi tanács elnöke vagy bíró tagja ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és az érintett személy a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a másik fegyelmi tanács dönt. Ha a fegyelmi tanács elnökével vagy bíró tagjával szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi bíróság elnöke a másik fegyelmi tanácsot jelöli ki, a kizárási kérelem elutasítása esetén a fegyelmi eljárást a fegyelmi bíróság kizárási kérelemmel érintett fegyelmi tanácsa folytatja le. Ha a fegyelmi bírósághoz kinevezett mindkét tanács elnökével vagy bíró tagjával szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi eljárás lefolytatására a Kúria elnöke másik fegyelmi bíróságot jelöl ki.
(5) A fegyelmi bíróság közjegyző tagja a fegyelmi bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően – vagy ha az érintett közjegyző tag kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult – a fegyelmi bíróság elnöke másik közjegyző tagot jelöl ki.
(6) Ha a fegyelmi bíróság közjegyző tagja ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és az érintett közjegyző tag a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a másik fegyelmi tanács dönt. Ha a fegyelmi bíróság közjegyző tagjával szemben kizárási ok áll fenn, a fegyelmi bíróság elnöke másik közjegyző tagot jelöl ki, a kizárási kérelem elutasítása esetén a fegyelmi eljárást az érintett fegyelmi tanács az eredeti összetételben folytatja le.
(7) A fegyelmi bíróság elnöke a Kúria elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően – vagy ha a fegyelmi bíróság elnöke kizárási kérelem előterjesztése esetén a saját mellőzéséhez hozzájárult – a Kúria elnöke másik fegyelmi bíróságot jelöl ki.
(8) Ha a fegyelmi bíróság elnöke ellen az eljárás alá vont személy kizárási kérelmet terjeszt elő, és a fegyelmi bíróság elnöke a saját mellőzéséhez nem járult hozzá, a kizárási kérelemről a Kúria elnöke dönt. Ha a fegyelmi bíróság elnökével szemben kizárási ok áll fenn, a Kúria elnöke másik fegyelmi bíróságot jelöl ki.
(9) Ha a Kúria mellett működő fegyelmi bíróság elnökével szemben áll fenn kizárási ok, akkor a Kúria ügyelosztás szerint soron következő fegyelmi tanácsa az ügyrend alapján soron következő közjegyző tagok közreműködésével jár el.”
„82/A. § (1) A fegyelmi bíróság azon tagja, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy aki ellen kizárási kérelmet terjesztettek elő, bejelentése, illetve a kizárási kérelem elintézéséig nem járhat el. (2) A kizárás kérdésében az eljáró bíróság soron kívül határoz.
(3) A kizárás kérdésében hozott döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a fegyelmi határozat elleni fellebbezésben támadható.”
8. § A Kjtv. „A fegyelmi eljárás megindítása” című alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. § A fegyelmi eljárás lefolytatása során az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.”
„(1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen, valamennyi tag személyes jelenlétében történik.”
„(1) A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt szolgálatból történő felfüggesztése a törvény erejénél fogva következik be, ha
a) közvádra üldözendő, 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
b) letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését vagy olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el a büntetőeljárás során, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy
c) gondnokság alá helyezés iránti peres eljárásban a keresetlevelet vele közölték,
amely feltételek bekövetkezését az országos elnök ideiglenes intézkedésként állapítja meg. Az országos elnök határozatában megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés kezdő időpontját.”
„(1a) Az elsőfokú fegyelmi bíróság ideiglenes intézkedésként az eljárás alá vont személyt a szolgálatából
aa) az eljárás alá vont személlyel szemben érdemtelenségi eljárás indult,
ab) az eljárás alá vont személlyel szemben alkalmatlansági eljárás indult,
ba) az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a) pontja alá nem tartozó bűncselekmény miatt büntetőeljárás – kivéve a magánvádas és a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll, bb) a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege a szolgálattól való távoltartást indokolja.”
„(2a) Ha a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, közjegyzőjelölttel szemben gondnokság alá helyezés iránti peres eljárás indul, akkor a gondnoksági perben eljáró bíróság a keresetlevélnek az alperes részére történő közléséről értesíti az országos elnököt.”
„(3) Az országos elnök – a (2) és a (2a) bekezdésben foglalt értesítés kivételével – a tudomására jutott információ ellenőrzése érdekében adatot igényelhet a bíróságtól, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerből arra vonatkozóan, hogy a közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt büntetőeljárás, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, továbbá gondnokság alá helyezés iránt indított eljárás hatálya alatt áll-e. Az országos elnök az így megismert személyes adatot a szolgálatból történő felfüggesztés fennállása feltételeinek megállapítása céljából, az ideiglenes intézkedés jogerős megszüntetéséig kezeli.”
„(7) Az ideiglenes intézkedést az országos elnök, illetve a fegyelmi bíróság megszünteti
a) büntetőeljárás esetén annak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a határozatnak az országos elnökhöz történt megérkezését követő 15 napon belül,
b) gondnokság alá helyezés iránti eljárás jogerős lezárását követően a határozat országos elnökhöz történt megérkezését követő 15 napon belül,
c) a fegyelmi eljárás jogerős lezárásával egyidejűleg.”
„(9a) Az országos elnök a felfüggesztés tárgyában a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül határoz, határozatát az eljárás alá vont személy és a miniszter részére haladéktalanul megküldi. Az országos elnök határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, az eljárás alá vont személy és a miniszter azt közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya nincs. Az országos elnök a határozatot a területi elnökségnek a végrehajtáshoz szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul megküldi.”
„(10a) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek bekövetkezéséről az érintett közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt a tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles tájékoztatni az országos elnököt. A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt a felfüggesztés feltételének bekövetkezéséről való tudomásszerzéstől a szolgálatból történő felfüggesztés (10) bekezdés szerinti szabályai szerint nem jogosult a tevékenységét folytatni. A felfüggesztés kezdő időpontját követően a felfüggesztés megszüntetéséig közokiratot nem készíthet, és valamennyi eljárási cselekménye hatálytalan. A felfüggesztés kezdő időpontjának a felfüggesztés feltételének bekövetkezéséről való tudomásszerzést kell tekinteni. (10b) A (10a) bekezdésben foglaltak esetén a közjegyző köteles tartós helyettes kirendelését kérni a területi elnökségnél. Az országos elnök a tartós helyettes kirendelésének szükségességéről haladéktalanul tájékoztatja a területi elnökséget.”
„(11) Ha a szolgálatból történő felfüggesztéssel érintett eljárás alá vont személy közjegyző
a) a felfüggesztésének kezdő időpontjától a tartós helyettes kirendeléséig, továbbá a tartós helyettes kirendelését követően a 36. § (3) bekezdésben foglalt eset kivételével, az e jogviszonyával összefüggésben alkalmazásában állók nem végezhetnek közjegyzői, közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti, közjegyzői irodai ügyintézői, illetve ügyintézői tevékenységet; b) az ügyiratait és hivatali bélyegzőit 8 napon belül köteles átadni a területi kamarának, illetve – ha a 166. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek az adott ügyirat tekintetében fennállnak – a közjegyzői levéltárnak; c) a felfüggesztésének tényét és kezdő időpontját az országos kamara a honlapján közzéteszi.”
„(7) Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XCII. törvénnyel megállapított 79/A. § (1) bekezdés szerinti ügyrendet 2020. augusztus 31-ig el kell fogadni azzal, hogy az ügyrend legkorábban 2020. szeptember 1-jén léphet hatályba. A 79/A. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatót első alkalommal a 2022. évben kell elfogadni.”
„(8) Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XCII. törvénnyel megállapított 79/A. §-t, 80. § (2)–(2b) bekezdést a 2020. szeptember 1. után megindult fegyelmi eljárásokra kell alkalmazni.”
15. § Hatályát veszti a Kjtv.
(Végrehajtási lapot állít ki)
„o) a végrehajtó által kiállított – a kifogással megtámadott, jogerősen elbírált vagy a 34. § (8) bekezdésében foglalt feltételek szerinti –, a nem adóst fizetésre kötelező díjjegyzék alapján a végrehajtást foganatosító bíróság.”
(Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha)
„c) a követelés meghatározott cselekmény végrehajtása mellett pénzkövetelés végrehajtására is irányul.”
„18/B. § Ha az ingatlan közös tulajdonát – bírósági határozat, a bíróság által jóváhagyott egyezség vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján – árveréssel kell megszüntetni, a bíróság pénzkövetelés végrehajtására irányuló végrehajtható okiratot állít ki.”
„(1) A bíróság, illetve a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést – a 10. § c) és d) pontjában meghatározott végrehajtható okirat kivételével – elektronikus formátumban és úton megküldi a Kar hivatali szervének. A közjegyző a végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést – a 10. § b) pontjában meghatározott végrehajtható okirat esetén kizárólag a végrehajtási záradékot – a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül küldi meg elektronikus formátumban és úton a Kar hivatali szervének. Az ügyelosztás szabályaira figyelemmel a Kar hivatali szerve tájékoztatása alapján a bíróság, illetve a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést – a 10. § c) és d) pontjában meghatározott végrehajtható okiratok kivételével – közvetlenül megküldi az adós lakóhelye, illetve székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.”
„(3) Az egyik adóstárssal szemben elrendelt, illetve elrendelésre kerülő végrehajtás foganatosítására az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal, a zálogkötelezettel és a kezessel szemben kiállított végrehajtható okiratot is.”
„(4) A biztosítási intézkedés elrendelését követően a biztosítandó követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtás során kiállított végrehajtható okiratot az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes, biztosítási intézkedést foganatosító végrehajtó részére kell megküldeni.”
„(5) Nem minősül e § szerinti megkeresésnek ingóság, valamint ingatlan vonatkozásában az árverési hirdetmény közzétételéhez szükséges fényképfelvétel készítésére irányuló megkeresés.”
„(8) Ha a végrehajtó díjjegyzékével szemben a nem adós fizetésre kötelezett határidőben végrehajtási kifogást nem terjesztett elő, részére a díjjegyzéket végrehajtói kézbesítés útján is kézbesíteni kell.”
(A végrehajtás szünetel, ha)
„b) a végrehajtást kérő vagy az adós meghalt, vagy a nem természetes személy adós megszűnt, és a jogutód vagy az ellenérdekű fél nem kérte a jogutódlás megállapítását,
c) a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködési kötelezettségének nem tett eleget,”
„(1) A végrehajtó az árverési hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában teszi közzé; az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a hirdetmény közzétételétől a licitnapló lezárásáig (a továbbiakban: közzétételi időtartam) történő közzétételhez fűződik. Nem tekinthető közzétettnek az árverés, ha az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a felhasználók számára. Ha az árverés szakaszainak befejezését megelőző hatvan percen belül nem volt elérhető az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a felhasználók számára, az érintett szakasz időtartama hatvan perccel automatikusan meghosszabbodik.
(2) Az árverési hirdetmény a 120. §-ban foglaltak mellett az árverési előleg összegét, az árverés szakaszait és azok időtartamát, illetve az egyes szakaszokhoz tartozó legalacsonyabb vételár összegét, valamint a vételi ajánlat megtételének módját, és a végrehajtói letéti számla számát tartalmazza. Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában a hirdetmény mellett közzé kell tenni az ingóságnak a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását és a 132/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingóságról készült képfelvételt.”
„(6) Az ingóárverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart.”
„(6a) Az árverés első szakasza az árverési hirdetmény közzétételét követő 15. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Az első szakaszban legalább a kikiáltási ár 75%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha az első szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés első szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, az első szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.
(6b) Ha az árverés első szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. A második szakaszban legalább a kikiáltási ár 50%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha a második szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés második szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a második szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.
(6c) Ha az árverés második szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 45. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. A harmadik szakaszban legalább a kikiáltási ár 25%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha a harmadik szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés harmadik szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a harmadik szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.
(6d) Ha az árverés harmadik szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. A negyedik szakaszban legalább a kikiáltási ár 1%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha az árverés utolsó szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, az utolsó szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.
(6e) Az ingóárverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, amelyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára.”
„(6) Ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg a (3) bekezdésben foglaltak szerint, második árverést kell tartani. Ezen árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a (3) bekezdés alapján elvesztett előleget.”
„(6a) Ha a 103/D. § alapján lefoglalt ingóságoknak mint egésznek az árverése azért sikertelen, mert a licitnaplóban nem tettek közzé vételi ajánlatot, az ingóságokat árverésen egyenként kell értékesíteni.”
„(1) Ha az ingóságot nem sikerült árverésen értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő nem vette át, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.”
„145/B. § (1) Az ingatlanárverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. (2) Az árverés első szakasza az árverési hirdetmény közzétételét követő 20. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Ha az első szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés első szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, az első szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.
(3) Ha az árverés első szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 40. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Ha a második szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés második szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a második szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.
(4) Ha az árverés második szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Ha az árverés harmadik szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a harmadik szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.
(5) Az ingatlanárverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, amelyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára.”
„(3) A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer akkor nem teszi közzé az árveréshez tartozó licitnaplóban, ha az nem éri el a kikiáltási ár 147. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott mértékét, vagy nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot.”
a) első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának,
b) második szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának,
c) harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár felének
megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.
(3) Lakóingatlanra az árverés
a) első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának,
b) második szakaszában legalább a kikiáltási ár 80%-ának,
c) harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának,
d) mindhárom szakaszában fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási ár 100%-ának
megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.”
„(1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától – ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedését követően a vételár megfizetésére vonatkozó végrehajtói felhívás kézbesítésétől – számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.”
„(2) A végrehajtó az árverés befejezését követő 8 napon belül felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.”
„(1) Ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg, második árverést kell tartani. Ezen árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával ki kell tűzni azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Az elektronikus árverési rendszer a második árverés kitűzésével egyidejűleg automatikusan törli az ingatlan 155. § (2) bekezdése szerint közzétett adatait az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.”
35. § A Vht. 157. §-át követő alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A folyamatos árverezés iránti hirdetmény közzététele”
„(1) Ha a 155. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján az első árverés sikertelen volt, vagy ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, a végrehajtó a sikertelen árverést követő 15 napon belül közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. A hirdetmény a 143. § (1) bekezdés a)–h) és j) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.”
„(4) A vételi ajánlat megtételét követő 15 napon belül a végrehajtó az első árverésre vonatkozó szabályok szerint intézkedik az újabb árverés kitűzése iránt.
(5) Ha az újabb árverés kitűzését a végrehajtást kérő kérte, a végrehajtó 15 napon belül intézkedik az első árverésre vonatkozó szabályok szerint az árverés kitűzése iránt.”
„(3) A végrehajtás során befolyt összegből az ügygazda végrehajtót illeti meg a tevékenységéért járó 254. § szerinti díj, költségtérítés és behajtási jutalék.”
„(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén – ide nem értve a közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelést – a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint; a tartásdíj ezt meghaladó része, valamint a közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelés az egyéb követelések között elégíthető ki.”
„(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről – a kötelezett költségére és veszélyére – a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 60 napig köteles tárolni, ezt követően megszünteti az ingóságok további őrzését, és az ingóságok megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik.”
„(6) A végrehajtói tevékenység vizsgálatának és ellenőrzésének eredményéről a minisztert soron kívül, de legkésőbb az ellenőrzési jelentés keltétől számított 45 napon belül tájékoztatni kell.”
(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)
(akinek a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,)
„be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,”
(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)
(akinek a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,)
„bf) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
bg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,”
(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)
„j) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,
„234/A. § (1) A miniszter a végrehajtó által előterjesztett kérelem alapján határozatlan időre megállapítja a szolgálat folyamatosságát, a) ha a kinevezését követően a végrehajtót nem sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, vagy
b) ha a kinevezését követően a végrehajtót legfeljebb kettő alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, amelyek közül legfeljebb egy volt súlyosabb figyelmeztetésnél, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál és a kérelem előterjesztését követően a Kar hivatali szerve által – a Kormány rendeletében meghatározott, a végrehajtó működésének ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint – lefolytatott átfogó ellenőrzés során fegyelmi eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény nem került megállapításra.
(2) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti kérelmet legkorábban a kinevezés lejártát megelőző 180. napon, de legkésőbb a kinevezés lejártát megelőző 90. napon terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (3) A Kar hivatali szerve a végrehajtó kinevezésének lejártát megelőző egy éven belül tájékoztatja a végrehajtót a kinevezése lejártának időpontjáról és a (2) bekezdésben foglaltakról.”
„(2) A hatósági ellenőrzés céljából a Kar hivatali szerve adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, amely alapján megállapítható a végrehajtóval szembeni 233. § (2) bekezdés a)–d), i) vagy j) pontjában meghatározott körülmény fennállása. Az adatigénylést a Kar hivatali szerve minden félévet követően valamennyi végrehajtóval szemben lefolytatja, és ennek eredményéről a Kar hivatali szerve félévente utólag, a tárgyfélévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a minisztert.”
„(2a) A (2) bekezdés szerinti adatigénylést a Kar hivatali szerve a tudomására jutott információ ellenőrzése érdekében eltérő időpontban is lefolytathatja; ennek eredményéről a Kar hivatali szerve az adat megérkezését követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a minisztert.”
„(4) A (2) és (2a) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kar hivatali szerve, valamint a miniszter abból a célból, hogy az esetlegesen fennálló kinevezési akadályról és jogviszony megszüntetési, illetve felfüggesztési okról tudomást szerezzen, a) a végrehajtói kinevezésről meghozott döntésig, vagy
b) a végrehajtói kinevezés esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének, illetve felfüggesztésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig
„239/B. § (1) A Kar hivatali szervének vezetője a 239/A. § (2) és (2a) bekezdése alapján tudomására jutott adatok alapján megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés, valamint a névjegyzékből történő törlés feltételeinek bekövetkeztét, ha a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes vagy a végrehajtójelölt közvádra üldözendő, 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll. (2) A Kar hivatali szervének vezetője az (1) bekezdés szerinti megállapítása alapján a) a végrehajtót felfüggesztheti, valamint a végrehajtó-helyettest és a végrehajtójelöltet a névjegyzékből törölheti, ha az olyan közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt, amely 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett,
b) azonnali hatállyal felfüggeszti a végrehajtót, valamint törli a névjegyzékből a végrehajtó-helyettest és a végrehajtójelöltet, ha az olyan közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt, amely 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett.
(3) A Kar hivatali szervének vezetője a szolgálatból történő felfüggesztés feltételei bekövetkeztének megállapításáról, valamint a felfüggesztésről soron kívül, de legkésőbb 15 napon belül tájékoztatja a minisztert.
(4) A felfüggesztés a (2) bekezdés szerinti büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart. (5) A felfüggesztést követően a Kar hivatali szervének vezetője soron kívül azzal a rendelkezéssel keresi meg a végrehajtó letéti számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a letéti számláról a számlavezető a végrehajtó rendelkezésére ne teljesítsen kifizetést.”
„(4) A végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket; az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtójelölt azonban hagyományos ingóárverést nem tarthat, árverési jegyzőkönyvet nem készíthet, valamint ingatlan birtokbaadását és meghatározott cselekmény végrehajtását sem foganatosíthatja.
(5) Végrehajtói kézbesítést a végrehajtójelölt akkor végezhet, ha a végrehajtójelölti kézbesítési vizsgát letette.”
„(3) A Kar tagjai a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek. A végrehajtó a kinevezése napján, a végrehajtó-helyettes a végrehajtó-helyettesi névjegyzékbe történő felvétele napján, a végrehajtójelölt a végrehajtójelölti névjegyzékbe történő felvétele napján válik a Kar tagjává.”
(A Kar jogai és feladatai különösen:)
„36. megállapítja a végrehajtó esetén a szolgálatból történő felfüggesztés, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt esetén a névjegyzékből történő törlés fennállásának feltételeit;
37. a 36. pont szerinti feltételek fennállása esetén felfüggeszti a végrehajtót.”
„(6) Tisztségviselőnek a Kar végrehajtó tagja választható. A tisztségviselők választása titkos szavazással történik, megbízatásuk 4 évre szól, legfeljebb kétszer választhatók újra.”
„(9) A közgyűlés a tisztségviselőket bármikor indokolás nélkül a Kar végrehajtó tagjai 2/3-ának egyetértésével visszahívhatja.”
„(4a) A végrehajtási eljárás (4) bekezdés szerinti eredményességének, vagy részbeni eredményességének minősül, ha a végrehajtást kérő a követelését elengedi. (4b) Nem minősül a (4a) bekezdés szerinti elengedésnek, ha a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi intézmény végrehajtást kérő aláírásra jogosult képviselője büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az elengedett követelés összegéről.”
„(1) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
c) a jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás,
d) a kari tisztségtől való megfosztás,
e) 20 000 000 forintig terjedő pénzbírság,
(2) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtó-helyettessel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
c) 2 000 000 forintig terjedő pénzbírság,
d) törlés a Kar által vezetett névjegyzékből.”
„(2a) A fegyelmi vétséget elkövető végrehajtójelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
c) 500 000 forintig terjedő pénzbírság,
d) törlés a Kar által vezetett névjegyzékből.”
„(1a) A Kar hivatali szervének vezetője esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti tudomásra jutás időpontja az ellenőrzési jelentés keltének napja.”
„271/A. § (1) A Kar elnöksége a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 6 végrehajtót szakülnöknek választ meg. A szakülnök a feladatát személyesen látja el. (2) Szakülnöknek azt a végrehajtót lehet megválasztani, aki egyetemi jogi végzettséggel, jogi szakvizsgával és legalább 1 éves végrehajtói gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn a 275. § szerinti valamely kizáró ok. (3) A fegyelmi eljárásban a fegyelmi bírákat és a szakülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik.
(4) A szakülnöki tisztség megszűnik
a) a megválasztás időtartamának lejártával,
b) a végrehajtói szolgálat megszűnésével,
c) a szakülnöki tisztségről való lemondással, vagy
d) ha a fegyelmi bíróság a szakülnököt kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt – titkos szavazással, a fegyelmi bíróság tagjai legalább kétharmadának szavazatával – tagjainak sorából kizárta.”
„274. § (1) A fegyelmi ügyben elsőfokon az elsőfokú fegyelmi bíróság, másodfokon a másodfokú fegyelmi bíróság fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el. (2) Az elsőfokú fegyelmi bíróság 1 fegyelmi bíróból mint elnökből és 2 szakülnökből álló tanácsban jár el, a fegyelmi tanács munkáját az elnök vezeti. A másodfokú fegyelmi bíróság 3 fegyelmi bíróból álló tanácsban jár el, a fegyelmi tanács munkáját az elnök vezeti.
(3) A fegyelmi tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végzi.
(4) A fegyelmi bíróság bírái, szakülnökei és vizsgálóbiztosai e feladatukat ítélkezési, igazgatási, illetve végrehajtói, kari munkájuk mellett látják el, és fegyelmi bírósági tevékenységükkel arányos díjazásra jogosultak. A díjazás részletes szabályait a fegyelmi bírák esetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke szabályzatban állapítja meg, a szakülnökök és vizsgálóbiztosok esetében pedig a Kar hivatali szerve határozza meg.
(5) A fegyelmi bíróság megállapítja ügyrendjét, amelyet az Országos Bírói Tanács hagy jóvá és tesz közzé a bíróságok központi internetes honlapján. A jóváhagyott ügyrendet a Kar hivatali szerve is közzéteszi a Kar internetes honlapján. A fegyelmi bíróság ügyrendje tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének – ideértve a végrehajtó szakülnökök kijelölésének –, a vizsgálóbiztosok beosztásának, továbbá az ügyelosztásnak a részletes szabályait, valamint az ügyviteli szabályokat.”
„(2b) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi határozat azonnali végrehajtását rendeli el, ha a határozat végrehajtásának elmaradása a felek és egyéb érdekeltek jogai, jogos érdekei vagy a végrehajtókba vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja a határozat végrehajtásából fakadó egyéni érdeksérelmet.”
„(3) A fellebbezés benyújtásának a fegyelmi határozat hatályosulására halasztó hatálya van, kivéve, ha a fegyelmi tanács a fegyelmi határozat azonnali végrehajtását rendelte el.”
„(2) A másodfokú fegyelmi tanács határozatában az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályában fenntartja, vagy a jogsértő, illetve az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértéssel meghozott elsőfokú fegyelmi határozatot megsemmisíti és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra, vagy az eljárás megszüntetésére utasítja.
(3) A másodfokú fegyelmi tanács határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
„(3) A fegyelmi bíróság a pénzbírság megfizetéséről tájékoztatja a Kar hivatali szervét.”
(E törvény alkalmazásában)
„5. kilakoltatás: az ingatlan olyan birtokba adása vagy kiürítése, amelynél rendőri intézkedésre kerül sor;
6. ügygazda végrehajtó: az a végrehajtó, akinél a végrehajtás elrendelését követően a végrehajtás megindult.”
„304/G. § (1) Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.11.) megállapított 233. § (2) bekezdés b) pont be) és bf) alpontot, valamint j) és k) pontot a módosítás hatálybalépését követően kiírt pályázatok esetében kell alkalmazni. (2) A Módtv.11.-gyel megállapított 252. § (6) bekezdést a Módtv.11. hatálybalépése napján elnökségi tagi tisztséget betöltő tisztségviselőkre is alkalmazni kell azzal, hogy a Kar következő elnökségének megválasztásakor az újraválaszthatóságot korlátozó rendelkezés alkalmazása során a kamarai elnökségi tisztségviselést is figyelembe kell venni mint az újraválaszthatóságot korlátozó körülményt, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XL. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) hatálybalépése után keletkezett, a miniszter által jóváhagyott ideiglenes választási szabályzat alapján egy évet el nem érő megválasztott kamarai tisztségviselés kivételével. (3) A Módtv.11.-gyel megállapított 271. § (1) bekezdést, 271/A. §-t, 272. § (1) bekezdést, 273. § (1) és (2) bekezdést, 274. §-t, 275. § (1) bekezdést, 276. § (2) bekezdést, 282. § (2) bekezdést, 283. § (1) bekezdést, 284. § (3) bekezdést, 285. § (2b) bekezdést, 287. § (1) és (3) bekezdést, valamint 289. § (2) és (3) bekezdést a Módtv.11. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtói fegyelmi eljárásokban is alkalmazni kell. (4) A Módtv.11.-gyel megállapított 124. § (3) bekezdést, 127/A. § (3) bekezdést, 132/B. § (1) bekezdés a) pontot, 132/D. § (1) és (2) bekezdést, 132/F. § (3), (6) és (6a)–(6e) bekezdést, 132/G. § (3), (6) és (6a) bekezdést, 134. § (1), (2) és (3) bekezdést, 135. § (1) bekezdést, 139. § (2) bekezdést, 145/B. §-t, 145/C. § (3) bekezdést, 147. § (2) és (3) bekezdést, 156. § (1) bekezdést, 158. §-t, 159. § (1), (4), (5), (6) és (8) bekezdést, valamint 160. § (2) bekezdést 2021. január 1-jét követően kitűzött árverések esetén kell alkalmazni. (5) A Módtv.11.-gyel megállapított 171. § (4) bekezdést a Módtv.11. hatálybalépését követően benyújtott végrehajtási kifogások esetén kell alkalmazni.”
„(7) Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, ha a felsőoktatási intézmény által kiállított (3) bekezdés szerinti igazolásból az állapítható meg, hogy 2022. december 31. napjáig az egyetemi jogi végzettséget igazoló oklevelet nem tudja megszerezni.
„(6) Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó-helyettes a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, ha a felsőoktatási intézmény által kiállított (3) bekezdés szerinti igazolásból az állapítható meg, hogy 2027. december 31. napjáig az egyetemi jogi végzettséget igazoló oklevelet nem tudja megszerezni. (7) A (6) bekezdésben foglaltak esetén a Kar hivatali szerve törli az önálló bírósági végrehajtó-helyettest az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből.”
1. 32. § (2) bekezdésében a „végrehajtható okiratot” szövegrész helyébe a „végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést” szöveg,
2. 33. § (1) bekezdésében az „a végrehajtás foganatosítását megkezdő végrehajtó (a továbbiakban: ügygazda végrehajtó)” szövegrész helyébe az „az ügygazda végrehajtó” szöveg,
15. 154/A. § (11) bekezdésében az „ingatlan kiürítésére” szövegrész helyébe az „ingatlan birtokba adására” szöveg, valamint a „lakóingatlan kiürítésére” szövegrész helyébe a „lakóingatlan birtokba adására” szöveg,
18. 159. § (8) bekezdésében a „vételi ajánlat” szövegrész helyébe a „vételi ajánlat az árverés mindhárom szakaszában” szöveg,
19. 171. § (4) bekezdésében a „megváltoztatja” szövegrész helyébe a „megsemmisíti, vagy – ha arra minden adat rendelkezésre áll – megváltoztatja” szöveg,
20. 190. § (1) bekezdésében az „a végrehajtónak” szövegrész helyébe az „elektronikus úton a Kar hivatali szervének” szöveg,
25. 240/D. § (1) bekezdésében az „árverési jegyzőkönyvet nem készíthet és” szövegrész helyébe az „árverési jegyzőkönyvet nem készíthet, valamint ingatlan birtokbaadását és” szöveg,
34. 271. § (1) bekezdésében a „bírósághoz 20” szövegrész helyébe a „bírósághoz legalább 10” szöveg, a „3 végrehajtót” szövegrész helyébe a „10 végrehajtót” szöveg,
35. 272. § (1) bekezdésében az „elsőfokú fegyelmi bíróságra 30” szövegrész helyébe az „elsőfokú fegyelmi bíróságra legalább 10” szöveg,
36. 273. § (1) bekezdésében a „fegyelmi bíró és vizsgálóbiztos” szövegrész helyébe a „fegyelmi bíró, szakülnök és vizsgálóbiztos” szöveg,
37. 273. § (2) bekezdésében a „fegyelmi bíró, vizsgálóbiztos” szövegrész helyébe a „fegyelmi bíró, szakülnök, vizsgálóbiztos” szöveg,
38. 275. § (1) bekezdésében a „Fegyelmi bíróként, illetőleg vizsgálóbiztosként” szövegrész helyébe a „Fegyelmi bíróként, szakülnökként, illetve vizsgálóbiztosként” szöveg,
39. 275. § (1) bekezdés a) pontjában a „fegyelmi bírói, illetve vizsgálóbiztosi” szövegrész helyébe a „fegyelmi bírói, szakülnöki, illetve vizsgálóbiztosi” szöveg,
40. 276. § (2) bekezdésében a „fegyelmi tanács” szövegrész helyébe a „fegyelmi bíróságnak egy másik fegyelmi tanácsa” szöveg,
43. 287. § (1) bekezdésében a „halasztó hatályú fellebbezést” szövegrész helyébe a „jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést” szöveg
„(3a) Azon igazságügyi alkalmazott esetében, akinek az illetménye az Mt. alapján került megállapításra, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés helyett kétévi időtartamra illetményemelés elmaradása, az (1) bekezdés c) pontjában foglalt fegyelmi büntetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra illetménycsökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni. Az illetménycsökkentés mértéke az illetmény öt százalékáig terjedhet.”
(A támogatás nyilvántartása a következő adatokat is tartalmazza:)
„b) a fél helyett előlegezett pártfogó ügyvédi díj, illetve ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének (a továbbiakban: eljárási előleg) összege,”
(A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd kérelmére)
„b) ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, a pártfogó ügyvéd részére eljárási előleget állapít meg;
c) ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, a pártfogó ügyvéd részére pártfogó ügyvédi díjelőleget állapít meg;”
(A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd kérelmére)
„d) ha a pártfogó ügyvédi díj viselésére nem az állam köteles, kötelezi a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles perbeli ellenfelet a díj pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésére, levonva belőle a (4) bekezdés szerinti pártfogó ügyvédi díjelőleg összegét.”
„62/A. § (1) A határon átnyúló tartási ügyekben a pártfogó ügyvéd az eljárási előleg megállapítása iránti kérelmét a végrehajtás elrendelését követő 60 napon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a végrehajtás elrendeléséről szóló tájékoztatást 60 napon belül vette kézhez. Ha a határon átnyúló tartási ügyben a végrehajtás elrendeléséig több pártfogó ügyvéd járt el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására az eljárási előleg megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő. (2) Az eljárási előleg megállapítására irányuló eljárásról a felet értesíteni nem kell.
(3) Az eljárási előleg megállapításáról rendelkező határozat véglegessé válását követően a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedik az eljárási előleg kifizetése iránt; az eljárási előleg kifizetése a célelőirányzat terhére történik.
(4) A jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére kötelező határozatában az eljárási előleg visszatérítéséről is rendelkezik a pártfogó ügyvédi díj visszafizetésére kötelezett fél terhére.”
„(4) A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő felvétel feltételei megszűntek, vagy ha a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvéd igazolja, hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb ügyvédi tevékenységének végzését lehetetlenné teszi. A jogi segítő a szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatát elektronikus kapcsolattartás útján nyújtja be a jogi segítségnyújtó szolgálatnak. Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
„71/A. § (1) A névjegyzékbe vétel a jogi segítségnyújtó szolgálatnál, a szolgáltatási szerződés megkötését kezdeményező adatlap elektronikus kapcsolattartás útján való benyújtásával kérhető. Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező által benyújtott szolgáltatási szerződés megkötését kezdeményező adatlap valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak beérkezését követő nyolc napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A jogi segítségnyújtó szolgálat a névjegyzékbe vételről a jogi segítőt a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti.”
a) 63. § (10) bekezdés b) pontjában az „a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének (a továbbiakban: eljárási előleg)” szövegrész helyébe az „az eljárási előleg” szöveg,
74. § Hatályát veszti a Jst.
c) 68. § (2) bekezdésében az „ , amennyiben rendelkezik a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges technikai feltételekkel” szövegrész.
„(1) Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint – a bíróságok és a választottbíróságok kivételével – a jogvitát elbíráló szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős, végleges vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét.”
76. § Az Ütv. 34. § (3) bekezdésében az „eljárásokban” szövegrész helyébe az „eljárásban, közigazgatási perben, illetve az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban” szöveg lép.
6. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
„(4) A rendkívüli lemondást indokolni kell; az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. A rendkívüli lemondás okának valóságát és okszerűségét az ügyésznek kell bizonyítania.”
(Az ügyésszel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)
„e) két fizetési fokozattal való visszavetés;
f) alacsonyabb munkakörbe helyezés, illetve vezetői tisztségből való felmentés;”
(Az ügyésszel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)
„(2) A fegyelmi eljárást hatvan nap alatt kell lefolytatni. A fegyelmi jogkör gyakorlója a határidőt a fegyelmi biztos javaslatára egy alkalommal harminc nappal meghosszabbíthatja.”
„(4) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni a 154. § (1), (3) és (4) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban és a szakirányú végzettségnek megfelelő tevékenységgel eltöltött időt.”
(A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott fegyelmi felelősségre vonására e törvénynek az ügyész fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályai alkalmazandók a következő eltérésekkel:)
„c) kiemelt munkakörben foglalkoztatott tisztviselő esetében az egy, illetve két fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés helyett a kiemelt munkakörré minősítés visszavonása fegyelmi büntetés szabható ki. Fizikai alkalmazott esetében az egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb egyévi, két fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra alapilletmény-csökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni, a csökkentés mértéke az alapilletmény öt százalékáig terjedhet;”
e) 96. § (1) bekezdésében a „visszavetés” szövegrész helyébe a „visszavetés, két fizetési fokozattal való visszavetés” szöveg,
f) 155. § (2) bekezdésében az „illetményre” szövegrész helyébe az „évi tizenöt munkanapot meghaladó keresőképtelenség vagy egészségügyi szabadság kivételével illetményre” szöveg
d) 135. § (1) bekezdésében az „Az alapilletmény” szövegrész helyébe az „A fizikai alkalmazott kivételével az alapilletmény” szöveg
b) a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozására vagy érdekeinek védelmére való képességének hiányára tett jognyilatkozatának létrejöttére, érvényességére, terjedelmére, módosítására és visszavonására,
c) a házasság létezésére és érvényességére,
d) a családi jogállásra, és
e) a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére és érvényességére
alkalmazandó jogot megállapító rendelkezéseit e törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra is alkalmazni kell, ha ez az érintett személy vagy személyek személyállapotának vagy családjogi jogviszonyainak kedvezőbb elbírálását eredményezi, így különösen, ha a külföldi államban korábban rendezett személyállapottal vagy családjogi jogviszonnyal azonos hazai elbírálást tesz lehetővé.”
8. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása
„(1) A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése tárgyában szükség esetén meghallgatást tart. A meghallgatásra szabályszerűen megidézetteknek a távolmaradása a meghallgatás megtartását és a végrehajtás elrendelése tárgyában való döntés meghozatalát nem gátolja. A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A kérelem elbírálása során a bíróság soron kívül jár el.”
„(3) A végrehajtást elrendelő végzésben figyelmeztetni kell a kérelmezettet a felhívás önhibából történő nemteljesítésének 22/D. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeire.”
„(4) A bíróság erre irányuló kérelem esetén a 22/A. § (1) bekezdése szerinti végzésében kötelezi a kérelmezettet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére. A költségek viselésére kötelezés körében előterjesztett fellebbezésnek halasztó hatálya van.”
„(1) Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást felfüggeszti, feltéve, ha
a) a kapcsolattartásra jogosult és kötelezett – kérelemre vagy a bíróság elrendelése alapján – közvetítői eljárást vesz igénybe vagy
b) a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását vagy megvonását kéri a bíróságtól vagy a gyámhatóságtól.”
b) 22/D. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „teljesítés elmaradása” szövegrész helyébe a „teljesítés önhibából történő elmaradása” szöveg
89. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2020. évi XCII. törvényhez
– kitüntetése, elismerése, tudományos pályázati díja,
– hatályos fegyelmi büntetése,
– az ügyészségi szolgálati viszonyból származó kártérítési kötelezettsége,
– minősítésének időpontja, eredménye,
– külföldi konferencián való részvétel éve, a konferencia szervezője, témája
– lakásszerzésének munkáltatói támogatása,
– letelepedésének támogatása;”
– nemzetbiztonsági ellenőrzési kötelezettsége, esedékessége,
– utolsó nemzetbiztonsági ellenőrzésének időpontja;”
– időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatának esedékessége,
– utolsó munkaköri alkalmassági vizsgálatának időpontja és eredménye.”
2. melléklet a 2020. évi XCII. törvényhez
A Magyar Honvédség hivatásos állományába is tartozó ügyészségi alkalmazottak részére rendszeresített rendfokozatok
|
A |
B |
1. |
Rendfokozat |
Beosztás megnevezése |
2. |
Vezérőrnagy |
főosztályvezető ügyész |
3. |
Dandártábornok |
főosztályvezető-helyettes ügyész |
4. |
fellebbviteli főügyész |
5. |
főügyész |
6. |
főügyészhelyettes |
7. |
Ezredes |
legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész |
8. |
legfőbb ügyészségi osztályvezető-helyettes ügyész |
9. |
legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyész |
10. |
legfőbb ügyészségi ügyész |
11. |
fellebbviteli főügyészhelyettes |
12. |
fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyész |
13. |
főügyészségi osztályvezető ügyész |
14. |
járási vezető ügyész |
15. |
legfőbb ügyészségi osztályvezető |
16. |
Alezredes |
főügyészségi csoportvezető ügyész |
17. |
fellebbviteli főügyészségi ügyész |
18. |
főügyészségi ügyész |
19. |
járási vezetőhelyettes ügyész |
20. |
járási ügyészségi csoportvezető ügyész |
21. |
járási ügyészségi ügyész |
22. |
legfőbb ügyészségi szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselő |
23. |
Őrnagy |
alügyész |
24. |
legfőbb ügyészségi csoportvezető |
25. |
legfőbb ügyészségi irodavezető |
26. |
Százados |
ügyészségi fogalmazó |
27. |
legfőbb ügyészségi nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselő |
28. |
Törzszászlós |
fellebbviteli főügyészségi vezető állású tisztviselő |
29. |
főügyészségi vezető állású tisztviselő |
30. |
járási ügyészségi vezető állású tisztviselő |
31. |
legfőbb ügyészségi felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tisztviselő |
32. |
Zászlós |
fellebbviteli főügyészségi tisztviselő |
33. |
főügyészségi tisztviselő |
34. |
járási ügyészségi tisztviselő |
35. |
írnok |
36. |
Főtörzsőrmester |
gépjárművezető |