BÜ BH 2020/99
BÜ BH 2020/99
2020.04.01.
I. Az előterjesztett, illetve előadott magánszakértői vélemény akkor minősül szakvéleménynek, ha azt a terhelt, illetve a védő a 190. § (2)–(4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően terjesztette elő [Be. 197. § (1)–(2) bek., 198. § (1) bek., 190. § (2)–(4) bek.].
II. A terhelt által a perújítási indítványhoz csatolt magánszakértői vélemény észrevételnek minősül, ebből következően nem a Be.-ben felsoroltaknak megfelelő bizonyítási eszköz, és így nem alkalmas a perújítás alapjául szolgáló bizonyíték megállapítására. A Be. 641. § (2) bekezdése alapján ugyanakkor a bíróságnak lehetősége van perújítási nyomozás elrendelésére, ha azt az ügyészség nem rendelte el és a perújítási indítvány tartalma azt lehetővé teszi [Be. 165. §, 641. § (2) bek.].
[1] A törvényszék 2017. június 27. napján meghozott és az ítélőtábla ítéletével 2018. június 1. napján jogerőre emelkedett ítéletével az V. r. terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (5) bek. a) pont]. Ezért őt 2 év 10 nap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 100 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egynapi tétel összegét 2000 forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A polgári jogi igényt érdemben elbírálta. Rendelkezett az eljárási illeték és a bűnügyi költség viseléséről.
[2] A jogerős ítélet ellen a terhelt a meghatalmazott védője útján terjesztett elő perújítási indítványt, melyet az ítélőtábla a 2019. szeptember 19. napján megtartott tanácsülésen meghozott végzésével a Be. 644. § (6) bekezdés 1. fordulata alapján elutasított.
[3] A perújítási indítványt elutasító végzés ellen a terhelt meghatalmazott védője útján jelentett be fellebbezést, amit írásban indokolt.
[4] A fellebbezésében a terhelt részben megismételte a perújítási indítványában foglaltakat. Érvelése szerint az ítéleti tényállás megállapítása és így a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása vonatkozásában elvitathatatlan szerepe volt a szakértői véleménynek. Így „hiába állapította meg a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában azt, hogy a szakértők tárgyaláson tett nyilatkozati bizonyítékként értékelhetőek voltak, ha egyszer a magánszakvéleményben foglaltak aggálytalanul rámutatnak a szakértői kompetenciák hiányára, illetőleg részleges hiányára”.
[5] A magánszakértői véleményben foglaltak ténybeli alapon cáfolják a becslés alapján történt értékmeghatározást és lehetőséget biztosítanak az elkövetési idő és az elkövetési érték pontos meghatározására. Ez egyben megalapozza azt, hogy a terhelttel szemben enyhébb büntetést kell kiszabni.
[6] Kifejtette, hogy maradéktalanul egyetért a BH 2015.305. és BH 2015.123. számú eseti döntésre való hivatkozással, amely szerint a bizonyítási eszköz a szakértői vélemény, míg a bizonyíték a szakvélemény tartalma. A magánszakértői vélemény tartalma, az abban foglalt megállapítások „magukban hordozzák a perújítás eredményességét, hiszen egyértelműen valószínűsítik azt, hogy a büntetőjogi főkérdésekben az alapügyben hozott ítéletet lényegesen meg kell változtatni”.
[7] Mindezek alapján az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és a perújítás elrendelését indítványozta.
[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbezést nem tartotta alaposnak.
[9] Kifejtette, hogy az eljáró bíróságok a tényállást nem kizárólag a szakvéleményekre, hanem a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokra, így különösen a telefonlehallgatásokra és az I. r. terheltnél foganatosított házkutatás eredményére is alapozták. Az eljáró bíróságok a szakértői bizonyítással szembeni aggályokat nem tartották alaposnak és ennek az alapügyben meghozott jogerős ítéletben indokát adták. A csatolt magánszakértő vélemény olyan tényekre vonatkozik, melyeket a bíróság már az alapügyben vizsgált és az erre vonatkozó bizonyítékokat mérlegelte. Mindezek alapján a perújítási indítvány a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadja, azonban a perújítási indítvány nem alapozható a bizonyítékoknak az alapügyben hozott ítéletben foglaltaktól eltérő értékelésére (BH 2006.387.).
[10] A Legfőbb Ügyészség egyben utalt arra, hogy amennyiben a perújítási indítvány alapos lenne, abban az esetben is B. Z. szakvéleményét okirati bizonyítékként figyelembe kellene venni, továbbá a Be. szabályozása értelmében a csatolt magánszakértői vélemény is okirati bizonyítékként lenne értékelendő.
[11] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla végzését hagyja helyben.
[12] A fellebbezés nem alapos.
[13] A Kúria az ítélőtábla végzésének indokolását annyiban egészíti ki, hogy a terhelt meghatalmazott védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt a Kúria a 2018. október 24. napján meghozott, míg a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt a 2019. január 28. napján meghozott végzésével elutasította.
[14] A perújítás rendkívüli jogorvoslat. Az alapügyben meghozott jogerős ítélet ténybeli hibájának új bizonyítékon alapuló kiküszöbölésére szolgál.
[15] A bíróság jogerős ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint perújításnak van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni.
[16] E törvényi rendelkezés alapján három egymásra épülő, konjunktív feltétel együttesen alapozza meg a perújítás elrendelését, amelyek meglétét a törvényben írt sorrendiség alapján kell vizsgálni, így először azt, hogy a hivatkozott bizonyíték újnak tekinthető-e.
[17] Mint ahogy azt az ítélőtábla a fellebbezéssel támadott végzésében vizsgálta, a bizonyíték akkor tekinthető újnak, ha az alapügyben nem merült fel, vagy felmerült, de azt az eljárt bíróság nem értékelte; és az újnak tekintendő bizonyíték alkalmas arra, hogy valamely ténynek – a jogerős határozatban foglaltaktól – eltérő, vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze; s végül az újnak tekintendő bizonyíték az eltérő, illetve új tény megállapítására való alkalmassága folytán perdöntő jellegű, azaz egyben azt is valószínűsíti, hogy a jogerős ügydöntő határozatot lényegesen meg kell változtatni, és a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni [Be. 643. § (7) bek.].
[18] Ha az e sorrendben megvizsgált feltételek közül az egyik nem állapítható meg, akkor a további feltételek meglétének vizsgálatára már nincs törvényes indok.
[19] Az alapügyben felmerült bizonyíték kizárólag akkor szolgálhat a perújítás alapjául, ha azt a bíróság nem vonta mérlegelési körébe (BH 2004.229., 2006.387.). Ennek megfelelően perújítás alapját nem képezheti az alapügyben már értékelt, a bíróságok által mérlegelt bizonyítékok újraértékelése (BH 2004.229., 2006.387.).
[20] A Kúria megállapította, hogy az ítélőtábla végzésében helyesen hivatkozott arra, hogy a bizonyíték és a bizonyítási eszköz nem azonos jogi fogalom. A bizonyíték a bizonyítandó tény bizonyítója; míg a bizonyíték forrása a bizonyítási eszköz (BH 2012.188.). Az igazságügyi szakértői vélemény bizonyítási eszköz, míg a bizonyíték a szakvéleményben megismerhető tény, amiből következtetés vonható a bizonyítandó – adott ügyben büntető anyagi vagy eljárásjogi szabály alkalmazása szempontjából jelentős – tényre (BH 2015.123., 2011.305.).
[21] A Kúria nem értett egyet az ítélőtábla azon álláspontjával, hogy a csatolt magánszakértői vélemény bizonyíték, és nem osztotta a Legfőbb Ügyészség azon álláspontját sem, hogy a magánszakértői vélemény okirati bizonyíték.
[22] A Be. 198. § (1) bekezdése értelmében az előterjesztett, illetve előadott magánszakértői vélemény akkor minősül szakvéleménynek, ha a terhelt, illetve a védő a 190. § (2)–(4) bekezdésének megfelelően járt el. Egyéb esetben a magánszakértői vélemény a terhelt, illetve a védő észrevételének minősül, a szakértő pedig a szakkérdésre vonatkozóan tanúként nem hallgatható ki. A Be. 190. § (2) bekezdésének előírásai szerint a terhelt és a védő szakértőnek magánszakértői vélemény elkészítésére adhat megbízást, ha
- a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szakértő kirendelésére vonatkozó indítványukat elutasította, vagy
- az ügyészség vagy a nyomozó hatóság nem az indítványukban megjelölt szakértő kirendeléséről határozott.
[23] Ha a terhelt vagy a védő indítványa olyan tény szakértő általi megállapítására vagy megítélésére irányul, amelyet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által kirendelt szakértő által készített korábbi szakvélemény már vizsgált, magánszakértői vélemény elkészítésére akkor adható megbízás, ha a terheltnek vagy a védőnek a 197. § (1)–(2) bekezdés szerinti eljárásra vonatkozó indítványát elutasították. Ha a korábbi szakvéleményt a terhelt vagy a védő indítványában megnevezett szakértő készítette, magánszakértői vélemény elkészítésére megbízás nem adható. Ugyanazon szakkérdésre vonatkozóan a terhelt és a védő egy magánszakértői vélemény elkészítésére adhat megbízást.
[24] A terhelt által a perújítási indítványhoz csatolt magánszakértői vélemény észrevételnek minősül, ebből következően nem a Be.-ben felsoroltaknak megfelelő bizonyítási eszköz és így a tartalma sem alkalmas a perújítás alapjául szolgáló bizonyíték megállapítására.
[25] Ugyanakkor a Be. 641. § (2) bekezdése felhatalmazást ad a bíróságnak perújítási nyomozás elrendelésére, ha azt az ügyészség nem rendelte el és a perújítási indítvány tartalma azt lehetővé teszi.
[26] Ennek tükrében és ennek okán az ítélőtábla helyesen vizsgálta, hogy a csatolt magánszakértői vélemény – ami helyesen észrevétel – tartalma a perújítási cél elérésére alkalmas-e.
[27] Az ítélőtábla az iratok tartalma alapján helyesen rögzítette határozatában, hogy az alapügyben eljárt másodfokú bíróság az igazságügyi szakértők vonatkozásában arra a megállapításra jutott, miszerint a szakértők tárgyaláson előadott nyilatkozatai törvényesen beszerzettek. Ezzel az alapügyben eljárt bíróság értékelte a szakértői véleménnyel szemben megfogalmazott aggályokat és azokat elvetette, mely álláspontjának az ítéletben indokát is adta.
[28] A Kúria egyben utal arra, hogy a szakértői kompetencia vizsgálata a bíróság kötelessége, az alapügyben eljárt bíróságok azon álláspontja, hogy a szakértői vélemények törvényesen beszerzett bizonyítékok – értelemszerűen – magában foglalja ennek vizsgálatát is.
[29] Az ítélőtábla irathűen mutatott rá arra is, hogy a becslésen alapuló elkövetési érték megállapítása már az alapügyben bejelentett fellebbezésben vitatásra került, azonban ezt a másodfokú bíróság nem tartotta alaposnak és ennek egyrészt határozata indokolásában helyt adott, másrészt az in dubio pro reo elve alapján a terheltre nézve kedvezőbb értéket fogadta el.
[30] Mindezek tükrében a csatolt magánszakértői véleménynek az alapügyben eljárt szakértők kompetenciáját támadó észrevétele nem tekinthető olyan tényadatnak, amely újnak minősül és ebből eredően perújítási nyomozás elrendelését – ennek keretében igazságügyi szakértő kirendelését – megalapozná, mert kizárólag az alapügyben már értékelt bizonyítékok újraértékelésére irányul, ami nem képezheti a perújítás alapját.
[31] A Kúria maradéktalanul osztotta az ítélőtábla álláspontját abban, hogy nem helytálló a terhelt azon hivatkozása sem, hogy a terhelt telephelyén lévő gépek fogyasztását az alapügyben eljárt bíróságok nem vizsgálták. A terhelt perújítási indítványa e körben is az alapeljárásban rendelkezésre állt bizonyítékok újraértékelését célozta.
[32] Mindezek alapján az ítélőtábla törvényesen állapította meg, hogy a terhelt által előterjesztett perújítási indítvány – a Be. 644. § (6) bekezdése alapján történő – elutasításának van helye.
[33] A Kúria ezért a támadott végzést a Be. 614. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Bpkf. I. 1.310/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás