• Tartalom
Oldalmenü

1/2021. (I. 7.) BVOP utasítás

a fegyverzeti szakanyagokról és a körzeti fegyvermesterek feladatairól

2021.05.01.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki:
I. FEJEZET
AZ UTASÍTÁS HATÁLYA
1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, továbbá valamennyi büntetés-végrehajtási intézet és intézmény (a továbbiakban: bv. szerv) személyi állományára kiterjed.
II. FEJEZET
A FEGYVERZETI SZAKANYAG-GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS ELVEI
2. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a fegyverzeti anyaggazdálkodási tevékenységi körén belül központilag biztosítja a bv. szervek működéséhez szükséges eszközöket és anyagokat, ellátja a szakanyagok használatával, kezelésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat.
3. A fegyverzeti szakanyagokat kezelő szakterületek rendeltetése:
a) a szakanyagok vonatkozásában a szükségletek felmérése, tervezése, igénylése, intézkedés a beszerzés iránt,
b) az igények időbeni kielégítése,
c) a használatra kiadott szakanyagok és eszközök meglétének, rendeltetésszerű használatának, felhasználásának ellenőrzése,
d) a szakanyagok tárolásával, karbantartásával, osztályozásával, illetve javíttatásával, használatból történő kivonásával, leltározásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végrehajtása,
e) mindazon feladatok időbeni elvégzése, amelyeket e szakterületre vonatkozóan a jogszabályok és egyéb szabályozók előírnak.
4. A szakterületek gazdálkodási körébe az alábbi eszközök és anyagok tartoznak:
a) fegyverzeti szakanyagok,
b) optikai szakanyagok,
c) kommunikációs eszközök,
d) tároló- és csomagolóeszközök.
III. FEJEZET
A SZAKTERÜLETEK SZERVEI ÉS A SZAKANYAG-GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAI
5. A büntetés-végrehajtási szervezet szakmai kérdésekben felelős szakirányító szervezeti eleme a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Biztonsági Szolgálata (a továbbiakban: BSZ), továbbá a szakanyagokkal kapcsolatos gazdálkodási kérdésekben felelős felsőszintű szakirányító szervezeti eleme a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Műszaki és Ellátási Főosztálya (a továbbiakban: MEF).
6. A szakirányító szervezeti elemek feladatai:
a) végzi a bv. szervek részére szükséges szakanyagok biztosításával, kezelésével, használatával kapcsolatos, a szaktevékenységet érintő elvi szabályozó rendelkezések kidolgozását [BSZ, Informatikai Főosztály (a továbbiakban: IF)],
b) biztosítja az újonnan épülő objektumok és a létrehozásra kerülő új bv. szervek szakanyagokkal történő első ellátását (BSZ, MEF, IF),
c) figyelemmel kíséri a bv. szervek előírás szerinti szaktevékenységét, indokolt esetben javaslatot tesz a szervezeti módosításokra (BSZ),
d) felügyeli a szakanyagok rendeltetésszerű használatát, a használatból történő kivonás indokoltságát, a bevonás, leadás, értékesítés, selejtezés végrehajtását (BSZ, MEF, IF),
e) kialakítja a szakanyagok normatáblázatait, elbírálja az azok módosítására irányuló kezdeményezéseket (BSZ, IF),
f) felülvizsgálja az éves igényléseket és az attól eltérő soron kívüli igényeket, teljesíthetőségük és indokoltságuk esetén intézkedik a biztosításukra (BSZ, MEF, IF),
g) kezdeményezi az új eszközök bevezetése érdekében a rendszeresítési eljárásokat (BSZ, MEF, IF),
h) időszakonként továbbképzéseket tart az újabb eszközök és feladatok megismertetése érdekében a fegyvermesterek részére (BSZ, IF),
i) intézkedik a fegyverek és lőszerek, pirotechnikai anyagok és ezek célba juttatására szolgáló eszközök beszerzése iránt, elvégzi a beszerzett termékek bv. szervek közötti elosztását, a feleslegessé váló készletek bevonását, értékesítését (BSZ, MEF),
j) elvégzi a büntetés-végrehajtás tulajdonában lévő fegyverek egyedi és bv. szervenkénti központi nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, tárolja a kiadott fegyverek nyilvántartó lapjait (BSZ),
k) adatszolgáltatást nyújt az Belügyminisztérium illetékes nyilvántartó szerve részére (BSZ, MEF, IF).
7. Egyedi feladatokat végrehajtó szerv a Központi Anyagraktár (a továbbiakban: KAR).
8. A KAR feladatai:
a) a szakirányító szerv által kiadott elosztók, a jóváhagyott soron kívüli igények és a mindenkori érvényes normák alapján, jelen utasításban előírt dokumentálás egyidejű elvégzésével biztosítja a bv. szervek részére a szolgálati feladataik végrehajtásához szükséges fegyvereket, lőszereket, pirotechnikai anyagokat és ezek célba juttatására szolgáló eszközöket,
b) az előírásoknak megfelelően tárolja, kezeli a központi készletezésű szakanyagokat és a raktárkészletben lévő fegyverek nyilvántartó lapjait,
c) a fegyverek bv. szerv részére történő kiadásával egyidejűleg a nyilvántartó lapokon rögzíti és rögzítteti a szükséges adatokat (aláírás, bélyegző), majd haladéktalanul továbbítja a szakirányító szervhez,
d) a szakirányító szerv engedélyével végrehajtja a szakanyagok központi selejtezését,
e) adatszolgáltatást nyújt a szakirányító szerv részére,
f) külön intézkedésre ütemezi és végrehajtja a szakanyagok bv. szervektől történő bevonását.
9. A bv. szervek feladatai:
a) felméri és igényli a szakirányító szervtől a bv. szerv szolgálati feladatainak zavartalan ellátásához a szakanyagszükségletet,
b) végzi a normatáblázatokban biztosított keretek között a bv. szerv hatáskörébe tartozó ellátási, gazdálkodási feladatokat,
c) figyelemmel kíséri – a szolgálati igények alapján – a szakanyagok használatának gazdaságosságát, szükség szerint javaslatot tesz a bv. szerven belüli átcsoportosításra,
d) szervezi az eszközök és szolgáltatások igénybevételének rendjét,
e) ellátja a szakanyag-gazdálkodással járó speciális tárolási, nyilvántartási, elszámolási, ellenőrzési szakfeladatokat,
f) követi a szakanyagállomány norma szerinti alakulását, változását,
g) gondoskodik a szolgálati célra alkalmatlanná vált szakanyagok leadásáról, cseréjéről, használatból történő kivonásáról, javításáról,
h) gondoskodik a helyileg selejtezhető szakanyagok selejtezéséről, illetve a központilag selejtezendő szakanyagok beszállításáról,
i) ellenőrzi a szakanyagok rendeltetésszerű használatát, műszaki állapotát, karbantartottságát,
j) végzi az előírt technikai ellenőrzéseket,
k) a fegyverzeti anyagokat tároló bv. szervek félévente kötelesek technikai ellenőrzést végrehajtani, melynek végrehajtására bizottságot kell létrehozni. A bizottság állandó tagjai a biztonsági osztályvezető, körzeti fegyvermester, gazdasági vezető. Ezen felül a bv. szerv vezetője további tagokat delegálhat.
IV. FEJEZET
A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY SZAKANYAGOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FŐBB FELADATAI
10. A bv. szerv vezetőjének feladatai:
a) gondoskodik a normatáblázatokban jóváhagyott szakanyagok – szükségletekkel arányos – elosztásáról, felhasználásáról, indokolt estben intézkedik az eszközök és anyagok bv. szerven belüli átcsoportosításáról, kezdeményezi a normatáblázatok mennyiségi vagy minőségi módosítását,
b) meghatározza a szakszolgálati feladatok ellátásának, a szakanyagok igénybevételének rendjét,
c) ellenőrzi a szakanyagok állapotát, azok rendeltetésszerű használatát, felhasználását,
d) gondoskodik a bv. szerv készletében lévő szakanyagok biztonságos tárolásáról, őrzéséről, a műszaki kiszolgáláshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról,
e) rendszeresen beszámoltatja a gazdasági osztály vezetőjét, valamint a biztonsági osztály vezetőjét a szakterület működéséről, az ellátottság helyzetéről, színvonaláról, és indokolt esetben saját hatáskörben intézkedik a felmerült problémák megszüntetése érdekében.
11. A gazdasági vezető (gazdasági osztály vezetőjének) feladatai:
a) szervezi és irányítja a szakanyag-gazdálkodási tevékenységet, hatáskörén belül gondoskodik a végrehajtás feltételeinek megteremtéséről,
b) gondoskodik a szakterület részére előírt nyilvántartások, elszámolások folyamatos vezetéséről, az okmányok megőrzéséről,
c) a szükségleteknek megfelelően, de legalább félévenként fegyverszemlét tart, és az ellenőrzési okmányokba bejegyzi az ellenőrzés időpontját és eredményét,
d) összeállíttatja a bv. szerv éves központi biztosítású szakanyagigényét az érvényes normák, tapasztalatok, tényszámok és a tervezési segédletek alapján, elkészítteti a bv. szerv év végi szakanyagállományáról szóló jelentéseket, melyhez figyelembe veszi a körzeti fegyvermester szakanyagokról szóló éves szakvéleményét,
e) indokolt esetben javaslatot tesz a szakanyag-gazdálkodást érintő, a szolgálati igényekhez igazodó módosításokra,
f) folyamatosan figyelemmel kíséri a szakterület tevékenységét, a részére előírt ellenőrzések keretében különös súllyal ellenőrzi az eszközök kívánt műszaki színvonalát,
g) kivizsgálja és véleményezi a szakanyagi károkat, javaslatot tesz az elsőfokú kártérítési határozat meghozatalára.
12. A biztonsági osztályvezető feladatai:
a) ellenőrzi a használatra kiadott szakanyagok állapotát, meglétét, karbantartását, szakszerű használatát, felhasználását,
b) gondoskodik a lőszerek frissítéséről (javasolt a lövészetek előtt elvégezni),
c) figyelemmel kíséri a szakanyagok készletállományának alakulását, intézkedik a felesleges készletek kialakulásának megakadályozására, az elfekvő készletek időbeni felszámolására,
d) összeállítja és elöljárója útján felterjeszti a szakszolgálat területére nézve előírt időszakos jelentéseket, a szakirányító szerv, illetve a KAR által kért adatokat.
13. A körzeti fegyvermester feladatai:
a) felelős a szakanyagok szakszerű javításáért, a fegyverjavító műhely részére biztosított fegyverzeti anyagok, műhelyfelszerelések meglétéért, karbantartásáért, a műhelynapló alapján a felhasznált anyagok elszámolásáért,
b) az engedélyezett mértékig elvégzi a bv. szerv, valamint a körzetébe tartozó bv. szervek fegyvereinek és fegyverzeti anyagainak helyi javítását,
c) részt vesz a lövészeteken, és gondoskodik a fegyvereknél esetlegesen előforduló hibák, akadályok elhárításáról,
d) közreműködik a használatra kiadott szakanyagok meglétére, karbantartására irányuló ellenőrzéseken (technikai ellenőrzéseken),
e) segítséget nyújt az osztályok beosztottjainak fegyverismereti, kezelési, használati, karbantartási, tárolási és a kisebb hibák elhárításával kapcsolatos kérdésekben.
14. A raktárkezelő feladatai:
a) felelős a megőrzésére, kezelésére bízott szakanyagok meglétéért, szakszerű tárolásáért, karbantartásáért, a raktári forgalom szabályos bonyolításáért,
b) köteles ismerni a raktárakban lévő anyagokat, azok anyagnemenkénti és -fajtánkénti mennyiségét, továbbá az anyagok tárolására, karbantartására, kiadására és bevételezésére vonatkozó szabályokat,
c) vezeti az előírt nyilvántartásokat,
d) folyamatosan ellenőrzi a raktári készlet és a nyilvántartásban kimutatott készlet egyezőségét,
e) előkészíti a selejtezésre váró anyagokat selejtezésre, illetve központi beszállításra,
f) gondoskodik a raktár biztonságáról, tűzbiztonsági felszereléseinek meglétéről,
g) tisztán és rendben tartja a raktárhelyiséget.
15. A szakterületekhez beosztott vagy bevont egyéb szolgálati ügyintézők, anyagi felelősök feladatát, kötelmeit és felelősségét „Munkaköri leírás”-ban az illetékes bv. szerv vezetője a szervezeti és szolgálati sajátosságok figyelembevételével saját hatáskörben határozza meg.
16. Az utasítás hatálya alá tartozó szakanyagokat kezelő személyek feladatai:
a) megismerik a részükre kiadott szakanyagok felhasználási, használati, működési (működtetési) szabályait, igénybevételi előírásait,
b) megőrzik a rájuk bízott szakanyagokat,
c) leadják a meghibásodott, javításra szoruló szakanyagokat,
d) jelentik elöljárójuknak azonnal a részükre kiadott szakanyag meghibásodását, elvesztését,
e) a kiadott szakanyagokat kölcsön nem adhatják, másokkal el nem cserélhetik.
V. FEJEZET
A SZAKANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
17. A szakanyagok csoportosítása anyagnemenként
a) Fegyverzeti szakanyagok:
aa) fegyverek („B” kategóriás),
ab) lőszerek,
ac) pirotechnikai anyagok,
ad) kényszerítő- és mozgáskorlátozó eszközök,
ae) műveleti csoport eszközei,
af) tartozékok, kiegészítőcikkek, alkatrészek,
ag) idomszerek, belövőállványok;
b) Optikai szakanyagok:
ba) távcsövek,
bb) tájolók;
c) Kommunikációs eszközök:
ca) EDR készülékek,
cb) mobiltelefonok,
cc) személyriasztó jeladók;
d) tároló- és csomagolóeszközök.
18. A szakanyagok rendeltetésük szerint lehetnek:
a) alegység-felszerelések és tartalék-készletek,
b) javító- és karbantartó anyagok, eszközök, alkatrészek,
c) tároló- és csomagolóeszközök.
19. A szakanyagok minőségi állapotának, illetve szolgálati célokra való használhatóságának megállapítása osztályozással történik.
20. Az osztályozás fokozatai (a lőszerek kivételével):
a) I. osztályú a gyári új, használatba még nem vett, a KAR-ban, illetve a bv. szervek raktáraiban tárolt szakanyag (100%),
b) II. osztályú az a hadihasználható, technikailag kifogástalan, a szolgálati feladatok ellátására alkalmas, továbbá az az eszköz, amely kisjavítással használhatóvá tehető (60–100%-ig),
c) III. osztályú az a meghibásodott szakfelszerelés, amely gazdaságos közép- vagy nagyjavítás után használatra alkalmassá válik (40–60%-ig), és visszakerül II. osztályba. Ezenkívül az a (selejt) szakfelszerelés, amelynek megrongálódása, illetve elhasználódása olyan mérvű, hogy gazdaságos nagyjavítással sem tehető használhatóvá (0–40%-ig).
21. Lőszerek és pirotechnikai eszközök osztályozásának fokozatai:
a) I. osztályúak a gyári (légmentesen zárt), fel nem bontott csomagolású lőszerek, pirotechnikai eszközök, amelyek szavatossági időn belül vannak, vagy tárolási idejük – szabályszerű bevizsgálás alapján – központilag meg van hosszabbítva,
b) II. osztályúak a felbontott dobozú, „ömlesztett”, nem gyári csomagolású, de még használatra alkalmas lőszerek, pirotechnikai eszközök,
c) III. osztályúak (selejt) a nem használható, erősen oxidálódott, behorpadt, mélyen ülő csappantyús és egyéb hibás, valamint a lejárt szavatosságú – letiltott – lőszerek, pirotechnikai eszközök.
22. A használhatósági (illetve egyidejű Ft-értékelési) osztályozást – az anyaggazdálkodás általános szabályaiban meghatározottakon túl – végre kell hajtani:
a) a szakirányító szerv intézkedésére,
b) a kezelői szolgálati teendők átadása-átvételekor, vagy a bv. szerv felszámolásakor,
c) anyagátcsoportosítás, -átengedés és -értékesítés alkalmával,
d) káreseteknél,
e) a nyilvántartási, osztályozási értékek rendezése érdekében, leltározáskor,
f) a meghatározott célú készletek kialakításakor.
23. Az osztályozás során:
a) a használhatósági elbírálást szemrevételezéssel, működtetéssel, technikai mérésekkel a fegyvermester hajtja végre,
b) a pénzbeni értéket az eszközök használhatósági százalékának megfelelően, az azonos új eszköz beszerzési árát alapul véve a gazdasági szakterület állapítja meg.
24. A szakanyagokat a központilag kiadott termékjegyzékben meghatározott számok és megnevezések szerint, az azonos anyagokat, eszközöket részben összevontan – de méreteit és típusait külön kimutatva – használhatósági osztályozás szerint kell nyilvántartani.
25. A szakanyagok, felszerelések és eszközök különböző nyilvántartási kategóriába soroltak. A lőfegyvereket azonosításuk érdekében egyedileg is nyilván kell tartani, mellyel kapcsolatban:
a) a fegyverekről a büntetés-végrehajtás tulajdonába kerülésükkor a KAR „Fegyvertörzslap”-ot állít ki, ami a fegyver jellemző adatait tartalmazza,
b) ha a törzslap elvész, megsemmisül, úgy a fegyver adatai alapján, ha erősen elhasználódott, akkor a régi alapján a KAR új törzslapot állít ki,
c) a hitelesített törzslapról – a kiállítón kívül – másolatot készíteni, valamint a törzslap adatait módosítani szigorúan tilos.
26. A lőszereknél a különböző – pl. „szolgálati” vagy „kiképzési” – jelzőket csak a készletek kezelési elkülönítésénél, tárolásánál, frissítésénél kell figyelembe venni, nyilvántartásukra a 24. pontban foglaltak vonatkoznak.
27. A szakanyagok rendszeresítése:
a) a szakanyagok rendszeresítésének hatályát, eljárási rendjét, a rendszerből történő törlését, a szabványok alkalmazását a jogszabályok és egyéb rendelkezések határozzák meg,
b) rendszeresítésre csak olyan szakanyag, felszerelés javasolható, amely a vele szemben támasztott büntetés-végrehajtási, harcászati, műszaki és egyéb sajátos követelményeknek – a lefolytatott alkalmassági próbák alapján – megfelelt.
VI. FEJEZET
A JÓVÁHAGYOTT ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI TERV TELJESÍTÉSE, A SZÜKSÉGLETEK BIZTOSÍTÁSA
28. A bv. szervek szükségleteinek alapja minden esetben a jóváhagyott fejlesztési, alapellátási vagy utánpótlási terv, illetve a költségvetés, esetenként a külön kiadott felsőbb utasítás vagy a bv. szerv parancsnokának ilyen irányú kérése, javaslata.
29. A szükségletek kielégítése, a szakanyagok biztosítása, rendelkezésre bocsátása történhet:
a) központi ellátás útján, központi beszerzéssel vagy központi készletből,
b) anyagátcsoportosítás útján,
c) optikai anyagok tekintetében helyi beszerzéssel.
30. Beszerezni csak rendszeresített, a szolgálati feladatok ellátásához szükséges szakanyagokat lehet, a takarékossági elvek, a korszerűségi és minőségi követelmények, a gazdaságosság, a szavatossági és garanciális feltételek figyelembevétele mellett.
31. A szükségletek biztosítása központi ellátás útján:
a) a központi biztosítású termékek körét országos parancsnoki utasítás határozza meg,
b) a szakanyagok kiadása a KAR-ból vételezés keretében történik,
c) a bv. szervek a központi biztosítású eszközigényeiket a BSZ felé terjesztik fel,
d) a bv. szerv részére történő kiutalásról a BSZ írásban értesíti az igénylő bv. szervet, valamint a MEF felé rendelkezik a kiutalt szakanyagok kiadására,
e) a vételezés (átvétel, szállítás) időpontjáról az igénylő bv. szerv illetékese a kiutalás alapján a KAR-ral előzetesen egyeztet, a vételező bv. szerv az értesítés alapján a kiutalt szakanyagok szabályszerű átvételére, szállítására előzetesen felkészül, az egyeztetett időben és helyen megjelenik,
f) a vételező bv. szerv biztosítja a szállításhoz szükséges járművet, göngyöleget, szükség esetén kísérő személyzetet,
g) az átvevő személyt minden esetben el kell látni az átvételre jogosító okmányokkal (hiteles megbízólevéllel) és átvételi bélyegzővel.
32. A szükségletek anyagátcsoportosítás útján történő biztosításának szabályai:
a) a bv. szervek közötti, a használatukban lévő hadihasználható – feladatváltozás vagy egyéb okok miatt feleslegessé vált – szakanyagok készletátcsoportosítása csak a szakirányító szerv vezetőjének vagy megbízottjának előzetes engedélye alapján hajtható végre,
b) a bv. szerven belüli készletátcsoportosításra a bv. szerv vezetője, illetve a gazdasági vezető jogosult,
c) a szavatossági időhöz kötött anyagokból a bv. szervek között csak azok adhatók át, amelyek felhasználására, illetve a tárolásra előírt szavatossági idő még nem járt le,
d) szavatossági időn túli anyagok átadás-átvételét csak akkor lehet végrehajtani, ha azokat előzetesen a szakirányító szerv bevizsgáltatta és használatra, illetve továbbtárolásra alkalmasnak minősítette.
33. Terven felüli (rendkívüli) szakanyagigénylésre akkor kerülhet sor, ha a bv. szervnél olyan mérvű létszámnövekedéssel járó szervezeti és feladatváltozás történt, amelyet a rendelkezésre álló tartalékkészletből biztosítani nem lehet, a bv. szerv ellátásának fokozását, megerősítését az arra jogosult vezető elrendeli, továbbá előre nem tervezett, nagymértékű elhasználódásból eredő amortizációs pótlás érdekében van lehetőség. A terven felüli igényeket kellő indoklással a szakirányító szervhez kell felterjeszteni.
VII. FEJEZET
A SZAKANYAGOK KIUTALÁSA, ÁTADÁSA, ÁTVÉTELE, LEADÁSA, ÉRTÉKESÍTÉSE, FELHASZNÁLÁSA, SZÁLLÍTÁSA, ELSZÁMOLÁSA
34. A szakanyagok kiadása, átvétele a KAR-ból:
a) a szakanyagokat a rendszeresített okmányokon kell kiadni a vételező bv. szervnek,
b) a kiutalt szakanyagokat – jellegüktől függően – a kiadást végrehajtónak el kell látnia törzslappal, magyar nyelvű kezelési utasítással, indokolt körben (pl. könnyfakasztó vegyszer, mentesítő vegyszer, kenő- és karbantartó anyag stb.) biztonsági adatlappal, amelyeket a szakanyaggal együtt kell kiadni,
c) fegyverzeti anyagot csak megbízólevéllel és bélyegzővel ellátott személy részére lehet kiadni,
d) fegyvereket törzslap nélkül átadni, illetve átvenni tilos,
e) az átvevőnek az átadó jelenlétében ellenőriznie, illetve egyeztetnie kell a kiutalási okmányokon feltüntetett mennyiségeket az átadásra kerülő szakanyag mennyiségével, gyártási számával, valamint a szakanyag épségét, sérülésmentességét, a feltüntetett tartozékok meglétét,
f) amennyiben az átvevő a feltüntetett adatokkal szemben mennyiségi vagy minőségi kifogást emel, és azt az átadóval nem tudja rendezni, az átvételt meg kell tagadni, és döntés céljából a szakirányító szerv vezetőjéhez vagy megbízottjához kell fordulni,
g) a szakanyagok átvétele után az átvevő személyesen felelős azoknak a bv. szerv székhelyére történő biztonságos elszállításáért.
35. Szakanyagok átadása, leadása a KAR-nak:
a) a szakanyagokat megbontás nélkül, a teljességi jegyzékben előírt tartozékokkal és okmányokkal, karbantartott állapotban, osztályozási értékének feltüntetésével kell leadni,
b) a szakanyagoknak a KAR-ba történő beszállítása előzetesen egyeztetett időpontban a leadó bv. szerv kötelessége,
c) a szakanyagokat a KAR-nak a rendszeresített okmányokon kell visszavételeznie, az előzőekben meghatározott egyeztetések és ellenőrzési kötelmek egyidejű végrehajtásával,
d) amennyiben a leadásra kerülő szakanyagok nem természetes elhasználódás következtében rongálódtak meg vagy hiányosak, a leadó bv. szerv köteles a rongálódás, hiányokozás körülményeit és a tett intézkedéseket jegyzőkönyvvel igazolni, és azt a leadó bv. szerv vezetőjével láttamoztatni,
e) megrongált, hibás, hiányos szakanyagot jegyzőkönyv nélkül átvenni tilos,
f) az ömlesztett lőszereket – átválogatás és tisztítás után – fajtánként, szabványládában kell elhelyezni, a ládában elhelyezett lőszerekről 2 példányban „csomagolójegy”-et kell készíteni, ennek egy példányát a ládában kell elhelyezni, a másikat a láda külső oldalára kell felragasztani.
36. Szakanyagok értékesítésére – az erre vonatkozó külön jogszabályok betartásával – a felsőszintű szakirányító szerv engedélyével csak a KAR jogosult.
37. A bv. szerven belüli szakanyagellátás, gazdálkodás:
a) a bv. szerven belül a személyek és az egyes osztályok szakanyagokkal történő ellátását – az általános és a szakterületre előírt szabályokat figyelembe véve – úgy kell kialakítani, hogy az a helyi sajátosságoknak legjobban megfeleljen, és biztosítsa az anyagi fegyelem betartását,
b) a szakanyagok osztályok közötti – az előírt normákban meghatározottak szerinti – elosztásáról a bv. szerv parancsnoka köteles gondoskodni.
38. A szakanyagok kezelésére és használatára vonatkozó szabályok:
a) a bv. szerv készletét képező szakanyagokat csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni, azokon bármilyen változtatást, módosítást, átalakítást eszközölni, átszámozni vagy a megengedettnél jobban szétszedni nem szabad,
b) különös óvatossággal, a biztonsági rendszabályok betartása mellett kell kezelni a pirotechnikai anyagokat,
c) a felszerelések ápolására, karbantartására csak a megfelelő kenő- és karbantartó anyagokat lehet felhasználni,
d) a hiányos vagy meghibásodott felszerelések és eszközök kiegészítése, javítása céljából csak jó minőségű (hibátlan) alkatrészeket és anyagokat lehet felhasználni,
e) a fegyverek és más fegyverzeti felszerelések hordmódját a bv. szerv vezetője a vonatkozó rendelkezések alapján határozza meg,
f) lőszereket szétszedni, eredeti formájukon változtatni nem szabad, felhasználásuk csak rendeltetésüknek megfelelően történhet, lövészeteknél, illetve szolgálati feladatok végrehajtásánál csak az adott fegyverhez rendszeresített és jó állapotban lévő lőszert lehet felhasználni,
g) fegyverek, fegyverzeti anyagok újítás vagy egyéb okból történő megmunkálása csak a szakirányító szerv előzetes írásbeli engedélyével történhet,
h) a szavatossági idővel rendelkező szakanyagok frissítéséről folyamatosan kell gondoskodni.
39. Alkatrészből új fegyvert előállítani tilos.
40. A bv. szervezet fegyvereinek és fegyverzeti anyagainak a bv. szervek közötti, valamint a lövészetek alkalmával történő szállítása közúton, kizárólag őrzés mellett, szolgálati gépjárművel történhet.
41. A szakanyagok szállítására vonatkozó külön előírások:
a) a szállítást csak műszakilag kifogástalan, tartalék tűzoltó készülékkel ellátott, zárt kocsiszekrényű gépjárművel lehet végrehajtani,
b) fegyverek, lőszerek ki- és berakodását csak hivatásos állományú személy, őrzött és illetéktelen személyektől elhatárolt területen végezheti,
c) nagy tömegű lőszer szállításakor a ládák hossztengelye a szállítótér hossztengelyére merőleges kell hogy legyen,
d) a szállító gépjárművön nem a büntetés-végrehajtás állományába tartozó személy csak a bv. szerv vezetőjének külön engedélyével utazhat,
e) vételezés alkalmával a szállítmány kísérését, őrzését mindenkor a vételező (átvevő) bv. szerv biztosítja,
f) a szállítmánykísérőket ki kell oktatni a kísérés és az őrzés rendjére, a tűz vagy egyéb bekövetkezhető események során tanúsítandó magatartásra, erről a bv. szerv vezetője köteles gondoskodni és a végrehajtásról meggyőződni,
g) lőszerszállítmány 100 m-es körzetében nyílt lángot használni tilos,
h) lőszerrel megrakott gépjárművön üzemanyagot vagy más gyúlékony anyagot szállítani tilos,
i) lőszerszállítás alkalmával üzemanyagot vételezni tilos,
j) lőszert szállító járművel egészségügyi pihenő céljából csak lakott területen kívül, lakóépülettől távol lehet megállni,
k) a szállítást elrendelő parancsnok által meghatározott útvonalról – forgalmi vagy biztonsági okot kivéve – letérni tilos (eltérés esetén a szállítást végrehajtók az eltérés indokáról haladéktalanul kötelesek tájékoztatni az elrendelő parancsnokot, illetve a célintézet parancsnokát),
l) fogvatartottat szállító gépjárművön csak a szállító biztonsági felügyelők számára kiadott fegyverzeti szakanyagok lehetnek, azon más fegyverzeti anyagot szállítani szigorúan tilos.
42. Használatra, felhasználásra kiadott lőszerek és pirotechnikai anyagok (a továbbiakban: lőszerek) elszámolása az alábbiak szerint történik.
a) Szolgálati lőszerfelhasználás esetén a pótlás érdekében az alábbiak szerint kell eljárni:
aa) a lőszerfelhasználást be kell jegyezni a bv. szerv szolgálati naplójába, indokolni kell, hogy a lőszert ki, mikor, milyen célból és milyen mennyiségben használta fel,
ab) a felhasznált lőszerekről a bv. szerv biztonsági tisztje „Elszámolás a szolgálati lőszerek felhasználásáról” című nyomtatványt köteles két példányban kiállítani, ennek egy példánya az irattárba kerül, míg a másik példányt a gazdasági osztály illetékesének kell átadni,
ac) a gazdasági vezető (osztályvezető) az elszámolási jegy alapján köteles gondoskodni a felhasznált lőszer pótlásáról.
b) Kiképzési lőszerek esetében a bv. szervek egy kiképzési évben csak a tárgyévben jóváhagyott lőkiképzési tematika szerint előírt lőgyakorlatok végrehajtásához – a lövészeten részt vevők részére – szükséges lőszermennyiséget használhatják fel a következők szerint:
ba) a lövészet vezetője az egyes lőgyakorlatok végrehajtásához szükséges lőszereket megfelelő időben, de legalább a lövészet előtt egy héttel köteles a bv. szerv vezetőjétől szolgálati jegyen igényelni,
bb) a bv. szerv raktárából lőszert csak a szolgálati jegyen megnevezett hivatásos állományú személy részére lehet kiadni,
bc) a raktárból felvételezett lőszerek mennyiségét az „Elszámolás a kiképzésre kiadott lőszerekről és pirotechnikai anyagokról” nyomtatványra kell rávezetni, az elszámolást egy példányban, lőszertípusonként külön-külön kell felfektetni, és azt a lőszerek elszámolásáig a raktárban kell őrizni, a lőszerek átvételét a felvételező aláírásával köteles igazolni, a szolgálati jegyet az elszámolás mellett kell megőrizni,
bd) a lövészetvezető köteles a lőszer szállításáról, őrzéséről, kezeléséről gondoskodni,
be) a lövészeten a lövészeti utasítás szerint lőszerfelvételező helyet és lőszerkezelőt kell kijelölni (ezzel a feladattal a fegyvermestert megbízni nem lehet),
bf) a lőtéren lőszert, fegyvert őrzés nélkül hagyni tilos,
bg) a lövészet vezetője, illetve a lőgyakorlat-vezetők a lőgyakorlatok végrehajtása után haladéktalanul számoltassák el a lövőket, hogy éles lőszerhez illetéktelenül ne jussanak, a lőgyakorlatok befejezése után – három munkanapon belül – maga is köteles az átvett lőszerekkel elszámolni,
bh) a biztonsági osztályvezető a felhasznált lőszereket az elszámolásokon összesítse és a nyilvántartásából anyagkiadási okmány alapján helyezze kiadásba, az anyagkiadási okmányhoz csatolni kell a szolgálati jegyeket és az elszámolásokat.
c) A lőszerhüvelyek elszámolása:
ca) a lövészetek alkalmával a lőszerhüvelyeket a résztvevőkkel össze kell gyűjtetni, és azokat a lőszerelszámolás során a fegyverraktárnak kell átadni, amennyiben a visszaadott hüvelyek mennyisége 10%-ot meghaladóan nem egyezik a lövészeten felhasznált lőszerek mennyiségével, a lövészet vezetője – a lőtéren tapasztaltak figyelembevételével – egy példányban jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben indokolja az eltérést,
cb) a jegyzőkönyvet a bv. szerv vezetőjének vagy helyettesének záradékolása után át kell adni a biztonsági osztályvezetőnek, aki azt köteles az elszámolási okmányhoz csatolni, a lövészeteken elvesztett hüvelyeket függőtételként előjegyezni nem kell,
cc) a visszaadott hüvelyeket az anyagnyilvántartásba be kell vételezni, zárt, illetve kiépített lőállásokkal rendelkező lőtéren végrehajtott lövészeteken és sportjellegű lőgyakorlatokon hüvelyveszteség nem engedhető meg,
cd) nagyobb mértékű (10%-ot meghaladó) hüvelyveszteség esetén a bv. szerv vezetője köteles vizsgálatot indítani, és annak eredményétől függően a szükséges intézkedéseket megtenni,
ce) nem kell vizsgálatot indítani kegyeleti ünnepségek (temetés, koszorúzás stb.), valamint speciális gyakorlatok alkalmával keletkezett hüvelyveszteségnél,
cf) a bv. szerv raktárának leadott lőszerhüvelyeket válogatás után – szigorúan ügyelve, hogy éles lőszer ne kerüljön közé – fajtánként külön ládákba kell csomagolni, és azokat anyagleadás alkalmával – a BSZ által meghatározott rendben – a KAR-ba kell beszállítani,
cg) a ládákra és lezárásuk előtt a ládákba a csomagolójegyet kell elhelyezni,
ch) az elcsettent, hibás lőszereket a lövészeten részt vevő fegyvermester által külön csomagolva a KAR-ba kell beszállítani, majd a szakszerű megsemmisítés elvégzésére alkalmas gazdasági szereplő megkeresését, a megrendelés (szerződés) előkészítését és a kiszállítás szervezését a BSZ hajtja végre.
43. A szakanyagok használatból való kivonására, selejtezésére, értékesítésére, átengedésére, leírására vonatkozó általános érvényű rendelkezéseken túlmenően az alábbiak szerint kell eljárni:
a) az olyan feleslegessé, használhatatlanná vált anyagokat és felszereléseket, amelyek csak központilag selejtezhetők, a szakirányító szerv jóváhagyásával a KAR ütemezése alapján lehet beszállítani,
b) elhasználódott (törött, kopott) fegyveralkatrészeket külön selejtezni nem kell, miután azok kiszerelésük után selejtnek, illetve kg-ban nyilvántartott fegyverroncsnak minősülnek, ezek pótlására felhasznált alkatrészek kiadása a nyilvántartásból a „Fegyverjavítási könyv” alapján történik,
c) a helyileg kiselejtezett anyagok felhasználására, megsemmisítésére a bv. szervek kötelesek intézkedni, a helyileg selejtezhető anyagokat és felszereléseket a KAR-ba beszállítani nem lehet, erre indokolt esetben – pl. nagyobb felszámolás stb. – külön engedéllyel kerülhet sor,
d) a bv. szervek a nem javítható fegyveralkatrészeket (fegyverroncs kg-ban), illetve a fegyver teljességi jegyzékébe tartozó cikkeket (hordtáska, tártáska stb.) a használható anyagoktól elkülönítve kötelesek tárolni, és a felesleges fegyverzeti anyagokkal együtt, meghatározott időben a KAR-ba beszállítani.
44. A szakanyagokban keletkezett veszteség esetén az érintett személyi állomány tagja kártérítési és fegyelmi felelősséggel tartozik.
45. A szakanyagokkal, a szakterület tevékenységével összefüggő rendkívüli események körébe tartoznak:
a) fegyver, lőszer és pirotechnikai anyagok eltulajdonítása,
b) fegyver, lőszer és pirotechnikai anyagok elvesztése, leltárhiánya,
c) fegyverzeti eszköz megsemmisülése, megrongálása,
d) fegyverzeti eszköz rendellenes működése, illetve működtetése miatt történt, nyolc napon túl gyógyuló személyi sérülést okozó baleset,
e) fegyverzeti eszköz rendellenes működése, illetve működtetése miatt bekövetkezett kár,
f) fegyvertöltés, -ürítés közben és a helytelen módon történő fegyverkezelés miatt bekövetkezett személyi sérülést vagy halált okozó baleset.
46. A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell a bv. szerv vezetőjének, aki köteles
a) a rendkívüli események jelentésének szabályozásáról kiadott hatályos utasításban foglaltak szerint eljárni, az alábbiak figyelembevételével:
aa) lőfegyver, lőszer elvesztését soron kívül jelenteni kell a BVOP főügyeletesének, illetve az illetékes rendőrkapitányságnak, ezzel egyidejűleg azonnali rovancs végrehajtását kell elrendelni,
ab) a jelentésnek tartalmaznia kell az elvesztő nevét, rendfokozatát és beosztási helyét, az elveszett fegyver adatait, a lőszer mennyiségét és az elvesztés körülményeit,
ac) a jelentést – a jelentésre kötelezett személy és a károkozó jelentései alapján – a bv. szerv gazdasági vezetőjének kell elkészíteni és a bv. szerv vezetőjének kell aláírni (jelentések rendjének megfelelően),
ad) a jelentés megtételével egy időben a bv. szerv vezetője – az illetékes rendőrkapitányságon keresztül – írásban köteles az elveszett lőfegyver tárgykörözését kérni,
ae) az elveszett fegyvert kiadásba kell helyezni és függő tételként elő kell jegyezni, jogerős – ügyészi, bírói – határozat nélkül a függőtételt törölni nem lehet,
af) ha az illetékes ügyészség a fegyver elvesztése miatt büntetőeljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek, és az ügyet saját hatáskörben való intézkedésre visszaadja, a bv. szerv vezetője a fegyelmi felelősségre vonás mellett köteles a kártérítési utasítás előírásai szerint intézkedni a kár megtéríttetésére,
ag) ha az ügyben az illetékes ügyészség büntetőeljárást rendelt el, a kártérítési határozat meghozatalára, a kár leírására az ügyészi (bírói) határozat értelmében kell intézkedni,
ah) a határozat (ügyészi, kártérítési) meghozatala után a függőtétel törlésére vonatkozó kérelem egy példányát a szakirányító szerv részére kell megküldeni,
ai) a fegyverzeti szakanyaggal kapcsolatos rendkívüli esemény tapasztalatait az érintett bv. szerv dolgozza fel, ahhoz kapcsolódóan készítsen esettanulmányt, annak alapján a bv. szervek vezetői határozzák meg a rendkívüli eseménnyel összefüggésben kötelezően megtartandó oktatás anyagát,
b) bizottságot kijelölni – az érintett szakterület bevonásával – a rendkívüli esemény körülményeinek kivizsgálására, a bizottság a kivizsgálás során megállapítja és jegyzőkönyvben rögzíti:
ba) a rendkívüli esemény jellegét (bűncselekmény, fegyelemsértés, szabálysértés, baleset stb.),
bb) a rendkívüli esemény személyi és anyagi következményeit,
bc) a rendkívüli esemény milyen szabályok megszegésével függ össze,
bd) az előírások megszegését szándékosság, gondatlanság vagy ismeret hiánya okozta.
47. A rendkívüli eseménnyel kapcsolatos további teendőket a kivizsgálási jegyzőkönyv, valamint az ügyészi vizsgálat alapján a bv. szerv vezetője, valamint az illetékes ügyészség határozza meg.
VIII. FEJEZET
A SZAKANYAGOK MEGŐRZÉSÉVEL, TÁROLÁSÁVAL KAPCSOLATBAN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
48. A bv. szerveknél a biztonsági osztály elhelyezési körletén belül olyan fegyverszobát és fegyverraktárt kell kialakítani, ahol a fegyverzeti szakanyagok, optikai szakanyagok és híradástechnikai eszközök szabályszerű tárolása biztosítható. A fegyverek és lőszerek, valamint ezek tartozékainak kivételével a kényszerítőeszközök a fegyverszobán kívül, fogvatartottak, illetve más illetéktelen személyek által hozzá nem férhető helyen kialakított helyiségben, vagy ilyen helyen elhelyezett zárt vaslemez szekrényben történő tárolására a bv. szerv vezetője külön helyi intézkedésben rendelkezhet.
49. A külön ilyen célra kialakított tárolóhelyiségekre fém vázszerkezetű, megfelelő erősségű acéllemezzel borított bejárati ajtót kell felszerelni. Azokra mechanikus biztonsági zárat és állapotjelzőt kell felszerelni. Az ablakokat biztonsági ráccsal és sűrű szövésű dróthálóval kell ellátni. A helyiségeket a fegyverek, a lőszerek, a kényszerítő- és mozgáskorlátozó eszközök tárolására szolgáló polcokkal és állványokkal kell berendezni. A vaslemez szekrényeket – a kiadás-visszavétel időszakától eltekintve – zárva kell tartani.
50. A fegyverszobán kívüli tárolóhelyek esetében a kezelésre, a kiadás-visszavétel, illetve az ellenőrzés rendjére a fegyverszobára vonatkozó szabályok az irányadóak. A fegyverszobán kívüli tárolóhelyek esetében a kezelésre, a kiadás-visszavétel, illetve az ellenőrzés rendjére a fegyverszobára vonatkozó szabályok az irányadóak. Az ideiglenes elhelyezésre szolgáló fegyvertárolókról a 100. pont rendelkezik.
51. A tartalék és kiképzési lőszerek, a pirotechnikai anyagok, illetve azok célba juttatására alkalmazott eszközök a fegyverektől és minden más anyagtól elkülönítve fegyverraktárban, a védő felszerelések, valamint a rendkívüli események felszámolására rendszeresített műszaki anyagok külön raktárban helyezhetők el. Utóbbi tárolóhely nem csak a biztonsági körleten belül jelölhető ki.
52. A fegyverzeti szakanyagokat nedvességtől és párától mentes, lehetőleg ablak nélküli, szellőztetett helyiségben kell tárolni. A fegyverszobát és a fegyverraktárt, ha mód van rá, egymás mellett kell kialakítani, a helyiségek padozatát, a falakat és a mennyezetet nehezen bontható anyagból kell megépíteni. A tárolóhely falfelülete közterülettel nem érintkezhet.
53. A fegyverszoba kialakítása során törekedni kell arra, hogy annak bejárati ajtaja a biztonsági tiszt vagy a biztonsági főfelügyelő szolgálati vagy a technikai ügyeleti helyiségéből nyíljon. Amennyiben a fegyverzeti anyagok kiadását külön kiadó ablakon keresztül hajtják végre, az ablaknak a biztonsági blokk közlekedő terébe (folyosóra) vagy a tárazó (töltő-ürítő), karbantartó helyiségbe kell nyílnia.
54. A fegyverraktár ajtajának a biztonsági blokk közlekedőteréből, a tárazó (töltő-ürítő), karbantartó helyiségből vagy a fegyverszobából kell nyílnia.
55. A fegyverszobára és a fegyverraktárra fém vázszerkezetű, megfelelő erősségű acéllemezzel borított bejárati ajtót kell beépíteni.
56. A fegyverzeti szakanyagok tárolását és kezelését biztosító helyiségek bejárati ajtói mellé, kulturált módon (külön tartóban) kell elhelyezni a helyiségek megnevezését, az alábbiak szerint:
a) fegyverszoba,
b) fegyverraktár,
c) lőszerraktár,
d) töltő-ürítő hely,
e) karbantartó hely,
f) fegyvermester műhely (iroda).
57. Ha a fegyvertároló helyiség ablaka nem a biztonsági körletre nyílik, úgy arra gyengeáramú jelzőrácsot és perforált (expandált) lemezt vagy sűrű szövésű acélhálót kell felszerelni. A hatékonyabb védelem érdekében a jelzőrács szabványos biztonsági ráccsal is kiegészíthető.
58. A fegyverszoba ajtajára legalább 1-1 db mechanikus és kártyaleolvasóval, vagy egyéb a jogosultság ellenőrzésére szolgáló berendezéssel működtetett elektromos zárat, a fegyverkiadó ablak két pontjára toló- vagy mechanikus zárat (lakatot) kell felszerelni. A fegyverszoba nyílászáróit állapotjelzővel kell ellátni. A helyiségbe történő belépést a biztonságtechnikai rendszert vezérlő számítógépen kell rögzíteni. Az illetéktelen bejutás megakadályozása érdekében a fegyverszoba és a biztonsági ügyelet ajtaját zsiliprendszerben kell működtetni.
59. A fegyvertároló helyiségek megvilágítására robbanásmentes elektromos lámpatesteket kell felszerelni. A tűzrendészeti előírásokat a jogszabályokban meghatározottak szerint kell alkalmazni.
60. A fegyverszobában beltéri mozgásérzékelőt kell felszerelni.
61. A fegyverszobában olyan állványokat (tárolórekeszt, szekrényt) kell biztosítani, ahol az anyagok egymástól anyagnemenként elkülönítve tárolhatók, jól áttekinthetők, illetve szemrevételezéssel is átszámolhatók.
62. A fegyverraktárban a fegyverzeti szakanyagok elhelyezésére állványt és/vagy szekrényt, a pirotechnikai anyagok és eszközök, továbbá a tartalékkészletbe helyezett lőfegyverek tárolására alkalmas, mechanikusan (lakattal) és negatív bélyegzővel is zárható csomagolóládát kell biztosítani.
63. A fegyverraktárban tárolt anyagok kezelése a gazdasági osztály feladata. Annak ajtajára két – egymástól független – biztonsági zárat és a biztonságtechnikai rendszert vezérlő számítógépbe bekötött, nyitott vagy zárt állapotjelzőt kell felszerelni. A zárak közül az egyiket a raktárkezelő (távollétében a bv. szerv vezetője által kijelölt bizottság), a másikat a szolgálatban lévő biztonsági tiszt vagy biztonsági főfelügyelő nyithatja.
64. A fegyverraktár kulcsát külön kulcsdobozban, a bv. szerv vezetője által meghatározott módon, a biztonsági osztály által mindenkor elérhető helyen kell tárolni. A rendkívüli nyitás feltételeit, valamint módját a bv. szerv vezetője helyileg szabályozza.
65. A fegyverszoba nyitásakor a vonatkozó biztonsági rendszabályokat (zsiliprendszerben működő ajtók nyitása) a bv. szerv vezetője helyi intézkedésben szabályozza.
66. A fegyverszobaajtó a számítógépes biztonsági rendszerhez kapcsolódik, nyitását csak a szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő vagy biztonsági tiszt végezheti, mágneskártyájukkal, vagy egyéb a jogosultság ellenőrzésére szolgáló berendezéssel, illetve a számkóddal. Üzemzavar vagy esemény esetén a mechanikus kulccsal is történhet a nyitás. A mechanikus kulcsot lepecsételt kulcsdobozban a biztonsági tiszt lemezszekrényében kell tárolni, az a szolgálat átadás-átvétel tárgyát képezi. A mechanikus kulccsal történő ajtónyitást minden esetben a Szolgálati naplóban rögzíteni kell. A biztonsági tiszt páncélszekrényét a szolgálati helyiségből történő eltávozás esetén zárva kell tartani, a kulcsát a biztonsági főfelügyelő részére át kell adni.
IX. FEJEZET
A FEGYVERSZOBÁBAN TÁROLT SZAKANYAGOK KIADÁSÁNAK, VISSZAVÉTELÉNEK RENDJE ÉS ELSZÁMOLÁSA
67. A fegyverszobába csak a szolgálatot átadó és átvevő biztonsági főfelügyelő, fegyverzeti anyag kiadása és visszavétele céljából a biztonsági főfelügyelő, illetve a biztonsági tiszt, továbbá kíséretükben ellenőrzés céljából az ellenőrző elöljárók és takarítás céljából az azt végrehajtó biztonsági főfelügyelők léphetnek be.
68. A takarítás és karbantartás rendjét, valamint annak módját a bv. szerv vezetője határozza meg.
69. A fegyverszobában elhelyezett fegyverzeti szakanyagok, optikai szakanyagok és híradástechnikai eszközök a szolgálat átadás-átvétel tárgyát képezik, melynek tényét óra és perc feltüntetésével a kiadás-visszavételezési okmány üres sorában az átadó és átvevő aláírásával igazoltan kell rögzíteni.
70. A fegyverszobában elhelyezett fegyverzeti szakanyagok átadás-átvételét, megőrzését, kiadását és visszavételét a szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő köteles végrehajtani.
71. A biztonsági főfelügyelő akadályoztatása, távolléte esetén, vagy esemény bekövetkezésekor a biztonsági tiszt is nyithatja a fegyverszobát, és végrehajthatja a 69. pont szerinti feladatokat. A helyettesítés rendjét a biztonsági tiszt és biztonsági főfelügyelő őrutasításában rögzíteni kell.
72. A kiadott és visszavett fegyverzeti szakanyagokról minden esetben az erre rendszeresített „Fegyverzeti szakanyagok kiadási és visszavételi nyilvántartás”-ban dokumentációt kell vezetni az időpontok pontos megjelölésével.
73. A „Fegyverzeti szakanyagok kiadási és visszavételi nyilvántartás” kitöltését a szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő (biztonsági tiszt) köteles végrehajtani. A fegyverszobán kívüli tárolóhelyen elhelyezett szakanyagok kiadását és visszavételezését a bv. szerv vezetője által meghatározott személy (pl. körlet-főfelügyelő) köteles végrehajtani. Az átvevő személy olvasható saját kezű aláírással köteles elismerni az átvétel tényét. Az üresen maradt rovatokat minden esetben egy vízszintes vonallal ki kell húzni.
74. Az átvett fegyverzeti szakanyagok meglétéért, viseléséért, szabályos használatáért teljes anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartoznak az átvevő állomány tagjai.
75. A fegyverszobában csak karbantartott (tiszta) fegyverzeti szakanyagokat lehet elhelyezni, visszavételkor a biztonsági főfelügyelő (biztonsági tiszt) köteles meggyőződni a fegyverzeti szakanyagok darab és szám szerinti meglétéről, épségéről.
76. A kiadott szakanyag használata alatt, illetve leadásakor történő ellenőrzés során észlelt meghibásodás, hiány, rongálás esetén az azt használatra átvevő, illetve leadó személy köteles írásos jelentést készíteni a biztonsági osztályvezető részére. A jelentéseket az ügykezelési szabályoknak megfelelően kell tárolni.
77. A biztonsági főfelügyelők a szolgálat átadás-átvételkor tételesen kötelesek a fegyverszobában tárolt fegyverek, lőszerek, szakanyagok meglétét ellenőrizni. Lezárt ládák esetében azok pecsételtségének jogszerűségét, sértetlenségét kell ellenőrizni. Amennyiben rendellenességet észlelnek, akkor a zárt ládákban tárolt anyagokat tételesen le kell ellenőrizni, és ezt a szolgálati naplóban rögzíteni kell.
78. Csak egyezőség esetén történhet meg az átadás-átvétel. Amennyiben a fegyverzeti szakanyagokról szóló „KIMUTATÁS” nem egyezik a fegyverszobában lévő fegyverek és anyagok darabszámával, úgy az átvevő biztonsági főfelügyelő az átvételt köteles megtagadni. A hiány vagy eltérés tényét a biztonsági osztályvezetőnek és a bv. szerv vezetőjének haladéktalanul jelenteni kell, utasításaik szerint (keresés, jelentés stb.) kell eljárni, majd engedélyük szerint történhet meg az átadás-átvétel.
79. A fegyverzeti szakanyag kiadása a „Fegyverzeti szakanyagok kiadási és visszavételi nyilvántartás”-ba történő bejegyzés és aláírás után engedélyezhető azok részére, akik szolgálatba lépnek, szolgálati feladatot látnak el vagy karbantartást végeznek.
80. A fegyverszobából fegyverzeti szakanyagot magáncélra kiadni tilos.
81. Az őrhelyekre, szolgálatteljesítési helyekre, továbbá a szolgálati feladatok végrehajtására rendszeresített fegyverzetet és a hozzá tartozó lőszermennyiséget a bv. szerv vezetője határozza meg. Azokat minden váltás esetén a fegyverszobából kell kiadni.
82. Szolgálatba lépés előtt a szolgálati fegyverekhez tartozó lőszereket be kell tárazni, a szolgálat befejezését követően kitárazva kell a fegyverszobában elhelyezni.
83. A fegyverek töltése és ürítése minden esetben a végrehajtónak a töltő-ürítő helyre léptetésével kezdődik. A töltő-ürítő helyen felfestett piros, négyzet alakú keretbe belépni, illetve onnan kilépni kizárólag a fekete négyzet alakú keretben elhelyezkedő vezénylő konkrét utasítására lehet. Bármilyen tevékenység – beleértve a feladat ellenőrzését és a vezénylését is – kizárólag a kijelölt helyen végezhető:
a) a töltő-ürítő helyet úgy kell kialakítani, hogy a feladatok biztonságosan végrehajthatók, irányíthatók és teljeskörűen – technikai rendszer felvételein keresztül is – ellenőrizhetők legyenek,
b) a felfestések és egyéb kialakítások – a kiadott utasítások maradéktalan érvényesíthetősége mellett – figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a kamera látószögét úgy kell beállítani, hogy annak segítségével a feladatot végrehajtó és az azt ellenőrző személye és mindkettőjük tevékenysége, illetve a tárak (sörétes puska esetében a lőszertartó) meghatározott helyre (lőszertartó tálca) lehelyezése egyértelműen végigkövethető legyen,
c) a fegyverek töltését és ürítését – beleértve a tárak eltávolítását és a fegyver ellenőrzését is – a biztonsági tiszt vagy a helyettesítését ellátó biztonsági főfelügyelő távollétében, önállóan megkezdeni szigorúan tilos,
d) a váltás fegyvereinek töltését úgy kell végrehajtani, hogy azt először a biztonsági tiszt a biztonsági-főfelügyelő vezényletével, majd a biztonsági-főfelügyelő a biztonsági tiszt vezényletével hajtsa végre, a váltás fegyvereinek töltését a vezénylést, ellenőrzést végrehajtó biztonsági tiszt vagy biztonsági-főfelügyelő lőfegyverrel felszerelve köteles biztosítani,
e) a feladatokkal összefüggő valamennyi tevékenységet kizárólag a biztonsági tiszt vagy biztonsági-főfelügyelő kiadott vezényszavára lehet végrehajtani, az önállóan megkezdett tevékenység megszakítására a biztonsági tiszt vagy a biztonsági-főfelügyelő köteles azonnal intézkedni,
f) a fegyverek töltésének és ürítésének végrehajtását a biztonsági osztályvezető, illetve helyettese köteles legalább havonta két alkalommal személyesen, heti két alkalommal a technikai rendszeren keresztül dokumentáltan ellenőrizni.
84. A töltés-ürítés során végrehajtandó fegyverfogásokat – fegyvertípusonként szemléltetve –, a speciális feladatokat, az eljárások végrehajtásának szabályait, illetve az irányító személy feladatait az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese, valamint a BSZ vezetője által kiadott módszertani útmutatók, segédletek tartalmazzák.
85. A fegyverszobában ki kell függeszteni:
a) az intézetparancsnoki intézkedés egy példányát,
b) a fegyverzeti szakanyagokról típus és szám szerinti „KIMUTATÁS”-t,
c) a fegyverhelyettesítő kartonok színmagyarázatát,
d) a helyiségleltárt.
86. A fegyverek tárolását biztosító fegyvertámlákon „támlaösszesítőt” kell elhelyezni, mely tartalmazza a támla sorszámát, az adott fegyvertámlán tárolt fegyverek típusát és típus szerinti összesített darabszámát. Az egyéb szakanyagok tárolóhelyein, tárolóin – a támlaösszesítő mintájára – a típusuknak megfelelő (pl. polc, tartó) összesítőket kell alkalmazni.
87. A fegyvertámlán minden fegyvertárolónál fegyvercímkét kell elhelyezni, melyen fel kell tüntetni a fegyver típusát és gyártási számát.
88. A fegyverszobában tilos olyan anyagot tárolni, ami nem fegyverzeti szakanyag.
89. A fegyverszobában a fegyverzeti anyagok változását a nyilvántartásokban és a „KIMUTATÁS”-ban naprakész állapotban kell tartani.
90. Lövészet végrehajtása után, a rovancsot követően az intézetben lévő személyi állomány csak akkor távozhat el, ha a visszavételezett és nyilvántartott fegyverek, lőszerek mennyisége a szolgálati napló nyilvántartásával, illetve a „KIMUTATÁS”-sal megegyezik.
91. Jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a bv. szerv szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek szolgálati célból történő külföldre vitelét (a továbbiakban: kivitel) a bv. szerv vezetőjének javaslata alapján az országos parancsnok írásban engedélyezi. Ennek során a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.
92. A kísérő okmányként felhasználható engedélynek magyar és angol nyelven tartalmaznia kell:
a) a szolgálati lőfegyver fajtáját, típusát, gyártóját, gyártási számát és űrméretét,
b) a szolgálati lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat és a lőszer mennyiségét,
c) a szolgálati lőfegyver, lőszer kivitelére, illetve külföldön történő használatára jogosult személy természetes személyazonosító adatait, szolgálati helyét és szolgálati beosztását,
d) a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország megnevezését,
e) a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország nemzeti jogrendszerének előírása esetén az ország hatáskörrel rendelkező szerve által kiadott, hozzájárulást vagy tudomásulvételt tartalmazó okirat vagy nem okirati formában kiadott hozzájárulás vagy tudomásulvétel azonosító adatait,
f) a kivitel és a visszahozatal tervezett időpontját, valamint
g) az engedély kiadásának időpontját, hatályosságát és az engedélyező személy aláírását.
93. Ha az adott ország nemzeti jogrendszere előírja, kivitel csak akkor engedélyezhető, ha a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország hatáskörrel rendelkező szerve a szolgálati lőfegyverek és lőszerek beszállításához vagy átszállításához hozzájárult vagy azt tudomásul vette.
94. Az engedélyekről a BSZ nyilvántartást vezet, amelyben rögzíteni kell:
a) az engedély számát,
b) a kivitel és a visszahozatal időpontját, továbbá
c) a kiszállított, illetve a visszaszállított szolgálati lőfegyverek, lőszerek közt mutatkozó eltéréseket, valamint ezek okairól készült jelentést, amelyet a bv. szerv vezetője a visszaszállítást követő 3. munkanapon köteles a BSZ vezetőjén keresztül az országos parancsnoknak felterjeszteni, az írásos jelentésen túl a lőfegyver vagy lőszer eltűnését, megsemmisülését, használhatatlanná válását a tudomást szerzést követően a büntetés-végrehajtási szervezet ügyeleti tevékenységéről és az események jelentési rendjéről szóló hatályos BVOP utasítás vonatkozó mellékletei, valamint a vonatkozó pontjaiban meghatározottak szerint kell jelenteni.
X. FEJEZET
A SZAKANYAGOK TÁROLÁSA, KARBANTARTÁSA, JAVÍTÁSA
95. A raktárban tárolt szakanyagokat csoportosítani
a) fajtájuk,
b) minőségi állapotuk,
c) fizikai-kémiai sajátosságaik,
d) a tárolásra előírt külön feltételek
alapján kell.
96. A raktárban tárolt szakanyagok számbavétele, ellenőrzése érdekében a szakanyagok mellett hitelesített készletnyilvántartó lapot kell elhelyezni.
97. A szakanyagok tárolására használt helyiségekkel szemben támasztott követelmények:
a) az e célra kiválasztott helyiség:
aa) padlózata megfelelő teherbírású,
ab) jól zárható,
ac) száraz, hűvös, jól szellőztethető,
ad) megfelelő világítással ellátott,
ae) a tűzbiztonsági előírásoknak megfelelő
legyen,
b) a lőszer és pirotechnikai anyag raktárakat villámcsapás elleni védelemmel, az ajtókat (csavarkötéssel a földelő hálózatba bekötve), valamint a földszinti ablakokat vasráccsal kell ellátni,
c) a kijelölt raktárak padlásán és környékén üzemanyagot vagy más gyúlékony anyagot tárolni tilos,
d) a raktárak bejáratait, valamint a raktárhelyiséghez vezető utakat mindig szabadon kell hagyni.
98. A fegyverek és tartozékaik tárolása a bv. szerv raktárában:
a) a pisztolyokat leengedett kakassal, szekrényben, állványokon vagy ládákban, kiegészítő cikkekkel együtt;
b) a géppisztolyokat, gépkarabélyokat, puskákat állványokon vagy ládákban, hordszíj nélkül, előreengedett zárral, fesztelenítve, biztosított állapotban;
c) a tárakat, a tartozékokat a géppisztolyok, gépkarabélyok és puskák mellett vagy külön állványokon (ládákban) kell elhelyezni.
99. A fegyvereket töltött állapotban a fegyverszobában tárolni és elhelyezni szigorúan tilos. A fegyverekhez tartozó lőszerek – a sörétes puskához tartozó lőszerek kivételével – egy szolgálaton belül a fegyverek tárolói mellett, betárazott állapotban helyezhetők el. A töltött tárakból a szolgálatok közötti átadás-átvétel alkalmával a lőszereket, azok darabszámának ellenőrzése céljából ki kell tárazni, a következő szolgálatnak lőszert betárazva átadni szigorúan tilos.
100. A szolgálatban lévő hivatásos és fegyveres biztonsági őri állomány a munkaközi szünetének vagy lőfegyverrel felszerelve nem végrehajtható szolgálati feladat teljesítésének időtartamára a töltött szolgálati lőfegyverét és a póttárat a fegyvertárolásra kijelölt, biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben, lemezszekrényben vagy rögzített lemezkazettában helyezheti el. Gondoskodni kell arról, hogy a fegyver tárolására kijelölt szolgálati helyiség őrizetlenül ne maradjon, az itt elhelyezett szolgálati lőfegyverhez és lőszerekhez illetéktelen személy hozzá ne férhessen. A fegyverek elhelyezésére kijelölt tárolók kulcsait számozással szükséges ellátni, a kulcsokat a fegyverrel együtt dokumentálva kell kiadni. Üres tárolórekeszben kulcs nem maradhat. A tároló pótkulcsait lepecsételt kulcsdobozban a biztonsági tiszt páncélszekrényében kell tárolni.
101. Lőszerek és pirotechnikai anyagok tárolása:
a) lőszeresládák elhelyezésénél a raktár térfogatának és területének maximális kihasználására kell törekedni, figyelembe kell venni azonban a ki- és berakodási munka elvégzésének lehetőségét,
b) legcélszerűbb a ládákat egymásra, oszlopba rakni, a ládaoszlopok és a raktár fala között, lehetőség szerint 30–40 cm távolságot kell biztosítani,
c) az alsó ládákat alátétekre (raklapokra, párnafákra) kell helyezni, amelyek 10–15 cm magasak legyenek,
d) az oszlopokat az esetleges eldőlés ellen egymáshoz kell rögzíteni,
e) egy oszlopban – lehetőség szerint – csak egy sorozatba tartozó lőszerek legyenek,
f) a nem használható, vagy kiadásra letiltott és nem rendszeresített lőszereket és pirotechnikai anyagokat a használható anyagoktól el kell különíteni, és „Letiltott” vagy „Használhatatlan” feliratú táblával kell ellátni,
g) a gyakorló és vaklőszereket az éles lőszerektől el kell különíteni,
h) a lőszerek és pirotechnikai anyagok légmentes csomagolását csak akkor szabad felnyitni, ha ilyen anyag bontott állapotban nincs,
i) a ládák fedelét szegezni tilos, a fedél lezárása csak facsavarral történhet.
102. Alkatrészeket, kiegészítőcikkeket, tartozékokat a raktárban, javítóműhelyben fajtánként elkülönítve kell tárolni.
103. A fegyverszobában vagy a fegyverraktárban töltött vagy idegen lőfegyvert (a rendőrség állományába tartozó nyomozótisztekét, illetve a rendszeresítési eljárás során beszerzett és csapatpróbára kiadottakat kivéve) tárolni tilos. Az engedélyezett „rendőrségi” lőfegyver tárolása csak külön, vaslemezből készült tárolóládában történhet, melyet a nyomozó szolgálat illetékeseinek és a biztonsági osztályvezetőnek kell lezárnia – külön-külön – a saját negatív személyi pecsétnyomójával.
104. Azok a személyek, akik a büntetés-végrehajtás használatában lévő szakanyagot, eszközt kezelnek, tárolnak, alkalmaznak, kötelesek ismerni a gondjaikra bízott termékekre vonatkozó kezelési, karbantartási előírásokat, módszereket, és felelősek azok végrehajtásáért.
105. A karbantartások végrehajtását a szolgálati elöljárók kötelesek ellenőrizni. Ennek elmulasztásából eredő következményekért őket anyagi és fegyelmi felelősség terheli.
106. Karbantartás csak a kijelölt helyen végezhető. A fegyverzeti szakanyagok tisztítását, karbantartását a biztonsági tiszt vagy a biztonsági főfelügyelő ellenőrzése mellett elsősorban éjszakai szolgálatok alkalmával kell elvégezni. Az alegység készletezésű fegyverek karbantartását a biztonsági főfelügyelő a „Fegyverzeti szakanyagok kiadási és visszavételi nyilvántartás”-ban – a könyv végén rögzített minta szerint – oly módon jelölje, hogy a fegyver száma után piros tintával az üres négyzetekbe a „KARBANTARTÁS” szót írja. Karbantartás után csak olajtól, egyéb szennyeződéstől megtisztított, olajfilmréteggel bevont fegyverzeti szakanyagot lehet a fegyverszobában elhelyezni.
107. Az utasítás hatálya alá tartozó szakanyagok esetében
a) a karbantartást végre kell hajtani:
aa) a raktárakba történő betárolás előtt és a tárolás alatt szükség szerint, de legalább negyedévente,
ab) a használatra történő kiadás, illetve az igénybevétel előtt,
ac) a használat, igénybevétel után,
ad) a fegyverszobában tárolt szakanyagokat a bv. szerv vezetője által meghatározott rendben és időközönként, de legalább havonta,
ae) javításba adás előtt,
af) végleges bevonás előtt,
b) a karbantartás végrehajtásához szükséges időt, anyagot, eszközt minden esetben biztosítani kell,
c) a karbantartásához csak a rendszeresített – előírt – eszközök és karbantartó anyagok használhatók,
d) fegyverek karbantartása során:
da) a fegyverek karbantartását külön erre a célra kijelölt helyiségben kell végrehajtani,
db) a végrehajtás módját és eszközeit az adott fegyverre vonatkozó kezelési és karbantartási utasítások tartalmazzák,
dc) a karbantartás után a fegyver mozgó alkatrészeit működtetni kell (kézi működtetéssel), és meggyőződni arról, hogy az alkatrészek szabályosan vannak-e összeszerelve,
dd) a fegyvert karbantartás céljából csak a megengedett mértékig szabad szétszedni,
e) a lőszerek karbantartása:
ea) a poros, piszkos lőszereket száraz ronggyal le kell törölni, a szennyeződés eltávolításához folyadékot, csiszolószereket használni nem szabad,
eb) a lőszerek olajozása tilos,
ec) a lőszereket úgy kell tárolni, hogy szennyeződés ne érje (bontott ládákra a fedelet rá kell erősíteni), ebben az esetben karbantartást nem igényelnek,
f) a bőrkészítmények (hordszíjak, bőrfogantyúk) karbantartása:
fa) a kiszáradástól, megkeményedéstől, repedezéstől, szerves anyagokból készített olajjal, bőrzsírral történő bekenése útján kell megóvni,
fb) kenés előtt a hajlásokból a szennyeződéseket el kell távolítani,
fc) a bekent készítményeket 2-3 óráig állni kell hagyni, majd szövet- vagy vászonronggyal le kell törölni,
fd) a gombás, penészes bőrkészítményeket meg kell tisztítani (lekefélni, lemosni), majd száradás után az előzőek szerint kell eljárni,
fe) műbőrből készült termékeket zsírozni, olajozni nem szabad,
g) a gumikészítmények (gumibotok) karbantartása:
ga) amennyiben a gumikészítmények káros hatású anyagokkal – benzin, olaj stb. – szennyeződtek, akkor azokat szappanos vízzel kell lemosni,
gb) a készítmények öregedési folyamatát glicerines kezeléssel kell lassítani.
108. A fegyverek javítását csak az intézeti vagy a körzeti fegyvermester végezheti. A fegyvermester a hibajavítást műhelyében elvégzi, ezt és a javítás végrehajtottságát, eredményét a biztonsági osztályvezetőnek jelenteni köteles.
109. Az elszállításról „FEGYVERHELYETTESÍTŐ-LAP”-ot kell két példányban kitölteni, melynek egyik példányát aláírva a fegyver visszaszállításáig a fegyverszobában kell megőrizni, és az elszállított fegyver helyén kell tárolni. Az okmány másik példányát pedig az elszállított fegyverrel együtt kell tárolni.
110. A fegyvermesternek a fegyverjavításokat – függetlenül attól, hogy az jár-e alkatrész-felhasználással vagy sem – a fegyverszobában elhelyezett „Fegyverjavítási könyv”-be be kell jegyezni.
111. A megrongálódott, elhasználódott fegyvereket, fegyverzeti és egyéb anyagokat, mozgáskorlátozó eszközöket azok cseréjéig, illetve javításáig az intézeti fegyverraktárba elkülönítve kell elhelyezni.
112. Azt a fegyvert, melynél a hiba a csőben (csődudor, csőrepedés stb.), a fegyvertokban (tokrepedés stb.) vagy be nem szerezhető főalkatrészben keletkezik, nagyjavítás intézése céljából a KAR-ba kell szállítani. A fentieket – a KAR-ral történő egyeztetéseket követően – a biztonsági osztályvezető köteles végrehajtatni.
113. A szakanyagok javítása történhet:
a) nagy- és középjavítással az erre jogosult cégeknél, a KAR-on keresztül,
b) kisjavítással a körzeti fegyvermesterek fegyverjavító műhelyeiben.
114. Fegyverek és fegyverzeti anyagok javítása során betartandó külön előírások:
a) a fegyverjavító műhelyekben végezhető javítási munkák mértékét és fajtáit a mindenkor érvényben lévő javítási utasítások előírásai, valamint a fenntartási normák alapján biztosított javító és cserealkatrészek határozzák meg,
b) készített alkatrészeket a fegyverek javításához felhasználni tilos,
c) a javítás befejezése után a fegyvereket technikailag meg kell vizsgálni, és a javítástól függően lövéspróbát (működtetést, belövést) kell végezni,
d) a lövéspróbák (belövések) végrehajtásához felhasznált lőszerek elszámolását az utasítás 42. pontja szerinti nyomtatványon kell végrehajtani.
XI. FEJEZET
A SZAKANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA, ELLENŐRZÉSE, A BESZÁMOLTATÁS RENDJE
115. Az utasítás hatálya alá tartozó anyagok nyilvántartási kategóriába sorolását a vonatkozó részletes termékjegyzék határozza meg, míg az általános anyagnyilvántartási okmányokat, azok kezelésének, vezetésének szabályait a Bizonylati album és egyéb előírások tartalmazzák.
116. Mennyiségi, bv. szervenkénti terített nyilvántartást kell vezetni a felsőszintű szakirányító szervnél, a bv. szervek csak a rájuk vonatkozó mértékben ismerhetik meg a fegyverzeti szakanyagok elosztását.
117. A központi raktárban lévő fegyverkészletek egyedi nyilvántartását a BVOP raktározásért felelős főosztálya végzi.
118. A bv. szerveknél valamennyi szakanyagról, eszközről folyamatos anyagkönyvelést kell vezetni a vonatkozó szabályoknak megfelelően.
119. A szakanyagok vonatkozásában az ellenőrzésre kötelezett vagy jogosult személyeknek az ellenőrzések során figyelemmel kell lenniük:
a) a bv. szerv szakanyagokkal történő ellátottságára,
b) a biztonsági osztály és a fegyverjavító műhely részére biztosított szakanyagok meglétére, állapotára, karbantartására, tárolására, előírásszerű használatára, a felhasználásra kerülő szakanyagok szabályos elszámolására,
c) a raktárban tárolt szakanyagok karbantartására, tárolási csoportosítására, a raktári rendre, az őrzésbiztonságra, a tűz- és balesetvédelmi rendszabályok betartására,
d) a cserére, selejtezésre javasolt szakanyagok használhatatlanná válásának okaira,
e) a nyilvántartások előírásszerű vezetésére, valamint ezek és a készletek egyezőségére.
120. A biztonsági tisztek havonta kétszer a havi ellenőrzési terv alapján, a biztonsági osztályvezető-helyettes a saját ellenőrzési tervében rögzítetteknek megfelelően, a biztonsági osztályvezető havonta egyszer, a bv. szerv vezetőjének helyettese negyedévente, a bv. szerv vezetője pedig félévente köteles a fegyverszobában elhelyezett fegyverzeti szakanyagok meglétét, használhatóságát és karbantartottságát ellenőrizni, hiányosság észlelése esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, a karbantartásokat elvégeztetni.
121. Az ellenőrzések alkalmával a fegyverek technikai állapotának ellenőrzése nem követelmény.
122. Hiányosság esetén az ellenőrzésekről jelentést, szükség esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát a bv. szerv vezetőjének kell felterjeszteni. Ezzel egyidejűleg intézkedni kell az észlelt hiányosságok megszüntetésére. Egyéb esetekben az ellenőrzést az ellenőrzési naplóba kell bejegyezni.
123. A fegyverek, fegyverzeti anyagok műszaki színvonalának és használhatóságának biztosítása érdekében minden évben egy alkalommal lehetőség szerint átfogó idomszeres bevizsgálással egybekötött technikai szemlét kell végrehajtani. A szemlét lövészettel egybekötni nem lehet, azt lehetőleg az éves lőkiképzést követően kell elvégezni.
124. A technikai szemle során az alábbi feladatokat kell végrehajtani:
a) az éves technikai szemle végrehajtására bizottságot kell létrehozni, melynek állandó tagjai az intézetparancsnok, a biztonsági osztályvezető, a gazdasági vezető és a körzeti fegyvermester, a technikai szemlére a fent felsoroltakon túl a parancsnok más személyeket is delegálhat a bizottságba, a biztonsági főfelügyelők a technikai szemlét megelőzően kötelesek a fegyverzeti anyagokat karbantartott állapotban (szárazra tisztított fegyvercsővel) előkészíttetni,
b) a szakanyagok előkészítését úgy kell megszervezni, hogy azok ellenőrzése zavartalanul végrehajtható legyen, ugyanakkor a szolgálat ellátását ne akadályozza,
c) a szemle alkalmával a bv. szerv készletében lévő valamennyi rendszeresített fegyvert meg kell vizsgálni, és egyidejűleg ellenőrizni kell azok és tartozékaik meglétét, tárolását,
d) egyeztetni kell a nyilvántartások adatait,
e) ellenőrizni kell, hogy a fegyverek, illetve azok alkatrészeinek gyártási száma megegyezik-e a törzslap adataival,
f) a fegyver hadi használhatóságát, minőségi állapotát a fegyver törzslapjára rá kell jegyezni.
125. A technikai szemle befejeztével összesített jelentést kell készíteni, amelynek egy példányát a bv. szerv vezetőjének, egy példányt pedig a szakirányító szervnek – az éves készletjelentéssel egy időben – kell megküldeni.
126. A bv. szervek külön előírás szerint beszámoló- és készletjelentésekben kötelesek tájékoztatni a szakirányító szervet:
a) az ellátottság helyzetéről,
b) a készletek állapotáról, alakulásáról,
c) az ellátás során felmerült problémákról,
d) az érvényben lévő normákkal kapcsolatos észrevételekről, módosítási javaslatokról,
e) az anyagok, eszközök igénybevételénél szerzett tapasztalatokról,
f) az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről,
g) a fegyverzeti technikai szemle végrehajtásának tapasztalatairól.
XII. FEJEZET
A FEGYVERMESTEREK KÖRZETI FELADATAINAK ELLÁTÁSA
127. A büntetés-végrehajtási intézetek (a továbbiakban: bv. intézet) közül a Budapesti Fegyház és Börtönben, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben, az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, a Márianosztrai Fegyház és Börtönben, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben, a Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben, a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, a Szegedi Fegyház és Börtönben, valamint a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, az állománytáblában külön státuszként nevesített, a biztonsági osztály állományába beosztott fegyvermestert, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központjában (a továbbiakban: BVOTRK) más feladatok elvégzésére (fegyveranyag-ismeret és lőelmélet, illetve az alaki kiképzés oktatására) is kötelezett segédelőadót kell alkalmazni.
128. A körzeti feladatot is ellátó fegyvermester a biztonsági osztályvezető engedélyével indokolt esetben, a biztonsági osztály hatáskörébe tartozó más szolgálati feladatra is igénybe vehető, de az ilyen igénybevétel a fegyvermesteri szakfeladat ellátását nem akadályozhatja.
129. A fegyvermesterek a szakfeladatukat az alábbi körzetbeosztás szerint kötelesek ellátni:
a)1 Budapesti Fegyház és Börtön: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
b)2 Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet: Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet,
c)3 Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet: Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Kalocsai Fegyház és Börtön, Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
d)4 Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet: Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
e) Márianosztrai Fegyház és Börtön: Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Váci Fegyház és Börtön,
f)5 Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet,
g) Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet: Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet,
h) Sopronkőhidai Fegyház és Börtön: Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet,
i)6 Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet: Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet,
j)7 Szegedi Fegyház és Börtön: Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet,
k) Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet: Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet.
l)8 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet: saját intézetét látja el.
130. A BVOTRK hallgatói állományának lövészetén, továbbá az oktatási intézményben fegyveranyag-ismeret, fegyver szét- és összeszerelés oktatására igénybe vett fegyverekkel kapcsolatos szakfeladatokat (lövészet előtti és utáni karbantartás, általános karbantartás, kisjavítás, fegyverszemle, külön kijelölés alapján a lőkiképzés tárgyában részfoglalkozás vezető stb.) az intézmény fegyverzeti segédelőadója látja el.
131. A fegyvermester köteles részt venni a körzetébe tartozó bv. intézetek lövészetén.
132. A fegyvermesteri szakfeladatot, csatolt munkakörként a lövészetet végrehajtó bv. intézet állományába tartozó, bármely szakterülethez beosztott vagy más fegyveres szervnél dolgozó olyan személy is elláthatja, aki a feladat ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, szakmai felkészültséggel rendelkezik.
133. A fegyvermester a fegyverzeti utasításban előírt technikai szemlét, technikai ellenőrzést, illetve a lövészetek előtti és utáni fegyverellenőrzést a bv. szerv vezetője által jóváhagyott, a körzetébe tartozó bv. intézetekkel egyeztetett ütemterv szerint végzi. Az ütemtervben jóváhagyott és az adott hónapra szakfeladat ellátására tervezett napokat a biztonsági osztály havi szolgálattervében fel kell tüntetni.
134. A fegyvermester részére a körzetben adódó feladatok ellátásához a célintézetbe utazás biztosításának költségei azt az intézetet terhelik, amelyiknek az állományába tartozik. Azokban az esetekben, ha előre látható, hogy a javítást csak a fegyver elszállítása mellett lehet elvégezni, a fegyvermester részére gépjárművet kell biztosítani.
135. A fegyvermester részére fegyverműhelyt kell biztosítani. A feladatok a biztonság technikusok műhelyében is elvégezhetők, amennyiben ott a fegyveralkatrészek és szerszámok tárolása zárható, külön lemezszekrényben megoldható. A lőfegyverjavítás elvégzésére kijelölt helyiségre lehetőség szerint fémszerkezetű ajtót kell beépíteni. Faszerkezetű ajtó esetén a bejáratra rácsajtót is fel kell szerelni. Az ajtót – a helyiségbe történő belépés számítógép általi rögzítésére – nyitásállapot-jelzővel kell ellátni. Amennyiben a feltételek adottak, az ajtóra kártyaleolvasó terminál is felszerelhető.
136. A fegyvermester, ha a körzetébe tartozó bv. intézet a működésképtelenné vált lőfegyver hibáját a helyszínen nem tudja kijavítani, az érintett bv. intézet biztonsági osztályvezető engedélyével a műhelyébe kisjavításra elszállíthatja. Az elszállításról a „FEGYVERHELYETTESÍTŐ-LAP”-ot két példányban kell kitölteni, melynek eredeti példánya a bv. intézetben marad, másik példányát a fegyvermester viszi magával. Az eredeti példányt a lőfegyver visszaszállításáig a fegyverszobában kell megőrizni.
137. Azt a lőfegyvert, melynél a hiba a csőben (csődudor, csőrepedés), a fegyvertokban (tokrepedés) vagy be nem szerezhető főalkatrészében keletkezik, nagyjavítás céljából a KAR-ba kell szállítani, a javításra a BSZ által meghatározott eljárás szerint kell intézkedni. Garanciális vagy szavatossági szabályok alá tartozó fegyver meghibásodása esetén is a fentiek alapján kell eljárni.
138. Meghibásodott lőfegyvert a fegyverszobában „MŰKÖDÉSKÉPTELEN FEGYVER” felirattal felcímkézve és elkülönítve, vagy a fegyverműhelyben, biztonságosan zárható lemezszekrényben kell tárolni.
139. A meghibásodott fegyverek javítását a fegyvertípusonként rendszeresített javítókészletből vagy egyedi alkatrészigényléssel kell elvégezni. A javítókészlet feltöltéséhez, illetve az eseti javításhoz szükséges alkatrészeket a fegyvermesterrel rendelkező bv. intézet rendeli meg a BSZ-től.
140. A fegyverjavítást függetlenül attól, hogy az jár-e alkatrész-felhasználással vagy sem, a bv. intézetekben felfektetett „FEGYVERJAVÍTÁSI KÖNYV”-ben kell vezetni. A körzeti feladatot is ellátó fegyvermester részére minden bv. intézetben külön könyvet kell felfektetni, és az ott végzett javításokat abba is be kell vezetni.
141. A fegyvermester részére kiadott fegyveralkatrészek tételes nyilvántartására „ANYAGNYILVÁNTARTÓ KARTON”-t kell felfektetni, melyen a készletváltozást (bevételt, kiadást) a javítást követően át kell vezetni.
142. A körzeti fegyvermester tartós távolléte esetén azt a körzetet fel kell osztani a helyileg legközelebb szolgálatot teljesítő fegyvermesterek között. A körzeti fegyvermester tartós távollétéről a körzeti fegyvermesterrel rendelkező bv. intézet értesíti a BSZ-t.
XIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
143. Az utasításban foglaltakat a biztonsági osztályvezetők és helyetteseik, a biztonsági tisztek és biztonsági főfelügyelők, valamint a fegyvermesteri feladatok ellátásával megbízott személyek teljes terjedelmében, a parancsnok által meghatározott személyek a rájuk vonatkozó mértékben kötelesek ismerni.
144. A bv. szervek az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek jelen utasítás által szabályozott feladatokra vonatkozó helyi intézkedéseiket felülvizsgálni.
145. Az utasítás mellékletei tartalmazzák a központilag kiadandó és a bv. szervek által elkészítendő okmányok mintáit.
146. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
147.9

1. melléklet az 1/2021. (I. 7.) BVOP utasításhoz

 


Fegyverzeti szakanyagok
kiadási és visszavételi
nyilvántartása

A fegyverzeti szakanyagok

kiadási és visszavételi nyilvántartása

A nyilvántartás vezetésének szabályai:

1. A nyomtatvány a fegyverszobában elhelyezett szakanyagok kiadásának és visszavételének nyilvántartására szolgál.

2. A nyilvántartásban a biztonsági főfelügyelő (biztonsági tiszt) köteles az átvevő beosztottal az átvételt igazoltatni (olvasható aláírással), illetőleg a visszavételt saját aláírásával igazolni.

3. A nyilvántartásban kiadott anyagok és a fegyverszobában előtalált anyagok összmennyiségének meg kell egyezni a szolgálati naplóban és a KIMUTATÁS-ban nyilvántartott mennyiséggel.

Rövidítések:

1.

pisztoly

pi

 

10.

könnygázszóró palack

ksp

 

2.

géppisztoly

gpi

 

11.

telefon felderítő készülék

tfk

 

3.

gépkarabély

gkr

 

12.

kézi fényszóró

kfo

 

4.

sörétes puska

spu

 

13.

távcső

tcs

 

5.

bilincs

bcs

 

14.

könnygázgránát

kög

 

6.

bilincsrögzítő öv

brö

 

15.

lőszer

lősz

 

7.

vezető bilincs

veb

 

16.

EDR készülék

EDR

 

8.

lábbilincs

lbcs

 

 

 

 

 

9.

gumibot

gub

 

 

 

 

4. A fegyver kiadása esetén a nyilvántartásban a fegyver szériaszámát kell rögzíteni.

5. Ha egy eszközből több típusú áll rendelkezésre, a megfelelő kiadási rovatba az alábbiakban felsorolt, rögzített rövidítést kell alkalmazni.

Alkalmazható jelölések:

Bilincsek:    – szíjbilincs    sz

    – patent bilincs    p

    – rögzíthető állású bilincs    r

Gumibotok:    – normál gumibot    n

    – kombinált gumibot    kg

    – tonfa    tf

    – összetolható gumibot    öt

    – karhatalmi gumibot    khg

    – rendvédelmi bot    rb

Védőmellény:    – taktikai mellény    tm

    – golyóálló mellény    gm

    – ütés-szúrás álló mellény    üm

Sörétes puska (spu) alkalmazott lőszereinek jelölése:

    – műanyag granulátumos        gra

    – kis gumigolyós    kgu

    – nagy gumigolyós    ngu

    – 4-es sörétes lőszer    s/4

    – 6-os sörétes lőszer    s/6

    – 8-as sörétes lőszer    s/8

    – ólomlövedékes lőszer (Brenekke)    s/B

Kiadás ideje
(hó, nap
óra, perc)

A kiadott anyagok megnevezése

Átvevő
aláírása

Hadrendi
szám

Visszavétel

pi

gpi

gkr

spu

lősz

gra

kgu

ngu

s/B

bcs

veb

brö

gub

ksp

EDR

 

 

 

 

hó, nap
óra, perc

Visszavevő
aláírása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. melléklet az 1/2021. (I. 7.) BVOP utasításhoz

Fegyverjavítási könyv
Kitöltési útmutató:
–    A Fegyverjavítási könyvet a fegyverszobában kell tárolni.
–    A fegyverjavítást függetlenül attól, hogy az jár-e alkatrész-felhasználással vagy sem, a Fegyverjavítási könyvbe be kell vezetni.
–    A körzeti feladatot is ellátó fegyvermester részére külön könyvet kell felfektetni, és a körzetéhez tartozó bv. szerveknél végzett javításokat abba is be kell vezetni.
–    A Fegyverjavítási könyvet piros vonallal történő aláhúzással évente le kell zárni.

Ssz.

Fegyver típusa

Száma

Meghibásodás rövid leírása

Felhasznált alkatrész

Javítást végezte

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. melléklet az 1/2021. (I. 7.) BVOP utasításhoz

Fegyvertörzslap

A fegyver

1.

Megnevezése:

A felsőfokú (minisztérium) anyagi szerv

2.

Száma:

3.

Gy.éve:

6.

Nyt. száma:

Bélyegzője:

P. H.

Állományba véve

4.

Mikor:

 

5.

Hol:

8.

J a v í t á s o k

7.

Állományból törölve:

ideje

megnevezése

aláírás

 

 

 

 

 

 

 

9.

B e l ö v é s

 

 

 

ideje

aláírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

T e c h n i k a i e l l e n ő r z é s e k

ideje

eredménye

aláírás

ideje

eredménye

aláírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. melléklet az 1/2021. (I. 7.) BVOP utasításhoz

___________________________
bv. szerv megnevezése
HELYISÉGLELTÁR
Helyiség száma, megnevezése: …………………………………

Fsz.

Felszerelés megnevezése

Mennyiség

Fsz.

Felszerelés megnevezése

Mennyiség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kelt: ……………………, …… év ……… hónap …… nap
…………………………………
biztonsági osztályvezető

5. melléklet az 1/2021. (I. 7.) BVOP utasításhoz

_____________________________

JÓVÁHAGYOM!

bv. szerv megnevezése

……………………………………..

bv. szerv vezetője

KIMUTATÁS
a fegyverszobában tárolt fegyverzeti szakanyagokról
…………………………………………
biztonsági osztályvezető

6. melléklet az 1/2021. (I. 7.) BVOP utasításhoz


TÁMLAÖSSZESÍTŐ

Támla
sorszáma

Fegyvertípusok fegyvertámlán elhelyezve




AMD-65
gkr.

KGP-9
gpi.

mennyisége (db)

III.

5

5



7. melléklet az 1/2021. (I. 7.) BVOP utasításhoz

Fegyvercímke

Száma: ……………

Fegyver típusa: ……………………

Fegyver száma: …………………….

8. melléklet az 1/2021. (I. 7.) BVOP utasításhoz

……………………………………
bv. szerv megnevezése
ELSZÁMOLÁS
a szolgálati lőszerek felhasználásáról**
Név: ………………………………….… rendfok.: ………………… szolgálat ellátása közben ………………..………………
20…… év ………………… hó …… nap …… órakor az alább felsorolt szolgálati lőszereket használta fel:
……… db    ……………………… töltény
……… db    ……………………… töltény
……… db    ……………………… töltény
……… db    ……………………… töltény
A felhasznált lőszermennyiséggel szemben beszolgáltattam:
……… db    ……………………… hüvelyt
……… db    ……………………… hüvelyt
……………………, 20…… év ……………… hó …… nap
………………………………
felhasználó aláírása
A fenti lőszer(ek) felhasználását igazolom!
(Lásd „Szolgálati napló”, 20… év ……… old ……… fsz. alatt)
P. H.
…………………………………
biztonsági tiszt

9. melléklet az 1/2021. (I. 7.) BVOP utasításhoz

Elszámolás
a kiképzésre kiadott lőszerekről és pirotechnikai anyagokról
____________________________
Cikk (anyag) megnevezése

Folyó-
szám

K i a d á s

E l s z á m o l á s

Mennyiségi egység

Mennyiség

Felhasználó szerv (alegység)

Átvétel

Felhasználva összesen

Fel nem használva összesen

Elcsettent

7…9
rovat
összesen

Visszaadott hüvely

Hüvely-
veszteség

Visszaadás

Időpontja

Átvevő aláírása

időpontja

A raktáros aláírása

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 7. rovatban feltüntetett mennyiség kiadásba helyezve a(z) ______________________ sz. anyagkiadási utalvány alapján.
A 8., 9. és 11. rovatban feltüntetett mennyiség bevételezve a(z) ______________________ sz. anyagbevételezési utalvány alapján.
P. H.
__________________________
aláírás

10. melléklet az 1/2021. (I. 7.) BVOP utasításhoz

Csomagolójegy


Tartalmaz: …………… db …………………………………………… típusú lőszert


Válogatta és csomagolta: …………………………………………………
név, rendfokozat, beosztás


Kelt: ………………………

11. melléklet az 1/2021. (I. 7.) BVOP utasításhoz

_____________________________
bv. szerv megnevezése
A fegyver elszállítását
engedélyezem:

_______________________________
biztonsági osztályvezető
F E G Y V E R H E L Y E T T E S Í T Ő – L A P
a javításra elszállított fegyverről

Ssz.

Fegyver típusa

Száma

Hiba rövid leírása

Megjegyzés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elszállítás időpontja: __________________________

____________________
átadó

____________________
átvevő

Neve, rendfokozata, beosztása
szolgálati helye

Neve, rendfokozata, beosztása
szolgálati helye

(Helyileg készítendő)

12. melléklet az 1/2021. (I. 7.) BVOP utasításhoz

____________________________
bv. szerv megnevezése
KARBANTARTÁSI NYILVÁNTARTÁS
Kelt: ……………………, …… év ………… hónap …… nap
_________________________________
biztonsági osztályvezető
1

A 129. pont a) alpontja a 23/2021. (IV. 30.) BVOP utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.

2

A 129. pont b) alpontja a 23/2021. (IV. 30.) BVOP utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.

3

A 129. pont c) alpontja a 23/2021. (IV. 30.) BVOP utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.

4

A 129. pont d) alpontja a 23/2021. (IV. 30.) BVOP utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.

5

A 129. pont f) alpontja a 23/2021. (IV. 30.) BVOP utasítás 2. pontjával megállapított szöveg.

6

A 129. pont i) alpontja a 23/2021. (IV. 30.) BVOP utasítás 3. pontjával megállapított szöveg.

7

A 129. pont j) alpontja a 23/2021. (IV. 30.) BVOP utasítás 3. pontjával megállapított szöveg.

8

A 129. pont l) alpontját a 23/2021. (IV. 30.) BVOP utasítás 4. pontja iktatta be.

9

A 147. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

*

A nyomtatványt csak abban az esetben kell kitölteni, ha valamilyen okból a szolgálati lőszerekből (figyelmeztetőlövés, lőfegyverhasználat, vétlen lövés, lőszerelvesztés stb.) fogyás következik be.