1/2021. (I. 21.) BM OKF utasítás
a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományának alkalmasságvizsgálatáról
2023.04.04.
I. Fejezet
a) hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra,
b) az egészségügyi alkalmasságvizsgálatok tekintetében, valamint a fizikai alkalmasságvizsgálathoz kapcsolódó, jelen Utasításban szabályozott rendelkezésekben a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományra,
c) tisztjelöltekre, ide nem értve a rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti alkalmasságvizsgálatot,
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományába (ide értve tűzoltó képzésre is) jelentkezőkre
2. Értelmező rendelkezések
2. § Az utasítás alkalmazásában
a) alapellátó egység: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szervezetében létrehozott az egészségügyi és pszichológiai alkalmasság vizsgálatokat végző szervezeti elem;
b) csoportos vizsgáló helyiség: a pszichológiai alkalmasságvizsgálatok végrehajtására a pszichológiai szakterület kizárólagos használatában lévő legalább 8 fő egyidejű befogadására alkalmas helyiség, amelyben elhelyezésre kerülnek a pszichológiai alkalmasságvizsgálatok végrehajtásához szükséges eszközök, valamint a kompetencia vizsgálathoz szükséges számítógépek;
c) kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálat: hat gyakorlatból álló, az adminisztratív/hatósági szolgálati beosztások mellé rendelt kategóriafeltételeknek, való megfelelést vizsgáló felmérési rendszer;
d) tűzoltó akadálypálya: négy feladatból álló, a beavatkozó/intézkedő szolgálati beosztások mellé rendelt kategóriafeltételeknek való megfelelést vizsgáló felmérési rendszer;
e) K-azonosító: a Rendészeti Továbbképzési Rendszer (RVTV) alkalmazásában használt felhasználó azonosító;
f) Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll: az alkalmasságvizsgálatok végrehajtását segítő módszertani szakmai dokumentum, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tekintetében kiadott Egészségügyi Alkalmasságvizsgálati és Szűrővizsgálati Szakmai Protokoll (a továbbiakban: Eü. Protokoll), Fizikai Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll (a továbbiakban: Fizikai Protokoll), illetve Pszichológiai Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll.
3. A szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriákba sorolásával, minimumfeltételekkel, kategóriafeltételekkel, egyéb vizsgálandó kompetenciákkal kapcsolatos rendelkezések
3. § (1) A szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriákba történő besorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az egészségügyi minimumfeltételek azon egészségi alkalmasságkategória követelmények, amelyeknek minden hivatásos állományban lévő személynek meg kell felelnie, a vizsgált személy mentes a hivatásos szolgálat szempontjából általános kizáró oknak minősülő betegségektől.
(3) Az egészségügyi kategóriafeltételek az I., II., V., VI., IX. és X. kategóriában az egészségügyi minimumfeltételek, a III., VII. és XI. kategóriában az egészségügyi minimumfeltételek, valamint az Eü. Protokollban foglaltak szerint meghatározott beavatkozó/intézkedő kategóriafeltételek.
(4) A pszichológiai minimumfeltételek azon pszichológiai alkalmasságkategória követelmények, amelyeknek minden hivatásos állományban lévő személynek meg kell felelnie, ilyen a személyiség egészével, a kognitív képességekkel, a társas készségekkel kapcsolatos elvárásoknak, illetve a társadalmi normáknak való megfelelés.
(5) A pszichológiai kategóriafeltételek az V. fejezetben foglaltak szerint meghatározottak.
(6) A fizikai minimumfeltételek azon fizikai alkalmasságkategória követelmények, amelynek minden hivatásos állományban lévő személynek meg kell felelnie.
(7) A fizikai kategóriafeltételek a VI. fejezetben, illetve a Fizikai Protokollban foglaltak szerint meghatározottak.
4. § A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti kompetenciákon túl nem kerül meghatározásra vizsgálandó kompetencia.
4. Az illeszkedésvizsgálat eredményeinek a vezetői döntést támogató felhasználására vonatkozó szakmai javaslatokkal kapcsolatos eljárásrend
5. § (1) Az illeszkedésvizsgálat pszichológiai kompetenciavizsgálatból és fizikai szintfelmérésből áll.
(2) Az illeszkedésvizsgálat részét képező fizikai szintfelmérés során kapott pontszámok mentén a vizsgálati személyek sorrendbe rendezhetők és a pszichológiai kompetenciavizsgálat eredményei is pontszámokban kerülnek kifejezésre, így ezek mentén a vizsgált személyek sorrendbe állíthatók.
(3)1 Ha az adott szolgálati beosztásra több alkalmas hivatásos állományba tartozó jelölt van, az alkalmasságvizsgálatot végző sportszakember, valamint a pszichológus is rangsort állít fel.
(4)2 A döntésre jogosult a (3) bekezdés szerinti – vezetői döntést támogató információnak tekintendő – rangsorokat is figyelembe véve dönt, de döntésében a felállított rangsor nem köti.
II. Fejezet
AZ EGÉSZSÉGI, PSZICHOLÓGIAI, FIZIKAI ALKALMASSÁGVIZSGÁLATOT VÉGZŐK KIJELÖLÉSE
5. Az egészségi alkalmasságvizsgálatok helyszínei
6. § Az egészségi alkalmasságvizsgálatot első fokon a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központban foglalkoztatott orvos, illetve az adott Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központokban foglalkoztatott alapellátó orvos, másodfokon a BM OKF Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központban foglalkoztatott orvos végzi.
7. §3 (1) A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: FKI) Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi az FKI, a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ (a továbbiakban: BM OKF GEK), a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (a továbbiakban: KOK) és a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Pest VMKI) állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(2) A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Győr-Moson-Sopron VMKI) Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Győr-Moson-Sopron VMKI, a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Vas VMKI), a Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Komárom-Esztergom VMKI), a Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Veszprém VMKI), a Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Zala VMKI) és a BM OKF GEK állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(3) A Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Fejér VMKI) Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Fejér VMKI, a Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Tolna VMKI), a Komárom-Esztergom VMKI, a Veszprém VMKI és a BM OKF GEK állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(4) A Somogy Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Somogy VMKI) Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Somogy VMKI, a Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Baranya VMKI), a Tolna VMKI, a Zala VMKI és a BM OKF GEK állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(5) A Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Heves VMKI) Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Heves VMKI, a Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Nógrád VMKI), a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Jász-Nagykun-Szolnok VMKI) és a BM OKF GEK állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(6) A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Borsod-Abaúj-Zemplén VMKI) Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Borsod-Abaúj-Zemplén VMKI és a BM OKF GEK állományába tartozók, valamint ezen szervezethez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(7) A Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Csongrád VMKI) Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Csongrád-Csanád VMKI, a Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Bács-Kiskun VMKI), a Békés Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Békés VMKI), Jász-Nagykun-Szolnok VMKI és a BM OKF GEK állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(8) A Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Hajdú-Bihar VMKI) Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Hajdú-Bihar VMKI, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Szabolcs-Szatmár Bereg VMKI), a Békés VMKI és a BM OKF GEK állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(9) A BM OKF Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja országos hatáskörrel végezheti az első- és másodfokú vizsgálatokat, a BM OKF és a BM OKF GEK állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők, továbbá a katasztrófavédelmi igazgatók, katasztrófavédelmi igazgatóhelyettesek, és a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központ orvosi állományának elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(10) A BM OKF főigazgatója indokolt esetben az alkalmasságvizsgálatok elvégzésére vonatkozóan az (1)–(9) bekezdésben meghatározott hatásköri szabályoktól eltérően rendelkezhet.
6. A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok helyszínei
8. § A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot a BM OKF Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központban foglalkoztatott pszichológus első- és másodfokon végezhet, míg a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központokban foglalkoztatott pszichológus első fokon végez alkalmasságvizsgálatot.
9. § (1) FKI Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a BM OKF, a BM OKF GEK, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (a továbbiakban: KOK), az FKI és a Pest MKI állományába tartozók, illetve ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait, valamint a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére jogosító engedély kiadása előtti, illetve ilyen engedéllyel rendelkezők közlekedéspszichológia alkalmasságvizsgálatát.
(2)4 A Győr-Moson-Sopron VMKI Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Győr-Moson-Sopron VMKI, a Vas VMKI, a Komárom-Esztergom VMKI, a Veszprém VMKI és a Zala VMKI állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(3)5 A Fejér VMKI Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Fejér VMKI, a Tolna VMKI, a Komárom-Esztergom VMKI és a Veszprém VMKI állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(4)6 A Somogy VMKI Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Somogy VMKI, a Baranya VMKI, a Tolna VMKI, a Zala VMKI állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(5)7 A Heves VMKI Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Heves VMKI, a Nógrád VMKI és a Jász-Nagykun-Szolnok VMKI állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(6)8 A Borsod-Abaúj-Zemplén VMKI Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Borsod-Abaúj-Zemplén VMKI állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(7)9 A Csongrád-Csanád VMKI Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Csongrád-Csanád VMKI, a Bács-Kiskun VMKI, a Békés VMKI és a Jász-Nagykun-Szolnok VMKI állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(8)10 A Hajdú-Bihar VMKI Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja végzi a Hajdú-Bihar VMKI, a Szabolcs-Szatmár-Bereg VMKI és a Békés MKI állományába tartozók, valamint ezen szervezetekhez jelentkezők elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(9) BM OKF Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja országos hatáskörrel végezheti az első- és másodfokú vizsgálatokat, végzi a katasztrófavédelmi igazgatók, katasztrófavédelmi igazgatóhelyettesek, illetve a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központ pszichológusi állományának elsőfokú alkalmasságvizsgálatait.
(10) A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó IX–XI. alkalmasságvizsgálati kategória esetében a vezetői kompetenciavizsgálat lefolytatása a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló miniszteri rendelet szabályai szerint a minisztérium feladata.
(11)11 A BM OKF főigazgatója indokolt esetben az alkalmasságvizsgálatok elvégzésére vonatkozóan az (1)–(9) bekezdésben meghatározott hatásköri szabályoktól eltérően rendelkezhet.
7. A fizikai alkalmasságvizsgálatok helyszínei
10. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálatot első fokon az adott szervnél foglalkoztatott sportszakember végzi. A III., VII., XI. alkalmasságvizsgálati kategóriák esetén a vizsgálatot a területi szerv tűzoltósági főfelügyelője, a helyi szerv tűzoltósági felügyelője, tűzoltóparancsnoka, vagy szolgálatparancsnoka szakmai felügyelete mellett hajtható végre.
(2) A személyi állomány másodfokú fizikai alkalmasság vizsgálatát a BM OKF állományából kijelölt sportszakember végezi.
III. Fejezet
AZ ALKALMASSÁGVIZSGÁLATOK KÖZÖS SZABÁLYAI
11. §12 Az alkalmasságvizsgálatok során alkalmazandó iratokat a 2. melléklet szerinti Eü. Protokoll, illetve a 3. melléklet szerinti Fizikai Protokoll függelékei, valamint a 4–13. mellékletek tartalmazzák.
12. § A rendelkezési állományban lévő vezényelt állomány alkalmasságvizsgálata a fogadó szervnél hatályban lévő szabályok szerint kerül végrehajtásra.
13. § A személyügyi szerv gondoskodik az alkalmasságvizsgálatok elrendeléséről, valamint az alkalmasságvizsgálatok végrehajtásához szükséges előzményi adatok rendelkezésre állásáról.
14. § A személyügyi szerv az egészségi, pszichológiai, fizikai szakterülettel előzetesen egyeztetve tervezi az alkalmasságvizsgálatokat.
15. § (1) Elvárás, hogy a vizsgálatok elrendelése és elvégzése között a lehető legrövidebb idő teljen el, valamint, hogy az adott napra betervezett vizsgálatok biztosítsák a magas szintű munkavégzést.
(2) Betervezett vizsgálatot az elrendelő mondhat le. Törekedni kell arra, hogy a vizsgált személy kipihent állapotban tudjon megjelenni a vizsgálatokon.
16. § Amennyiben a vizsgálandó személy a számára meghatározott vizsgálati időpontban nem jelenik meg, úgy annak tényéről a vizsgálatot végző szerv értesíti a megrendelő személyügyi szervet. A vizsgálatra rendelő lap nélkül a vizsgálat nem kezdhető meg.
16/A. §13 (1) A Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszerben (a továbbiakban: KOMP-rendszer) az állomány tagjának személyi és szolgálati alapadatai a személyügyi alapnyilvántartás, illetve az állományba felvételre jelentkezőnek az által rendelkezésre bocsátottak alapján kerülnek felvételre.
(2) A KOMP-rendszerben az állomány tagja, az állományba felvételre jelentkező személyi és szolgálati alapadatainak feltöltése, az eseményekkel kapcsolatos nyomtatványok biztosítása a személyügyi alapnyilvántartás alapján a személyzeti szakterület feladata.
(3) A KOMP-rendszerben az alkalmasságvizsgálati eljárások és események létrehozása az adott egészségi, pszichológiai, fizikai (sportszakemberi) szakterület feladata. Egyedi esetben humán szolgálatvezetői döntés alapján a személyügyi szakterület végzi az események létrehozását.
(4) A szervezeti egységek személyügyi, fizikai (sportszakemberi) szakterülete, az Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja, illetve a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központok egészségi, pszichológiai szakterülete az adott naptári évre vonatkozóan vizsgálati típusonként egy-egy eljárást hoz létre, melyekhez az év folyamán az egyes alkalmasságvizsgálati eseményeket rögzíti.
(5) A KOMP-rendszerben a vizsgálatok eredményeinek rögzítése az adott egészségi, pszichológiai, fizikai (sportszakemberi) szakterület feladata.
17. § (1)14 A Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszerben (a továbbiakban: KLIR-rendszer) megvalósuló alkalmasságvizsgálat a betöltendő vagy a betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik.
(2) Az alkalmasság alapfeltétele egyrészt a minimumfeltételeknek másrészt a kategóriafeltételeknek való együttes megfelelés.
(3) A vizsgált személy hivatásos állományba való felvételével, illetve szolgálati beosztásba helyezésével kapcsolatos döntést – a minimumfeltételek és kategóriafeltételek együttes teljesülése esetén – az egyes alkalmasságvizsgálatok eredményeinek ismeretében, azokat egymással, valamint minden további vonatkozó információval integrálva a munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg.
(4) A KLIR rendszer alapeleme a támogatás és a fejleszthetőség, ennek keretében a rendvédelmi szerv feladata, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a jogszabály szerinti egyéni továbbképzési rendszer keretében a kompetenciák fejlesztésére.
17/A. §15 (1) Az időszakos alkalmasságvizsgálatok érvényességi ideje szempontjából a tárgyévet kell figyelembe venni.
(2) Az alkalmasságvizsgálatok során a vizsgálatot megelőző fél évben végrehajtott „alkalmas” minősítésű vizsgálatok eredményeit az alkalmasságvizsgálatot végző szakember figyelembe veheti.
17/B. §16 (1) A rendelkezési állományba helyezés megszűnését követően – a rendelkezési állomány időtartamától függetlenül, a szolgálati beosztásba helyezést megelőzően – a Rendelet 66. §-a szerinti, a betöltendő szolgálati beosztáshoz kapcsolódó egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálatra kerül sor.
(2) A hivatásos állománynak a Rendelet 15. § (2) bekezdése szerinti vezényelt tagját az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába, vezetői beosztás, besorolás esetén a IX. alkalmasságvizsgálati kategóriába kell besorolni.
17/C. §17 A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévő tagjának szolgálatba hívásakor egészségi, pszichológiai alkalmasságvizsgálatot kell végezni.
17/E. §19 (1) A véglegesítés előtti, az időszakos, valamint a soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálathoz kapcsolódó elöljárói értékelések, vélemények elkészítésekor a 11., 12. és 13. melléklet szerinti nyomtatványt kell kitölteni.
(2) Az alkalmasságvizsgálatok érvényességi időtartamát a 14. mellékletre figyelemmel kell meghatározni.
17/F. §20 A vezetői szolgálati beosztásba történő megbízást kategóriaváltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat előzi meg, melynek végrehajtása az egészségi, pszichológiai, fizikai szakterület feladata, ennek során felhasználhatóak a rendelkezésre álló korábbi alkalmasságvizsgálati dokumentumok. A szakterületi javaslat a megbízásra jogosult elöljárót döntésében nem köti.
IV. Fejezet
AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGVIZSGÁLAT
18. § Az egészségi alkalmasságvizsgálatok módszertanát a Rendeletben meghatározottak alapján véleményezett és kiadott Eü. Protokoll tartalmazza.
19. § A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak ellátása, alkalmassági vizsgálata a Rendelet 101. §-ban foglaltakra figyelemmel, az Eü. Protokollban foglaltak szerint végzendők.
20. § (1) Szerepkörtől függetlenül kötelező eleme az orvosi alkalmassági- és szűrővizsgálatnak az anamnézis felvétele, az Eü. Protokoll 1–2. függelék szerinti alkalmassági, illetve a prevenciós kérdőív kitöltetése, a fizikális vizsgálat, a 12 elvezetéses EKG, valamint a vércukor- és vizeletvizsgálat, melyeket minden egyes alkalommal el kell végezni.
(2) A vizsgált személy köteles a vizsgálaton az orvosnak bemutatni a vonatkozó miniszteri rendelet szerinti szűrővizsgálatai leleteit, valamint állományba (tűzoltóképzésre) jelentkezéskor az Eü. Protokoll 3. függelék szerinti, kitöltött háziorvosi kérdőívet.
(3) Az orvos a vizsgálat során a vizsgálati eredményeket az Eü. Protokoll 4. függelék szerinti vizsgálati lapon rögzíti. A vizsgálat végén a minősítést a minősítő lap kitöltésével zárja.
(4) Fizikai alkalmassági vizsgálat alól távolmaradást az orvos az Eü. Protokoll 5. függelék szerinti eseti orvosi igazolás kiállításával engedélyezhet.
21. § Időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat rendszeressége egészséges állománytagok esetében 30 éves életkor alatt 3 évente, 30–50 éves életkorban 2 évente, 50 éves életkor felett évente, orvosi gondozásba vettek esetében életkortól függetlenül évente.
V. Fejezet
A PSZICHOLÓGIAI ALKALMASSÁGVIZSGÁLAT
22. § A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok módszertanát a Rendeletben meghatározottak alapján véleményezett és kiadott Pszichológiai Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll tartalmazza.
23. § A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megfelel-e a hivatásos szolgálat általános, valamint az adott szolgálati beosztásban ellátandó feladat specialitásaihoz igazodó alkalmassági követelményeinek, alkalmas-e a fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére.
24. § Az alkalmasságvizsgálat feladata egyrészt kiválasztani a szervezetbe belépni szándékozók közül mindazon személyeket, akik a képességeik, készségeik alapján várhatóan hosszútávon és eredményesen képesek tevékenységüket a szervezeti célok elérése érdekében folytatni, másrészt megvizsgálni és véleményezni a szolgálati követelmények érvényre juttatása érdekében a hivatásos állomány tagjainak hivatásos szolgálatra, valamint az egyes szolgálati beosztásra való alkalmasságát, pszichológiai állapotát a hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt rendszeresen.
25. § A vizsgálati személyeket a pszichológus vagy az asszisztens fogadja. A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot adategyeztetéssel, az alkalmasságvizsgálat menetéről, a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatóval, majd a vizsgálathoz szükséges nyomtatványok kitöltésével kell kezdeni. A kérdőíven és a minősítő dokumentumon a vizsgálati személy aláírásával dokumentálja, hogy a vizsgálatokkal kapcsolatos tájékoztatást megkapta, azok elvégzéséhez megfelelő állapotban van.
26. § Amennyiben a vizsgálatra rendelt személy nem érzi magát alkalmasnak a vizsgálatok elvégzésére, úgy a vizsgálatokat elvégezni nem lehet, a megrendelő tájékoztatását követően új vizsgálati időpontot kell meghatározni.
27. § A tesztek, kérdőívek kitöltetése és a műszeres vizsgálatok végrehajtatása, valamint azok eredményeinek kiértékelés lehet a pszichológus asszisztens feladata, de azok szakmai minősége mindenkor a vizsgálatot végző pszichológus felelőssége. A vizsgálatok során az instrukciókat pontosan, minden esetben azonos módon kell a vizsgálati személyeknek megadni. Az egyes alkalmasságvizsgálatoknak megfelelően az adott kategória kompetenciavizsgálatát meg kell előznie a minimumfeltételek, illetve kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatának.
28. § A vizsgálatot végző pszichológus a tesztek, kérdőívek, műszeres vizsgálatok és egyéb pszichológiai vizsgálatokat követően – azoknak eredményeit megismerve –, félig strukturált interjú keretében explorációs beszélgetést végez a vizsgálati személlyel. A beszélgetést követően a pszichológus a vizsgálat teljes anyagát komplex módon értékelve, minden esetben egyedi elbírálás alapján döntést hoz a pszichológiai alkalmasságról. Az alkalmasság megítélésénél minden esetben mérlegelni kell, hogy a vizsgált személy – a nála esetleg észlelt kedvezőtlen egyéni jellemzők ellenére – pszichológiai szempontból a meghatározott követelményrendszer szerint alkalmas-e a betöltendő szolgálati beosztás ellátására. Amennyiben az alkalmasságvizsgálatot végző szükségesnek ítéli meg az általa végzett vizsgálathoz további szakvélemények beszerzését rendelheti el.
29. § Az explorációt követően a vizsgálatot végző pszichológus szóban tájékoztatja a vizsgálati személyt az egyes vizsgálatok során elért eredményéről, az általa megállapított minősítésről a szakzsargont mellőzve.
30. § Az alkalmasságvizsgálatot végző az általa végzett vizsgálat eredményéről minősítő dokumentumot állít ki, melyben rögzíteni kell
a) a minősítést és annak érvényességét,
b) „alkalmatlan” minősítés esetén a minősítést megalapozó valamennyi okot,
c) „alkalmas, korlátozással” minősítés esetén a minősítést megalapozó valamennyi okot, a korlátozás fajtáját (így: gondozással, kategóriaváltással, egyéb), valamint az elrendelt, az alkalmasság visszanyerését célzó támogató intézkedések felsorolását,
d) a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást, illetve a minősítést követő hivatalból alkalmazott másodfok, háromfős bizottsági eljárás vagy felülvizsgálati eljárás esetén ennek tényét.
31. § Az alkalmasságvizsgálatot végző az általa megállapított minősítésről, valamint a jogorvoslati lehetőségről dokumentált módon köteles tájékoztatni a vizsgált személyt.
32. §21 Az illeszkedésvizsgálat eredményéről a pszichológus röviden szóban tájékoztatást nyújt a vizsgált személy részére, majd felhívja a figyelmét, hogy a KOMP-rendszeren keresztül a részletes eredményeit meg tudja tekinteni.
33. § Az alkalmasságvizsgálatot végző a minősítő dokumentum részét képező minősítő lapot megküldi a vizsgálatot megrendelő személyügyi szerv részére. A minősítő lap tartalmazza a minősítést és annak érvényességét. A minősítő lap egy példányát a vizsgálati dokumentációban, egy példányát a személyi anyaggyűjtőben kell elhelyezni. A személyi állomány pszichológiai dokumentációját zárható, lepecsételt vagy biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni.
34. § A vizsgálati anyag archiválásra és a jogszabályokban meghatározott időre megőrzésre kerül a vizsgálatot végző szervnél a szakmai, az adatvédelmi, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló jogszabályok szerint. Amennyiben a vizsgálatot nem a vizsgálati személy alapellátó szerve végezte, úgy a pszichológiai dokumentációt lezárt, lepecsételt, „Személyes adatot tartalmaz!” és „Pszichológus bonthatja fel!” kezelési utasítással ellátott borítékban megküldi az állományilletékes alapellátó pszichológusnak. A minősítést a pszichológiai dokumentációban, a Pszichológiai vizsgálati adatlapon is rögzíteni kell.
35. § „Alkalmatlan” minősítés esetén külön íven a minősítést megalapozó valamennyi okot, „alkalmas, korlátozással” minősítés esetén a minősítést megalapozó valamennyi okot, a korlátozás fajtáját (gondozással, kategóriaváltással, egyéb), valamint külön íven az elrendelt, az alkalmasság visszanyerését célzó támogató intézkedések felsorolását is tartalmaznia kell a minősítésnek.
36. § A különböző vizsgálatokon való megjelenést adatbázisban kell dokumentálni. Az adatbázisban fel kell tüntetni a vizsgálati személy adatait (név, születési hely, idő, anyja neve), munkahelyi adatait (szervezeti egység, beosztás), a vizsgálat típusát, a minősítést. Az adatbázist az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kell kezelni, és gondoskodni kell arról, hogy ahhoz illetéktelen személyeknek ne lehessen hozzáférése. Az adatbázisról hetente biztonsági mentést kell készíteni.
37. § A személyi állomány pszichológiai dokumentációját a személy munkaviszonyával összefüggő dokumentációjának kell tekinteni, és mint olyat, bármilyen a hivatásos katasztrófavédelmi szerven belüli áthelyezés esetén a teljes pszichológiai dokumentációt zárt borítékban továbbítani kell az illetékes alapellátó pszichológusnak. Az adatvédelmi szabályok betartása érdekében a dokumentációt „Személyes adatot tartalmaz!” és „Pszichológus bonthatja fel!” kezelési utasítással ellátott zárt borítékban kell elhelyezni.
39. § A KOMP-rendszerben folyamatosan, de legkésőbb az alkalmasságvizsgálati minősítés dátumát követő negyedév első hónapjának 15-éig rögzíteni kell az egyes alkalmasságvizsgálatok Rendeletben meghatározott kötelező adatait. Az alkalmasságvizsgálat minősítését az alkalmasságvizsgálatot végző személy rögzíti a KOMP-rendszerben.
40. § A KOMP-rendszer pszichológiai kompetenciák mérésére használt felületen a pszichológiai vizsgálati adatokat elkülönítetten kezeli, ahhoz kizárólag a pszichológiai alkalmasságvizsgálat végzésére jogosult részére biztosítható hozzáférés. Ezen felületről kizárólag a kompetenciamérés eredményei tehetők más személyek részére hozzáférhetővé.
41. § Az általános pszichológiai minimumfeltételeknek minden hivatásos állományban lévő személynek meg kell felelnie.
42. § A személyiség egészével kapcsolatos elvárások:
a) Kiegyensúlyozott pszichés állapot,
b) Életkornak megfelelő érettség,
c) Átlag feletti érzelmi-indulati kontroll,
d) Átlagos pszichés terhelhetőség, stresszel való megküzdési képesség,
e) Átlagos alkalmazkodási képesség,
f) Átlagos teljesítménymotiváció.
43. § A személyiség egészével kapcsolatban elvárt, hogy az egyén kiegyensúlyozott lelkiállapotú legyen, melyre támaszkodva képes környezetéhez megfelelő módon alkalmazkodni, érzelmeit, indulatait átlag felett kezelni, ezáltal a különböző stresszorokkal való megküzdése, a pszichés terhelhetősége a magánéleti életvezetésében és a munkahelyi feladatellátásában is jellemzi. Kizáró okként jelennek meg a különböző pszichés egyensúlyvesztések és funkciózavarok.
44. § (1) Kognitív képességekkel kapcsolatos elvárások:
a) Átlagos intellektuális képességek,
b) Átlagos figyelmi, szenzomotoros képességek.
(2) A kognitív képességekkel kapcsolatban elvárt, hogy az egyén egy átlagos intelligencia szinttel rendelkezzen, annak érdekében, hogy célszerűen cselekedjen, racionálisan gondolkodjon, és hogy a környezetében hatékonyan tudjon működni. A figyelem szempontjából elvárt, hogy az egyén képes legyen azt tartósan meghatározott célra irányítani, a környezeti (zavaró) ingerek kiszűrésével egy adott feladatra összpontosítani.
45. § (1) Társas készségekkel kapcsolatos elvárások
a) Átlagos szóbeli kommunikációs készségek (beszédzavar, beszédhiba nélküli),
b) Átlagos írásbeli kommunikációs készségek.
(2) A társas készségekkel kapcsolatban elvárt, hogy az egyén rendelkezzen megfelelő kommunikációs képességekkel, érthetően, beszédhiba nélkül, tagoltan, nem hadarva, de ne is túl lassan beszéljen és választékosan tudja kifejezni magát, mind írásban mind szóban egyaránt. Legyen képes felvenni a kapcsolatot más személyekkel, jó kontaktusteremtő képességgel rendelkezzen, és törekedjen a kapott és adott információk megértésére és megértetésére. Kizáró okként szerepelnek a feladatvégzést befolyásoló beszéd és írászavarok.
46. § (1) A társadalmi normáknak való megfeleléssel kapcsolatos elvárások
a) Átlagos felelősségtudat,
b) Szabálykövető, fegyelmezett magatartás, melynek keretében elvárt a vizsgálatok során való együttműködés, azok szabályainak a betartása, a tesztek értékelhető kitöltése,
c) Élettörténete mentes a kóros függőségektől (pl. játékszenvedély, alkoholfüggőség, drogfüggőség stb.),
d) Élettörténete mentes öngyilkossági kísérlettől, öngyilkosságra utaló magatartástól.
(2) A társadalmi normáknak való megfelelés azoknak a személyiségjegyeknek/személyiségvonásoknak a megléte, amelyek a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél rendszeresített feladatkörökben szükségesek. A meghatározott személyiségjegyek/személyiségvonások nem megfelelő szintje kizáró ok az alkalmasságvizsgálat folyamatában. A deviancia olyan magatartás, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat. Kizáró okként szerepelnek a különböző devianciák, mint pl. bűncselekmények elkövetése, az alkoholizmus, a gyógyszerfüggőség, a kábítószer fogyasztás, az öngyilkossági kísérlet stb. Elsősorban azoknak a konkrét indítékoknak a megléte az elvárt, amelyek egy meghatározott pálya – szakma és munkakör – választására, illetve az abban való tartós helytállásra ösztönöznek valakit. Ezen indítékok hiánya kizáró ok a felvételi folyamatban.
47. § A pszichológiai kategóriafeltételek
a) I. kategóriához a minimumfeltételek, míg a többi esetében a minimumfeltételek és azokon túlmutató, az adott kategóriában végzett tevékenységhez igazodó kategóriafeltételek tartoznak.
b) II. kategóriában, azaz adminisztratív vagy hatósági szerepkörben betöltött beosztotti beosztás esetében elvárt az átlagosnál magasabb figyelmi teljesítmény.
c) III. kategória, azaz beavatkozó vagy intézkedő szerepkörben betöltött beosztotti beosztás esetében elvárt az átlagosnál magasabb pszichés terhelhetőség, illetve a stresszel való megküzdési képessége.
d) V–VI–VII. kategória, azaz irányítói beosztás esetében elvárt az
da) Átlagosnál magasabb pszichés terhelhetőség, illetve stresszel való megküzdési képesség,
db) Átlagosnál jobb alkalmazkodási képesség,
dc) Átlagosnál jobb intellektuális képesség,
dd) Átlagosnál jobb figyelmi, szenzomotoros képesség,
de) Átlagosnál jobb szóbeli és írásbeli kommunikációs készség,
df) Átlagosnál magasabb felelősségtudat.
e) IX–X–XI. kategória, azaz vezetői beosztás esetében elvárt az
ea) Átlag feletti pszichés terhelhetőség, illetve stresszel való megküzdési képesség,
eb) Átlag feletti alkalmazkodási képesség,
ec) Átlag feletti intellektuális képesség,
ed) Átlag feletti figyelmi képesség,
ee) Átlag feletti szóbeli és írásbeli kommunikációs készség,
ef) Átlag feletti felelősségtudat.
8. A kompetenciavizsgálat
48. §23 Kompetenciavizsgálatot kell végezni annak érdekében, hogy az állomány tagja rendelkezzen négy éven belüli profillal. Amennyiben az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat keretében kompetenciavizsgálatra kerül sor, úgy
a) az I–III. alkalmasságvizsgálati kategória esetében az alapkompetenciák vizsgálatára,
b) az V–VII. alkalmasságvizsgálati kategória esetében irányítói kompetenciavizsgálatra,
c) a IX–XI. alkalmasságvizsgálati kategória esetében vezetői kompetenciavizsgálatra
49. § A KLIR-koncepció fejlesztésre-fejleszthetőségre vonatkozó alapelvére figyelemmel a pszichológiai alkalmasságvizsgálatnál kiemelt szerepet kap a kompetencia és a kompetenciavizsgálat. Ezen vizsgálaton keresztül kerülnek meghatározásra azok a területek, amelyek vonatkozásában a hivatásos állomány tagja az egyéni továbbképzési rendszer keretében fejleszthető vagy fejlesztése indokolt.
50. § A rendvédelmi szervek hivatásos állománya vonatkozásában tudományos kutatások eredményeire építve kidolgozásra került három kompetenciarendszer
a) a 12 kompetenciából álló egységes közszolgálati alapkompetenciák rendszere a közszolgálat bejövő állományával szembeni kompetenciaelvárásokat;
b) a szintén 12 elemű irányítói kompetenciák a rendvédelmi szervek irányítói beosztásával szembeni kompetenciaelvárásokat; míg
c) a 13 elemből álló egységes belügyi vezetői kompetenciák rendszere a vezetői beosztás betöltőjével szembeni általános elvárásokat fogalmazza meg.
51. § Ezen kompetenciarendszerek szervesen egymásra épülnek pontosan felvázolva azt a fejlődési illetve fejlesztési ívet, melyre a belépő új állománynak a rendvédelmi életpályája során az előrelépéshez szüksége van.
52. §24 (1) A kompetenciavizsgálatok végrehajtása az alapkompetenciák, az irányítói kompetenciák esetében a rendvédelmi alapellátó pszichológus, a vezetői kompetenciák esetében az állományilletékes parancsnoki kezdeményezés alapján a Belügyminisztérium feladata.
(2) Amennyiben a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat keretében kerül sor kompetenciavizsgálatra, és az adott vezetői szolgálati beosztásra több alkalmas jelölt van, akkor annak eredményei alapján az alapellátó pszichológus – amennyiben az nem a Belügyminisztérium feladata – rangsort állít fel a jelöltek között.
53. §25 Mindegyik vizsgálati módszertan a KOMP-rendszeren keresztül hajtható végre, eredményei azon keresztül az arra jogosultak számára elérhetőek.
54. § A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok részletes szakmai módszertanát a Rendeletben meghatározott Tanácsadó Testület által támogatott, Pszichológiai Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll tartalmazza.
55. § A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok végrehajtásához a pszichológiai szakterület részére önálló csoportos vizsgáló helyiséget kell kialakítani.
56. § Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat lefolytatásához a Rendelet 70. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú közvetlen elöljárói visszajelzést 14 nappal a vizsgálat időpontja előtt az alapellátó pszichológus részére a közvetlen szolgálati elöljáró zárt borítékban megküldi.
57. § A soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat lefolytatásához a vizsgálat elrendelésével egyidejűleg a közvetlen szolgálati elöljáró véleményt készít, melyben ki kell térni a vizsgált személy
a) munkavégzésének színvonalára a megelőző időszakos pszichológiai vizsgálat óta eltelt időtartam értékelése alapján,
b) a szakmai előmenetelére,
c) az esetlegesen felmerült pszichológiai vonatkozású problémákra,
d) hivatásos szolgálati jogviszonyának fennállása alatti, különösen a megelőző időszakos pszichológiai vizsgálat óta eltelt időtartam fegyelmi helyzetére,
e) viselkedésének jellegzetességeire,
f) a felettesekkel, munkatársakkal való kapcsolatára, valamint
g) az esetleges hangulat és viselkedésváltozásaira vonatkozó információkat
az alapellátó pszichológus részére zárt borítékban megküldi.
58. § A Rendelet 35. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott illeszkedésvizsgálat eredményét a vizsgálatot végző alapellátó pszichológus küldi meg a vizsgált személy állományilletékes parancsnokának. Az illeszkedésvizsgálat eredményét arra irányuló igény esetén az alapellátó pszichológus személyes konzultáció keretében ismerteti az állományilletékes parancsnokkal.
59. § A Rendelet 35. § (4) bekezdésének megfelelően a kompetenciavizsgálat eredményéről az állományilletékes parancsnok az alapellátó pszichológustól tájékoztatást kérhet. Az alapellátó pszichológus az eredmény átadásáról feljegyzést készít, melyet a pszichológiai dokumentációban helyez el.
60. § A hivatásos állományba történő kinevezést megelőző, valamint a kategória-váltást megelőző pszichológiai alkalmasságvizsgálat során elvégzett illeszkedésvizsgálat eredménye alapján, amennyiben egy beosztás betöltésére több jelölt is van – a személyügyi szerv által megküldött jelöltek között – az alapellátó pszichológus sorrendet állít fel, amelyet a vizsgálatot követően megküld az állományilletékes parancsnok részére.
61. § Az időszakos alkalmasságvizsgálatra 30 éves életkor alatt háromévente, 30 éves kortól kétévente kerül sor.
VI. Fejezet
A FIZIKAI ALKALMASSÁGVIZSGÁLAT
9. A fizikai alkalmasságvizsgálatok általános szabályai
62. § A fizikai alkalmasságvizsgálatok módszertanát a Rendeletben meghatározottak alapján véleményezett és kiadott Fizikai Protokoll tartalmazza.
63. § Fizikai alkalmasságvizsgálat a Rendelet 37. §-ában foglaltak szerinti minősítés megléte esetén kezdhető meg.
64. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálatok típusai
a) a hivatásos állományba kinevezést megelőzően,
c) a kategória-váltáshoz kapcsolódóan,
d) a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőzően,
e) a külszolgálathoz kapcsolódóan,
i) a tűzoltó képzésre való felvételt megelőzően.
(2) Az (1) bekezdés f) és g) pontjába tartozó alkalmasságvizsgálatok során minden esetben vizsgálni kell a fizikai minimumfeltételeket és a szolgálati beosztáshoz tartozó kategória-feltételeknek való megfelelést.
65. § A 64. § a)–e) és h) pontjába tartozó alkalmasságvizsgálatok során minden esetben vizsgálni kell a fizikai minimumfeltételeket, és a tervezett szolgálati beosztáshoz tartozó kategóriafeltételeknek való megfelelést.
66. § (1) Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatra 30 éves kor alatt 3 évente, 30 éves kortól kétévente kerül sor.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a vizsgálatok gyakoriságára rövidebb – de legalább egy évet elérő – időtartam is meghatározható amennyiben a sportszakember a vizsgálat alapján a vizsgált személy vonatkozásában rövidebb érvényességi idő meghatározásáról dönt.
(3) A hivatásos állomány tagja mentesül az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton való részvétel alól, az I., II., V., VI., IX., X. alkalmasságvizsgálati kategóriák esetében 55 vagy afölötti életkor betöltése esetén.
67. § Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat alól a 66. § (3) bekezdése alapján mentesülő hivatásos állományúak, valamint a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak – saját elhatározásukból – részt vehetnek az időszakos felmérésen.
68. § A felmérésen való részvételt vállaló 55. életév alatti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat a korcsoportjuknak megfelelő táblázat alapján kell értékelni, az I. alkalmassági kategóriába sorolással.
69. § Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatot a tárgyév szeptember 30-ig kell végrehajtani. Időszakos fizikai alkalmasságvizsgálattól önhibán kívüli okból történő távolmaradás esetben a fizikai alkalmasságvizsgálatot a tárgyév november 30-ig kell végrehajtani.
70. § Az állomány felmérésre kötelezett azon tagja tekintetében, aki önhibájából nem jelenik meg az időszakos alkalmasságvizsgálaton, a közvetlen elöljárónak minden esetben egyénileg kell vizsgálnia a távolmaradás okát, szükség esetén pedig kezdeményeznie kell fegyelmi felelősségre vonását.
71. § (1)26 A vármegyei (fővárosi) igazgatóságok, és a KOK állománya részére a fizikai alkalmassági vizsgálati felmérést a kijelölt sportszakember végzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok eredményeinek KOMP-rendszerbe való rögzítésére az adott szerv humán szakterülete intézkedik.
72. § A felmérést és az eredmények KOMP-rendszerbe való rögzítését a BM OKF oktatási szakterülete hajtja végre
a) a BM OKF központi szervezeti elemei,
b) a BM OKF GEK állománya,
c) a 71. §-ban felsorolt szervek fizikai alkalmasságvizsgálatát végző munkatársai,
d) a HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet állományába jelentkezők vonatkozásában.
73. § A vizsgálatok helyszínének kiválasztásánál figyelembe kell venni a gyakorlatok eszköz és helyigényét – a helyi adottságok figyelembevételével –, valamint hogy a felmérés a munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával elvégezhető legyen. A felmérés végrehajtható szervezeti egységek tornatermében, illetve helyi sportlétesítményekben, illetve ezek hiányában megfelelő időjárás esetén, szabadtéren is.
74. § A gyakorlatokat egyéni felkészülés és bemelegítés után egyszeri végrehajtással kell teljesíteni.
75. § Az alkalmasságvizsgálatra való felkészülés és a fizikai erőnléti állapot fenntartása érdekében heti 2×1 óra sportcélú szolgálatmentesség adható, melyet a szolgálat ellátásának sérelme nélkül, a közvetlen szolgálati elöljáró engedélyével, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által biztosított helyszínen vagy létesítményben lehet igénybe venni.
76. § A sportcélú szolgálatmentesség ideje nem összevonható és utólag nem vehető igénybe.
10. Az egyes fizikai alkalmasságvizsgálati kategóriákhoz rendelt felmérési módszerek
77. § Az I., V., IX. kategóriák esetén a fizikai alkalmasságvizsgálat a Rendeletben meghatározott minimumfeltételek vizsgálata.
78. § A II., VI., X. kategóriák esetén a fizikai alkalmasságvizsgálatot a Rendeletben meghatározott minimumfeltételek, valamint a kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálat teljesítése jelenti.
79. § A kategóriafeltételek vizsgálatának végrehajtására a Rendeletben meghatározott minimumfeltételek vizsgálatával egyidejűleg kerül sor.
80. § A kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálat során a Fizikai Protokoll V. pontjában nevesített hat mozgásforma közül két szabadon választott feladatot kell végrehajtani.
81. § A kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálat értékelését a Fizikai Protokoll 2. függelék tartalmazza.
82. § A III., VII., XI. kategóriák esetén a fizikai alkalmasságvizsgálatot a Rendeletben meghatározott minimumfeltételek, valamint a tűzoltó akadálypálya teljesítése jelenti.
83. § A tűzoltó akadálypályát teljes védőfelszerelésben (rendszeresített tűzoltó védőkabát, védőnadrág, csizma, sisak, munkavédelmi kesztyű), folyamatos mozgással, munkatempóban, nem futva, szerelési feladatként kell végrehajtani.
84. § A felmérés végrehajtása korcsoportok szerint eltérő felszerelésben történik:
a) I–II. korcsoport számára légzőkészülék használatával,
b) III. korcsoport számára légzőkészülék viselésével (álarc nélkül),
c) IV. korcsoport számára légzőkészülék nélkül történik.
85. § Az akadálypályát elsősorban a tűzoltó laktanyában kell kialakítani, de ha a laktanya adottságai nem alkalmasak a pálya kijelölésére a felmérés végrehajtható külső helyszínen is.
86. § A tűzoltó akadálypálya értékelését a Fizikai Protokoll 3. függelék tartalmazza.
87. § A fizikai alkalmasságvizsgálatok minősítő táblázatait a Fizikai Protokoll 4. függelék tartalmazza.
11. A tűzoltó szakmai képzést megelőző fizikai alkalmasságvizsgálat
88. § (1)27 A tűzoltó szakmai képzésre jelentkezők esetében a fizikai alkalmasságvizsgálatot a Rendeletben meghatározott minimumfeltételek, valamint a kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálat teljesítése jelenti.
(2) A képzésre jelentkezők fizikai alkalmasságvizsgálata a 7. melléklet szerinti a háziorvos által kitöltött és aláírt igazolás megléte esetén végezhető el.
89. § A tűzoltó szakmai képzésen résztvevők hivatásos állományba kinevezés előtti fizikai alkalmasságvizsgálata megegyezik a tervezett beosztásra vonatkozó alkalmassági vizsgálattal.
90. § Az alkalmasságvizsgálat kiegészítő gyakorlatainak végrehajtására a minimumfeltétel vizsgálatával egyidejűleg kerül sor.
91. § A minimumfeltétel vizsgálatát kizárólag futással teljesített Cooper-teszttel lehet végrehajtani.
92. § A felmérés során a kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálat a Fizikai Protokoll V. pontjában nevesített hat mozgásforma közül négy szabadon választott feladatot kell végrehajtani.
93. § Az egyes választott gyakorlatokat abban az esetben lehet érvényesnek tekinteni, ha a felmérésen részt vett személy bemutatott teljesítményével legalább egy pontot elér.
94. § A képzésre jelentkezők fizikai alkalmasságvizsgálatának értékelését a Fizikai Protokoll 2. függelék, minősítését a Fizikai Protokoll 4. függelék tartalmazza.
VII. Fejezet
95. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
1. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz28
A szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriákba történő besorolása
1R03506_0
Kategória |
Munkakör, beosztás |
|
Központi |
Területi |
Helyi |
Beosztott |
Támogató (gazdasági, titkársági, hivatali, ellenőrzési, humánigazgatási szakterület) / Tiszti |
I. |
kiemelt főreferens |
x |
|
|
Beosztott |
Támogató / Tiszti |
I. |
munkabiztonsági főfelügyelő |
x |
|
|
Beosztott |
Támogató / Tiszti |
I. |
kiemelt főelőadó |
x |
x |
x |
Beosztott |
Támogató / Tiszti |
I. |
főelőadó |
x |
x |
x |
Beosztott |
Támogató / Tiszti |
I. |
előadó I. |
|
x |
x |
Beosztott |
Támogató / Tiszti |
I. |
előadó II. |
|
x |
|
Beosztott |
Támogató / Tiszthelyettesi |
I. |
gépjárművezető |
|
x |
x |
Beosztott |
Támogató / Tiszthelyettesi |
I. |
referens |
x |
x |
x |
Beosztott |
Támogató / Tiszthelyettesi |
I. |
segédelőadó |
x |
x |
x |
Beosztott |
Támogató / Tiszthelyettesi |
I. |
technikus |
|
x |
|
Beosztott |
Támogató / Tiszthelyettesi |
I. |
raktáros |
|
x |
|
Beosztott |
Támogató / Tiszti |
I. |
szólamvezető |
|
x |
|
Beosztott |
Támogató / Tiszthelyettesi |
I. |
zenész |
|
x |
|
Beosztott |
Támogató / Tiszti |
I. |
vezető tanár |
|
x |
|
Beosztott |
Támogató / Tiszti |
I. |
kiemelt főtanár |
|
x |
|
Beosztott |
Támogató / Tiszti |
I. |
főtanár |
|
x |
|
Beosztott |
Támogató / Tiszti |
I. |
tanár |
|
x |
|
Beosztott |
Támogató / Tiszti |
I. |
oktató |
|
x |
|
Beosztott |
Támogató / Tiszthelyettesi |
I. |
szakoktató |
|
x |
|
Beosztott |
Támogató / Tiszthelyettesi |
I. |
kiképző |
|
x |
|
Beosztott |
Támogató / Tiszthelyettesi |
I. |
híradó ügyeletes |
|
|
x |
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
kiemelt főelőadó |
x |
x |
x |
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
főelőadó |
x |
x |
x |
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
előadó I. |
|
x |
x |
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
előadó II. |
|
x |
|
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
katasztrófavédelmi megbízott |
|
|
x |
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszthelyettesi |
II. |
referens |
x |
x |
x |
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
kiemelt főreferens |
x |
|
|
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszthelyettesi |
II. |
segédelőadó |
x |
x |
x |
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
főügyeletes |
|
x |
|
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
ügyeletes |
|
x |
|
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
ügyeletvezető |
|
x |
|
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
műszaki biztonsági tiszt |
|
|
x |
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
kiemelt főelőadó KML |
|
x |
|
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
főelőadó KML |
|
x |
|
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
II. |
előadó KML |
|
x |
|
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszthelyettesi |
II. |
segédelőadó KML |
|
x |
|
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszthelyettesi |
II. |
technikus KML |
|
x |
|
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszthelyettesi |
II. |
gépjárművezető KML |
|
x |
|
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszthelyettesi |
II. |
híradó ügyeletes |
|
|
x |
Beosztott |
Adminisztratív / Hatósági |
II. |
tisztjelölt |
x |
|
|
Beosztott |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszthelyettesi |
III. |
gépjárművezető KMSZ |
|
x |
|
Beosztott |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszthelyettesi |
III. |
különlegesszer kezelő |
|
|
x |
Beosztott |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszthelyettesi |
III. |
beosztott tűzoltó |
|
|
x |
Beosztott |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszthelyettesi |
III. |
gépjárművezető |
|
|
x |
Beosztott |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszthelyettesi |
III. |
gépész |
|
|
x |
Beosztott |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszthelyettesi |
III. |
matróz |
|
|
x |
Irányító |
Támogató (gazdasági, titkársági, hivatali, ellenőrzési, humánigazgatási szakterület) / Tiszti |
V. |
alosztályvezető |
x |
x |
x |
Irányító |
Támogató / Tiszti |
V. |
csoportvezető |
|
x |
x |
Irányító |
Támogató / Tiszti |
V. |
koncertmester |
|
x |
|
Irányító |
Támogató / Tiszti |
V. |
karmester-helyettes |
|
x |
|
Irányító |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
VI. |
alosztályvezető |
x |
x |
x |
Irányító |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
VI. |
csoportvezető |
|
x |
x |
Irányító |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
VI. |
vezető főügyeletes |
x |
|
|
Irányító |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
VI. |
parancsnokhelyettes |
|
|
x |
Irányító |
Adminisztratív / Hatósági / Tiszti |
VI. |
őrsparancsnok |
|
|
x |
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszti |
VII. |
szolgálatparancsnok |
|
|
x |
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszti |
VII. |
rajparancsnok |
|
|
x |
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszti |
VII. |
hajóskapitány |
|
|
x |
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszthelyettesi |
VII. |
rajparancsnok-helyettes |
|
|
x |
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszthelyettesi |
VII. |
hajóvezető |
|
|
x |
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszthelyettesi |
VII. |
szerparancsnok |
|
|
x |
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszti |
VII. |
alosztályvezető |
|
x |
x |
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszti |
VII. |
csoportvezető |
|
x |
x |
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszti |
VII. |
kiemelt főelőadó KMSZ |
|
x |
|
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszti |
VII. |
főelőadó KMSZ |
|
x |
|
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszti |
VII. |
előadó KMSZ |
|
x |
|
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszthelyettesi |
VII. |
segédelőadó KMSZ |
|
x |
|
Irányító |
Beavatkozó / Intézkedő / Tiszthelyettesi |
VII. |
technikus KMSZ |
|
x |
|
Vezető |
Támogató (gazdasági, titkársági, hivatali, ellenőrzési, humánigazgatási szakterület) |
IX. |
főigazgató-helyettes |
x |
|
|
Vezető |
Támogató |
IX. |
szolgálatvezető |
x |
x |
x |
Vezető |
Támogató |
IX. |
hivatalvezető |
x |
x |
|
Vezető |
Támogató |
IX. |
katasztrófavédelmi igazgató-helyettes |
|
x |
|
Vezető |
Támogató |
IX. |
főosztályvezető |
x |
|
|
Vezető |
Támogató |
IX. |
főosztályvezető-helyettes |
x |
|
|
Vezető |
Támogató |
IX. |
osztályvezető |
x |
x |
x |
Vezető |
Támogató |
IX. |
titkárságvezető |
x |
|
|
Vezető |
Támogató |
IX. |
zenekarvezető |
|
x |
|
Vezető |
Támogató |
IX. |
szolgálatvezető-helyettes |
|
x |
|
Vezető |
Támogató |
IX. |
szakcsoportvezető |
|
x |
|
Vezető |
Támogató |
IX. |
irodavezető |
|
|
x |
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
főigazgató |
x |
|
|
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
főigazgató-helyettes |
x |
|
|
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
országos polgári védelmi főfelügyelő |
x |
|
|
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
országos tűzoltósági főfelügyelő |
x |
|
|
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
országos iparbiztonsági főfelügyelő |
x |
|
|
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
szolgálatvezető |
x |
x |
x |
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
katasztrófavédelmi igazgató |
|
x |
|
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
katasztrófavédelmi igazgató-helyettes |
|
x |
|
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
katasztrófavédelmi kirendeltségvezető |
|
|
x |
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
főosztályvezető |
x |
|
|
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
főosztályvezető-helyettes |
x |
|
|
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
osztályvezető |
x |
x |
x |
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
iparbiztonsági főfelügyelő |
|
x |
|
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
iparbiztonsági felügyelő |
|
|
x |
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
polgári védelmi főfelügyelő |
|
x |
|
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
polgári védelmi felügyelő |
|
|
x |
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
szolgálatvezető-helyettes |
|
x |
|
Vezető |
Adminisztratív / Hatósági |
X. |
irodavezető |
|
|
x |
Vezető |
Beavatkozó / Intézkedő |
XI. |
Tűzoltósági főfelügyelő |
|
x |
|
Vezető |
Beavatkozó / Intézkedő |
XI. |
Tűzoltósági felügyelő |
|
|
x |
Vezető |
Beavatkozó / Intézkedő |
XI. |
Tűzoltóparancsnok |
|
|
x |
2. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz29
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv
EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGVIZSGÁLATI ÉS
A katasztrófavédelemnél végzett egészségügyi alkalmasság- és szűrővizsgálatok jogszabályi hátterét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: rendelet), illetve jelen Egészségügyi Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll (a továbbiakban: Eü. Protokoll) határozza meg.
Az Eü. Protokoll a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél végzett egészségügyi alkalmasságvizsgálati és szűrővizsgálati tevékenység részletes leírását tartalmazó, az ilyen tevékenységben résztvevő orvosok és asszisztensek szakmai munkavégzésének alapdokumentuma. Az Eü. Protokoll az alkalmasságvizsgálatok végzésével kapcsolatos minden információt tartalmaz. Meghatározza az egyes alkalmasságvizsgálatokkal kapcsolatos elvárásokat, a vizsgálati módszertant és az eredmények értékeléseket is.
A katasztrófavédelmi alapellátó orvosi (a továbbiakban: orvosi) alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek megléte esetén a beavatkozó illetve hatósági szerepkör folytatása egészségkárosító hatású lehet. Alapvető célja tehát a hivatásos állománytag egészségének védelme. Az alkalmasság eldöntése minden esetben a katasztrófavédelmi alapellátó orvos (a továbbiakban: orvos) joga és felelőssége.
Ezen vizsgálatokat a BM OKF irányítása alatt álló vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok orvosai végzik első fokon, egészséges állománytagok esetében 30 éves korig 3 évente, 30 éves kortól 50 éves korig 2 évente, 50 éves kor felett évente. Orvosi gondozásba vettek vizsgálatát évente kell elvégezni. Hivatásos szolgálatot ellátni csak érvényes alkalmas minősítéssel lehet. A vizsgálatokat másodfokon a BM OKF vezető főorvosa vagy az általa kijelölt orvos végzi.
A szakmai protokoll tartalmazza az orvosi vizsgálat részeit, az orvosi minősítés szempontjait egyes betegségek, kórállapotok szerint. Utóbbin belül jelentőségénél fogva kiemelt részletességgel tárgyalja a cardiovasculáris betegségeket.
Az orvosok a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak (RIASZ) ellátását és alkalmassági vizsgálatait a hon- és rendvédelmi szervek alapellátása működési engedéllyel a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szellemében végzik. Az orvosok a közfoglalkoztatottak foglalkoztathatósági szakvéleményezését a hon- és rendvédelmi szervek alapellátása működési engedéllyel a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint végzik.
III. AZ ORVOSI VIZSGÁLAT RÉSZEI
Szerepkörtől függetlenül kötelező eleme az orvosi alkalmassági- és szűrővizsgálatnak az anamnézis felvétele, az alkalmassági kérdőív (Eü. Protokoll 1. függelék) és prevenciós kérdőív (Eü. Protokoll 2. függelék) kitöltetése, a fizikális vizsgálat, a 12 elvezetéses EKG, valamint a vércukor-, és vizeletvizsgálat, melyeket minden egyes alkalommal el kell végezni. A vizsgált személy köteles a vizsgálaton az orvosnak bemutatni az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet szerinti szűrővizsgálatai leleteit, valamint felvételkor a kitöltött háziorvosi kérdőívet (Eü. Protokoll 3. függelék). Az orvos a vizsgálat során a vizsgálati eredményeket a vizsgálati lapon Eü. Protokoll 4. függelék) rögzíti. A vizsgálat végén a minősítést a minősítő lap kitöltésével zárja. Fizikai alkalmassági vizsgálat alól távolmaradást az orvos az eseti orvosi igazolás (Eü. Protokoll 5. függelék) kiállításával engedélyezhet. Az anamnézis felvétele az orvosi vizsgálat egyik legfontosabb része. A kérdőívek gondos kitöltése lehetővé teszi az egészségügyi problémák 75%-ának kiszűrését.
Az anamnesztikus kérdéseket tartalmazó orvosi vizsgálati kérdőívekben feltett kérdések a hivatásos állományú egészségi állapotára, a családi anamnézisre, a kockázati tényezőkre, illetve a hivatásos szolgálatot esetlegesen befolyásoló panaszokra vonatkoznak.
A kitöltött kérdőíveket a fizikális vizsgálat előtt tekintse át a vizsgáló orvos, a vizsgált személlyel egyeztesse a pontosításra szoruló kérdéseket, illetve igen válaszok esetén döntsön a kiegészítő szakvizsgálatok szükségességéről.
A fizikális vizsgálat részei a következők: testalkat, szájüreg (nyelv, fogazat, garatképletek), nyirokcsomók, tüdő, szív, keringés, has (rezisztencia, nyomásérzékenység, máj, lép, vese), bőr, mozgásszervek, idegrendszer, hallás és szem vizsgálata. Az orvoslás szempontjából specifikus elemeket részletesebben tárgyaljuk.
A testtömeg és testmagasság vizsgálata hitelesített eszközökkel történjen. Felnőttek esetében a testtömeg index (BMI) csak szabadidő sportolóknál használható viszonyítási alapként. Szükség szerint határozzuk meg a testösszetételt a zsírszázalék becslésére alkalmas eszközzel, mivel a zsír-izom arány fontos teljesítmény-összetevő. A 12 százaléknál kisebb érték nőknél, illetve az 5 százaléknál kisebb érték férfiaknál az egészségre káros hatású, ezért alkalmatlan.
A vérnyomást nyugodt körülmények között mérjük ülő helyzetben. A vizsgált személy háta legyen megtámasztva, izomzata legyen laza. Az alkar legyen mindig a szív magasságában megtámasztva. Megfelelő méretű mandzsetta használata alapvető, a standard méretnél nagyobb (testépítők, súlyemelők stb.) méretű mandzsetta is rendelkezésre kell, hogy álljon. Felnőtteknél a 139 Hgmm feletti systolés és/vagy 89 Hgmm feletti diastolés értéket tekintjük magas vérnyomásnak. Amennyiben az első mérés ezt az értéket meghaladja, 5 perc, ha akkor is, újabb 10 perc elteltével ismételt mérést végzünk. Első alkalommal észlelt magas vérnyomás érték esetén ABPM vizsgálatot végzünk vagy adott esetben otthoni vérnyomásnapló vezetése szükséges. Enyhe hypertonia esetén (140–159 Hgmm systolés és/vagy 90–99 Hgmm diastolés érték) – amennyiben az anamnézis, a szemészeti és a vizeletvizsgálat eredménye és a 12 elvezetéses EKG negatív – a vizsgált személy alkalmas minősítést kaphat. A további teendőt az ABPM vizsgálat eredménye vagy az otthoni vérnyomásnapló határozza meg. Súlyos hypertonia esetén a kivizsgálásig a vizsgált személy nem alkalmas.
A radiális pulzus tapintása alapján tájékozódunk a pulzusszámról, minőségéről és a szívműködés ritmusáról.
A szív hallgatózása fekvő és ülő vagy álló helyzetben történik a konvencionális hallgatózási helyeken. A különböző testhelyzetekben történő hallgatózás diagnosztikus segítséget nyújthat. Álló helyzetben a hypertrophiás cardiomyopathiára (HCM), a mitralis prolapsus syndromára (MPS) jellemző zörej felerősödik, míg az aorta stenosis (AS) zöreje nem változik vagy elhalkul. Guggoló testhelyzetben felerősödik az AS, mitralis regurgitatio és az aorta insufficientia zöreje, míg a HCM és MPS zöreje elhalkul. A Valsalva-manőver további diagnosztikus segítséget jelent, megerősítve az álló helyzetben észlelt hallgatózási eltéréseket. Megjegyzendő, hogy az ártatlan (accidentalis) zörejek intenzitása Valsalva-manőverrel, illetve álló testhelyzetben csökken, míg guggolással fokozódik. Ha valamilyen cardialis panasz van az anamnézisben, vagy hirtelen szívhalál a családi anamnézisben az további vizsgálatokat tesz szükségessé.
Amennyiben az orvosi vizsgálati kérdőívek és a tüdő fizikális vizsgálata alapján felvetődik chronicus obstructiv vagy restrictiv tüdőbetegség gyanúja, pulmonológiai konzílium szükséges. A spirometria segítségével a be- és kilélegzett levegő térfogatát, áramlási sebességét mérve következtetni tudunk a tüdő funkcióra, a hörgők esetleges beszűkülésére (obstrukció), a légzőizmok és a légzési folyamat állapotára.
A fizikális vizsgálathoz tartozik az általános mozgásszervi vizsgálat, amely alkalmas az ízületi mozgásterjedelem (ROM), az izomerő, az oldal aszimmetria, a duzzanat és egyéb alaki eltérések, valamint a jelentős sérülések megítélésére. Alapvető részei a következők:
1. Megtekintés, amely során a vizsgált személy a vizsgálóval szemben áll (törzs, végtagok szimmetriája)
2. A fej előre, hátra, oldalra hajlítása, forgatása (nyaki gerinc, ROM)
3. A vállak emelése ellenállással szemben (izomerő, m. trapezius)
4. A karok abdukciója ellenállással szemben (izomerő, m. deltoideus)
5. A karok ki és berotációja (ROM, vállízület)
6. Könyök flexió-extenzió (ROM, könyök)
7. A könyök pronációja és szupinációja (ROM, könyök és csukló)
8. Kezek ökölbeszorítása, majd az ujjak szétterpesztése (ROM, kéz és ujjak)
9. A vizsgált személy megtekintése háttal a vizsgálónak (törzs szimmetriája, végtagok)
10. Hátrahajlás egyenes térd mellett (spondylolysis, spondylolisthesis)
11. Előrehajlás egyenes térd mellett a vizsgálónak háttal, majd szemben (ROM, háti és lumboszakrális gerinc, gerinc görbületek, térdhajlítók tónusa)
12. Alsó végtagok megtekintése, miközben a vizsgált személy zárt lábbal szemben áll a vizsgálóval, megfeszítve a combizomzatot (quadriceps tónus, szimmetria)
13. Törpejárás 4 lépés (csípő-, térd-, boka ROM, izomerő, egyensúly)
14. Lábujjra, majd sarokra állás háttal a vizsgálónak (szimmetria, izomerő, egyensúly)
Az általános mozgásszervi vizsgálat nem alkalmas azonban specifikus diagnózis felállítására és a sérülés súlyosságának megítélésére. Korábbi sérülés, illetve az általános mozgásszervi vizsgálat során talált eltérés (fájdalom, ízületi instabilitás, gyengeség, atrófia stb.) esetén ortopéd (traumatológiai) szakorvosi konzílium szükséges.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az eszméletvesztéssel, szédüléssel járó betegségek, állapotok felderítésére. Az ínreflexek, az egyensúly vizsgálata (Romberg, nehezített Romberg) minden alkalommal elvégzendő. Eltérés esetén ideggyógyászati, fül-orr-gégészeti, otoneurológiai szakvizsgálat is szükséges lehet az alkalmassági vélemény kialakításához. Beavatkozó szerepkörben kizáró oknak kell tekinteni minden olyan krónikus lefolyású, kiújulásra hajlamos, vagy maradványtünetekkel gyógyult megbetegedést, illetve eredetétől és természetétől függetlenül minden olyan betegséget, állapotot, amely eszméletvesztéssel, szédüléssel, bizonytalanság-érzéssel, izomgyengeséggel járhat.
Minden vizsgálat alkalmával kötelező a szem vizsgálata az orvos által. Ezen belül a látásélesség (visus) vizsgálata mindkét szemen, valamint a pupillák összehasonlító vizsgálata elvégzendő. Amennyiben ez nem lehetséges, illetve a vizsgálat során a visus nem 1,0/1,0, valamint a kérdőív releváns kérdéseire adott igen válasz esetén szemészeti szakvizsgálat kötelező. Beavatkozó szerepkörben a térlátás vizsgálata szükséges Lang-teszttel.
A hallást a társalgási beszéd 4 méterről történő vizsgálatával célszerű elvégezni. A munkahely speciális követelményei: baleseti veszély hangjelzése, irányhallás szükségessége és eltérése esetén fül-orr-gégészeti, audiológiai szakvizsgálat igénybevétele lehet szükséges.
12 elvezetéses EKG az orvosi vizsgálat kötelező része. Az EKG görbe értékelésének alapvető szempontjait az Eü. Protokoll 6. számú függelék tartalmazza. A vércukor vizsgálatát ujjbegyből vett vércseppből végezzük. A 8 mmol/l feletti érték kórosnak tekinthető.
A vizeletvizsgálat – amennyiben a feltételek adottak – történhet az orvosi rendelőben, illetve a feltételek hiányában a vizsgált személyt laboratóriumba utaljuk. A vizsgálatot lehetőség szerint a reggeli első vizeletből végezzük, illetve végeztessük. Amennyiben a vizsgálat eredménye kóros, annak ismétlése minden esetben reggeli első (nőknél középsugár) vizeletből történjen.
Orvosi vizsgálat 35 éves kor felett
1. Cardiovasculáris rizikófaktorok fennállása esetén (emelkedett koleszterin, szisztémás magas vérnyomás, diabetes mellitus, elhízás (35 feletti BMI), dohányzás (múltbéli is), coronária betegség gyanúja, valamint elsőfokú rokonokban 50 éves kor alatt előfordult hirtelen szívhalál, szívinfarktus és cerebrovascularis esemény, perifériás érbetegség) a fentieken túl kardiológiai szakvizsgálat és vérvizsgálat (teljes vérkép, vércukor, össz-koleszterin, triglicerid, húgysav, GFR) javasolt.
2. 65 éves kor felett rizikófaktorok hiánya esetén is a kardiológiai szakvizsgálat évente kötelező.
IV. ORVOSI MINŐSÍTÉS EGYES BETEGSÉGEK/ÁLLAPOTOK SZERINT
Az orvosi alkalmasság megadásakor – betegségek vagy kóros állapotok esetén – az orvosnak több szempontot kell mérlegelnie:
– mi a szerepkör aktivitási szintje?
– az észlelt elváltozás fokozza-e a vizsgált személy sérülésének vagy egyéb betegségének kockázatát?
– veszélyezteti-e környezetét, munkatársait?
– ha megfelelő kezelésben részesült, biztonságosan láthatja-e el szolgálati feladatait?
– van-e elérhető és engedélyezett védőfelszerelés az adott szerepkörben?
– bizonyos feltételek mellett szolgálatképes-e addig is, amíg nem tekinthető gyógyultnak?
– ha szolgálati feladatai kockázatosak, milyen korlátozások javasolhatók?
– mely esetekben javasolható a kategóriaváltás?
Mindezek figyelembevételével az orvos döntése orvosszakmai szempontból, elméletben lehet alkalmas vagy nem alkalmas.
Ez a két alternatíva valójában árnyaltabban értelmezendő:
– alkalmas korlátozás nélkül,
– alkalmas, de javasolt kezelés vagy kontroll (pl. vérnyomás ellenőrzése 1 hónap múlva),
– nem alkalmas – esetleg további vizsgálatok, kezelés vagy rehabilitáció után lehetséges újabb döntés,
– nem alkalmas – bizonyos kategóriákra vonatkozóan végleges döntés.
Alkalmatlan minősítés esetén az orvos a vizsgált személy humán szolgálatát minden esetben haladéktalanul értesíteni köteles.
Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy az alkalmasság eldöntése minden esetben az orvos joga és felelőssége. Magyarországon a fennálló törvények szerint a vizsgált személy „saját felelősségére” alkalmas minősítés nem adható.
A következőkben a bal oldalon tüntetjük fel a betegségeket csoportonként, míg a jobb oldalon található a válasz a kérdésre: az adott betegség/állapot mellett a hivatásos állományú alkalmas-e.
A válasz lehet „IGEN”, „NEM” és „EGYÉNI ELBÍRÁLÁS” azokban az esetekben, amikor az elbírálás több tényező függvénye lehet (betegség stádiuma, jellege, szerepkör) és esetleges szakorvosi vélemény figyelembevétele szükséges.
|
Alkalmas? |
HEVENY BETEGSÉGEK, LÁZ, HŐEMELKEDÉS |
|
Gyógyulásig minden esetben szolgálatképtelen. |
NEM |
FERTŐZŐ BETEGSÉGEK |
|
– Kiütéssel járó fertőző betegségek |
|
– Hasmenéssel járó fertőző betegségek |
NEM |
– Egyéb fertőző betegség |
|
Gyógyulásig minden esetben szolgálatképtelen. |
|
CARDIOVASCULARIS BETEGSÉGEK
A cardiovascularis betegségek csoportjában az orvos döntését meghatározza, hogy az adott kórkép romlása várható-e a szerepkörrel járó fizikai aktivitástól, illetve mennyiben jelenti a hirtelen szívhalál kockázatát. Carditis esetében semmiféle szerepkör nem engedélyezhető. Az orvosi minősítés szempontjait cardiovascularis betegségek esetén az Eü. Protokoll 7. függelék tartalmazza.
– Veleszületett szívbetegségek |
|
– Szerzett szívbillentyű betegségek |
|
– Mitralis prolapsus syndroma |
|
– Marfan-syndroma |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Hypertonia |
|
– Coronaria betegségek |
|
– Arrythmiák |
|
– Commotio cordis |
|
– Carditisek |
NEM |
– Hypertrophias cardiomyopathia és egyéb cardiomyopathiák |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
A légzőrendszer betegségei közül hivatásos állományúak esetében az asthma bronchiale, illetve a terhelés által kiváltott asthma (EIA) vagy bronchospazmus (EIB) tekinthető leggyakoribbnak. Megfelelő kezelés mellett és tünetmentesség esetén az alkalmasság korlátozás nélkül megadható.
Emphysema, chronicus bronchitis vagy bronchiectasia általában idősebb korban fordul elő, amennyiben hivatásos állományúról van szó az alkalmasság a szerepkör jellege és az egyén aktuális állapota (terhelhetősége) és esetleges szakorvosi (pulmonológus) vélemény alapján dönthető el.
Spontán vagy traumás pneumothorax (ptx) esetén a teljes gyógyulásig alkalmatlan. Ismétlődő – kettő vagy több – spontán ptx előfordulásakor beavatkozó szerepkör nem engedélyezhető. Egyéb szerepkörben az elbírálás elsősorban a szerepkör és a megterhelés mértékének függvénye.
– Asthma bronchiale, EIA |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Emphysema |
|
– Krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD) |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Ptx |
|
– Bronchiectasia |
|
ANYAGCSERE-, TÁPLÁLKOZÁSI BETEGSÉGEK
Az 1. vagy 2. típusú cukorbetegség esetében elméletileg valamennyi szerepkör engedélyezhető, amennyiben a szénhidrát anyagcsere megfelelően kontrollált kivéve 1. típusú cukorbetegségben a beavatkozó szerepkört. A diabetes mellitus szövődményei esetleges további vizsgálatokat tesznek szükségessé, miután meglétük befolyásolhatja az orvos döntését. Koszorúérbetegség esetén az elbírálás szempontjai megegyeznek az ischaemiás szívbetegségnél leírtakkal. Retinopathia megléte fokozhatja a retina ablatio, az üvegtesti vérzés veszélyét, ezért beavatkozó szerepkör, amely vérnyomás emelkedést provokál (pl. nagy súly emelése) nem engedélyezhető. Nagy intenzitású és időtartamú fizikai aktivitással járó szerepkör nem engedélyezhető nephropathia, perifériás vagy autonóm nephropathia esetében sem.
Hypoglycaemia veszélye miatt alpintechnikai feladatok ellátása, hajós szolgálat és búvárszolgálat nem engedélyezhető.
A szénhidrátbevitel, insulinkezelés és a fizikai aktivitás összehangolása szoros együttműködést kíván a hivatásos állományútól, a diabetológustól és az orvostól.
Bulimia vagy anorexia nervosa fennállása szakorvosi (pszichiáter) véleményezést tesz szükségessé az alkalmasság megadása előtt.
Obes hivatásos állományúak veszélyeztetettek hypertonia kialakulása, esetleges hőártalomra való hajlam miatt, ugyanakkor a rendszeres sportolás számukra számos előnnyel jár és szükséges.
– Diabetes mellitus |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Táplálkozási zavarok (anorexia nervosa, bulimia) |
|
– Obesitas |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Pajzsmirigy betegségek |
|
– Egyéb endokrinológiai kórképek |
|
GASTROENTEROLÓGIAI BETEGSÉGEK
Oesophagitis és reflux betegség esetén az alkalmasság megadható. Ucus ventriculi és duodeni megfelelő kezelés mellett gyógyul, azonban gyógyulásig beavatkozó szerepkör nem engedélyezhető, kivéve a nagyon enyhe eseteket. Chron-betegség és colitis ulcerosa aktív szakában szolgálatképtelenség javasolt. Diarrhoea a kiváltó októl függetlenül fokozza a dehidráció veszélyét, ezért megszűntéig a beavatkozó szerepkör tilos.
Splenomegalia oka leggyakrabban mononucleosis infectiosa. A betegség lezajlását követően beavatkozó szerepkör csak a splenomegalia megszünte után engedélyezhető, az esetleges lépruptura veszélye miatt. Hepatomegalia akut kialakulása többnyire hepatitis következménye, de lehet mononucleosis is a kép hátterében. Teljes gyógyulásig, illetve a hepatomegalia megszűntéig a ruptura veszélye miatt beavatkozó szerepkör nem engedélyezhető. Idült hepato- vagy splenomegalia egyéni elbírását tesz szükségessé, figyelembe véve a megnagyobbodás mértékét, a betegséget és a szerepkört.
Chr. pancreatitis fennálta egészségileg alkalmatlan.
Hasfali sérv esetén beavatkozó szerepkörben javasolt a műtéti megoldás, és ezt követő 6 héttel adható alkalmas minősítés.
– Oesophagitis, reflux betegség |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Ulcus ventriculi |
|
– Ulcus duodeni |
|
– Crohn-betegség |
|
– Colitis ulcerosa |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Gastrointestinalis vérzés |
|
– Diarrhoea |
|
– Hepato-, splenomegalia |
|
– Pancreatitis chr. |
|
– Hernia |
IGEN |
VESE ÉS HÚGYÚTI BETEGSÉGEK
Acut glomerulonephritis alkalmatlant jelent, míg chr. glomerulonephritis mellett a nem beavatkozó szerepkörökben alkalmas minősítés adható. Nephrosis esetében alkalmatlan a minősítés, ahogy idült veseelégtelenségben (III–IV. stádium) is. Húgyúti fertőzések nem jelentenek kizáró okot, azonban a gyógyulásig fizikai kímélet javallt.
Az egyik vese hiánya vagy patkóvese esetén egyéni elbírálás szükséges. Az alkalmas minősítés megadásánál figyelembe kell venni az életkort, a szerepkör jellegét, és meg kell győződni a normál vesefunkcióról (labor, hasi UH). Alkalmas minősítés megadásakor minden esetben kötelező a vizsgált személy felvilágosítani a vesefunkció kiesésének kockázatáról és annak következményeiről.
– Glomerulonephritis chr. |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Nephrosis |
NEM |
– Idült veseelégtelenség (III–IV. stádium) |
NEM |
– Húgyúti fertőzések |
IGEN |
– Egyik vese hiánya, patkóvese |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
NŐI ÉS FÉRFI NEMI SZERVEK
Az egyik here hiánya beavatkozó szerepkörben elméleti kockázatot jelent a maradó here sérülése esetén. Az ováriumok sérülése gyakorlatilag kizárható, ezért egyik ovárium hiánya nem kizáró ok. Terhesség esetében csak alkalmatlan minősítés hozható.
– Egyik here hiánya, cryptorchismus |
IGEN |
– Egyik ovarium hiánya |
IGEN |
– Terhesség |
NEM |
Koponya- és gerinctrauma utáni állapotban alkalmas minősítés adható neurológiai szakvéleménytől és szerepkörtől függően.
Commotio cerebri esetén az alkalmasság a commotio súlyosságától függően megadható: enyhe esetben 24 óra múlva, mérsékelt és súlyos esetben 2 hét panaszmentesség esetén 14, illetve 28 nap után, amennyiben a neurológiai szakvizsgálat lelete és a CT vagy MRI negatív.
Epilepsia kizáró ok beavatkozó és hatósági szerepkörben, az alkalmasság megadható támogató szerepkörben, adminisztratív szerepkörben egyéni elbírálás szükséges.
Migrén aurával és szövődményes migrénformák elbírálása azonos az epilepsziával, mivel szintén veszélyeztető állapotot okozhat és a roham váratlan, nem megelőzhető.
Agyi anaeurysmák, egyéb érfejlődési rendellenességek esetén csak támogató és adminisztratív szerepkör engedélyezhető.
TIA (Transient Ischemic Attack) és stroke utáni állapotban a neurológiai status és a szerepkör ismeretében dönthető el az alkalmasság megadása. Támogató és adminisztratív szerepkör engedélyezhető.
Pszichiátriai kórképek igen sokfélék lehetnek, az alkalmasság csak pszichiátriai szakvélemény birtokában dönthető el.
– Koponya-, gerinctrauma utáni állapot |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Commotio cerebri |
NEM |
– Epilepsia |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Migrén |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Agyi anaeurysmák, egyéb érfejlődési rendellenességek |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– TIA utáni állapot |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Stroke utáni állapot |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Pszichiátriai kórképek |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK, SÉRÜLÉSEK
A gerinc betegségei közül a discus hernia és a spondylolysis minden esetben egyéni elbírálást igényel, amelynek alapja az otropéd és/vagy neurológiai szakvélemény, de a szerepkör jellegét és az életkort is figyelembe kell venni.
– Discus hernia |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Spondylolysis |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
Radiológiai vizsgálattal igazolt spondylolisthesis esetén a legfontodsabb elbírálási szempontok: a csigolyacsúszás mértéke, progressziója és az intervertebrális discus állapota. Igazolt scoliosisnál és Scheuermann-betegségnél amennyiben progresszió bizonyított, alkalmatlan a minősítés. Mindhárom említett betegségnél a szerepkör az elbírálás további fő szempontja.
Amennyiben a progresszió még nem eldönthető, a vizsgált személy tünet és panaszmentes, az alkalmasság megadható, de ellenőrzési kötelezettséggel.
– Spondylolysthesis |
NEM (progrediáló forma) |
– Scoliosis |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS (nem progrediáló) |
– Scheuermann-betegség |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS (nem progrediáló) |
Akut sérülések gyógyulásáig alkalmatlan a minősítés. Kivételes esetekben (pl. lábujjtörés, enyhe izomsérülés stb.), és ha a gyógyulás nem egyértelmű, kezelőorvosi szakvélemény bekérése indokolt.
– Csonttörések |
|
– Ficamok |
|
– Szalagsérülések |
NEM (gyógyulásig) |
– Izom-ínsérülések |
|
– Meniscus sérülések |
|
Egyéb csont- ízületi betegségek
A teherviselő porcfelszín igazolt károsodása (chondromalacia, osteochondritis) esetén, ha progresszió bizonyított és/vagy további romlás várható, alkalmas minősítés nem adható. Eredményes gyógykezelés után, a kezelőorvos szakvéleménye alapján egyéni az elbírálás.
– Teherviselő porcfelszín károsodása |
NEM (progrediáló forma) |
|
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
Krónikus ízületi instabilitásnál az instabilitás mértéke és a szerepkör jellege alapján egyéni az elbírálás. Súlyos habituális és recidív ficamok esetén alkalmatlan a minősítés, sikeres gyógykezelés után a kezelőorvos véleményének figyelembevételével alkalmas minősítés adható.
– Krónikus izületi instabilitás |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Habituális és recidív ficamok |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
Fejlődési rendellenességek és juvenilis osteochondrózisok (pl. Schlatter-Osgood) esetében az ortopéd szakvéleméyn a döntés alapja, de utóbbinál a szerepkört és az életkort is figyelembe kell venni. Arthrosis esetén az ortopéd szakvélemény, az érintett ízület, az életkor és a szerepkör jellege alapján egyéni az elbírálás.
– Fejlődési rendellenességek |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Juvenilis ostheochondrosisok |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Arthrosis |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
A krónikus túlterheléses sérülések (pl. bursitis, tendinosis, insertiopathia) nagy száma és változatossága miatt az elbírálás egyéni.
– Krónikus túlterheléses sérülések |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
A haemorrhagiás diathesisek, kóros vérzés hajlam oka lehet kóros érrendszeri állapot, thrombocyta defektus, illetve plasma faktor defektus. Kezelésük ettől függően több irányú és az alkalmasság minősítése is kórképtől, egyéntől és szerepkörtől függően változó, eldöntéséhez haematológiai szakvélemény szükséges. Alapelvként leszögezhető, hogy beavatkozó szerepkör nem javallt.
Mély vénás trombózis és pulmonális embólia az alkalmasságot kizárja. Gyógyulás után a haematológiai vagy érsebészeti szakvélemény alapján lehet engedélyezni a szolgálatot. Folyamatos antikoaguláns terápia mellett a vérzékenységnek megfelelő állapot miatt beavatkozó szerepkörben nem alkalmas.
Anaemiák közül leggyakoribb a vashiányos anaemia, illetve vashiány, amelyben extrém esettől eltekintve alkalmas minősítés adható. Egyéb anaemiák (megaloblastos, haemolytikus, aplasticus) esetében az alkalmassági minősítés megadásánál a haematológiai véleményt szükséges figyelembe venni. Megemlítendő, hogy az anaemiák egy részénél hepato- vagy splenomegalia található, amely az orvos döntését befolyásolja (utalunk az ott leírtakra).
A fehérvérsejtek betegségei többfélék (granulopoesis zavarai, malignus lymphomák, leukaemiák, krónikus myeloproliferatív betegségek) és lefolyásuk is különböző. Némely kórképben hosszú tünetmentes szak érhető el, ilyenkor – a haematológus véleményét is figyelembe véve – akár alkalmas minősítés is hozható, az egyén aktuális terhelhetőségétől függően elsősorban támogató, adminisztratív szerepkörben.
– Haemorrhagiás állapotok |
|
– Antikoaguláns terápia |
|
– Anaemiák |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Fehérvérsejtek betegségei |
|
– Mély vénás trombózis, pulmonális embólia |
NEM |
Korán diagnosztizált és megfelelően kezelt esetekben jók a túlélés, teljes gyógyulás esélyei. Ilyenkor alkalmas minősítés adható.
Amennyiben besugárzás és belgyógyászati tumorterápia történik (hormonterápia, citosztatikumok), figyelembe veendő, hogy az intenzívebb fizikai aktivitás gátolja az immunrendszert, cardiotoxicus hatása lehet, hányingert, fáradékonyságot okozhat, ezért ilyenkor a minősítés alkalmatlan.
– Belgyógyászati tumorterápia |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
Bármilyen nyílt seb vagy bőrön lévő infektív elváltozás esetében, amennyiben a fertőzésveszély fennáll, a hivatásos szolgálat a gyógyulásig nem engedélyezhető. Beavatkozó szerepkörben a fokozott verítékezés miatt figyelemmel kell lenni a nagy kiterjedésű rosszul kezelhető bőrbetegségekre.
– Furunculus |
|
– Herpes simplex |
|
– Impetigo |
NEM |
– Scabies |
|
– Molluscum contagiosum |
|
– Mycosis |
IGEN |
Beavatkozó szerepkörben a látószerv vizsgálatánál ajánlott követelmény:
– két szem együttes látása minimum: |
1,2 (szemüveggel) |
– egyik szem látása minimum: |
0,8 |
– variációk: |
0,8–0,4 |
|
0,9–0,3 |
|
1,0–0,2 |
– teljes látótér |
|
– mélység látás |
|
– dioptriaszám korlátozás: +6D, –6D-án felüli szemüveg viselés. |
A látás csökkenése, dioptriaszám túllépése, kontaktlencse viselés, gyakorlati egyszeműség, látótér szűkület, színlátás zavara esetén szemész szakorvosi vélemény alapján indokolt dönteni az alkalmasságról.
Beavatkozó szerepkörben szemüveggel csak akkor alkalmas a vizsgált személy, ha részére a munkáltató biztosítja a márkaspecifikus légzőálarcba illeszthető szemüvegtartót.
Refraktív szemészeti műtétek után, amennyiben a cornea-lebeny képzésével történt egyéni elbírálás szükséges.
Strabizmus esetén, ha mindkét szemen a látás 1,0/1,0, alkalmas minősítés adható. Bénulásos eredetű strabizmus esetén egyéni elbírálás szükséges neurológiai szakvélemény alapján. Glaukóma, degeneratív retinabetegségek valamint diplópia esetén beavatkozó szerepkörben alkalmatlan.
A látássérültek (vakok, gyengénlátók) esetében a minősítés alkalmatlan.
– Egyik szem hiánya |
|
– Retina ablatio |
|
– Degeneratív szembetegségek |
|
– Diplópia |
|
– Myopia |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Amblyopia |
|
– Glaukoma |
|
– Intraokuláris műtét |
|
– Refraktív korrekciós műtét |
|
– Súlyos szemsérülés |
|
– Strabizmus |
|
A külső hallójárat, középfül és belsőfül akut vagy krónikus gyulladásos betegségeiben gyógyulásig alkalmatlan a minősítés. Szédüléses panaszok, egyensúlyzavar esetén otoneurológiai vizsgálat figyelembevétele szükséges. Beavatkozó szerepkörben a suttogó beszédet 4 méterről értenie kell a vizsgált személynek. Egyéb szerepkörben a társalgási beszédet 4 méterről értenie kell a vizsgált személynek. Beavatkozó szerepkörben irányhallás megléte szükséges.
– Külső hallójárat gyulladás |
|
– Középfül-gyulladás |
EGYÉNI ELBÍRÁLÁS |
– Belsőfül gyulladás |
|
Általában a HIV fertőzés katasztrófavédelmi munkavégzés által történő transzmissziója minimális kockázatot jelent. Mindazonáltal közvetlen kontaktust és egyben sérülés veszélyét jelentő beavatkozó szerepkörben a fertőzés elméleti lehetősége fennáll, ezért HIV pozitivitás esetén beavatkozó szerepkörben alkalmatlan a minősítés.
– HIV fertőzés |
IGEN (kivétel: beavatkozó szerepkör) |
Valamennyi hepatitis akut szakában alkalmatlan a minősítés. A hepatitis átmehet krónikus formába, illetve a betegek egy része tünetmentes vírushordozóvá válik. Ezekben az esetekben az alkalmasság megadásának szempontjai hasonlóak a HIV fertőzésnél leírtakkal.
– Krónikus hepatitis |
IGEN (kivétel: beavatkozó szerepkör) |
Szervátültetett beteg esetében egyéni elbírálás szükséges.
Dializált beteg minden szerepkörben alkalmatlan.
1. függelék az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasítás 2. mellékletéhez
ALKALMASSÁGI KÉRDŐÍV
Születési hely, idő (év, hó, nap):
Foglalkozása: Szakképzettsége:
Kezelték-e, illetve kezelik-e (műtét is ideértendő) a következő betegségekkel (írja be, húzza alá):
szív- és érrendszeri betegség: magas vérnyomás:
allergia, szénanátha: tüdő- és mellhártyagyulladás, tüdőasztma:
tüdőgümőkor (tbc): mozgásszervi betegség:
fekélybetegség (gyomor, bél): májbetegség:
cukorbetegség: szem-, fülbetegség:
idegkimerültség: szédülés:
fertőző betegség (hepatitis B, hepatitis C):
nemi betegség: urológiai betegség:
nőgyógyászati betegség: egyéb betegség:
Volt-e, van-e pszichológiai problémája vagy ideg-, pszichiátriai betegsége (epilepszia, pánikbetegség, depresszió, szorongás, alkoholfüggőség, játékszenvedély, egyéb):
Volt-e balesete (csonttörés, fej-, mellkasi, hasi, végtag sérülés) és mikor:
Volt-e eszméletvesztése, görcsrohama, ágybavizelése:
Volt-e, van-e beszédzavara, írási, olvasási vagy számolási problémája:
Volt-e öngyilkossági kísérlete (mikor, hogyan):
Kezelték-e kórházban, rehabilitációs intézetben (mikor, miért):
Kezelték-e ideggyógyászaton, pszichiátriai intézetben (mikor, miért):
Szedett-e, illetve szed-e rendszeresen gyógyszert (mit, miért):
Rendszeres orvosi kezelés alatt áll-e (mióta, miért):
Fogyasztott-e kábítószert, drogot:
Fogyaszt-e alkoholt: soha, alkalomszerűen, naponta (mit, mennyit):
hetente (mit, mennyit): volt-e alkoholelvonó kezelésen (mikor):
Van-e tériszonya: Van-e félelme zárt helyen tartózkodástól:
Fél-e, illetve iszonyodik-e vértől, halottól, tűztől, víztől, egyébtől:
Van-e jogosítványa (milyen egészségi alkalmassági csoportra):
Sportolt, illetve sportol-e rendszeresen (mit, milyen gyakran):
Volt-e beteg az elmúlt egy évben (mikor, mi baja volt):
Volt-e orvosszakértői vizsgálata (mikor, miért):
Megállapítottak-e egészségkárosodást (hány %):
Volt-e hivatásos állományba vétel előtti alkalmassági vizsgálaton (hol, mikor, milyen minősítést kapott):
Volt-e már hivatásos szolgálatban (mettől-meddig, hol):
Hivatásos állományból egészségi ok miatt szerelték-e le (FÜV eljárás volt-e, mikor, miért):
Tudomásul veszem, hogy az általam ismert betegségem vagy egészségi elváltozásom elhallgatása utólag is „Alkalmatlan” minősítést vonhat maga után. Kijelentem, hogy a KÉRDŐÍVET a valóságnak megfelelően töltöttem ki! Hozzájárulok, hogy az egészségi és pszichikai állapotommal kapcsolatos adatokat az alkalmassági vizsgálatot végző szerv a vonatkozó jogszabályok betartásával kezelje.
Dátum: ..............................................
............................................
aláírás
Megjegyzés: A kérdőívet saját kézírással, a kérdésekre igennel vagy nemmel, illetve a válasz beírásával, illetve a megfelelő szöveg aláhúzásával töltse ki!
2. függelék az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasítás 2. mellékletéhez
PREVENCIÓS KÉRDŐÍV
Név: TAJ szám:
Születési idő: Születés helye:
Anyja neve: Munkáltató:
Lakcím: Szolgálati hely:
Beosztás: Mióta tűzoltó:
Másodállás: Dohányzik-e vagy valaha dohányzott-e? Igen Nem
1. Heti sportolás/tűzoltó beavatkozás óra (óra/hét):
2. Legjobb sportverseny eredménye:
3. Volt-e valamilyen betegsége korábban? Igen Nem
4. Veleszületetten vagy szerzetten hiányzik-e valamelyik szerve (pl. egyik vese)? Igen Nem
5. Kezelték-e valaha kórházban? Igen Nem
6. Szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert orvosi előírásra vagy anélkül? Igen Nem
7. Szed-e vagy korábban szedett-e valamilyen táplálék-kiegészítőt, valamint testsúlyát
csökkentő vagy növelő, teljesítőképességét fokozó készítményt? Igen Nem
8. Használ-e valamilyen inhalációs készítményt? Igen Nem
9. Allergiás-e valamire (pl. virágpor, méhcsípés, orvosság, étel stb.)? Igen Nem
10. Előfordult-e, hogy sportolás/beavatkozás alatt vagy után elájult volna
vagy gyengeség érzése lett volna? Igen Nem
11. Volt-e valaha mellkasi fájdalma sportolás/beavatkozás alatt vagy után? Igen Nem
12. Elszédült-e valaha sportolás/beavatkozás közben vagy után? Igen Nem
13. Korábban fárad-e el, mint társai sportolás/beavatkozás közben? Igen Nem
14. Érzett-e valaha rohamszerűen fellépő szapora szívdobogást
vagy rendszertelen szívműködést („mintha kihagyna”)? Igen Nem
15. Mondták-e valaha orvosi vizsgálat alkalmával, hogy magas a vérnyomása? Igen Nem
16. Mondták-e valaha orvosi vizsgálat alkalmával, hogy szívzöreje van? Igen Nem
17. Mértek-e valaha laboratóriumi vizsgálatnál magasabb vércukrot vagy koleszterint? Igen Nem
18. Családjában (szülők, nagyszülők, testvér) fordult-e elő 50. év alatti életkorban
hirtelen halál vagy szívbetegség miatti haláleset? Igen Nem
19. Családjában fordult-e elő daganatos betegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, szívbetegség, agyvérzés, ritmuszavar, eszméletvesztés, Marfan szindróma, végtagi érszűkület, szívkatéterezés/szívműtét? Igen Nem
20. Az elmúlt egy évben volt-e komolyabb vírusfertőzése (pl. szívizomgyulladás, mononukleózis)? Igen Nem
21. Előfordult-e, hogy az orvos nem tanácsolta a sportolást/beavatkozást szív-probléma miatt? Igen Nem
22. Van-e jelenleg valamilyen bőrpanasza (pl. viszketés, kiütés, herpes, pattanás,
furunculus, gomba)? Igen Nem
23. Volt-e valaha fejsérülése, illetve eszméletvesztése ütés/ütődés miatt? Igen Nem
24. Volt-e valaha rohamszerűen jelentkező, végtagjaira kiterjedő görcsös állapota,
epilepsziás rohama? Igen Nem
25. Előfordult-e, hogy nagy melegben végzett sportolástól/beavatkozástól rosszul lett
vagy megbetegedett volna? Igen Nem
26. Előfordult-e, hogy sportolás/beavatkozás közben vagy utána nehézlégzés, sípoló légzés
vagy köhögő roham lépett fel? Igen Nem
28. Van-e valamilyen szezonális allergiája, ami orvosi kezelést igényel? Igen Nem
29. Használ-e valamilyen speciális eszközt, ami a sportban/beavatkozásban nem szokásos
(pl. térd- vagy bokavédő, fogszabályozó, hallókészülék)? Igen Nem
30. Volt-e valaha valamilyen probléma a szemével vagy a látásával? Volt-e szemészeti műtéte? Igen Nem
31. Visel-e szemüveget vagy kontaktlencsét? Igen Nem
32. Volt-e csonttörése? Igen Nem
33. Volt-e műtéti beavatkozást igénylő sérülése? Igen Nem
34. Volt-e valaha csont-, ízületi-, szalag vagy izom problémája sérülésből adódóan,
mely kezelést igényelt? Ha igen, jelölje meg, hol? Igen Nem
35. Volt-e valaha olyan csont-, ízületi-, szalag- vagy izomproblémája, ami fájdalommal, esetleg duzzanattal járt sérüléstől függetlenül? Ha igen, jelölje meg, hol?
fej mellkas könyök kézfej comb boka NEM
nyak váll alkar ujjak térd lábfej
hát felkar csukló csípő lábikra/lábszár
36. Szükség volt-e valaha testsúlyának növelésére vagy csökkentésére? Igen Nem
37. Fogyókúrázik-e rendszeresen? Igen Nem
38. A fogyókúra mértéke eléri-e testsúlyának 5%-át? (pl. 70 kg testsúly esetén a 3,5 kg-ot) Igen Nem
39. Aggódik-e a testsúlya miatt? Igen Nem
40. Követ-e valamilyen diétát? Igen Nem
41. Fáradtnak, kimerültnek vagy ingerlékenynek érzi-e magát? Igen Nem
42. Van-e olyan problémája, amely nem szerepel a kérdések között, és el kívánja mondani? Igen Nem
Kérjük részletezze az „igen” válaszokat:
Kijelentem, hogy legjobb tudásom szerint a fenti adatok a valóságnak megfelelnek és eltitkolt betegségem nincs.
Tudomásul veszem, hogy amennyiben – két egymást követő orvosi vizsgálat között –
egészségi állapotomban változás történik, azt közölnöm kell a vizsgáló orvossal. Igen Nem
Tájékoztatjuk, hogy az orvosi vizsgálat eredménye jogszabályi felhatalmazás alapján elektronikus nyilvántartásba rögzítésre kerül, melynek eredményéről a munkáltató személyügyi szerve értesítésre kerül. A KOMP informatikai rendszerben az alkalmasság elektronikusan válik ellenőrizhetővé. Az alkalmasságának adatait a KOMP rendszerben tekintheti meg.
Hozzájárulok, hogy az adatkezelő megismerje és tárolja a személyi, valamint egészségügyi adataimat.
Kijelentem, hogy ezen hozzájárulásomat önkéntesen, minden külső befolyás nélkül, a megfelelő írásbeli tájékoztatás megismerése és a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések (*) ismeretében tettem meg.
Kijelentem, hogy a jelen Adatvédelmi Tájékoztató és Nyilatkozat tartalmát megismertem
és kifejezetten elfogadom. Igen Nem
Kelt: 20…………………………….
………………………………….
vizsgált személy
* Hatályos jogszabályi rendelkezések
Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv).
A szabályzat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi
XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak tv.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (a továbbiakban: GDPR rendelet) irányadó. 3. függelék az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasítás 2. mellékletéhez
Tisztelt Háziorvos Asszony/Úr!
Alulírott ……………………………………………………...………………………………………… nevű (leánykori név is),
születési hely, év, hó, nap: …………………………….………, anyja neve: ……………………………………………………
lakcíme: ………………………………………………………………………………………….….…………….………………
alatti lakos kérem, hogy rendészeti oktatási intézménybe jelentkezés, illetve hivatásos,rendvédelmi igazgatási
alkalmazotti jogviszony létesítése előtti egészségi alkalmassági vizsgálathoz az egészségi és pszichikai állapotomra
vonatkozó adatokat az alábbi kérdőív kitöltésével közölni szíveskedjen.
Az egészségi és pszichikai állapotommal kapcsolatos adataim közléséhez hozzájárulok.
……………………………………
jelentkező aláírása
Kezelték-e, illetve kezelik-e (műtét is ideértendő) a következő betegségekkel (írja be, húzza alá):
szív- és érrendszeri betegség: …………………………………. magas vérnyomás:…………………………………………….
allergia, szénanátha: …………………………… tüdő- és mellhártyagyulladás, tüdőasztma:…………………………………...
tüdőgümőkor (tbc): ……………………………… mozgásszervi betegség:……………………………………………………..
fekélybetegség (gyomor, bél): ………………………………. májbetegség:…………………………………………………….
cukorbetegség: …………………………………… szem-, fülbetegség:…………………………………………………………
idegkimerültség: ………………………………………… szédülés:……………………………………………………………..
fertőző betegség (hepatitis B, hepatitis C):………………………………………………………………………………………..
nemi betegség: …………………………………… urológiai betegség:………………………………………………………….
nőgyógyászati betegség: …………………………… egyéb betegség: …………………………………………………………..
Volt-e, van-e pszichológiai problémája vagy ideg-, pszichiátriai betegsége (epilepszia, pánikbetegség, depresszió, szorongás,
alkoholfüggőség, játékszenvedély, egyéb): ………………………………………………………………………………………
Volt-e balesete (csonttörés, fej-, mellkasi, hasi, végtag sérülés) és mikor: ………………………………………………………
……………………………………………………….……………………………………………………………………………
Volt-e eszméletvesztése, görcsrohama, ágybavizelése: ………………………………………………………………………….
Volt-e, van-e beszédzavara, írási, olvasási vagy számolási problémája: ………………………………………………………...
Volt-e öngyilkossági kísérlete (mikor, hogyan): …….…………………………………………………………………………...
Kezelték-e kórházban, rehabilitációs intézetben (mikor, miért): ………………………………………………………………...
Kezelték-e ideggyógyászaton, pszichiátriai intézetben (mikor, miért): ………………………………………………………….
Szedett-e, illetve szed-e rendszeresen gyógyszert (mit, miért): ………………………………………………………………….
Rendszeres orvosi kezelés alatt áll-e (mióta, miért): .…………………………………………………………………………….
Fogyasztott-e, fogyaszt-e kábítószert, drogot: .…………………………………………………………………………………...
Fogyaszt-e alkoholt, volt-e alkohol elvonó kezelésen (mikor): …………………………………………………………………..
Volt-e beteg az elmúlt egy évben (egy évre visszamenőleg a betegállományban töltött napok száma, milyen betegségek miatt):
……………………………………………………….…………………………………………………………………………….
Volt-e orvosszakértői vizsgálata (mikor, miért): …….……………………………………………………………………………
Megállapítottak-e munkaképesség-csökkenést, illetve egészségkárosodást (hány %):…………………………………………...
Egyéb közlendő, megjegyzés: ……………………….……………………………………………………………………………
……………………………………………………….…………………………………………………………………………….
……………………………………………
választott háziorvos aláírása
orvosi bélyegző és egészségügyi szolgáltató
bélyegzőjének lenyomata
4. függelék az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasítás 2. mellékletéhez
Név (születési név is):…………………………………………………………………………………………………………...
Születési hely, idő (év, hó, nap): ………………………………………………………………………………………………..
Anyja neve: ……………………………………………………………………………………………………………………..
Lakóhelye: ………………………………………………………………………………………………………………………
TAJ szám: ……………………………………………………………………………………………………………………….
Jelenlegi beosztás: ………………………………………………………………………………………………………………
– annak alkalmassági kategóriája:
Tervezett beosztás: ………………………………………………………………………………………………………………
– annak alkalmassági kategóriája:
I. fokú* II. fokú* ORVOSI VIZSGÁLATOK
|
BNO kód |
Ideggyógyászat
Pszichiátria |
|
|
Sebészet
Mozgásszervek
Urológia |
|
|
Fül-orr-gégészet
Audiológia |
|
|
Szemészet |
|
|
Bőrgyógyászat |
|
|
Nőgyógyászat |
|
|
Keringési rendszer |
P: RR: |
|
EKG |
|
|
Légzőrendszer |
|
|
Hasi szervek |
|
|
Fogazat |
|
|
Egyéb |
|
|
Ts: |
Tm: |
BMI |
|
Haskörf.: |
Légzésfunkció: |
|
Csípőkörf.: |
Röntgen: |
|
Labor: |
vércukor: |
|
vizelet: |
|
egyéb: |
|
Minősítés megnevezése: „alkalmas” „kiegészítő vizsgálat szükséges” „alkalmatlan” „ideiglenesen alkalmatlan” „korlátozással alkalmas” „alkalmas a tervezett szolgálati beosztásra” „alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra” „alkalmas a tervezett vezetői beosztásra” „alkalmatlan a tervezett vezetői beosztásra”„korlátozással alkalmas minősítés meghosszabbítása” „ideiglenesen alkalmas minősítés meghosszabbítása” „alkalmas kategória-váltással” *
Az alkalmasság érvényessége:……………………………………………………………………………………………………
Alkalmatlanságot megalapozó betegség(ek):
…………………………………………………………………………………………………………………………………….
Dátum: …………………………………… P. H.
……………………………………………
orvos aláírása
5. függelék az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasítás 2. mellékletéhez
alapellátó egység megnevezése
Fizikai alkalmassági vizsgálat alóli távolmaradásról
Igazolom, hogy ……………………………………………………………………………………………………..…. (név) (rf.)
születési hely, idő (év, hónap, nap): ………………………………………………………………………………………………
anyja neve: ……………………………………………………………………………………………………..………………….
szolgálati hely: ………………………………….………… beosztás:……………………………………………………………
………… év ……………… hónap …… napon
Egészségi ok miatt maradt távol a fizikai alkalmassági vizsgálattól.
Nevezett a fizikai alkalmassági vizsgálatot az egészségi ok megszűnésének várható időpontját követően
………… év ……………… hónap …… naptól
………………………………
alapellátó orvos
6. függelék az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasítás 2. mellékletéhez
EKG
Az EKG elemzésénél az alábbiakat kell figyelembe venni:
Normál EKG-eltérések, panaszmentes, rendszeresen sportoló hivatásos állományúaknál negatív családi anamnézis esetén (öröklődő szívbetegségek, hirtelen szívhalál) további kivizsgálást nem igényelnek:
– bal kamrai vagy jobb kamrai hipertrófiára utaló QRS morfológia
– inkomplett jobb Tawara-szárblokk
– korai repolarizáció/ST-eleváció
– sinus bradikardia (30/min felett), sinus aritmia
– ektópiás pitvari vagy junkcionális ritmus
– megnyúlt AV-átvezetés (I. fokú AV-blokk, 400 ms alatt)
Borderline eltérések, izolált jelenlétük fiziológiás, legalább kettő megléte esetén további vizsgálatok szükségesek:
– bal pitvari hipertrófia
– jobb pitvari hipertrófia
– komplett jobb Tawara-szárblokk
Kóros EKG-eltérések, minden esetben további vizsgálatok szükségesek:
– patológiás q-hullám (q/T < 0,25%, q-hullám > 40 ms)
– komplett bal Tawara-szárblokk
– 140 ms feletti QRS-szélesség
– kamrai preexcitacio (delta-hullám)
– megnyúlt QT-távolság (férfiaknál QTc> 470 ms, nőknél QTc≥ 480 ms)
– I. típusú Brugada-eltérés
– 30/min alatti frekvenciájú sinus bradikardia
– 400 ms vagy nagyobb PQ-távolság
– Mobitz II. típusú II. fokú AV-blokk
– gyakori kamrai extraszisztolék (2 vagy több 10 másodperc alatt)
7. függelék az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasítás 2. mellékletéhez
ORVOSI MINŐSÍTÉS SZEMPONTJAI
CARDIOVASCULARIS BETEGSÉGEK ESETÉN
A cardiovascularis betegségben szenvedőkre vonatkozó ajánlás célja a hirtelen szívhalál kockázatának, valamint a betegség progressziójának minimálisra csökkentése. Az ajánlás részletesen tárgyalja a leggyakrabban előforduló, illetve a legnagyobb kockázattal járó kórképeket.
VELESZÜLETETT SZÍVBETEGSÉGEK
Pitvari septumdefektus (ASD)
1. Kis defektus (6 mm-ig) esetén, normális jobb szívfél volumenek mellett és pulmonális hypertónia hiányában (25 Hgmm; 3 Wood Unit-ig) minden szerepkörben alkalmas rendszeres kardiológiai (szív ultrahang) kontroll mellett.
2. Nagy ASD és normális art. pulmonális nyomás esetén minden szerepkörben alkalmasrendszeres kardiológiai (szív ultrahang) kontroll mellett.
3. ASD és enyhe pulmonális hypertonia fennállása esetén semmilyen munkakörben nem alkalmas műtéti korrekcióig.
4. ASD és tünetet okozó pitvari és kamrai tachyarrhytmia vagy közepes-súlyos mitralis regurgitatio esetén semmilyen munkakörben nem alkalmas műtéti korrekcióig.
1. Műtét után 3 hónappal minden szerepkörben alkalmas, ha más, munkakört befolyásoló cardialis eltérés nincs.
2. Korrekciós műtét után munkakört befolyásoló cardialis eltérés fennállása esetén (hypertrphia, hypertonia, AV block, myocardium dysfunktio csökkent bal kamra ejekciós frakció stb.) az adott járulékos kórkép alapján kell az alkalmasságot megítélni.
Kamrai septumdefektus (VSD)
1. Kis VSD esetén normális szívnagyság és normális art. pulmonális nyomás (25 Hgmm-ig) mellett minden szerepkörben alkalmas rendszeres kardiológiai (szív ultrahang) kontroll mellett.
2. Nagy fokú VSD / hemodinamikailag jelentős VSD esetén, ha a pulmonalis rezisztencia jelentősen nem emelkedett műtéti korrekció ajánlott. A műtéti korrekcióig minden munkakörben alkalmatlan.
1. Korrekciós műtét után 3 hónappal tünetmentes tűzoltó, ha nincs vagy csak minimális a residuális defektus és más, munkakört befolyásoló cardialis eltérés nincs minden szerepkörben alkalmas.
2. Korrekciós műtét után munkakört befolyásoló cardialis eltérés fennállása esetén (hypertrophia, hypertonia, AV block, myocardium dysfunktio csökkent bal kamra ejekciós frakció stb.) az adott járulékos kórkép alapján kell az alkalmasságot megítélni. Ha kizáró ok nincs, minden munkakörben alkalmas.
3. Kezelés ellenére perzisztens, súlyos pulmonalis hypertonia esetén alkalmatlan.
4. Perzistenes ductus Botalli esetén ha 6 mm-nél kisebb és a pulmonális nyomás nem magas, a jobb kamra normális, akkor rendszeres kardiológiai kontroll mellett alkalmas. Ha a jobb kamra dilatál, vagy következményes egyéb cardialis eltérés esetén sebészi megoldás kell. Korrekció után alkalmas a residualis cardialis eltérésektől függően.
1. Enyhe PS (csúcsgrádiens < 40 Hgmm; súlyos > 60 Hgmm) és normális jobb kamra funkció mellett tünetmentes esetben alkalmas. Az alkalmasság évenkénti felülvizsgálata szükséges.
2. Közepes fokú PS esetén (csúcsgrádiens 40–60 Hgmm) csak támogató és adminisztratív szerepkörben alkalmas. Valvuloplastika vagy valvulotomia ajánlott az alkalmasság megkezdése előtt.
1. Ha nincs vagy kicsi a residualis PS és a kamrafunkció normális, tünetmentes, az alkalmasság megadható. Ballon valvuloplastika után 2–4 héttel kezdhető a sporttevékenység. Műtét után kb. 3 hónap múlva javasolt az alkalmasság megadása.
2. Ha a csúcsgrádiens állandóan > 40 Hgmm, a korrekció előtti ajánlás érvényes.
3. Súlyos pulmonalis inkompetencia esetén, jelentős jobb kamra megnagyobbodással, csak támogató és adminisztratív munkakörben alkalmas.
Bal kamra kiáramlási pálya obstrukcióját leggyakrabban az aorta billentyű rendellenességei okozzák, kisebb számban fordul elő sub- vagy supravalvularis stenosis vagy obstructív hypertrophiás cardiomyopathia. Normális aorta méretek: 40 (38 nő) mm alatt.
a) Unicuspidalis aorta billentyű – egyéves kor előtt fatális kimenetelű.
b) Bicusbidalis aorta billentyű esetben az AS csak felnőtt korban jelentkezik, amikor a kóros billentyűkön létrejövő turbulens áramlás következtében fibrosis, kalcifikáció jön létre. A stenosis mértékétől – következményes cardialis eltérésektől függően műtéti megoldás szükséges. Alkalmasság megítélése egyezik a szerzett AS-sal.
Leggyakoribb oka a reumás láz és a degeneratív billentyűbetegség. A cukorbetegség és hypercholesterinaemia fokozza a degeneratív AS kialakulásának rizikóját.
1. Enyhe AS (haemodinamikailag nem szignifikáns AS) esetén a társbetegségek és a rizikófaktorok (pl. hypertonia, hypercholesterinaemia, DM) kezelése történik. (átlagos Doppler grádiens 25 Hgmm alatt; csúcsgrádiens 40 Hgmm alatt), ha az EKG szabályos, a terhelési tolerancia normális, nincs terheléssel összefüggő mellkasi fájdalom, syncope vagy tünetet okozó pitvari/kamrai tacharrythmia, akkor az AS vonatkozásában alkalmas.
2. Hemodinamkiailag szignifikáns AS koncentrikus balkamra-hypertrophiához vezet, diastolés dysfunkcióval társul. Amikor a bal kamra már nem tudja kompenzálni a nyomásterhelést, kitágul és a szívizom kontraktilitása csökken, a tágult bal kamra szekunder mitralis insufficienciát okoz. A nyugalmi perctérforgat (cardiac output) általában megtartott, de terhelésre nem növekszik az igényeknek megfelelően.
Súlyosbítja az állapotot a bal pitvari szisztolé kiesése (pitvarfibrilláció), gyorsan romló bal kamra pumpafunkciót okozhat. A folyamat előrehaladtával a nyugalmi perctérfogat is csökken, ezáltal az AS nyomásgrádiense is alacsonyabb lesz, ami nem az AS javulását, hanem a bal kamra kimerülését jelzi. Ezért a nyomás grádiens önmagában már nem megfelelő mutatója az AS mértékének. Terápia: műtét. Ilyen középsúlyos, súlyos AS esetén a műtét elvégzéséig alkalmatlan.
3. Sikeres bioprotézis (biológiai billentyű) műtét után, normál pumpafunkcióval, kezelésre jól reagáló kísérőbetegségekkel (hypertonia, balkamra hypertrophia) és egyéb kizáró társbetegségek hiánya esetén alkamas.
4. Szívműtét után, függetlenül a beültetett billentyű jellegétől, csökkent pumpafunkció (EF < 50%), illetve egyéb reziduális cardialis eltérések és társbetegségek esetén támogató és adminisztratív szerepkörben alkalmas.
5. Szívműtét után mechanikus műbillentyűvel antikoaguláns terápia szükséges, mivel ez esetben kizárólag K vitamin antagonisták adhatók (Syncumar, Marfarin) beavatkozó szerepkörben alkalmatlan, de támogató és adminisztratív szerepkörben alkalmas.
6. Billentyű plasztika, percutan aorta ballon valvulotomia esetén csak támogató és adminisztratív szerepkörben alkalmas.
Coarctatio aortae (aorta szűkületet jelent, veleszületett szívhiba)
Leggyakoribb formája az aortaív distalis szakaszán, a bal a. subclavia eredése után, a ductus arteriosus (Botalli) aortába csatlakozásával szemben körülírt aortaszűkület. Sokkal ritkább előfordulási forma, hogy az aortaív hosszabb szakasza hypoplasiás a ductus arteriosus és az anulus között (praeductalis típus), illetve a ductus arteriosustól distálra terjedő hypoplasia (postductalis típus). Terápia: katéteres tágítás. A műtéti indikációt és idejét a szűkület előtti nyomás fokozódás mértéke adja és gyerekkorban megtörténik.
1. Körülírt coarctatio aortae esetén minden szerepkörben alkalmas.
2. Praeductalis és postductalis coarctatio aortae esetén nem alkalmas.
Etiológiája jórészt egyezik az aorta stenosissal.
A MS emelkedett bal pitvari, pulmonális vénás, majd pulmonális artériás, következményes jobb szívfél terhelést okoz. A bal kamra közvetlenül nem érintett.
A MS súlyosságát a billentyűfelszín (area), a diasztolés átlag-grádiens és a pulmonális nyomás alapján állapítjuk meg. Az area normál értéke 4–6 cm2
1. Enyhe MS (area > 1,5 cm2 négyzetcentiméter, átlagos gradiens 5 Hgmm alatt) sinus ritmus esetén, ha a csúcs artéria pulmonalis systolés nyomás < 50 Hgmm terhelés alatt, minden szerepkörben alkalmas.
2. Közepesen súlyos MS (area 1–1,5 cm2, átlagos gradiens 5–10 Hgmm) támogató és adminisztratív szerepkörben alkalmas.
3. Súlyos MS (area < 1 cm2, átlagos gradiens > 10 Hgmm, a pulmonális nyomás > 60 Hgmm) alkalmatlan a minősítés.
4. Mitrális bioprotézis esetén, ha nem szükséges antikoaguláns kezelés, normális a billentyű funkció és a bal kamra funkció ≥ 50%, valamint nincs kizáró társbetegsége, akkor minden szerepkörben alkamas.
5. Szívműtét után mechanikus műbillentyűvel antikoaguláns terápia szükséges, mivel ez esetben kizárólag K vitamin antagonisták adhatók (Syncumar, Marfarin) beavatkozó szerepkörben alkalmatlan, de támogató és adminisztratív szerepkörben alkalmas.
6. Billentyű plasztika, percutan mitralis ballon valvulotomia (PMBV) esetén csak támogató és adminisztratív szerepkörben alkalmas.
Mitralis billentyű regurgitatio / Mitralis billentyű Insufficientia (MR / MI)
Az Európai Kardiológus Társaság 2007-es ajánlása szerint etiológia alapján 3 típusa van: organikus, ischaemiás és funkcionális.
A mitralis regurgitatio legtipusosabb hallgatózási lelete egy holoszisztolés fúvó jellegű zörej, punctum maximuma a szívcsúcson hallható és a bal hónalj felé vezetődik.
1. Enyhe és közepesen súlyos MR esetén, sinus ritmus mellett, normál BK méret és funkció, normál pulmonalis systolés nyomás mellett, valamint kezelt kiváltó/társuló betegségek mellett alkalmas. A társuló betegség a MR során a bal pitvari terhelés következtében a pitvarfibrilláció vagy pitvari fluttern (PF) gyakori. Erre vonatkozó ajánlást lsd. ritmuszavaroknál.
2. Enyhe-közepes MR, sinus ritmus, normál nyugalmi BK funkció és enyhén tágult bal kamra (< 60 mm) esetén csak támogató és adminisztratív szerepkörben alkalmas.
3. Súlyos MR és definitív BK dilatáció (> 65 mm), pulmonális hypertenzió vagy bármely fokú BK systolés dysfunctio nyugalomban, alkalmatlan.
Aorta billentyű regurgitáció / aorta billentyű insufficientia (AR / AI) Az aorta billentyű elégtelensége
Az AI bal kamra volumen-terheléssel jár, excentrikus hipertrófiát okoz és a balkamra-dilatáció és a balkamra-hipertrófia egyszerre van jelen.
Fizikális jele: protomesodiastolés szívzörej, punktum max. a bal parasternális III. bordaközben.
Magas systolés és alacsony diastolés vérnyomás értékek jellemzőek.
Krónikus AI esetében, AS-hoz hasonlóan, általában egy hosszú, tünetmentes periódus előzi meg a panaszok kialakulását. Ha normális a balkamra funkció, a hirtelen halál ritka és a betegség progressziója lassú.
1. Enyhe-középsúlyos AI esetén (AI: jelzett, Io, IIo) mellett ha az ejekciós frakció normális minden szerepkör engedélyezhető.
2. Bármely fokú aorta insufficientia mellett ha a bal kamra ejekciós frakció < 50% támogató és adminisztratív szerepkör engedélyezhető.
3. Súlyos AI (AI: IIIo, IVo) mellett a bal kamra ejekciós frakció < 50%, a bal kamra végdiasztolés átmérő > 65 mm esetén alkalmatlan.
Bicuspidalis aorta billentyű aorta gyök dilatációval
1. Bicuspidalis aorta billentyűvel, ha nincs aorta gyök dilatáció (< 40 mm ), nincs szignifikáns AS és AI, alkalmas.
2. Bicuspidális aorta billentyű és dilatált aorta gyök (40–45 mm) esetén támogató és adminisztratív szerepkörben alkalmas, beavatkozó szerepkörben nem.
3. Bicuspidalis aorta billentyű és dilatált aorta gyök (< 45mm) esetén csak támogató szerepkörben alkalmas.
Tricuspidalis billentyű regurgitació/ insufficientia (TR / TI)
1. Elsődleges TI, súlyosságától függetlenül, normál jobb kamra funkcióval, ha nem észlelhető a jobb pitvari nyomásemelkedés (< 20 Hgmm) vagy jobb kamra systolés nyomásfokozódás, alkalmas.
Tricuspidalis stenosis (TS)
1. Izolált TS esetén tünetmentes tűzoltónál negatív terheléses vizsgálat mellett alkalmas.
Többszörös billentyű betegség esetén, billentyű műtétet követően, amennyiben a járulékos és a társuló betegségek nem zárják ki csak támogató és adminisztratív szerepkörben lehet alkalmas.
HYPERTROPHIÁS CARDIOMYOPATHIA ÉS EGYÉB CARDIOMYOPATHIÁK MITRALIS PROLAPSUS SYNDROMA, MYOCARDITIS ÉS MARFAN-SYNDROMA
Hypertrophiás cardiomyopathia (HCM)
Örökletes szívbetegség, amelyre jellemző a szarkomer proteinek mutációja, enyhe vagy súlyos hipertrófiával (általában septalis), kötőszövet szaporulattal és miofibrilláris rendezetlenséggel. Jellemzője lehet a bal kamra kiáramlási obstrukciója. Jellemzője hogy fokozott a malignus ritmuszavarok kialakulásának valószínűsége, így a következményes hirtelen szívhalál. A mortalitás maximuma a serdülő, illetve kamaszkorban van.
A kórkép nem összekeverendő a szekunder bal kamra hypertrophiával, mely hypertonia, illetve billentyű betegségek következtében alakul ki!
1. Örökletes HCM betegség esetén minden munkakörben alkalmatlan.
Új szindróma, két rétegű bal kamra, rendellenes trabekulák, aritmia-szisztolés diszfunkció. A szív MR ad jobb diagnózist. Csak tünetmentesen alkalmas támogató és adminisztratív szerepkörben.
Mitralis prolapsus syndroma (MPS)
Minden szerepkör engedélyezhető, ha a MPS mellett nincs az alkalmasságot kizáró kiváltó vagy járulékos cardialis eltérés.
1. Myocarditis gyanúja vagy fennállása esetén alkalmatlan a klinikai manifesztáció megszűnése után 6 hónapig.
2. Ezt követően alkalmas, ha:
– Bal kamra funkció, falmozgás és a szívüregi dimenziók a normál értékeket mutatják (echocardiographiával és/vagy izotóp vizsgálattal nyugalomban és terhelés alatt).
– Klinikailag releváns arrythmia, mint frekvens és/vagy komplex repetitív kamrai vagy supraventricularis ectopia sem a Holter vizsgálattal, sem a terheléses teszt alatt nem jelentkezik.
– A gyulladás szérum markerei és a szívelégtelenség normalizálódott.
– 12 elvezetéses EKG normalizálódott. Perzisztens minor EKG eltérések pl. ST-T változás nem jelentenek alkalmatlanságot.
1. Marfan-syndroma esetén csak támogató vagy adminisztratív szerepkörben alkalmas, ha nem áll fenn egy vagy több az alábbi tényezők közül:
– aorta gyök dilatáció (átmérő < 40 mm, nőkön 38 mm)
– közepes-, súlyos mitralis regurgitatio
– aortagyök tágulat-disszekció-aneurizma-szerű képletek a descendensben is
– családban hirtelen halál vagy aorta dissectio a Marfan-syndroma rokonok között
– ectopia lentis, FBN1 mutáció
Echokardiográfiás/MRA kontroll vizsgálat félévente ajánlott.
2. Aorta gyök dilatáció esetén (transzverzális átmérő > 40 mm), megelőző sebészi aorta gyök rekonstrukció esetén, az aorta vagy más artéria krónikus dissectiója esetén, közepes-súlyos mitralis regurgitatio vagy családban előforduló dissectio, hirtelen halál esetén – csak támogató szerepkörben alkalmas.
3. Aorta regurgitatio esetén a megítélést ld. a vonatkozó fejezetben.
Ehlers-Danlos-syndroma vascularis formája esetén alkalmatlan a minősítés.
Aritmogén jobbkamrai diszplázia (ARVD)
Az aritmogén jobbkamrai diszplázia öröklődő szívizombetegség, a szívizom kötőszövetes átalakulásával, férfi dominanciával, 1/2500-5000 incidenciával. A malignus aritmiákat a fizikai terhelés provokálhatja, hirtelen szívhalál esélyét növeli, illetve a betegség progresszióját fokozza. Igazolt ARVD-ben szenvedő betegeknél szoros utánkövetés javasolt, a minősítés alkalmatlan. Terápia: beültethető cardioverter defibrillátor (ICD).
Egyéb myocardium betegségek
(Pl. Dilatatív cardiomyopathia, Elsődleges nem hypertrophiás restrictív cardiomyopathia, Systemas infiltratív betegségek másodlagos myocardium éintettséggel)
1. Csak támogató szerepkörben lehet alkalmas a cardialis állapottól, bal kamra ejekciós frakciótól, a kiváltó és járulékos kórképektől függően.
1. Pericarditis acut fázisában függetlenül az etiológiától, alkalmatlan.
– Az acut állapot rendeződése után – echocardiographiával nincs pericardiális folyadék, gyulladásos szérum markerek normalizálódtak – alkalmas minősítés adható.
– Ha a pericarditis myocardiális érintettséggel is szövődött, a myocarditisnek megfelelő ajánlást kell figyelembe venni.
– Krónikus pericardium betegség esetén alkalmatlan.
1. Ha a hivatásos állományú vérnyomása (a vérnyomásmérésre vonatkozó ajánlások betartása mellett) 140/90 Hgmm felett van, a „fehér köpeny” magasvérnyomás-betegség kizárandó. Ha a nyugalmi vérnyomás érték 140/90 Hgmm alatt van, minden szerepkörben alkalmas.
2. A hypertonia 1-es stádiuma esetén (140–159 / 90–99 Hgmm), kísérő szívbetegség nélkül és ha antihypertensív terápia beállításával normál értékek mérhetők minden szerepkörben alkalmas.
3. Súlyos hypertonia (2-es stádium >/= 160/100 Hgmm) célszerv károsodás nélkül beavatkozó szerepkörben alkalmatlan a vérnyomás megfelelő beállításáig.
4. Ha a hypertonia mellett egyéb cardiovascularis megbetegedés is fennáll, annak típusa és súlyossága határozza meg az alkalmasságot.
* Megjegyzendő, hogy a hivatásos állományú számára a fizikai aktivitás fokozása nemcsak hatékony a vérnyomás csökkentése szempontjából, hanem véd a stroke ellen, illetve csökkenti a hypertonia előfordulási gyakoriságát. Tekintettel a már gyermek és serdülők körében is egyre gyakrabban előforduló obesitassal összefüggő hypertoniára, mindenkit ösztönözni kell a rendszeres fizikai aktivitásra.
Coronary Artery Disease (CAD) – Koszorúérbetegség
1. Az enyhe kockázatú csoportba* tartozók esetében minden szerepkör engedélyezhető, ha az alkalmasságot kizáró járulékos eltérés nincs.
2. Fokozott kockázatú csoport esetén csak támogató szerepkörben alkalmas.
3. A betegeknek tisztában kell lenniük a prodromális tünetekkel és a szükséges teendőkkel.
4. Acut myocardialis infarctus (AMI), vagy myocardialis revascularisatio esetén a gyógyulásig nem alkalmas, de a cardialis rehabilitáció alapvető fontosságú. Amennyiben a coronarographia során a revascularisatio sikeres és teljes volt, a szívizom elhalás vagy annak veszélye nem áll fenn, a rehabilitációt követően teljes gyógyulás következik be, azaz jó balkamra funkció nyugalomban (EF > 50%), életkornak megfelelő terhelhetőség, futószalag vagy kerékpár ergométeren (> 8 MET), terhelésre nincs ischaemia és ritmuszavar nem provokálható akkor minden munkakörben alkalmas. Amennyiben a fenti kitételek nem állnak fenn, akkor csak támogató szerepkörben alkalmas. Bypass műtétet követően sebgyógyulásig kerülendő a megerőltető terhelés. Ezt követően az 1. és a 2. pont szerint kell eljárni.
5. Minden CAD-ban szenvedő esetében a rizikó faktorokat agresszíven kezelni kell.
Coronaria arteria spasmus
Többnyire koronária eltérés/betegség alapon, stresszre (dg: dobutamin/adenozin provokáció) lép fel. Ha fizikai terhelés váltja ki, Ca-csatorna blokkoló terápia indokolt.
polyarteritis nodosa, Takayashu, Buerger-kór, egyéb arthritisek biztos gyógyulásáig alkalmatlan a minősítés.
1. Ha a hivatásos állományúnál az MB mellett nyugalomban vagy terhelésre ischaemia nem jön létre, és fizikai teljesítőképessége megfelelő, bármely szerepkörben alkalmas.
2. Ha a MB mellett igazolt myocardialis ischaemia vagy megelőzően AMI fordult elő, akkor a Coronary Artery Disease (CAD) – Koszorúérbetegségben leírtak szerint kell eljárni.
3. Műtéti megoldást követő 6 hónapig alkalmatlan.Műtétet követő tünetmentesség esetén – ha a fizikai terhelhetőség az életkornak és a nemnek megfelel, ischaemia jelei nincsenek – minden szerepkörben alkalmas.
* Enyhe kockázatot jelent a jó balkamra funkció nyugalomban (EF > 50%); életkornak megfelelő terhelhetőség, futószalag vagy kerékpár ergométeren (> 8 MET); terhelésre nincs ischaemia és ritmuszavar nem provokálható; haemodinamikailag jelentős stenosis nem áll fenn; coronarographia során a revascularisatio sikeres és teljes volt. Ez esetben a szívizom elhalás vagy annak veszélye nem áll fenn.
Fokozott kockázatot jelent a csökkent balkamra funkció nyugalomban (EF < 50%), a terhelés indukálta ischaemia vagy kamrai arrythmia, valamint a coronarographiával igazolt szignifikáns stenosis (lumen szűkület > 50%) a fő koronária ágakon.
1. Bradycardia esetén strukturális szívbetegség nélkül- vagy olyan strukturális szívbetegségel, mely során a fizikai aktivitás alatt megfelelően emelkedik a pulzusszám minden szerepkörben alkalmas az esetleges kiváltó vagy járulékos strukturális szívbetegségnek megfelelő korlátozások figyelembevételével. Javasolt kardiológiai kontroll vizsgálat terheléses EKG vizsgálattal kiegészítve, hogy a terhelésre adott chronotrop hatás élettani módon bekövetkezik-e.
2. Syncope, presyncope esetén nem alkalmas az etiológia tisztázásáig és szükség esetén a terápia alkalmazásáig.
3. Arrhythmiával összefüggő tünetek esetén (pl. eszméletzavarok, gyengeség) kezelés szükséges, 2–3 hónapos tünetmentes periódus után – ismételt kontroll vizsgálat negatív eredményével – minden szerepkörben alkalmas.
4. Tünetet okozó sinus tachycardia/bradycardia vagy „inappropriate sinus tachycardia” esetén kezelés szükséges. Ha strukturális szívbetegség kizárható, kezelésre – 2–3 hónap panaszmentes periódus után – minden szerepkörben alkalmas.
5. Pacemaker implantációt követően a beültetést indokló ritmuszavaron kívül más kiváltó vagy járulékos strukturális szívbetegség nincs, mely az alkalmasságot befolyásolja, minden szerepkörben alkalmas. Járulékos kórképek esetén az annak megfelelő korlátozások figyelembevételével kell dönteni az alkalmasságról.
Időszakos palpitatioval járó, más tünetet nem okozó pitvari extrasystolék esetén, ha strukturális szívbetegségre utaló egyéb eltérés nincs, valamennyi szerepkörben alkalmas.
Pitvarfibrilláció, Pitvari flutter (PF)
1. Paroxysmalis PF esetén a ritmuszavar észlelésekor azonnali kardiológiai kezelés szükséges a sinus ritmus visszaállítása céljából. Ha alkalmasságot kizáró más kiváltó vagy járulékos szívbetegség nincs, akkor minden szerepkörben alkalmas.
2. Chronikus normofrekvens PF esetén, strukturális szívbetegség nélkül, ha a kamrafrekvencia változása megfelelően arányos a terheléssel és az antikoaguláns terápia NOAC/DOAC*-al történik akkor minden szerepkörben alkalmas.
3. Járulékos vagy a ritmuszavart kiváltó strukturális szívbetegség mellett (bal kamra ejekciós frakció < 50%, mitralis/aorta billentyű insufficientia, mitralis/aorta billentyű stenosis, dilatált balkamra, ISZB/CAD, terhelési intolerancia) csak támogató szerepkörben alkalmas.
4. Strukturális szívbetegség nélkül, sikeres ablatio vagy sebészi terápia után 2–4 héttel a beavatkozás után minden szerepkörben alkalmas. Ablatiot követően 6 hónapig a ritmuszavarok ismételt megjelenésével számolni kell, mely a (kóros) szívizomsejtek regenerálódásának következménye. Ez esetben is az 1–2. pontban leírtak szerint kell eljárni.
5. K vitamin antagonista (kumarin, warfarin) antikoaguláns terápia mellett beavatkozó szerepkörben alkalmatlan.
NOAC/DOAC (új/direkt típusú oralis antikoagulánsok) a., X. faktor gátlók: apixaban, edoxaban, rivaroxaban b., direkt trombin gátló: dabigatran esetén mivel fix adagolású, alul vagy túl dózírozás veszélye nem áll fenn, így fokozott vérzés veszélyt nem jelent ezért, ezen szerek alkalmazása mellett minden szerepkörben alkalmas minősítés adható. Mindez nem csak a pitvarfibrilláció esetén igaz, hanem a mélyvénás trombózis, tüdőembólia kezelés esetére is.
Sinus csomó reentry, inappropriate sinus tachycardia, pitvari tachycardia
1. Nincs strukturális szívbetegség, kamra frekvencia a normálhoz hasonlóan változik (emelkedik vagy csökken a terhelési szinttől függően hasonlóan a normál sinus válaszhoz) terápia mellett/vagy anélkül minden szerepkörben alkalmas.
2. Strukturális szívbetegség esetén az annak megfelelő korlátozások mellett alkalmas.
3. Sikeres ablatio után strukturális szívbetegség nélkül minden szerepkörben alkalmas 2–4 héttel a beavatkozás után.
AV junctionalis escape ütés / ritmus
1. Hasonló minta tünetekkel járó sinus csomó dysfunctio esetén.
AV junctionalis extrasystole
1. Időszakos palpitatioval járó, más tünetet nem okozó extrasystolék esetén, ha strukturális szívbetegségre utaló egyéb eltérés nincs, valamennyi szerepkörben alkalmas.
Nem paroxysmalis AV junctionalis tachycardia (junctionalis ectopiás tachycardia)
1. Strukturális szívbetegség vagy tünetek nélkül, amennyiben a kamrafrekvencia válasz egy adott terhelési szinten a normális sinus válasznak megfelelő – terápia mellett vagy anélkül – minden szerepkörben alkalmas.
2. Tünetmentes, de strukturális szívbetegség esetén vagy nem megfelelő kamrafrekvencia válasz esetén csak támogató szerepkörben alkalmas a szívbetegség súlyossága illetve kamrafrekvencia változástól függően.
3. Az elvártnál gyorsabb kamrafrekvencia esetén akár strukturális szívbetegség nélkül, vagy azzal – a kamrafrekvencia kezelése szükséges bármely szerepkör esetén. Amennyiben kezelésre ellenőrző vizsgálattal igazolható a megfelelő frekvencia válasz terhelésre, minden szerepkör engedélyezhető a cardialis statusnak megfelelően.
Paroxismalis Supraventricularis tachycardia, AV nodalis reentry tachycardia és AV reentry tachycardia (PSVT, AVnRT)
AV nodalis reentry tachycardia és AV reentry tachycardia rejtett járulékos nyalábbal csak retrograd vezetéssel.
1. Sikeres ablatio után, strukturális szívbetegség nélkül a beavatkozás után néhány nappal minden szerepkörben alkalmas.
Pitvar-kamra járulékos köteggel összefüggő tachycardia (WPW syndroma)
WPW-re utaló EKG eltérések:
– rövid PQ távolság (< 120 ms)
– QRS elején megjelenő delta-hullám
– paroxismalis tachycardia megjelenése
A sikeres ablatiot követően négy héttel recidíva hiányában minden szerepkörben alkalmas.
1. Időszakos palpitatioval járó, más tünetet nem okozó extrasystolék esetén, ha strukturális szívbetegségre utaló egyéb eltérés nincs, valamennyi szerepkörben alkalmas.
2. Kapcsolt vagy többgócú VES aritmia esetén kardiológiai kivizsgálás, véleményezés szükséges, annak eredménye alapján kell az alkalmasságról dönteni.
Nonsustained (NSVT), sustained (SVT) vagy polymorph VT, Katecholaminerg Polymorph Ventricularis Tachycardia (CPVT), Brugada syndroma és azok kiváltó vagy járulékos kórképei miatt életet veszélyeztető állapot. Kardiológiai vizsgálat és kezelés (elektrofiziológia) szükséges, de csak támogató vagy adminisztratív szerepkörben alkalmas.
Kamrafibrilláció, st. post reanimationem, Beültethető cardioverter defibrillátor (ICD)
ICD-vel tűzoltó csak támogató szerepkörben alkalmas, ha neurológiai szempontból állapota alkalmassá teszi.
Tünetmentes tűzoltó, strukturális szívbetegség nélkül, ha az I. fokú AV blokk terhelésre nem romlik, minden szerepkörben alkalmas. Járulékos szívbetegség esetén annak típusa és súlyossága szabja meg a korlátozás mértékét.
1. Pacemaker beültetése indokolt. Pacemaker implantációt követően a beültetést indokló ritmuszavaron kívül más kiváltó vagy járulékos strukturális szívbetegség nincs, mely az alkalmasságot befolyásolja, minden szerepkörben alkalmas. Járulékos kórképek esetén az annak megfelelő korlátozások figyelembevételével kell dönteni az alkalmasságról.
Jobb Tawara-szár-blokk (JTSZB), bal Tawara-szár-blokk (BTSZB)
1. Ha strukturális szívbetegségre utaló egyéb eltérés nincs, valamennyi szerepkörben alkalmas.
2. Járulékos vagy az ingervezetési zavart kiváltó strukturális szívbetegség mellett (bal kamra ejekciós frakció <50%, mitralis/aorta billentyű insufficientia, mitralis/aorta billentyű stenosis, dilatált balkamra, ISZB/CAD, terhelési intolerancia) csak támogató szerepkörben alkalmas.
Örökletes arrythmia syndromák
Hosszú QT syndroma (LQTs)
1. Csak támogató szerepkörben alkalmas
2. SQTs esetén (QTc < 320 ms) csak támogató szerepkörben alkalmas.
A commotio cordis tompa, nem penetráló, általában ártalmatlannak tűnő mellkasi ütés a borda-, sternum- vagy a szív strukturális sérülése nélkül. Kamrafibrillációt válthat ki, így a hirtelen szívhalál kockázatával járhat.
1. Kamrafibrillációval járó commotio cordist követően kardiológiai kivizsgálás szükséges.
2. Commotio cordist követően amennyiben strukturális szívbetegség nem igazolódik minden szerepkörben alkalmas.
Potenciálisan halálos, de jól kezelhető állapotok. Csak a genetikai pozitivitás esetén, manifesztáció híján ne hozzunk alkalmatlan döntést. Csak támogató szerepkörben lehet alkalmas.
3. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv
Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollja
A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél végzett fizikai alkalmasságvizsgálatok jogszabályi hátterét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet), illetve jelen Fizikai Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll (a továbbiakban: Fizikai Protokoll) határozza meg.
A Fizikai Protokoll a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állománya felvételi és időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatai végrehajtásának részletes leírását tartalmazó, az ilyen tevékenységben résztvevők szakmai munkavégzésének alapdokumentuma. A Fizikai Protokoll az alkalmasságvizsgálatok végzésével kapcsolatos minden információt tartalmaz. Meghatározza az egyes alkalmasságvizsgálatokkal kapcsolatos elvárásokat, a vizsgálati módszertant és a minősítés kialakításának szabályait. A fizikai alkalmasságvizsgálatot első és másodfokon a rendvédelmi szerv vezetője által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kijelölés szerinti sportszakember, sport szakmai gyakorlat vagy felmérésben szerzett 2 éves gyakorlattal rendelkező személy végezi.
A fizikai alkalmasságvizsgálaton résztvevőket életkor alapján négy korcsoportba kell sorolni a következők szerint:
a) I. korcsoport: 29 éves korig,
b) II. korcsoport: 30–39 éves kor között,
c) III. korcsoport: 40–49 éves kor között,
d) IV. korcsoport: 50 év és afeletti életkor.
A besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.
A fizikai alkalmasságvizsgálat típusai
Az alkalmasságvizsgálat lehet
a) a hivatásos állományba kinevezést megelőző,
b) a véglegesítés előtti,
c) a kategória-váltáshoz kapcsolódó,
d) a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző,
e) a külszolgálathoz kapcsolódó,
h) az ismételt alkalmasságvizsgálat.
A hivatásos állomány tagja a fizikai alkalmasságvizsgálaton akkor vehet részt, ha rendelkezik 30 éves életkor alatt három éven belül, 30 éves életkor felett két éven belül elvégzett egészségi alkalmasságvizsgálaton szerzett „Egészségileg alkalmas” minősítéssel.
Fizikai alkalmasságvizsgálaton csak az a hivatásos állományba jelentkező vehet részt, aki írásbeli nyilatkozat alapján önként, saját felelősségére vállalja az előírt feladatok végrehajtását, és – a hivatásos állományba kinevezést megelőző fizikai alkalmasságvizsgálat esetében – rendelkezik háziorvosi igazolással.
A fizikai alkalmasságvizsgálat során elsőként a minimumfeltételeknek való megfelelés, majd a kategóriafeltételek teljesítése kerül ellenőrzésre.
A fizikai alkalmasságvizsgálat során elvégzett gyakorlatok végrehajtásának értékelése pontozással történik.
Az illeszkedésvizsgálat részét képező fizikai szintfelmérés során kapott pontszámok mentén a vizsgálati személyek sorrendbe rendezhetők.
Ha a hivatásos állomány tagjának alkalmasságvizsgálata során a sportszakember a vizsgált személy fizikai állapotában az alkalmasságot kedvezőtlenül befolyásoló változásokat tapasztal, gondozási, fejlesztési programot javasol azok kiküszöbölésére.
IV. A FIZIKAI ALKALMASSÁGVIZSGÁLATOK RENDSZERE
A minimumfeltétel azon fizikai alkalmassági kategória követelmény, amelynek a rendelet alapján minden hivatásos állományban lévő személynek meg kell felelnie. A minimumfeltételek vizsgálata minden esetben megelőzi a kategóriafeltételek vizsgálatát. A minimumfeltételeket a Fizikai Protokoll 1. függelék tartalmazza.
A kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálat
A kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálat, egy hat gyakorlatból álló, az adminisztratív/hatósági szolgálati beosztások mellé rendelt kategóriafeltételeknek való megfelelést vizsgáló felmérési rendszer. A vizsgálat elsődleges célja, elbírálni, hogy az egyén az adott szolgálati beosztás betöltésére fizikai szempontból alkalmas. A vizsgálat további célja, hogy meghatározásra kerüljenek azon fizikai komponensek, amelyek vonatkozásában a hivatásos állomány tagja fejleszthető vagy fejlesztése indokolt. Az adminisztratív vagy hatósági feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztás, olyan nagyrészt belső térben végzett szellemi munkával, alapvetően hivatali rendben történő szolgálatteljesítéssel jár, mely könnyű vagy közepesen nehéz fizikai és pszichikai megterheléssel jár.
A tűzoltó szakmai képzésre történő felvételt megelőző fizikai alkalmasságvizsgálat
A képzésre történő felvételt megelőző alkalmasságvizsgálat célja annak eldöntése, hogy a jelentkező, a vizsgálaton elért eredményei alapján későbbiekben a hivatásos szolgálatra alkalmas lehet-e. Az alkalmasságvizsgálat további célja, hogy meghatározásra kerüljenek azon fizikai komponensek, amelyek vonatkozásában a hivatásos állomány tagja a képzés során fejleszthető vagy fejlesztése indokolt.
A tűzoltó akadálypálya, egy négy feladatból álló, a beavatkozó/intézkedő szolgálati beosztások mellé rendelt kategóriafeltételeknek való megfelelést vizsgáló felmérési rendszer. A vizsgálat elsődleges célja, elbírálni, hogy az egyén az adott szolgálati beosztás betöltésére fizikai szempontból alkalmas-e. A vizsgálat további célja, hogy meghatározásra kerüljenek azon fizikai komponensek, amelyek vonatkozásában a hivatásos állomány tagja fejleszthető vagy fejlesztése indokolt. A beavatkozó vagy intézkedő szerepkör: a rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó feladatok ellátására rendszeresített olyan szolgálati beosztás, amely közepesen nehéz, illetve nehéz fizikai munkával, fokozott fizikai és pszichés megterheléssel, esetenként zajterheléssel, illetve fokozott balesetveszély lehetőségével jár.
V. KIEGÉSZÍTŐ FIZIKAI ALKALMASSÁGVIZSGÁLAT
A kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtása
a) A II., VI., X. alkalmasságvizsgálati kategóriába besorolt állomány részére a kategóriafeltételek felmérését a kiegészítő erőnléti felmérés teljesítése jelenti.
b) A kategóriafeltételek vizsgálatának végrehajtására a Rendeletben meghatározott minimumfeltételek vizsgálatával egyidejűleg kerül sor. c) A vizsgálat során, az alább felsorolt hat mozgásforma közül két szabadon választott feladatot kell végrehajtani.
d) A vizsgálat helyszínének kiválasztásánál figyelembe kell venni a gyakorlatok eszköz és helyigényét,–a helyi adottságok figyelembevételével – valamint, hogy a felmérés a munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával elvégezhető legyen. A felmérés végrehajtható szervezeti egységek tornatermében, illetve helyi sportlétesítményekben, illetve ezek hiányában megfelelő időjárás esetén, szabadtéren is.
A kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálat mozgásformái
Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás
pálya: tornaterem vagy sportpálya
kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz a talajon (karok vállszélességben, nyújtottan, előrenéző ujjakkal a talajon, törzs egyenes, térd nyújtott, lábak összezárva, fej mérsékelten emelt, előrenéző tekintettel)
első ütem: mindkét kar hajlítása a felkar párhuzamos a talajjal,a törzs egyenes
második ütem: mindkét kar nyújtása (mint a kiinduló helyzetnél)
feladat: 30 másodpercen keresztül folyamatos végrehajtás
értékelés: csak az előírt testhelyzetekben végrehajtott gyakorlatok darabszáma érvényes
eszközfelhasználás: stopperóra
Karhajlítás- és nyújtás függésben (húzódzkodás) nyújtón vagy húzódzkodó állványon
kiinduló helyzet: vállszélességű felső (vagy alsó) fogással függés a nyújtón vagy húzódzkodó állványon
első ütem: karhajlítás, melynek eredményeképp az áll a nyújtóvas fölé kerül
második ütem: karnyújtás kiinduló helyzetbe
feladat: a lehető legtöbbször megismételni a feladatot
értékelés: a meghatározottak szerint végrehajtott ismétlések száma (db)
eszközfelhasználás: nyújtó vagy húzódzkodó állvány
Térdhajlítás álló helyzetben (guggolás)
pálya: tornaterem vagy sportpálya
kiinduló helyzet: állóhelyzet, lábak vállszélességű terpeszben, karok csípőtartásban
első ütem: térdhajlítás, a térd 90 fokos szögben hajlítva, a comb párhuzamos a talajjal
második ütem: emelkedés kiinduló helyzetbe
feladat: 1 percen keresztül folyamatos végrehajtás
értékelés: csak az előírt testhelyzetekben végrehajtott gyakorlatok darabszáma érvényes
eszközfelhasználás: stopperóra
pálya: tornaterem vagy sportpálya
kiinduló helyzet: az ugróvonal mögött álló helyzet
feladat: helyből karlendítéssel, páros lábról történő elrugaszkodással elugrás a legnagyobb távolságra
értékelés: az ugróvonaltól mért legközelebbi talajszintet érintő távolság
eszközfelhasználás: ugrógödör vagy jelzett pálya, talajegyengető szerszám, mérőszalag
Hanyattfekvésből fél felülés
pálya: tornaterem vagy sportpálya
kiinduló helyzet: hanyattfekvés hajlított lábbal (kb. derékszögben), lábfej rögzítése tilos (segédeszközzel, társ segítségével), tarkóra tartás vagy mell előtt keresztben felkarra fogás
első ütem: felülés, a lapocka elhagyja a talajt (a törzs kb. 30 fokos szögben emelkedik)
második ütem: ereszkedés kiinduló helyzetbe
feladat: 1 percen keresztül folyamatos végrehajtás
értékelés: csak az előírt testhelyzetekben végrehajtott gyakorlatok darabszáma érvényes
eszközfelhasználás: stopperóra
pálya: tornaterem vagy sportpálya
kiinduló helyzet: mellső könyöktámasz, törzs egyenes, térd nyújtott, lábak összezárva
feladat: a testhelyzet lehető leghosszabb idejű megtartása
értékelés: csak az előírt testhelyzetekben eltöltött idő érvényes
eszközfelhasználás: stopperóra
A kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálaton elért eredmények értékelése és minősítése
A vizsgálat értékelését a Fizikai Protokoll 4. függelék szerinti általános alkalmasságvizsgálati táblázat alapján kell elvégezni a meghatározott korcsoportok figyelembevételével. „Alkalmas” minősítés feltétele a minimumfeltételeknek és az alkalmasságvizsgálati kategóriához kapcsolódó kategóriafeltételeknek való együttes megfelelés. A kategóriafeltételek minősítését a két választott feladat végrehajtása után a Fizikai Protokoll 2. függelék szerinti pontszámok határozzák meg. Amennyiben az alkalmasságvizsgálaton a kategóriafeltételeket jelentő két választott feladat valamelyikének esetében nem ér el legalább 1 pontot, vagy a résztvevő nem éri el a minimális pontszámot, vagy a minimumfeltételeket nem teljesíti,
1. hivatásos állományba kinevezést megelőző és véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat esetén a minősítése „alkalmatlan”;
2. kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat esetében, „alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra”;
3. időszakos alkalmasságvizsgálat esetén a minősítése „soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges” lehet.
VI. A TŰZOLTÓ SZAKMAI KÉPZÉSRE TÖRTÉNŐ FELVÉTELT MEGELŐZŐ FIZIKAI ALKALMASSÁGVIZSGÁLAT
A tűzoltó szakmai képzésre történő felvételt megelőző fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtása
A felmérés során speciális kategóriafeltételként futással teljesített Cooper-tesztet és a kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálat mozgásformái közül négy szabadon választott feladatot és kell végrehajtani.
A vizsgálat helyszínének kiválasztásánál figyelembe kell venni a gyakorlatok eszköz és helyigényét,–a helyi adottságok figyelembevételével – valamint, hogy a felmérés a munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával elvégezhető legyen. A felmérés végrehajtható szervezeti egységek tornatermében, illetve helyi sportlétesítményekben, illetve ezek hiányában megfelelő időjárás esetén, szabadtéren is.
A tűzoltó szakmai képzésre történő felvételt megelőző fizikai alkalmasságvizsgálat értékelése
A vizsgálat értékelését a Fizikai Protokoll 2. függelék szerinti táblázat alapján kell elvégezni a meghatározott korcsoportok figyelembevételével.
A tűzoltó szakmai képzésre történő felvételt megelőző fizikai alkalmasságvizsgálaton elért eredmények minősítése
„Alkalmas” minősítés adható a minimumfeltételek teljesítése és a kategóriafeltételeket jelentő négy választott feladat végrehajtása után a Fizikai Protokoll 2. függelék szerinti tűzoltó szakmai képzésre jelentkezőkre vonatkozó táblázatban szereplő pontszám elérése esetén. Amennyiben az alkalmasságvizsgálaton a kategóriafeltételeket jelentő négy választott feladat valamelyikének esetében nem éri el legalább 1 pontot, vagy a résztvevő nem éri el a minimális pontszámot, vagy a minimumfeltételeket nem teljesíti minősítése „alkalmatlan”.
VII. TŰZOLTÓ AKADÁLYPÁLYA
A tűzoltó akadálypálya végrehajtásának szabályai
A III., VII., XI. alkalmasságvizsgálati kategóriába besorolt állomány részére a kategóriafeltételek felmérését a tűzoltó akadálypálya teljesítése jelenti.
Az akadálypálya teljesítése a feladatok megadott sorrendben való végrehajtásával történik a lehető legrövidebb időn belül.
A feladatokat teljes védőfelszerelésben (rendszeresített tűzoltó védőkabát, védőnadrág, csizma, sisak, munkavédelmi kesztyű), folyamatos mozgással, munkatempóban, nem futva, szerelési feladatként kell végrehajtani.
a) I–II. korcsoport számára légzőkészülék használatával,
b) III. korcsoport számára légzőkészülék viselésével (álarc nélkül),
c) IV. korcsoport számára légzőkészülék nélkül történik.
Az akadálypályát elsősorban a tűzoltó laktanyában kell végrehajtani, de a laktanya adottságaiból kifolyólag végrehajtható külső helyszínen is.
Tűzoltó akadálypálya végrehajtásának eszközei
a) fellépő (2 db tömlőhíd vagy fadoboz vagy zsámoly kb. 25 cm magas),
b) 1 db 50 kg-os, homokkal töltött zsák,
e) 1 db sugárcső, 1 db osztó,
g) 1 db tömlőtartó kötél.
Tűzoltó akadálypálya felmérés végrehajtása
Kiinduló helyzet: álló-helyzet a kezdőpont bójája mögött
1. feladat: a tűzoltó a kezdőpont bójájától indulva 10 méter megtétele után 2 db „B” tömlőt vesz fel és 40 métert tesz meg a bóját megkerülve. Ezután a tömlőket leteszi, felvesz 2 db „C” tömlőt, majd ismét megtesz 40 métert. Ezután a tömlőkkel a kezében egy lépcsőfokon (lehet fadoboz, 2 db tömlőhíd egymásra rakva vagy zsámoly is kb. 25 cm magas) huszonötször lép fel és le után-lépéssel, majd a tömlőket leteszi és visszamegy a kezdőpont bójához.
2. feladat: a tűzoltó a kezdőkör bójájától indulva 10 méter megtétele után egy 50 kg-os, homokkal töltött zsákot húz a haladási iránynak háttal haladva. A bóják körül 80 métert (két kör) tesz meg, majd a zsák letétele után visszamegy a kezdőpont bójájához.
3. feladat: a tűzoltó a kezdőpont bójától indulva 10 méter megtétele után alapvezetéket szerel úgy, hogy a tömlőket egyesével kigurítja, kifekteti, összekapcsolja és felkapcsolja a harmadik „B” tömlő végére az osztót. A tűzoltó visszamegy a 10 méteres bójához, ahol az első sugár felszereléseit az osztóhoz viszi, itt kigurítja és összekapcsolja az első sugár valamennyi kapcsát és kifekteti azt. Ezután visszamegy a kezdőpont bójához.
4. feladat: a tűzoltó a kezdőpont bójájától indulva 10 méter megtétele után az épületen belül természetes feljárón keresztül fel kell hatolni az első emeleti ablakhoz (terasz stb. adottságtól függően). Ezt követően sugárcső-kötél segítségével felhúz 2 db – tömlőtartó kötéllel összekötött – „C” tekercstömlőt. A feladatnak és az időmérésnek a tömlők emeleti padlóra érkezésekor van vége.
A tűzoltó akadálypálya értékelése
A vizsgálat értékelését a Fizikai Protokoll 3. függelék szerinti táblázat alapján kell elvégezni a meghatározott korcsoportok figyelembevételével.
A tűzoltó akadálypályán elért eredmények minősítése
„Alkalmas” minősítés adható a Rendeletben részletezett minimumfeltételek teljesítése és a kategóriafeltételeket jelentő tűzoltó akadálypálya végrehajtása után a Fizikai Protokoll 4. függelék szerinti tűzoltó akadálypályára vonatkozó táblázatban szereplő pontszám elérése esetén. Amennyiben az alkalmasságvizsgálaton a résztvevő nem éri el a minimális pontszámot, vagy a minimumfeltételeket nem teljesíti, az alábbi minősítések adhatók.
1. Hivatásos állományba kinevezést megelőző és véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat esetén a minősítése „alkalmatlan”;
2. kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat esetében „alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra”;
3. időszakos alkalmasságvizsgálat esetén a minősítése „soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges” lehet.
1. függelék az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasítás 3. mellékletéhez
Fizikai minimumfeltételek
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
1. |
Korosztályok: |
18–29 év |
30–39 év |
40–49 év |
50 év felett |
2. |
Nemek: |
férfiak |
nők |
férfiak |
nők |
férfiak |
nők |
férfiak |
nők |
3. |
Cooper-teszt futásban (választható)
a) pálya: sportpálya vagy sík területen, kimért, belátható pálya
b) kiinduló helyzet: a rajtvonal mögött álló rajthelyzet
c) feladat: 12 perces futás
d) értékelés: 12 perc alatt megtett távolság méterben |
2100 m |
1800 m |
1800 m |
1500 m |
1500 m |
1200 m |
1250 m |
1050 m |
4. |
Cooper-teszt úszásban (választható)
a) pálya: 25 vagy 50 m-es úszómedence
b) kiinduló helyzet: rajtkövön rajthelyzet vagy medencéből indulás
c) feladat: 12 perces úszás
d) értékelés: 12 perc úszás alatt megtett távolság méterben |
500 m |
450 m |
400 m |
350 m |
350 m |
300 m |
300 m |
250 m |
5. |
Cooper-teszt kerékpár-ergométeren (választható)
a) pálya: kerékpár ergométer
b) kiinduló helyzet: lábak a pedálon
c) feladat: 12 perces kerékpározás
d) értékelés: 12 perces kerékpározás alatt megtett távolság méterben
e) eszközfelhasználás: stopperóra, kerékpár ergométer |
4900 m |
4000 m |
4000 m |
3400 m |
3400 m |
3000 m |
3200 m |
2500 m |
6. |
Cooper-teszt evezős-ergométeren (választható)
a) pálya: evezős ergométer
b) kiinduló helyzet: lábak a pedálon
c) feladat: 12 perces evezés
d) értékelés: 12 perces evezés alatt megtett távolság méterben
e) eszközfelhasználás: stopperóra, evezős ergométer |
2300 m |
2000 m |
2100 m |
1800 m |
1900 m |
1500 m |
1700 m |
1300 m |
2. függelék az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasítás 3. mellékletéhez
A kiegészítő fizikai alkalmasságvizsgálat értékelése
Pont |
Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás
30 másodperc alatt |
Húzódzkodás |
Guggolás 1 perc alatt |
Helyből távolugrás |
Félfelülés |
Plank |
db |
db |
db |
cm |
db |
p:mp |
férfi |
nő |
férfi |
nő |
férfi |
nő |
férfi |
nő |
férfi |
nő |
férfi |
nő |
15 |
35 |
20 |
20 |
15 |
35 |
30 |
250 |
220 |
55 |
45 |
3:00 |
2:30 |
14 |
33 |
18 |
18 |
14 |
33 |
28 |
245 |
215 |
53 |
43 |
2:51 |
2:21 |
13 |
31 |
16 |
16 |
13 |
31 |
26 |
240 |
210 |
51 |
41 |
2:40 |
2:12 |
12 |
29 |
14 |
14 |
12 |
29 |
24 |
235 |
205 |
49 |
39 |
2:30 |
2:03 |
11 |
27 |
12 |
12 |
11 |
27 |
22 |
230 |
200 |
47 |
37 |
2:20 |
1:54 |
10 |
25 |
10 |
10 |
10 |
25 |
20 |
225 |
195 |
45 |
35 |
2:10 |
1:45 |
9 |
23 |
9 |
9 |
9 |
23 |
18 |
220 |
190 |
43 |
33 |
2:00 |
1:36 |
8 |
21 |
8 |
8 |
8 |
21 |
16 |
215 |
185 |
41 |
31 |
1:50 |
1:27 |
7 |
19 |
7 |
7 |
7 |
19 |
14 |
210 |
180 |
39 |
29 |
1:40 |
1:18 |
6 |
17 |
6 |
6 |
6 |
17 |
12 |
205 |
175 |
37 |
27 |
1:30 |
1:09 |
5 |
15 |
5 |
5 |
5 |
16 |
11 |
200 |
170 |
35 |
25 |
1:20 |
1:00 |
4 |
13 |
4 |
4 |
4 |
15 |
10 |
195 |
165 |
33 |
23 |
1:10 |
0:51 |
3 |
11 |
3 |
3 |
3 |
14 |
9 |
190 |
160 |
31 |
21 |
1:00 |
0:42 |
2 |
9 |
2 |
2 |
2 |
13 |
8 |
185 |
155 |
29 |
19 |
0:50 |
0:33 |
1 |
7 |
1 |
1 |
1 |
12 |
7 |
180 |
150 |
27 |
17 |
0:40 |
0:24 |
3. függelék az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasítás 3. mellékletéhez
A tűzoltó akadálypálya értékelése
Pont |
I. korcsoport |
II. korcsoport |
III. korcsoport |
IV. korcsoport |
100 |
9:00 |
10:00 |
11:00 |
11:00 |
99 |
9:06 |
10:06 |
11:06 |
11:06 |
98 |
9:12 |
10:12 |
11:12 |
11:12 |
97 |
9:18 |
10:18 |
11:18 |
11:18 |
96 |
9:24 |
10:24 |
11:24 |
11:24 |
95 |
9:30 |
10:30 |
11:30 |
11:30 |
94 |
9:36 |
10:36 |
11:36 |
11:36 |
93 |
9:42 |
10:42 |
11:42 |
11:42 |
92 |
9:48 |
10:48 |
11:48 |
11:48 |
91 |
9:54 |
10:54 |
11:54 |
11:54 |
90 |
10:00 |
11:00 |
12:00 |
12:00 |
89 |
10:06 |
11:06 |
12:06 |
12:06 |
88 |
10:12 |
11:12 |
12:12 |
12:12 |
87 |
10:18 |
11:18 |
12:18 |
12:18 |
86 |
10:24 |
11:24 |
12:24 |
12:24 |
85 |
10:30 |
11:30 |
12:30 |
12:30 |
84 |
10:36 |
11:36 |
12:36 |
12:36 |
83 |
10:42 |
11:42 |
12:42 |
12:42 |
82 |
10:48 |
11:48 |
12:48 |
12:48 |
81 |
10:54 |
11:54 |
12:54 |
12:54 |
80 |
11:00 |
12:00 |
13:00 |
13:00 |
79 |
11:06 |
12:06 |
13:06 |
13:06 |
78 |
11:12 |
12:12 |
13:12 |
13:12 |
77 |
11:18 |
12:18 |
13:18 |
13:18 |
76 |
11:24 |
12:24 |
13:24 |
13:24 |
75 |
11:30 |
12:30 |
13:30 |
13:30 |
74 |
11:36 |
12:36 |
13:36 |
13:36 |
73 |
11:42 |
12:42 |
13:42 |
13:42 |
72 |
11:48 |
12:48 |
13:48 |
13:48 |
71 |
11:54 |
12:54 |
13:54 |
13:54 |
70 |
12:00 |
13:00 |
14:00 |
14:00 |
69 |
12:06 |
13:06 |
14:06 |
14:06 |
68 |
12:12 |
13:12 |
14:12 |
14:12 |
67 |
12:18 |
13:18 |
14:18 |
14:18 |
66 |
12:24 |
13:24 |
14:24 |
14:24 |
65 |
12:30 |
13:30 |
14:30 |
14:30 |
64 |
12:36 |
13:36 |
14:36 |
14:36 |
63 |
12:42 |
13:42 |
14:42 |
14:42 |
62 |
12:48 |
13:48 |
14:48 |
14:48 |
61 |
12:54 |
13:54 |
14:54 |
14:54 |
60 |
13:00 |
14:00 |
15:00 |
15:00 |
4. függelék az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasítás 3. mellékletéhez
A fizikai alkalmasságvizsgálatok minősítő táblázatai
1. A kiegészítő alkalmasságvizsgálaton elért pontszámok minősítése
Minősítés |
Besorolás |
I. korcsoport |
II. korcsoport |
III. korcsoport |
IV. korcsoport |
Alkalmas |
Kiváló |
27–30 |
26–30 |
23–30 |
21–30 |
Jó |
23–26 |
21–25 |
19–22 |
15–20 |
Megfelelt |
20–22 |
16–20 |
14–18 |
10–14 |
2. A szakmai képzést megelőző alkalmasságvizsgálaton elért pontszámok minősítése
Minősítés |
Besorolás |
I. korcsoport |
II. korcsoport |
III. korcsoport |
IV. korcsoport |
Alkalmas |
Kiváló |
54–60 |
52–60 |
46–60 |
42–60 |
Jó |
45–53 |
41–51 |
37–45 |
29–41 |
Megfelelt |
40–44 |
32–40 |
28–36 |
20–28 |
Alkalmatlan |
Nem felelt meg |
0–39 |
0–31 |
0–27 |
0–19 |
3. A tűzoltó akadálypálya minősítése
Besorolás |
Minősítés |
I. korcsoport
(18–29 év) |
II. korcsoport
(30–39 év) |
III. korcsoport
(40–49 év)
álarc nélkül |
IV. korcsoport
(50 év felett)
légzőkészülék nélkül |
Kiváló |
Alkalmas |
90–100 |
90–100 |
90–100 |
90–100 |
Jó |
80–89 |
80–89 |
80–89 |
80–89 |
Megfelelt |
60– 79 |
60–79 |
60–79 |
60–79 |
4. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz
…………………………… (a vizsgálatra küldő szerv)
ALKALMASSÁGVIZSGÁLATI ÖSSZESÍTŐ LAP
Betöltött szolgálati beosztás:
Alkalmasságvizsgálati kategóriája:
egészségi*/pszichológiai*/fizikai*
– alkalmasságvizsgálatának és kompetenciavizsgálatának elvégzését a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet 26. § (2) bekezdése alapján ……… évben elrendelem.
– Megállapítom, hogy ……… évben nincs előírt alkalmasságvizsgálat.
……………………………………
személyügyi szerv
* Kívánt rész aláhúzandó!
5. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz
…………………………… (a vizsgálatra küldő szerv)
ALKALMASSÁGVIZSGÁLATRA RENDELŐ LAP
Jelenlegi beosztás és annak alkalmasságvizsgálati kategóriája:
Tervezett beosztás és annak alkalmasságvizsgálati kategóriája:
EGÉSZSÉGI* – pszichológiai* – fizikai*
………** típusú alkalmasságvizsgálatának elvégzését.
első fokú* – másodfokú* – háromfős bizottsági* – felülvizsgálati*
Nevezett munkaköre rendszeresen, naponta legalább 4 órán keresztül képernyős eszköz használatát követeli meg.
……………………………………
elrendelő neve és aláírása
* Kívánt rész aláhúzandó!
** Az eljárás típusának betűjelét a pontozott vonalra kell írni.
a) hivatásos állományba kinevezést megelőző
c) kategória-váltáshoz kapcsolódó
d) vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző
e) külszolgálathoz kapcsolódó
i) a tűzoltó képzésre való felvételt megelőzően
6. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz30
………………………………………… (a vizsgálatra küldő szerv)
Születési hely, idő (év, hó, nap):
Jelenlegi beosztás és kategóriája:
Tervezett beosztás és kategóriája:
– hivatásos állományba kinevezést megelőző*
– kategóriaváltáshoz kapcsolódó*
– vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző*
– külszolgálathoz kapcsolódó*
– a tűzoltóképzésre való felvételt megelőző*
EGÉSZSÉGI* / PSZICHOLÓGIAI* / FIZIKAI*
alkalmasságvizsgálat alapján
…………………………………………………………
A minősítés érvényes ……………………….-ig.
A „korlátozással alkalmas” vagy „ideiglenesen alkalmatlan” minősítés esetén a következő alkalmasságvizsgálatot ……………………………. -ig szükséges elvégezni.
I. A „korlátozással alkalmas” minősítés esetén a korlátozás jellege:
c) egyéb korlátozással: ……………………………,
d) szolgálati beosztást betölthet a ……………………………… kategóriákban.
Az alkalmasság visszanyerése érdekében a következő támogató intézkedések megtételét javasolom:
II. Az elvégzett vizsgálatok alapján az egyén részére az alábbi fejlesztések szükségesek:
………………………………………
vizsgálatot végző
III. Az elvégzett vizsgálatokról, a minősítésről, illetve a jogorvoslati szabályokról szóló részletes tájékoztatást megkaptam.
………………………………………
vizsgált személy
* Kívánt rész aláhúzandó!
7. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz31
fizikai alkalmasságvizsgálaton való részvételhez
Tisztelt Háziorvos Asszony/Úr!
születési hely, idő (év, hó, nap):
társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ száma):
kérem, hivatásos szolgálati jogviszony létesítése előtti fizikai alkalmasságvizsgálaton való részvételemről, fizikai terhelhetőségemről az alábbiak szerint tájékoztatást adni szíveskedjen.
……………………………
jelentkező aláírása
Nevezett, a rendelkezésemre álló egészségi adatok ismeretében a futással teljesített Cooper-tesztből és hat, az általános erőnlétet vizsgáló gyakorlatból
[mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, karhajlítás- és -nyújtás függésben (húzódzkodás) nyújtón vagy húzódzkodó állványon, térdhajlítás álló helyzetben (guggolás), helyből távolugrás, hanyattfekvésből fél felülés, plank (könyöktámasz)]
Jelen egészségi állapotában nevezett fizikai terhelésének orvosi ellenjavallata:
…………………………………
háziorvos aláírása
* Kívánt rész aláhúzandó!
A fizikai alkalmasságvizsgálat során keletkezett adat kezelése a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 107. § (1) bekezdés b) pontja alapján valósul meg. Az adatkezelés célja a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása. 8. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz32
…………………………………………… (a vizsgálatra küldő szerv)
Születési hely, idő (év, hó, nap):
Jelenlegi beosztás és kategóriája:
Tervezett beosztás és kategóriája:
PSZICHOLÓGIAI* / FIZIKAI*
bizottsági vizsgálat alapján
…………………………………………………………………………………
A minősítés érvényes ………………………-ig.
„Alkalmas kategóriaváltással” minősítés esetén a következő kategóriákba tartozó szolgálati beosztásokat láthat el: .…………………………….……………………………
…………………………………
bizottsági tag |
…………………………………
bizottsági tag |
…………………………………
bizottsági tag |
A minősítést megismertem, tájékoztatást kaptam arra vonatkozóan, hogy a bizottsági vizsgálat minősítésével szemben további jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre.
…………………………………
vizsgált személy aláírása
* Kívánt rész aláhúzandó!
9. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz33
vezetői szolgálati beosztásba helyezést megelőző rangsorállításhoz
A(z) ……………………………………………………… (szervezeti egység) előzetes véleményalkotást kezdeményez a(z) ……………………………… a(z) ……………………………… beosztásának betöltése érdekében.
A beosztás betöltéséhez szükséges szakterületek megnevezése, illetve azok súlyozása:
Sorszám |
Szakterület megnevezése |
Súlyozása |
1. |
|
|
2. |
|
|
3. |
|
|
4. |
|
|
Az eljárásba kijelölésre került:
Név, rendfokozat |
Szül. ideje |
Szervezeti egységének és beosztásának megnevezése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kérem, hogy nevezettek meglévő kompetenciatérképe alapján az előzetes véleményalkotást megküldeni szíveskedjen.
……………………………………………
megrendelő neve és aláírása
10. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz34
Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központ Fejléc
vezetői szolgálati beosztásba helyezést megelőző rangsorállításról
A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet, valamint a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet alapján elvégeztük a jelölt kollégák vezetői szolgálati beosztásra történő kinevezést megelőző rangsorállítást. A jogszabálynak megfelelően, az egyéni kompetenciaprofil és az elvárt kompetenciaprofil-összefüggések összevetésével, valamint a megrendelő szerv által jelzett, kiemelt kompetenciák vizsgálata alapján a ……………………………… Vármegyei/Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság ……………………………… beosztásának betöltéséhez a rangsorállítás megtörtént, és az előzetes vélemény a következő:
Tájékoztatom továbbá, hogy a jogszabályok szerint a kinevezésre jogosult vezetőt döntésében a felállított rangsor nem köti. Ha a kinevezésre jogosult vezető a vezetői beosztásba nem az első helyen javasolt személyt nevezi ki, a szolgálati elöljáróját a döntésének indokairól három napon belül írásban tájékoztatja.
…………………………………
alapellátó pszichológus
11. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz35
Szolgálati elöljárói visszajelzés
időszakos alkalmasságvizsgálathoz
a hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálat alatt tanúsított magatartásáról,
szakmai felkészültségéről és teljesítményéről
4. Szolgálati helye és beosztása:
II. A visszajelzést készítő adatai:
2. Szolgálati helye és beosztása:
3. Mióta ismeri a jellemzett személyt:
III. Szolgálati visszajelzés:
A. Munkavégzésének színvonala a megelőző időszakos pszichológiai vizsgálat óta eltelt időtartam értékelése alapján*
1. A feladat végrehajtása során együttműködő igen – nem
2. Munkavégzése fegyelmezett, szabálykövető igen – nem
4. Képes önálló munkavégzésre igen – nem
5. Határozott, magabiztos a tevékenysége során igen – nem
6. Tettei következményeit vállalja igen – nem
7. Munkáját hivatásnak tekinti, a szervezethez lojális igen – nem
8. Igyekszik szakmai ismereteit bővíteni, tudását fejleszteni igen – nem
B. Fegyelmi helyzete a megelőző időszakos pszichológiai vizsgálat óta eltelt időtartam értékelése alapján*
1. Az értékelési időszak alatti fegyelmi elmarasztalások száma:
2. Az értékelési időszak alatti elismerések száma:
3. Munkatársaival való kapcsolata megfelelő – nem megfelelő
4. Szolgálatba lépéskor ápolt, tiszta, kipihent állapotban jelenik meg igen – nem
5. Elöljáróival szemben tanúsított magatartása megfelelő – nem megfelelő
6. Társaival könnyen és jól megérteti magát igen – nem
C. Az értékelt időszakban esetlegesen felmerült pszichológiai vonatkozású problémák leírása
IV. Indokoltság esetén a III. pont szöveges kiegészítése:
V. Az időszakos alkalmasságvizsgálaton vizsgált személy észrevétele:
Kelt: ……………………, 20…. …………… hó ……… nap
………………………………………
vizsgált személy
Kelt: ……………………, 20…. …………… hó ……… nap
………………………………………
szolgálati elöljáró
* Kívánt rész aláhúzandó!
12. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz36
Szolgálati elöljárói értékelés
véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálathoz
a hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálat alatt tanúsított magatartásáról,
szakmai felkészültségéről és teljesítményéről
4. Szolgálati helye és beosztása:
II. A visszajelzést, értékelést készítő adatai:
2. Szolgálati helye és beosztása:
3. Mióta ismeri a jellemzett személyt:
III. Szolgálati értékelés:
A. Társas kapcsolatok értékelése:*
1. Munkatársaival való kapcsolata kiváló – jó – megfelelő – nem megfelelő
2. Törekszik a kollégákkal minél nyitottabb kapcsolat kialakítására igen – nem
3. Zárkózott, visszahúzódó szolgálat ellátása idejében igen – nem
4. Szolgálatba lépéskor ápolt, tiszta, kipihent állapotban jelenik meg igen – nem
5. Elöljáróival szemben tanúsított magatartása kiváló – jó – megfelelő – nem megfelelő
6. Került-e konfliktusba munkatársaival? igen – nem
7. Konfliktusos helyzetekben adekvát módon viselkedik igen – nem
8. Társaival könnyen és jól megérteti magát igen – nem
9. Figyel a társak érzelmi változásaira igen – nem
B. Munkavégzés értékelése:*
1. A kapott parancsokat legjobb tudása szerint hajtja végre igen – nem
2. A rábízott feladatok elvégzésének minősége kiváló – jó – megfelelő – nem megfelelő
3. A feladat végrehajtása során társaival együttműködik igen – nem
4. Munkavégzés során fegyelmezett, szabálykövető igen – nem
5. A technikai eszközöket és berendezéseket megbecsüli, óvja őket igen – nem
6. Képes önálló munkavégzésre igen – nem
7. Határozott, magabiztos a tevékenysége során igen – nem
8. Tettei következményeit minden körülmények között vállalja igen – nem
9. Történt-e munkavégzése során balesete? igen – nem
10. Munkáját hivatásnak tekinti, a szervezethez lojális igen – nem
11. Igyekszik szakmai ismereteit bővíteni, tudását fejleszteni igen – nem
IV. Indokoltság esetén a szolgálati értékelés kiegészítése:
Kelt: ……………………, 20…. …………… hó ……… nap
………………………………….
szolgálati elöljáró
* Kívánt rész aláhúzandó!
13. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz37
Szolgálati elöljárói vélemény
a hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálat alatt tanúsított magatartásáról,
szakmai felkészültségéről és teljesítményéről
soron kívüli alkalmasságvizsgálatra
4. Szolgálati helye és beosztása:
II. A jellemzést készítő adatai:
2. Szolgálati helye és beosztása:
3. Mióta ismeri a jellemzett személyt:
III. A soron kívüli alkalmasságvizsgálatra okot adó körülmény részletes leírása, melyben ki kell térni a szakmai előmenetelére, hivatásos szolgálati jogviszonyának fennállása alatti fegyelmi helyzetére, viselkedésének jellegzetességeire, felettesekkel, munkatársakkal való kapcsolatára, valamint esetleges hangulat- és viselkedésváltozásaira:
IV. Szolgálati jellemzés:
A. Társas kapcsolatok jellemzése:*
1. Munkatársaival való kapcsolata kiváló – jó – megfelelő – nem megfelelő
2. Törekszik a kollégákkal minél nyitottabb kapcsolat kialakítására igen – nem
3. Zárkózott, visszahúzódó szolgálat ellátása idejében igen – nem
4. Szolgálatba lépéskor ápolt, tiszta, kipihent állapotban jelenik meg igen – nem
5. Elöljáróival szemben tanúsított magatartása kiváló – jó – megfelelő – nem megfelelő
6. Került-e konfliktusba munkatársaival? igen – nem
7. Konfliktusos helyzetekben megfelelő módon viselkedik igen – nem
8. Társaival könnyen és jól megérteti magát igen – nem
9. Figyel a társak érzelmi változásaira igen – nem
B. Munkavégzés jellemzése:*
1. A kapott parancsokat legjobb tudása szerint hajtja végre igen – nem
2. A rábízott feladatok elvégzésének minősége kiváló – jó – megfelelő – nem megfelelő
3. A feladat végrehajtása során társaival együttműködik igen – nem
4. Munkavégzés során fegyelmezett, szabálykövető igen – nem
5. A technikai eszközöket és berendezéseket megbecsüli, óvja őket igen – nem
6. Képes önálló munkavégzésre igen – nem
7. Határozott, magabiztos a tevékenysége során igen – nem
8. Tettei következményeit minden körülmények között vállalja igen – nem
9. Történt-e munkavégzése során balesete? igen – nem
10. Munkáját hivatásnak tekinti, a szervezethez lojális igen – nem
11. Igyekszik szakmai ismereteit bővíteni, tudását fejleszteni igen – nem
C. Egyéb a személy munkavégzését és társas kapcsolatai jellemző kiegészítés,
illetve amennyiben a fentiek valamelyike magyarázatot igényelne:
V. Összegző vélemény a jellemzett személyről:
Kelt: ……………………, 20…. …………… hó ……… nap
…………………………………
szolgálati elöljáró
* Kívánt rész aláhúzandó!
14. melléklet az 1/2021. (I. 21.) BM OKF utasításhoz38
ALKALMASSÁGVIZSGÁLATOK ÉRVÉNYESSÉGE
Alkalmasságvizsgálat típusa |
I. fok |
II. fok |
AS |
AN |
AS |
AN |
Kinevezést megelőző |
6 vagy 12 hó |
12 hó |
6 vagy 12 hó |
12 hó |
Véglegesítés előtti |
2 vagy 3 év* |
12 hó |
2 vagy 3 év* |
12 hó |
Kategóriaváltáshoz |
2 vagy 3 év* |
12 hó |
2 vagy 3 év* |
12 hó |
Vezetői beosztáshoz |
2 vagy 3 év* |
12 hó |
2 vagy 3 év* |
12 hó |
Soron kívüli |
2 vagy 3 év* |
1 hó |
2 vagy 3 év* |
1 hó |
Ismételt |
Egyedi döntés |
|
I. fok |
I. fok SKA |
II. fok SKA |
Bizottság |
AS |
SKASZ |
AS |
AN |
AS |
AN |
AS |
Időszakos |
2 vagy 3 év* |
1 hó |
2 vagy 3 év* |
1 hó |
2 vagy 3 év* |
1 hó |
2 vagy 3 év* |
* Rövidebb időszak is meghatározható!
SKASZ: Soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges
SKA: Soron kívüli alkalmasságvizsgálat
