1/2021. (III. 3.) MEKH utasítás

1. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közszolgálati szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2)²

1. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre.

(2) A Szabályzat rendelkezéseit – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – alkalmazni kell a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a Hivatalnál munkaviszonyban álló munkavállalókra is.

(3) Ahol e Szabályzat

(4) A köztisztviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Hivatal hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(5) A Szabályzatban foglaltak teljesítésének elősegítése érdekében a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elkészíti és a Hivatal belső honlapján elektronikusan közzéteszi a Szabályzat alkalmazásához szükséges dokumentumok (a továbbiakban: formanyomtatvány) letölthető változatát, mely dokumentumok használata kötelező.

(6) A Szabályzat jogszabályban nem szabályozott rendelkezéseitől különös méltánylást érdemlő esetben a Hivatal elnöke mérlegelési jogkörében eltérhet.

2. § A felvételi eljárás lehet pályázati eljárás vagy meghívásos eljárás.

3. § (1) Pályázati eljárás indítása esetében a feljegyzést a „Pályázat kezdeményezése” című formanyomtatvány alkalmazásával kell elkészíteni, és csatolni kell hozzá a pályázati kiírás tervezetét, mely dokumentumot az érintett önálló szervezeti egység vezetője a Jogi és Humánpolitikai Főosztály ügyintézőivel együttműködve készíti elő.

(2) Az álláshely betöltésére vonatkozó elnöki engedély birtokában a Jogi és Humánpolitikai Főosztály gondoskodik a Hivatal elnöke által jóváhagyott pályázati kiírás meghirdetéséről. A pályázat benyújtására nyitva álló idő a közzététel napjától számított tíz napnál nem lehet rövidebb.

(3) A pályázati eljárás során beérkezett adatokat a Jogi és Humánpolitikai Főosztály kezeli, további személyeknek hozzáférést a Jogi és Humánpolitikai Főosztály vezetője (a továbbiakban: humánpolitikai vezető) adhat.

(4) A beérkezett pályázati anyagokat a Jogi és Humánpolitikai Főosztály feldolgozza, a pályázatokról igény esetén összefoglalót készít, támogatva ezzel a szakterületet a kiválasztásban. A szakmai szempontú előszűrést az érintett önálló szervezeti egység végzi el. A személyes meghallgatásra kiválasztott jelentkezőket minden esetben az érintett önálló szervezeti egység vezetője és az általa esetileg kijelölt köztisztviselő, valamint a Humánpolitikai Osztály vezetője vagy munkatársa együttesen hallgatja meg. Szükség esetén – az illetékes elnökhelyettes, az ügymenet-folytonossági és biztonsági igazgató vagy a kabinetigazgató javaslatára – külső szakértő is bevonható a kiválasztásba, a személyes meghallgatáson kívül egyéb kiválasztási módszerek is alkalmazhatók.

(5) A szakmai szűrés és a személyes meghallgatás vagy az alkalmazott egyéb kiválasztási módszer eredménye alapján az érintett önálló szervezeti egység vezetője a pályázók között, az elbírálási határidő letelte előtt legkésőbb 3 munkanappal rangsort állít fel.

(6) Eredménytelen vagy sikertelen pályázat esetén az érintett önálló szervezeti egység erre vonatkozó tájékoztatása alapján a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elektronikus levélben értesíti a pályázókat a pályázat eredménytelenségéről vagy saját pályázatuk sikertelenségéről.

4. § A Hivatalnál meghívásos eljárás keretében jogviszonyt létesíteni kívánó jelöltek meghallgatására a Jogi és Humánpolitikai Főosztály koordinálásával, szakmai támogatásával és részvételével kerül sor.

5. § (1) Az érintett önálló szervezeti egység vezetője a felvételi eljárást követően az általa javasolt jelölt (vagy jelöltek) felvételét kezdeményezi

(2) A felvétel jogi, létszám- és bérgazdálkodási, valamint humánpolitikai megfelelősége érdekében a felvételről szóló feljegyzést láttamozza a humánpolitikai vezető, pénzügyileg ellenjegyzi a Gazdasági Főosztály vezetője (a továbbiakban: gazdasági vezető), láttamozza a pénzügyi és üzemeltetési igazgató, ezt követően – az általános elnökhelyettes támogatása után – a felvételről a Hivatal elnöke dönt.

6. § (1) A közszolgálati jogviszony létesítése előtt az alkalmazni kívánt jelölt a Jogi és Humánpolitikai Főosztály által átadott nyomtatványok kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről.

(2) A Jogi és Humánpolitikai Főosztály a közszolgálati munkaszerződés megkötését megelőzően írásban, elektronikus úton tájékoztatja az alkalmazni kívánt jelöltet az összeférhetetlenségi szabályokról, továbbá – amennyiben ez szükséges – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről.

(3) Az alkalmazni kívánt jelölt a Jogi és Humánpolitikai Főosztály rendelkezésére bocsátja a felvételéhez szükséges okiratokat, igazolásokat, bizonyítványokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt, az igazolványképet és az egyéb szükséges dokumentumokat.

(4) A Jogi és Humánpolitikai Főosztály gondoskodik a jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumok (közszolgálati munkaszerződés, esküokmány stb.) elkészítéséről és őrzéséről.

(5) A Jogi és Humánpolitikai Főosztály a munkába álláshoz szükséges intézkedések megtétele érdekében a belépésről elektronikus körlevélben értesíti az érintett szervezeti egységeket (különösen az informatikai és gazdasági területet).

7. § (1) A kiválasztott személy a közszolgálati munkaszerződés megkötését megelőzően köteles a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvényben (a továbbiakban: Küt.), valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben (a továbbiakban: MEKH tv.) meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatban nyilatkozni, melyhez a Jogi és Humánpolitikai Főosztály biztosítja az „Összeférhetetlenségi adatlap” és az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat” című formanyomtatványokat.

(2) Ha a Hivatal elnöke a köztisztviselő összeférhetetlenségét állapítja meg, és a Küt. szerint írásban felszólítja az összeférhetetlenség megszüntetésére, a köztisztviselő köteles a megszüntetést igazoló dokumentumokat legkésőbb a Küt. szerinti harmincnapos határidő leteltéig a Jogi és Humánpolitikai Főosztályon bemutatni. A MEKH tv. szerinti összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó dokumentumokat a MEKH tv.-ben meghatározott határidőig kell a köztisztviselőnek a Jogi és Humánpolitikai Főosztályon bemutatnia.

8. § (1) A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységgel, a közérdekű önkéntes tevékenységgel (gyakorolható tevékenységek) kapcsolatos bejelentéseket, illetve a további jogviszonyra vonatkozó engedélykérelmeket a köztisztviselő – az önálló szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – a Jogi és Humánpolitikai Főosztályon keresztül köteles benyújtani. A kérelmeket a Jogi és Humánpolitikai Főosztály terjeszti az általános elnökhelyettes útján a Hivatal elnöke elé. E bejelentéseket, kérelmeket és a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiadott engedélyeket a Jogi és Humánpolitikai Főosztály tartja nyilván.

(2) A köztisztviselő köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának az engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszony megszűnését haladéktalanul, de legkésőbb a további jogviszony megszűnését követő 5 munkanapon belül.

(3) A Hivatal tevékenységét érintő publikációs tevékenység során a köztisztviselőnek fokozott figyelemmel kell lennie a Küt. 10. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeire, az ilyen tevékenység folytatását előzetesen írásban be kell jelentenie a Kommunikációs Önálló Osztály útján a Hivatal elnöke részére, amennyiben a publikációs tevékenység feladataival is közvetlenül összefügg.

9. § Az álláshelyen ellátandó feladatot a Hivatal elnöke külön szabályzatban határozza meg.

10. § (1) Közszolgálati munkaszerződés módosításának szükségessége esetén az érintett köztisztviselőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője a felettes elnökhelyettes vagy az elnök közvetlen irányítása alatt álló igazgató, egyúttal a humánpolitikai vezető láttamozásával – szükség esetén a gazdasági vezető pénzügyi ellenjegyzésével és a pénzügyi és üzemeltetési igazgató láttamozásával –, valamint az általános elnökhelyettes jóváhagyásával, a Jogi és Humánpolitikai Főosztály útján a „Közszolgálati munkaszerződés módosításának-kezdeményezése”, illetve a „Munkaszerződés módosításának kezdeményezése” című feljegyzésminták megfelelő használatával kezdeményezi a közszolgálati jogviszony módosítását.

(2) Az eljárásra a közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a pénzügyi és üzemeltetési igazgató jóváhagyása, valamint a gazdasági vezető ellenjegyzése abban az esetben szükséges, ha a közszolgálati munkaszerződés módosítása az illetmény, illetve a munkabér változását eredményezi, vagy a kezdeményezés a határozott idejű jogviszony meghosszabbítására vagy határozatlan idejűvé történő módosítására vonatkozik. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály aláírásra előkészíti a közszolgálati munkaszerződés módosítását, és eljuttatja pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági vezető, láttamozásra a pénzügyi és üzemeltetési igazgató, valamint az általános elnökhelyettes, és aláírásra a Hivatal elnöke részére.

(3) Vezetői álláshely betöltésére irányuló közszolgálati munkaszerződés módosítása esetén a köztisztviselő – a közszolgálati munkaszerződése módosítását megelőzően – ismételten köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.

11. § (1) A munkáltató által kezdeményezett jogviszony-megszüntetés esetén a kezdeményező vezető a Hivatal elnökének címzett – az illetékes elnökhelyettes vagy az elnök közvetlen irányítása alatt álló igazgató támogató aláírásával ellátott – feljegyzésben terjeszti elő a köztisztviselő jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatát, és szükség esetén ennek indokát, továbbá az intézkedés hatályára és igény szerint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére vonatkozó javaslatát. A feljegyzést a humánpolitikai vezető részére kell megküldeni. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály megvizsgálja a javaslat tartalmát, és ha az abban foglaltak végrehajtásának nincs jogi akadálya, azt a humánpolitikai vezető aláírja, és továbbítja a gazdasági vezető, a pénzügyi és üzemeltetési igazgató, az általános elnökhelyettes részére, majd döntésre a Hivatal elnöke felé.

(2) A Hivatal elnökének a jogviszony-megszüntetésre vonatkozó írásbeli döntésével összhangban a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, és azokat eljuttatja ellenjegyzésre a gazdasági vezető, láttamozásra a pénzügyi és üzemeltetési igazgató, támogatásra az általános elnökhelyettes, aláírásra a Hivatal elnöke részére.

12. § (1) A köztisztviselőnek jogviszonya közös megegyezéssel vagy lemondással történő megszüntetésére irányuló írásba foglalt nyilatkozatát az önálló szervezeti egység vezetője, valamint az illetékes elnökhelyettes vagy az elnök közvetlen irányítása alatt álló igazgató véleményével és aláírásával ellátva, a Hivatal elnökének címezve kell a Jogi és Humánpolitikai Főosztályra benyújtani.

(2) A közös megegyezésre vonatkozó megállapodást a Jogi és Humánpolitikai Főosztály készíti el. Az írásba foglalt megállapodásból ki kell tűnnie, hogy a felek akarata a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányul. A Hivatal elnöke a köztisztviselőt mentesítheti a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

(3) A lemondási nyilatkozatot nem kell indokolni, de a nyilatkozatból világosan ki kell tűnnie, hogy a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyáról lemond.

(4) A lemondási nyilatkozat visszavonására vagy módosítására csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulásával van lehetőség.

13. § (1) A köztisztviselő jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) feladatkörét és folyamatban lévő ügyeit a „Feladatkör átadás-átvételi jegyzőkönyv” című formanyomtatvány alkalmazása mellett köteles átadni, és egyúttal a „Teljességi nyilatkozat”-ot aláírni. Köteles továbbá legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a munkáltatóval elszámolni, belépőkártyáját leadni, valamint a Hivatal tulajdonában álló leltári eszközöket hiánytalanul visszaadni.

(2) A közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a köztisztviselő köteles az erre a célra rendszeresített, „Kilépőlap” című formanyomtatvány alkalmazásával a munkáltatóval elszámolni, amelyet a Jogi és Humánpolitikai Főosztályra ad le. A jogviszony lezárásával összefüggő igazolásokat a Jogi és Humánpolitikai Főosztály, valamint a Gazdasági Főosztály adja ki, ennek feltétele, hogy a köztisztviselő elszámolási kötelezettségének a hiánytalanul kitöltött „Kilépőlap” leadásával eleget tegyen.

(3) Ha a köztisztviselő nem tesz eleget fenti elszámolási kötelezettségének, úgy anyagi felelősséggel tartozik, és a tartozás tényét a Hivatal feltünteti a közszolgálati igazoláson.

(4) A jogviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevétele mellett a Gazdasági Főosztály intézkedik a köztisztviselő illetményének, egyéb járandóságainak kifizetése, valamint a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadása iránt.

14. § (1) A Hivatalnál vezetői álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselők feladatkörük módosítása, átszervezés, valamint közszolgálati jogviszonyuk megszűnése esetén, illetve a várhatóan 30 napot meghaladó tartós távollétüket megelőzően feladataikat, illetve a feladatok ellátásával összefüggő információkat és iratokat „átadás-átvételi” eljárás keretében kötelesek átadni az átvevőnek a munkáltató által megadott határidőn belül. Az átvevő az új, vezetői álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő, ennek hiányában a hivatali felettes által megjelölt köztisztviselő lehet.

(2) A 30 napot meghaladó tartós távollét esetén a köztisztviselő az „Egyszerűsített elszámolási lap” című formanyomtatvány felhasználásával köteles az abban megjelölt szervezeti egységek ügyintézőinek aláírása mellett elszámolni.

(3) A feladatkör átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet a hivatali közvetlen felettes is aláírásával tartozik ellátni, ezzel igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét.

(4) A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál és az átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát a Jogi és Humánpolitikai Főosztály részére kell átadni.

(5) A jegyzőkönyv tartalmi követelménye az, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának a feladatkör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon.

(6) Amennyiben a feladatkör átadása nem a közszolgálati jogviszony megszűnéséhez kötődik, a jegyzőkönyv két példányban készül, és egy-egy példány a feladatkör átadójánál, illetve átvevőjénél marad.

15. § (1) A nem vezetői feladatokat ellátó köztisztviselők feladatkörük módosítása, átszervezés, valamint közszolgálati jogviszonyuk megszűnése esetén, illetve a várhatóan 30 napot meghaladó tartós távollétüket megelőzően feladataikat, illetve a feladatok ellátásával összefüggő információkat és iratokat „átadás-átvételi” eljárás keretében kötelesek átadni az átvevőnek a munkáltató által megadott határidőn belül. Az átvevő az álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő, ennek hiányában a hivatali felettes által megjelölt köztisztviselő lehet. A feladatkör átadás-átvétel követelményeit és a lebonyolítás módját az illetékes önálló szervezeti egység vezetője az alábbi rendelkezések keretei között úgy határozza meg, hogy a feladatkör átadás-átvétel határidőben történő lebonyolításáért teljes körű felelősséggel tartozik mind ő, mind pedig a feladatait átadó köztisztviselő.

(2) A feladatkör átadás-átvétele esetén folyamatban lévő ügyekkel tételesen, írásban kell elszámolni.

(3) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyának megszűnése, belső áthelyezése esetén, illetve a várhatóan 30 napot meghaladó tartós távollétét megelőzően köteles a nevére iktatott, a munkafolyamatban lévő iratokat a munkahelyi vezető által kijelölt személy részére átadni. Köteles továbbá az általa elektronikusan nyilvántartott, folyamatban lévő ügyek vonatkozásában is a fentiek szerint eljárni.

(4) A feladatkör átadás-átvétele során az önálló szervezeti egység vezetőjének rendelkeznie kell a munkafolyamatban lévő adatok, információk, iktatott ügyiratok és elektronikusan nyilvántartott ügyek további intézéséről.

(5) A feladatkör átadás-átvételének megtörténtét 3 példányban jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő, valamint az önálló szervezeti egység vezetője tartozik aláírásával ellátni. A jogviszony megszűnésének esetén a feladatkör átadásához kapcsolódik a „Teljességi nyilatkozat” aláírása is, továbbá a „Kilépőlap”-on a feladatkör átadás-átvétel megtörténtének rögzítése az önálló szervezeti egység vezetője által.

(6) Az elkészült és a szükséges aláírásokkal ellátott jegyzőkönyv egy eredeti példányát át kell adni a Jogi és Humánpolitikai Főosztálynak. A jegyzőkönyv további egy példánya az átadónál, egy példánya az átvevőnél marad.

(7) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés, valamint a 30 napot meghaladó tartós távollét esetén a köztisztviselő az „Egyszerűsített elszámolási lap” című formanyomtatvány felhasználásával köteles az abban megjelölt szervezeti egységek ügyintézőinek aláírása mellett elszámolni.

(8) Ha a feladatok átadása nem a közszolgálati jogviszony megszűnéséhez kötődik, a jegyzőkönyv két példányban készül, és egy-egy példány a feladatkör átadójánál, illetve átvevőjénél marad.

16. § (1) A köztisztviselő részmunkaidőben történő foglalkoztatása a Küt.-ben, valamint munkavállaló esetében az Mt.-ben előírt esetben kötelező. Ezen kívül akkor is lehetséges a köztisztviselő részmunkaidőben történő foglalkoztatása, ha azt a feladatkör jellege lehetővé teszi.

(2) Különleges jogrend (veszélyhelyzet), egészségügyi válsághelyzet – ideértve a pandémiát és a járványügyi készültséget is – esetén a Hivatalban rendkívüli otthoni munkavégzésre kerülhet sor.

(3) A Hivatal elnöke – a gyermeket nevelők vagy azok számára, akiknek családi helyzete, illetve egyéb körülményei azt indokolják – a hivatali általános munkarendtől eltérő munkavégzést biztosíthat. A hivatali általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás megállapítását a köztisztviselő az önálló szervezeti egység vezetőjénél írásban kezdeményezheti. A kérelmet az önálló szervezeti egység vezetője, valamint az illetékes elnökhelyettes vagy az elnök közvetlen irányítása alatt álló igazgató véleményezését követően, a humánpolitikai vezető véleménye alapján, az általános elnökhelyettes jóváhagyása mellett kell továbbítani engedélyezésre a Hivatal elnökének. A Hivatal elnökének döntését a Jogi és Humánpolitikai Főosztály továbbítja az érintett köztisztviselőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetőjének. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály nyilvántartást vezet az eltérő munkarendben foglalkoztatott köztisztviselőkről.

(4) A hivatali általános munkarendtől eltérő munkavégzés megállapításánál különösen figyelembe veendő körülmények: a feladatkör jellege, az adott szervezeti egység munkaszervezési folyamatai.

(5) A Hivatal köztisztviselői minden önálló szervezeti egységnél kötelesek naponta, folyamatosan jelenléti ívet vezetni. A tárgyhónapot követő hó 5. napjáig az önálló szervezeti egységeknek el kell juttatni a Gazdasági Főosztály részére az adott időszakban felmerült távolléteket igazoló bizonylatokat: a táppénzes papírokat (ha azokat korábban nem küldték meg a Gazdasági Főosztálynak) és egyéb vonatkozó dokumentumokat. A jelenléti ív és a távollét-nyilvántartás elnöki döntés alapján a Hivatalban egységesen alkalmazott elektronikus rendszerben is vezethető.

(6) A keresőképtelenség tényét minden köztisztviselő legkésőbb a keresőképtelen állományba vételt követő első munkanapon köteles bejelenteni az önálló szervezeti egység vezetőjének és a távollét-nyilvántartás vezetésével megbízott köztisztviselőnek, aki elektronikus levélben haladéktalanul értesíti a Gazdasági Főosztályt. A keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást a köztisztviselő az őt foglalkoztató önálló szervezeti egységéhez adja le. Az önálló szervezeti egység vezetője a keresőképtelenségi igazoláson feltünteti a köztisztviselő betegség miatti távollétét megelőző utolsó munkában töltött napját, majd azt szignójával látja el. Az önálló szervezeti egységek távollét-nyilvántartás vezetésével megbízott köztisztviselői kötelesek a köztisztviselők által leadott keresőképtelenségről szóló igazolásokat soron kívül a Gazdasági Főosztályra eljuttatni.

17. § (1) Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést az önálló szervezeti egység vezetője írásban – a rendkívüli munkavégzés napját megelőzően – a Küt. munkaidőbeosztás-szabályainak és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével rendelhet el. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek csak az írásban elrendelt túlmunka minősül.

(2) „A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelése” című, kitöltött, aláírt formanyomtatványt a rendkívüli munkavégzést elrendelő önálló szervezeti egység vezetője a Jogi és Humánpolitikai Főosztálynak küldi meg.

(3) Az elrendelések alapján a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzések időtartamát a Jogi és Humánpolitikai Főosztály személyenként összesíti, és írásban előre jelzi a vezetőnek a maximális időtartam közelgő elérésének időpontját.

(4) A köztisztviselőt rendkívüli munkaidő teljesítése esetén az „A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés igazolása” című, kitöltött formanyomtatvány alapján a Küt.-ben meghatározott mértékű szabadidő illeti meg. A munkavállalót a rendkívüli munkaidő ellenértékeként az Mt.-ben meghatározott mértékű bérpótlék, illetve szabadidő illeti meg, a szabadidő pénzben történő megváltását a Küt.-ben és az Mt.-ben meghatározott esetben az általános elnökhelyettes engedélyezheti.

(5) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő is jogosult.

(6) A szabadidő és szabadidő-átalány nyilvántartásáról, kiadásáról, valamint megváltásáról az igazolt jelenléti ív, valamint az elrendelés és az igazolás alapján a Gazdasági Főosztály gondoskodik.

18. § A köztisztviselő a Jogi és Humánpolitikai Főosztály által e célra rendszeresített szabadság-nyilvántartó lapon – vagy elektronikus szabadság-nyilvántartó rendszer alkalmazása esetén az elektronikus szabadság-nyilvántartó rendszerben – köteles engedélyeztetni az önálló szervezeti egység vezetőjével szabadságának felhasználását és a tanulmányi célú munkaidő-kedvezmény igénybevételét. A szabadság-nyilvántartó lapon (vagy az elektronikus szabadság-nyilvántartó rendszerben) fel kell tüntetni a távollétek Küt. és Mt. szerinti további eseteit.

19. § (1) Írásbeli dicséretben részesítésre a köztisztviselőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője jogosult, a köztisztviselő egy naptári évben többször is kaphat írásbeli dicséretet. Az írásbeli dicséret nem jár anyagi elismeréssel.

(2) A teljesítményelismerésben és motivációs elismerésben részesítés feltételeit és az elismeréssel járó juttatás lehetséges mértékét a Hivatal elnöke minden év március 1-ig határozza meg. A döntést közzé kell tenni az intraneten.

(3) Teljesítményelismerés teljesítményértékelést követően, az értékelő vezető írásbeli kezdeményezésére adható. A teljesítményelismerés átadására ünnepélyes keretek között a Hivatal elnöke vagy az illetékes elnökhelyettes, az elnök közvetlen irányítása alatt álló igazgató jogosult. A teljesítményelismerés oklevéllel és pénzjuttatással jár. A kezdeményezés az „Ajánlás teljesítményelismerésre” formanyomtatvány útján történik. Az elismerés adományozását az illetékes elnökhelyettes vagy az elnök közvetlen irányítása alatt álló igazgató támogatását, a humánpolitikai vezető láttamozását és a gazdasági vezető pénzügyi ellenjegyzését, továbbá a pénzügyi és üzemeltetési igazgató, valamint az általános elnökhelyettes támogatását követően a Hivatal elnöke hagyja jóvá.

(4) Motivációs elismerés az önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére adható. A motivációs elismerés pénzjuttatással jár. Az elismerés adományozására vonatkozó kezdeményezést az illetékes elnökhelyettes vagy az elnök közvetlen irányítása alatt álló igazgató támogatását, a humánpolitikai vezető láttamozását és a gazdasági vezető pénzügyi ellenjegyzését, továbbá a pénzügyi és üzemeltetési igazgató, valamint az általános elnökhelyettes támogatását követően a Hivatal elnöke hagyja jóvá.

(5) Az álláshelyi elismerés és a szolgálati elismerés feltételeit, az elismeréssel járó juttatás mértékét a Küt. határozza meg.

20. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult a Hivatal köztisztviselője. A munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók cafetéria-jogosultságára a Küt. 82. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy a cafetéria-jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni.

(2) Az érintett munkavállaló cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

(3) A próbaidejüket töltő köztisztviselők a cafetéria-juttatásra a jogviszonyban töltött napokkal arányos mértékben jogosultak.

(4) Amennyiben a köztisztviselő jogviszonya a próbaidő alatt megszűnik, a Hivatal az időarányos cafetéria-juttatást a jogviszony megszűnésétől számított 15 napon belül folyósítja.

21. § (1) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a jogosult köztisztviselők tekintetében egységes mértékű, a hatályos költségvetési törvény alapján meghatározott összeg, mely fedezetet nyújt a cafetéria-juttatásokra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésében meghatározott béren kívüli juttatások tekintetében.

(2) Az éves cafetéria-keret időarányos részére jogosult az a köztisztviselő, akinek a Hivatallal fennálló jogviszonya év közben keletkezik, vagy év közben szűnik meg, különös tekintettel az év közben lejáró határozott idejű közszolgálati munkaszerződéssel rendelkező köztisztviselőkre vagy munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókra.

(3) A gyermeket nevelő köztisztviselőnek gyermekenként a gyermek tízéves koráig az (1) bekezdés szerinti cafetéria-juttatásnál magasabb összegű cafetéria-juttatás nyújtható, azzal, hogy ez a juttatás abban az évben nyújtható utoljára, amikor a gyermek a 10. életévét betölti. Ennek az emelt összegű cafetériának a juttatásáról és éves mértékéről – a Gazdasági Főosztály fedezetvizsgálata alapján, az általános elnökhelyettes felterjesztésére – a Hivatal elnöke dönt minden év január 31. napjáig. A döntésről a köztisztviselőket az intraneten keresztül tájékoztatni kell.

22. § A cafetéria-juttatások rendszere a következő béren kívüli juttatásokat tartalmazza:

Széchenyi Pihenő Kártya

23. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a 22. §-ban meghatározott, a köztisztviselő választása szerinti cafetéria-juttatási elemekre vehető igénybe, az Szja tv.-ben meghatározott mértékben és feltételekkel, a köztisztviselő elektronikus úton megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.

(2) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható.

(3) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.

24. § (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges elektronikus programot a Gazdasági Főosztály teszi elérhetővé a köztisztviselők részére az intraneten keresztül. Az elektronikus program elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatás maximális mértékéről, az éves cafetéria-keretet terhelő közterhek mértékéről a Gazdasági Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a köztisztviselőket.

(2) A köztisztviselő az elektronikus programban kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat egy általa aláírt példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Gazdasági Főosztályra.

(3) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a köztisztviselőt a Gazdasági Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a köztisztviselő a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni.

25. § (1) A köztisztviselő a Gazdasági Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul.

(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a köztisztviselőt a Gazdasági Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és az elektronikus programot a köztisztviselő számára elérhetővé teszi. A köztisztviselő a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 23. § (1) bekezdése szerint teljesíti.

(3) A Hivatal a cafetéria-juttatás folyósítását a próbaidő leteltét követő 15 napon belül teljesíti.

(4) Ha a köztisztviselő jogviszonya megszűnik, vagy cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem jogosult, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – Gazdasági Főosztály által meghatározott – időarányos részét meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni.

(5) A visszafizetés módja elsősorban a köztisztviselőt megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a köztisztviselő részéről átutalással történik.

(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

26. § (1) A köztisztviselő a Széchenyi Pihenő Kártya

(2) A Széchenyi Pihenő Kártya juttatás folyósításának alapfeltétele, hogy a köztisztviselő rendelkezzék olyan, a pénzforgalmi szolgáltatójánál nyitott és vezetett, korlátozott rendeltetésű fizetési számlával, amelyen lévő pénzeszközök kizárólag a vonatkozó jogszabályban meghatározott célokra használhatók fel.

(3) Az igénylés során a köztisztviselő – az éves cafetéria-keret és az Szja tv.-ben meghatározott mértékek mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított juttatás összegét is. A köztisztviselő a más juttatótól származó juttatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.

(4) A Hivatal a juttatást a köztisztviselő nyilatkozata szerint utalja el.

(5) A köztisztviselő által az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.

27. § (1) A köztisztviselő köteles a Hivatal által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben – ideértve a közigazgatásivezető-képzést is – (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. A továbbképzések teljesítése belső továbbképzési program keretében is megvalósulhat.

(2) A belső továbbképzési programok célja, hogy a Hivatal köztisztviselői számára speciális intézményi vagy az álláshellyel összefüggő feladatokhoz szükséges ismereteket, illetve képességeket közvetítsen.

(3) Belső továbbképzési programot bármely köztisztviselő kezdeményezhet szakmai program előkészítésével és az önálló szervezeti egység vezetőjének támogatásával, amelyet a Jogi és Humánpolitikai Főosztály részére kell eljuttatni. A belső továbbképzési program jóváhagyásáról a humánpolitikai vezető kezdeményezésére és az általános elnökhelyettes javaslatára az elnök dönt.