1/2021. (XII. 29.) OKFŐ utasítás

az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetményén felüli díjairól és vezetői juttatásairól¹

2022.01.02.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésében, 26. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 27. §-ában foglalt jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 24. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vezetői juttatások felső határára, az R. 26. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott illetményen felül járó további díjakra, azok feltételeire és mértékére, valamint az R. 27. § (1) bekezdésében meghatározott visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások feltételeire és mértékére vonatkozó szabályokat az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) Ez az utasítás 2022. január 1-jén lép hatályba.

(2)²

1. melléklet az 1/2021. (XII. 29.) OKFŐ utasításhoz

Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetményén felüli díjazásáról és vezetői juttatásairól szóló szabályzat

1. A Szabályzat hatálya

1. A Szabályzat hatálya az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) alapján az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, valamint az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyre terjed ki.

2. A 18. pontban foglaltak személyi hatálya az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónak az R. 5. § (2) bekezdése szerinti vezetőjére terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

3. A Szabályzat értelmezése során különösen az Eszjtv., az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény, valamint az R. fogalmai irányadók.

4. E Szabályzat alkalmazásában illetmény:

4.1. az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személy esetén az Eszjtv. 1. melléklete alapján meghatározott fizetési fokozat szerinti illetmény,

4.2. az egészségügyi szakdolgozók esetén az ágazati előmeneteli szabályok szerinti fizetési fokozatnak megfelelő illetmény,

4.3. az egészségügyben dolgozók esetén az egészségügyi szolgálati munkaszerződés szerinti alapbér.

5. Ahol a Szabályzat irányító megyei intézményt említ, azon a megyei irányító feladatokat el nem látó, állami fenntartású egészségügyi szolgáltatókat is érteni kell azzal, hogy kizárólag saját intézményük tekintetében tehetnek javaslatot.

3. Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személyek illetményen felüli díjazása

3.1. Az ügyelet díjazása

6. Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személy a fekvőbeteg szakellátást végző egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi ügyelet feladatellátás esetén ügyeleti alapdíjra és kiegészítő ügyeleti díjra (a továbbiakban együtt: ügyeleti díj) jogosult.

7.1. Az ügyeleti alapdíj mértéke óránként bruttó 6000 Ft.

7.2. Az Eszjtv. 8. § (4) bekezdése szerinti személy esetében az ügyeleti alapdíj mértéke a 7.1. pont szerinti alapdíj 70%-ának megfelelő összeg.

8.1. Az ügyeleti alapdíjon felül az ügyeleti feladatok progresszivitási szintjeire és szakmai különbözőségére tekintettel az 1. függelék szerinti 15%, 30% vagy 45%-kal magasabb kiegészítő ügyeleti díj állapítható meg.

8.2. A heti pihenőnapon, illetve az ünnepnapon végzett ügyelet esetén a 7.1–8.1. pont szerinti ügyeleti díj 20%-kal emelkedik.

3.2. A készenlét díjazása

9. A készenlét ellátásáért az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt készenléti díj illeti meg. A készenléti díj mértéke a készenlét minden órájára a 6–8.2. pont szerinti ügyeleti díj egy órára eső összegének 30%-a.

10. A készenlét során elrendelt munkavégzés időtartamának kezdetét az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személy értesítésétől kell számítani.

3.3. Az önként vállalt többletmunkavégzés díjazása

11. Amennyiben 6. pont szerinti ügyleti feladat ellátásra önként vállalt többletmunkavégzés keretében kerül sor, akkor a 6. pont szerinti személy a 7.1–8.2. pont szerinti ügyeleti díj 120%-ára válik jogosulttá.

12. Ha az önként vállalt többletmunkavégzésre nem ügyeleti feladatellátás keretében, hanem rendes munkarend szerinti (műszak szerinti) feladatok ellátása érdekében vagy készenlét alatti munkavégzésként kerül sor, az önként vállalt többletmunkavégzés pótlékának mértéke a rendkívüli munkavégzés pótlékának 50%-kal megemelt összege.

3.4. A képesítési pótlék

13. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett az egészségügyi szolgálati munkaszerződésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy rendelkezik, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt az illetményén felül

a) egy további szakképesítés esetén bruttó negyvenezer forint összegű képesítési pótlék,

b) két vagy több további szakképesítés esetén bruttó hatvanezer forint összegű képesítési pótlék

illeti meg.

14. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy a munkaköre ellátásához kapcsolódó doktori fokozattal vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezik, bruttó egyszázezer forint összegű képesítési pótlék illeti meg.

15. A 13–14. pont szerinti képesítési pótlék megállapítása akkor lehetséges, ha a további szakképesítést, illetve a doktori vagy tudományos fokozat szerinti ismereteket az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy a munkaköre ellátásához a munkaideje legalább 25%-ában hasznosítja.

16. A 15. pontban foglaltakról a munkáltatói jogkör gyakorlója határoz.

17. A képesítési pótlék nem képezi az ügyeleti díj és a készenléti díj alapját.

3.5. A vezetői juttatás

18. Az egészségügyi szolgáltatónak az R. 5. § (2) bekezdése szerinti vezetője vezetői juttatásának felső határa

a) az országos fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató esetén bruttó százötvenezer forint,

b) a megyei fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató esetén bruttó százezer forint,

c) a városi fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltató esetén bruttó ötvenezer forint.

19. A vezetői juttatás nem képezi az ügyeleti díj és a készenléti díj alapját.

4. Egyéb juttatások és támogatások

4.1. A műszakpótlék

20.1. a) Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személy a fekvőbeteg szakellátást végző egészségügyi szolgáltatónál 22–06 óra közötti munkavégzésre tekintettel műszakpótlékra jogosult, melynek mértéke illetményének 15%-a.

b) Az a) ponttól eltérően a több műszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személy 14–22 óra közötti munkavégzés idejére illetményének 15%-a szerinti műszakpótlékra, 22–06 óra közötti munkavégzés idejére illetményének 30%-a szerinti műszakpótlékra jogosult.

c) Az a) ponttól eltérően a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személy 14–22 óra közötti munkavégzés idejére illetményének 20%-a szerinti műszakpótlékra, 22–06 óra közötti munkavégzés idejére illetményének 40%-a szerinti műszakpótlékra jogosult.

20.2. A sürgősségi betegellátást nyújtó osztályon dolgozó egészségügyi dolgozót a 20.1. pont c) alpontjában és az Eütev. 14/B. §-ában foglaltaktól eltérően sürgősségi betegellátási műszakpótlék illeti meg. A sürgősségi betegellátási műszakpótlék mértéke

a) az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személy esetében

aa) 14–22 óra közötti munkavégzés idejére óránként bruttó 3500 Ft,

ab) 22–06 óra közötti munkavégzés idejére óránként bruttó 6000 Ft,

b) az egészségügyi szakdolgozók esetében

ba) 14–22 óra közötti munkavégzés idejére óránként bruttó 2600 Ft,

ba) 22–06 óra közötti munkavégzés idejére óránként bruttó 4000 Ft.

21. A 20. pont alkalmazásában több műszakos a munkaidőbeosztás, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

4.2. A helyettesítési díj

22. Az Eszjtv. 8. § (14) bekezdése szerinti helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménynek

a) 30%-a az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerint személy esetén,

b) 50%-a az egészségügyi szakdolgozó esetén.

A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától illeti meg a helyettesítő személyt.

23. Nem jár helyettesítési díj, ha

a) a helyettesítés az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaköri kötelezettsége,

b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.

4.3. A kirendelés díjazása

24. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót az Eszjtv. 11. §-a szerinti kirendelés esetén kirendelési díj illeti meg, melynek mértéke az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó illetményének 10%-a.

4.4. Az illetménykiegészítés

25. Illetménykiegészítés jogcímén a munkáltatói jogkör gyakorlója

a) eseti illetménykiegészítést,

b) az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 16. számú melléklete szerinti fix díjból származó juttatást (a továbbiakban: fix díj),

c) szakterületi támogatást,

nyújthat, amelyek nem képezik az ügyeleti díj és a készenléti díj alapját, és azokkal egyidejűleg is megillethetik az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.

4.5. Eseti illetménykiegészítés

26. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve a helyettesítést – teljesítéséért a 27. pont szerinti engedély alapján egyszeri vagy legfeljebb a tárgyév végéig szóló határozott időre, havi rendszerességgel fizetett illetménykiegészítésben részesítheti. Eseti illetménykiegészítés kizárólag abban az esetben nyújtható, ha az egészségügyi szolgáltató a költségvetésében annak nyújtására fedezettel rendelkezik.

27. Az egészségügyi szolgáltató az eseti illetménykiegészítés engedélyezése iránti kérelemben megjelöli a megállapítás indokát, az eseti illetménykiegészítés javasolt mértékét, az érintett egészségügyi dolgozók, illetve egészségügyben dolgozók számát, valamint a várható összes éves kifizetés összegét. Az eseti illetménykiegészítés megállapítását az országos kórház-főigazgató a tárgyév december 31. napjáig engedélyezi.

28. Az egészségügyi szolgáltató a tárgyhónapban kifizetett eseti illetménykiegészítések összegéről, az abban részesült egészségügyi dolgozók számáról és az eseti illetménykiegészítés megállapításának indokáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig jelentést küld az OKFŐ részére.

4.6. Fix díj

29. A munkáltatói jogkör gyakorlója az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó részére fix díjból származó juttatást állapíthat meg határozott időre, a tárgyévet követő év február hónap végéig. A fix díjból származó juttatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha az egészségügyi szolgáltató a költségvetésében a támogatások nyújtására célhoz kötött felhasználású fedezettel rendelkezik. A juttatás felételeit és annak mértékét az irányító intézmény saját maga, és a hozzá tartozó intézmények tekintetében – az intézmények betegforgalmának és progresszivitási szintjének figyelembevételével – készített javaslatára az országos kórház-főigazgató határozza meg tárgyév február hónap végéig. A fix díjból származó juttatás feltételeit és mértékét az országos kórház-főigazgató legalább évente felülvizsgálja.

4.7. Szakterületi támogatás

30. A munkáltatói jogkör gyakorlója az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó részére a 31. pont szerinti engedély alapján szakterületi támogatást állapíthat meg határozott időre, legfeljebb a tárgyév december hónap végéig. A szakterületi támogatás mértéke

a) az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személy illetményének legfeljebb 15%-a,

b) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozó illetményének legfeljebb 20%-a.

31. Az irányító intézmény a szakterületi támogatás engedélyezése iránti kérelemben megjelöli – saját maga, valamint a hozzá tartozó intézmények tekintetében – annak megállapítása indokát (intézmény betegforgalma, progresszivitási szintje, intézményi besorolás, szakterület, munkakör megjelölésével), a szakterületi támogatás javasolt mértékét, valamint a várható összes éves kifizetés összegét. A szakterületi támogatás megállapítását az országos kórház-főigazgató a tárgyév december 31. napjáig engedélyezi az irányító intézmény által készített javaslat alapján.

32. Szakterületi támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha az egészségügyi szolgáltató a költségvetésében annak nyújtására fedezettel rendelkezik. A szakterületi támogatás nem képezi az ügyeleti díj és a készenléti díj alapját.

33. Az egészségügyi szolgáltató a tárgyhónapban kifizetett szakterületi támogatás összegéről és az abban részesült egészségügyi dolgozók számáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig jelentést küld az OKFŐ részére.

4.8. Ellenőrzés

34. A 25. pont szerinti illetménykiegészítés nyújtásának feltételeit szükség szerint – különösen a költségvetési helyzet függvényében – az országos kórház-főigazgató soron kívül felülvizsgálhatja és módosíthatja, továbbá ellenőrzi azok megállapítását.

4.9. A jutalom

35. A kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a munkáltatói jogkör gyakorlója jutalomban részesítheti.

36. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy egészségügyi szolgálati munkaszerződése szerinti havi illetménye kétszeresét.

37. Jutalom kizárólag abban az esetben nyújtható, ha az egészségügyi szolgáltató a költségvetésében annak nyújtására fedezettel rendelkezik.

4.10. Egyéb támogatások

38. A munkáltatói jogkör gyakorlója az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére további visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokat állapíthat meg. Ilyen támogatás lehet:

a) cafetéria-juttatás,

b) családalapítással, gyermekneveléssel összefüggő támogatások,

c) lakhatási jellegű támogatások,

d) szociális segély,

e) illetményelőleg.

39. Nem nyújtható támogatás annak a foglalkoztatottnak, aki kérelmében, nyilatkozatában szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

40. A támogatások kizárólag abban az esetben nyújthatók, ha az egészségügyi szolgáltató a költségvetésében a támogatások nyújtására fedezettel rendelkezik.

41. A támogatások feltételeit, mértékét, az igénylés és visszatérítés menetét a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

1. függelék

A Szabályzat 8.1. pontja szerinti kiegészítő ügyeleti díj megállapításának szempontjai

I. Intézményi bontásban az alábbi intézmények tartoznak a magasan leterhelt kategóriába:

1R06034_0

Intézet megnevezése	Terheltség
Semmelweis Egyetem	magas
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház	magas
Pécsi Tudományegyetem	magas
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház	magas
Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár	magas
Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ	magas
Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét	magas
Debreceni Egyetem Klinikai Központ	magas
Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház	magas
Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet	magas
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr	magas
Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely	magas
Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház	magas
Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő	magas
Békés Megyei Központi Kórház	magas
Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet	magas
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet	magas
Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa	magas
Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet	magas
Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger	magas
Szent Imre Egyetemi Oktatókórház	magas
Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet	magas
Szent Borbála Kórház, Tatabánya	magas
Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém	magas
Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet, Cegléd	magas
Zala Megyei Szent Rafael Kórház	magas
Uzsoki utcai Kórház	magas
Tolna Megyei Balassa János Kórház	magas
Jávorszky Ödön Kórház, Vác	magas
Szent Lázár Megyei Kórház, Salgótarján	magas

II. Az orvosszakmák leterheltségi szempontú besorolása:

1R06034_1

Magas	Közepes	Alacsony
Aneszteziológia és intenzív terápia	Kardiológia	Bőrgyógyászat
Oxyológia és sürgősségi orvostan	Gyermeksebészet	Plasztikai és égés-sebészet
Szívsebészet	Csecsemő- és gyermekgyógyászat	Nukleáris medicina
Radiológia	Tüdőgyógyászat	Sugárterápia
Sebészet	Hematológia	Arc-, állcsont- és szájsebészet
Pszichiátria	Gyermek- és ifjúságpszichiátria	Klinikai onkológia
Szülészet-nőgyógyászat	Orvosi laboratóriumi diagnosztika	Patológia
Gasztroenterológia	Fül-orr-gégegyógyászat	Transzfuziológia
Belgyógyászat	Nefrológia	Reumatológia
Ortopédia és traumatológia	Infektológia	Geriátria
Idegsebészet	Urológia	Rehabilitációs ellátás
Mellkassebészet	Orvosi mikrobiológia	Krónikus ellátás
Érsebészet	Szemészet	Rehabilitációs medicina
Neurológia		Ápolási osztály

III. Az ügyeleti díj mértéke intézményi/szakmai besorolás alapján:

1R06034_2

Adott Intézmény – Osztály (ügyeleti) forgalma	SZAKMA terheltsége
Adott Intézmény – Osztály (ügyeleti) forgalma	ALACSONY	KÖZEPES	MAGAS
ALACSONY	0%	15%	30%
MAGAS	15%	30%	45%

Az utasítást a 3/2023. (VII. 14.) OKFŐ utasítás 2. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2023. augusztus 1. napjával.

A 2. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek