1/2021. (II. 5.) AM rendelet indokolás
1/2021. (II. 5.) AM rendelet indokolás
az Aggtelek-Rudabánya-Szendrői hegység földtani alapszelvényeinek védetté nyilvánításáról szóló 13/1991. (XII. 24.) KTM rendelet, valamint a földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet módosításáról szóló 1/2021. (II. 5.) AM rendelethez
2021.02.13.
1. Az Aggtelek-Rudabánya-Szendrői hegység földtani alapszelvényeinek védetté nyilvánításáról szóló 13/1991. (XII. 24.) KTM rendelet módosításához
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 22. § f) pontja szerint oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani (egyebek mellett) a „tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási … és más közérdekből” arra érdemes földtani képződményeket és alapszelvényeket.
A földtörténeti múlt egy időtartamát földtani folyamatok, az ezek eredményeként létrejött kőzettestek, felszínformák, az ősföldrajzi környezetre, s gyakran az élővilág jellegzetességeire utaló képződmények reprezentálják. Egy adott földtani képződmény, de különösen egy tudományosan alaposan feldolgozott földtani alapszelvény által hordozott információk a képződmény károsodásával, esetleges pusztulásával helyreállíthatatlanul elvesznek, úgy a további tudományos kutatás, megismerés, oktatás és ismeretterjesztés mint a természetvédelmi célú bemutatás számára.
A fentiek indokolják egyes kiemelkedő földtudományi természetvédelmi jelentőségű földtani alapszelvények és földtani képződmények természetvédelmi oltalom alá helyezését.
A jogszabály módosítás célja a fentieknek megfelelően az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: ANPI) működési területén elhelyezkedő két kiemelkedő természeti és tudományos jelentőségű földtudományi értékkel rendelkező földtani alapszelvény kiemelt természetvédelmi oltalmának biztosítása a Tvt. 28. § (1) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése szerint meghatározott természeti emlékké (a továbbiakban: TE) történő nyilvánításukkal:
Bolhási kalcittelér TE (0,3955 ha),
Kapc-tetői feltárás TE (0,0605 ha).
Tekintettel arra, hogy az újonnan létesített védett természeti területek közül kettő az ANPI működési területén található, s az ANPI működési területe esetében földtani alapszelvények és -képződmények védetté nyilvánítására a 13/1991. (XII. 24.) KTM rendeletben került sor, a tartalmi koherencia biztosítása érdekében e két védelemre tervezett terület védetté nyilvánítása szintén a 13/1991. (XII. 24.) KTM rendeletben, annak módosításával történik meg.
2. A földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet módosításához
2.1. Az 1. ponthoz kapcsolódóan
A Kapc-tetői feltárás TE esetében az optimális és hatékony természetvédelmi kezelés érdekében speciális, kifejezetten erre a területre vonatkozó természetvédelmi kezelési előírás is indokolt.
Tekintettel arra, hogy a 13/1991. (XII. 24.) KTM rendelet 3. §-ának rendelkezése szerint az ANPI „működési területén elhelyezkedő, földtani alapszelvények és földtani képződmények megóvását szolgáló természeti emlékek” természetvédelmi kezelési tervét a földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet [a továbbiakban: 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet] 3. melléklete tartalmazza, a speciális előírásoknak az új természeti emlékhez való hozzárendelése az 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet 3. melléklete B) részének kiegészítésével történik.
2.2. A BNPI működési területét érintő védetté nyilvánításhoz és az ANPI és a BNPI működési területén már meglévő országos jelentőségű védett természeti területek földtudományi természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű részterületeinek kijelöléséhez kapcsolódóan
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 22. § f) pontja szerint oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani (egyebek mellett) a „tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási … és más közérdekből” arra érdemes földtani képződményeket és alapszelvényeket.
A földtörténeti múlt egy időtartamát földtani folyamatok, az ezek eredményeként létrejött kőzettestek, felszínformák, az ősföldrajzi környezetre, s gyakran az élővilág jellegzetességeire utaló képződmények reprezentálják. Egy adott földtani képződmény, de különösen egy tudományosan alaposan feldolgozott földtani alapszelvény által hordozott információk a képződmény károsodásával, esetleges pusztulásával helyreállíthatatlanul elvesznek, úgy a további tudományos kutatás, megismerés, oktatás és ismeretterjesztés mint a természetvédelmi célú bemutatás számára.
A fentiek indokolják egyes kiemelkedő földtudományi természetvédelmi jelentőségű földtani alapszelvények és földtani képződmények természetvédelmi oltalom alá helyezését.
A jogszabály módosítás célja ennek megfelelően a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: BNPI) működési területén lévő 1 kiemelkedő természeti és tudományos jelentőségű földtudományi értékkel rendelkező földtani alapszelvény kiemelt természetvédelmi oltalmának biztosítása a Tvt. 28. § (1) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése szerint meghatározott természeti emlékké (a továbbiakban: TE) történő nyilvánításával:
Páris-patak völgye földtani alapszelvény TE (6,4499 ha).
A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 1. § b) pontja szerint természetvédelmi kezelési terv egy védett természeti terület meghatározott részterületére is készülhet/vonatkozhat.
Az 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet módosításával (2. mellékletének kiegészítésével) megtörténik 1, az ANPI működési területén elhelyezkedő, valamint 9, a BNPI működési területén lévő országos jelentőségű védett természeti területen belüli részterület kijelölése, lehatárolása, amelyek esetében kifejezetten az ott található kiemelkedő földtudományi természetvédelmi jelentőségű földtani alapszelvény vagy -képződmény hatékony megóvására és fenntartására irányuló természetvédelmi kezelési terv indokolt:
az ANPI működési területén
Lebuj kanyari feltárás (Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet)
a BNPI működési területén
Fekete-sár földtani alapszelvény (Bükki Nemzeti Park)
Hór-völgyi 2. földtani alapszelvény (Bükki Nemzeti Park)
Lök-völgyi 1. földtani alapszelvény (Bükki Nemzeti Park)
Lök-völgyi 2. földtani alapszelvény (Bükki Nemzeti Park)
Patkó-sziklák alatti földtani alapszelvény (Bükki Nemzeti Park)
Rákmara földtani alapszelvény (Bükki Nemzeti Park)
Répáshutai Bánya-hegy földtani alapszelvény (Bükki Nemzeti Park)
Róna-bükki földtani alapszelvény (Bükki Nemzeti Park)
Strázsa-hegyi földtani alapszelvény (Lázbérci Tájvédelmi Körzet).
A részterületek kijelölésének célja és indoka, hogy az 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet 3. mellékletében meghatározott, kifejezetten földtudományi szempontból jelentős védett természeti területek természetvédelmi kezelésére optimalizált természetvédelmi kezelési terv „A) Általános részének” hatálya a felsorolt részterületekre is kiterjedjen.
2.3. Földtani alapszelvény megőrzése érdekében korábban létesített országos jelentőségű védett természeti terület elnevezésének módosítása
Az 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet 2. § (1) bekezdés 30. pontja „Pintér-hegyi földtani alapszelvény természeti emlék” elnevezésű országos jelentőségű védett természeti terület létesítéséről rendelkezik Lókút község területén.
A természeti emlék (TE) elnevezésének módosítását a következők indokolják. Lókút község területén a TE környezetében nem található „Pintér-hegy” elnevezésű helyszín, ugyanakkor a Lókút községgel szomszédos Zirc város közigazgatási területén létezik „Pintér-hegy” (a földrajzi név szerepel az 1:10 000 EOTR térképművön) és a földtani szakirodalom két egyéb földtani alapszelvényt is egyértelműen ehhez a zirci helyszínhez köt. A lókúti földtani alapszelvény megőrzésére hivatott tárgyi TE hatályos elnevezése tehát helytelen, és szakmai félreértésekre is okot adhat (ez utóbbi játszott közre a hatályos megnevezés meghatározásakor).
A lókúti TE közelében nem található olyan természetes eredetű, földrajzi névvel rendelkező topográfiai elem, amely a TE elnevezéséhez felhasználható lenne. A földtani alapszelvényhez legközelebb Lókút község temetője fekszik.
A fentiek alapján az 55/2015. (IX. 18.) FM rendeletben a szóban forgó országos jelentőségű védett természeti terület elnevezését „Pintér-hegyi földtani alapszelvény természeti emlék”-ről „Lókúti temető feletti földtani alapszelvény természeti emlék”-re módosul.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-ában foglaltak alapján az Aggtelek-Rudabánya-Szendrői hegység földtani alapszelvényeinek védetté nyilvánításáról szóló 13/1991. (XII. 24.) KTM rendelet, valamint a földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet módosításáról szóló miniszteri rendelet indokolásának az Indokolások Tárában történő közzététele szükséges.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás