• Tartalom

10/2021. (VIII. 13.) GVH utasítás

10/2021. (VIII. 13.) GVH utasítás

a Gazdasági Versenyhivatal integrált kockázatkezelési eljárásrendjéről és a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjéről

2024.12.03.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése és 7. § (1) bekezdése alapján, a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2020. (VII. 14.) GVH utasítás 84. § 38. pontjában foglalt tárgykörben, az integrált kockázatkezelés eljárásrendjével és az integritást sértő események kezelésének eljárásrendjével kapcsolatos szabályokat az alábbiak szerint állapítom meg:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § (1)1 Ezen utasítást kell alkalmazni a Gazdasági Versenyhivatalon (a továbbiakban: Hivatal) belül működő integrált kockázatkezelési rendszer működtetésére, ahhoz kapcsolódóan a folyamatok modellezésére, az ellenőrzési nyomvonalak kialakítására, a Hivatal működését befolyásoló kockázatok kezelésére, valamint a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére.

(2)2 Ezen utasítást azon integritássérelmi bejelentések kezelésére kell alkalmazni, amelyek kezelése nem tartozik jogszabály vagy más normatív utasítás hatálya alá.

(3) Az utasítás hatálya nem terjed ki a belső ellenőr külön jogszabály szerinti tevékenységére.

2. Értelmező rendelkezések

2. § Ezen utasítás alkalmazásában

1.3 belső visszaélés-bejelentési rendszer: a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) 5. alcíme szerinti, az integritássérelmi bejelentések kezelésére szolgáló rendszer;

1a.4 ellenőrzési nyomvonal: a Hivatal működési folyamatait leíró, azokat táblázatokkal és folyamatábrákkal szemléltető szöveges dokumentum, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését;

2. érdekérvényesítő: az az államszervezeten kívüli, a Hivatal hatáskörébe tartozó eljárásban ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének nem minősülő személy, aki a Hivatal munkatársát feladatellátása során vagy ahhoz kapcsolódóan keresi fel az érdekérvényesítés szándékával;

3. folyamat: az egyes feladatellátások kezdőponttal és végponttal rendelkező sorrendje;

4.5 folyamatgazda: a rész- és főfolyamatok kialakításában és fejlesztésében közreműködő, valamint azok működtetéséért és dokumentálásáért felelős önálló szervezeti egység vezetője;

5. folyamatmodell: az egyes rész- és főfolyamatok tényleges működésének egységes szempontrendszer és módszertan szerinti folyamatleírása vagy folyamatábrája;

6. folyamattérkép: a Hivatal teljes működésére kiterjedően a rész- és főfolyamatokat tartalmazó dokumentum;

7. főfolyamat: a részfolyamatok sorozatából álló folyamat;

8. integrált kockázatkezelési ciklus: az integrált kockázatkezelési folyamat lépéseinek (kockázatok azonosítása, kiértékelése, válaszintézkedések kialakítása, a kockázatkezelési intézkedések végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése) ütemezett végrehajtása;

8a.6 integritássérelmi bejelentés: az integritássérelmi eseményre vonatkozóan a Pkbtv. 20. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyi kör által tett bejelentés;

8b.7 integritássérelmi esemény: a korrupciós kockázatot jelentő eseményeket is ideértve a szervezeti integritást sértő esemény és a visszaélés;

9. kontroll: a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzések, jóváhagyások;

10. kontrollpont: az egyes rész- és főfolyamatok elemeihez kapcsolódó ellenőrzési, jóváhagyási, beavatkozási pontok;

11. kockázat: a Hivatal által a tervezés, a döntéshozatal és a végrehajtás során végzett tevékenységekhez kapcsolódó, a jövőben valamilyen valószínűséggel bekövetkező esemény, amely negatív vagy pozitív hatással lehet a Hivatal céljainak elérésére;

12. részfolyamat: a hivatali feladatellátás egyes funkcionális szempontból elkülöníthető, egymásra épülő tevékenységei;

13. szervezeti integritást sértő esemény: minden olyan, a Hivatal működését érintő esemény, amely eltér a Hivatal működésére vonatkozó jogszabályokban, normatív és egyedi utasításokban meghatározott feladatellátástól, a Hivatal stratégiai célkitűzéseitől vagy etikai értékeitől, az ellenőrzési nyomvonaltól vagy a folyamatmodelltől, vagy az államháztartás működési rendjét, a költségvetést, illetve a vagyongazdálkodást sérti vagy veszélyezteti.

14.8 visszaélés: jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélés.

II. Fejezet

AZ INTEGRÁLT KOCKÁZATKEZELÉS ELJÁRÁSRENDJE

3. Az integrált kockázatkezelési rendszer működtetése

3. § (1) Az integrált kockázatkezelési rendszer működtetésének célja a Hivatal működési folyamataiban feltárt kockázatok bekövetkezésének megelőzése, e kockázatok hatásainak megszüntetése vagy csökkentése, és az integrált kockázatkezelési rendszerben hozott intézkedések folyamatos nyomon követésével a Hivatal feladatellátásának támogatása.

(2) Az integrált kockázatkezelési rendszer magában foglalja

a) a folyamatok azonosítását,

b) a folyamatgazdák kijelölését,

c) a folyamatmodell, folyamatábra elkészítését,

d) az ellenőrzési nyomvonal elkészítését,

e) a kockázatok azonosítását,

f) a kockázati kritérium mátrix meghatározását,

g) a kockázatok értékelését,

h) a kockázati tűréshatár meghatározását,

i) az integrált kockázatkezelési intézkedési terv elkészítését és végrehajtását, valamint

j) a monitoringot.

(3) A Hivatal az integrált kockázatkezelési rendszert integrált kockázatkezelési ciklusok szerint működteti. Az integrált kockázatkezelési ciklust szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal végre kell hajtani.

(4) Az integrált kockázatkezelési rendszer működtetését az integritás tanácsadó koordinálja, és annak működtetésében részt vesz a Hivatal valamennyi vezetői álláshelyen foglalkoztatott munkatársa.

4. § (1) A folyamatok modellezésével, az ellenőrzési nyomvonalak kialakításával és a kockázatértékeléssel összefüggő feladatok ellátását az integritás tanácsadó segíti. Ennek keretében

a) meghatározza a folyamatmodellek leírásának, illetve a kapcsolódó mutatók meghatározásának egységes szempontrendszerét és módszertani követelményeit,

b) kidolgozza a folyamattérképet, és gondoskodik annak naprakészen tartásáról,

c) ellátja a 3. § (4) bekezdése szerinti feladatot, és

d) koordinálja a Hivatal több vezetői álláshelyen foglalkoztatott munkatársa felelősségi körébe tartozó kockázatkezelési intézkedések végrehajtását, véleményezi azok eredményességét.

(2) Az integritás tanácsadó a belső hálózaton közzéteszi

a) a folyamatleírási módszertant,

b) a folyamattérképet,

c) a naprakész folyamatmodelleket,

d) a rész- és főfolyamatok ellenőrzési nyomvonalát, valamint

e) a folyamatok fejlesztésével kapcsolatos dokumentumokat.

4. A folyamatmodellek és az ellenőrzési nyomvonalak elkészítéséhez szükséges iratminták

5. § (1) A folyamatmodell és az ellenőrzési nyomvonal elkészítése során a belső hálózaton közzétett iratmintákat kell alkalmazni.

(2) A folyamatmodell és az ellenőrzési nyomvonal iratmintáját az integritás tanácsadó készíti elő és terjeszti fel a főtitkár részére jóváhagyás érdekében.

(3)9 A főtitkár által jóváhagyott iratminták belső hálózaton történő közzétételéről, valamint az iratminták alkalmazásának feltételeiről tájékoztatni kell a munkatársakat. A tájékoztatót az integritás tanácsadó készíti el, és küldi meg a közzététel érdekében a Közszolgálati kommunikációs Irodának.

(4) Az iratminták gondozása és naprakészen tartása az integritás tanácsadó feladata.

5. A folyamatok azonosítása és a folyamatgazdák kijelölése

6. § A Hivatal irányítása, így különösen a Hivatal egyes feladatainak ellátásával összefüggő tevékenységek, illetve eljárások szabályozása, szervezése, ellenőrzése és fejlesztése terén a döntések jobb megalapozása, a feladatellátás nyomon követhetősége és előre meghatározott mutatók, indikátorok szerinti mérhetősége érdekében meg kell határozni a rész- és főfolyamatokat, és el kell készíteni e folyamatok folyamatmodelljét.

7. § (1) A Hivatal önálló szervezeti egysége valamennyi folyamat számbavételével tárgyév március 31-ig felülvizsgálja és azonosítja azokat az önálló szervezeti egység feladatellátása szempontjából meghatározó folyamatokat, amelyek az önálló szervezeti egység saját folyamatai, valamint amelyekben az önálló szervezeti egység érintett.

(2) A Hivatal rész- és főfolyamatait összegző folyamattérkép tervezetét az önálló szervezeti egységek által azonosított folyamatok alapján és az általuk szolgáltatott adatok felhasználásával az integritás tanácsadó állítja össze tárgyév április 15-ig.

(3) A folyamattérkép tervezetét az integritás tanácsadó 10 napos határidővel véleményezésre megküldi az elnökhelyettesek, a főtitkár, valamint az önálló szervezeti egységek vezetői részére, akik javaslatot tehetnek a folyamattérképben meghatározott rész- és főfolyamatokhoz tartozó folyamatgazda személyére.

(4) A folyamattérkép tervezetét az integritás tanácsadó véglegesíti, és tárgyév április 30-ig megküldi az elnöknek jóváhagyás érdekében.

(5) Az elnök a folyamattérkép jóváhagyásával

a) meghatározza a rész- és főfolyamatokat, és

b) kijelöli a folyamatgazdákat.

6. A folyamatmodell és az ellenőrzési nyomvonal elkészítése

8. § (1) A folyamatgazda a folyamattérkép alapján, a folyamatleírási módszertannak megfelelően és az 5. § (1) bekezdése szerinti iratminta felhasználásával tárgyév május 15-ig elkészíti a folyamatmodellt és az ellenőrzési nyomvonalat.

(2) A folyamatmodellt és az ellenőrzési nyomvonalat az integritás tanácsadó előterjesztése alapján az elnök hagyja jóvá tárgyév május 31-ig.

9. § Az ellenőrzési nyomvonal tartalmazza különösen

a) a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat,

b) az irányítási és ellenőrzési folyamatokat,

c) a folyamat lépéseit,

d) a kontroll típusát és szempontjait,

e) a határidőket és

f) a kapcsolódó dokumentumokat.

10. § (1) Ha szervezeti változás vagy az önálló szervezeti egység hatáskörébe tartozó feladat vagy folyamat változása indokolja, a folyamattérképet, a folyamatmodellt és az ellenőrzési nyomvonalat a változástól számított harminc napon belül felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell.

(2) A módosításra

a) ha a változás a rész- vagy főfolyamatra vonatkozó folyamatmodell és ahhoz kapcsolódóan az ellenőrzési nyomvonal módosítását teszi szükségessé, a folyamatgazda,

b)10 ha a változás az a) pontban meghatározottakon kívül a folyamattérkép módosítását is szükségessé teszi, az önálló szervezeti egység tekintetében az önálló szervezeti egységet irányító vezető, a közvetlenül az elnök irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység tekintetében a főtitkár

tesz javaslatot az integritás tanácsadónak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti módosításra a 6–9. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a (2) bekezdés szerinti javaslat jelzésével egyidejűleg a módosított folyamattérképet, a folyamatmodellt és ellenőrzési nyomvonalat – új folyamat esetén az új folyamatra vonatkozó folyamatmodellt és ellenőrzési nyomvonalat – is meg kell küldeni az integritás tanácsadónak. Ha a módosítás a folyamattérképet is érinti, a módosított folyamatmodellt és a módosított ellenőrzési nyomvonalat – új folyamat esetén az új folyamatra vonatkozó folyamatmodellt és ellenőrzési nyomvonalat – a módosított folyamattérkép belső hálózaton való közzétételétől számított harminc napon belül kell elkészíteni.

7. A kockázatok azonosítása

11. § (1) A Hivatal működésében rejlő kockázatokat a folyamatmodellek alapul vételével, a Hivatal valamennyi folyamatához kapcsolódóan évente fel kell mérni. A kockázatok azonosításának célja annak megállapítása, hogy melyek a Hivatal célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok.

(2) A kockázatokat a folyamatgazdák az integritás tanácsadó koordinációja mellett tárgyév június 30-ig azonosítják.

(3) A kockázatok azonosítása során különös figyelmet kell fordítani a Hivatal integritását közvetlenül befolyásoló, valamint az esetlegesen korrupciós cselekmény megvalósulásához vezető kockázatokra.

(4) A folyamatgazdák által azonosított kockázatokat az integritás tanácsadó összegzi, és az azonosított kockázatok listáját véleményezésre megküldi az elnökhelyettesek és a főtitkár részére. Az elnökhelyettesek és a főtitkár egyetértése esetén az azonosított kockázatok listáját az integritás tanácsadó megküldi az elnök részére.

(5) Az azonosított kockázatok listáját az elnök hagyja jóvá.

(6) Az azonosított kockázatokról az integritás tanácsadó nyilvántartást vezet (a továbbiakban: kockázati leltár), amely tartalmazza a kockázati eseményt, az arra vonatkozó kockázati tényezők felsorolását, a veszélyeztetett szervezeti célkitűzéseket, az érintett folyamatokat a folyamatgazda megjelölésével, valamint az integritási vagy korrupciós kockázatra utalást. Az elnök által jóváhagyott azonosított kockázatok listáján szereplő kockázatokat az integritás tanácsadó tárgyév július 31-ig jegyzi be a kockázati leltárba.

8. A kockázati kritérium mátrix meghatározása

12. § (1) A kockázatok értékelését az értékelési kritériumok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében – a Hivatalra jellemző kockázati tényezőkre figyelemmel – az integritás tanácsadó által a folyamatgazdákkal egyetértésben kialakított kockázatértékelési kritérium mátrix alapján kell elvégezni.

(2) A kockázatértékelési kritérium mátrix az egyes értékelési kritériumok vonatkozásában a kockázati értékek meghatározásának alapja. Az értékelési kritériumok kialakítása során a kockázati tényezők közül a legjellemzőbbeket és a célok elérésében legkritikusabbakat kell kiválasztani. A kockázatértékelési kritérium mátrixot évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(3) A kockázatértékelési kritérium mátrix tartalmazza

a) az értékelési kritériumokat,

b) a kockázatértékelés elvégzése során alkalmazandó iratmintákat, valamint

c) az iratminták kitöltéséhez használandó útmutatót.

(4) A kockázatkezelési kritérium mátrixot az integritás tanácsadó véleményezés céljából megküldi a főtitkár részére. A kockázatkezelési kritérium mátrixot az integritás tanácsadó a főtitkár véleményének figyelembevételével véglegesíti, és megküldi jóváhagyásra az elnöknek.

(5) Az elnök által jóváhagyott kockázatkezelési kritérium mátrixot a belső hálózaton közzé kell tenni, és ezzel egyidejűleg a munkatársakat tájékoztatni kell a kockázatértékelés elvégzésének ütemezéséről és feltételeiről. A tájékoztatót az integritás tanácsadó készíti el, és küldi meg a közzététel érdekében az Informatikai és Iratirányítási Irodának.

(6) A kockázatkezelési kritérium mátrix gondozása és naprakészen tartása az integritás tanácsadó feladata.

9. A kockázatok értékelése és a kockázati tűréshatár meghatározása

13. § (1) A kockázatok azonosítását követően a folyamatgazdák a kockázatértékelési kritérium mátrix alapján tárgyév szeptember 30-ig elvégzik a kockázatok elemzését, csoportosítását, a kockázati tényezők közötti összefüggések feltárását és a kockázatok értékelését.

(2) Az értékelés során meg kell határozni a feltárt kockázati tényezők bekövetkezésének valószínűségét, illetve azok önálló szervezeti egységekre gyakorolt hatását. A kockázatok értékelése során a hatás és valószínűség értékét négyfokozatú skálával kell jellemezni. A hatás értékének számítása során figyelembe kell venni az adott kockázat kapcsán meghatározott valamennyi értékelési kritériumhoz kapcsolt érték összegét olyan módon, hogy a hatás értékét a több értékelési kritérium összegének átlagértéke adja ki. A kockázati értéket a hatás és a valószínűség értékének szorzata adja. A folyamat kockázati értékét az adott folyamathoz azonosított összes kockázat kockázati értékének átlagértéke adja meg.

(3) A folyamatgazdák által elvégzett kockázatértékelés eredményeit az integritás tanácsadó összegzi, és rangsorolja a kockázatokat.

14. § (1) A kockázati értékek felhasználásával az integritás tanácsadó összeállítja a Hivatal kockázati térképét, valamint a kockázati térkép alapján javaslatot tesz a kockázati tűréshatárra, amelyet véleményezés céljából megküld az elnökhelyettesek és a főtitkár részére. A kockázati térképet és a kockázati tűréshatárra vonatkozó javaslatot az integritás tanácsadó az elnökhelyettesek és a főtitkár véleményének figyelembevételével véglegesíti, és megküldi jóváhagyásra az elnöknek.

(2) Az elnök a kockázati térképet és a kockázati tűréshatárra vonatkozó javaslatot tárgyév október 31-ig hagyja jóvá.

(3) A kockázati tűréshatár korrupciós kockázatok esetében 0.

10. Az integrált kockázatkezelési intézkedési terv elkészítése és végrehajtása

15. § A jóváhagyott kockázati térkép és kockázati tűréshatár alapján a folyamatgazdák tárgyév november 30-ig

a) azonosítják a megmaradó kockázatokat, és

b) a kockázati tűréshatárt elérő vagy meghaladó kockázatok esetén javaslatot tesznek a kockázatkezelési intézkedésekre.

16. § (1) Az integritás tanácsadó összegzi a folyamatgazdák által javasolt kockázatkezelési intézkedéseket, és elkészíti az integrált kockázatkezelési intézkedési tervet, amely tartalmazza

a) az intézkedéssel kezelni kívánt kockázat,

b) a kockázattal érintett folyamat és a folyamatgazda,

c) a szükséges intézkedés,

d) az intézkedés határidejének,

e) az intézkedésről való beszámolás módjának és

f) az intézkedésért felelős személy

megjelölését.

(2) Az integritás tanácsadó az integrált kockázatkezelési intézkedési tervet véleményezés céljából megküldi az elnökhelyettesek és a főtitkár részére.

(3) Az integritás tanácsadó az elnökhelyettesek és a főtitkár véleményének figyelembevételével véglegesíti az integrált kockázatkezelési intézkedési tervet, és jóváhagyásra megküldi az elnök részére. Az elnök az integrált kockázatkezelési intézkedési tervet tárgyév december 15-ig hagyja jóvá.

(4) Az integrált kockázatkezelési intézkedési terv jóváhagyását követően az integritás tanácsadó gondoskodik annak a belső hálózaton való közzétételéről.

(5) Az integrált kockázatkezelési intézkedési tervben foglaltak végrehajtásában valamennyi önálló szervezeti egység köteles közreműködni, a feladatokat és határidőket folyamatosan nyomon követni, valamint az egyes feladatok határidőben történő végrehajtását befolyásoló körülményeket az integritás tanácsadónak haladéktalanul jelezni.

17. § (1) A tárgyévet megelőző év szerinti integrált kockázatkezelési intézkedési tervben szereplő egyes intézkedések végrehajtásának eredményeiről, megvalósításának státuszáról az adott intézkedésért felelős folyamatgazda a tárgyévet következő év január 15-ig írásban tájékoztatja az integritás tanácsadót.

(2) Az integritás tanácsadó az (1) bekezdés szerinti, a folyamatgazdák tájékoztatása alapján összeállított beszámolót tartalmazó feljegyzést véleményezés céljából megküldi az elnökhelyettesek és a főtitkár részére.

(3) Az elnökhelyettesek és a főtitkár egyetértése esetén az integritás tanácsadó a beszámolót tartalmazó feljegyzést a tárgyévet követő év január 31-ig jóváhagyásra megküldi az elnök részére.

18. § A 10. § szerinti módosítás keretében a folyamatgazda ismételten elvégzi a kockázatok azonosítását, értékelését, és szükség esetén módosítani kell a kockázati tűréshatárt, valamint az integrált kockázatkezelési intézkedési tervet.

III. Fejezet

AZ INTEGRITÁSSÉRELMI BEJELENTÉSEK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE ÉS A BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE11

11.12 Az integritássérelmi események megelőzése

19. § (1)13 Az integritássérelmi események megelőzése érdekében a Hivatal valamennyi munkatársa gondoskodik a jogszabályok, valamint a normatív és egyedi utasítások érvényesülésének figyelemmel kíséréséről.

(2)14 Ha a normatív vagy egyedi utasítás hibája vagy hiányossága folytán felmerül az integritássérelmi esemény kockázata vagy gyanúja, vagy egyébként az integritássérelmi esemény megelőzése a normatív utasítás módosításával vagy az egyedi utasítás megváltoztatásával biztosítható, az ezt észlelő személy a körülmények és a probléma ismertetésével és megoldási javaslattal együtt kezdeményezi az utasítás módosítását vagy megváltoztatását.

(3)15 A Hivatal vezetői álláshelyen foglalkoztatott munkatársai az integritássérelmi események bekövetkezésének megelőzése érdekében biztosítják, hogy a szükséges megelőző intézkedések időben, hatékonyan és maradéktalanul végrehajtásra kerüljenek, és haladéktalanul gondoskodnak az észlelt integritássérelmi események kezeléséről.

12.16 Az integritássérelmi események kezelése

20. § (1)17 Az integritássérelmi esemény kezelése magában foglalja az integritássérelmi esemény észlelését, nyilvántartását, kivizsgálását, az integritássérelmi esemény nyomán tett esetleges intézkedést, az intézkedés végrehajtásának nyomon követését és ellenőrzését, valamint – ha az szükséges – az integritássérelmi eseménnyel kapcsolatos belső és külső tájékoztatási feladatok ellátását.

(2)18 Az integritássérelmi esemény kezelésével összefüggő feladatok ellátásáért saját feladat- és felelősségi körén belül valamennyi munkatárs felelős.

(3)19 Az integritássérelmi események kezelésének jelen utasításban megállapított szabályait akkor kell alkalmazni, ha az integritássérelmi eseményre az etikai és a fegyelmi eljárás különös szabályai nem alkalmazandók.

21. § (1)20 Az integritás tanácsadó működteti a belső visszaélés-bejelentési rendszert, és gondoskodik a Pkbtv. 25. §-a szerinti információknak a Hivatal honlapján történő közzétételéről.

(2)21 Az integritássérelmi bejelentést az integritás tanácsadónál

a) írásban, az integritas@gvh.hu elektronikus levelezési címen vagy

b) szóban

lehet megtenni.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti levelezési címhez rendelt külön postafiókhoz csak az integritás tanácsadó, valamint – a postafiók karbantartásához feltétlenül szükséges mértékig – az Informatikai és Iratirányítási Iroda erre kijelölt munkatársa férhet hozzá. Az integritás tanácsadó a postafiók tartalmát folyamatosan ellenőrzi.

(4)22 Szóbeli integritássérelmi bejelentés esetén az integritás tanácsadó jegyzőkönyvet készít, amelyet a bejelentőnek – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – másodpéldányban átad.

(5)23 Az integritássérelmi bejelentésnek tartalmaznia kell a vélelmezett vagy észlelt integritássérelmi esemény leírását, észlelésének időpontját, az eseménnyel esetlegesen érintett személy nevét, valamint a Pkbtv. 20. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentői minőség megjelölését.

(6)24 Bejelentést névtelenül is lehet tenni. Az integritás tanácsadó gondoskodik arról, hogy az integritássérelmi bejelentést tevő személyes adatai csak az arra jogosultak számára válhassanak megismerhetővé.

(6a)25 Az integritássérelmi eseményre, integritási vagy korrupciós kockázatra jóhiszeműen, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban integritássérelmi bejelentést tevő munkatársat a bejelentés megtétele miatt semmiféle hátrány nem érheti. A munkatársat ez a védelem akkor is megilleti, ha az integritássérelmi bejelentés nem felel meg a Pkbtv. 48. §-ában meghatározott feltételeknek.

(7) Ha az integritás tanácsadónak címzett integritássérelmi bejelentést vagy az ahhoz kapcsolódó egyéb iratokat ezen iratok kezelésére nem jogosult személy vagy önálló szervezeti egység veszi át, úgy azokat köteles haladéktalanul az integritás tanácsadó részére továbbítani.

(8) A nem az integritás tanácsadónak címzett, de tartalmában az integritás tanácsadó feladatkörébe tartozó iratot haladéktalanul továbbítani kell az integritás tanácsadó részére.

22. § (1) Az integritás tanácsadó az integritássérelmi bejelentés beérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy a bejelentés

a) az utasítás hatálya alá tartozik-e,

b)26 integritássérelmi eseményre vonatkozik-e, és a Pkbtv. 20. § (2) és (3) bekezdése szerinti személy nyújtotta-e be,

c)27 tartalmazza-e integritási, korrupciós kockázat vagy visszaélés gyanúját,

d) megalapozott-e,

e) igényel-e vizsgálatot, illetve a vizsgálat mellőzhető-e,

f) igényel-e sürgős intézkedést.

(2)28 Ha az integritás tanácsadó az integritássérelmi bejelentés előzetes értékelése alapján azt állapítja meg, hogy az nem minősül integritássérelmi bejelentésnek, de azzal kapcsolatban más jogszabály vagy normatív utasítás által kijelölt szerv, személy vagy önálló szervezeti egység jogosult eljárni, az integritás tanácsadó – amennyiben személye és elérhetősége ismert, a bejelentő egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul

a) javaslatot tesz az elnöknek a bejelentés eljárásra jogosult szervhez történő áttételére, vagy

b) átadja a bejelentést az eljárásra jogosult személynek vagy önálló szervezeti egységnek, az elnök egyidejű tájékoztatása mellett.

(3)29 Mellőzhető különösen annak az integritássérelmi bejelentésnek a vizsgálata, amely

a) névtelen, és a bejelentés érdemi vizsgálatához szükséges további adatok beszerzésére sincs lehetőség,

b) nem a Pkbtv. 20. § (2) és (3) bekezdése szerinti jogosulttól származik,

c) tartalmában azonos egy korábban már vizsgált, ugyanazon bejelentőtől származó integritássérelmi bejelentéssel, illetve

d) a közérdek vagy nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

23. §30 Az integritás tanácsadó köteles haladéktalanul tájékoztatni az elnököt, ha a bejelentett integritássérelmi eseményben való közvetlen vagy közvetett érintettsége, összeférhetetlensége áll fenn. Az integritás tanácsadó integritássérelmi bejelentés vizsgálatából való kizárásáról az elnök dönt. Az integritás tanácsadó kizárása esetén a vizsgálatot az elnök által kijelölt – lehetőség szerint integritás tanácsadó képesítéssel rendelkező – munkatárs folytatja le.

24. § (1)31

(2)32 Az integritás tanácsadó az érintett önálló szervezeti egység bevonásával értékeli az integritássérelmi bejelentésben bejelentett integritássérelmi esemény helytállóságát, valamint a kockázatot, és magas hatású kockázat észlelése esetén haladéktalanul javaslatot tesz az elnöknek a kockázatkezelés módjára vonatkozóan, valamint meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélés orvoslására.

(3) Ha az integritássérelmi bejelentésben foglaltak értékelése nyomán az integritás tanácsadó megállapítja, hogy a bejelentésben foglaltak nyomán más, különösen büntető, szabálysértési, valamint az etikai és a fegyelmi eljárás különös szabályait tartalmazó normatív utasítás szerinti eljárás lefolytatásának szükségessége merülhet fel, ennek észlelése esetén haladéktalanul javaslatot tesz az elnöknek a szükséges eljárás kezdeményezésére vonatkozóan.

25. § (1) Az integritás tanácsadó az integritássérelmi bejelentés vizsgálatába a Hivatal bármely munkatársát bevonhatja, akiről feltételezhető, hogy az integritássérelmi bejelentéssel összefüggésben olyan információval rendelkezik, ami a vizsgálat eredményét érdemben befolyásolhatja. A munkatársak kötelesek az integritás tanácsadóval együttműködni.

(2) Az integritás tanácsadó az integritássérelmi bejelentés vizsgálata körében a munkatárstól írásbeli nyilatkozatot kérhet, ellenőrizheti az elektronikus beléptetőrendszer és a vagyonvédelmi célból működtetett kamerarendszer adatait, valamint a bejelentés szempontjából releváns iratokat megvizsgálhatja.

(3) Ha az integritássérelmi bejelentés jellege és eredményes intézése azt indokolttá teszi, az integritás tanácsadó az ügyben érintett vagy arról ismerettel rendelkező munkatársat vagy a munkatárs ügyben nem érintett vezetőjét meghallgatja. A személyes meghallgatásról a munkatársat a meghallgatás időpontja előtt legalább egy munkanappal írásban vagy – ha az írásbeli értesítés akadályba ütközik – szóban értesíteni kell. Az integritás tanácsadó a szóbeli értesítés megtörténtét írásban rögzíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell a meghallgatás helyét és időpontját, valamint az integritássérelmi bejelentés tárgyát. A meghallgatásról az integritás tanácsadó jegyzőkönyvet készít, amelyet az integritás tanácsadó által aláírt zárt borítékban kell elhelyezni.

(3a)33 Az integritás tanácsadó az integritássérelmi bejelentés vizsgálata során a bejelentőtől – ha az nem a Hivatal munkatársa – kérheti a bejelentés kiegészítését, pontosítását, továbbá felhívhatja a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására.

(4) Az integritás tanácsadó bármely, az ügy szempontjából releváns iratba betekinthet, arról másolatot készíthet. A másolatokat az ügy iratai között az integritás tanácsadó által aláírt zárt borítékban kell elhelyezni.

26. §34 Az integritás tanácsadó az integritássérelmi bejelentés kivizsgálását megszünteti, ha a vizsgált integritássérelmi eseményben érintett munkatárs

a) foglalkoztatási jogviszonya a vizsgálat tartama alatt megszűnt,

b) ellen ugyanazon magatartás miatt büntető-, szabálysértési, fegyelmi eljárás indult, vagy per van folyamatban,

c)35 a terhére rótt integritássérelmi eseményt nyilvánvalóan nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható.

27. § (1)36 Az integritás tanácsadó az integritássérelmi bejelentés alapján indított vizsgálat lezárásaként intézkedési javaslatot tesz az elnök részére.

(2) Az elnök által jóváhagyott intézkedési javaslat alapján az integritás tanácsadó gondoskodik a feltárt hibák, hiányosságok, illetve a jogsértő magatartás megszüntetése érdekében szükséges intézkedések foganatosításának előkészítéséről és a végrehajtásuk nyomon követéséről.

(3) Az integritás tanácsadó a megbízatása során tudomására jutott személyes adatokat és egyéb bizalmas adatokat köteles – a megbízatása megszűnése után is – megőrizni, azokat a megbízatásával összefüggő feladat ellátása körén kívül nem használhatja fel, és köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelen személy ilyen adatokat ne ismerhessen meg. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az integritás tanácsadó tevékenységével összefüggő feladatai ellátása során az ilyen személyes adatokat vagy egyébként bizalmas adatokat megismerő egyéb munkatársra is.

(4)37 Az integritás tanácsadó az integritássérelmi bejelentés vizsgálata során a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeként történő intézkedés kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – más szervezeti egységgel vagy munkatárssal csak a vizsgálat lefolytatásához szükséges mértékben osztja meg. A bejelentésben érintett munkatárs a tájékoztatását követően a bejelentés tartalmát és a bejelentésben érintett, tudomására jutott személyek körét az eljárás lezárásáig köteles bizalmasan kezelni, azokat csak a védekezéshez szükséges mértékben oszthatja meg harmadik személlyel.

28. § (1)38 Az integritás tanácsadó az érintett munkatársat és az integritássérelmi bejelentést tevő személyt haladéktalanul írásban tájékoztatja az integritássérelmi bejelentés kivizsgálásának eredményéről, ennek keretében

a) az általa kezdeményezett eljárásról vagy egyéb intézkedésről vagy

b) az eljárás vagy intézkedés kezdeményezésének mellőzéséről és annak indokáról, valamint

c) az integritássérelmi bejelentés nyomán tett esetleges munkáltatói intézkedésről.

(2) Az integritássérelmi bejelentésekről az integritás tanácsadó nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a bejelentéssel érintett magatartás leírását,

b) a bejelentés beérkezésének időpontját,

c) az (1) bekezdésben maghatározott információkat.

(3) Az integritás tanácsadó a (2) bekezdés szerinti nyilvántartást évente, a 17. § szerinti beszámolóval egyidejűleg az elnök elé terjeszti.

29. §39 Ha külső ellenőrző szerv észlel integritássérelmi eseményt, az ellenőrzésben érintett önálló szervezeti egység vezetője megküldi a külső szerv ellenőrzési jelentését az integritás tanácsadó részére, valamint tájékoztatásul az önálló szervezeti egység tevékenységét irányító vezető és a főtitkár részére.

30. §40 A belső ellenőrzés során feltárt integritássérelmi esemény esetén a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló jogszabályban és a jelen utasításban foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy külön kell vizsgálni az alábbiakat:

a) az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követés hatékony működésével kapcsolatos szempontokat, ideértve a rendszer esetleges hiányosságait és azok lehetséges megoldását,

b) az esetleges vezetői mulasztásokat a megelőzés és a következmények elhárítása vagy mérséklése terén,

c) az intézkedések esetleges eredménytelenségének okát, valamint

d) a korábbi kapcsolódó tapasztalatokat, az ezzel kapcsolatos dokumentáció esetleges hiányának okát.

31. §41 Indokolt esetben a munkatársakat az integritássérelmi eseménnyel érintett körben szükség szerint tájékoztatni kell az integritássérelmi eseményről, annak következményeiről, a kivizsgálás eredményéről, az annak nyomán hozott intézkedésről és a jövőbeli hasonló integritássérelmi esemény megelőzésének lehetőségéről és módjáról.

IV. Fejezet

AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐK FOGADÁSA

13. Az érdekérvényesítők fogadásának rendje

32. § (1) A Hivatal munkatársa – feladatellátása során vagy feladatellátásához kapcsolódóan – érdekérvényesítővel akkor találkozhat személyesen, ha a találkozót vezetője, az önálló szervezeti egység vezetője esetén a szervezeti egység tevékenységét irányító vezető – az elnök közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység esetén a főtitkár – (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vezető) jóváhagyta.

(2) Az érdekérvényesítővel történő személyes találkozón – különös tekintettel a közbeszerzésekkel, beszerzésekkel, pályázatokkal és foglalkoztatási jogviszony létesítésével összefüggő, továbbá pénzügyi, fejlesztési tárgyú és európai uniós támogatási forrás kezelésével, elosztásával, felhasználásával kapcsolatos ügyekre – a munkatárs és az érdekérvényesítő mellett a vezető – vagy a vezető akadályoztatása esetén az általa kijelölt munkatárs – részvétele kötelező.

(3) A munkatárs feladatellátásával összefüggésben, az érdekérvényesítő előre nem jelzett, váratlan személyes megjelenéséről vagy a munkatárs munkahelyen kívüli személyes megkereséséről vezetőjét írásban tájékoztatni kell. A munkatárs az előre nem jelzett, váratlan találkozó során az érdekérvényesítővel megbeszélést nem folytathat.

(4) A munkatárs tájékoztatójának ki kell terjednie legalább

a) az érdekérvényesítő nevére,

b) az érdekérvényesítő által képviselt szervezet nevére,

c) a személyes találkozó céljára,

d) a személyes találkozó időpontjára, valamint

e) a személyes találkozó helyére.

(5)42 Ha a munkatárs a személyes találkozóval kapcsolatban integritássérelmi eseményre vonatkozó információval rendelkezik, azt köteles vezetőjének és az integritás tanácsadónak írásban bejelenteni.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. Hatálybalépés

33. § Ez az utasítás 2021. augusztus 15-én lép hatályba.

15. Átmeneti rendelkezések

34. § (1) Az integrált kockázatkezelés eljárásrendjének II. Fejezetben megállapított szabályait 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított időpontot megelőzően a folyamatmodellek és ellenőrzési nyomvonalak ezen utasítás szerinti elkészítésének, valamint a kockázatok ezen utasítás szerinti azonosításának és értékelésének ütemezésére az integritás tanácsadó tesz javaslatot a főtitkár részére az utasítás hatálybalépését követő harminc napon belül. A folyamatgazdák a főtitkár által megállapított ütemezés szerint elkészítik a folyamatmodelleket és ellenőrzési nyomvonalakat, valamint elvégzik a kockázatok azonosítását és értékelését. Az e bekezdés szerint elkészített folyamatmodell és ellenőrzési nyomvonal módosítására, valamint az e bekezdés szerint elvégzett kockázatértékelés felülvizsgálatára a 10. §-t és a 18. §-t kell alkalmazni.

16. Módosító rendelkezések

35. §43

17. Hatályon kívül helyező rendelkezések

36. §44

1

Az 1. § (1) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. § (2) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 2. § 1. pontja a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 2. § 1a. pontját a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 2. § (2) bekezdése iktatta be.

5

A 2. § 4. pontja a 4/2024. (XII. 2.) GVH utasítás 45. §-ával megállapított szöveg.

6

A 2. § 8a. pontját a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 2. § (3) bekezdése iktatta be.

7

A 2. § 8b. pontját a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 2. § (3) bekezdése iktatta be.

8

A 2. § 14. pontját a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 2. § (4) bekezdése iktatta be.

9

Az 5. § (3) bekezdése a 4/2024. (XII. 2.) GVH utasítás 47. §-a szerint módosított szöveg.

10

A 10. § (2) bekezdés b) pontja a 4/2024. (XII. 2.) GVH utasítás 46. §-ával megállapított szöveg.

11

A III. Fejezet címe a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

12

A 11. alcím címe a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 19. § (1) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 19. § (2) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 19. § (3) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § d) és e) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 12. alcím címe a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 20. § (1) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § b) és c) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 20. § (2) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 20. § (3) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § b) pontja szerint módosított szöveg. A 20. § (3) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § d) pontja szerint módosított szöveg.

20

A 21. § (1) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 21. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § f) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 21. § (4) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 21. § (5) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 21. § (6) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 21. § (6a) bekezdését a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 4. § (3) bekezdése iktatta be.

26

A 22. § (1) bekezdés b) pontja a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

27

A 22. § (1) bekezdés c) pontja a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

28

A 22. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § g) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 22. § (3) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 6. §-ával megállapított szöveg.

30

A 23. § a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § e) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 24. § (1) bekezdését a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 11. §-a hatályon kívül helyezte.

32

A 24. § (2) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.

33

A 25. § (3a) bekezdését a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 8. §-a iktatta be.

34

A 26. § nyitó szövegrésze a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § h) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 26. § c) pontja a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § e) pontja szerint módosított szöveg.

36

A 27. § (1) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 27. § (4) bekezdését a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 9. § (2) bekezdése iktatta be.

38

A 28. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § i) pontja szerint módosított szöveg.

39

A 29. § a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § e) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 30. § nyitó szövegrésze a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § e) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 31. § a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § c) és e) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 32. § (5) bekezdése a 9/2023. (VII. 31.) GVH utasítás 10. § e) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 35. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

44

A 36. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére