10/2021. (I. 20.) Korm. rendelet indokolás
10/2021. (I. 20.) Korm. rendelet indokolás
az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 10/2021. (I. 20.) Korm. rendelethez
2021.01.23.
Az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján közzétételre kerül.
A kormányrendelet elsődlegesen a 2020. november 5-én hatályba lépett, a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CVIII. törvény, valamint az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVII. törvény végrehajtását szolgáló gyermekvédelmi vonatkozású rendelkezéseket tartalmazza, valamint a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslását célozza.
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) módosítása
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvénynek (a továbbiakban: Bv. tv.) a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CVIII. törvény keretében elfogadott módosítása értelmében az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról történő döntéshozatal előtt - többek között - be kell szerezni az elítéltnek a kiskorú gyermekével kapcsolatos gyámhatósági véleményt. A vélemény elkészítésére és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a Gyer. határozza meg. A gyámhatóság a véleményét a gyermek védelmében fogalmazza meg, bemutatja a családot, annak körülményeit.
A hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CVIII. törvény rendelkezései alapján a végrehajtási szabály, a Gyer. egyértelműen kimondja, hogy nem lehet a felügyelt kapcsolattartás helyszíne olyan gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény, amelytől a bíróság, illetve az ügyészség döntése értelmében az érintettnek távol kell tartania magát. Távoltartás elrendelése esetén - tekintettel az érintett gyermek biztonságára - az elítélt csak felügyelet mellett tarthat kapcsolatot gyermekével, és nem valósulhat meg a kapcsolattartás a gyermek elvitele formájában sem. A rendőrség által alkalmazott általános védelmi intézkedés mellett a bíróság, ügyészség által elrendelt távoltartás is megalapozza a felügyelt kapcsolattartás elrendelését, súlyos esetben a kapcsolattartási jog megvonását.
A gyámhivatal feladatai között szükséges megjeleníteni a középfokú iskolában tanuló vagy szakképző intézménnyel tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló, a 24. életévét még be nem töltött fiatal felnőtt értesítési kötelezettségét is azért, hogy minden érintett értesüljön arról, hogy lehetősége van kérelmet benyújtani az utógondozói ellátás meghosszabbítására.
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Gyár.) módosítása
A Bv. tv. módosítása értelmében az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról történő döntéshozatal előtt - többek között - be kell szerezni az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatos gyámhatósági véleményt. A Gyár. módosításával e vélemény elkészítésére vonatkozó hatáskör kerül telepítésre.
A módosítás az örökbefogadási ügyben eljáró kijelölt gyámhivatalok számára egyértelművé teszi, hogy újszülött gyermek titkos örökbefogadáshoz adott szülői hozzájárulás esetén a kijelölt gyámhivatalnak kell gyermekvédelmi gyámot rendelni a gyermek számára, és ideiglenesen elhelyezni a gyermeket a leendő örökbefogadó szülőknél. Ezáltal is növelhető az eljárás biztonsága, hatékonysága.
A módosítás célja az is, hogy az érintett gyermek örökbefogadási, illetve örökbefogadhatóvá nyilvánítási ügyét ismerő gyámhivatal folytassa le a szükséges eljárást. Ez növeli az eljárás hatékonyságát, és az ügyintézési idő is rövidebb lesz.
A módosítás alapján a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránti per befejezéséig nem változik a gyámhivatal illetékessége, abban az esetben sem, ha közben a gondnokolt lakóhelyet változtat. A per befejezését követően sor kerülhet az ügy áttételére az illetékessé vált gyámhivatalhoz.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása
A rendelet 2. számú melléklet „I. Ágazatspecifikus munkakörök a szociális területen” című táblája szerint 2019. január 1-jétől a falu- és tanyagondnoki munkakörben foglalkoztatott személyt „A”–„E” fizetési osztályba lehet sorolni végzettségétől függően. Az e melléklet „V. Besorolási előírások a kinevezések elkészítéséhez” című rész 2. pontja szerint „A” fizetési osztályba kell sorolni a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkaköröket, valamint az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket (pl. falugondnok). A módosítás a fenti rendelkezések közti ellentét feloldását célozza.
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (Sznyr.) módosítása
Az utcai szociális munka finanszírozására vonatkozó szabályozás szerint egy fenntartó azonos vagy részben azonos ellátási területen csak egy szolgáltató után kaphat támogatást. Az utcai szociális munka legkisebb ellátási területe a település lehet. Az ország nagyobb lakosságszámú településein azonban az ellátást igénylő hajléktalan személyek száma is magasabb, így ott indokolt lehet több olyan szolgálat működtetése, amely utcai szociális munkát végez. A több szolgálat működtetése és finanszírozhatósága érdekében indokolt, hogy az ellátási terület a településnél kisebb egységben – önkormányzati rendeletben meghatározott vagy a határoló közterületekkel megjelölt településrész – is nevesíthető legyen, így az egyes szolgálatok meg tudják osztani egymás között a település területét. Erre csak ellátási érdekből kerülhetne sor, amelyet a működést engedélyező szervnek kell mérlegelnie.
A nevelőszülői feladatellátás zavartalansága és a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek biztonságos ellátása érdekében garanciális jellegű szabály épül be az Sznyr.-be. A nevelőszülői hálózatot hivatalból törölni kell a szolgáltatói nyilvántartásból, ha a működtető/fenntartó huzamosabb időn keresztül, két felszólítás és harmincnapos határidő tűzése ellenére nem fizeti ki a nevelőszülőt megillető juttatásokat. A rendelet ezzel összefüggésben szabályozza a működést engedélyező szerv és a feladatellátásra kötelezett állami fenntartó együttműködési kötelezettségét vagy más fenntartó megkeresésének lehetőségét annak érdekében, hogy a nevelőszülők további foglalkoztatása biztosítva legyen.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás