• Tartalom
Oldalmenü

100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet

a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról

2021.07.13.

A Kormány a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 12. § a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások igénybevételére és azzal kapcsolatos eljárásra és tevékenységre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,

b) munkaerőigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amely ellátása a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaviszony keretében történik,

c) súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti munkavállaló,

d) szolgáltatást kérő: az Flt.-ben meghatározott álláskereső (a továbbiakban: álláskereső), valamint szolgáltatást kérőként nyilvántartásba vett, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy.

II. Fejezet

A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

3. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás igénybevétele és az egyéni cselekvési terv

3. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatást kérőként azt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyt vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személyt – kivéve álláskeresőt – veszi nyilvántartásba, aki

a) rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, és

b) vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel kapcsolatot tart.

(2) A kapcsolattartás során a szolgáltatást kérő

a) ha rendelkezik egyéni cselekvési tervvel, vállalja az abban előírt szolgáltatásokban történő részvételt,

b) – az álláskereső kivételével – mérlegeli a számára felajánlott foglalkoztatási lehetőséget, és eredményéről tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet,

c) az állami foglalkoztatási szerv által meghatározott időpontban személyesen megjelenik.

(3) Az állami foglalkoztatási szervvel történő kapcsolattartási kötelezettségének a szolgáltatást kérő – kivéve az álláskereső – személyesen, elektronikusan és telefonon is eleget tehet.

(4) Az állami foglalkoztatási szerv a nyilvántartásból való törlésről rendelkező döntés véglegessé válásának napjával törli a nyilvántartásból azt a szolgáltatást kérőt, aki a (2) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(5) Az állami foglalkoztatási szerv a szolgáltatást kérőt kérésére törli a nyilvántartásból.

4. § (1) Minden szolgáltatást kérőnek és foglalkoztatónak joga van az állami foglalkoztatási szerv foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásának (a továbbiakban: szolgáltatás) ingyenes igénybevételéhez.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a szolgáltatást kérőt, valamint foglalkoztatót tájékoztatja a jogairól és a kötelezettségeiről, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint nyújtja a szolgáltatásokat.

(4) A szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül vagy az információnyújtás, illetve a tanácsadás szolgáltatást a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetként nyilvántartásba vett, miniszter által alapított közhasznú szervezeten keresztül, az állami foglalkoztatási szervre vonatkozó szabályok szerint nyújthatja.

5. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresés eredményessége, valamint a megfelelő munkához jutás elősegítése érdekében

a) a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló szolgáltatást kérővel,

b) a hátrányos helyzetű munkavállaló szolgáltatást kérővel,

c) a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalónak vagy hátrányos helyzetű munkavállalónak nem minősülő szolgáltatást kérővel

kérésére egyéni cselekvési tervet (a továbbiakban: egyéni cselekvési terv) készít, melynek egy példányát a személyes megbeszélés alkalmával átadja a szolgáltatást kérő részére.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalónak vagy hátrányos helyzetű munkavállalónak nem minősülő szolgáltatást kérő részére minden esetben felkínálja az egyéni cselekvési terv készítésének lehetőségét.

(3) Az egyéni cselekvési terv a szolgáltatást kérőre megállapított munkaerőpiaci célnak megfelelően tartalmazza

a) az állami foglalkoztatási szerv által a szolgáltatást kérő számára felajánlott szolgáltatásokat, támogatásokat, valamint azok igénybevétele vagy az azokban történő részvétel feltételeit és módját,

b) az állami foglalkoztatási szerv által – a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – a szolgáltatást kérő részére nyújtható pénzügyi juttatást,

c) a szolgáltatást kérőnek a megfelelő munkahelyhez jutás érdekében, az álláskereséssel kapcsolatban folytatott további tevékenységeit, köztük a munkahely önálló keresését.

(4) Az egyéni cselekvési terv tartalmának kialakításánál – a rendelkezésre álló információk alapján – figyelembe kell venni

a) a munkaerőpiac helyzetét,

b) a szolgáltatást kérő

ba) munkaerőpiacon hasznosítható iskolai végzettségét, képzettségét, kompetenciáit,

bb) korábban betöltött munkakörét, beosztását, amelyet újból ellátna vagy betöltene,

bc) szakmai tapasztalatát, gyakorlatát, ismereteit, valamint

bd) az elhelyezkedését korlátozó tényezőket.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott szempontok mérlegelésével az állami foglalkoztatási szerv megállapítja, hogy a szolgáltatást kérő

a) várhatóan képes-e önállóan vagy az állami foglalkoztatási szerv által biztosított internetes alkalmazások önálló használatának segítségével elhelyezkedni a munkaerőpiacon, vagy

b) munkahelyhez jutásához várhatóan szükséges és célszerű az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásának vagy támogatásának igénybevétele.

(6) Az egyéni cselekvési tervben foglaltak teljesülését az állami foglalkoztatási szerv az egyéni cselekvési tervben meghatározott időpontban – legalább három havonta – a szolgáltatást kérővel közösen értékeli. Az egyéni cselekvési tervet az abban foglaltak teljesítésével kapcsolatos értékelést követően, a szolgáltatást kérő jelenlétében lehet felülvizsgálni és módosítani.

4. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetek nyilvántartása

6. § (1) A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet az információnyújtás vagy tanácsadás szolgáltatást abban az esetben nyújthatja az állami foglalkoztatási szerv szakmai programja alapján, ha megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek, valamint a tevékenységre irányuló szándékát az általa nyújtani kívánt szolgáltatásokkal együtt a miniszternek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. törvény) szerinti bejelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásával az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével bejelentette.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetekről és az általuk nyújtott szolgáltatásokról elektronikus nyilvántartást vezet.

(3) A miniszter a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetet, valamint az általa nyújtott szolgáltatási tevékenységet abban az esetben veszi nyilvántartásba, ha a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet vagy az általa – legalább heti húsz órában foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy a tanácsadás jellegének megfelelő, felsőfokú szakirányú végzettséggel vagy az 1. mellékletben meghatározott szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, gyakorlattal rendelkezik.

(4) Ha a nyilvántartásba vett foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet adataiban – ideértve a jogutódlást is – változás következik be, az adatváltozást az adatban történt változástól számított nyolc napon belül a Szolg. törvény szerinti bejelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásával, az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével bejelenti.

(5) A nyilvántartás tartalmazza

a) a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet

aa) teljes nevét,

ab) cégjegyzékszámát, illetve egyéb nyilvántartási számát,

ac) által nyújtani kívánt szolgáltatások fajtáját,

b) a nyilvántartásba vétel hatályát,

c) a nyilvántartásba vétel időpontját, továbbá

d) a nyilvántartásból való törlés időpontját, valamint indokát.

(6) A nyilvántartásba vétel érvényességi ideje a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételétől számított öt év, mely alatt köteles a nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatosan megfelelni.

(7) A nyilvántartás az (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában és a b)–d) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartás az állami foglalkoztatási szerv honlapján kerül közzétételre.

(8) A nyilvántartásba vett foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatással összefüggő tevékenysége keretében köteles a nyilvántartásba vételi számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében folyamatosan használni, valamint az ügyfélfogadásra nyitva álló, a szolgáltatás nyújtására szolgáló helyiségben a nyilvántartásban rögzített szolgáltatások fajtáival jól látható helyen kifüggeszteni.

7. § (1) A nyilvántartásba vétel iránti bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti adatait.

(2) A bejelentéskor igazolni kell

a) annak tényét, hogy a bejelentő a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, a szolgáltatás nyújtásához a megfelelő helyszínt biztosítani tudja, és

b) a szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételek meglétét.

5. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetként nyilvántartásba vett, miniszter által alapított közhasznú szervezetre vonatkozó különös szabályok

8. § Az állami foglalkoztatási szerv a szolgáltatás nyújtása érdekében, összhangban a tárgyévre vonatkozóan január 31-ig elkészített éves szolgáltatási tervvel, a szolgáltatási feladatok ellátása céljából a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált pénzügyi kerete terhére bevonhatja az információnyújtás és tanácsadás szolgáltatás nyújtásába a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetként nyilvántartásba vett, miniszter által alapított közhasznú szervezetet.

6. Munkaerőigény bejelentése és nyilvántartása

9. § (1) A nem természetes személy foglalkoztató köteles a munkaerőigényt elektronikus úton az állami foglalkoztatási szerv e célból létrehozott elektronikus felületén bejelenteni az állami foglalkoztatási szerv részére. Az állami foglalkoztatási szerv elektronikus úton tájékoztatja a munkaerőigény nyilvántartásba vételéről a nem természetes személy foglalkoztatót, valamint elektronikus úton tart vele kapcsolatot.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény bejelentési kötelezettség teljesítésének elősegítése érdekében kapcsolatot tart a foglalkoztatóval. A foglalkoztató köteles az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a munkaerőigénnyel kapcsolatban tájékoztatást adni, mely nem minősül az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek.

10. § (1) A munkaerőigényt vagy annak megszűnését a munkaerő foglalkoztatása helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél kell bejelenteni.

(2) A munkaerőigény több megyére kiterjedő munkavégzés esetén a foglalkoztatás megkezdésének helye szerint vagy a foglalkoztató székhelye vagy fióktelepe szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél is bejelenthető.

(3) Ha a munkaerőigény bejelentéshez harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló kérelem kapcsolódik, úgy a munkaerőigény a munkavállalási engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetékesség szerint is benyújtható.

(4) A foglalkoztató a munkaerőigény bejelentésekor megadott, az Flt.-ben meghatározott adataiban bekövetkezett változásról nyolc napon belül tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.

11. § A munkaerőigény a nyilvántartásba vétel napjától számított legfeljebb hatvan napig érvényes. A munkaerőigény érvényessége a foglalkoztatónak a munkaerőigény lejártát megelőzően tett bejelentésére a lejártát követő legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható.

12. § (1) Ha a foglalkoztató a munkaerőigény bejelentésekor az állami foglalkoztatási szervtől munkaközvetítést kér, az állami foglalkoztatási szerv a bejelentett munkaerőigény vonatkozásában nyilvánosságra hozza a munkavégzés helye szerinti település nevét, a munkakör megnevezését, az ahhoz szükséges szakképzettséget vagy szakképesítést, elvárt tapasztalatot és a várható keresetet.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatóval kapcsolatos további adatokról a munkaközvetítés során tájékoztatja a szolgáltatást kérőt.

(3) Ha a foglalkoztató a munkaerőigény bejelentésekor az állami foglalkoztatási szervtől munkaközvetítést kér, a foglalkoztató nyilatkozata alapján az álláshely az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatán megjelenik, és arra a törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy is kiközvetíthető.

7. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások ideje alatt nyújtható pénzbeli juttatás

13. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a szolgáltatást kérő kérelmére álláskeresést ösztönző juttatásként pénzbeli juttatást állapít meg az állami foglalkoztatási szerv által a részére felajánlott szolgáltatás vagy szolgáltatások igénybevételének időtartamára, ha

a) a szolgáltatás vagy szolgáltatások folyamatos igénybevételének időtartama legalább az öt napot eléri,

b) a szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerv vagy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetként nyilvántartásba vett, miniszter által alapított közhasznú szervezeten keresztül nyújtja,

c) a szolgáltatást kérő álláskeresési ellátásban nem részesül, vagy keresőtevékenységet nem folytat.

(2) A szolgáltatást kérő részére pénzbeli juttatás egy naptári évben legfeljebb kilencven napra állapítható meg.

(3) A pénzbeli juttatás napi összege megegyezik a megállapítás napján hatályos napi kötelező legkisebb munkabér 70%-ával.

(4) A pénzbeli juttatás a szolgáltatást kérő részére a szolgáltatás igénybevételének igazolását követően folyósítható.

III. Fejezet

A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK FAJTÁI

8. Munkaközvetítés

14. § Az állami foglalkoztatási szerv a munkaközvetítő tevékenységét a szolgáltatást kérőkkel és a foglalkoztatókkal együttműködve folytatja.

15. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztató részére munkaközvetítést akkor végez, ha a foglalkoztató

a) a munkaerőigényét e rendeletben meghatározott módon bejelentette,

b) a munkaközvetítést kéri, és

c) vállalja, hogy

ca) fogadja az állami foglalkoztatási szerv által kiállított közvetítő lappal megjelenő személyeket, és a közvetítő lapon igazolja a munkaközvetítés eredményét, és

cb) fogadja az állami foglalkoztatási szerv képviselőjét, valamint tájékoztatja őt a foglalkoztatás körülményeiről.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaközvetítés során csak olyan szolgáltatást kérő számára állít ki közvetítő lapot, aki vonatkozásában a munkaerőigényt bejelentő foglalkoztató a közvetítő lap kiállítását előzetes egyeztetés keretében támogatta.

16. § (1) A munkaközvetítés során nem lehetséges a szolgáltatást kérő munkaközvetítése olyan foglalkoztatóhoz, ahol

a) sztrájk van folyamatban, vagy

b) a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak.

(2) Az állami foglalkoztatási szervnek a munkaközvetítés során törekednie kell arra, hogy a szolgáltatást kérő számára feltárja a megfelelő foglalkoztatási lehetőségeket, továbbá arra, hogy a foglalkoztatók részére a munkaerőigénynek megfelelő szolgáltatást kérő kerüljön kiválasztásra és közvetítésre.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési ellátást, valamint egyes szociális ellátásokat kérő, illetőleg abban részesülő személyek számára a rájuk irányadó jogszabályok szerint megfelelő munkahelyet ajánl fel.

9. Információnyújtás

17. § (1) Az információnyújtás a foglalkozásokról, a térségben elérhető képzésekről, a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerőpiaci helyzetéről, a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőiről, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról és egyéb szolgáltatási formákról való tájékoztatás.

(2) Az információnyújtás célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését.

(3) Az információnak naprakésznek, helytállónak és széles körben könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

(4) Az információnyújtás történhet

a) egyéni,

b) csoportos,

c) rendezvényhez kötött,

d) elektronikus vagy online

formában.

(5) Információnyújtás szolgáltatás olyan természetes személynek is nyújtható, aki nem kéri a szolgáltatást kérőként történő nyilvántartásba vételét.

(6) Rendezvényhez kötött információnyújtás szolgáltatás esetén – a miniszter egyetértését követően – a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keret terhére évente legfeljebb a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

10. A tanácsadás

18. § (1) A tanácsadás olyan egy vagy több alkalomból álló segítségnyújtás, ahol feltárják azokat a körülményeket, amelyek alapján a tanácsadó a problémára a szolgáltatást kérővel közösen keres megoldást, vagy amely a foglalkoztató adott foglalkoztatási helyzetének megerősítéséhez kapcsolódik.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv vagy a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet tanácsadás szolgáltatás igénybevételét biztosíthatja a szolgáltatást kérő számára, ha a személyes konzultáció alapján megállapítható, hogy az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez, a szolgáltatások, támogatások igénybevételéhez, az állami vagy más szervekkel való kapcsolattartáshoz, az önálló munkába álláshoz vagy a munkahelyen történő beilleszkedéshez személyes segítségre van szüksége, figyelembe véve a szolgáltatást kérő sajátos élethelyzetét, igazodva személyes igényéhez, személyiségéhez és a külső körülményeihez.

(3) A tanácsadások a következő módon valósíthatók meg:

a) egyéni tanácsadás,

b) csoportos tanácsadás,

c) csoportos fejlesztés,

d) táv- vagy online tanácsadás.

IV. Fejezet

A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

19. § Az állami foglalkoztatási szerv a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását elősegítő támogatást folyamatosan nyújtja, a csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatást folyamatosan nyújthatja.

20. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv foglalkoztatást elősegítő támogatást (a továbbiakban: támogatás) – súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásának támogatását és a csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatást kivéve – csak munkaerőpiaci program keretében nyújthat.

(2) Állami foglalkoztatási szerv munkaerőpiaci programot a miniszter egyetértésével az állami foglalkoztatási szerv honlapján hirdet meg.

(3) Több megyére kiterjedő vagy országos szintű munkaerőpiaci programot a miniszter az állami foglalkoztatási szerv honlapján hirdet meg.

21. § (1) Munkaerőpiaci program keretében a támogatás visszatérítendő, részben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában is nyújtható.

(2) A munkaerőpiaci program tartalmazza

a) azoknak a személyeknek a körét, akik munkaerőpiaci helyzetének javítására a munkaerőpiaci program irányul,

b) azokat a térségeket, amelyekben a munkaerőpiaci program megvalósítására sor kerül,

c) a támogatást vagy támogatásokat,

d) a munkaerőpiaci programban való részvétel objektív feltételeit,

e) a munkaerőpiaci programban nyújtott támogatás objektív feltételeit,

f) a munkaerőpiaci program végrehajtásában közreműködő állami foglalkoztatási szervet,

g) a munkaerőpiaci program megvalósításának időtartamát,

h) a munkaerőpiaci programtól várt eredményt, valamint annak mérésének, értékelésének módját, gyakoriságát,

i) a munkaerőpiaci program költségvetését, forrását,

j) a munkaerőpiaci programban foglalt támogatás jogcímét.

(3) A munkaerőpiaci program a támogatás mellett szolgáltatást is tartalmazhat.

22. § (1) Az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítését célzó munkaerőpiaci program kialakítását, nyomon követését és felülvizsgálatát az állami foglalkoztatási szerv országos szinten az érdekelt felekkel együttműködésben végzi.

(2) Az együttműködés keretében az állami foglalkoztatási szerv által végrehajtott, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítését célzó munkaerőpiaci programok kialakítása, végrehajtása, nyomon követése és felülvizsgálata a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervezeteivel mint érdekelt felekkel rendszeres időközönként egyeztetésre kerül.

11. A támogatások igénybevételének feltételei

23. § Az a foglalkoztató részesülhet e rendelet szerinti támogatásban, aki

a) megfelel a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló kormányrendelet alapján a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,

b) megfelel az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott korábbi támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítése kapcsán lefolytatott ellenőrzésen,

c)1

d) megfelel az e rendeletben, illetve a munkaerőpiaci programban foglalt feltételeknek.

12. A támogatások nyújtására vonatkozó eljárási szabályok

24. § A támogatás közigazgatási hatósági eljárás keretében nyújtható.

25. § (1) A természetes személynek nyújtott támogatással kapcsolatos eljárás során – a cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt kivéve – a törvényes képviselő eljárása kizárt, az ügyfélnek személyesen kell eljárnia.

(2) A támogatással kapcsolatos kérelemre induló hatósági ügyben – kérelmező választása szerint –

a) az álláskereső lakóhelye vagy tartózkodási helye,

b) a foglalkoztatott lakóhelye vagy tartózkodási helye vagy

c) a foglalkoztató székhelye, telephelye vagy a munkavégzés helye

szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv jár el.

13. A támogatásokra vonatkozó pénzügyi szabályok

26. § (1) A támogatások a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből vagy európai uniós forrásból megvalósuló program keretében nyújthatók.

(2) A támogatás maximális összege – a tőketámogatást kivéve – álláskeresőnként vagy foglalkoztatottanként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér 150%-át.

(3) A támogatások – a munkaerőpiaci programban meghatározott eltérést kivéve – havonta, utólag kerülnek kifizetésre.

27. § (1) Ha a támogatás mértékének meghatározása a kötelező legkisebb munkabér alapulvételével történik, és a munkaerőpiaci program másképp nem rendelkezik, a támogatást – annak teljes időtartama alatt – a megállapítás napján hatályos kötelező legkisebb munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv – a támogatott kérelmére – a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

(2) Ha a támogatás mértékének meghatározása – jogszabály alapján – a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, és a munkaerőpiaci program másképp nem rendelkezik, a támogatást – annak teljes időtartama alatt – a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv – a támogatott kérelmére – a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

28. § Az állami foglalkoztatási szerv által igénybe vett foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás díjának anyagi fedezete biztosítására az Flt.-ben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Eszerint azt, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételére

a) a munkaközvetítéssel összefüggésben kerül sor, a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészéből vagy európai uniós forrásból,

b) a foglalkoztatási alaprészből nyújtott támogatásokkal összefüggésben kerül sor, a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből vagy európai uniós forrásból

kell biztosítani.

29. § (1) Ha a támogatásban részesülő a jogszabályban foglaltakat, a munkaerőpiaci programban vállaltakat vagy a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatást vissza kell követelni, ekkor a támogatásban részesülő köteles a támogatást visszafizetni.

(2) A támogatást a támogatásban részesülő akkor is köteles visszafizetni, ha az részére – jogszabályban vagy a munkaerőpiaci programban meghatározott feltételek hiányában – nem lett volna megállapítható.

14. A támogatásokra vonatkozó európai uniós pénzügyi szabályok

30. § (1) A támogatások nyújtása során, valamint a munkaerőpiaci program részét képező támogatások nyújtása során az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló Korm. rendelet szabályait, valamint az állami támogatásokra vonatkozó európai uniós szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a támogatások európai uniós értelemben vett állami támogatásnak minősülnek, csekély összegű (de minimis) támogatásként, mezőgazdasági csekély összegű támogatásként és a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatásként és a 32. cikke szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásként nyújthatók.

(4) Csekély összegű támogatást kizárólag az 1407/2013/EU bizottsági rendelet és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell az adott pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi évben a részére Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(5) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, valamint az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetén a kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

(6) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendeletnek a 651/2014/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó előírásai az állami foglalkoztatási szerv honlapján is közzétételre kerülnek.

15. A támogatások ellenőrzésének szabályai

31. § (1) Az e rendeletben meghatározott támogatásban részesülő – arra vonatkozó kérelem esetén – köteles biztosítani a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére a támogatás felhasználására kiterjedő kormányzati ellenőrzés lehetőségét, valamint köteles a támogatás felhasználásáról a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére – megkeresésére – számadást készíteni.

(2) Az e rendeletben meghatározott támogatásban részesülő a támogatás felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében jogszabályban meghatározott adatokat a hatósági szerződésben meghatározott módon köteles a hatósági ellenőrzést végzők számára hozzáférhetővé tenni.

V. Fejezet

A TÁMOGATÁSOK FAJTÁI

16. A súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása

32. § Ha a foglalkoztató súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalóval létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, a jogviszony létesítésének napjáig benyújtott kérelem esetén – ha munkaerőpiaci program eltérően nem rendelkezik – az állami foglalkoztatási szerv

a) a foglalkoztató – amennyiben nem költségvetési szerv – részére a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését követően, a jogviszony első négy hónapjára a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló bére 50%-ának megfelelő összegben bértámogatást nyújt,

b) a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló részére a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését követően, a foglalkoztatóval fennálló jogviszony első hat hónapjára munkavállalást ösztönző támogatásként a kötelező legkisebb munkabér 30%-ának megfelelő összegű bérkiegészítést nyújt.

33. § Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha foglalkoztatásra irányuló jogviszony hat hónapon belül a foglalkoztató felmondásával vagy közös megegyezéssel megszűnik. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésére tekintettel a foglalkoztatótól a bértámogatást vissza kell követelni.

17. A csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatás

34. § (1) A létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás nyújtható a felek részére a foglalkoztató által végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a foglalkoztatott számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.

(2) A csoportos létszámleépítés szándékának bejelentését követően az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztató székhelyén, telephelyén vagy a munkavégzési helyen felveszi a létszámleépítéssel érintett foglalkoztatottakkal a kapcsolatot.

35. § Ha a csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatott a felmondási idő alatt bejelentkezik az állami foglalkoztatási szervhez szolgáltatást kérőként, az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásait igénybe veheti.

36. § (1) A foglalkoztató részére a csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatottanként a foglalkoztatott bére 50%-ának megfelelő összegben három hónap időtartamra bértámogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a foglalkoztatott számára hátrányos következményei elkerülése érdekében.

(2) A foglalkoztató részére nyújtott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a foglalkoztató

a) csoportos létszámleépítés szándékának bejelentését követő harminc napon belül az állami foglalkoztatási szerv megállapítja, hogy a csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatott munkaközvetítéssel történő elhelyezése nem lehetséges,

b) a törvényben előírt, a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció megkezdése iránt intézkedett,

c) igazolja, hogy a csoportos létszámleépítés a gazdasági körülmények miatt vált elkerülhetetlenné,

d) vállalja, hogy a foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát közös megegyezéssel vagy felmondással nem szüntetni meg a támogatást követő három hónapban, és a kérelem benyújtásakor fennálló statisztikai állományi létszámot fenntartja.

(3) A foglalkoztató a támogatási időszakot követő egy évben csoportos létszámleépítéssel összefüggő támogatást nem vehet igénybe.

(4) Vissza kell követelni a támogatást a foglalkoztatótól, ha a foglalkoztató a támogatás időtartama alatt vagy azt követő három hónapban a foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát közös megegyezéssel vagy felmondással megszünteti, vagy a kérelem benyújtásakori statisztikai állományi létszámot nem tartja fenn.

18. Bértámogatás

37. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatott munkahelyének megtartása érdekében vagy új munkahelyek teremtéséhez a foglalkoztatott bérének legfeljebb 100%-ának megfelelő mértékben nyújthat bértámogatást.

(2) A foglalkoztató vállalja, hogy a munkaerőpiaci programban meghatározott, de legalább a támogatás időtartamának felével megegyező időtartamig nem szünteti meg felmondással vagy közös megegyezéssel azon foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát, aki után bértámogatásban részesül.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést az új munkahelyek teremtésénél nem kell alkalmazni

a) ha a támogatás mértéke a foglalkoztatott bérének 50%-át nem haladja meg, vagy

b) az elsődleges munkaerőpiacra történő szocializáció érdekében meghirdetetett munkaerőpiaci program esetén a tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25 év alatti foglalkoztatottak vonatkozásában.

19. Mobilitási támogatás

38. § (1) A munkaerő jobb eloszlása és a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítése érdekében az országon belüli munkaerőpiaci mobilitás támogatás keretében a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint

a) lakhatási támogatás,

b) utazási támogatás

nyújtható.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozása esetén, a jogviszony létesítésének napjáig benyújtott kérelem alapján legfeljebb egy évi időtartamra mobilitási támogatást nyújthat az álláskeresőnek, ha

a) az állandó lakhelyétől legalább 60 km-re lévő településen található a munkavégzés helye, a lakhatásának biztosítására, a lakásbérleti díj tekintetében havonta legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 70%-ának megfelelő összegű lakhatási támogatás formájában,

b) a lakhelyétől 60 km-nél közelebbi, de a lakhelyétől eltérő településen található a munkavégzés helye, a munkába járás biztosítására, a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság tekintetében minden 10 km után a kötelező legkisebb munkabér 5%-ának megfelelő összegű havi utazási támogatás formájában.

(3) Lakhatási támogatás annak az álláskeresőnek nyújtható,

a) akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak,

b) aki legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti húsz óra munkaidejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít,

c) aki nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t.

39. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony ideje alatt, legfeljebb egy évi időtartamra utazási támogatást nyújthat a foglalkoztatónak, annak a foglalkoztatotti létszámnak az erejéig, mely megegyezik azon álláskeresők számával, akikkel a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző három hónapban az Flt. szerinti munkaviszonyt létesített, ha

a) a foglalkoztatottjának a lakhelyétől eltérő településen található a munkavégzés helye, és

b) a munkába járás biztosításáról a foglalkoztató gondoskodik.

(2) Az utazási támogatás mértéke foglalkoztatottanként a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság tekintetében minden 10 km után a kötelező legkisebb munkabér 5%-ának megfelelő összegű havi támogatás. A támogatás összege foglalkoztatottanként nem haladhatja meg a 60 km távolság esetén adandó támogatás összegét.

(3) Vissza kell követelni a támogatást a foglalkoztatótól, ha a kérelem benyújtásakori statisztikai állományi létszámot a támogatás ideje alatt nem tartja fenn.

40. § A mobilitási támogatást igénybe vevő a támogatási időtartam lejártát követő egy évben nem részesülhet újabb mobilitási támogatásban.

20. Munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása

41. § (1) A munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújthat annak a foglalkoztatónak

a) aki foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít az álláskeresővel, olyan munkakör tekintetében, mely az álláskereső képzését igényli, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében az álláskereső részt vesz a jogszabályban meghatározott képzésben (a továbbiakban: képzés),

b) akinél a foglalkoztatott jogviszonya képzés nélkül nem lenne biztosítható,

c) aki a foglalkoztatott és a foglalkoztató alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása érdekében a foglalkoztatottakat képzésben részesíti.

(2) Meg kell szüntetni és vissza kell követelni a támogatást, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a képzés ideje alatt vagy azt követően a képzés időtartamának legalább felével megegyező időn belül a foglalkoztató felmondásával vagy közös megegyezéssel megszűnik.

42. § (1) A munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint az állami foglalkoztatási szerv legalább a kötelező legkisebb munkabér 70%-ának megfelelő összegű havi támogatást nyújthat álláskeresést ösztönző juttatásként annak az álláskeresőnek vagy csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatottnak, aki a munkaerőpiacon történő elhelyezkedése érdekében jogszabályban meghatározott képzésen vesz részt.

(2) Az álláskereső a támogatást követően – kivéve, ha ráépülő képzésben vesz részt – a képzés kétszeres időtartamának megfelelő ideig nem részesülhet munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatásában.

21. Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás

43. § A munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek,

a) akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak,

b) aki az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott – legalább egy hónap időtartamú – szolgáltatás keretében a vállalkozás indításához szükséges jogi, pénzügyi készségeket megszerzi, és

c) aki a szolgáltatás keretében üzleti terv készítésével bemutatja az indítani kívánt vállalkozás hatékonyságát és működésének részleteit.

44. § Az állami foglalkoztatási szerv annak az álláskeresőnek, aki a vállalkozás indításához szükséges szolgáltatásban sikeresen részt vett,

a) hat hónapon keresztül a kötelező legkisebb munkabér 100%-ának megfelelő mértékű támogatást és

b) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér tizenötszörösének megfelelő mértékben egyszeri visszatérítendő vagy vissza nem térítendő tőketámogatást

nyújthat.

45. § (1) Az álláskereső a támogatás igénybevételekor vállalja, hogy a vállalkozást a támogatás kezdetétől számított huszonnégy hónapig fenntartja, ezt a munkaerőpiaci programban rögzítettek szerint igazolja.

(2) Ha a vállalkozás huszonnégy hónapnál rövidebb idő alatt megszűnik, az egyszeri tőketámogatást az állami foglalkoztatási szerv visszaköveteli.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Hatályba léptető rendelkezés

46. § Ez a rendelet 2021. március 1-jén lép hatályba.

23. Átmeneti rendelkezés

47. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban lévő eljárások tekintetében – a visszakövetelés vonatkozásában is – e rendelet hatálybalépését megelőző szabályozást kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépése előtt szolgáltatás nyújtásával összefüggően kötött szerződések tekintetében a hatálybalépést megelőző szabályozást kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt meghirdetett hazai vagy uniós támogatási program keretein belül indított munkaerőpiaci programok támogatásaira, valamint a meghirdetett támogatásokra a hatálybalépést megelőző szabályozást kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatálybalépését követően az állami foglalkoztatási szerv a 2021. évi éves szolgáltatási tervet 2021. április 30-ig készíti el.

(5) A munkaerőigény bejelentésével összefüggő kötelezettségének a foglalkoztató 2021. november 1-jéig az e rendelet hatálybalépése előtti szabályozás alapján is eleget tehet.

24. Az Európai Unió jogának való megfelelés

48. § (1) Ez a rendelet

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,

d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet,

e) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

25. Hatályukat vesztő rendelkezések

49. §2

1. melléklet a 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelethez

A nyilvántartásba vett foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet szolgáltatás nyújtásának személyi feltételei

1. Információnyújtás feltétele:

1.1. A nyilvántartásba vett foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet vagy általa – legalább heti húsz órában foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy

1.1.1. legalább felsőfokú végzettséggel rendelkezik, vagy

1.1.2. legalább középfokú végzettséggel, és ezen a területen szerzett legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

2. Tanácsadás feltétele, hogy a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezet vagy az általa – legalább heti húsz órában foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy a tanácsadás jellegének megfelelő, felsőfokú szakirányú alábbi végzettséggel rendelkezik:

2.1. pszichológus vagy viselkedéselemző végzettség vagy tanácsadó szakpszichológus végzettség, munka- és pályatanácsadó specializációval vagy munka- és szervezetpszichológiai szakpszichológus végzettség, okleveles pszichológus végzettség (munka- és szervezetpszichológia vagy tanácsadás- és iskolapszichológia specializáción),

2.2. andragógus vagy okleveles andragógus végzettség,

2.3. bölcsészettudományi vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség,

2.4. egészségügyi végzettségek: orvos, okleveles orvosdoktor, egészségügyi szociális munka, komplex rehabilitáció, rekreációs végzettség,

2.5. egyetemen vagy főiskolán szerzett tanári, tanítói, óvodapedagógusi végzettség,

2.6. egyetemi szintű jogász, okleveles jogász végzettség,

2.7. felsőfokú humán (pedagógia, pszichológia, szociológia, kommunikáció) végzettség,

2.8. felsőfokú mentálhigiénés végzettség,

2.9. felsőoktatási diáktanácsadó posztgraduális végzettség,

2.10. gyógypedagógus, gyógypedagógus bármilyen szakirányon vagy okleveles gyógypedagógus végzettség,

2.11. igazgatásszervező, humánszervező, emberi erőforrás tanácsadó, emberi erőforrás menedzser,

2.12. interkulturális pszichológia és pedagógiai vagy neveléstudományi végzettség,

2.13. munka- és pályatanácsadó végzettség,

2.14. munkavállalási tanácsadó, munkaügyi kapcsolatok vagy személyügyi szervező szakképzettség, okleveles munkaügyi és társadalombiztosítási szakember (munkaügyi kapcsolatok specializáción),

2.15. pályaorientációs tanár végzettség,

2.16. romológus végzettség,

2.17. személyügyi szervező szakképzettség,

2.18. szociális menedzser vagy szociális szervező végzettség,

2.19. szociális munkás, szociálpolitikus vagy okleveles szociálpolitikus szakképzettség,

2.20. szociálpedagógiai végzettség, szociálpedagógus végzettség,

2.21. szociológus szakképzettség, szociológia alapszakos szakelőadó, okleveles szociológus végzettség,

2.22. tanulási és pályatanácsadó pedagógus végzettség vagy

2.23. fel nem sorolt egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, személyzeti szakképzettség vagy szakképesítés vagy szakirányú továbbképzésben szerzett személyügyi szakigazgatás-szervező szakképzettség, és ezen a területen szerzett legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik,

2.24. középiskolai végzettség és államilag elismert felsőfokú munkaügyi, felsőfokú személyzeti, felsőfokú személyügyi, felsőfokú társadalombiztosítási, középfokú munkaügyi, középfokú személyügyi, középfokú társadalombiztosítási, szociális ügyintéző vagy szociális asszisztens szakképzettség vagy szakképesítés, és ezen a területen szerzett legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

1

A 23. § c) pontját a 408/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.

2

A 49. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.