2021. évi CI. törvény

1. §² (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az 1. melléklet 1–12. sora szerinti ingatlanok (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ingatlanok) ingyenesen a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) tulajdonába kerülnek az Alapítvány nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából, azzal, hogy az 1. melléklet 11. sora szerinti ingatlan tekintetében az Alapítvány részére történő tulajdonba adást megelőzően a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárást a Nemzeti Földügyi Központ útján le kell folytatni.

(2) Az Alapítvány az ingatlanokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a 2. § szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.

(3) Az ingatlanokon fennálló vagyonkezelői jog az Alapítvány részére történő tulajdonba adással együtt megszűnik külön elszámolás, a beruházások vagyonnyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül, azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a tulajdonba adással érintett ingatlanok tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az 1. mellékletben foglalt táblázat 2. sorában meghatározott ingatlanban elhelyezett, Gobbi Hilda hagyatékából származó ingóságok, valamint az 1. mellékletben foglalt táblázat 12. sorában meghatározott ingatlanban elhelyezett ingóságok e törvény erejénél fogva, a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével az Alapítvány tulajdonába kerülnek. Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, átadó vagyonkezelő könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

2/A. §³ (1)⁴ Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő 1. melléklet 13. és 14. sora szerinti ingatlanok ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerülnek az Alapítvány nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából.

(2)⁵ Az Alapítvány az 1. melléklet 13. és 14. sora szerinti ingatlanokat a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.

(3) Az 1. melléklet 14. sora szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog az Alapítvány tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik.

(4)⁶ Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az 1. melléklet 13., 14. és 15. sora szerinti ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásról szóló szerződésben rögzíteni kell, hogy az 1. melléklet 14. sora szerinti ingatlan mindenkori tulajdonosa a működési területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv feladatainak ellátása érdekében a Velence belterület 4475/2 helyrajzi számú ingatlan, mint uralkodó telek megközelítése céljából, az illetékes vízügyi igazgatási szervvel együttműködve, legkésőbb az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény hatálybalépését⁷ követő hat hónapon belül a Velence belterület 4477/1 helyrajzi számú ingatlant, mint szolgáló telket terhelő átjárási szolgalmat alapít, valamint, hogy az Alapítvány az 1. melléklet 13. és 14. sora szerinti ingatlanok tekintetében a magyar állammal és az annak képviseletét ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal szemben semmilyen követelést nem támaszthat.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

3. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, Zalaegerszeg belterület 4815/1 helyrajzi számú ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, az ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszüntetésével, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába kerül az Önkormányzat településfejlesztési feladatai ellátásának elősegítése céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatásra nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5) bekezdését, valamint (7) és (8) bekezdését.

(3) A vagyonkezelő és a tulajdonosi joggyakorló között elszámolási és megtérítési kötelezettség nem keletkezik.

(4) Az Önkormányzat az ingatlant a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Önkormányzat az ingatlant terhelő kötelezettségeket az (5) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás során a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (3) és (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

4. § (1)⁸ Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladata ellátásának elősegítése érdekében a 2. mellékletben meghatározott ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az MTVA tulajdonába kerül.

(2)⁹ A 2. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(3)¹⁰ A 2. mellékletben meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az MTVA per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.

(4)¹¹ Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok ellátására rendelkezésre álló a 2. melléklet szerinti ingatlanokban található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva az MTVA tulajdonába kerülnek.

(5) Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(6)¹² Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok, valamint a (4) bekezdés alapján átszálló ingóságok tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

4/A. § (1)¹⁴ Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Nagyvisnyó külterület 0341/1 helyrajzi számú ingatlant (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, nyilvántartási értéken az általa vállalt közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében, a természetvédelem, sport és ifjúsági ügyek, valamint egyéb feladatai ellátásának elősegítése céljából Nagyvisnyó Község Önkormányzata tulajdonába kerül.

(2) Nagyvisnyó Község Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy Nagyvisnyó Község Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljes-körűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság készíti el és köti meg. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az az (1) bekezdés szerinti ingatlan használata során Nagyvisnyó Község Önkormányzatának kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatás tárgyában megkötendő megállapodás létrejöttének napjával egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyonelemek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva Nagyvisnyó Község Önkormányzata tulajdonába kerülnek Nagyvisnyó Község Önkormányzata (1) bekezdés szerinti feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében.

(5) A (4) bekezdés alapján átszálló ingóságokról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, az átadó könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

4/B. §¹⁵ A 4/A. § (1) bekezdése alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.

4/E. §¹⁷ A Fonyód belterület 10232/4 helyrajzi számú, kivett közpark megnevezésű ingatlan tulajdonjogának a magyar állam javára történő ingyenes átruházásával összefüggésben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) és (3) bekezdését, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

5. § (1) A Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Rácalmás külterület 053/2 és 053/8 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen, 100 évre Rácalmás Város Önkormányzata (e § alkalmazásában a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerülnek.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésére és a vagyonkezelői jog gyakorlására a vagyonkezelő vagyonkezelési szerződés kötése nélkül jogosult.

(3) A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának fennállása alatt az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat a tulajdonos települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg.

5/A. § (1) A Kalocsa Város Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Kalocsa belterület 1019/3 és 1019/4 helyrajzi számú ingatlanok 2021. december 31-ével ingyenesen 100 évre a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerülnek.

(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának fennállása alatt az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat a tulajdonos települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg.

5/B. §¹⁹ Az ingatlanügyi hatóság az 5/A. § (1) bekezdése szerinti vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésére és a vagyonkezelői jog gyakorlására a vagyonkezelő vagyonkezelési szerződés kötése nélkül jogosult.

6. §²¹ (1) Az Országgyűlés az Nvtv. 11. § (5) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Piliscsaba belterület 1602/4 és a Piliscsaba belterület 1602/4/A helyrajzi számon felvett, természetben 2081 Piliscsaba, Fő út 2/A. szám alatt található ingatlanok vagyonkezelőjeként a Iosephinum Fejlesztéséért Alapítványt (nyilvántartási szám: 13-01-0002796, AM2796; székhely: 2081 Piliscsaba, Fő út 2/A., ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Iosephinum Alapítvány vagy vagyonkezelő) jelöli ki.

(2)²² A vagyonkezelői jog nem terjed ki az ingatlan-nyilvántartás szerinti Piliscsaba belterület 1602/4 helyrajzi számú ingatlanon felépített archivális raktár és a hozzátartozó ingatlanrész 3. mellékletben meghatározott területére, amelyet földhasználati jogon alapuló egyéb önálló ingatlanként a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ vagyonkezelésébe kell adni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik, a vagyonkezelőt vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség nem terheli.

(4) Az (1) bekezdés szerint keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket – az (5)–(7) bekezdésben írt eltérésekkel – kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelési szerződést a felek csak jogszabályban meghatározott rendkívüli felmondási okok bekövetkezte esetén mondhatják fel.

(5) A Iosephinum Alapítvány a Vtv. 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség alól e törvény erejénél fogva mentesül. A Iosephinum Alapítvány által végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül.

(6) A vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyon-nyilvántartás részére történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(7) A Iosephinum Alapítvány a (6) bekezdés szerinti beruházásokkal összefüggésben – selejtezési szabályzata figyelembevételével – jogosult a bontással járó munkálatokat elvégezni, köteles a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok kezeléséről és hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről gondoskodni, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel a Iosephinum Alapítványt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.

(8) A Iosephinum Alapítványt megilletik az Nvtv. 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából a Iosephinum Alapítvány által kezdeményezett bármely, a számvitelről szóló törvény szerinti felújítási, beruházási, valamint ehhez kapcsolódó bontási munka elvégzéséhez a kapcsolódó hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői jogot – a (4) bekezdés szerinti vagyonkezelési szerződés megkötését követően – a Iosephinum Alapítvány kérelme alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

7/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest XII. kerület belterület 6886/2 helyrajzi számú, természetben az 1122 Budapest, XII. kerület Bíró utca 3. szám alatt található ingatlan ingyenesen – köznevelési feladatok ellátása érdekében – a Dunamelléki Református Egyházkerület (a továbbiakban: Egyházkerület) tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyházkerület mint jogi személy az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélkül – az Egyházkerület tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és az OMSZI a tulajdonba adással érintett ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az ingatlanban található és az OMSZI vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva a vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélküli – egyidejű megszűnésével az Egyházkerület tulajdonába kerülnek.

(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingó vagyontárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

7/B. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Budapest V. kerület belterület 24849 helyrajzi számú, természetben a 1054 Budapest, V. kerület Alkotmány u. 25. szám alatt található ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen – az egyházkerületi szolgálat hivatali feladatainak ellátása és konferenciaközpont kialakítása érdekében – az Egyházkerület tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyházkerület mint jogi személy az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az Egyházkerület az ingatlan tekintetében az ingatlanban elhelyezett központi költségvetési szerv kiköltözéséig – ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyezhető – térítésmentes használati jogot biztosít az ingatlanban elhelyezett központi költségvetési szerv részére, amelynek feltételeit az Egyházkerület és az MNV Zrt. megállapodásban rögzíti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Egyházkerület tulajdonába kerülnek.

(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingó vagyontárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

7/C. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest XII. kerület, belterület 9328 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a Budapest XII. kerület, Művész út 7. szám alatt található ingatlan a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonába kerül óvodai ellátás, valamint szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosításának elősegítése céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélkül – Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és az OMSZI a tulajdonba adással érintett ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. köti meg a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzattal. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az (1) bekezdés szerinti ingatlanban található, az OMSZI vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva a vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélküli – egyidejű megszűnésével Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonába kerülnek.

(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

7/D. §²⁵ (1) Az állami tulajdonban álló, Budapest XII. kerület, külterület 010503/31 helyrajzi számú ingatlant (a továbbiakban: Ingatlan) az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, a sport- és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes közösségi használatú parkerdő és kiszolgáló épületek, valamint a szükséges infrastruktúra létrehozásának elősegítése érdekében ingyenesen a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonába kell adni, azzal a feltétellel, hogy a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a (2) bekezdés szerinti szerződésben az Ingatlant terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti elő és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az Ingatlan használata során a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatási cél megvalósítása a környezetvédelmi előírások és a védett természeti területek védettségi szintjének sérelmével nem járhat.

(4) Az Ingatlan vonatkozásában fennálló vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélkül – Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik, azzal, hogy az MNV Zrt. és a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a vagyonkezelői jog megszűnéséből fakadóan az Ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

7/E. §²⁶ (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam tulajdonában álló, a kézdivásárhelyi 26135-C1 számú telekkönyvbe az 1127 "S" telekkönyvi számmal, a kézdivásárhelyi 26137-C1 számú telekkönyvbe az 1128 "S" telekkönyvi számmal, a kézdivásárhelyi 26131-C1 számú telekkönyvbe az 1125 S telekkönyvi számmal bejegyzett, természetben a Kézdivásárhely 40. Udvartér 3. szám alatti épületeket (a továbbiakban: Épületek) és az épületekben található, a magyar állam tulajdonában álló ingóságokat (a továbbiakban: Ingóságok) ingyenesen Kézdivásárhely Megyei Jogú Város (román nyelven: Municipiul Târgu Secuiesc, Cod. fiscal: 4201813, székhelye: Kézdivásárhely, Gábor Áron tér 24, Kovászna megye) tulajdonába kell adni közművelődési és kulturális örökségvédelmi feladatai ellátásának elősegítése érdekében.

(2) Az Épületek és az Ingóságok tulajdonjogát Kézdivásárhely Megyei Jogú Város terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

(3) Az Épületek tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló köti meg Kézdivásárhely Megyei Jogú Várossal. A szerződésben az Épületek forgalmi értékeként a könyv szerinti értéket kell megjelölni. Az Ingóságok átruházására vonatkozó szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló köti meg Kézdivásárhely Megyei Jogú Várossal. A szerződésben az Ingóságok forgalmi értékeként, a független szakértő által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy Kézdivásárhely Megyei Jogú Város az Épületeket terhelő kötelezettségeket és az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházással kapcsolatos valamennyi költséget a (3) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja, valamint, hogy Kézdivásárhely Megyei Jogú Város erre irányuló kérelem esetén biztosítja az Épületek és az Ingóságok használatát a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete részére az MNV Zrt. és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete között fennálló megbízási szerződés szerinti időtartamra, a megbízási szerződésben foglaltak szerint.

7/F. §²⁷ A 7/E. § (1) bekezdés alapján tulajdonba adott Épületeken e törvény erejénél fogva 49 évre elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomra vonatkozó rendelkezést a 7/E. § (3) bekezdése szerinti szerződés az Épületekre vonatkozó teherként rögzíti.

8. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam 1/1 arányú tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest belterület 15138 helyrajzi számú, természetben az 1025 Budapest, II. kerület Józsefhegyi lépcső 12. szám alatt található ingatlan ingyenesen – hitéleti, egészségügyi és szociális feladatok ellátása érdekében – a Szír Ortodox Vallási Egyesület tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az átvevő vallási egyesület mint jogi személy az érintett ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorló, az MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon az Nvtv. 13. § (4) bekezdés a) pontjától és (5) bekezdésétől eltérően határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.

(5)²⁸ Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva a Szír Ortodox Vallási Egyesület tulajdonába kerülnek.

(6) Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

9. § (1) A magyar régizenei élet színvonalának és nemzetközi elismertségének növelése – különös tekintettel a Magyarországhoz köthető régizenei kincs gondozására, valamint belföldi és nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztésére és magas szintre emelésére – , valamint Joseph Haydn és az Esterházy hercegi család zenei-szellemi hagyatékának gondozása érdekében az Országgyűlés felhívja a Kormányt a HAYDNEUM – Magyar Régizenei Központ Alapítvány (a továbbiakban: HAYDNEUM Alapítvány) létrehozására.

(2) A HAYDNEUM Alapítvány feladatai:

(3) A HAYDNEUM Alapítvány Magyarország régizenei örökségének, valamint Joseph Haydn és az Esterházy hercegi család zenei-szellemi örökségének gondozásával kapcsolatos feladatokat közfeladatként látja el. A HAYDNEUM Alapítvány közfeladatai ellátásához szükséges pénzügyi forrás biztosításáról a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezik.

(4) A HAYDNEUM Alapítvány alapítója az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására a HAYDNEUM Alapítvány kuratóriumát is kijelölheti. Az alapító az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó kijelölését, illetve e jogainak átruházását nem vonhatja vissza, a HAYDNEUM Alapítvány kuratóriuma a rá vonatkozó kijelölésről nem mondhat le, az alapítói jog gyakorlására mást nem jelölhet ki, valamint a rá átruházott alapítói jogokat nem ruházhatja át.

(5) Az alapítói jogokat a kuratórium az alapító okiratban meghatározott módon gyakorolja.

(6) Az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában a HAYDNEUM Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről – e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén – a kuratórium a felügyelőbizottsággal együttesen határoz. A döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges, az alapító okirat azonban az e kérdésben való döntéshozatalhoz további minősített többséget is előírhat.

(7) A HAYDNEUM Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének visszahívásáról a kijelölésükkel azonos módon hozható döntés azzal, hogy a visszahívás joga az alapító okiratban feltételekhez köthető, illetve korlátozható.

(8) A HAYDNEUM Alapítvány közhasznú jogállással rendelkezik.

(9) A HAYDNEUM Alapítvány alapítása során a Kormány képviseletében a Miniszterelnökséget vezető miniszter jár el.

(10) A HAYDNEUM Alapítvány működésének részletes szabályairól az alapító az alapító okiratban dönt.

(11) A HAYDNEUM Alapítvány induló vagyonát az alapító a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény szerint biztosítja.

9/A. §³⁰ Az Nvtv. 13. § (5) bekezdése alapján a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom alatt álló Budapest belterület 9628 helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogát a tulajdonos Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: Egyház) az Egyház belső jogi személyeként működő Svábhegyi Református Egyházközség javára ingyenesen átruházhatja azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom továbbra is fennmarad. A Svábhegyi Református Egyházközség a tulajdonátruházásra irányuló szerződésben vállalja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság és az Egyház között a Budapest belterület 9628 helyrajzi számú ingatlan egyházi tulajdonba adására vonatkozó szerződésben az átvevő egyházat terhelő kötelezettségek teljesítését azzal az eltéréssel, hogy a Svábhegyi Református Egyházközség jogosult a szerződésben rögzített felhasználási céltól eltérően az ingatlant óvoda és kiszolgáló egységei fenntartása céljából használni.

9/B. §³¹ Az Nvtv. 13. § (5) bekezdése alapján a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom alatt álló Budapest IX. kerület, belterület 36971 helyrajzi számú, természetben az 1092 Budapest, IX. kerület Kinizsi utca 12. szám alatti ingatlan tulajdonjogát a tulajdonos Egyház átruházhatja, mely esetben nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4)–(8) bekezdésében foglaltakat. A magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból e § rendelkezése alapján a tulajdonos Egyház kérelmére törölni kell.

9/C. §³² (1)³³ Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján – hitéleti, oktatási, felsőoktatási célok elősegítése érdekében –

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg az Egyházzal. A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni.

(3) Az Egyház az ingatlanokat a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyház az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (2) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja, továbbá az ingatlanok jogi helyzetével összefüggésben semmilyen megtérítési igénnyel nem él a tulajdonba adó irányába.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

9/D. §³⁵ A 9/C. § (1) bekezdése szerinti vagyonjuttatás tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

9/E. §³⁶ (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján – hitéleti, oktatási, szakképzési, szociális, kulturális és felsőoktatási célok elősegítése érdekében –

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg az Egyházkerülettel. A szerződésben az (1) bekezdés szerinti ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni.

(3) Az Egyházkerület az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat és az (1) bekezdés szerinti ingóságokat a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyházkerület az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat és az (1) bekezdés szerinti ingóságokat terhelő kötelezettségeket a (2) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja, továbbá az (1) bekezdés szerinti ingatlanok és az (1) bekezdés szerinti ingóságok jogi helyzetével összefüggésben semmilyen megtérítési igénnyel nem él a tulajdonba adó irányába.

9/F. §³⁷ Az Nvtv. 13. § (4) és (5) bekezdésétől eltérően a 9/E. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok tulajdonjogát az Egyházkerület az Egyházkerület területén működő, az Egyház belső jogi személye javára átruházhatja azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom továbbra is fennmarad. Az Egyházkerület és a tulajdonátruházással érintett, az Egyház belső jogi személye közötti tulajdonátruházásra irányuló szerződésben az Egyház belső jogi személye vállalja, hogy a 9/E. § (1) bekezdése szerinti céloknak megfelelően kerül sor a 9/E. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok hasznosítására.

9/G. §³⁸ Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam tulajdonában lévő Törökbálint belterület 22 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen, nyilvántartási értéken az Egyház tulajdonába kerül egészségügyi és szociális közfeladatok ellátásának elősegítése céljából.

9/H. §³⁹ (1) Az Egyház az ingatlan tulajdonjogát terhekkel együtt szerzi meg. A 9/G. § szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (2) bekezdés szerinti szerződésben teljes körűen átvállalja.

(2) A 9/G. § szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt. készíti elő és köti meg az Egyházzal. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az ingatlan használata során az Egyház kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(3) A 9/G. § szerinti ingatlanjuttatás tárgyában megkötendő megállapodás létrejöttének napjával a 9/G. § szerinti ingatlanban található állami tulajdonú, a feladatellátáshoz szükséges ingó vagyonelemek, valamint a kifejezetten és nevesítetten a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok (a továbbiakban együtt: ingóságok) e törvény erejénél fogva az Egyház tulajdonába kerülnek a 9/G. § szerinti feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében.

(4) A (3) bekezdés alapján átszálló ingóságokról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, az átadó könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(5) A 9/G. § szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

9/I. §⁴⁰ Ha az Egyház, illetve a helyébe lépő másik egyházi fenntartó fenntartói jogviszonya az egyházi fenntartásba került Törökbálinti Tüdőgyógyintézet (székhely: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 70.; adószám: 15395807-2-13) tekintetében megszűnik, az Egyház, illetve a helyébe lépő másik egyházi fenntartó köteles a folyamatos feladatellátás biztosítása érdekében a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan vagyont, amelyek kifejezetten és nevesítetten a feladatellátáshoz kapcsolódnak, ingyenesen, könyv szerinti nyilvántartási értéken az állam tulajdonába adni. Az érintett ingó és ingatlan vagyonelemek tulajdonjogát az állam e törvény erejénél fogva szerzi meg. Az állam tulajdonjogát – az állam képviseletére jogosult szervezet kérelmére – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

9/J. §⁴¹ Az Nvtv. 13. § (5) bekezdése alapján a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló Göd belterület 263 helyrajzi számú, természetben a 2131 Göd, Bartók Béla utca 8–10. szám alatti ingatlan tulajdonjogát a tulajdonos Piarista Rend Magyar Tartománya átruházhatja, mely esetben nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4)–(8) bekezdésében foglaltakat. A magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból e § rendelkezése alapján a tulajdonos Piarista Rend Magyar Tartománya kérelmére törölni kell.

10. § (1) Ez a törvény – a (2)–(16) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 48. és az 56. alcím 2021. június 29-én lép hatályba.

(3) A 72. alcím 2021. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 42–44. § és a 41. alcím 2021. július 2-án lép hatályba.

(5) A 86–92. §, a 94. § és a 95. § az e törvény kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.

(6) A 14–18. §, a 16–17. alcím és a 4. melléklet az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(7) Az 58–60. alcím, a 63–70. alcím, valamint a 12. és 13. melléklet 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.

(8) A 150. § 2021. augusztus 2-án lép hatályba.

(9) A 61. alcím 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.

(10) A 138. § f) pontja 2021. szeptember 2-án lép hatályba.

(11) A 32. alcím és a 71. alcím 2021. október 1-jén lép hatályba.

(12) A 47. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

(13) A 190. § és 192. § b) pontja a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor lép hatályba.

(14) A 93. § és a 6. melléklet a Budapest XIII. kerület belterület 26085/1114, 26085/1115, 26085/1116, 26085/1118 és 26085/1123 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó, az MNV Zrt. kérelmére a Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztályán 651634/2021 számon indított telekalakítási eljárás eredményének ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésének napján lép hatályba.⁴³

(15) A 14. alcím, a 66. § b) és c) pontja, a 96–99. §, a 103. §, a 105–108. §, a 109. § 2., 3., 8., 10, 11., 13, 15. 18. és 22. pontja, a 110. § b) és c) pontja, a 122. §, a 130. § g) pontja, a 144. § és a 7. melléklet az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 82. cikk (3) bekezdése szerinti közleménynek az Európai Unió hivatalos lapjában történő közzétételét követő hat hónap elteltével lép hatályba.⁴⁴

(16) A 181. § és a 11. melléklet a Gödöllő belterület 5880 helyrajzi számon felépített uszodára vonatkozóan a Nemzeti Sportközpontok kérelmére a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztályán 202100028259 ÉTDR számon indított eljárásban hozott használatbavételi engedély véglegessé válásának napján lép hatályba.⁴⁵

(17) A (14) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a sportpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(18) A (15) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját az egészségügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.⁴⁶

(19) A (16) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének napját a sportpolitikáért felelős miniszter ennek ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.⁴⁷

11. § (1)⁴⁸ A 3. § (2), (3) és (6) bekezdése, a 4. § (6) bekezdése, a 4/B. §, a 4/D. §, a 4/F. §, az 5. § (2) bekezdése, az 5/B. §, a 7/F. §, a 8. § (4) bekezdése, a 9/A. §, a 9/B. §, a 9/D. §, a 9/F. §, a 9/G. §, a 9/J. §, a 153. §, a 155. §, a 156. § b–g) pontja, a 160. §, a 167. §, a 170. § (1) bekezdése, a 172. § b) pontja, a 173. §, a 175. §, a 176. §, a 178. § d) és g) pontja, a és a 10. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 153. §, a 155. § b) pontja, a 156. § f) pontja, a 160. §, a 163. §, a 164. § a) pontja, a 167. §, a 170. §, a 172. § b) pontja, a 173. §, a 175. §, a 178. § g) pontja, a 180. §, a 181. §, a 183. § a) pontja, a 184. §, a 186. §, a 187. §, a 190–192. §, 193. § (2) bekezdése, a 194. § (1) bekezdése, a 195. §, a 197. §, a 199. § a) pontja, a 200–202. §, a 205. § a) és c pontja, a 207. §, a 208. §, a 210. §, a 212. §, a 213. §, a 216. §, a 218. §, a 220. § és a 8–13. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3)⁴⁹ A 4/E. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

12. § (1) Ez a törvény

(2) Ez a törvény

(3) E törvény 70. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 70. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

194. § (1)²⁸⁰

(2)²⁸¹