2021. évi CIII. törvény indokolás
2021. évi CIII. törvény indokolás
a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja elsődlegesen az, hogy a felsőoktatási közfeladatok hosszú távú minőségi és teljesítményelvű finanszírozásához szükséges szabályokat megállapítsa. Kiemelt cél, hogy a felsőoktatási intézmények központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban és a vállalati és a nemzetközi kapcsolataik tovább erősödjenek. Annak érdekében, hogy a magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének és oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhasson, a javaslat törvényi szinten állapítja meg a több év, illetve a költségvetési éven túli kiadási előirányzat terhére a miniszter által vállalható kötelezettséget.
Mivel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepet töltenek be, valamint az általuk ellátott közfeladat és megvalósított célok Magyarországra és a jövő nemzedékére gyakorolt hatása kulcsfontosságú, ezért a versenyképességi céljaik eléréséhez a teljesítményt ösztönző hosszú távú keretmegállapodások rendszerének biztosítása és a kiszámítható középtávú finanszírozás garantálása szükséges.
A közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódóan, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) módosítása is szükséges, amely a felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok részére teszi lehetővé a Magyar Államkincstárnál történő fizetési számlavezetést.
A törvényjavaslat célja emellett, hogy biztosítsa a Szent Jánosról Elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend Magyar Tagozata (a továbbiakban: Johannita Rend Magyar Tagozata) keresztény hit alapján folytatott karitatív és emberbaráti „ispotályos” tevékenységének, így különösen a betegek, a szegények, az elesettek, az árvák és a fogyatékkal élők javát szolgáló feladatainak elősegítését.
A törvényjavaslat a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében további módosításokat is tartalmaz, amelyek többek között a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és megszűnéséről történő adatszolgáltatást, a Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) részére átadandó adatok körét, az olimpiai és a paralimpiai játékokon érmet szerző sportoló és az érmes sportoló felkészítésében közreműködő sportszakember részére Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt adományozásának lehetőségét, illetve a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásai ellensúlyozása, valamint a magyar gazdaság újraindításának elősegítése céljából a Magyar Fejlesztési Bank (a továbbiakban: MFB Zrt.) aktivitásának és hatékony működésének támogatását érintik.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A § célja, hogy biztosítsa a Johannita Rend Magyar Tagozata keresztény hit alapján folytatott karitatív és emberbaráti „ispotályos” tevékenységének, így különösen a betegek, a szegények, az elesettek, az árvák és a fogyatékkal élők javát szolgáló feladatainak elősegítését.
A törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában lévő, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, Budapest IX. kerület, belterület 36844/0/A/1 helyrajzi számú, természetben Budapest IX. kerület, Kinizsi utca 22. szám alatti „egyéb helyiség” megnevezésű, 293 m2 területnagyságú és a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, Budapest XI. kerület, belterület 3450/0/A/4 helyrajzi számú, természetben Budapest XI. kerület, Bartók Béla út 132. szám alatti „iroda” megnevezésű, 304 m2 területnagyságú ingatlanok ingyenesen a Johannita Rend Magyar Tagozata tulajdonába kerüljenek.
A törvényjavaslat célja, hogy a Johannita Rend Magyar Tagozata a Budapest IX. kerület, belterület 36844/0/A/1 helyrajzi számú, természetben Budapest IX. kerület, Kinizsi utca 22. szám alatti, „egyéb helyiség” megnevezésű ingatlanban kialakíthassa a Johannita Rend Magyar Tagozata központját és így az az irodai és kulturális tevékenységek színhelyéül szolgáljon.
A törvényjavaslat célja továbbá, hogy a Budapest XI. kerület, belterület 3450/0/A/4 helyrajzi számú, természetben Budapest XI. kerület, Bartók Béla út 132. szám alatti, „iroda” megnevezésű, 304 m2 területnagyságú ingatlan a Johannita Segítő Szolgálat központjaként szolgáljon és abban az otthonápolási bemutató, oktató központ kerüljön kialakításra.
2–4. §
Magyarország 2030-as stratégiai céljainak eléréséhez a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézményekre kiemelt szerep hárul. Mivel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepet töltenek be, valamint az általuk ellátott közfeladat és megvalósított célok Magyarországra és a jövő nemzedékére gyakorolt hatása kulcsfontosságú, ezért a versenyképességi célok elérése érdekében hosszú távú, kiszámítható, minőségi és teljesítményelvű finanszírozásuk biztosítása szükséges, amelynek eszköze a teljesítményt ösztönző hosszú távú keretmegállapodások rendszere és a kiszámítható középtávú finanszírozás garantálása.
Kiemelt cél, hogy felsőoktatási intézményeink központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban és a vállalati és a nemzetközi kapcsolataik tovább erősödjenek. Annak érdekében, hogy a magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének és oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhasson, a törvényjavaslat törvényi szinten javasolja megállapítani a több év, illetve a költségvetési éven túli kiadási előirányzat terhére a miniszter által vállalható kötelezettséget.
Az Áht. 36. § (4c) bekezdés b) pontja értelmében a Kormány egyedi határozatával az érintett költségvetési évek szerinti bontásban – a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a tárgyévi kiadási előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések esetén a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek összegét megállapíthatja.
Az Áht. rendelkezéseitől eltérő törvényi szintű szabályozás indoka, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) értelmében hosszú távú, tizenöt-huszonöt, illetve három-hat évre szóló megállapodások megkötésére kerül sor. Az Áht. kormányhatározati formában megadandó felhatalmazása költségvetési jogi oldalról biztosítja az eljáró miniszter számára a költségvetési éven túli kötelezettségvállalást, ugyanakkor polgári jogi szempontból a KEKVA tv. alapján létrehozandó megállapodások esetén azok védelmét nemcsak államháztartási jogi, hanem polgári jogi oldalról is szükséges garantálni: különösen a szerződés teljesítése és a bírói úton történő jogérvényesítés biztosítása érdekében, így javasolt, hogy az Országgyűlés törvénnyel adjon felhatalmazást az innovációért és technológiáért felelős miniszternek a megállapodások aláírására, egyúttal kötelezve magát, hogy a megállapodásoknak megfelelő törvényt fogad el.
5. §
Hatályba léptető rendelkezés.
6. §
Hatályát vesztő rendelkezés.
7. §
Jogharmonizációs záradékot tartalmazó rendelkezés.
8. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24. § (1) bekezdésétől eltérő rendelkezés bevezetése az érintett vállalkozások adminisztratív és anyagi terheinek csökkentése érdekében arra irányul, hogy a Tpvt. szerinti előzetes összefonódás bejelentési kötelezettség ne vonatkozzon azon befektetésekre, amelyek révén többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealapok szereznek közösen irányítási jogot olyan céltársaságban, amelynek előző évi nettó árbevétele nem érte el az egymilliárd forintot és amely befektetések az Európai Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított állami támogatási jogcímeken valósulnak meg.
A módosítás szerinti eljárásrend alapján az irányításszerző az összefonódás végrehajtásának időpontját követő 30 napon belül, utólag tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt, amely utólagos fúziókontroll keretében a Tpvt. 24. § (4) bekezdése alapján 6 hónapon belül versenyfelügyeleti eljárást indíthat az összefonódás vizsgálata tárgyában.
9. §
A törvény átmeneti rendelkezéseket állapít meg a hatálybalépéshez kapcsolódóan. A rendelkezések bevezetésénél a törvény az összefonódásokra vonatkozó szabályok hatályba lépése kapcsán korábban is alkalmazott megoldást követi.
10. §
A garanciavállalásnak a gazdaságban betöltött növekvő szerepe indokolttá teszi, hogy – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szabályozási koncepciójával összhangban – az MFB Zrt. önállóan, más ügylethez való kötöttség nélkül vállalhasson kezességet és garanciát, valamint egyéb bankári kötelezettséget.
11. §
A javaslat az áldozatsegítési támogatások személyhez szorosan kötődő jellegére tekintettel egyértelműsíti és rögzíti, hogy a támogatásokkal kapcsolatban nincs helye jogutódlásnak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amennyiben az elhunyt támogatottat visszatérítési kötelezettség terheli, a kötelezettség az örökösére nem száll át, az örököstől a támogatás összegét visszakövetelni nem lehet.
12. §
Mivel Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 1. melléklete és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 6/2021. (IV. 30.) IM utasítás 1. melléklete alapján a „bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” célelőirányzat megnevezése „az igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek” elnevezésre módosult, a javaslat az új jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 15. § (3) bekezdésében is módosítja a célelőirányzat megnevezését, rugalmas megjelöléssel hivatkozva a célelőirányzatra.
13. §
A javaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (2) bekezdés b) pontjának szóhasználatához igazodva módosítja az Ást. 43. § (2) bekezdését, amikor rögzíti, hogy az áldozatsegítő szolgálat nem gyámhatósági, hanem hatósági eljárást kezdeményez a kiskorút súlyosan veszélyeztető ok fennállása esetén.
Emellett a javaslat az áldozatsegítő szolgálatnak a hozzátartozók közötti erőszak megelőzésének céljára létrehozott jelzőrendszerbeli helyét megerősítve egyértelműen rögzíti az Ást.-ben is, hogy a szolgálat a hozzátartozók közötti erőszak veszélyének észlelése esetén köteles jelzést tenni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek.
14. §
Az úgynevezett opt-out rendszer hatékonyságának javítása érdekében és a rendszerrel elérendő sértetti kör kiszélesítése érdekében a javaslat kibővíti azon bűncselekmények körét, amelyek esetében az általános nyomozó hatóság a nyomozása során ismertté vált sértettet vagy feljelentőt azonnal tájékoztatja az áldozatsegítési szolgálatokról, az igénybe vehető támogatásokról és adatainak a közvetlen kapcsolatfelvétel céljából történő, áldozatsegítő szolgálat részére történő továbbításáról. A javaslat alapján a nyomozó hatóság a tájékoztatást már nem csak a személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén köteles megadni az áldozat részére, hanem a sérelmére elkövetett szexuális visszaélés, kerítés, gyermekprostitúció kihasználása, zaklatás, kifosztás, valamint kisebb értékre elkövetett lopás minősített esetei esetén is. Ezen bűncselekményeknél ugyanis a bűncselekmények jellege vagy gyakorisága miatt kiemelt jelentőséggel bír az áldozatok közvetlen elérése és a szakember általi megfelelő tájékoztatás.
Annak érdekében, hogy minél több áldozattal történjen meg az áldozatsegítő szolgálat részéről a kapcsolatfelvétel és így minél több áldozat részesülhessen áldozatsegítési támogatásban, a javaslat átalakítja az általános nyomozóhatóság által az áldozatsegítő szolgálat felé történő jelzés feltételrendszerét. A módosítás következtében a sértettnek már nem az adatai továbbításához kell hozzájárulnia, hanem az adattovábbítás tulajdonképpeni megtiltásáról, ellenzéséről kell nyilatkoznia. Ily módon a rendszer jogilag továbbra is biztosítja azt, hogy a sértett adatai, ha azt kifejezetten nem akarja, ne kerüljenek át az áldozatsegítő szolgálathoz és ne léphessen vele kapcsolatba a szolgálat.
Emellett a javaslat – kiemelten szem előtt tartva, hogy a módosítás az áldozatok számára a gyakorlatban nem jelent késedelmet a jogaik érvényesítésében – a nyomozó hatóságok számára az Ást. 43/A. § (4) bekezdése szerint az áldozatok adatainak az áldozatsegítő szolgálat részére történő továbbítására nyitva álló jelenleg két napos határidőt az Ást. 43/B. § (1) bekezdéséhez igazodva két munkanapban határozza meg.
15. §
A javaslat a szövegcserés módosítások között több, a jogalkalmazók által javasolt módosítást tartalmaz.
Figyelemmel arra, hogy a gyakorlatban előfordul, hogy a bíróság jogerős ügydöntő határozata a támogatás, például az állami kárenyhítés megállapítását követő 3 év elteltével születik meg, a javaslat a pénzben nyújtott támogatás visszatérítésére szolgáló határidőt a jelenlegi 3 évről 5 évre emeli fel.
A javaslat a kárenyhítésre vonatkozó különös szabályok körében az arról való döntés határidejének kezdő időpontját, hogy a kérelem érdemi elbírálásához szükség van-e arra, hogy a támogató hatóság a kérelmezőt vagy más személyt meghallgasson, már nem a kérelem, hanem az Ást. 11. §-a szerinti igazolás beérkezéséhez köti. A módosítás indoka az, hogy a kárenyhítési eljárásban csak az igazolás birtokában tud a döntő hatóság abban a kérdésben állást foglalni, hogy az adott bűncselekménynek a kérelmező áldozata-e vagy sem, illetve hogy az áldozat sérelmére elkövetett bűncselekmény megalapozza-e az állami kárenyhítést. Szintén az Ást. 10. § (6) bekezdése szerint minden esetben kötelezően beszerzendő igazolás tartalma alapján lehet azt is eldönteni, hogy a kárenyhítési kérelem határidőben beadottnak tekinthető-e.
Az opt-out rendszer miatt szükséges az Ást. eredeti jogharmonizációs záradékának módosítása is arra tekintettel, hogy az Ást. a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4., áldozatok tájékoztatására vonatkozó cikkének való megfelelést is biztosítja.
16. §, 18. §
A Magyar Falu Program célja a kistelepülések, kifejezetten az 5000 lélekszám alatti települések támogatása, a demográfiai változások kezelése, az életminőség javítása. Ennek érdekében a Kormány számos támogatási célt fogalmazott meg, elsősorban az önkormányzatok mint kedvezményezettek számára.
2020-ban a pályázati rendszer kiegészült a civil szervezetek támogatásával, 2021-ben pedig folyamatban van a vállalkozói réteg támogatása is, a kistelepülési kisboltok támogatásán keresztül. Támogatást azon 2000 fő lakosságszám alatti településeken működő gazdasági társaságok igényelhetnek, akik kistelepülésen vegyes boltot üzemeltetnek vagy olyan településen lehet támogatást igényelni új üzlet nyitásához, ahol ilyen kisbolt nem működik.
A kistelepüléseken nem ritka, hogy a településen működő gazdasági társaságok – amelyek meghatározóak a település életében – a polgármester vagy annak hozzátartozója vezetésével, általuk létrehozott szervezetként működnek. Ezeknek a gazdasági társaságoknak a kizárása a támogatásból azt eredményezi, hogy az adott 2000 fő vagy ez alatti település teljes egészében elesik a támogatástól, mivel sok esetben ezen kis települések jellege miatt nincs más gazdasági társaság a településen, csak amelyikben a polgármester érintett. A kistelepülések megmaradása, fejlődése szempontjából meghatározó jelentősége van az állami támogatásoknak, ezért a települést aránytalan sérelem érné, ha az Áht. kizárja azt az egyetlen gazdasági társaságot, amely ellátja a település szükségleteit, például a kisbolt-szolgáltatást.
A támogatások benyújtása során több olyan kérelem érkezett, ahol olyan vállalkozás létesítene – egyedüliként – kisboltot, amely az Áht. 48/B. § (1) bekezdése alapján jogszabályi keretek okán nem részesülhet támogatásban, így a település elesik a boltnyitás lehetőségétől. Számos olyan pályázat érkezett, ahol szintén a korlátozás alá eső vállalkozás tartja fent az egyetlen működő kisboltot a településen, ezért indokolt, hogy – településfejlesztési program keretében – részesüljön támogatásban.
17. §
Átmeneti rendelkezés.
19. §
A felsőoktatási modellváltással érintett egyes nonprofit gazdasági társaságok a felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonába kerültek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezen nonprofit gazdasági társaságok a pénzforgalmi fizetési számláikat már nem kötelesek és nincs is lehetőségük a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetni. A módosítás az Áht. kiegészítésével megteremti annak jogszabályi lehetőségét, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonába tartozó vagy részvételével működő nonprofit gazdasági társaság az erre irányuló saját döntésén alapuló megbízás alapján a pénzforgalmi számláit a Kincstárnál vezethesse.
20. §
Átmeneti rendelkezés.
21. §
A jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében a javaslat pontosítja az Áht.-nak a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak átcsoportosítására irányadó rendelkezését azzal, hogy a közfeladat ellátásának módjában, helyében valamint a közfeladatot ellátó személyében történő változást is a közfeladat változásaként kell értelmezni.
22. §
A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása lehetővé teszi az olimpiai és a paralimpiai játékokon érmet szerző sportoló és az érmes sportoló felkészítésében közreműködő sportszakember részére Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt adományozását.
23. §
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) bevezeti a magánvádló helyett eljáró jogi képviselő fogalmát a magánvádas eljárásban, erre tekintettel indokolt a jogi képviselő fogalmának értelmező rendelkezések közötti meghatározása is.
24. §
A személyes meghallgatás fő célja a felek kibékítésének megkísérlése, melyre tekintettel a feljelentett és a sértett személyes jelenléte fő szabály szerint indokolt. Azonban, ha a felek kibékítése előreláthatóan lehetetlen és a kibékítés egyértelműen nem fog eredményre vezetni, a felek megjelenése nem indokolt. Erre tekintettel a javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a felek a személyes megjelenésükről ilyen esetekben lemondhassanak.
A felek a személyes meghallgatás megkezdéséig bejelenthetik a bíróság számára, hogy nem kívánnak békülni a másik féllel, így az erre irányuló békítés megkísérlésének lehetőségével sem szeretnének élni. Ebben az esetben már a felek személyes részvétele sem nélkülözhetetlen, így a nyilatkozatukkal egyidejűleg lemondhatnak a személyes megjelenésükről is és dönthetnek úgy, hogy kizárólag képviselőik útján kívánnak részt venni az eljárásban.
A javaslat eltérő rendelkezéseket határoz meg attól függően, hogy az eljárásban részt vevő személy sértett vagy feljelentett. Fontos kiemelni azonban, hogy ha a kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén mindkét érintett személy feljelentést tett, a személyes meghallgatáson a sértett feljelentettként is részt vesz. Ebben az esetben a kölcsönösen feljelentett sértettre értelemszerűen a feljelentettre vonatkozó szabályok is irányadóak. Indokolt ezért kimondani, hogy ilyen esetben kizárólag a feljelentettre vonatkozó – többlet garanciát tartalmazó – rendelkezések az irányadóak a jelenlét jogáról való lemondás tekintetében.
Ha a sértett a jelenlét jogáról lemond, a sértett nyilatkozatát követően a sértett jogait – a Be. 61. § (2) bekezdésével egyezően – teljes körűen a jogi képviselő gyakorolja, a meg nem jelenésével kapcsolatos jogkövetkezmények is alkalmazandók.
Ez azt jelenti, hogy a sértett lemondó nyilatkozatával feljelentőként kvázi elveszíti önálló eljárásbeli funkcióját és helyette „a feljelentői pozíciót” a jogi képviselő fogja betölteni. A sértett a továbbiakban „csupán” sértettként jogosult a részvételre. A sértett ennek megfelelően például az eljárási cselekményen kívül, írásban tehet joghatályos nyilatkozatokat, többek között a személyes jelenlétről lemondó nyilatkozatát is visszavonhatja, a feljelentést visszavonhatja, a vádat ejtheti, azonban a bíróság előtti eljárásban a jogi képviselő nyilatkozatai a feljelentő, illetve a magánvádló által megtett jognyilatkozatnak tekintendők. Amennyiben pedig a sértett nyilatkozata, megjelenése arra irányul, hogy az eljárásba a személyes meghallgatáson feljelentőként vagy a továbbiakban magánvádlóként beavatkozzon, a sértett a feljelentői, illetve magánvádlói pozícióját visszaveszi, jelenléte az eljárásban a továbbiakban kötelező és jogi képviselője a továbbiakban meghatalmazott képviselőként járhat el. Minthogy a sértett helyett a jogi képviselő jár el, így az ügyiratok sértett részére (is) történő kézbesítése vagy az eljárási cselekményekről a sértett értesítése nem szükséges.
Tekintettel arra, hogy a sértett saját döntése a magánvádlóként történő fellépés, ezért amennyiben személyesen nem kívánja képviselni a vádat, elvárható tőle a vád képviseletének megfelelő biztosítása. Ezért – amennyiben úgy dönt, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja és személyesen nem kíván a bíróság előtt megjelenni – a sértettnek kötelessége gondoskodni arról, hogy helyette jogi képviselője a vád képviseletét kvázi átvegye tőle. A módosítás ezért kimondja, hogy ha sem a sértett, sem jogi képviselője nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy a sértett a feljelentést visszavonta.
25. §
A tárgyalás fő célja a büntetőjogi főkérdés elbírálása, amely nem teszi szükségessé minden esetben a magánvádló jelenlétét. A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a magánvádló személyes – fő szabály szerint kötelező – jelenléte helyett a tárgyaláson meghatalmazott jogi képviselője járjon el és gyakorolja az őt megillető jogokat. Azonban tekintettel arra, hogy a vád képviselőjének jelenléte törvénynél fogva kötelező, amennyiben a magánvádló úgy nyilatkozik, hogy nem kíván személyesen részt venni a tárgyaláson, a jogi képviselő – aki vádlói szerepkört fog betölteni – kötelező jelenléte nem mellőzhető. A jogi képviselő az eljárás során – a személyes meghallgatás szabályaihoz hasonlóan – kvázi a magánvádló helyébe lép és a magánvádló jogait teljes körűen – ideértve a vádejtés és a fellebbezés jogát is – gyakorolja.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben a vádlott viszonvádat emel, a magánvádlót a vádlott jogai is megilletik és kötelezettségei is terhelik. Ezért a javaslat egyértelművé teszi, hogy viszonvád fennállása estén a magánvádlóra is irányadóak a Be. 430. §-ában foglaltak és ebben az esetben a sértett is kizárólag azok értelemszerű alkalmazásával mondhat le a tárgyaláson való jelenlétének jogáról.
Annak érdekében, hogy a magánvádló indokolatlanul ne változtatgassa meg a nyilatkozatát, azt kellő megfontolás után tegye meg és kellő komolysággal bírjon, a javaslat kimondja, ha a magánvádló a tárgyaláson megjelenik vagy bejelenti, hogy a tárgyaláson személyesen kíván részt venni, utóbb a tárgyaláson való jelenlét jogáról ismételten nem mondhat le és távolmaradását a vád ejtésének kell tekinteni.
26. §, 27. §
A módosítás az eljárás korábbi szakaszaihoz hasonlóan a másodfokú és harmadfokú eljárás keretei között is lehetőséget biztosít arra, hogy a magánvádló a tárgyaláson, illetve nyilvános ülésen való személyes jelenlétéről lemondjon és helyette – kötelező jelleggel – meghatalmazott jogi képviselője járjon el.
28. §
A fenti módosító pontokhoz kapcsolódó pontosítások átvezetése a Be. érintett rendelkezésein.
A Be. következetesen az indítvány kifejezést használja a büntetőeljárásban részt vevő személyek által a büntetőeljárás során benyújtott, előterjesztett kérelmekre. A törvényben azonban néhány esetben (pl. tárgyalás tartása iránti indítványok esetén) még tévesen a kérelem kifejezés szerepel, így a javaslat elvégzi a szükséges technikai módosításokat.
29. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) jelenlegi szabályozása értelmében a kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és megszűnéséről legkésőbb tizenöt napon belül tájékoztatja a MKK kijelölt szervét.
A javaslat értelmében az MKK által kezelt adatokat a kormányzati igazgatási szerv meghatározott módon adja át az MKK részére, minden hónap ötödik napjáig a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott informatikai rendszerben képzett technikai azonosítóval. A javaslat rendelkezik arról, hogy a kezelt adatokat a tagsági viszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.
30. §
Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletének (uniós költségvetési rendelet) 63. cikk (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a tagállamokban az uniós támogatások koordinálása bármely uniós alap esetében a korábbi pénzügyi időszakban már megfelelőnek ítélt (auditált) intézményi struktúrában folytatódjon, akár úgy, hogy a feladatra kijelölt szerv emellett egyéb feladatokat is ellát.
A Belügyi Alapok 2021–2027 támogatásainak koordinálását az új pénzügyi időszakban felelős hatóság helyett irányító hatóság végzi. A javaslat értelmében a jövőben a Belügyi Alapok 2021–2027 támogatásainak koordinálása egyetlen, közös irányító hatóság feladatkörébe tartozik, ennek eredményeként biztosítottá válik a folytonosság a Belügyi Alapok 2014–2020 és a Belügyi Alapok 2021–2027 támogatásainak koordinációja között. Indokolt, hogy az irányító hatósági feladatokat ellátó helyettes államtitkár az irányító hatósági feladatokon túl végezhessen más, az európai uniós források felhasználásához, illetve európai uniós szakterületi ügyek koordinációjához kapcsolódó és egyéb nemzetközi feladatokat is, amelyek nem okoznak összeférhetetlenségi helyzetet. Mindezek alapján a módosítás a Kit. irányító hatóságokra vonatkozó szabályai között a Belügyi Alapok 2021–2027 irányító hatóságára vonatkozóan kivételt fogalmaz meg.
A Kit. kizárja annak lehetőségét, hogy a politikai felsővezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthessen, így nem tölthet be gazdasági társaságban vezető tisztséget sem. Azonban a Kit. meghatároz olyan eseteket, amelyek kivételt képeznek ezen összeférhetetlenségi szabály alól. A törvényjavaslat a kivételek körét javasolja kiegészíteni annak érdekében, hogy Országgyűlési megbízatással nem rendelkező államtitkár a START Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság irányító vagy felügyelő testületének tagja lehessen.
31. §
A javaslat rendelkezik a beruházással érintett ingatlan művelés alól kivett terület elnevezése változásának ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséről és az ingatlan-nyilvántartásban kizárólag a „kivett beépítetlen terület” megnevezés feltüntetéséről. Erre tekintettel a javaslattal kiegészítésre kerül a 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény 3. alcíme, amely a beruházás megvalósításával kapcsolatos sajátos rendelkezéseket tartalmazza.
32. §
A módosítás lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzet kapcsán megemelt kockázatvállalási limitek érvényesüljenek 2025. december 31-ét követően is, összhangban az MFB Zrt.-nek a vállalkozások finanszírozásában betöltött megnövekedett szerepével.
33. §
A javaslat az állami viszontgarancia feltételeinek technikai pontosítását tartalmazza.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás