2021. évi CIV. törvény indokolás
2021. évi CIV. törvény indokolás
a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CIV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Megállapítható, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) szerinti hitelintézetek integrációjának (a továbbiakban: Integráció) működése mára megszilárdult. 2019. október 31-én 11 takarékszövetkezet és két bank cégjogi egyesülésével a korábbi közel 120 takarékszövetkezetből mára egyetlen, országos lefedettségű, univerzális kereskedelmi bank jött létre Takarékbank Zrt. néven, amely kiterjedt fiókhálózata révén alkalmas arra, hogy betöltse a vidék bankjának szerepét. E folyamatok eredményeként lebonthatóvá vált a 2013-ban törvényi szabályozással létrehozott atipikus intézményrendszer, egyben az intézkedés a hitelintézeti szektor hosszú távú, stabil működése szempontjából, az ország pénzügyi infrastruktúrája vonatkozásában közérdeknek tekinthető.
A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A 4. §-ban hatályon kívül helyezett rendelkezésekre történő hivatkozások törlése.
2. §
Az Integráció létrehozatalakor közérdekű cél volt a takarékszövetkezeti szektor működési kockázatának a csökkentése, amihez hozzájárult – az Integrációban megvalósuló egységes szabályok szerinti kockázatkezelés mellett – az Integrációs Szervezet vagyonának szavatoló tőke mivolta is. Megállapítható azonban, hogy – a hitelintézeti szektor hosszú távú, stabil működése szempontjából, pénzügyi stabilitást szolgáló közérdekű intézkedésként – indokolt ennek az atipikus tőkeelemnek a magyar pénzügyi rendszerből történő fokozatos kivezetése a Törvényjavaslat rendelkezései szerint figyelemmel arra is, hogy az Integráció működése mára megszilárdult.
A Törvényjavaslat az Integráció céljainak megvalósulása érdekében rögzíti, hogy az Integrációs Szervezet köteles vagyonát az Integrációs Szervezet tagja felett ellenőrző befolyást gyakorló tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat által kibocsátásra kerülő, az e rendelkezésben foglalt feltételeknek megfelelő kötvényekbe fektetni 2022. január 31. napjáig és a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat az Integrációs Szervezet e rendelkezésen alapuló megkeresésében meghatározott értéken köteles a kötvények kibocsátására.
A rendelkezés célja, hogy az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjai hosszú távon is stabilan megfeleljenek az integrált hitelintézet tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényszavatoló tőkére vonatkozó rendelkezéseinek. A Törvényjavaslat rögzíti ugyanis, hogy a kötvényjegyzésből származó pénzeszközt az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjai vagy a velük együtt összevont alapú felügyelet alatt álló további hitelintézetek saját tőkéjének megemelésére kell fordítani, ami magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy mind az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjainak a saját tőkéje, mind az Integrációs Szervezet tagjaival együtt összevont alapú felügyelet alatt álló további hitelintézetek saját tőkéje kerül megemelésre.
A Törvényjavaslat rögzíti az ügylethez kapcsolódóan az Integrációs Szervezet tagjában közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedéssel rendelkező személyek együttműködési kötelezettségét is.
3. §
Az Integráció szervezetrendszerének lebontása érdekében rendelkezni indokolt az Integrációs Szervezet hitelintézeti tagjainak kötelező kilépéséről, továbbá arról is, hogy az Integrációs Szervezet jogutód nélkül megszűnik valamennyi integrált hitelintézeti tagjának kilépése esetén. Az Szhitv. 1/A. §-ában meghatározott célok megvalósulására tekintettel ezzel egyidejűleg az integrációs üzleti irányító szervezet e törvényben meghatározott feladatai, továbbá az ebből eredő jogosultságai és kötelezettségei is megszűnnek, valamint megszűnik az Integrációs Szervezet tagjai közötti egyetemlegesség.
Az Integrációs Szervezet megszűnése esetén az Integrációs Szervezet – esetleges harmadik feleket megillető igények kielégítése után fennmaradó – vagyona, így az általa lejegyzett kötvényállomány tulajdonjoga is a magyar államra száll az állam által korábban a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapján keresztül a szektor rendelkezésére bocsátott anyagi jellegű kompenzációra tekintettel, amire az Integráció létrehozatalakor megvalósult jogkorlátozások okán került sor.
4. §
A tőkeszerkezetnek a Törvényjavaslat alapján végrehajtott kötelező átalakítását követően, miután az Integrációs Szervezet tagjaként működő hitelintézetek már rendelkeznek a megfelelő mértékű saját tőke formájában rendelkezésre álló szavatoló tőkével, tekintetükben nem indokolt a továbbiakban az Integrációs Szervezetből történő kilépésre vonatkozó szigorú feltételek fenntartása. A szabályozásnak a pénzügyi közvetítő rendszer hosszú távú stabilitását erősítő célja ugyanis azáltal teljesül véglegesen, ha a hazai pénzügyi közvetítő rendszer részét képező hitelintézetek kivezetik a tőkeszerkezetükből az atipikusnak tekinthető tőkeelemeket.
5. §
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás