BK ÍH 2021/105.
BK ÍH 2021/105.
2021.12.01.
Pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás alkalmazásának nem előfeltétele a vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg bűnös eredetének megállapítása, ezért zár alá vétel elrendelhető a vagyonelkobzás biztosítására a törvényesen szerzett vagyonelemekre is [Btk. 75. § (1) bekezdés a) pont; Be. 324. § (2)–(3) bekezdés].
A törvényszék végzésével a megyei főügyészség által 85 258 800 forint erejéig T.L. I. r. vádlott 1/2 tulajdoni hányadát képező ingatlan, az egyik bankszámláján nyilvántartott 797 965 forint, egy másik számlán lévő 8301 forint, valamint egy harmadik bankszámlán nyilvántartott 2710,96 amerikai dollár zár alá vételére tett indítványát elutasította.
A törvényszéken a megyei főügyészség 2018. április 12. napján benyújtott vádirata alapján különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette [Btk. 399. § (2) bekezdés a) pont, (4) bekezdés b) pont] miatt indult büntetőeljárás az I. és II. r. vádlottakkal szemben. A vádirati tényállás lényege szerint az I. r. vádlottnak feleségével, a II. r. vádlottal közös bankszámlájára jóváírásra került 360 060,92 euró, amely összeg a D. J. sérelmére e-mail-eltérítés módszerével elkövetett, büntetendő alapcselekményből származik. A vádlottak bankszámláján jóváírt euró nem volt fellelhető, mert a nyomozást megelőzően a II. r. vádlott elektronikus banki azonosítójával átutalásokat teljesítettek a bankszámla terhére több kedvezményezett, így a vádlottak más pénzintézetnél vezetett bankszámlái javára, ahonnan a pénz további útja már nem volt követhető. A nyomozás során beszerzett adatok szerint az I. r. vádlott az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetése révén 85 258 800 forint jogtalan vagyoni előnyhöz jutott. A vádiratban az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a Btk. 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján az I. r. vádlottal szemben rendeljen el vagyonelkobzást ezen összeg erejéig.
Az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában azt fejtette ki, hogy az I. r. vádlott vonatkozásában a nyomozás során nem lehetett olyan vagyont felkutatni, amely a terhére rótt bűncselekmény elkövetéséből származó személyes gazdagodása lenne, így vagyonelkobzás céljára biztosítható volna. A közjegyző 2021. szeptember 9. napján jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzése szerint az I. r. vádlott édesanyja elhalálozott. A hagyatéki vagyon megegyezik az ügyészi indítványban zár alá vétellel érintett vagyontárgyakkal. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint az I. r. vádlott ezen vagyontárgyakat a büntetőeljárás megindulását követően – több évvel utána – szerezte meg, emiatt e vagyon semmiképpen nem sorolható a Btk. 74. § (1), (2), illetve (3) bekezdésével érintett körbe. A megszerzés idejére figyelemmel nem sorolható a 74/A. § (2) bekezdés p) pontja által meghatározott körbe sem, mivel arra vonatkozóan semmiféle adat nem merült fel, hogy az örökhagyó által az I. r. vádlottra hagyott vagyon az I. r. vádlott által esetlegesen korábban megvalósított bűncselekményből származna. Utalt arra is, hogy az ügyészi indítványban szereplő vagyontárgyak törvényes eredete senki által nem vitatottan igazolt.
Rámutatott arra, hogy a Btk. 75. § (1) bekezdése értelmében a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni, ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon már nem lelhető fel. Az I. r. vádlott vonatkozásában ilyen vagyon nem lelhető fel, tehát pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak helye lenne, azonban, mivel a teljes fellehető vagyon törvényes eredetű, az nem sorolható abba a körbe, amelyet a vagyonelkobzás egyáltalán érinthet. Erre figyelemmel a törvényszék álláspontja szerint a vagyonelkobzás biztosítása céljából zár alá vétel elrendelésének nincs helye, ezért az ügyészség indítványát elutasította. Hivatkozott arra is, hogy a bíróság figyelemmel volt a Be. 324. § (3) bekezdésében megfogalmazott általános feltételre is, miszerint zár alá vételt az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás végrehajtását meghiúsítják. Erre utaló körülmény az I. r. vádlott vonatkozásában nem merült fel, és az érintett ingatlan megegyezik azzal, amely az I. r. vádlott tartózkodási helyéül szolgál a nyomon követő technikai eszközzel is figyelemmel kísért bűnügyi felügyelet ideje alatt.
A törvényszék végzésével szemben az ügyészség jelentett be fellebbezést. Ennek során hivatkozott az indítványában felhozott azon körülményre, mely szerint a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjának, valamint a 75. § (1) bekezdés a) pontjának összevetéséből következően a bűncselekmény elkövetése révén elért gazdagodást elsősorban az elkövetésből eredő, másodsorban az ennek helyébe lépő vagyon formájában, ezek hiányában pedig pénzösszegben kell elvonni. Az idézett jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel megállapítható, hogy a Btk. 75. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás alkalmazásának nem előfeltétele a vagyon bűnös eredetének megállapítása.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a megyei főügyészség által bejelentett fellebbezést helyes indokaira tekintettel fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy nem vitatott az I. r. vádlott által néhai édesanyja halála folytán örökölt ingatlan és pénz törvényes eredete, ugyanakkor a Btk. 75. § (1) bekezdés a) pontjának, a Be. 324. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) és b) pontjainak és (3) bekezdés a) pontjának összevetéséből az állapítható meg, hogy zár alá vétel rendelhető el dologra és számlapénzre, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás alkalmazásának van helye. Ez az elkövető törvényesen szerzett vagyonának terhére is végrehajtható, a zár alá vétel alkalmazása szempontjából a vagyonszerzés időpontjának ez esetben nincs jelentősége. Rámutatott, hogy a vagyonelkobzást biztosító kényszerintézkedések alkalmazásakor minden esetben vizsgálni kell azt, hogy a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagy annak helyébe lépő vagyon még fellelhető-e. A vagyonelkobzást elsősorban a bűncselekményből eredő vagyonra, másodsorban az ennek helyébe lépő vagyonra, végül, ha a vagyon már nem lelhető fel, pénzösszegben kifejezve kell elrendelni. A vagyonelkobzást biztosító kényszerintézkedések alkalmazása során az előzőekben írt sorrend követendő. Nincs akadálya annak, hogy a kielégítés meghiúsításának veszélye esetén a várhatóan pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás biztosítása érdekében kerüljön sor az érintett vagyoni jogainak kényszerintézkedéssel való korlátozására. Álláspontja szerint a kielégítés meghiúsításának veszélye tökéletesen kitűnik a vádirati tényállásban rögzített I. r. vádlotti cselekvőségből. Mindezekre tekintettel a törvényszék végzésének megváltoztatását indítványozta az ügyészség zár alá vételi indítványával egyezően.
Az ügyészség fellebbezése megalapozott, a fellebbviteli főügyészség indítványa helytálló.
A Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.
A Btk. 75. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni, ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon már nem lelhető fel, vagy ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna.
A Be. 324. § (1) bekezdése alapján alkalmazott zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.
A Be. 324. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint zár alá vétel rendelhető el dologra és számlapénzre. A Be. 324. § (3) bekezdésének a) pontja szerint zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, és megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás végrehajtását meghiúsítják.
A Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjának, valamint a Btk. 75. § (1) bekezdés a) pontjának összevetéséből következően a bűncselekmény elkövetése révén elért gazdagodást elsősorban az elkövetésből eredő, másodsorban az ennek helyébe lépő vagyon formájában, ezek hiányában pedig pénzösszegben kell elvonni.
A vádemelést követően az eljáró törvényszék által beszerzett hagyatékátadó végzés szerint az I. r. vádlott édesanyja elhalálozott, majd öröklés jogcímén került az I. r. vádlott tulajdonába a néhai vagyona részét képező ingatlan 1/2 része, továbbá a bankszámlán nyilvántartott 797 965 forint, 8301 forint, valamint a 2710,96 amerikai dollár.
A vagyonelkobzást biztosító kényszerintézkedések alkalmazása során minden esetben vizsgálni kell, hogy a bűncselekmény elkövetéséből eredő, vagy az annak helyébe lépő vagyon még fellelhető-e. A vagyonelkobzást elsősorban a bűncselekményből eredő vagyonra, másodsorban az ennek helyébe lépő vagyonra, végül, ha a vagyon már nem lelhető fel, pénzösszegben kifejezve kell elrendelni.
A fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel megállapítható, hogy a Btk. 75. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás alkalmazásának nem előfeltétele a vagyon bűnös eredetének megállapítása. Ebben az esetben pedig a vagyonelkobzás a terhelt törvényesen szerzett vagyonára is elrendelhető.
Az I. r. vádlott vonatkozásában nem lehetett olyan értékű vagyont felkutatni, amely az I. r. vádlott terhére rótt bűncselekmény elkövetéséből származó személyes gazdagodása vagyonelkobzás céljából történő biztosításához elegendő lenne.
Mivel az I. r. vádlottal szemben olyan bűncselekmény miatt van folyamatban büntetőeljárás, mely miatt a vagyonelkobzásnak a feltételei fennállnak, valamint arra tekintettel, hogy – figyelemmel a vádiratban körülírt „vagyoneltüntető” vádlotti magatartásra is – megalapozottan lehet tartani attól, hogy az I. r. vádlott meghiúsítja a tulajdonába került ingatlan, illetve számlapénz vagyonelkobzásának végrehajtását, ezért az I. r. vádlott tulajdonába került vagyonelemek elkobzásának biztosítása céljából zár alá vétel elrendelése szükséges.
Mindezek alapján az ítélőtábla a Be. 598. § (1) bekezdése szerint, tanácsülésen eljárva a törvényszék végzését a Be. 606. § (1) bekezdése alapján megváltoztatta és rendelkezett az ingatlan és a számlapénzek zár alá vételéről a Be. 324. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) és b) pontjában írtak alapján a Be. 327. § (1) bekezdésére figyelemmel.
(Győri Ítélőtábla Bpkf.III.348/2021/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás