2021. évi CVII. törvény indokolás
2021. évi CVII. törvény indokolás
a Francia Köztársaság Kormánya és a Mali Köztársaság Kormánya között levélváltás formájában létrehozott, Bamakóban 2013. március 7-én és Kouloubában 2013. március 8-án aláírt, a SERVAL erők jogállásáról szóló Megállapodáshoz kapcsolódó, a Francia Köztársaság Kormánya és a Mali Köztársaság Kormánya közötti, a TAKUBA erők nem francia erőinek jogállásának szabályozásáról szóló Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz Elfogadó Nyilatkozattal történő csatlakozás kihirdetéséről szóló 2021. évi CVII. törvényhez
Általános indokolás
Az utóbbi évtizedben a Száhel-övezet biztonsági helyzete jelentős mértékben romlott, az etnikai és törzsi konfliktusok kiéleződése, a szélsőséges iszlamista mozgalmak és terrorista csoportok térnyerése tapasztalható. Maliban a francia vezetésű SERVAL fedőnevű művelet az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Biztonsági Tanácsának (BT) 2012. december 20-án kelt 2085-ös határozata után, Mali meghívása alapján kezdődött.
A SERVAL műveletet 2014. július 15-től a szintén francia vezetésű BARKHANE fedőnevű művelet váltotta fel. A művelet egyéb európai erőkkel (pl. Egyesült Királyság, Észtország, Svédország) együttműködve nyújt támogatást a G5 Száhel országok (Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger) haderőinek. A terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés jegyében 2020. március 27-én – francia kezdeményezésre – Belgium, Csehország, Észtország, Németország, Mali, Niger, Hollandia, Norvégia, Portugália, Svédország és az Egyesült Királyság kinyilvánította azon politikai szándékát, hogy a konvencionális erők támogatására, a jelenleg átalakulóban lévő BARKHANE alárendeltségében megalakítja a TAKUBA fedőnevű különleges műveleti erőket tömörítő alkalmi harci köteléket.
A TAKUBA feladataiban való részvételhez közjogi és nemzetközi jogi szempontból három feltételnek kell megvalósulnia:
1. a hazai közjogi engedély, amelyet az Alaptörvény 47. cikke szabályoz;
2. a művelet végzésére vonatkozó jogcím vagy más néven nemzetközi jogi engedély, amely – az önvédelemben folytatandó klasszikus alkalmazást (harctevékenységet) kivéve – alapulhat vagy az ENSZ BT kifejezett felhatalmazó határozatán és / vagy a művelet helyszíne szerinti fogadó ország meghívásán;
3. a műveletben részt vevő állomány jogállásának rendezése, mind a művelet helyszíne szerinti országban, mind esetleges más települési helyszínen.
Az Alaptörvény 47. cikke alapján amennyiben a műveleti tevékenység nem minősül alkalmazásnak vagy állomásozásnak, akkor a határátlépéssel járó csapatmozgás engedélyezése a Kormány hatásköre, ahhoz nem szükséges országgyűlési engedély. Ha alkalmazásnak vagy állomásozásnak minősül, és nem a NATO, az EU vagy hasonló nemzetközi szervezet (pld. ENSZ) döntésén alapul, akkor a csapatmozgást az Országgyűlés engedélyezi. Ha az alkalmazás vagy más csapatmozgás a NATO, az EU, nemzetközi szervezet döntésén alapul, akkor a Kormány engedélye kell.
Az alkalmazás alatt a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) 80. § 1. pontjában értelmezett alkalmazást (harctevékenységet) kell érteni.
Az alábbiakban kifejtettek alapján nincsen ENSZ felhatalmazás a franciákon kívüli más nemzetek általi részvételre, ebből következően, amennyiben alkalmazás (harctevékenység) is feladata lesz a magyar kontingensnek, akkor az Országgyűlés engedélye kell.
Az MH kontingens kitelepülésének előkészítése érdekében tervezett előkészítő elem kiküldéséhez, – tekintettel arra, hogy tevékenyége nem minősül alkalmazásnak, – az Alaptörvény 47. cikk (1) bekezdés alapján a Kormány engedélye szükséges.
A magyar különleges műveleti erők szerepvállalása a tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok végrehajtására fog épülni. Az előkészítő elem kitelepítését követően, egy 62 fős (legfeljebb 80 fős) kontingenssé egészül ki.
Nemzetközi jogi jogcím
A francia haderő vezette korábbi SERVAL műveletre, a jelenlegi BARKHANE műveletre, és ennek részét alkotó TAKUBA feladatra vonatkozó, minden ENSZ tagállamot felhatalmazó általános ENSZ Biztonsági Tanács felhatalmazás nincs. (Továbbá nem minősül sem NATO, sem EU műveletnek.)
A Maliról szóló legfrissebb 2531. sz. ENSZ BT határozat utal a francia műveletre, azonban ennek 41. pontja kifejezeten a francia erőknek szól, és csak a MINUSMA művelettel összefüggésben ad felhatalmazást.
A nemzetközi jog alapján, amennyiben nincs ENSZ felhatalmazás, ilyen jellegű katonai jelenlétre és műveleti tevékenység végzésére jogszerűen csak az érintett államok beleegyezésével van lehetőség.
A francia fél fenti levele is megerősíti, hogy a TAKUBA-hoz való csatlakozás és a műveleti területen való tevékenység nemzetközi jogi alapja az érintett országok meghívása, azaz konkrétan a Nigeri Köztársaság és a Mali Köztársasági elnökeinek meghívólevelei. (Mali tekintetében a Maliban 2021. május 24-én végbement katonai puccs ellenére – ellenkező információig – továbbra is hatállyal bír.) Ezen levelek Magyarország miniszterelnökének címezve megérkeztek. A levelekben a Nigeri Köztársaság és a Mali Köztársasági elnökei külön-külön felkérik Magyarországot a segítségnyújtásra, így a magyar fegyveres erőket arra, hogy vegyenek részt államuk területén a TAKUBA feladataiban.
Jogállás
Mali területére vonatkozóan Franciaország Kormánya és Mali Köztársaság Kormánya között a SERVAL misszió elindításával kapcsolatos, 2013. március 7-én Bamakoban és 2013. március 8-án Kouloubaban aláírt megállapodáshoz kapcsolódó, a TAKUBA művelet nem francia erőiről szóló, Mali és Franciaország között 2020. március 6-án és 10-én aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezik a nem francia erők jogállásáról.
Niger területére vonatkozóan Franciaország Kormánya és a Nigeri Köztársaság Kormánya között a Száhel-övezet biztonságának garantálása érdekében a francia erők nigeri katonai beavatkozására vonatkozó jogi keretek szabályozására létrejött, 2013. március 25-én Niameyben aláírt megállapodáshoz kapcsolódó, továbbá Franciaország Kormánya és a Nigeri Köztársaság Kormánya között a Nigerben jelenlévő francia erők jogállásának szabályozására létrejött, 2013. július 19-én Niameyben aláírt megállapodáshoz kapcsolódó, a TAKUBA nem francia erőiről szóló, Niger és Franciaország között 2020. április 28-án aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezik a nem francia erők jogállásáról.
Mindkét, nem francia erők jogállását szabályozó Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozás a nigeri és a mali elnökök meghívólevelei mellett egy, az érintett országok diplomáciai képviseleteihez eljuttatott Szóbeli jegyzékkel (Note verbale) valósulhat meg. Ezen Szóbeli jegyzéknek a Kiegészítő Jegyzőkönyv mellékletét képező Elfogadó Nyilatkozatot (Texte de l’acceptation) kell tartalmaznia.
A jogállási megállapodások tárgyköre országgyűlési szabályozási tárgykör, továbbá a büntetőjogi kapcsolódások is a törvényi szintű kihirdetést teszik indokolttá.
Mivel a TAKUBA-ban résztvevő nem francia erőkről szóló Kiegészítő Jegyzőkönyvek és az Elfogadó Nyilatkozatok szövege végleges, arra vonatkozóan érdemi tárgyalások lefolytatására nincs lehetőség.
A törvényjavaslat célja a francia és a mali fél közötti Kiegészítő Jegyzőkönyv és az Elfogadó Nyilatkozat kötelező hatályának elismerése.
E törvény tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.
Részletes indokolás
1. §
A Javaslat 1. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1)–(3) bekezdésének, valamint 10. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően tartalmazza a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére adott országgyűlési felhatalmazást.
2–3. §, 1–2. melléklet
A Javaslat 2. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően rendelkezik a a Csatlakozás kihirdetéséről. A hiteles magyar nyelvű szöveget az 1. melléklet, a hiteles francia szöveget a 2. melléklet tartalmazza.
4. §
Tekintettel arra, hogy egy aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról van szó, ezért a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet a Kiegészítő Jegyzőkönyvben meghatározott időpontban lép hatályba.
Az Elfogadó Nyilatkozat, illetve a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
5. §
A Javaslat 5. §-a a Megállapodás tárgyából fakadóan a honvédelemért felelős minisztert jelöli meg a megállapodás végrehajtásáért.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás