GÜ BH 2021/109
GÜ BH 2021/109
2021.04.01.
Amennyiben az árfolyamkockázatról történt tájékoztatás bizonyítottan megtörtént, a kockázatfeltáró nyilatkozat aláírásának elmaradása a kölcsönszerződés érvénytelenségét nem eredményezi. A tájékoztatásnak nem kell feltétlenül a szerződésben, illetve az annak részét képező általános szerződési feltételekben megtörténnie [1996. évi CXII. tv. (rHpt.) 203. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] 2007. július 6-án a peres felek kölcsönszerződést kötöttek gépjárművásárlás céljából. A szerződés 1. pontjában rögzítették, az alperes az adósnak 3 574 000 Ft-nak megfelelő – a folyósítás időpontjában érvényes árfolyamon kalkulált – CHF-ben nyilvántartott kölcsönt nyújt. Az 5. pont szerint a kölcsön – szerződéskötéskor érvényes – induló havi törlesz-tőrészlete a szerződés megkötésének napján érvényes árfolyammal számítva a 42.180 Ft. A havi törlesztő-részlet összege – a folyósítás és a jelen szerződés aláírásának idejére esedékes – devizaárfolyam változásai függvényében változik. A 8. pont rögzítette, hogy a kölcsönszerződés részét képezi az alperes Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: ÁSZF) is, amelynek hiánytalan átvételét az adós a szerződés aláírásával elismeri. A 12. pont egyebek mellett rögzítette: a havonta esedékes forintban fizetendő tör-lesztő-részlet nagysága árfolyam-periódusonként az aktuális forint/deviza árfolyam alapján kerül meghatározásra. Az árfolyamváltozásból eredő kockázatot teljes mértékben az adós viseli.
[2] A szerződéskötést megelőző napon, 2007. július 5-én a felek által aláírt „Kölcsönigénylés gépjármű vásárláshoz magánszemély részére” (a továbbiakban: kölcsönigénylés) tartalmazta, hogy az igényelt hitel devizaneme CHF, a kölcsön összege 3 574 000 Ft. A kölcsönigénylés keltezés előtti utolsó bekezdése szerint: a kölcsönigénylő aláírásával elismeri, hogy a kölcsönigénylés elválaszthatatlan mellékletét képező általános tájékoztatót átvette, annak tartalmát megismerte, az abban foglalt hozzájáruló nyilatkozatot megadottnak tekinti. Az általános tájékoztató 4. bekezdése az alábbiakat tartalmazta: „Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy a devizaalapon nyilvántartott kölcsönök esetében a havi törlesztőrészletek nagysága a deviza kamatlábak és az árfolyamváltozások miatt változhat. Figyelembe véve gazdasági környezetünk változtatásait, valószínűsíthető, hogy az ön havi törlesztőrészlete, illetve a hátralévő tartozása emelkedni fog, ezért kérjük, abban az esetben válassza a deviza alapú hitelkonstrukciót, amennyiben jövedelme vélelmezhetően lépést fog tartani a várható árfolyamváltozásokkal, tekintettel arra, hogy az árfolyamváltozásból eredő minden kockázat Önt terheli.”
[3] 2013. április 26-án az alperes a felperesnek címzett levélben fizetési kötelezettségek nem teljesítésére hivatkozással a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[4] A felperes többször pontosított és módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a szerződés 12. pontjának az a rendelkezése, amely szerint „az árfolyamváltozásból eredő kockázatot teljes mértékben az adós viseli”, érvénytelen; a szerződés részleges érvénytelensége jogkövetkezményként pedig az alperest 3 241 991 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Többek között arra hivatkozott, hogy az alperes nem tett eleget az árfolyamkockázat tekintetében a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 203. § (6) és (7) bekezdései szerinti, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209. §-ának megfelelő tartalmú tájékoztatási kötelezettségének.
[5] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, azt jogalapjában és összegszerűségében is vitatta.
Az első- és a másodfokú határozat
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli esetben egyértelműen megállapítható volt – a felperes személyes meghallgatása során kifejezetten megerősítette –, hogy a kölcsönigénylést a felperes aláírta, aláírásával az általános tájékoztató átvételét és tartalmának megismerését egyaránt elismerte. Az elsőfokú bíróság szerint az általános tájékoztató 4. bekezdése világosan és érthetően a felperesi fogyasztó tudtára adta azt, hogy az árfolyamkockázat és a törlesztőrészletek összege egymással közvetlen összefüggésben áll. Tájékoztatta továbbá arról is, hogy a forint leértékelődése az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezheti és növelheti a teljes hátralévő tőketartozást is. A tájékoztatás ezért megfelel a 2/2014. PJE határozatban, valamint az EUB C-51/17. számú ítéletében meghatározott követelményeknek, a szerződés jogszabályba ütközése sem volt megállapítható.
[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a perbeli esetben az árfolyamkockázatra nézve, sem a kölcsönszerződés egyedi része, sem az ÁSZF nem tartalmazott az EUB C-51/17. számú ítélete és a 2/2014. PJE határozat 1. pontja szerinti követelményeknek megfelelő tájékoztatást. Ezért az alperesnek kellett bizonyítania, hogy a szerződéskötést megelőzően az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmazó általános tájékoztatót a felperesnek átadta, az abban foglaltakat a felperes a szerződéskötést megelőzően megismerte és a tájékoztató ismeretében kötötte meg a szerződést. A másodfokú bíróság szerint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 196. § (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kölcsönigénylésben a felperes írásbeli nyilatkozatával elismerte az általános tájékoztató átvételét és tartalmának megismerését. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az általános tájékoztató 4. bekezdése az árfolyamkockázatra, annak hatásaira nézve világos, érthető, a laikusok számára is minden nehézség nélkül értelmezhető tájékoztatást tartalmazott, amelynek tanulmányozása, értelmezése, megértése nyilvánvalóan a felperes esetében sem igényelt hosszabb időt annál, mint ami a szerződés aláírását megelőzően a rendelkezésére állt.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és közbenső ítélet meghozatalával a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Kérte azt is, hogy a Kúria utasítsa az elsőfokú bíróságot arra, hogy az érvénytelenség jogkövetkezménye tekintetében a felek közötti elszámolást „a Kúria 2019. június 20-án közzétett módszertana szerint végezze el”.
[9] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rPp. 213. §-ába ütközik, mert nem terjed ki a perben érvényesített valamennyi keresetre, nem állapítható meg, hogy az rHpt. 203. § (6) és (7) bekezdései sérelmére alapított kereseti kérelméről érdemben döntött-e a másodfokú bíróság. Állította, hogy a kölcsönszerződés megkötését megelőző napon aláírt kölcsönigénylés nem tesz eleget az rPp. 196. § formai és tartalmi követelményeinek, az alperes tehát nem tudta igazolni a per során, hogy ezt a tájékoztatást átadta a felperesnek. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet az rPtk. 205/C. §-ába, 205. § (3) bekezdésébe, 205/B. §-ába, 209. § (1) és (4) bekezdéseibe ütközik, az eljárt bíróságok a tisztességtelenség körében nem megfelelően vették figyelembe a 2/2014. PJE és az EUB C-51/17. számú ítéletében kifejtett szempontokat.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő.
[12] A Kúria rögzíti: iratellenesen állította a felperes, hogy a másodfokú bíróság nem foglalt állást az rHpt. 203. § (6) és (7) bekezdésében foglalt érveléssel összefüggésben, a jogerős ítélet [38] pontjában a másodfokú bíróság ezzel kapcsolatos jogi álláspontját kifejtette. A felperes felülvizsgálati kérelmében e körben ténylegesen azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság megítélése szerint nem volt annak jelentősége, hogy az „Általános tájékoztatót” a felperes nem írta alá, továbbá annak nem kellett a szerződés részévé válnia. A Kúria egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatásnak nem kell feltétlenül a szerződésben, vagy az annak részét képező ÁSZF-ben is megjelennie (bár jellemzően ez a szerződéskötési gyakorlat alakult ki), az arról adott tájékoztatás külön, nem a szerződés részét képező okiratban is adható volt. Az rHpt. hivatkozott rendelkezése szerint a fogyasztónak a kockázatfeltáró nyilatkozatot alá kell írnia, de ennek elmaradása – áttételes, jelen tényállás szerinti teljesülése – figyelemmel a 6/2013 PJE határozat 3. pontjában írtakra, a szerződés érvénytelenségét nem eredményezi.
[13] Az rHpt. hivatkozott rendelkezésétől független jogkérdés annak vizsgálata, hogy az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás érthető (világos és egyértelmű) volt-e. Ha ennek ellenkezője állapítható meg, az a szerződés érvénytelenségét eredményezi. Az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezések egy mondatban a kölcsönszerződésben, valamint áttételesen az ÁSZF IV.4.5. és 4.6. pontjában jelennek meg. Ez utóbbiak szerint az alperes az aktuális árfolyamon felül árfolyamtartalékot képez, amely rendelkezés jelzi, hogy az árfolyam változásával a hitelfelvevőnek számolnia kell. A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy e két dokumentumban foglaltak alapján nem állapítható meg, hogy a felperes tisztességes tájékoztatást kapott. A perben eljárt bíróságok – helyesen – figyelembe vették az „Általános tájékoztatóban” ezzel kapcsolatban szereplő megállapításokat is.
[14] A fent írtaknak megfelelően a Kúria egyetértett a perben eljárt bíróságok azon egyező álláspontjával, hogy a tájékoztató felperes általi aláírásának elmaradása nem jelenti azt, hogy az abban foglaltakat figyelmen kívül kellene, lehetne hagyni. Mind az EUB, mind a Kúria (pl. 2/2014.PJE határozat) úgy foglalt állást, hogy minden bizonyíték (pl. reklám anyag) figyelembevételével kell dönteni arról, hogy a fogyasztó tisztességes tájékoztatást kapott-e. Annak, hogy a felperes által aláírt kölcsönigénylésen tanúk aláírása nem szerepel, így az nem felel meg az rPp. 196. § (1) bekezdés b) pontjában írtaknak nem jelenti azt, hogy annak tartalmát nem lehet figyelembe venni, hiszen a felperes hitelt érdemlően nem vitatta, hogy a dokumentumon az ő aláírása szerepel. Az egyoldalas kölcsönigénylő nyomtatványt a felperes aláírta, a szerződés aláírását megelőző napi keltezéssel. Ebben elismerte az „Általános tájékoztató” átvételét, tartalmának megismerését. A nyomtatvány beazonosítható módon tartalmazta a tájékoztató megjelölését, a felperes nem bizonyította, hogy nem a megjelölt és a perben csatolt tartalmú tájékoztatót kapta meg, illetve, hogy azt a dokumentumban írtak ellenére nem vette át. Arra sem adott a felperes észszerű indokot, hogy egy nap miért nem volt elég az összesen egyoldalas tájékoztató megismerésére, áttanulmányozására, mi volt az az indok, ami miatt a kölcsönigénylés aláírását követő napon már alá kellett írnia a gépjármű vásárlási célú kölcsönszerződést.
[15] Mindezekre tekintettel abban a kérdésben kellett a Kúriának állást foglalnia, hogy a szerződésben, az ÁSZF-ben, illetve az Általános tájékoztatóban írtak alapján a felperes olyan tartalmú tájékoztatást kapott-e, ami megfelel az rPtk. 209. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek figyelemmel a 2/2014. PJE határozat 1. pontjában, az EUB C-51/17. számú és egyéb vonatkozó ítéleteiben kifejtetteknek. A három dokumentum, de önmagában az Általános tájékoztatóban írtak alapján a másodfokú bírósággal egyezően úgy ítélte, miszerint a felperes tudhatta, hogy az árfolyamváltozásának kockázata őt terheli, hátralevő tartozása, havi törlesztési kötelezettsége valószínűsíthetően emelkedni fog és az elérhet olyan mértéket, amellyel jövedelme nem tud lépést tartani.
[16] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria úgy ítélte, a felülvizsgálati kérelemben előadott érvrendszer alapján nem lehet alappal arra a következtetésre jutni, hogy a felperesnek nyújtott tájékoztatás tisztességtelen volt.
[17] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.185/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás