BK ÍH 2021/11.
BK ÍH 2021/11.
2021.03.01.
I. Az egyező vádirati és elsőfokú ítéleti tényállásban leírt bűncselekmény minősítéséről korlátozott felülbírálat esetén is rendelkezni kell, ha azt az elsőfokú bíróság elmulasztotta [Be.590. § (5) bekezdés, 606. § (3) bekezdés].
II. Előkészítő ülésen a vádlott kihallgatása a szükséges mértékig terjed, a bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadása akkor tagadható meg, ha az a törvényi feltételeknek nem felel meg [Be. 502. § (3) bekezdés, 504. § (2) bekezdés].
A törvényszék előkészítő ülésen, bűnösségük beismerése alapján K. N. I. r. és B. A. II. r. vádlottakat bűnösnek mondta ki 1-1 rb., társtettesként, jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) bekezdés IV. fordulat, (3) bekezdés], ezért az I. r. vádlottat 8 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés-büntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra, 115 000 Ft, valamint 120 Ft vagyonelkobzásra, míg a II. r. vádlottat 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés-büntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátások legkorábbi időpontjáról, és az előzetes fogvatartásban töltött idők beszámításáról.
A törvényszék által megállapított, a váddal egyező tényállás lényege a következő:
Az I. r. vádlott lakóhelyén olyan telephelyet tartott fenn, ahol használt autókat és egyéb gépi berendezéseket javítottak. A II. r. vádlott 2017. év tavaszától az I. r. vádlott lakóhelyén a kazánházban lakott 2019 áprilisában történő elfogásáig. Az ingyenes lakhatás és étkezés ellenében mindenesként dolgozott a ház körül és teljesítette az I. r. vádlott által támasztott elvárásokat.
Az I. r. vádlott, korábbi ilyen ügyben történt elítélése ellenére, a kábítószer-fogyasztással nem hagyott fel, lakóhelyén legalább 2018. november 29. napját megelőző hetekben delta-9-THC tartalmú kannabisz típusú kábítószert, továbbá pontosan meg nem határozható mennyiségű, kokain típusú kábítószert fogyasztott. Az I. r. vádlott az általa befogadott II. r. vádlottnak is lehetővé tette, hogy a birtokában lévő különböző kábítószerekből fogyasszon.
Az I. r. vádlott által beszerzett kábítószereket az udvari kazánházban, a II. r. vádlottal együtt, adagonkénti mennyiségre bontva csomagolták, oly módon, hogy a por alakú kábítószert kis öntapadós műanyag tasakokba tették vagy alufóliába csavarták, a folyékony halmazállapotú kábítószert fecskendőkbe szívták fel, a tabletta alakú kábítószert pedig zacskóban ömlesztve tárolták.
Az I. r. vádlott a kábítószer-fogyasztási szokásain túl kábítószer-terjesztői tevékenységével sem hagyott fel. 2017. áprilisától kezdődően egészen elfogásukig a II. r. vádlottat oly módon bevonta a kábítószerkereskedői tevékenységébe is, hogy a II. r. vádlott tudomására hozta az általa ismeretlen helyekről beszerzett kábítószer-féleségek lakóhelyén belüli rejtekhelyeit, az egyes kábítószerek adagonkénti árát, valamint arra kérte, hogy távolléte esetén a kábítószerért megjelenő vevőket „szolgálja ki” és a kábítószerért átvett pénzt hazaérkezésekor teljes egészében haladéktalanul adja át neki.
A II. r. vádlott elfogásáig ezen kívánalmaknak maradéktalanul eleget tett, cserébe a kazánházban tárolt kábítószer-féleségekből tetszése szerint továbbra is egy-egy adagot elfogyaszthatott.
Az I. r vádlott által beszerzett kábítószer-féleségek javarészt por alakban, amfetaminból, metamfetaminból, tabletta formában MDMA-ból, por formában butli-hexedron nevű, új pszichoaktív anyagból, valamint zöld növényi törmelékként delta-9-THC tartalmú kannabiszból álltak, melyeket több személy részére értékesítettek.
Az I. r. vádlottnál 2019. április 9. napján tartott kutatás során a jelentős mennyiség alsó határát meghaladó, annak 293,7%-át elérő amfetamin, metamfetamin, MDMA, kannabisz, illetve delta-9-THC kábítószereket találtak. Feltalálásra került továbbá 3,16 gramm butil-hexedron, amely az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. melléklet 2. pontjának megfelelő szerkezetű vegyület, így a Btk. 184-184/C. §-a alkalmazásában, a 184/D. § (1) bekezdése alapján új pszichoaktív anyagnak minősül és a csekély mennyiség felső határát meghaladta.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a II. r. vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés-büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés mértékének súlyosítása végett, míg a vádlottak, valamint védőik enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a II. r. vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést visszavonta, és az indokolás kiegészítésével, továbbá a büntetéskiszabási körülmények korrekciójával az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A vádlottak, valamint védőik enyhítést célzó jogorvoslati kérelmét nem tartotta alaposnak. Rámutatott, hogy a felülbírálat terjedelme a Be. 583. § (3) bekezdés b) pontja és az 590. § (3) bekezdésére figyelemmel korlátozott. Hivatkozott arra, hogy noha a törvényszék az előkészítő ülésen a vádlottak bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, de ezzel kapcsolatban annak a másodfokú határozat indokolásában való rögzítése szükséges, hogy a terheltek kihallgatását igényelte volna annak tisztázása, hogy beismerésük kiterjedt-e a vádban rögzített releváns tényekre is, tekintve, hogy az I. r. vádlott a nyomozás folyamán tagadta a kábítószerrel történő kereskedést.
A bűncselekmény jogi minősítését helytállónak ítélte azzal, hogy mind a vádirati, mind az ítéleti tényállás is tartalmazta, hogy az I. r. vádlott által beszerzett kábítószer-féleségek között butil-hexedron nevű új pszichoaktív anyag is volt. A vádlottak lakóhelyén foganatosított házkutatás során a nyomozóhatóság a csekély mennyiség felső határát meghaladó új pszichoaktív anyagot foglalt le. Ez alkalmas a Btk. 184/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűntett megállapítására. A cselekmény minősítése az ügyészség részéről elmaradt, és a törvényszék sem merítette ki a vádat, amikor nem állapított meg bűnösséget e bűncselekménnyel kapcsolatosan. Ezen eljárási szabálysértések másodfokú határozatban való rögzítését indítványozta, a büntetésekre vonatkozó rendelkezések helybenhagyása mellett.
A bejelentett fellebbezés tartalmára és Be. 580. § (2) bekezdésében rögzített felülbírálat korlátjára figyelemmel, az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a Be. 591. § (2) bekezdése és 590. § (3), (5) és (7) bekezdései szerint járt el, melynek eredményeképpen a II. r. vádlott és védőjének enyhítésre irányuló fellebbezését alaposnak találta.
A korlátozott felülbírálat keretében az ítélőtábla vizsgálta a fellebbezéssel sérelmezett büntetőjogi joghátrányt, az elsőfokú bírósági eljárást, az abszolút hatályon kívül helyezési okokat. Hivatalból vizsgálta emellett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. Ugyanakkor – a fellebbezés terjedelme és a Be. 580. § (2) bekezdésében írt korlátaira tekintettel – nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet tényállásának megalapozottságát, határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította.
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan a Be. 607. § (1) bekezdésében és a Be. 608. § (1) bekezdésében rögzített hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna és az érdemi felülbírálatot gátolta volna.
Az ítélőtábla az ügyészi átiratban foglaltakkal egyezően megállapította, hogy mind a vádirati, mind az ítéleti tényállás tartalmazta, hogy az I. r. vádlott által beszerzett kábítószer-féleségek között butil-hexedron nevű új pszichoaktív anyag is volt. A nyomozóhatóság a vádlottak lakóhelyén foganatosított házkutatás során a csekély mennyiség felső határát meghaladó új pszichoaktív anyagot foglalt le. Ez az ítéleti tényállásban szereplő leírás alkalmas a Btk. 184/B. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő, a Btk. 13. § (3) pontja szerinti társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének megállapítására. E körben rögzítette az ítélőtábla, hogy ezen bűncselekmény megállapítása nem ütközik a Be. 580. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felülbírálat korlátozottságába. A Be. 590. § (5) bekezdés c) pontja korlátozott felülbírálat esetén is megteremti a fellebbviteli bíróság számára annak a lehetőségét, hogy a vádirati és ítéleti tényállásban leíró jelleggel rögzített, ám a bíróság által nem értékelt cselekményt minősítse, mivel a bűnösséget az azt megalapozó tényálláshoz kell igazítani. E jogszabályhelyen kívül a 2021. január 1. napjától hatályos Be. 606. § (3) bekezdése is rögzíti a minősítés megváltoztatásának lehetőségét. Így az I. és a II. r. vádlott terhére egyaránt két-két rendbeli bűncselekmény elkövetését kell megállapítani. A súlyosítási tilalomra figyelemmel azonban a másodfokú eljárásban a bűncselekmény megállapítása csak deklaratív jellegű lehet, erre figyelemmel új büntetés kiszabása nem megengedett, ezért az elsőfokon kiszabott szabadságvesztés-büntetés irányadó azzal, hogy azt halmazati büntetésként kiszabottnak kell tekinteni.
A fellebbviteli főügyészség indítványozta annak a másodfokú határozat indokolásában való rögzítését, hogy az elsőfokú bíróság nem mellőzhette volna a vádlottak olyan terjedelmű és tartalmú kihallgatását, amellyel meggyőződik arról, hogy a vádlottak teljes mértékben elismerik a vádban rögzített tényeket, különös figyelemmel arra, hogy az I. r. vádlott a nyomozati szakban tagadta a kábítószerrel kereskedést. Ennek rögzítését az ítélőtábla nem találta szükségesnek, mivel az előkészítő ülés jegyzőkönyve alapján megállapította, hogy a törvényszék a Be. 499. § (1) bekezdésének megfelelő előkészítő ülést tartott, melyen a vádlottakat az eljárási jogaikról a Be. 185. § (1) bekezdésének megfelelően tájékoztatta. A Be. 500. §-ának megfelelően figyelmeztette a vádlottakat az előkészítő ülés lényegére, a bűnösségének beismerése és a tárgyaláshoz való jogról lemondásának következményeire, illetve bizonyítási indítványai előterjesztésének lehetőségére, annak korlátaira. A vádlottak a kioktatásokat megértették, tudomásul vették, aváddal egyező tényállást ismerték be. Az. I. r. vádlott korábbi, a bűncselekmény elkövetését tagadó nyilatkozatával kapcsolatban megjegyzi az ítélőtábla, hogy az I. r. vádlott tagadását az egyéb bizonyítékok, így a vádlott-társ és a tanúk nyilatkozatai cáfolták. Ezek az adatok az elsőfokú bíróság előtt az előkészítő ülést megelőzően, az iratok tartalma alapján is ismertek voltak, így az I. r. vádlott bűnösséget elfogadó nyilatkozatához kapcsolódóan az elsőfokú bíróság a tények ismeretében határozott úgy, hogy az kétségesnek nem tekinthető, az iratok tartalmának megfelel. Ekképpen minden törvényi előfeltételt figyelembe vett a beismerő vallomások elfogadásánál.
A büntetéskiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság túlnyomórészt feltárta, azonban további súlyosító körülmény a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elszaporodottsága, továbbá az, hogy a vádlottak kábítószerfogyasztók is.
Az ítélőtáblának a fent helyesbített büntetéskiszabási körülményekre és az I. r. vádlott bűncselekmény elkövetésében betöltött kezdeményező szerepére tekintettel nem volt ok, az I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés enyhítésére. A bűnismétlő I. r. vádlottal szemben elsőfokon kiszabott szabadságvesztés arányos, a vádlott és a cselekmény társadalomra veszélyességének megfelelő, elégséges és egyben szükséges büntetés, mely alkalmas a büntetési célok elérésére, így az I. r. vádlott és védőjének ez irányú fellebbezése eredményre nem vezetett.
Ugyanakkor a büntetés kiszabásakor a bíróságnak figyelemmel kell lennie a tettarányosság, fokozatosság, és kellő egyéniesítés követelményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a cselekmény, mind az elkövető tekintetében, illetve a konkrét cselekmény tárgyi súlyára. Ezért az ítélőtábla a belső arányosság követelményének érvényre juttatása érdekében – figyelemmel a II. r. vádlott cselekményben betöltött szerepére – a II. r. vádlott büntetésének tartamát enyhítette.
A bíróság megállapította, hogy a Btk. 81. § (1)–(3) bekezdései alapján a kiszabott szabadságvesztés-büntetések halmazati büntetések.
Fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be. 606. § (1) bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Győri Ítélőtábla Bf.III.76/2020/15.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás