2021. évi CXIII. törvény indokolás
2021. évi CXIII. törvény indokolás
az egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXIII. törvényhez
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.), valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) módosításával – a jogbiztonság követelményének eleget téve – hatékonyabban érvényesülhessen a választópolgároknak az önkormányzati választásokon kifejezett választási akarata. Ennek érdekében a fővárosi kerületi önkormányzati és a fővárosi önkormányzati képviselői mandátum közti viszonyt meghatározó, valamint azon képviselőjelöltek mandátum-szerzésére vonatkozó szabályok pontosítására kerül sor, akik a megbízólevelüket nem veszik át.
Emellett a törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét is, hogy a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság elnöke határozott idejű közszolgálati jogviszonyt létesíthessen, továbbá a jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (a továbbiakban: OSZMI) a törvényjavaslat nyomán a Színházért és Filmművészetért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) égisze alatt folytathassa további működését, amellyel megvalósulhat a színházközpontú intézményvezetés.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1–3. §
A hiteles közvélemény-kutatási mérések érdekében a véletlenszerű tárcsázás útján történő hívások kezdeményezésével egyszerű véletlen mintavétel valósítható meg, ezáltal biztosítva a reprezentativitást. A gyakorlatban széles körben alkalmazott módszer ellenére a hatályos szabályozás nem tér ki a közvélemény-kutatás céljából véletlenszerű tárcsázással indított telefonhívásokra. Kifejezett tiltás vagy szabályozás erre a tevékenységre nincs, ezzel bizonytalanságot okoz annak jogi megítélésében és alkalmazhatóságában. A szabályozás javasolt módon való kiegészítése egyértelművé tenné az alkalmazott módszer jogszerű alkalmazhatóságát. A szabályozás egy új „opt-out” rendszert hoz létre az előfizetők telefonszámainak letiltása kapcsán, a véletlenszerű tárcsázás útján történő hívások kezdeményezésére alkalmas automata eszköz az előfizető tekintetében akkor nem alkalmazható közvélemény-kutatás céljára, ha azt az előfizető erre irányuló kifejezett nyilatkozata útján ellenzi. Az előfizetői szerződésben külön-külön bejelölheti az előfizető, hogy milyen célból (közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás) kívánja, hogy az előfizetői névjegyzék ne tüntesse fel a személyes adatait megkeresés okán.
Az előfizető a titkos vagy letiltott számra vonatkozóan nyilatkozattételi lehetőséggel élhet, a hírközlési szolgáltató erről tájékoztatja. A közvélemény-kutató szervezetek eljuttatják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére a telefonszámaikat, amely szerv azokat honlapján közzéteszi és a titkos és letiltott telefonszámokat tartalmazó adatbázis alapján blokkolni fogják azokat a hívásokat, amelyek a titkos és letiltott telefonszámra érkeznek. Az átmeneti rendelkezések a módosítás első alkalommal történő alkalmazását szabályozzák. A hírközlési szolgáltatónak 2022. május 30. napjáig szükséges a nyilatkozattételi lehetőséget biztosítania az előfizetőnek.
4. §
Az Övjt. új rendelkezése a hatályon kívül helyezendő 8. § (3) bekezdés c) pontjának hasonló tartalmú rendelkezése, amely egy kiegészítő szabállyal bővül annak érdekében, hogy a választási és egyben nyilatkozattételi kötelezettség akkor is alkalmazható legyen, ha a két mandátumszerzés időben elkülönül egymástól. A módosítás továbbá az Mötv. hatályos rendelkezéseivel való összhangot biztosítja.
5. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés. Az Övjt. 8. § (3) bekezdés c) pontja hasonló tartalommal átkerül az Övjt. 18. §-ába az Övjt. belső koherenciájának erősítése érdekében.
6. §
Az Mötv. jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabályai csak más települési önkormányzat vonatkozásában tiltják kifejezetten, hogy a települési önkormányzati képviselő párhuzamosan több önkormányzati képviselői mandátumot is betöltsön. A választói akarat érvényesülése és az Övjt. valamint az Mötv. közötti jogszabályi koherencia megőrzése érdekében azonban szükséges szabályozni a fővárosi kerületi önkormányzati és a fővárosi önkormányzati képviselői mandátum közti viszonyt is. A módosítás célja annak összeférhetetlenségi szabályként történő kimondása, hogy valaki nem lehet egy időben fővárosi kerületi önkormányzati képviselő, valamint fővárosi önkormányzati képviselő, hogyha mindkét mandátumát kompenzációs listáról szerezte.
7. §
Az Mötv. 28. § (2) bekezdéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés pontosítása.
8. §
Az Mötv. 28. § (2) bekezdés jelenleg hatályos szövege indokolatlanul tesz különbséget a megbízólevelet korábban át nem vevő, azaz képviselői megbízatását meg sem kezdő jelölt és a kompenzációs listán elfoglalt helye alapján mandátumhoz korábban nem jutott képviselőjelöltek között egy esetleges későbbi időpontban bekövetkező mandátumszerzés esetén, azaz ha egy képviselői mandátum megüresedik. A módosítás eredményeképpen a megbízólevelét korábban át nem vevő képviselőjelölt úgy szerezheti meg mandátumát, hogy az ő esetében is érvényesülhet a jelölő szervezet szabad, a korábbi kompenzációs lista sorrendjéhez nem kötött bejelentési lehetősége, melyet az Övjt. 21. § (2) bekezdése biztosít. Így a módosítás eredményeként a mandátumszerzéshez nem szükséges többé a képviselőjelölt előtt a listán szereplő többi jelöltnek kiesnie.
9–10. §
A szabálysértési eljárásban a becsületsértési ügyek elkövetése esetén a szabálysértési hatóság – a magánvádas eljárás személyes meghallgatásához hasonló módon – az eljárás alá vont személyt és a sértettet meghallgatja, amely során megkísérli a felek kibékítését. A módosítás a büntetőeljárási és a szabálysértési eljárás keretében lefolytatott békítés megkísérlésének szabályai közötti összhangot teremti meg.
11. §
A módosítás kibővíti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) szabályozott, a határozott idejű közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó esetkört – melyre a Kttv. 38. § (2) bekezdése ad lehetőséget –, kiterjesztve azt a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság elnökére is. A módosítás alapján e bizottság elnöke munkájának segítésére is létesíthető határozott idejű közszolgálati jogviszony; a bizottság elnöke megbízatásának időtartamára figyelemmel, ismételt határozott idejű kinevezés keretében is.
12–13., 15. §
A módosítások szorosan kapcsolódnak a közbeszerzések hatékonyságának javítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1027/2021. (II. 5.) Korm. határozat 1. pontjában, illetve Magyarország az Európai Bizottság felé benyújtott Helyreállítási és Ellenálló-képességi Tervében szereplő vállaláshoz, amelynek alapján az egy ajánlatos közbeszerzéseket jelentős mértékben kell csökkenteni az elkövetkező években. A célkitűzés elérése érdekében a törvény felhatalmazást biztosít a Kormánynak arra, hogy megállapítsa az előzetes piaci konzultációk kötelező alkalmazásának eseteit és feltételeit, a verseny szintjének növelését célzó intézkedési tervek készítésére vonatkozó szabályokat és előírjon az ajánlatkérőknek e célt szolgáló szervezeti intézkedéseket.
14. §
A nyomtatott és elektronikus könyvek, újságok, folyóiratok időszakos kiadványok nem minősülnek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 10. pontjában meghatározott kulturális javaknak, azonban az ajánlatkérők beszerzési igényeinek kizárólag a konkrétan meghatározott kiadványok felelnek meg, továbbá a piac szűk voltára tekintettel valóságos versenyhelyzet nincs. Hasonló a helyzet a szerzői műveket összegyűjtő adatbázisok (szakirodalmi adatbázisok, újság archívumok) esetében, ahol a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra tekintettel nincs tényleges versenyhelyzet. A kivételi kör nem alkalmazható az ajánlatkérő igénye alapján újonnan elkészítendő kiadványokra (nyomdai szolgáltatás). A kivétel az adatbázisok tekintetében kifejezetten csak már létező, elsődlegesen szerzői műveket kutatási, közművelődési vagy oktatási céllal tartalmazó adatbázisok felhasználása érdekében vehető igénybe, mert ezek esetében áll fenn az a körülmény, hogy az ajánlatkérő beszerzési igényének valamely konkrét adatbázis felel meg. Nem tartozhat a kivétel hatálya alá az ajánlatkérő igényeinek megfelelő szoftver fejlesztés, valamint olyan adatbázisok beszerzése, amelyek ugyan részben tartalmaznak elektronikus kiadványokat, cikkeket, de elsődleges céljuk nem az ilyen művek kutatási, közművelődési vagy oktatási célú felhasználás érdekében való összegyűjtése.
16–17. §, 1. melléklet
A módosítás biztosítja a jelenleg az állam tulajdonában levő azon ingatlanok átadását az Alapítvány részére, amelyek az OSZMI-nak adnak otthont. Az ingatlanok továbbra is az OSZMI elhelyezését fogják szolgálni, és az Alapítvány OSZMI működtetésére irányuló közfeladatának ellátását biztosítják.
A módosítás emellett rendelkezik a Déryné Művészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság üzletrésze 100%-ának – a magyar állam tulajdonszerzését követően – alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába történő adásáról.
18. §
Kodifikációs pontosítás, valamint sarkalatossági záradék kiegészítése a javaslattal összefüggésben.
19. §, 2. melléklet
Az Alapítvány közfeladatainak kiegészítése az OSZMI átadásával összefüggésben.
20. §
Hatályba léptető rendelkezés.
21. §
Sarkalatossági záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás