2021. évi CXIV. törvény indokolás
2021. évi CXIV. törvény indokolás
az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló
2021. évi CXIV. törvényhez
2021. évi CXIV. törvényhez
Általános indokolás
A törvény célja az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) és ezzel összefüggésben egyes jogállási törvények módosítása annak érdekében, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) jogállás-változásához szükséges szabályozást megteremtse.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény kiegészítésével az Országos Atomenergia Hivatalnál (a továbbiakban: OAH) foglalkoztatottak esetén kötelező a nemzetbiztonsági ellenőrzést lefolytatni.
A 2–6. §-hoz
A módosítások megteremtik az OAH-ra mint önálló szabályozó szervre vonatkozó szabályokat. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) figyelembevételével a további szabályokat az Atv. az alábbiak szerint tartalmazza.
A módosítás szerint az OAH fejezetet irányító szervi jogállással rendelkező központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Az elnök látja el azokat a feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal.
Az új 6/A–6/B. §-ok az OAH elnökének és elnökhelyettesének kinevezésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Emellett a módosítás a Küt. 24. §-ában meghatározott feltételeken túl további követelményeket határoz meg, hogy ki nem nevezhető ki elnöknek vagy elnökhelyettesnek.
Az új 6/D–6/E. §-ok az OAH elnökének, illetve elnökhelyettesének megbízatása megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazzák.
Az elnökre, elnökhelyettesre és köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmazza az Atv. módosítása.
Az elnök vezeti és képviseli az OAH-t. Az elnök adja ki az OAH Szervezeti és működési szabályzatát, valamint a Közszolgálati szabályzatát. Emellett megállapítja az OAH-ban foglalkoztatottakra vonatkozó egyéb juttatásokra vonatkozó szabályzatot. Szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit, emellett gyakorolja a munkáltatói jogokat, megállapítja a hivatásetikai alapelveket és az etikai, valamint a fegyelmi eljárásra, valamint egyéb juttatásokra vonatkozó részletszabályokat. Az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettes, valamint a köztisztviselők és munkavállalók felett, ellátja a Küt.-ben a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat.
Az OAH elnöke minden évben beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlésnek az előző évi hatósági tevékenységéről, illetve felkérésre az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottság részére is tájékoztatást ad.
A módosítás tartalmazza az illetményekre vonatkozó rendelkezéseket is. Az OAH és a foglalkoztatottak közszolgálati szerződésben állapodnak meg egyes kérdésekről. Az elnök jogosult dönteni az OAH illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól, a közszolgálati jogviszonyban állók képzéséről és továbbképzéséről, valamint a teljesítményértékelésről, a kiválasztási eljárás szabályairól.
A módosítás az elnök és elnökhelyettes elhelyezkedési korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseket is meghatározza.
A 7. §-hoz
Figyelemmel az OAH feladatainak törvényben történő szabályozására, az e szakaszba foglalt módosítás átemeli az atomenergia-felügyeleti szerv nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatkörét, amelyet jelenleg az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet határoz meg.
A 8. §-hoz
A jogviszonyváltásra tekintettel szükséges átmeneti rendelkezéseket határozza meg.
A 9. §-hoz
Az önálló szabályozó szerv az Alaptörvény szerint rendeletalkotási jogkörrel is rendelkezik, ezért a módosítás megteremti az OAH rendeletalkotási jogkörét számos a rendelkezés által felsorolt esetben.
A 10. §-hoz
Az Alaptörvény szerinti sarkalatosságra utal.
A 11. §-hoz
Jogtechnikai rendelkezés, amely szerint a törvény kiegészül egy új, az Európai Unió jogának való megfelelésre utaló alcímmel.
A 12. §-hoz
Jogtechnikai, szövegcserés módosításokat tartalmaz.
A 13. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz, mivel e tárgykörökben a rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazást az OAH elnöke részére delegálja a törvény.
A 14. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi
XLIII. törvény módosítását tartalmazza, amely szerint az OAH önálló szabályozó szerv.
XLIII. törvény módosítását tartalmazza, amely szerint az OAH önálló szabályozó szerv.
A 15. §-hoz
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. § (3) bekezdés b) pontjának hatályon kívül helyezését tartalmazza, mivel e törvény hatályba lépését követően az OAH kikerül a Kit. hatálya alól.
A 16. §-hoz
A Küt. módosítását tartalmazza, amelynek célja, hogy az OAH a különleges jogállású szervek kategóriájába tartozzon.
A 17. §-hoz
A Küt. 16. §-sal összefüggő technikai módosítását tartalmazza.
A 18. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 19. §-hoz
A módosító törvény sarkalatosságára utal.
A 20. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 21. §-hoz
Az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés 33. cikke szerinti előzetes bejelentés megtörténtéről rendelkezik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás