115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet indokolás
115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet indokolás
a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelethez
2021.03.11.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az Országgyűlés a 2020. december 1-jei ülésnapján fogadta el a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényt (a továbbiakban: Fftv.), mely 2021. március 1-jén lépett hatályba. A törvény keretszabályként felváltja a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt, azzal, hogy a munkaügyi hatóság elnevezésének megváltoztatása mellett a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályok megállapítását a Kormány hatáskörébe utalja.
A Korm. rendelet célja, hogy meghatározza az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciótv.) által biztosított keretek között a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított alapvető kötelezettségek megtartása állami felügyeletének tárgyát, az eljárás rendjét, valamit e kötelességek megszegésének jogkövetkezményeit.
A Korm. rendelet átemeli az új törvényben – annak keretjellegére tekintettel – nem szabályozott, a jogalkalmazás gyakorlatában azonban bevált és szükséges speciális ellenőrzési és eljárási rendelkezéseket, valamint az uniós irányelvekből fakadó nemzetközi kötelezettségek teljesítésének szabályait.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés során kiemelt jelentőségű annak garantálása, hogy a munkaerőpiaci támogatásban részesülők hozzájáruljanak a gazdaságfehérítés céljának megvalósulásához, és biztosítsák a foglalkoztatásuk során az alapvető munkajogi szabályok érvényesülését. A foglalkoztatás-felügyeleti eljárásnak kifejezetten új eleme elősegíti, hogy a foglalkoztatottak minél szélesebb köre rendelkezzen legalább egy hónapos biztosítási jogviszonnyal, figyelemmel arra, hogy a törvény és így az azt végrehajtó rendelet alapján a foglalkoztató a pár napos bejelentés nélküli foglalkoztatást is legalább 30 napra köteles bejelenteni. Ezzel a foglalkoztatott jogosulttá válik a szolgálati időre és a társadalombiztosítási ellátásra is.
A Korm. rendelet hatálya az általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságra és annak eljárására terjed ki. A Korm. rendelet rögzíti a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés kritériumait és szabályrendszerét is, ezért e rendelkezések tekintetében kiterjed a rendelet hatálya az adóhatóságra, az idegenrendészeti hatóságra, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóságra és a különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságra is.
A fiatal foglalkoztatott fogalmát a Korm. rendelet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényhez (a továbbiakban: Mt.) igazodóan életkorhoz kötötten szabályozza. A 18. életév betöltéséig a fiatal foglalkoztatott munkavégzésére eltérő szabályokat állapít meg az Mt., és eltérő szabályok vonatkoznak rá abban az esetben is, ha a foglalkoztatás egyéb polgári jogviszony (megbízási, vállalkozási szerződés) alapján történik.
Foglalkoztatási helyszín minden olyan helyszín, ahol a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó munkavégzés folyik. Fontos, hogy az Alaptörvényben biztosított magánélethez való jogot a hatósági ellenőrzés sem korlátozhatja. A kizárólag életvitelszerűen lakhatás céljára szolgáló ingatlanokba (ideértve az üdülőt, nyaralót vagy a lakás céljára használt egyéb helyiséget, létesítményt vagy tárgyat is) csak az arra jogosult hozzájárulásával lehet belépni, és ott ellenőrzést folytatni. Nem vonatkozhat ez a korlátozás arra az esetre, ha például egy lakás a vállalkozás bejegyzett székhelye. Amennyiben a munkavégzés külső területen folyik (pl. külső szigetelés, tetőjavítás, kerítésépítés stb.), – a munkaterület külső jellege folytán – az ellenőrzés szintén nem sérti a hivatkozott alapvető jogot. Az előzőekhez hasonlóan foglalkoztatási helyszínnek minősül egy lakásfelújítás is, mivel a hatósági ellenőrzés ebben az esetben sem korlátozza az Alaptörvényben nevesített jogokat, viszont az itt munkát végzőket érintően is biztosítani kell a foglalkoztatási szabályok betartását, és ezzel az ellenőrzési lehetőségét is.
A jogalkalmazási tapasztalatok alapján a Korm. rendelet egyértelműen meghatározza a hatósági ellenőrzés kezdeti időpontjának fogalmát is, ami kiemelt jelentőséggel bír különösen a közigazgatási szankció alkalmazása, illetve mellőzése szempontjából. A hatósági ellenőrzés megkezdésének időpontja az az időpont, ameddig a foglalkoztató mulasztása, jogsértő magatartása következmények nélkül vagy enyhébb következményekkel pótolható, abból az alapvetésből kiindulva, hogy a foglalkoztató a szabálytalanságot saját felismerése és elhatározása alapján szünteti meg, és nem az ellenőrzéstől való fenyegetettség következtében.
A Korm. rendelet az egyes jogszabálysértések miatti szankciók esetében a kötelező legkisebb munkabérhez igazítja a kiszabható munkaügyi bírság összegét. Szükséges ezért meghatározni, hogy a külön kormányrendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér összegei közül melyik és milyen időpontban érvényes összeg lesz az irányadó.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony minősítési részletszabályai alapján a munkaszerződés és/vagy bejelentés nélküli foglalkoztatás (különösen a más jogviszonnyal leplezett munkaviszony), valamint az engedély nélküli, más szerződéssel leplezett munkaerő-kölcsönzés feltárása esetén elengedhetetlen, hogy olyan eszköz álljon a hatóság rendelkezésére, mely a felek valós vagy színlelt szerződési akaratát felülírhatja, és ennek alapján megállapíthatja, hogy a felek között ténylegesen munkaviszony jött létre, illetve a felek közötti szerződés elnevezése ellenére ténylegesen munkaerő tiltott átengedése valósul meg. Erre szolgál a hatóság minősítési jogköre, melynek alapja, hogy a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha a jogviszonyt létrehozó szerződés tartalma szerint munkaszerződésnek felel meg. A minősítési jogkör alapján a hatóság a felek közötti jogviszony létrejöttét állapítja meg. Ez a jogkör azonban nem terjed ki azokra a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokra, amelyekben a jogviszony nem szerződés alapján, hanem egyéb módon (pl. kinevezés) jön létre. E jogviszonyok esetében ugyanis az adott munkakör betöltésének többnyire egyéb feltételei is vannak, melyek vonatkozásában a hatóságnak rendszerint nem áll rendelkezésére megfelelő információ. A minősítéssel szemben a foglalkoztatónak természetesen jogában áll bizonyítani, hogy a munkavégzés ellenérték nélkül vagy nem színlelt szerződés alapján történt.
Az Fftv. 7. §-a biztosítja a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság számára a hatáskört, hogy törvényi vélelem alapján állapítsa meg a foglalkoztató személyét abban az esetben, ha az egyértelműen nem azonosítható. A Korm. rendelet célja, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás jogkövetkezményei akkor is érvényesíthetőek legyenek, különösen a jogviszony rendezése, ha a valós tények elhallgatása következtében a tényleges foglalkoztató személye rejtve marad. Jelen szakasz a foglalkoztatói vélelem alkalmazásának részletes szabályait határozza meg. Ha a vélelmezett foglalkoztató bizonyítást terjeszt a hatóság elé, a hatóság azt megvizsgálja, és dönt a bizonyítékokról. Az alkalmatlan bizonyítási indítvány elutasítható. A bizonyítási teher nemcsak azt jelenti, hogy a vélelmezett foglalkoztató valamely más foglalkoztatót megjelöl, hanem azt is, hogy a bizonyítási eljárásban aktívan közre kell működnie, adott esetben az általa megjelölt másik foglalkoztató elérhetővé tételében is. A bizonyítás eredménytelensége a vélelmezett foglalkoztató terhére esik. A bizonyítás akkor minősül eredményesnek, ha a tényleges foglalkoztatót a hatóság meg tudja hallgatni, és a feltárt bizonyítékok (iratok, foglalkoztatói nyilatkozat, munkavállalói tanúnyilatkozatok stb.) alapján kétséget kizáróan más a tényleges foglalkoztató, mint a vélelem alapján.
A Korm. rendelet meghatározza, hogy mely tárgykörökre terjed ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés. A szabályozás elsődlegesen a munka törvénykönyve szabályozási rendszerét követi, de ide kell érteni valamennyi olyan foglalkoztatásra irányuló jogviszony szabályait, amelyek minimumkövetelményeket, eltérést nem engedő szabályokat határoznak meg, pl. a kormányzati szolgálati jogviszonyt, a közalkalmazotti jogviszonyt, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyt vagy a közfoglalkoztatási jogviszonyt szabályozó törvények stb.
A foglalkoztató és a foglalkoztatott szabad megállapodása, valamint a foglalkoztató és az érdekképviseleti szervek közötti kollektív megállapodások tekintetében abban az esetben biztosít hatáskört a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére, ha a felek az egyébként eltérést engedő rendelkezést megsértették, ilyen eset különösen az Mt. 43. §-ában foglalt szabálytól való eltérés.
A minimumkövetelmények megtartása a fiatal foglalkoztatott, valamint az engedélyhez kötöttség a harmadik országbeli állampolgár munkavégzése esetén azokra a jogviszonyokra is irányadó, amelyekre egyebekben nem terjed ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság intézkedési hatásköre.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülő foglalkoztatónál az állami foglalkoztatási szolgálat – erre vonatkozó – tájékoztatása alapján ellenőrzi különösen a támogatás célját szolgáló foglalkoztatás megvalósulásának és szabályszerűségének tényét. A munkaerőpiaci szervezet ezzel teljeskörűen (a támogatás odaítélésével és a felhasználás jogszerűségének ellenőrzésével) biztosítja, hogy a támogatásban részesülő foglalkoztatók ténylegesen betartsák a foglalkoztatási szabályokat.
A határokon átnyúló munkaerőmozgás keretében történő foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzési hatásköre azonos a korábbi munkaügyi ellenőrzési szabályozással. Az ellenőrzés érintheti – többek közt – a külföldi foglalkoztató által harmadik személlyel kötött megállapodás alapján Magyarországra küldött foglalkoztatott munkavégzésére vonatkozó szabályok érvényesülését, ideértve a munkáltató által biztosított szállás feltételeit is.
Az ellenőrzés alapján, ha vélelmezhető az intézkedés szükségessége, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság megkeresi a szálláshely fekvése szerint illetékes jegyzőt, illetve azokat a hatóságokat, amelyeket a jegyző is értesítene saját ellenőrzése alapján, ha pl. szükséges közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi stb. ellenőrzés.
Az Ákr. általános szabályaihoz képest a Korm. rendeletben speciális illetékességi szabályozás került kialakításra, mivel a foglalkoztatással kapcsolatos munkaügyi szabálytalanságok főszabály szerint a munkavégzés helyéhez kötődnek. Ugyanakkor a foglalkoztatók egy része – pl. építőipar, mezőgazdaság területén – nem rendelkezik állandó telephellyel vagy fiókteleppel, ezért a munkavégzés befejezése utáni esetre is meg kell határozni az ellenőrző szerv illetékességét. Ugyancsak a foglalkoztató székhelye szerinti illetékességgel kell eljárni, ha a jellemzően panasz alapján induló ellenőrzés már a jogviszony megszűnése után kezdődik, és kizárólag a megszűnt jogviszonyú foglalkoztatottat érinti.
Sajátos az illetékességi szabály abban az esetben, ha a foglalkoztatásra munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, mivel itt lényegében két foglalkoztatóról és egy foglalkoztatási helyszínről van szó, melyek adott esetben más-más megyei hatóság illetékességi területén találhatók. Az illetékességi szabályokból levezethetően ebben az esetben fő szabályként annak a foglalkoztatónak/kölcsönvevőnek a székhelye, telephelye vagy fióktelepe lesz az irányadó, akinek a foglalkoztatási helyén a tényleges foglalkoztatás történik, míg a 7. § (3) bekezdése szerinti esetekben annak a foglalkoztatónak (kölcsönbeadó) a székhelye, akivel a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrejött.
Az Ákr. az ügyféli nyilatkozattal kapcsolatban lehetővé teszi annak kizárását, hogy az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges. Ennek megfelelően a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárása során munkaügyi irat nem pótolható utólag annak kijelentésével, hogy az irat valójában létezik. Ha a hatóság felhívja az ügyfelet iratbemutatásra, akkor – amennyiben ezek az iratok ténylegesen léteznek – a jóhiszemű ügyfél számára nem jelenthet gondot e munkaügyi dokumentumok határidőre történő bemutatása. A dokumentumok hamis volta nehezen bizonyítható, ezért szükséges az utólagos bemutatás megtiltása, élve ugyancsak az Ákr. [105. § (1) bekezdés] erre vonatkozó felhatalmazásával.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság érdemi döntései a közigazgatási szankció alkalmazása mellett tartalmazhatnak közigazgatási intézkedést is. Utóbbiakról a Szankciótv. nem rendelkezik, így az Ákr. szabályaival összhangban kiegészítő rendelkezésként szükséges szabályozni. Az egy eljárásban feltárt jogsértések miatt egy döntésben kell rendelkezni. Kivételt képez a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt alkalmazott bírság és azok a jogsértések, amelyek esetén tételes összegű bírságot kell kiszabni, vagy a jogsértés típusa miatt azonnal meg kell tiltani a további foglalkoztatást. Bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt kiszabott bírság és a tételes összegű bírság esetében egyben ez azt is jelenti, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás vagy a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt is külön-külön határozatot kell hozni, azaz a bírságról e jogsértések egy eljárásban történő feltárása esetén is külön kell határozni.
A Korm. rendelet meghatározza a hatóság által intézkedésként alkalmazható kötelezés, valamint az Fftv. 10. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség részletes szabályait is. Ennek keretében meghatározza, hogy az egyes jogszabálysértés-típusok esetében mi minősül a jogszabálysértés megkezdése időpontjának, valamint rögzíti, hogy mely esetekben kell mellőzni a bejelentésre kötelezést. E tekintetben a szabályozás egyrészt értékelni kívánja, hogy a foglalkoztató még az ellenőrzés megkezdése előtt (azaz nem az ellenőrzés hatására) teljesíti az elmaradt bejelentést, másrészt mentesülési feltételként rögzíti azt az esetet, amikor a foglalkoztató jogszabály erejénél fogva nem maga teljesíti a bejelentést az adóhatóság felé (pl. közalkalmazottak, köztisztviselők esetében az államkincstár). Ez utóbbi feltételnél csak akkor mentesül a foglalkoztató, ha a bejelentési kötelezettséget jogszabály telepíti más szerv hatáskörébe. Ha például a foglalkoztató bejelentési kötelezettségét az általa megbízott személy (pl. a könyvelő) mulasztja el, a mentesülési szabály nem alkalmazható.
A fővállalkozó helytállási kötelezettségének szabályát a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU irányelv átültetéséből fakadó kötelezettségként tartalmazza a Korm. rendelet.
Az adóhatóságra vonatkozó törvényi szabályozásnak megfelelően a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak is intézkedni kell minden esetben a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapítása esetén a végleges határozat adóhatóságnak történő megküldéséről.
Az Mt. 295. §-a a 96/71/EK irányelv módosulásához kapcsolódóan a Korm. rendelet új szabályként tartalmazza a határokon átnyúló munkaerőmozgás keretében a munkavállalónak biztosított szállás megfelelőségét, melynek vizsgálatát a Korm. rendelet a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz telepíti. Ha a hatóság az emberi méltósághoz méltatlan lakhatási körülményeket észlel, a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi a hatáskörrel rendelkező szervet (pl. jegyző, népegészségügyi hatóság, vagy ha a szállás körülményei a bűncselekmény gyanúját vetik fel, a rendőrség).
A Korm. rendelet meghatározza azokat az eseteket, amikor a hatóság a foglalkoztatott személy további foglalkoztatását megtiltja, ha a foglalkoztatás a foglalkoztatott személyében vagy a foglalkoztatás egyéb feltételeiben rejlő ok miatt olyan mértékben jogsértő, hogy annak fenntartása nem megengedhető.
A munkaügyi bírság kiszabásának általános szabályait is megállapítja a Korm. rendelet. A munkaügyi bírság összegének megállapításáról kétféle módon rendelkezik a rendelet. A mérlegelés alapján megállapítható bírsághatárok és a mérlegelési szempontok tekintetében a Szankciótv. általános szabályait kell alkalmazni. A Korm. rendelet tartalmazza a munkaügyi bírság mérlegelési jogkörben történő kiszabásának szabályait is. A munkaügyi bírság alkalmazásának általános szabályai a Szankciótv. közigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezéseihez igazodnak, a Korm. rendelet csupán a munkaügyi bírság alsó határának összegét határozza meg. A súlyos munkaügyi szabálytalanságok esetén a mérlegelési szempontok alapján történő részletes indokolással kötelező a bírságot kiszabni, ideértve a színlelt szerződés esetét is. Utóbbi jogsértés megállapítása (tipikusan megbízási szerződés alapján történő munkavégzés) esetén, amennyiben a foglalkoztató a hatósági ellenőrzés megkezdéséig eleget tesz a ténylegesen megvalósuló jogviszonynak (azaz a munkaviszonynak) megfelelő bejelentési kötelezettségének, akkor mentesül a bírság kiszabása alól.
Meghatározza a Korm. rendelet azokat az eseteket is, amikor a hatóság nem mérlegelési hatáskörben, hanem a jogszabály által meghatározott tételes összegben köteles megállapítani a bírság összegét (Korm. rendelet 1. melléklet). A tételes összegű bírság alapja a kötelező legkisebb munkabérnek a hatósági ellenőrzés megkezdésekor irányadó – teljes munkaidőre számított – havi összege. Ezzel a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása esetén egységes és kiszámítható a szankció meghatározása.
A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszere az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet helyett a továbbiakban A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye fejezetben kerül szabályozásra. A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek nem felelnek meg azok a vállalkozások, amelyek megsértik az alapvető foglalkoztatási szabályokat. Ide tartozik a gyermekmunka tilalma, a bejelentés nélküli foglalkoztatás (adóhatóság is ellenőrzi), a munkabér kifizetésének elmulasztása és az Mt. 215. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzés, továbbá a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása és az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. Az utóbbi követelmények kivételével a foglalkoztatási szabályok betartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, így indokolt a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó feltételrendszer szabályait a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységére irányadó jogszabályba átemelni. Ezzel a megoldással a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszere visszakerül a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó ellenőrzési szervezetre vonatkozó szabályok közé [lásd a 2014. december 31. napjáig hatályos, a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendeletet]. A rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggésben meghatározott jogsértésekhez csak akkor kötődik a költségvetési támogatásokból történő kizárás, ha a hatóság a jogszabálysértés miatt bírságot szabott ki, és a véglegessé és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal kapcsolatos adatokat a jogsértést szankcionáló hatóság közzétette a támogatás igénylését megelőző két éven belül. A Korm. rendelet általánosan meghatározza azoknak a nyilvántartásoknak (igazolásoknak) a körét, amelyek alapján ellenőrizhető a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak történő megfelelés. Ugyanakkor a hatósági nyilvántartásról és a közzétételre vonatkozó szabályozásról az egyes hatóságok külön rendelkeznek a saját tevékenységükre irányadó jogszabályban.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóságra vonatkozóan a Korm. rendelet szabályozza a hatósági nyilvántartás vezetésének, az érintett határozatok nyilvánosságra hozatalának, valamint a nyilvántartásból való törlésének szabályait. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatósági nyilvántartásának adatforrása az általa létrehozott informatikai rendszerben rögzített adatok. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó jogsértések miatti bírsághatározatokkal kapcsolatos adatokat a hatóság a honlapján történő közzétételt követően a hatósági nyilvántartásból két év elteltével törli. A kétéves közzétételi időtartam akkor kezdődik, amikor a rendezett munkaügyi kapcsolatokban érintett döntés végleges és végrehajtható, kivéve, ha a kötelezett közigazgatási pert kezdeményezett, mert akkor a keresetről történő tudomásszerzést követően a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság törli a közzétett adatokat.
Amennyiben a közigazgatási per a kereset elutasításával zárul (ideértve a keresetlevél visszautasításának és a per megszüntetésének esetkörét is), akkor a kétéves közzétételi időtartam kezdetét a jogerős bírósági döntés végrehajthatóvá válásának napjától kell számítani.
Speciális szabályok irányadóak a hatósági nyilvántartásból való törlés kapcsán a rendkívüli perorvoslatok esetében. Önmagában egy perújítási kérelem benyújtása még nem elegendő indok a törlés elvégzésére, mivel az eredeti perben hozott ítélet akkor még jogerős és végrehajtható, így a törlésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a perújítással támadott ítélet hatályon kívül helyezésre kerül. Hasonló eljárásrend követendő a felülvizsgálati kérelem benyújtása esetén is, tekintve, hogy ebben az esetben a törlésre csak akkor kerülhet sor, ha a Kúria a benyújtott azonnali jogvédelem iránti kérelemnek helyt adott, és a felülvizsgálati kérelmet befogadta.
A hatósági nyilvántartással kapcsolatos adatok bejegyzésével összefüggésben kezdeményezett közigazgatási per nem érinti a közzétételt, csak akkor, ha ennek kapcsán a bejegyzés alapjául szolgáló közigazgatási határozat megalapozatlanságáról dönt a bíróság.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettsége körében a szabályozás fontos eleme, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó döntések esetén megteremti a mentesülés lehetőségét. A jogsértő vállalkozás – a döntés teljes körű önkéntes végrehajtása és a munkaügyi bírság megfizetése esetén – kérelmezheti a kiszabott munkaügyi bírsághoz és a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatottak számához igazodó összeg megfizetése ellenében a hatósági nyilvántartás alapján közzétett adatainak a jogszabályban meghatározott időtartam előtti törlését. A kérelem megalapozottságáról, illetve a törlési intézkedésről – közigazgatási határozattal – a miniszter dönt. A közzétételi időtartam előtti törlés lehetősége nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatti bírsághatározattal, illetve a korábbiak szerinti befizetésre kötelezéssel kapcsolatban közzétett adatokra. Ez a jogosultság ugyanakkor csak korlátozottan vehető igénybe: a foglalkoztató naptári évenként egy alkalommal élhet a kérelmezés lehetőségével, mely esetben azonban a kérelem szólhat egy vagy több, a nyilvántartásban szereplő bírságadat törléséről.
A Korm. rendelet tartalmazza a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság nemzetközi feladataira vonatkozó rendelkezések részletszabályait is, eleget téve tárgyban irányadó jogharmonizációs kötelezettségeknek is. A Korm. rendelet meghatározza a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság nemzetközi együttműködésből keletkező kötelezettségeit, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU irányelv (a továbbiakban: 2014/67/EU irányelv) igazgatási együttműködésre vonatkozó III. fejezetében foglaltaknak megfelelően. Az együttműködés technikai feltételeit a Belső Piaci Információs Rendszer (IMI) biztosítja.
Az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló (EU) 2019/1149 rendelet alapján az egyes tagállamok illetékes hatóságai az Európai Munkaügyi Hatóság koordinálásával összehangolt és közös ellenőrzéseket tarthatnak, amelyeken más tagállam illetékes tisztviselői is részt vehetnek. A Korm. rendelet megteremti a jogszabályi lehetőséget a magyar hatóság tisztviselőjének külföldön, más tagállam tisztviselőjének Magyarországon történő ellenőrzéséhez. A megbízólevél kiadásáról az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet rendelkezik.
Rögzíti a Korm. rendelet a határokon átnyúló munkaerőmozgást információnyújtás útján támogató nemzeti honlap működtetésének fő szabályait, a 2014/67/EU irányelv 5. cikkében foglaltaknak megfelelően.
A munkavállalók más tagállamba történő kiküldetésére vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kiszabott közigazgatási pénzügyi szankciók és/vagy bírságok határokon átnyúló végrehajtására vonatkozó szabályokat a 2014/67/EU irányelv VI. fejezében foglaltaknak megfelelően szabályozza a Korm. rendelet.
A 2014/67/EU irányelv lehetővé teszi az egyes nemzeti hatóságok számára, hogy kezdeményezzék a másik tagországban honos vállalkozással szemben alkalmazott pénzügyi szankció határokon átnyúló végrehajtását. Ennek keretében a magyar hatóság jogosult külföldön kezdeményezni határozatának külföldön történő végrehajtását, illetve köteles a külföldi hatóság által érkezett végrehajtási megkeresésnek eleget tenni.
A közigazgatási pénzügyi szankciók és/vagy bírságok határokon átnyúló végrehajtásával kapcsolatos együttműködés technikai feltételeit a Belső Piaci Információs Rendszer (IMI) biztosítja.
A határokon átnyúló munkaerőmozgással kapcsolatosan a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK irányelvben (a továbbiakban: 96/71/EK irányelv) kerültek megállapításra azok a követelmények, melyeknek a más tagállamban szolgáltatást nyújtó vállalkozások meg kell, hogy feleljenek.
A kiküldetés valódiságának megállapítása érdekében – a minősítési jogkörhöz hasonló módon – a 2014/67/EU irányelv rendelkezéseit átültetve a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult annak megállapítására, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából létrejött szerződés színlelt, és a munkavállalót ténylegesen nem ennek keretében küldték ki Magyarországra.
A tényállás teljes körű tisztázásának biztosítása érdekében szükséges, hogy ne csak a kiküldő külföldi foglalkoztató, de a jogosult (szolgáltatást fogadó) foglalkoztató számára is előírja a Korm. rendelet a vizsgálat elvégzéséhez szükséges adatok rendelkezésre bocsátásának kötelezettségét.
Ha a 2014/67/EU irányelv igazgatási együttműködésre vonatkozó III. fejezetében foglaltak szerinti okból kerül sor egy másik EGT-állam hatósága részéről érkezett megkeresés teljesítésére, úgy a szükséges mértékben ezzel összefüggésben is indokolt, hogy a más EGT-állam területén határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó, Magyarországon letelepedett foglalkoztató adatszolgáltatásra legyen kötelezhető a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben.
A 96/71/EK irányelvben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés hatékony nyomon követéséhez a 2014/67/EU irányelv 9. cikke alapján a más EGT-államból Magyarországra szolgáltatást nyújtó foglalkoztatónak áll fenn nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettsége, Magyarországról más EGT-államba irányuló kiküldetés esetén a bejelentést a fogadó tagállamnál kell megtenni. Az adatszolgáltatás biztosítja, hogy már a munkavégzés helyszínén is ellenőrizhetőek legyenek a kiküldött munkavállalók foglalkoztatásának körülményei.
A 96/71/EK irányelv 3. cikke alapján bármelyik állam joga is vonatkozzon a kiküldetésben lévő foglalkoztatott munkaviszonyára, a kiküldetés tartama alatt az irányelvben meghatározott és az Mt. 285. §-ába is átültetett egyes lényeges munkavállalói jogosultságokat biztosító rendelkezéseket („kemény mag”) a fogadó állam joga szerint kell alkalmazni.
A Korm. rendelet szabályait a hatálybalépését követően megkezdett hatósági ellenőrzések vagy benyújtott kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás