2021. évi CXX. törvény indokolás

az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvényhez

2021.12.02.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A koronavírus-világjárvány elleni küzdelem, majd a hétköznapi élet ezt követő újraindítása olyan újfajta, korábban ismeretlen kihívásokkal szembesítette a törvényalkotót, amelyeknek az bizonyos társadalmi viszonyokat érintően az állampolgárok egyes közbiztonsági és rendvédelmi tárgyú jogszabályok által garantált biztonságát még tovább erősítve kíván megfelelni.

A mindennapi élet biztonságosabbá tételére irányuló e célkitűzés a belügyminiszter jogalkotási feladat- és hatáskörébe tartozó szabályanyag átfogó felülvizsgálatát, illetve a közbiztonsági és rendvédelmi tárgyú törvények gyakorlati alkalmazása során felmerült jogalkalmazói igényekre szabott módosítását is elengedhetetlenné teszi annak érdekében, hogy a tárgykör tekintetében irányadó jogi szabályozás a továbbiakban is maradéktalanul illeszkedjék a veszélyhelyzet várható elmúltával előálló, megváltozott társadalmi keretrendszerbe.

Az egyes belügyi tárgyú törvényeknek a fenti célt szolgáló módosítása egyszersmind továbbá az általa felölelt joganyag jogharmonizációs célokat szolgáló további módosításaira is kézenfekvő alkalmat teremt.

A digitális nomádok Magyarország területén történő tartózkodásával összefüggő szabályozás kialakításáról szóló 1516/2021. (VII. 29.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) értelmében a Kormány egyetért a földrajzilag nem kötött, fejlett technológiai megoldással dolgozó, rugalmas külföldi munkavállalók Magyarország területén történő foglalkoztatását megkönnyítő be- és kiutazási, valamint tartózkodási joguk gyakorlásával összefüggő szabályozás kialakításával. Ennek érdekében a Korm. határozat felhívja a belügyminisztert, hogy – a külgazdasági és külügyminiszter, valamint az igazságügyi miniszter bevonásával – készítsen előterjesztést, amelyben javaslatot tesz a földrajzilag nem kötött, fejlett technológiai megoldással dolgozó, külföldi munkavállalók foglalkoztatását ösztönző, Magyarország területére történő be- és kiutazási, valamint tartózkodási joguk gyakorlásával összefüggő szabályok módosítására.

A Korm. határozat értelmében Magyarország támogatja a digitális nomádok magyarországi beutazását és tartózkodását.

A digitális nomádok olyan munkavállalók, vagy vállalkozási tevékenységet végzők, akik munkavégzése földrajzilag nem kötött a munkáltató telephelyéhez, illetve az érintett szokásos tartózkodási helyéhez, tekintettel arra, hogy a fejlett digitális eszközök, a gyors internet-hozzáférés, valamint az általuk végzett tevékenység jellege okán nem csak az állandó jelenlét, de az adott országban tartózkodás sem indokolt.

A törvényjavaslat célja a digitális nomádok magyarországi beutazását és tartózkodását elősegítő olyan új tartózkodási cél megalkotása, amely kifejezetten a digitális nomádok munkavégzésének körülményeihez, illetve jellemző életviteléhez igazodik.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

A jogszabály-módosítás célja, hogy a származási hely adatot tartalmazó állandó személyazonosító igazolvány pótlása esetén az újonnan kiállított állandó személyazonosító igazolványon az a származási hely adat kerüljön feltüntetésre, amelyet a polgár a pótolandó állandó személyazonosító igazolvány kiállítása iránti kérelmében feltüntetett.

Szövegpontosítás szükséges annak egyértelműsítése érdekében, hogy a származási hely adat állandó személyazonosító igazolványon való feltüntetésére irányuló kérelmet csak abban az esetben kell az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt szerv részére megküldeni, ha az elektronikus anyakönyv a származási hely adatot nem tartalmazza.

2. §

Lehetőséget biztosít az állandó személyazonosító igazolványon található e-aláírási funkció képviseletre történő felhasználására.

3. §

2021. augusztus 2. napjától a személyazonosító igazolvány kötelező eleme az ujjnyomat. Az állampolgársági eljárások során ugyanakkor – az eljárások elhúzódása miatt – felmerülhet, hogy az érintett számára az ujjnyomat még nem kerül rögzítésre, a személyazonosító igazolvány azonban ennek okán nem kerül kiállításra. Mivel a polgár emiatt nem szenvedhet joghátrányt, biztosítani kell egy átmeneti időszakban, hogy a személyazonosító igazolvány nélkül is tehessen esküt/fogadalmat. A honosított személy a magyar állampolgárságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállta esetén is esküt vagy fogadalmat tehet, de ebben az esetben az állandó személyazonosító igazolvány kiállítására nem hivatalból, hanem kérelmére kerül sora Kormány egyedi, egyszerűbb szabályokat hozzon.

4. §

Az elektronikus ügyintézési ponton az eljárás megkezdésekor a polgár azonosítására kerül sor az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtv.) 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás keretében. A módosítás nyomán – a jogszabályok betartása érdekében – az ekkor rögzített arcképmás kerül felhasználásra az Arcképtv. 12/D. § szerinti arcképmás összehasonlítási, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezési eljárás során is.

5. §

Megteremti annak lehetőségét, hogy az elektronikus ügyintézési ponton történő eljárások során a Kormány egyedi, egyszerűbb szabályokat hozzon.

6. §

Az a) pont szerinti módosítás biztosítja, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a személyi azonosító is megküldésre kerüljön.

A b) pont az 5. §-sal függ össze.

7. §

Az előírás hatályon kívül helyezése a 29. § (2b) bekezdésének módosításával összefüggésben szükséges, amely átemeli és kiegészíti az érintett előírást.

A 29/E. § (3b) bekezdés hatályon kívül helyezése azért szükséges, mert az állampolgárságról szóló törvény csak ideiglenesen biztosít lehetőséget a személyazonosító igazolvány nélküli eskütételre.

8–18. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosítása a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) állami földtani feladatokat ellátó szervként és bányafelügyeletként történő törvényi kijelölése érdekében.

A Bt. 4. § (3) bekezdésének normaszövege a kutatási engedélynek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott követelményeire vonatkozóan tartalmaz hivatkozást, amely egyértelműen szakmai kompetenciát igénylő terület, így szabályozása a bányafelügyeleti hatáskörrel rendelkező önálló szabályozó szerv rendeletében indokolt.

A Bt. 9. § (1) bekezdésének hatályos szövege csak közvetett módon utal arra, hogy az egyes ásványi nyersanyagfajták tekintetében az ország területének (vagy annak egy részének) zárttá nyilvánítása a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik, így a jogalkotás módjára és szintjére vonatkozó konkrét előírás beiktatása indokolt a Bt-be.

A Bt. hatályos szabályozása szerint a zárt területeket a bányafelügyelet jelöli ki. Mivel a törvényjavaslat elfogadása esetén bányafelügyeletként a rendeletalkotási joggal rendelkező Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jár el, indokolt, hogy a zárt területként történő kijelölésre továbbra is a bányafelügyelet legyen jogosult, immár rendelet kiadása útján.

Az önfenntartó működés szempontjaira figyelemmel indokolt, hogy az igazgatási szolgáltatási díjhoz hasonlóan a felügyeleti díj mértékét is a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke állapítsa meg rendeletben.

A Bt. 22/B. § (3) bekezdése jelenleg csak a geotermikus energia kinyerése esetében releváns háromdimenziós térrész (geotermikus védőidom) kijelölésére hatáskörrel rendelkező hatóságot nevezi meg, az eljárás megindítására (kezdeményezésére) jogosult személyének megjelölése nélkül. Tekintettel arra, hogy a tárgyi eljárás valamennyi esetben kérelemre indul, szükségesnek mutatkozik a jogosult (engedélyes) ezen eljárást megindító cselekményének rendelkezésben történő rögzítése is.

A Bt. 35. § (1) bekezdése alapján a súlyos üzemzavar körébe tartozó események körét a bányászati ügyekért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Tekintettel arra, hogy a bányafelügyeleti feladat- és hatáskör kikerül a szakminiszter irányítása alól, szükségessé válik a fenti szabályozási tárgykörre vonatkozó felhatalmazás Hatóság elnökéhez való telepítése.

A Bt. 47/D. § (2) bekezdésében nevesített előírást jelenleg a bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 60/2009. (XI. 3.) KHEM rendelet, a Bt. 47/D. § (3) bekezdésében hivatkozott, miniszteri rendeleti szintű szabályozást a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról szóló 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet tartalmazza, amely tárgykörök szabályozása szintén a bányafelügyeleti feladatokat ellátó önálló szabályozó szerv rendeletében indokolt.

19. §

A honosított személy a magyar állampolgárságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállta esetén is esküt vagy fogadalmat tehet, de ebben az esetben az állandó személyazonosító igazolvány kiállítására nem hivatalból, hanem kérelmére kerül sor.

A módosítás 2022. december 31-ig, a fenti ügyek kifutásáig áll fenn.

20. §

A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2019. április 17-i (EU) 2019/882 irányelv (a továbbiakban: Akadálymentességi Irányelv) 4. cikk (8) bekezdése előírja, hogy a „112-es” egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívások tekintetében az illetékes segélyszolgálati állomás általi megválaszolás módjának meg kell felelnie az Akadálymentességi Irányelv I. melléklet V. szakaszában meghatározott egyedi akadálymentességi követelményeknek.

A Hívásfogadó Rendszer folyamatos fejlesztése eredményeként nem csupán hangalapú segélyhívások fogadása lehetséges, hanem sor kerülhet egyéb bejelentési csatornák, így SMS, a „112 SOS hallássérülteknek” mobil applikáció, valamint gépjárművekbe épített automata segélyhívó rendszer, az úgynevezett E-call használatára is, erre tekintettel szükséges a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 19. pontjának módosítása.

21. §

A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 5. § 15. pont h) alpontja a védelmi és biztonsági események önálló válfajaként nevesíti a terrortámadás bekövetkezését, illetve annak jelentős veszélyét, amely esetekben a különböző szervezetek által végzett eseménykezelés során a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve koordinációs tevékenységének a megkezdéséig jelentkező irányítási és koordinációs feladatok ellátását a terrorizmust elhárító szerv hatáskörébe indokolt utalni.

A szóban forgó tevékenység újabb önálló feladatként kerül nevesítésre a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvénynek a terrorizmust elhárító szerv feladat- és hatásköreit megállapítani hivatott – sarkalatos – rendelkezése szövegében, amely feladatát a címzett a rendészetért felelős miniszter folyamatos tájékoztatása mellett köteles ellátni.

22. §

A módosítás a fokozott ellenőrzés törvényi garanciáit bővíti azzal, hogy rögzíti az elrendelés meghatározott időközönkénti kötelező felülvizsgálatát, biztosítva ezzel, hogy valóban csak érvényes cél megléte esetén, az annak eléréséhez szükséges ideig és földrajzi kiterjedésben legyen elrendelve fokozott ellenőrzés. A felülvizsgálat eredményéről a felettes szerv vezetőjét – ennek hiányában a miniszter – tájékoztatni kell, aki az információ birtokában szükséges esetben az irányítói jogosultság keretében be tud avatkozni.

23. §

A rendelkezés lehetőséget teremt a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (a továbbiakban: TIBEK) számára arra, hogy az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatokat tartalmazó nyilvántartása mellett a Schengeni határ-ellenőrzési kódex alapján a hajó felelős vezetője vagy az úszólétesítmény üzembentartója által szolgáltatott, a vízi közlekedésben résztvevő utasok adataihoz hozzáférjen.

Az érintett adatok az utas családi és utóneve, születési ideje, állampolgársága, illetve hontalan státusza, úti okmányának száma, érvényességi ideje és típusa; a járművön szállított utasok létszáma, a vízi járművek típusa és nyilvántartási száma, Magyarország schengeni külső határának átlépéséhez tervezett határátkelőhelyre vonatkozó adat, valamint a határátlépés tervezett időpontja, a járművön utazók kiinduló állomása és tervezett úticélja.

A célhoz kötöttség tekintetében fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a TIBEK nem határrendészeti célból kezeli a szóban forgó utasadatokat, ezért azokat főszabály szerint nem a rendőrség közbeiktatásával, a határrendészeti célból kezelt adatállomány adataiból venné át, hanem – az adatkezelés céljának megjelölésével – a folyami információs szolgáltatások rendszerén rögzített adatok rögzítésekor (ún. PannonRIS-be feltöltött adatok) kerülne automatikusan átadásra részükre is az adatok ezen köre.

24. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 19. pontjának módosításához kapcsolódó jogharmonizációs klauzula.

25. §

Szövegcserés módosítások.

Az a) pont szerinti szövegcserés módosítás értelmében az idegenerdészeti szerv személyi állományának összetétele kiegészítésre kerül a tisztjelölti jogviszonnyal is. A módosítást szükségessé teszi, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata (a továbbiakban: Rendvédelmi Tagozat) 2021/2022-es tanévben induló I. évfolyamára felvételi eljárás keretében 13 fő jelentkezett és nyert felvételt a bevándorlási szak tisztjelölti képzésre. A bevándorlási szak tisztjelöltjeivel az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) ösztöndíjszerződést kötött. A tisztjelölt a vele ösztöndíj szerződést kötő rendvédelmi szerv tisztjelölti állományában, az előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. Szolgálatteljesítési helye a Rendvédelmi Tagozat.

A 2021/2022-es tanév kezdetéig a rendészeti alapképzésben folytatott képzések felvételi követelményei alapján a tisztjelölti szolgálati jogviszony lehetőségének – a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szervezetében volt jelentősége, a 2021/2022-es tanévtől kezdődően azonban az idegenrendészeti szervnél is indokolt a jogviszony szerepeltetése.

A b) pont szerinti szövegcserés módosítás pontosítja a megbízhatósági vizsgálat keretében a Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) eljáró tagja által elkövethető bűncselekmények körét, és megszünteti a hatályos szabályozás azon következetlenségét, mely szerint a hamis vád, illetve a hatóság félrevezetése bűncselekmények súlyosabb alakzatát elkövetheti az NVSZ eljáró tagja a megbízhatósági vizsgálat keretében, de az enyhébbet nem.

A c)–e) pont szerinti szövegcserés módosítások a folyami utasadatok kockázatelemzésének szabályozása körében szükséges módosításokat tartalmaznak. A rendelkezés lehetőséget teremt a TIBEK számára arra, hogy az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatokat tartalmazó nyilvántartása mellett a Schengeni határ-ellenőrzési kódex alapján a hajó felelős vezetője vagy az úszólétesítmény üzembentartója által szolgáltatott, a vízi közlekedésben résztvevő utasok adataihoz hozzáférjen.

Az f) pont szerinti szövegcsere összhangban az irányadó bírósági jogértelmezéssel – egyértelművé teszi, hogy önmagában a fokozott ellenőrzés végrehajtásának elrendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, amely nem érinti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján jelenleg is fennálló panaszjogot, amelynek keretében a fokozott ellenőrzés keretében foganatosított egyedi rendőri intézkedéssel szemben az intézkedés alá vont személy panaszt nyújthat be. A fokozott ellenőrzés elrendelése, mint szakmai döntés elleni hagyományos panaszjog kategorikus kizárása sem jelenti azt, hogy az elrendelés joga parttalanul gyakorolható lenne. A fokozott ellenőrzés elrendelésének mind időtartamában, mind pedig földrajzi kiterjedését tekintve alkotmányosan indokolhatónak kell lennie, meg kell felelnie a szükségesség, az arányosság és a célhoz kötöttség hármas feltételének. A fokozott ellenőrzés tekintetében tényleges jogorvoslat helyett felügyeleti intézkedések biztosítják az alkalmazás törvényességét.

26. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) új 8/B–8/D. §-át az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: ETIAS tv.) 11. §-a állapította meg.

A módosítás az Nbtv. 8/B. § (1) bekezdés b) pontjának pontosítására, továbbá a 8/B. § (1) bekezdésének új f) ponttal történő kiegészítésére, valamint a 8/B. § új (4)–(5) bekezdéssel való kiegészítésére irányul, az ETIAS figyelőlistával kapcsolatos szabályozás miatt. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 111. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ETIAS tv. 11. §-a nem lép hatályba.

Az utazási engedélyek iránti kérelmek manuális feldolgozása több résztevékenységből áll, amely magában foglalja – többek között – a találattal érintett kérelemfájlhoz kapcsolódó kockázatelemzést, a kérelemfájlban foglalt információknak a releváns európai uniós és nemzeti adatbázisokkal való összevetését, illetve a találattal érintett kérelemfájl vonatkozásában az utazási engedélyről történő határozathozatalt.

A kockázatelemzés során az ETIAS nemzeti egység megfelelő szintű jogosultságokkal rendelkező állománya
az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke szerint értékeli a biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve a magas szintű járványügyi kockázatokat.

A kockázatelemzés keretében, az Nbtv. 30/A.§-ban meghatározott együttműködő szerveitől, az ügyészségtől és a járványügyi hatóságtól, az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott rövid határidővel arányos ügyintézési határidőn belül minden olyan információt beszerez, amely annak megítéléséhez szükséges, hogy a találattal érintett kérelemfájlban megjelölt utazási engedély igénylőjének belépése jelent-e olyan biztonsági, illegálissal bevándorlással kapcsolatos vagy járványügyi kockázatot, amelynek okán az utazási engedély kiadásának megtagadására kerül sor. A felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége semmiképpen sem hozhat automatikusan határozatot a specifikus kockázati mutatókon alapuló találat alapján, ezért szükséges, hogy az automatikus elemzés kapcsán levonható következtetések egyedi információkkal történő verifikálására az ETIAS nemzeti egység megfelelő információkkal rendelkezzen. Ezen kockázatelemző tevékenységét, mint terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából vizsgáló illetékes hatóság bűnüldözési célú adatkezelés keretében végzi, ezen feladata végrehajtása során az adatkezelésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alkalmazandó.

Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikke alapján az ETIAS figyelőlistának az olyan személyekkel kapcsolatos adatokat kell tartalmaznia, akiket terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részvétellel gyanúsítanak, illetve akikről az adott személy átfogó értékelésén alapuló tényszerű bizonyítékok vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy terrorista bűncselekményt vagy egyéb súlyos bűncselekményt fognak elkövetni. Az ETIAS figyelőlistára az Europol vagy a tagállamok vihetnek be adatokat.

Az Europol, illetve a tagállamok maguk felelnek az ETIAS figyelőlistába bevitt minden adatért, az általuk bevitt adatok pontosságáért, illetve azok naprakészen tartásáért. Az Europolnak és a tagállamoknak rendszeresen, de legalább évente felül kell vizsgálniuk és ellenőrizniük kell az általuk az ETIAS figyelőlistába bevitt adatok folyamatos pontosságát.

Az ETIAS figyelőlista az ETIAS központi rendszerének részét képezi, a figyelőlistához hozzáféréssel rendelkező tagállami felhasználókat az ETIAS nemzeti egységen belül kell kijelölniük a tagállamoknak.

Az ETIAS figyelőlistára rögzítendő adatok az illetékes nemzeti hatóságok kezdeményezése alapján kerülhetnek az ETIAS nemzeti egységhez, ezért indokolt a személyes adatok továbbításával kapcsolatos szabályok törvényi szintű rögzítése.

Az ETIAS figyelőlista vonatkozásában a kapcsolattartás módját és sajátosságait indokolt kormányrendeleti szinten rögzíteni, amelynek keretében indokolt meghatározni, hogy az adatelemek bevitelének kezdeményezésére jogosult szerveknek az ETIAS nemzeti egység felé elektronikus úton kell küldeniük az elhelyezéshez szükséges adatokat, amely kiterjed – többek között – az adatelemekre, a konkrét ügyben érintett bűncselekmény megnevezésére, az elhelyezés kezdő és befejező időpontjára, illetve a figyelőlistán elért találat esetén szükséges intézkedésekre.

Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke értelmében, amennyiben a 20. cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott automatizált feldolgozás egy vagy több találatot – ideértve az ETIAS figyelőlistában szereplő adatok összevetése nyomán elért találatokat – eredményezett, úgy a kérelmet a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének kell manuálisan feldolgoznia.

A manuális feldolgozás ebben az esetben is a tagállamok ETIAS nemzeti egysége által végzett ellenőrzés a kérelmezőkkel kapcsolatos biztonsági fenyegetések komplex vizsgálata, a belépéshez kapcsolódó kockázatok azonosítása és kiszűrése, illetve a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése érdekében.

Az ETIAS figyelőlistán elért találat esetén a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének kockázatelemzéssel és kockázatértékeléssel összefüggő folyamatokat kell kidolgoznia a találatok kezelésére.

Tekintettel arra, hogy az ETIAS figyelőlistán elért találat esetén az ETIAS kérelemfájl adatai, illetve az abban szereplő információk tekintetében ETIAS nemzeti egységnek kell egyedileg értékelnie a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos és magas szintű járványügyi kockázatokat, ezért indokolt az Nbtv.-ben törvényi szintű felhatalmazást biztosítani az ETIAS nemzeti egységnek arra, hogy – amennyiben az ETIAS kérelemfájl komplex elemzése és a kockázatelemzés lefolytatásának konklúziói alapján indokolt, – értesítést küldjön a kezdeményező szerv felé az ETIAS figyelőlistán elért találatról és az azzal kapcsolatos megállapításokról.

Az ETIAS figyelőlista jellegzetességei alapján célszerű ugyanakkor ezt az értesítést lehetőségként – és nem kötelezettségként – biztosítani az ETIAS nemzeti egység számára, figyelemmel arra, hogy az ETIAS figyelőlistán szereplő adatok tekintetében elért találatok nem minden esetben relevánsak a kezdeményező szerv számára, így azt indokolt az ETIAS nemzeti egységnél lefolytatásra kerülő komplex információelemzést követően, annak eredménye függvényében lehetővé tenni.

27. §

A módosítás

1. megteremti a jogalapot ahhoz, hogy a TIBEK az ún. folyami utasadatokat az Nbtv. 3. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának és üldözésének elősegítése érdekében átvehesse. Az adatok kezelésének határidejét – az Nbtv. 52/H. § (8) bekezdése szerinti, PNR adatkezeléshez hasonlóan – a törvény öt évben maximálja,

2. megteremti a folyami utasadatok vonatkozásában is az elemző-értékelő tevékenység keretében végzett kockázatelemzés törvényi lehetőségét.

A folyami utasadatok kezelésének egyik legfontosabb hozzáadott értéke abban rejlik, hogy biztosítja az utasadatoknak az utazás megkezdését megelőző rendelkezésre állását. A már meglévő, illetve jelenleg kialakítás alatt álló rendszerek kínálta lehetőségek felhasználásával a személyek utazásával kapcsolatban rendelkezésre álló utazási adatok tekintetében a kockázatelemzés lehetőségének törvényi szintű rögzítése jelentősen hozzájárul Magyarország biztonságához, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc eredményességéhez. A TIBEK-nél megvalósuló kockázatelemzés több résztevékenységből áll, amely – többek között – magában foglalja a folyami utasadatoknak a releváns adatbázisokkal történő összevetését, a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek beazonosítását, illetve a rendelkezésre álló információk komplex értékelése nyomán a feladat- és hatáskörrel rendelkező együttműködő hazai szerv értesítésére vonatkozó lehetőség megteremtését.

A tervezet – a PNR adatokhoz hasonlóan – a folyami utasadatok tekintetében is tartalmazza azt, hogy a TIBEK-nek 6 hónap elteltével az egyes adatelemek elrejtése útján személyazonosításra alkalmatlanná kell tennie a folyami utasadatokat. A tervezet a személyazonosításra alkalmatlanná tett folyami utasadatokkal kapcsolatban érkező megkeresések kezelése érdekében az anonimizált légiutas adatokra vonatkozó visszaállítási szabályokat rendeli alkalmazni. A folyami utasadatok megőrzési ideje – utaló szabállyal – a légiutas adatokkal egyezően öt évben van rögzítve.

Tekintettel arra, hogy az elemző-értékelő tevékenység keretében végzett kockázatelemzés nyomán elért találat, illetve az ahhoz kapcsolódó információk tekintetében a TIBEK-nek kell egyedileg értékelnie a rendelkezésre álló információkat, indokolt az Nbtv.-ben törvényi szintű felhatalmazást biztosítani arra, hogy – amennyiben a folyami utasadatok komplex elemzése és a kockázatelemzés lefolytatásának konklúziói alapján indokolt, – értesítést küldhessen az Nbtv. 30/A. § a)–f) pontja szerinti együttműködő szervnek a kockázatelemzés eredményéről és az azzal kapcsolatos megállapításokról.

Az Nbtv. 30/A. § a)–f) pontja szerinti hazai szervek – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá büntetőeljárás során az ügyészség és a bíróság – számára a feladat- és hatáskörük ellátása során, továbbá a konkrét cél megjelölése esetén a továbbiakban lehetővé válik a folyami utasadatoknak vagy az ilyen adatok kezelése eredményének az átvétele.

Az Nbtv. új 52/O. §-a a folyami utasadatok kezelésével összefüggő naplózás részletes szabályait hivatott meghatározni.

28. §

Az 1–25. pont szerinti szövegcserés módosítások a folyami utasadatok kockázatelemzésének szabályozása körében szükséges módosításokat tartalmaznak.

29. §

Megteremti annak lehetőségét, hogy az elektronikus ügyintézési ponton történő eljárások során a Kormány egyedi, egyszerűbb szabályokat hozzon.

30. §

Az a)–b) ponthoz: a szolgálati útlevélre jogosultak körének bővítése az Országgyűlési Őrséggel. Az Országgyűlési Őrség országos illetékességgel rendelkező, a házelnök közvetlen irányítása alatt álló, központi költségvetési, fegyveres szerv, mely feladatait szervezeti elemei útján látja el. E speciális irányítása viszonyra tekintettel indokolt a bővítés.

31. §

A folyami hajózásban részt vevő fuvarozók részére a folyami utasadatok biztonsági célú kockázatelemzésének lehetővé tételéhez szükséges módosítás nem keletkeztet új adatszolgáltatási kötelezettséget – ezáltal a résztvevők adminisztrációs terhei nem növekednek.

A folyami utasadatok fogalma a hajó felelős vezetője vagy az úszólétesítmény üzembentartója által a rendőrség határrendészeti szerve részére szolgáltatandó adatokat takarja. A jelenleg is kötelező adatszolgáltatás alapja a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete 4.3. pontja szerinti előzetes tájékoztatási kötelezettség, amelyet Magyarország schengeni külső határának átlépése előtt kell teljesíteni. Az eszerint szolgáltatandó adatok: az utas családi és utóneve, születési ideje, állampolgársága, illetve hontalan státusza, úti okmányának száma, érvényességi ideje és típusa, a járművön szállított utasok létszáma, a vízi járművek típusa és – ha rendelkezésre áll – nyilvántartási száma, a Magyarország schengeni külső határának átlépéséhez tervezett határátkelőhelyre vonatkozó adat, valamint a határátlépés tervezett időpontja, a járművön utazók kiinduló állomása és tervezett úticélja.

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex szerint az adatszolgáltatásra kötelezett az adatokat 24 órával a kikötőbe való megérkezést megelőzően, vagy legkésőbb az előző kikötő elhagyásakor, amennyiben a hajó útjának időtartama rövidebb huszonnégy óránál, vagy ha a rendeltetési kikötő nem ismert vagy a hajóút során megváltozott, akkor ennek az információnak a megismerésekor azonnal köteles továbbítani.

Arra jelenleg nincs kötelező előírás, hogy ezen adatokat milyen formában kell a határrendészeti szerv rendelkezésére bocsátani, a gyakorlat ebben a tekintetben változatos: az adatok emailen, faxon, PDF vagy Excel formátumban is érkezhetnek a rendőrséghez, amely különböző formátumok az adatok feldolgozását sokszor nehézkessé teszik.

A koncepció szerint jelen előterjesztéssel párhuzamosan kialakításra kerül egy olyan felület, ahol a folyami fuvarozók elektronikus úton rögzíthetik a szükséges adatokat, amelyek már alkalmasak arra, hogy az utasadatok kockázatelemzése céljából a TIBEK részére is továbbításra kerüljenek. A koncepció az adatrögzítésre alkalmas felület kialakítása révén csökkentheti is a folyami utasszállítást végző fuvarozók adminisztrációs terheit, amennyiben egy ilyen egységes felület egyszerűbbé és átláthatóbbá tenné az egyébként is fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, anélkül hogy újabb kötelezéssel terhelné az érintett szereplőket, egyúttal a rendőrségi határrendészeti feladatok ellátását is megkönnyítheti.

A fent leírtak szerint új adatszolgáltatási kötelezettséget tehát a hajó felelős vezetője vagy az úszólétesítmény üzembentartója részére nem határoz meg a törvényjavaslat, mindössze arra vonatkozó szabályt határoz meg, hogy az előzetes értesítési kötelezettség teljesítésére kialakítandó felületen is lehetséges ezen adatok elektronikus szolgáltatása. Az tehát már az érintettek szabad mérlegelésén múlik, hogy a jelenleg is meglévő kötelezettséget az eddigi módon teljesítik a jövőben is, vagy igénybe veszik a folyami információs szolgáltatások elektronikus felületét.

32. §, 1. melléklet

A módosítás célja az új budapesti multifunkcionális sport és rendezvénycsarnok vagyonkezelőjeként a Ferencvárosi Torna Club kijelölése.

33. §

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent az (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a bizonyos tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó engedélyek megtagadásával kapcsolatos információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2021. május 21-i (EU) 2021/1423 bizottsági rendelet (a továbbiakban: Bizottsági Rendelet), amely uniós norma a tűzfegyverek hatósági engedélyezésének terén végzett szisztematikus tagállami információcsere egységes eljárási szabályait hivatott megállapítani.

Jóllehet saját jogforrási természetéből következően a Bizottsági Rendelet a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó, a szóban forgó uniós aktust a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvénynek a tagállami feladatellátás rendjét meghatározó 6. § (4) bekezdés c) pontjában is szükséges megjeleníteni annak érdekében, hogy végrehajthatósága a hazai jogrendszerben is maradéktalanul biztosított legyen.

34. §

A módosítás biztosítja annak lehetőségét, hogy egyes polgári célú pirotechnikai termékek esetében előírható legyen állatvédelmi tájékoztató kötelező elhelyezése a pirotechnikai eszköz csomagolásán, melynek szövegét miniszteri rendelet állapítja meg.

35. §

Felhatalmazó rendelkezések az Ftv. „A POLGÁRI CÉLÚ PIROTECHNIKAI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYAI” alcímének a kiegészítéséhez kapcsolódóan.

36–37. §

2021. április 26-án hatálybalépett a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Kodifikált Irányelv), amely uniós norma a tárgykört mind ez idáig hasonló cím alatt szabályozó, 1991. június 1-i 91/477/EGK tanácsi irányelvet váltotta fel. A Kodifikált Irányelv megjelenése a fegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó tagállami szabályozással szemben támasztott európai uniós követelmények terén nem hozott semmiféle változást, csupán a korábbi módosításokkal egybefésülve foglalta egységes szerkezetbe a tárgykör tekintetében irányadó európai uniós jogi előírások összességét, nem érintve a közösségi joganyagban eredetileg lefektetett szabályozás normatív tartalmát.

A hatályos szabályanyag áttekinthetőségét biztosítandó a Kodifikált Irányelv egyidejűleg a fegyverjogi szabályozás terén korábban alkalmazott uniós normákat – így az önmaga elődjeként funkcionált 91/477/EGK tanácsi irányelvet, továbbá az ennek módosításáról szóló 2008/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelvet – is hatályon kívül helyezte. A Kodifikált Irányelv IV. MELLÉKLETE egyúttal az uniós joganyag szerkezeti felépítésében bekövetkezett strukturális változások mibenlétét is részletesen szemlélteti.

Jóllehet a Kodifikált Irányelv 26. cikk második mondataként deklarált előírás még az érintett tagállami jogszabályok szövegében előforduló tételes hivatkozások aktualizálásának a tekintetében is felmenti a tagállamokat az európai uniós fegyverjogi szabályanyag egységes szerkezetbe foglalásából származó jogharmonizációs kötelezettség teljesítése alól, a normaszövegben elhelyezett belső hivatkozások rendszerének a megváltozása indokolttá teszi a magyarországi fegyverjogszabályok megfelelő módosítását a jogalkalmazás elősegítése érdekében. Mindennek megfelelően a jelen törvénymódosítás a Kodifikált Irányelv hatálybalépése nyomán megváltozó belső hivatkozások aktualizálására irányuló – kizárólag technikai jellegű – korrekciókat vezeti át a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény szövegén, a Kodifikált Irányelvhez hasonlóan úgyszintén nem érintve ugyanakkor az abban lefektetett szabályozás érdemi tartalmát.

38. §

Egyrészt a nemzetbiztonságra veszélyes külföldiek kiutasíthatósága indokolatlan mértékben korlátozott, tekintettel arra, hogy a 10 éves tartózkodás utáni kiutasítási tilalom abszolút, kivételt nem ismerő módon szabályozott. A módosítás értelmében nemzetbiztonsági okból sor kerülhet a 10 éve jogszerűen Magyarországon tartózkodó személy kiutasítására is.

Másrészt a módosítás megszünteti a kiutasítási tilalom kedvezményét az EGT-állampolgár családtagja vonatkozásában.

A módosítások összhangban állnak az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT vonatkozású szöveg) című, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikk (3) bekezdés a) pontjával.

39. §

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT vonatkozású szöveg) című, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikk (2) bekezdése nem teszi lehetővé a kitoloncolás elhalasztását a kiutasító határozattal szemben kezdeményezett közigazgatási perre tekintettel sem, amennyiben a kiutasítási határozat a közbiztonság 28. cikk (3) bekezdése szerinti nyomós okán alapult.

40. §

Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdése szerint abban az esetben, ha egy harmadik országbeli állampolgár megszerezte egy tagállam állampolgárságát vagy alkalmazandóvá vált rá a 2. cikk (2) bekezdésének a)–c) pontja, az adott tagállam hatóságainak ellenőrizniük kell, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel, és adott esetben haladéktalanul törölni kell a kérelemfájlt az ETIAS központi rendszeréből.

Az idegenrendészeti hatóság által kiállított okmányok tekintetében ezért adatot kell szolgáltatni az ETIAS nemzeti egység részére a fenti feladat végrehajtásának biztosítása céljából.

41. §

A tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke alapján felhatalmazást kap az idegenrendészeti hatóság arra, hogy az EES rendszerbe általa rögzített adatokkal kapcsolatos műveleteket – kiegészítés, helyesbítés, törlés – elvégezze.

42. §

Mivel az okmány visszavonását már önmagában a védett érték – vagyis Magyarország közrendje, köz- vagy nemzetbiztonsági érdeke – veszélyeztetése is megalapozza, a visszavonást a védett érték sérelméhez feltételként kötő korábbi szabályozás fenntartása a továbbiakban nem indokolt.

43. §

A Fehér Kártya bevezetésének célja a digitális nomádok bevonzása Magyarország területére, a törvény értelmező rendelkezéseit indokolt kiegészíteni a részükre kiállításra kerülő speciális tartózkodási engedély fogalmának meghatározásával.

A Fehér Kártya kiállítható egy Magyarországon kívüli országban fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra tekintettel, ha a fejlett digitális technológia alkalmazása miatt a munka bárhonnan elvégezhető és a kérelmező Magyarország területéről kívánja azt elvégezni. Ezen kívül a Fehér Kártya abban az esetben is kiállítható, ha a kérelmező olyan Magyarországon kívüli országban bejegyzett vállalkozás, cég tulajdonosa, mely vállalkozásnak illetve cégnek a nyereséges működése érdekében folyamatos tevékenységet végez, és e tevékenységét – tekintettel arra, hogy fejlett digitális technológiai megoldás útján is ellátható – Magyarország területén kívánja folytatni.

44. §

A többi tartózkodási célhoz hasonlóan törvényben szükséges rögzíteni, hogy ki jogosult a Fehér Kártyára, valamint azt, hogy mely esetekben kell elutasítani a kérelmet vagy visszavonni a tartózkodási engedélyt. Kizáró oknak minősül például a magyarországi munkavégzés, mivel az egy másik (már létező) tartózkodási célt valósít meg.

A digitális nomádok tevékenységének alapja a rugalmasság, az hogy munkájukat bárhonnan el tudják látni, erre tekintettel a hosszabb érvényességi idejű tartózkodási engedély önmagában nem jelent vonzóerőt. A hosszabb érvényességi idejű engedély a visszaélések miatt nem kívánatos, továbbá az elérni kívánt célt sem támogatja.

A családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv 8. cikke szerint a tagállam előírhatja a családegyesítő számára, hogy egy két évet nem meghaladó időszakon keresztül tartózkodjon jogszerűen a területén, mielőtt családtagjai egyesülnének vele. Figyelemmel arra, hogy a digitális nomádok jellemzően 40 év alatti, egyedülálló személyek, így esetükben nem indokolt a hozzájuk fűződő családi kapcsolatra való hivatkozással (családi együttélés biztosítása céljából vagy egyéb célból) tartózkodási engedély kiállítása.

45. §

A 2003/109/EK tanácsi irányelv 22. cikkének a) pontja alapján, amíg a harmadik ország állampolgára meg nem szerzi a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást, a második tagállam dönthet úgy, hogy elutasítja a tartózkodási engedély megújítását vagy visszavonja azt, és a nemzeti jog által megállapított eljárásokkal összhangban – beleértve a kiutasítási eljárást is – kötelezi az érintett személyt és annak családtagjait, hogy hagyják el a tagállam területét, a 17. cikkben meghatározott, közrenddel vagy közbiztonsággal kapcsolatos okokból. Ezen irányelvi szabály nemzeti jogban történő egyértelmű megjelentetése érdekében indokolt a módosító rendelkezés bevezetése.

A letelepedési engedély valamennyi típusának szabályozása tartalmazza a kérelmező nemzetbiztonsági, illetve közbiztonsági szempontból való ellenőrzését, valamint az ezzel kapcsolatos szakhatósági eljárás szabályozását. Az ideiglenes letelepedés szabályainak kiegészítése egységesíti a letelepedési eljárásokat, továbbá a nemzetbiztonsági, valamint a közbiztonsági kockázatok vizsgálatára is jogalapot teremt.

46. §

A szakhatósági eljárásra megállapított határidők nem biztosítják a szakhatóság számára azt, hogy állást tudjon foglalni az adott személy tekintetében a nemzetbiztonsági kockázat fennállásáról vagy annak kizárásáról. A határidő hosszabbítása lehetőséget biztosít a bonyolultabb megítélésű ellenőrzések lefolytatására is, ezen felül az egyszerűbb megítélésű ügyek gyorsabb elintézése is megvalósul. A letelepedési és bevándorlási engedélyek visszavonására irányuló eljárások esetén is indokolt azonos eljárási határidőket meghatározni a szakhatóság számára.

Tekintettel arra, hogy a digitális nomád célja a rövid távú, földrajzi helyhez nem kötött tartózkodás, valamint arra, hogy nem foglalkoztat magyar állampolgárokat, továbbá nem magyar munkáltató foglalkoztatja, a tartózkodása nem áll összhangban a Magyarországon történő, határozatlan idejű letelepedéséhez szükséges nemzeti érdekkel, így indokolt a Fehér Kártya birtokában Magyarországon való tartózkodás időtartamát a letelepedési engedély kiállításához szükséges tartózkodási időtartam számításánál figyelmen kívül hagyni.

47. §

A rendelkezésekben megállapított határidők nem alkalmasak arra, illetőleg nem biztosítják, hogy állást lehessen foglalni az adott személy tekintetében a nemzetbiztonsági kockázat fennállásáról, illetve kizárásáról. A határidő hosszabbítása lehetőséget biztosít a bonyolultabb megítélésű ellenőrzések lefolytatására is, ezen felül az egyszerűbb megítélésű ügyek gyorsabb elintézése is megvalósul.

48. §

A Fehér Kártya kiállításának alapjául szolgáló, külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonynak, illetve a külföldi vállalkozásnak – mint igazolt tartózkodási célnak – az engedély érvényességi idején belül történő megszűnése a korábban igazolt tartózkodási célt érintő olyan változás, amelyet érintően az idegenrendészeti hatóság megfelelő tájékoztatása érdekében szükséges a Fehér Kártyával rendelkező külföldi bejelentési kötelezettségének meghatározása.

49. §

Az (1) bekezdés szerinti módosításhoz: az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ETIAS rendelet) 55. cikk (5) bekezdése szerint abban az esetben, ha egy harmadik országbeli állampolgár megszerezte egy tagállam állampolgárságát vagy alkalmazandóvá vált rá a 2. cikk (2) bekezdésének a)–c) pontja, az adott tagállam hatóságainak ellenőrizniük kell, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel, és adott esetben haladéktalanul törölni kell a kérelemfájlt az ETIAS központi rendszeréből.

Az ETIAS rendelet 55. cikk (6) bekezdése szerint ha a harmadik országbeli állampolgárra alkalmazandóvá vált a 2. cikk (2) bekezdésének d), e), f) vagy l) pontja, az érintett tájékoztathatja az engedélyt kiadó tagállam illetékes hatóságát arról, hogy érvényes utazási engedéllyel rendelkezik, és kérelmezheti a kérelemfájl törlését az ETIAS központi rendszeréből. Ebben az esetben a tagállam illetékes hatóságának ellenőriznie kell, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel, és adott esetben haladéktalanul törölni kell a kérelemfájlt az ETIAS központi rendszeréből.

A (2) bekezdés szerinti módosításhoz: a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról, szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (2) bekezdése, valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007 június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 23. cikk (2) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló ujjnyomatot fel kell vinni a SIS-be a schengeni figyelmeztető jelzéshez, amennyiben az rendelkezésre áll.

A fenti rendeletet felváltó, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (1) bekezdése továbbá kötelezővé teszi majd a figyelmeztető jelzés elhelyezése előtt a tagállamok számára a daktiloszkópiai adatokkal való lekérdezést is abból a célból, hogy az érintett személyre vonatkozóan helyeztek-e már el figyelmeztető jelzést a SIS-ben, amennyiben ilyen adat rendelkezésre áll.

A Magyarországra vonatkozó 2019. évi schengeni értékelés során feltárt hiányosságok kiküszöbölésére irányuló ajánlás megállapításáról szóló tanácsi végrehajtási határozat szerint a SIS tekintetében biztosítani kell, hogy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság csatolhassa figyelmeztető jelzéseihez a megfelelő ujjnyomatokat és más biometrikus azonosítókat, amennyiben azok országos szinten rendelkezésre állnak.

A schengeni értékelés megállapításának való megfelelés, valamint a SIS AFIS funkció implementálása érdekében a javaslat szerint az idegenrendészeti hatóság adatokat igényelhet a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából.

A (3) bekezdés szerinti módosításhoz: tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke alapján felhatalmazást kap az idegenrendészeti hatóság arra, hogy az EES rendszerbe általa rögzített adatokkal kapcsolatos műveleteket – kiegészítés, helyesbítés, törlés – elvégezze.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) 106. §-ában koherenciazavar jön létre, ha az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: EES-ETIAS tv.) 26. § (1) bekezdése hatályba lép, ezért az EES-ETIAS tv. e rendelkezése nem lép hatályba, hanem ismételten megállapításra kerül.

50. §

A bevándorolt, letelepedett, vagy az ilyen státusú személlyel házassági vagy családi életközösségben élő és tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kiutasíthatóságát indokolatlan a nemzetbiztonság, a közbiztonság, vagy a közrend „sértéséhez” kötni, a kiutasíthatóságot ugyanis már önmagában a védett érték veszélyeztetése is megalapozza. A harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdése alapján a kiutasítás feltétele a „tényleges és kellően súlyos veszély”, így a nemzeti érdekeket előtérbe helyező megfogalmazás alkalmazása az uniós jogi keretek között is érvényesül.

Az Európai Unió tagállama által kiadott, a tagállam területén tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kiutasíthatóságát szintén indokolatlan a nemzetbiztonság, a közbiztonság, vagy a közrend „sértéséhez” kötni. Esetükben a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (1) bekezdése szerint a kiutasítás feltétele az érintett védett értékhez kapcsolódó ok, amely lényegesen szélesebb körű alkalmazást tesz lehetővé, mint a „sértés”. A nemzeti érdekeket előtérbe helyező, az uniós jogi keretek között érvényesülő megfogalmazás alkalmazása indokolt.

A fenti esetekben tehát a nemzeti érdekeket előtérbe helyező megfogalmazás alkalmazása az uniós jogi keretek között is érvényesül.

A b) és d) pontot érintő módosítások célja az egységes terminológia kialakítása.

51. §

A módosítással elérhető az a jogalkotói cél, amely szerint a kiegészítő védelmi jogállásból, azaz az oltalmazottkénti elismerés lehetőségéből ki kell zárni azt a külföldit, aki Magyarországon kizárólag azért terjeszt elő menedékjog iránti kérelmet, hogy a származási országa szerinti büntetőjogi felelősségre vonást elkerülje vagy hátráltassa.

A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) című, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Kvalifikációs Irányelv) 17. cikk (3) bekezdése szerint a kiegészítő védelmi jogállás csak olyan személy esetében biztosítható, aki nem követett el olyan bűncselekményt, amely valamely tagállamban történő elkövetése esetén szabadságvesztéssel lenne büntetendő.

Mindezek alapján az oltalmazotti elismerésből kizárhatóak azok, akik a származási országukban olyan bűncselekményt követtek el, amelyre magyarországi elkövetés esetén a magyar Büntető Törvénykönyv legalább 3 évi szabadságvesztés kiszabását rendeli. A Kvalifikációs Irányelv 17. cikk (3) bekezdésének átültetése lehetővé teszi a jogalkalmazó számára a kiegészítő védelemre valóban jogosult menedékkérők elhatárolását azoktól a személyektől, akik a kiegészítő védelmi formát csak a származási országukban velük szemben érvényesítendő büntetőjogi felelősségre vonás megakadályozása, elkerülése érdekében igénylik. Ez utóbbi visszaélésszerű kérelmezői magatartás alkalmas arra, hogy feleslegesen terhelje a hazai menekültügyi rendszert és a közigazgatási igazságszolgáltatói fórumot.

Az oltalmazottkénti elismerésből történő kizárás ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kérelmező teljes mértékben védelem nélkül marad, ha ugyanis származási országában faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének vagy az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja, a visszaküldés tilalmának megállapításával befogadotti jogállásban részesül.

52. §

A menekültügyi eljárás olyan speciális közigazgatási eljárás, amelynek során nem nélkülözhető a kérelmező személyes jelenléte. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (Met.) 35. § (2) bekezdése szerint az elismerését kérő a menekültügyi eljárásban személyesen jár el.

A nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztőjétől elvárható, hogy a nemzetközi védelem megszerzése érdekében személyesen vegyen részt az egyes eljárási cselekményeken – különös figyelemmel a Met. 35. § (4) bekezdés, 36. § (8) bekezdés és 43. § (1) bekezdés szerinti rendelkezéseire –, együttműködjön a kérelme tárgyában eljárást folytató hatósággal, továbbá jogorvoslati kérelme elbírálása alkalmával a közigazgatási perben is együttműködést tanúsítson. Ha a menedékkérő a számára kijelölt szálláshelyet 48 órát meghaladóan engedély nélkül elhagyva ismeretlen helyre távozik, magatartásával megsérti a Met. 5. § (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt kötelezettségeit, amelyeket meghatalmazottjának eljárása nem pótolhat. Az ismeretlen helyen tartózkodó, illetve az együttműködést elmulasztó kérelmezőnek Magyarország a gyakorlatban nem tud hatékony védelmet nyújtani. A személyes eljárás feltételének hiányában a Met. 66. § (2) bekezdés c) és d) pontja a hatóság számára lehetővé teszi az eljárás megszüntetését. Hasonló megfontolás alapján a közigazgatási per megindítását követően ismeretlen helyre távozó felperes esetében indokolt az eljárás megszüntetésének lehetővé tétele.

A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás) című, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (Eljárási Irányelv) 46. cikk (11) bekezdése szerint a tagállamok nemzeti jogszabályaikban meghatározhatják azokat a feltételeket is, amelyek alapján feltételezhető, hogy a kérelmező hallgatólagosan visszavonta a jogorvoslat iránti kérelmét vagy attól elállt, valamint az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat.

A tagállamok előírhatják a kérelmező jelenlétét a személyes meghallgatáson akkor is, ha a nemzeti jog szerinti jogi vagy egyéb tanácsadó képviseli, továbbá előírhatják, hogy a kérelmező személyesen adjon választ a feltett kérdésekre.

A bíróság keresetlevelet visszautasító vagy permegszüntető végzése ellen a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 48. § (4) bekezdése és 81. § (5) bekezdése biztosítja a fellebbezés lehetőségét, ezért a külföldi hatékony jogorvoslathoz fűződő joga nem sérül a módosítással.

53. §

A menekültügyi hatóság által kiállított okmányok tekintetében ezért adatot kell szolgáltatni az ETIAS nemzeti egység részére, a fenti feladat végrehajtásának biztosítása céljából.

54. §

A Met. szövegébe beépülő jogharmonizációs záradék.

55. §, 59. §, 60. §, 61. §

Az 5000 lélekszám alatti településeket érintő támogatásokra vonatkozó szabályok újrakodifikálásának a célja, hogy e településeken minél szélesebb körben induljanak fejlesztések, amelyhez az állami támogatás is hozzájárul.

56–57. §

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról, szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (2) bekezdése, valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007 június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 23. cikk (2) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló ujjnyomatot fel kell vinni a SIS-be a schengeni figyelmeztető jelzéshez, amennyiben az rendelkezésre áll.

58. §

A módosítás eredményeképpen az állami fenntartású városi kórházak Áht.-ban rögzített kötelezettségvállalási joga a megyei irányító intézmények javára korlátozásra kerül oly módon, hogy bizonyos kötelezettségvállalásokhoz az irányító intézmény előzetes jóváhagyása lesz szükséges. Ez a jelenlegi veszélyhelyzeti szabályozáshoz képest rugalmasabb megoldás továbbra is biztosítja az irányítási jogokat, az alá-fölérendeltség megvalósulását a megyei (irányító) intézmények tekintetében.

62. §

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény szövegébe beépülő megfelelési záradék.

63. §

64. §

Beépítésre kerülnek a jogszabályba az elektronikus ügyintézési ponton keresztül történő ügyintézéshez szükséges rendelkezések.

65. §, 68. §, 70. §

Az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3–7. cikke a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét írja elő számos, a munkaviszonyt érintő alapvető feltételek és szempontok vonatkozásában. Mind a hivatásos állomány, mind a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány vonatkozásában indokolt az irányelvnek történő megfelelés érdekében az írásbeli tájékoztatási kötelezettség garanciális előírása. A tájékoztatás részletes tartalma, illetve pontos módja az irányelvvel összhangban, de végrehajtási rendelkezések keretében kerülnek meghatározásra, a hivatásos állomány tagja vonatkozásában a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 341. § (1) bekezdés 6. pont a) alpontja alapján kiadandó miniszteri rendeletben, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában a Hszt. 342. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadandó miniszteri utasítás rendelkezései között, míg a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak esetében felhatalmazó rendelkezés megalkotása is szükséges. A rendelkezések hatálybalépése az irányelvben meghatározott átültetési időhöz igazodnak.

66. §

A 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja a bizonyítási teher megfordításának kötelezettségét a tagállamok részére, amellyel kapcsolatos rendelkezés a Hszt. bírósági jogvitát szabályozó rendelkezései közé beemelésre kerül.

67. §

A módosítás egy olyan rendelkezést iktat be a tisztjelöltekre vonatkozó szabályozásba, amely a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó rendőri szervek tisztjelöltjei esetében más rendőri szervnél is lehetővé teszi a szakmai gyakorlat lefolytatását, amely esetben a szakmai gyakorlatot biztosító rendőri szervre vonatkozó szabályok szerint járhatna el a szakmai gyakorlat ideje alatt a tisztjelölt.

Ezt a módosítás az indokolja, hogy rendőr tisztjelölt a képzési struktúrára tekintettel – a Hszt. hatályos szabályozásával összhangban – most már nem csak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, hanem az idegenrendészeti szervnél is alkalmazásra kerül. A szükséges közterületi szakmai gyakorlat megszerzése érdekében – amely minden rendőr tisztjelölt esetében indokolt, hogy a képzés részét képezze – szükségessé vált a Hszt. fentiek szerinti kiegészítése. Ez a módosítás megfelelően biztosítja, hogy valamennyi rendőr tisztjelölt megszerezze a szükséges tudást és képességeket.

69. §

71. §

A 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés.

72. §

A Hszt. jogharmonizációs záradékának módosítását tartalmazza.

73. §

Az a) és b) pont szerinti szövegcserés módosítás: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény tekintetében szükséges az alapilletmény összetételének meghatározását tartalmazó rendelkezés pontosítása.

A c) pont szerinti szövegcserés módosítás indoka a jogharmonizációs záradék megfogalmazásának pontosításának szükségessége.

74. §

A § a szerepkör tanúsításhoz tartozó fogalom-meghatározásokat tartalmazza.

75. §

Diplomáciai ügyek tekintetében – ideértve az olyan sportdiplomáciai ügyeket is, mint például a sportról szóló 2004. évi I. törvény 30/B. § (2) bekezdésében meghatározott, miniszteri támogató nyilatkozat kiadására irányuló eljárás, amelynek során a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter kinyilvánítja hazánk érintett nemzetközi sportszövetség alapításával kapcsolatos sportszakmai és sportdiplomáciai álláspontját – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései számos esetben nem értelmezhetőek, illetve az érintett entitások köre is speciális. Ezt felismerve jelen módosítás lehetőséget ad arra, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény ne nyerjen kötelezően alkalmazást olyan diplomáciai ügyekben, ahol – a széles körű ügyintézési szolgáltatásokkal szemben – az érintettek különleges érdekei kerülnek kinyilvánításra.

76–78. §

A módosításnak célja olyan új központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások bevezetése is, amely révén a közigazgatásban növekedhet az érintésmentesen, személyes kontaktus mellőzésével elvégezhető feladatok köre.

A szolgáltatások révén lehetőség nyílik arra, hogy a szóban elhangzott nyilatkozatokat írásbelivé transzformálja az eljáró szerv, ezzel pedig kiváltható az írásbeliség. Azaz egy írásbeliséget előíró nyilatkozat is megtehető szóban, az később írásban kerül eltárolásra.

Az új szolgáltatások révén az elektronikus ügyintézést biztosító szervek megbízható megoldásokkal fognak rendelkezni a mesterséges intelligenciával támogatott kapcsolattartásra és a piaci életben már alkalmazott megoldások útján egyszerűsödik az ügyintézés. A létrejövő szolgáltatások révén az ügyfél és a szerv által hangkapcsolat útján tett nyilatkozatai hitelesíthetőek, a nyilatkozatok felhasználhatóak és írásbelinek is tekinthetőek lesznek. Mindez lehetővé teszi majd, hogy az ügyfél pl. szóban nyújtson be írásbeli kérelmet vagy egy chatrobot útján terjesszen elő írásbeli nyilatkozatot anélkül, hogy az ügyintéző leterhelése növekedjen.

A nyilatkozatok hitelességének szabályait a Kormány rendelete fogja tartalmazni. A hitelesség garanciáját a következő elemek jelentik:

az ügyfél azonosítása (a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatásokkal)

a nyilatkozattevő a nyilatkozatot ellenőrizheti előzetesen, ő dönt a véglegesítésről,

a nyilatkozat transzformálása a szolgáltató zárt rendszerében történik,

a hangfájlt a nyilatkozattevő a szolgáltatás lezárásakor letöltheti,

a végleges szöveget a szolgáltató elektronikusan hitelesíti.

Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek az eljárási folyamataikba szabadon, a szokásos ügymenetnek megfelelően építhetik be az új KEÜSZ-öket. Mindez azt jelenti, hogy nem kötelesek azok használatára, szabadon választják meg, hogy be kívánják-e építeni ügyeik intézésébe, mely ügyekhez teszik elérhetővé, mely szinten kívánják azt alkalmazni (konkrét, döntéselőkészítéshez, döntésre is alkalmas módon vagy csak tájékoztató felületen). Törvény vagy a Kormány eredeti jogalkotói jogkörében meghozott rendelete a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások igénybevételét korlátozhatja.

A hiteles elektronikus dokumentumkészítés célja, hogy az elektronikus dokumentum alkalmas legyen a kellő joghatás kiváltására.

A tervezetben szereplő szerepkör-tanúsítvány segítségével az elektronikus aláírás funkcionalitásának alkalmazásakor a dokumentum aláírásával, hitelesítésével egyidejűleg csatolásra kerül az aláíró szerepkörére, tisztségére (beosztására) (a továbbiakban: szerepkör) vonatkozó „hiteles adat”, egy ún. szerepkör-tanúsítvány.

A szerepkör igazolása a szerepkör-nyilvántartó felelősségi körében kiállított – rövid lejáratú – tanúsítványon alapul, amely az aláírás elhelyezésének időpontjában igazolja az aláíró személy szerepkörének valamely jogszabályon vagy szabályzaton alapuló nyilvántartásban fennálló tényét.

A szerepkör-tanúsítvány első körben a közfeladat ellátásának, annak igazolása érdekében kerül bevezetésre, azt a Kormány által kijelölt szolgáltató biztosítja.

A modell alapján:

1. A Kormány határozza meg, mely szerepkörök igazolhatóak szerepkör-tanúsítvánnyal.

2. A Kormány a közfeladatok esetében önálló szervet jelöl ki a szerepkör-tanúsítvány kiállítására.

3. A szerepkör-tanúsítvány központi megoldás, az ún. szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás (SZTSZ) útján válik elérhetővé: ennek segítségével a polgár kiválaszthatja, hogy mely szerepkörét kéri épp tanúsítani, amely tanúsítvány bekerül az elektronikus aláírásával hitelesített dokumentumba.

79–80. §

A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a leiratozott nyilatkozatok teljes bizonyítóerejű magánokiratnak minősüljenek. A rendelkezés alapján a szolgáltatást igénybevevő piaci szereplők esetén is hiteles irat lesz, mindez biztosíthatja a szóbeli nyilatkozatok hiteles írásbelivé transzformálását a piaci szférában is. A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy törvény ettől a főszabálytól eltérjen.

A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a szerepkör-tanúsítvány, valamint az AVDH igazolása teljes bizonyító erővel tanúsítja az aláíró szerepköröt.

A teljes bizonyító erő megállapításának célja, hogy az eljárásokban a bizonyítási teher megforduljon: a Kormány által biztosított megoldások kellő jogi és technikai garanciákat tartalmaznak a hitelességre, így nem azt kell bizonyítani, hogy azok használata megfelelően történt, hanem jogvita esetén az ellenérdekű félnek kell igazolnia, hogy a szolgáltatások nem megfelelően működtek.

81. §

Jogtechnikai módosítás. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvénynek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/B–8/D. §-sal való kiegészítését előíró szabálya a jelen törvényjavaslatban ismételten megállapításra kerül.

82. §

83–84. §

A COVID–19 okozta járványhelyzetben kiemelkedő fertőzésveszélyt jelentenek az ország határain kívülről, ellenőrizetlen körülmények között érkezők. A tranzitzóna alkalmasnak bizonyult arra, hogy meggátolja a fertőzés terjedését, azáltal, hogy onnan Magyarország területére nem lehetett belépni. Az EU Bíróság 2020. május 14-én C 924/19. PPU. és C 925/19. PPU. számú ügyekben hozott ítélete alapján a tranzitzóna kiürítése vált szükségessé. A járvány elterjedésének további akadályozása érdekében egy új eljárásrend került bevezetésre. A járvány elleni sikeres védekezés elősegítése érdekében a bevezetett szabályozást továbbra is indokolt fenntartani 2022. december 31-ig.

85. §

A módosítás célja, hogy jelen törvénytervezetben az államháztartásról szóló törvény módosításával megvalósuló, a városi kórházak kötelezettségvállalását korlátozó szabály a magánjogi státuszú, vagyis az államháztartás rendszerén kívül eső, de irányító megyei feladatokat ellátó klinikák tekintetében is megállapításra kerüljön.

86–90. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény egyes rendelkezéseinek módosítására vonatkozó rendelkezések az állami földtani és bányafelügyeleti feladatok Hatósághoz telepítésével, az Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat megszűnésével, valamint a kormányhivatalok feladatkörének változásával összefüggésben, illetve a szükséges átmeneti rendelkezések megállapítása, a Hatósághoz kerülő foglalkoztatottak tekintetében a jogutódlás szabályozása érdekében.

91. §

Hatályba léptető rendelkezések. A fő szabály szerint kihirdetést követő 15. naptól eltérést a megfelelő felkészülési idő biztosítása teszi szükségessé.

92. §

Sarkalatossági záradék, amely meghatározza azokat a módosításokat, amelyek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

93–101. §

Jogharmonizációs záradékok.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek