• Tartalom
Oldalmenü

121/2021. (III. 10.) Korm. rendelet

az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2014–2021-es időszakának végrehajtási rendjéről

2021.03.11.

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pont a)–c) alpontjában és 15a. és 15c. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az 5/2021. (I. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett, egyrészről az Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, és másrészről Magyarország között az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2014–2021-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás és

b) a 6/2021. (I. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Norvég Királyság és Magyarország között a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2014–2021-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás

(a továbbiakban együtt: Együttműködési Megállapodások) szerinti EGT Finanszírozási Mechanizmusból, valamint Norvég Finanszírozási Mechanizmusból származó támogatási célú kötelezettségek vállalására, teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásában, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a támogatást igénylőkre és a kedvezményezettekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a finanszírozási mechanizmusok donor országok szervezetei által kezelt programjaiból származó támogatási célú kötelezettségek vállalására, teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásában, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a támogatást igénylőkre és a kedvezményezettekre.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználásának tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

2. § Az e rendeletben foglalt jogokat és kötelezettségeket az Együttműködési Megállapodásokkal, továbbá az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Atr.) összhangban kell gyakorolni és teljesíteni.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. bizonylat: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 166. § (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylat, ideértve az e rendelet szerinti számla- és költségösszesítőt is,

2. donor hozzájárulás: a finanszírozási mechanizmusok keretében a donor országok által nyújtott, a donor országok menedzsment költségeivel csökkentett nettó támogatás,

3. donor ország: az EGT Finanszírozási Mechanizmus tekintetében Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság, valamint a Norvég Finanszírozási Mechanizmus tekintetében a Norvég Királyság,

4. donor országok döntéshozatali szerve: az EGT Finanszírozási Mechanizmus esetében az EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottság, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus esetén a Norvég Királyság Külügyminisztériuma,

5. donor partnerségi program: a Donor Program Partner tanácsadói szerepben történő közreműködésével megvalósuló program,

6. donor partnerségi projekt: donor országbeli partnerrel történő együttműködésben megvalósuló projekt,

7. donor projekt partner: a projekt végrehajtása során elérendő célok megvalósulását elősegítő, a donor országokban bejegyzett jogi személy, költségvetési szerv, nem kormányzati szervezet vagy bármely kormányközi szervezet,

8. EGT Finanszírozási Mechanizmus: Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság által létrehozott támogatási alap (EGT Alap) hivatalos elnevezése,

9. ellenőrzési nyomvonal: a menedzsment és kontrollrendszer felelősségi és információs szintjeinek, kapcsolatainak leírása szövegesen, táblázatba foglalva vagy folyamatábrával szemléltetve,

10. előkészítési támogatási szerződés: a Nemzeti Kapcsolattartó és a Végrehajtó Ügynökség között a technikai segítségnyújtás keretében előkészítési feladatokra létrejött szerződés,

11. éves programjelentés: az egyes programok végrehajtásának előrehaladásáról szóló beszámoló, melyet a Program Operátor készít el és küld meg a Nemzeti Kapcsolattartó, valamint a donor országok döntéshozatali szerve részére,

12. éves ülés: a Nemzeti Kapcsolattartó és a donor országok döntéshozatali szervének éves találkozója, melyen áttekintésre kerül a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával kapcsolatos előrehaladás,

13. finanszírozási mechanizmusok: az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus együttes elnevezése,

14. GRACE rendszer: a finanszírozási mechanizmusok megvalósítása során a donor országok által működtetett informatikai rendszer, amely tartalmazza mindazokat a dokumentumokat és információkat, amelyek a végrehajtás során keletkeztek, és amelyek segítségével figyelemmel kísérhető mind a nemzeti szintű, mind a program- és projektszintű előrehaladás,

15. hazai informatikai rendszer: a Nemzeti Kapcsolattartó iránymutatása alapján a Végrehajtó Ügynökség által működtetett, a pályázatok elektronikus benyújtását és a projektek végrehajtásának nyomon követését támogató számítástechnikai információs rendszer, amely biztosítja a támogatást igénylők és kedvezményezettek programszintű szervekkel való kapcsolattartását, illetve az adatok nyilvántartását,

16. hitelesítési jelentés: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által meghatározott formátumban és ütemezéssel az Igazoló Hatóság részére benyújtandó jelentés,

17. hitelesítési tevékenység: a hitelesítést végző szerv által végzett, folyamatba épített, dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések összessége,

18. indikátor: a projekt céljainak és várt eredményeinek megvalósulását, teljesülését mérő, fizikailag vagy pénzügyileg számszerűsített mutató,

19. kedvezményezett: a programok keretében támogatásban részesülő projektgazda és projekt partner, a program menedzsment forrásból részesülő Program Operátor, és a Végrehajtó Ügynökség, a technikai segítségnyújtás forrásaiból részesülő Nemzeti Kapcsolattartó, Igazoló Hatóság, Audit Hatóság, Szabálytalansági Hatóság, és a Végrehajtó Ügynökség, a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjából részesülő projektgazda, projekt partner, Program Operátor és Nemzeti Kapcsolattartó,

20. Kétoldalú Kapcsolatok Alapja: Magyarország és a donor országok közötti kétoldalú kapcsolatok előmozdítását szolgáló, nemzeti szinten elkülönített pénzügyi alap, melynek kezeléséért a Nemzeti Kapcsolattartó felel,

21. kifizetést igazoló bizonylat: bankszámlakivonat, banki igazolás, terhelési értesítő, készpénzkiadási pénztárbizonylat; egyszeres könyvvitelre kötelezettek esetében bankszámlakivonat, pénztárjelentés, főkönyvi napló; közszféra kedvezményezettekre vonatkozóan, nettó finanszírozási mód esetében a Magyar Államkincstár igazolása a kötelezettség rendezéséről; állami, illetve önkormányzati adóhatósággal szemben adó-, vagy járuléknemek közötti, adófolyószámlával igazolt, az adóhatóság által jóváhagyott átvezetés; elszámolt értékcsökkenési leírást igazoló immateriális javak, tárgyi eszközök kartonja,

22. Kétoldalú Kapcsolatok Alapjára vonatkozó megállapodásról szóló szerződés: a donor országok döntéshozatali szerve és a Nemzeti Kapcsolattartó között létrejött szerződés, amely a Kétoldalú Kapcsolatok Bizottságának összetételét, szerepét és működését rögzíti,

23. menedzsment és kontrollrendszer: a Nemzeti Kapcsolattartó, az Igazoló Hatóság, az Audit Hatóság, a Program Operátor és a Végrehajtó Ügynökség által kialakított és működtetett – a finanszírozási mechanizmusok gazdaságos, hatékony és eredményes megvalósulását biztosító – folyamatrendszer,

24. monitoring: a projektek és programok végrehajtásának nyomon követése, amely a támogató és a kedvezményezett közötti megállapodásban foglalt eljárások követését, az előrehaladás ellenőrzését és a lehetséges problémák időben történő azonosítását szolgálja,

25. nem kormányzati szervezet: önálló jogi személyiséggel bíró, nonprofit, önkéntes, nem kereskedelmi célú, a helyi önkormányzatoktól, a nemzetiségi önkormányzatoktól, a központi kormányzattól, az állam- és közigazgatás szerveitől, politikai pártoktól és kereskedelmi szervezetektől független szervezet, ide nem értve a vallási szervezeteket és a politikai pártokat,

26. nemzeti szintű szerv: a Nemzeti Kapcsolattartó, a Szabálytalansági Hatóság, az Igazoló Hatóság és az Audit Hatóság,

27. nevesített projekt: a program megállapodásban nevesített, a donor országok döntéshozatali szerve által jóváhagyott, támogatásban részesülő projekt,

28. Norvég Finanszírozási Mechanizmus: a Norvég Királyság által létrehozott támogatási alap (Norvég Alap) hivatalos elnevezése,

29. program: meghatározott fejlesztési területen megvalósuló stratégia, mely a finanszírozási mechanizmusok támogatásával megvalósuló projekteken keresztül járul hozzá az Együttműködési Megállapodásokban megállapított célok és eredmények eléréséhez,

30. programkoncepció: a programot a donor országok által megadott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kifejtő, a Program Operátorok által kidolgozott és a donor országok döntéshozatali szervének jóváhagyásához kötött dokumentum,

31. program fenntartási időszak: az adott program tekintetében az első projektzáró jelentés Program Operátor általi elfogadásának napjától az utolsó projekt fenntartási időszakának lejártát követő 90. napig tartó időszak,

32. program megállapodás: a donor országok döntéshozatali szerve és a Nemzeti Kapcsolattartó közötti megállapodás, amely felhatalmazást ad a donor országok döntéshozatali szerve által jóváhagyott program megvalósítására,

33. program menedzsment forrás: a programok végrehajtásával összefüggésben felmerülő költségek finanszírozására szolgáló pénzügyi keret az egyes programok költségvetésén belül,

34. programszintű szerv: a Program Operátorok és a Végrehajtó Ügynökség,

35. program előkészítési megállapodás: az Együttműködési Megállapodásokban meghatározott programok előkészítése tekintetében a Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátor és a Végrehajtó Ügynökség jogait és kötelezettségeit rögzítő háromoldalú, meghatározott időtartamra szóló megállapodás,

36. program végrehajtási megállapodás: egyes, a donor országok döntéshozatali szerve által jóváhagyott programok előkészítése, végrehajtása és fenntartása tekintetében a Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátor és a Végrehajtó Ügynökség jogait és kötelezettségeit rögzítő háromoldalú megállapodás,

37. projekt: a finanszírozási mechanizmusok keretében támogatásban részesülő, meghatározott célra rendelt feladatok egy egységet képező sorozata,

38. projekt fenntartási időszak: a projektzáró jelentés Program Operátor általi elfogadásának napjától kezdődő, a támogatási szerződésben nevesített időtartamig tartó időszak,

39. projektgazda: a projekt kezdeményezéséért, előkészítéséért, végrehajtásáért és fenntartásáért felelős kedvezményezett,

40. projekt partner: a projekt végrehajtása során elérendő célok megvalósulását elősegítő, Magyarországon, valamely kedvezményezett országban vagy Magyarországgal határos más országban bejegyzett jogi személy, költségvetési szerv, nem kormányzati szervezet vagy bármely nemzetközi szervezet, természetes személy, beleértve a donor projekt partnert is,

41. stratégiai jelentés: a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásának előrehaladásáról szóló beszámoló, melyet a Nemzeti Kapcsolattartó készít el és vitat meg az éves ülésen a donor országok döntéshozatali szervével,

42. szabálytalanság: a Szabályzatok és mellékleteinek előírásai, az Együttműködési Megállapodások, a program megállapodások, a Finanszírozási Mechanizmus Iroda által elfogadott iránymutatások, bármely európai uniós jogi rendelkezés, a nemzeti jogszabályok, illetve a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek megsértését jelenti, ha a finanszírozási mechanizmusok kedvezményezett országbeli végrehajtásának bármely szakaszában hatással van, vagy káros hatást gyakorol különösen a finanszírozási mechanizmusok által finanszírozott bármely program, projekt vagy egyéb tevékenység végrehajtására, illetve költségvetésére,

43. szabálytalanság felelős: a Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátor vagy a Végrehajtó Ügynökség alkalmazásában álló, a szabálytalansági eljárással kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt személy,

44. szabálytalansági jelentés: a felmerült szabálytalansági gyanúk és feltárt szabálytalanságok vonatkozásában a Szabálytalansági Hatóság által a donor országok döntéshozatali szerve részére megküldött rendszeres vagy eseti jelentés,

45. Szabályzatok: az EGT Megállapodás 38c jegyzőkönyv 10.5. cikke értelmében a donor országok döntéshozatali szerve által kibocsátott, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2014–2021-es időszakának végrehajtására vonatkozó szabályzat, valamint a Norvég Királyság és az Európai Unió között létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2014–2021-es időszakáról szóló megállapodás 10.5. cikke értelmében a Norvég Királyság által kibocsátott, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2014–2021-es időszakának végrehajtására vonatkozó szabályzat,

46. szállítói finanszírozás: a támogatás folyósítása a kedvezményezett által benyújtott kifizetés-igénylés alapján közvetlenül a szállító, a donor projekt partner, Donor Program Partner, vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára történő utalással,

47. támogatási szerződés: a támogató és a kedvezményezett között létrejött szerződés vagy a támogatási jogviszonyt létrehozó egyéb dokumentum,

48. támogatást igénylő: a támogatás-igénylést benyújtó, a projekt megvalósítására önállóan vagy projekt partner bevonásával kötelezettséget vállaló szervezet,

49. támogató: az egyes programok keretében a projektek részére megítélt támogatás tekintetében a Program Operátor, a program menedzsment forrás és a technikai segítségnyújtás tekintetében a Nemzeti Kapcsolattartó, a Kétoldalú Kapcsolatok Alapja tekintetében a Nemzeti Kapcsolattartó,

50. technikai segítségnyújtás: a finanszírozási mechanizmusok menedzsment és kontrollrendszerének kiépítésére és működtetésére szolgáló támogatási forrás,

51. technikai segítségnyújtás megállapodásáról szóló szerződés: a donor országok döntéshozatali szerve és a kedvezményezett ország közötti, a technikai segítségnyújtás forrás felhasználásáról szóló megállapodás,

52. utófinanszírozás: a kifizetett számlák vagy egyéb, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára történő utalással.

4. § E rendelet állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában

1. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka,

2. állami támogatás: az Atr. 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

3. áttelepítés: ha

a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (a továbbiakban: eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (a továbbiakban: támogatott létesítmény),

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg,

4. belső energiapiaci szabályozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131. pontja szerinti szabályok,

5. belvízi hajó: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 164. pontja szerinti jármű,

6. belvízi kikötő: olyan vízi és szárazföldi részből álló terület, amely infrastruktúrája és berendezései révén lehetővé teszi belvízi hajók fogadását, azok ki- és berakodását, az áruk tárolását, fogadását és feladását, illetve az utasok, a legénység és egyéb személyek fel- és leszállását, beleértve minden egyéb olyan infrastruktúrát is, amelyre a kikötőben a közlekedési vállalkozóknak szükségük van,

7. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség,

8. bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 111. pontja szerinti üzemanyag,

9. dedikált infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely előzetesen meghatározhatóan az érintett vállalkozás igényeihez igazítottan jön létre,

10. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,

11. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,

12. eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti innováció,

13. elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,

14. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,

15. energetikai célú infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény,

16. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség,

17. energiahatékony távfűtés és távhűtés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 124. pontja szerinti távfűtés és távhűtés,

18. élelmiszeralapú bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 113. pontja szerinti üzemanyag,

19. értékelési terv: az Atr. 2. § 6b. pontja szerinti dokumentum,

20. értékelésiterv-köteles támogatási kategóriák: az 50–56. és a 60–68. alcím szerinti támogatási kategóriák,

21. ésszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség,

22. fenntartható bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 112. pontja szerinti üzemanyag,

23. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,

24. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,

25. helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez, és ipari bázisok fejlesztéséhez,

26. hozzáférési infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 159. pontja szerinti infrastruktúra,

27. hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, különösen a kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható,

28. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,

29. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna,

30. innovációs klaszter: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 92. pontja szerinti klaszter,

31. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő tanácsadás, segítségnyújtás és képzés,

32. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás,

33. innovatív vállalkozás: az a vállalkozás, amely

a) független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új vagy az iparági legmodernebb technikához képest jelentős javulást eredményező, ugyanakkor technológiai vagy ipari sikertelenség kockázatát magában hordozó terméket, szolgáltatást vagy folyamatot fejleszt ki, vagy

b) esetén a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében a működési költségek legalább 10%-át kutatás-fejlesztési költségek teszik ki, mely arányt pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetén a tárgyi pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatása igazolhatja,

34. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat,

35. kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108. pontja szerinti energiatermelés,

36. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás,

37. kikötői felépítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 158. pontja szerinti felépítmény,

38. kikötői infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 157. pontja szerinti infrastruktúra,

39. kirendelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 98. pontja szerinti alkalmazás,

40. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés,

41. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás,

42. kotrás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 160. pontja szerinti tevékenység,

43. környezetvédelem: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 101. pontja szerinti tevékenység,

44. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,

45. kutatási és tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet,

46. kvázisajáttőke-befektetés: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi hitelnél magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár és a nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, így ide tartozik különösen a biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke, ideértve a mezzanin tőkét is, tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke,

47. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,

48. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő,

49. megújuló energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia,

50. megújuló energiaforrás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 110. pontja szerinti energiaforrás,

51. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti tanulmány,

52. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló,

53. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,

54. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,

55. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,

56. működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért – a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált – bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és a karbantartással, a bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény értéke nulla,

57. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 107. pontja szerinti energiatermelés,

58. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,

59. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdésében meghatározott vállalkozás,

60. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény,

61. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás,

62. sajáttőke-befektetés: közvetlen vagy pénzügyi közvetítőn keresztül történő közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban a megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében,

63. SANI rendszer: az Atr. 2. § 14. pontja szerinti rendszer,

64. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti munkavállaló,

65. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás,

66. szennyező: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 125. pontja szerinti személy,

67. szervezési innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 96. pontja szerinti innováció,

68. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel,

69. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,

70. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,

71. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,

72. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás,

73. tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás,

74. uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány,

75. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek,

76. újrafeldolgozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 128. pontja szerinti tevékenység,

77. újrahasználat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 126. pontja szerinti használat,

78. újrahasználatra való előkészítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 127. pontja szerinti tevékenység.

5. § E rendelet intézményrendszeri szereplőket érintő rendelkezései alkalmazásában

1. Audit Hatóság: az Együttműködési Megállapodásokban kijelölt, a menedzsment és kontrollrendszerek megfelelőségét ellenőrző független nemzeti szintű szerv,

2. Donor Program Partner: a donor országban lévő állami szerv vagy a donor országok által kijelölt kormányközi szervezet, amely a program előkészítésében, illetve végrehajtásában tanácsadói szerepet tölt be,

3. Döntéselőkészítő Bizottság: a Nemzeti Kapcsolattartó által létrehozott és az általa kijelölt tagokból álló bizottság, amely a Végrehajtó Ügynökség kiválasztásának előkészítésében vesz részt,

4. EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottság: az EFTA államok Állandó Bizottsága által, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2014–2021-es időszakának irányítására létrehozott bizottság,

5. Együttműködési Bizottság: a Program Operátor által létrehozott, a program előkészítését és végrehajtását támogató tanácsadó testület,

6. Értékelő Bizottság: a Program Operátor által létrehozott testület, amely a program keretében támogatandó projektekre tesz javaslatot,

7. Finanszírozási Mechanizmus Iroda: a finanszírozási mechanizmusok operatív végrehajtásában a donor országokat támogató, kapcsolattartóként működő szervezet,

8. hitelesítést végző szerv: a projektgazdák és projekt partnerek felmerült költségei tekintetében a Végrehajtó Ügynökség, az oktatás és ösztöndíjak program keretében támogatott projektgazdák és projekt partnerek felmerült költségei tekintetében a Program Operátor, a programszintű szervek és a nemzeti szintű szervek felmerült költségei tekintetében a Nemzeti Kapcsolattartó, a Nemzeti Kapcsolattartónál a Kétoldalú Kapcsolatok Alapja terhére felmerült költségek tekintetében az Igazoló Hatóság,

9. Igazoló Hatóság: az Együttműködési Megállapodásokban kijelölt, a pénzügyi adatok hitelességét igazoló független nemzeti szintű szerv,

10. Kétoldalú Kapcsolatok Bizottsága: a kedvezményezett ország által létrehozott bizottság, a kétoldalú ügyek megvitatására, a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjának felhasználására, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítésére,

11. Nemzeti Kapcsolattartó: az Együttműködési Megállapodásokban kijelölt, a donor országokkal való kapcsolattartásért és a finanszírozási mechanizmusok szabályszerű végrehajtásáért felelős nemzeti szintű szerv,

12. Nemzetközi Partnerszervezet: a donor országok döntéshozatali szerve által kijelölt nemzetközi szervezet, testület vagy annak ügynöksége, amely részt vesz a finanszírozási mechanizmusok 2014–2021-es időszakának végrehajtásában,

13. Operatív Bizottság: a Nemzeti Kapcsolattartó által létrehozott bizottság, amely rendszeresen vizsgálja a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásának előrehaladását az elvárt eredmények és célok elérésében,

14. Program Operátor: az egyes programok előkészítéséért, végrehajtásáért és fenntartásáért felelős, az Együttműködési Megállapodásokban kijelölt szerv,

15. Szabálytalansági Hatóság: az Együttműködési Megállapodásokban kijelölt, közfeladatot ellátó nemzeti intézmény, amely felelős a kedvezményezett ország nevében a szabálytalansági jelentések előkészítéséért és benyújtásáért,

16. Végrehajtó Ügynökség: a finanszírozási mechanizmusok és egyes programjai végrehajtásában a Nemzeti Kapcsolattartóval, illetve a Program Operátorokkal kötött megállapodások alapján közreműködő szerv.

3. Támogatási jogcímek

6. § Az e rendelet alapján támogatható támogatási jogcímek:

a) üzletfejlesztés, innováció, kis- és középvállalkozások,

b) kutatás,

c) oktatás és ösztöndíjak,

d) egészségügy,

e) roma integráció,

f) helyi fejlesztések,

g) megújuló energia, energiahatékonyság, energiabiztonság,

h) a klímaváltozás hatásainak enyhítése és adaptáció,

i) kultúra.

4. Állami támogatásnak minősülő jogcímek

7. § Ha a 6. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 6. §

1. a) pontja alapján kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,

2. a) pontja alapján induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás,

3. b) pontja alapján kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,

4. a) és b) pontja alapján innovációs klaszterre nyújtott támogatás,

5. a) és b) pontja alapján kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás,

6. a) és b) pontja alapján eljárási és szervezési innováció támogatása,

7. b) pontja alapján a halászati- és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás,

8. b) és e) pontja alapján képzési támogatás,

9. e) pontja alapján a hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás,

10. e) pontja alapján a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személy költségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás,

11. a), g) és h) pontja alapján az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás,

12. a), g) és h) pontja alapján a jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás,

13. a), g) és h) pontja alapján energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,

14. g) pontja alapján nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás,

15. a), g) és h) pontja alapján megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás,

16. g) és h) pontja alapján energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás,

17. a) és g) pontja alapján hulladék-újrafeldolgozáshoz és -újrahasználathoz nyújtott beruházási támogatás,

18. g) és h) pontja alapján energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,

19. a), g) és h) pontja alapján környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás,

20. h) pontja alapján természeti katasztrófa okozta kár helyreállítására nyújtott támogatás,

21. i) pontja alapján a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,

22. a) és f) pontja alapján helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás,

23. a) pontja alapján belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás,

24. a), b) és e)–i) pontja alapján csekély összegű támogatás,

25. e) pontja alapján közszolgáltatásért járó ellentételezés,

26. i) pontja alapján audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatás,

27. a) pontja alapján regionális beruházási támogatás

nyújtható.

II. Fejezet

INTÉZMÉNYRENDSZER

5. Az intézményrendszer működésével kapcsolatos általános szabályok

8. § (1) A Nemzeti Kapcsolattartó, az Igazoló Hatóság, a Szabálytalansági Hatóság és a programszintű szervek olyan menedzsment és kontrollrendszert alakítanak ki és működtetnek, amely biztosítja

a) a szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes tevékenységét,

b) a feladatok és funkciók meghatározását és a Szabályzatoknak megfelelő megosztását,

c) pontos, megalapozott és dokumentált információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok megfelelő időben történő rendelkezésre állását, és

d) a támogató és a kedvezményezett közötti, valamint az egyéb jogviszonyokban és az alkalmazandó jogszabályokban foglaltak betartását.

(2) A Nemzeti Kapcsolattartó, az Igazoló Hatóság, a Szabálytalansági Hatóság és a programszintű szervek gondoskodnak ellenőrzési nyomvonal kialakításáról, valamint az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről.

(3) A programszintű szervek feladata olyan programszintű menedzsment és kontrollrendszer kidolgozása, amely magában foglalja

a) a költséghitelesítési tevékenység folyamatát,

b) az ellenőrzési és monitoring tevékenységet,

c) a szabálytalanságok megelőzését, mérséklését, feltárását, az azokról való jelentéstételt és a szükséges intézkedések meghozatalát és végrehajtását magában foglaló folyamatokat, és

d) az ellenőrzési nyomvonalakat.

9. § (1) A nemzeti szintű szervek és a programszintű szervek a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggő tevékenységeik bevételei és kiadásai tekintetében programonként, illetve a donor hozzájárulás egyéb támogatási forrásaiként elkülönített nyilvántartást vezetnek.

(2) A nemzeti szintű szervek és a programszintű szervek az e rendeletben foglalt feladataik ellátása során a hazai informatikai rendszert, illetve a GRACE rendszert használják.

(3) A hazai informatikai rendszer, illetve a GRACE rendszer segítségével küldött elektronikus értesítést hivatalos értesítésnek kell tekinteni.

10. § (1) A támogatási döntés előkészítésében és meghozatalában, a hitelesítési, az elszámolási, a szabálytalansági és az ellenőrzési folyamatokban nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki az adott pályázati felhívásra projektjavaslatot nyújtott be, a projektjavaslat elkészítésében részt vett, a projekt megvalósítója, valamint az, aki

a) ezen szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

b) ezen szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának vagy kuratóriumának tagja,

c) ezen szervezet tagja vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

d) az értékelésre, a minőség-ellenőrzésre vagy a bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett,

e) az a)–d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója,

f) tekintetében a folyamatban érintett nemzeti szintű szervhez vagy programszintű szervhez érkezett bejelentés alapján vagy hivatalból a nemzeti szintű szerv vagy a programszintű szerv megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható,

g) politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, helyi önkormányzati társulás döntéshozó szervezetének tagja, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője, vagy

h) az elfogultságát bejelenti.

(2) Ha a kiválasztási, szerződéskötési, hitelesítési, elszámolási, szabálytalansági és ellenőrzési folyamat során olyan tény merül fel, amely alapján az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennállhat, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt a folyamatban érintett nemzeti szintű szervnek vagy programszintű szervnek haladéktalanul írásban bejelenti. Ha a nemzeti vagy programszintű szerv a bejelentés alapján megállapítja az összeférhetetlenség fennállását, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon ügy tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült a továbbiakban nem járhat el.

(3) Ha az összeférhetetlenség fennállásáról a nemzeti szintű szerv vagy a programszintű szerv a (2) bekezdés szerinti bármely folyamatot követően szerez tudomást, az eljárás teljes körű ellenőrzését lefolytatja és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi.

(4) A kiválasztási, a szerződéskötési, a hitelesítési, az elszámolási, a szabálytalansági és az ellenőrzési folyamatban részt vevő személy vagy szervezet a feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartozik a pártatlan, megkülönböztetésmentes és szakmai követelményeknek megfelelő feladatellátásáért.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályok alól részben vagy egészben mentesítés adható, ha egy szervezeten belül kerülnek ellátásra a nemzeti szintű szerv, a programszintű szerv és a kedvezményezett egyes feladatai. Ebben az esetben a szervezeten belüli funkcionális és személyi elkülönítés biztosítása módját belső szabályzatban, valamint ennek alapján a menedzsment és kontrollrendszer leírásában, továbbá az ellenőrzési nyomvonalban szükséges rögzíteni.

11. § E rendelet rendelkezéseinek vélelmezett megsértése esetén a finanszírozási mechanizmusok hazai hivatalos honlapján közzétett panasz- és kifogáskezelési szabályzatban meghatározott módon lehet panaszt vagy kifogást benyújtani. A benyújtott kifogásnak az e rendeletben meghatározott eljárások tekintetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nincs halasztó hatálya.

12. § E rendelet szerinti eljárásokban méltányosságnak helye nincs.

6. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter feladatai

13. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

a) figyelemmel kíséri a finanszírozási mechanizmusok végrehajtását, a programok hatásait és azokról tájékoztatja a Kormányt,

b) javaslatot tesz a Nemzeti Kapcsolattartó útján a finanszírozási mechanizmusok irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére,

c) előkészíti a finanszírozási mechanizmusok végrehajtására szolgáló költségvetési források felhasználására vonatkozó szabályozást,

d) gondoskodik a nemzeti szintű és programszintű szervek által lefolytatott közbeszerzések ellenőrzéséről,

e) gondoskodik az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzésének koordinálásáról.

7. Az államháztartásért felelős miniszter feladatai

14. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter feladata a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggésben a támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az audit hatósági és az igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a finanszírozási mechanizmusokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja során különösen a következő feladatokat látja el:

a) gondoskodik a finanszírozási mechanizmusokból származó támogatások belső kontrollrendszerére vonatkozó nemzeti jogszabályok és módszertanok előkészítéséről, kidolgozásáról és folyamatos továbbfejlesztéséről,

b) gondoskodik az ellenőrzéseknek a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint történő lefolytatásának elősegítéséről,

c) közreműködik a támogatásokat érintő ellenőrzések koordinációjában.

8. A Nemzeti Kapcsolattartó feladatai

15. § (1) A Nemzeti Kapcsolattartó felel a finanszírozási mechanizmusok célkitűzéseinek eléréséért, valamint szabályszerű végrehajtásáért. A Nemzeti Kapcsolattartó feladatai különösen a következők:

a) kapcsolattartóként jár el a finanszírozási mechanizmusokkal összefüggésben, képviseli Magyarországot a donor országok felé,

b) biztosítja a programok szabályszerű végrehajtását,

c) gondoskodik a nemzeti szintű menedzsment és kontrollrendszer leírásának elkészítéséről, valamint felügyeli a programszintű menedzsment és kontrollrendszer leírásának elkészítését, és benyújtja azokat a donor országok döntéshozatali szerve részére,

d) ajánlásokat fogalmaz meg és jóváhagyja a programszintű szervek által készített programszintű menedzsment és kontrollrendszer leírását és az ellenőrzési nyomvonalakat,

e) ellenőrzi és értékeli a programok előrehaladását, valamint a program- és projektszintű fenntartási kötelezettségek teljesítését, különös tekintettel az Együttműködési Megállapodásokban és a program megállapodásokban vállalt kötelezettségek teljesülésére,

f) gondoskodik a programszintű szervek szabályszerű működésének ellenőrzéséről,

g) ellenőrzi és véleményezi a programszintű szervek által benyújtott dokumentumokat,

h) évente stratégiai jelentésben számol be a donor országok döntéshozatali szerve részére a finanszírozási mechanizmusok megvalósulásáról,

i) felállítja a Kétoldalú Kapcsolatok Bizottságát és az Operatív Bizottságot, elkészíti ügyrendjüket és irányítja tevékenységüket,

j) eleget tesz a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával kapcsolatos, a Nemzeti Kapcsolattartó által biztosítandó nyilvánossági és tájékoztatási követelményeknek,

k) közreműködik a szabálytalansági jelentések donor országok döntéshozatali szerve részére történő benyújtásában,

l) kezeli a technikai segítségnyújtás keretének forrásait, továbbá a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjának forrásait, valamint összeállítja az ezekre vonatkozó közbenső és záró pénzügyi jelentéseket,

m) megköti a támogatási szerződéseket,

n) megszervezi az éves ülést, és

o) benyújtja a hitelesítést végző szerv által szolgáltatott adatok alapján az Igazoló Hatóság részére a kifizetési ütemterveket.

(2) A Nemzeti Kapcsolattartó gondoskodik a pénzügyi feladatok koordinációjáról, így különösen

a) a programszintű szervek és a nemzeti szintű szervek által felhasznált költségekről szóló beszámolók ellenőrzéséről és a felmerült költségek hitelesítéséről,

b) a jóváhagyott kifizetési dokumentáció alapján a támogatás kedvezményezettek részére történő folyósításáról,

c) hitelesítési jelentés készítéséről és az Igazoló Hatóság részére történő benyújtásáról,

d) a donor hozzájárulás rendezéséről a 89. §-nak megfelelően, az Igazoló Hatósággal együttműködve, és

e) a pénzügyi feladatok tekintetében a nemzeti szintű szervek és a programszintű szervek részére történő adatszolgáltatásról.

9. A Szabálytalansági Hatóság feladatai

16. § A finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggésben a Szabálytalansági Hatóság feladatai különösen a következők:

a) jelenti a donor országok döntéshozatali szerve részére a szabálytalanságokat, valamint a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok által az ilyen szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére, kivizsgálására vagy orvoslására megtett intézkedéseket, és

b) nyilvántartást vezet minden szabálytalanságról, és a donor országok döntéshozatali szerve kérésére 1 hónapon belül információt szolgáltat a szabálytalanságokról.

10. Az Igazoló Hatóság feladatai

17. § A finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggésben az Igazoló Hatóság feladatai különösen a következők:

a) ellenőrzi és benyújtja a donor országok döntéshozatali szerve részére a közbenső pénzügyi jelentéseket és a záró pénzügyi jelentéseket,

b) hitelesítést végez a Nemzeti Kapcsolattartónál a Kétoldalú Kapcsolatok Alapja terhére felmerülő költségek tekintetében,

c) tényfeltáró vizsgálatokat végez a pénzügyi jelentések igazolásának alátámasztása érdekében a hitelesítést végző szerveknél,

d) összeállítja és benyújtja a donor országok döntéshozatali szerve részére a kifizetési előrejelzéseket a hitelesítést végző szervek által közölt kifizetési ütemezések alapján,

e) nyilvántartja az igazolási tevékenységgel összefüggésben az Audit Hatóság által lefolytatott ellenőrzések eredményeit,

f) nyilvántartja elektronikus formában a donor országok döntéshozatali szerve felé jelentett és elszámolt költségeket,

g) megnyitja és kezeli a finanszírozási mechanizmusok keretében folyósított támogatások fogadására szolgáló elkülönített számlákat és fogadja a támogatásokat a donor országoktól,

h) biztosítja, hogy a donor hozzájárulás utólagosan átutalásra kerüljön a központi költségvetés közvetlen bevételei megfelelő számlájára, és

i) visszatéríti a donor országok részére a program zárását követően valamely program vagy projekt részére folyósított támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegeket, amelyek esetén közbenső pénzügyi jelentésben, vagy záró pénzügyi jelentésben nem történt meg a visszakövetelt összeg elszámolása.

11. Az Audit Hatóság feladatai

18. § A finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggésben az Audit Hatóság feladatai különösen a következők:

a) elkészíti a nemzeti szintű, valamint a programszintű menedzsment és kontrollrendszer leírásához kapcsolódó jelentést és véleményt,

b) elkészíti és a donor országok döntéshozatali szerve kérésére benyújtja a programok ellenőrzési stratégiáját a donor országok döntéshozatali szerve részére,

c) ellenőrzéseket folytat le a nemzeti szintű menedzsment és kontrollrendszer hatékony működésének értékelése érdekében,

d) lefolytat programonként legalább egy ellenőrzést a programok végrehajtásának időszaka során a programszintű menedzsment és kontrollrendszerek hatékony működésének értékelése érdekében,

e) elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését a költségelszámolások megfelelőségének ellenőrzése érdekében,

f) elkészíti és benyújtja a donor országok döntéshozatali szerve részére az éves ellenőrzési jelentést és véleményt,

g) elkészíti és benyújtja a donor országok döntéshozatali szerve részére a záró ellenőrzési jelentést és a zárónyilatkozatot, és

h) közreműködik a donor országok szervei által lefolytatott ellenőrzésekről készült jelentésekkel kapcsolatos észrevételek megtételében.

12. A Program Operátor feladatai

19. § A finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggésben a Program Operátor feladatai különösen a következők:

1. felel az adott program előkészítéséért, végrehajtásáért és a projektszintű fenntartási kötelezettségek ellenőrzéséért a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveivel összhangban,

2. biztosítja, hogy a támogatott projektek hozzájáruljanak a finanszírozási mechanizmusok átfogó céljaihoz és a programtól elvárt eredményekhez és célokhoz, valamint biztosítja a Szabályzatoknak, a program megállapodásnak, valamint a nemzeti és európai uniós jognak való megfelelést a program végrehajtása során,

3. elkészíti a Nemzeti Kapcsolattartó ajánlásai alapján, a Végrehajtó Ügynökség közreműködésével a programszintű menedzsment és kontrollrendszer leírását és az ellenőrzési nyomvonalat, valamint megküldi jóváhagyásra azokat a Nemzeti Kapcsolattartó részére,

4. együttműködik az Együttműködési Megállapodásokban meghatározott szervezetekkel,

5. felállítja az Együttműködési Bizottságot donor partnerségi program esetén, vagy a Nemzetközi Partnerszervezettel partnerségben megvalósított program esetén,

6. kidolgozza a pályázati felhívásokat és útmutatókat a Végrehajtó Ügynökség közreműködésével, és biztosítja megjelentetésüket,

7. meghatározza a pályázatok szakmai értékelését végző független szakértőkkel szemben támasztott szakmai követelményeket, és kijelöli a pályázatok szakmai értékelését végző független szakértőket,

8. felállítja az Értékelő Bizottságot,

9. dönt a projektek támogatásáról,

10. megköti a támogatási szerződéseket,

11. értékeli a projektek céloknak megfelelő előrehaladását, ennek érdekében kockázatelemzésen alapuló monitoring tervet készít és monitoring látogatásokat folytat le,

12. közreműködik a programot érintő ellenőrzések lefolytatásában,

13. rögzíti a program végrehajtásával kapcsolatos, a Program Operátori feladatok ellátása során keletkező adatokat elektronikus formában a hazai informatikai rendszerbe,

14. elkészíti és benyújtja az éves programjelentést és záró programjelentést a donor országok döntéshozatali szerve és a nemzeti szintű szervek részére,

15. elkészíti és benyújtja a Nemzeti Kapcsolattartó által szolgáltatott adatok alapján a közbenső és záró pénzügyi jelentéseket az Igazoló Hatóság részére,

16. benyújtja a Végrehajtó Ügynökség által szolgáltatott adatok alapján az Igazoló Hatóság részére a kifizetési ütemterveket,

17. igazolja a Végrehajtó Ügynökség által ellátott feladatok elvégzését,

18. eleget tesz a program végrehajtásával kapcsolatos, a Program Operátor által biztosítandó nyilvánossági követelményeknek,

19. együttműködik a Szabálytalansági Hatósággal jelentéstételi és egyéb kötelezettségek ellátásával a szabálytalanság-kezelési rendszer működtetésében, és

20. adatot szolgáltat a GRACE rendszeren keresztül.

13. A Végrehajtó Ügynökség kiválasztása és feladatai

20. § (1) A Végrehajtó Ügynökség pályázati felhívás alapján kerül kiválasztásra a Nemzeti Kapcsolattartó által kidolgozott eljárásrend szerint.

(2) A pályázat kötelező tartalmi elemei:

a) a pályázati adatlap,

b) a menedzsmentterv,

c) a pénzügyi terv, és

d) a pályázati felhívásban meghatározott egyéb mellékletek.

(3) A pályázatok elbírálása formai, jogosultsági, értékelési, valamint tartalmi kritériumok alapján történik. A Nemzeti Kapcsolattartó a pályázatok beérkezését követően a pályázati felhívásban szereplő formai és jogosultsági kritériumoknak, valamint az értékelési előfeltételeknek való megfelelőséget vizsgálja. A Döntéselőkészítő Bizottság végzi a tartalmi értékelést, amely pontozással történik.

(4) Az értékelt pályázatokat a Döntéselőkészítő Bizottság felterjeszti döntéshozatalra a Nemzeti Kapcsolattartó részére. A Nemzeti Kapcsolattartó vezetője a Döntéselőkészítő Bizottság által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján a pályázat benyújtási határidejének lejártától számított 120 napon belül dönt a nyertes pályázatról vagy a pályázat elutasításáról. A Nemzeti Kapcsolattartó a döntésről a döntés meghozatalától számított 10 napon belül értesíti a pályázókat. A nyertes pályázó látja el a Végrehajtó Ügynökség feladatait.

21. § A finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggésben a Végrehajtó Ügynökség feladatai különösen a következők:

1. közreműködik a Nemzeti Kapcsolattartó ajánlásai alapján a programszintű menedzsment és kontrollrendszer leírásának és az ellenőrzési nyomvonalának elkészítésében, módosításában,

2. közreműködik az adott program, illetve az azzal összefüggésben szükséges pályázati útmutatók, felhívások és egyéb dokumentumok kidolgozásában,

3. megjelenteti a pályázati felhívásokat,

4. fogadja a pályázatokat, valamint a befogadási kritériumok és a formai követelmények szempontjából ellenőrzi azokat,

5. biztosítja a pályázatok szakmai értékelését végző független szakértői kör rendelkezésre állását és bevonásukkal közreműködik a pályázatok értékelésében,

6. közreműködik a támogatási szerződések megkötésében és módosításában,

7. fogadja, ellenőrzi és hitelesíti a projektek költségelszámolását és kifizetés-igényléseit,

8. ellenőrzi a projektek végrehajtása során a kedvezményezettek által lefolytatott – projektszintű – közbeszerzéseket,

9. éves helyszíni ellenőrzési tervet készít a Program Operátorral egyeztetve kockázatelemzés alapján, és annak megfelelően lefolytatja a helyszíni ellenőrzéseket,

10. működteti az egyes projektekkel kapcsolatos, végrehajtást támogató és az adatok nyilvántartását biztosító hazai informatikai rendszert,

11. biztosítja a programok végrehajtásához kapcsolódó nyomtatott és elektronikus formátumú dokumentumok elkülönített rendben történő nyilvántartását és archiválását, és lehetővé teszi az azokba való betekintést a más szervek által lefolytatott ellenőrzések céljából,

12. adatot szolgáltat a GRACE rendszeren keresztül,

13. adatot szolgáltat a Program Operátor részére az éves és záró programjelentésekhez,

14. adatot szolgáltat a Program Operátor részére a közbenső és záró pénzügyi jelentés összeállításához,

15. adatot szolgáltat a Program Operátor részére az Igazoló Hatóság által igényelt kifizetési ütemtervek összeállításához,

16. adatot szolgáltat a Program Operátor részére a projektek szakmai előrehaladási jelentéseinek jóváhagyásához szükséges pénzügyi adatokról,

17. közreműködik a szabálytalanság-kezelési rendszer működtetésében,

18. közreműködik a program kommunikációs tervének kidolgozásában és a program nyilvánosságának biztosításában,

19. közreműködik a Kétoldalú Kapcsolatok Alapja pályáztatásának és a projektek végrehajtásának lebonyolításában,

20. ügyfélszolgálatot működtet,

21. ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a donor ország és a Nemzeti Kapcsolattartó között létrejött, technikai segítségnyújtás megállapodásáról szóló szerződés, valamint a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjára vonatkozó megállapodásról szóló szerződés meghatároz, és

22. egyéb olyan feladat, amelyet a Program Operátor a program előkészítési megállapodásban, valamint a program végrehajtási megállapodásban meghatározottak szerint feladatkörébe utal.

14. A Kétoldalú Kapcsolatok Bizottsága

22. § (1) A Kétoldalú Kapcsolatok Bizottságának feladata különösen:

a) megvitatja a kétoldalú érdekeket, meghatározza a kezdeményezéseket és áttekinti a kétoldalú kapcsolatok megerősítését kitűző cél elérése érdekében elért előrehaladást,

b) elfogadja az éves ülésen megvitatandó, Kétoldalú Kapcsolatok Alapja tekintetében a Nemzeti Kapcsolattartó által készített munkatervet, és

c) meghatározza a Kétoldalú Kapcsolatok Alapja keretében biztosított támogatást és a programokhoz történő allokálását a kétoldalú érdekek figyelembevételével.

(2) A Kétoldalú Kapcsolatok Bizottságának elnöke a Nemzeti Kapcsolattartó vezetője, a bizottság a donor országok és a kedvezményezett ország képviselőiből áll, beleértve az országok külügyminisztériumának képviselőit is.

(3) A Kétoldalú Kapcsolatok Bizottsága évente legalább egy alkalommal ülésezik az éves ülést megelőzően.

15. Az Operatív Bizottság

23. § (1) Az Operatív Bizottság rendszeresen megvizsgálja a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásának előrehaladását az elvárt eredmények és célok elérésében.

(2) Az Operatív Bizottság elnöke a Nemzeti Kapcsolattartó vezetője.

(3) Az Operatív Bizottság állandó tagjai az Operatív Bizottság elnökének felkérése alapján a nemzeti és programszintű szervek képviselői.

(4) Az Operatív Bizottság eseti tagjai az Operatív Bizottság elnökének felkérése alapján további szervezetek képviselői.

(5) Az Operatív Bizottság ügyrendjét az Operatív Bizottság hagyja jóvá.

16. Az Együttműködési Bizottság

24. § (1) Az Együttműködési Bizottságba tagot delegál a Program Operátor, a Donor Program Partnerek, és a Nemzetközi Partnerszervezet, továbbá az Együttműködési Megállapodásokban meghatározott vagy a Program Operátor által felkért további szervezetek.

(2) Az Együttműködési Bizottság munkájában tanácskozási joggal vesznek részt a donor országok, a Nemzeti Kapcsolattartó, a Végrehajtó Ügynökség, valamint a Program Operátor által felkért további szervezetek képviselői.

(3) Az Együttműködési Bizottság ülését a Program Operátor vezeti.

(4) Az Együttműködési Bizottság munkanyelve az angol.

(5) Az Együttműködési Bizottság feladatai különösen:

a) javaslatot tesz a pályázati kiírások tartalmára és értékelési szempontrendszerére,

b) javaslatot tesz a programkoncepció előkészítése során,

c) javaslatot tesz lehetséges donor projekt partnerekre,

d) értékeli a program előrehaladását a kimenetelek, a célkitűzések és várt eredmények tekintetében,

e) vizsgálja a program végrehajtásának eredményeit,

f) megvitatja az éves programjelentéseket, és

g) javaslatot tesz a Program Operátor részére a program módosítására a program eredményeinek fokozása érdekében.

III. Fejezet

PROGRAMTERVEZÉS, VÉGREHAJTÁS ÉS FENNTARTÁS

17. Program előkészítés, végrehajtás és fenntartás

25. § (1) A programkoncepció tartalmának kialakítása céljából a Végrehajtó Ügynökség kiválasztását követő 60 napon belül a Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátor és a Végrehajtó Ügynökség program előkészítési megállapodást köt. A program végrehajtási megállapodásra vonatkozó szabályokat a program előkészítési megállapodásra is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A Program Operátor felelős a programkoncepció szakmai tartalmának a releváns hazai szervezetekkel, valamint a Donor Program Partnerrel és Nemzetközi Partnerszervezettel való egyeztetéséért.

(3) A programkoncepciót a Program Operátor a Nemzeti Kapcsolattartón keresztül nyújtja be a donor országok döntéshozatali szerve részére az Együttműködési Megállapodások hatálybalépését követő 6 hónapon belül.

(4) A programkoncepció értékelését a donor országok döntéshozatali szerve végzi el.

(5) A programkoncepció elutasítása esetén a Program Operátor az elutasítástól számított 2 hónapon belül a programkoncepciót átdolgozza vagy a Nemzeti Kapcsolattartó javaslatot tesz a donor országok döntéshozatali szerve részére az elutasított program forrásainak más program javára vagy egyéb célra történő átcsoportosítására az Együttműködési Megállapodásokkal összhangban.

26. § (1) A program donor országok döntéshozatali szerve általi jóváhagyása esetén a donor országok döntéshozatali szerve és a Nemzeti Kapcsolattartó program megállapodást köt.

(2) A program megállapodás rögzíti a program végrehajtásának feltételeit és a felek felelősségét és kötelezettségeit.

27. § (1) A program megállapodás megkötését követő 60 napon belül a Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátor és a Végrehajtó Ügynökség program végrehajtási megállapodást köt.

(2) A program végrehajtási megállapodás rögzíti a program végrehajtásának feltételeit, a felek felelősségét és kötelezettségeit.

(3) A program végrehajtási megállapodásnak tartalmaznia kell legalább

a) a program megállapodásra, a Szabályzatokra és a vonatkozó jogszabályokra történő hivatkozást,

b) a jelentési és beszámolási kötelezettséget,

c) a programhoz nyújtott donor hozzájárulás és nemzeti társfinanszírozás összegét,

d) a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjából a programra allokált forrás összegét,

e) az elszámolhatósági szabályokat, ideértve a program végrehajtási megállapodás megkötését megelőzően felmerült program menedzsment költségek elszámolhatóságára vonatkozó rendelkezéseket,

f) a költségek elszámolhatóságának első és utolsó napját,

g) a program módosításának szabályait,

h) az adatokhoz való hozzáférés biztosításának szabályait, ideértve a monitoringgal, az ellenőrzésekkel és az értékelésekkel összefüggésben igényelt hozzáférés késedelem nélküli megadás biztosításának szabályait,

i) a nyilvánossági és tájékoztatási kötelezettséget,

j) a Nemzeti Kapcsolattartó jogosultságát a támogatás folyósításának felfüggesztésére és a nyújtott támogatás visszakövetelésére,

k) a megállapodás megszűnésének lehetőségeit, különös tekintettel a program megállapodás megszűnésének esetére, és

l) a partnerekkel való együttműködési kötelezettséget.

28. § (1) Valamely program módosítására sor kerülhet különösen:

a) előre nem látható események bekövetkezése esetén,

b) az éves ülés keretében lefolytatott felülvizsgálat következtetései alapján,

c) független külső szakértő által lefolytatott értékelés megállapításai alapján,

d) a program eredményeinek és hatásainak erősítése érdekében, vagy

e) a kockázatok és a végrehajtási nehézségek kezelése érdekében.

(2) A program módosítására irányuló, indokolt javaslatot a Program Operátor terjeszti elő a Nemzeti Kapcsolattartó részére. A Nemzeti Kapcsolattartó egyetértése esetén a program módosítására irányuló javaslatot továbbítja a donor országok döntéshozatali szerve részére.

(3) A módosítás donor országok döntéshozatali szerve általi jóváhagyásáról a Nemzeti Kapcsolattartó tájékoztatja az Operatív Bizottságot.

29. § A programkoncepciót és esetleges módosításait a donor országok az Európai Unió célkitűzéseivel való összhang vizsgálata érdekében megküldik az Európai Bizottság részére.

18. A pályázati felhívás

30. § (1) Az egyes programok keretében ezen alcím szerinti nyílt pályázati felhívások alapján kell a projekteket kiválasztani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Szabályzatokban foglalt követelményeknek való megfelelés esetén a programkoncepcióban pályázati felhívás nélkül nevesített projektek határozhatók meg.

31. § (1) A Program Operátor a pályázati felhívás kidolgozása során együttműködik a Végrehajtó Ügynökséggel, a Donor Program Partnerrel, és az Együttműködési Megállapodásokban meghatározott egyéb szervezetekkel.

(2) A Program Operátor a jogszabályi követelményeknek megfelelően megküldi a pályázati felhívást előzetes állami támogatási szempontú vizsgálatra az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére.

(3) A Program Operátor a pályázati felhívás tervezetét véleményezésre megküldi a Nemzeti Kapcsolattartó részére. A Nemzeti Kapcsolattartó észrevételeit a Program Operátor figyelembe veszi.

(4) A Program Operátor a véglegesített, közzétételre alkalmas pályázati felhívás angol nyelvű fordítását a tervezett megjelentetés előtt legalább 14 nappal megküldi a donor országok döntéshozatali szerve, valamint a Nemzeti Kapcsolattartó részére.

(5) A pályázati felhívást a Program Operátor és a Végrehajtó Ügynökség a honlapján magyar és angol nyelven közzéteszi, valamint gondoskodik annak a nyilvánosság számára történő megfelelő eléréséről.

(6) A pályázat benyújtásának határideje legalább a pályázati felhívás közzétételét követő 2 hónap.

(7) A pályázati felhívás tartalmazza legalább

1. a pályázat benyújtásának határidejét,

2. a pályázat benyújtásának módját, helyét,

3. a pályázásra jogosultak körét,

4. a befogadási kritériumokat, formai követelményeket és értékelési szempontokat, pontozási táblázatot,

5. a támogatható tevékenységek és elszámolható költségek körét, beleértve az átalányalapú egységárakra vonatkozó megszorítások körét,

6. a kiválasztási és döntéshozatali folyamatot,

7. a pályázat elkészítéséhez összeállított útmutatót és pályázati adatlapot, valamint a csatolandó mellékletek listáját,

8. a pályázati felhívás keretében rendelkezésre álló teljes támogatási összeget, valamint az egyes megpályázható projektek részére megítélhető támogatás legalacsonyabb és legmagasabb összegét,

9. a támogatás folyósításával kapcsolatos rendelkezéseket,

10. az önerő biztosítására vonatkozó követelményeket,

11. a támogatási szerződés tervezetét és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feltételeket,

12. hivatkozást a Szabályzatokra, jogszabályokra, valamint a pályázati felhívás szempontjából releváns egyéb útmutatókra,

13. a további részletes információk és a kapcsolattartók elérhetőségét,

14. a pályázati felhívással kapcsolatos kérdések megküldésére vonatkozó elérhetőségi információt és azok megválaszolására rendelkezésére álló időkeretet,

15. a projektek megvalósításával, így különösen az azok keretében lefolytatandó beszerzésekkel összefüggésben alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat,

16. a biztosíték nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeket, és

17. a támogatási szerződés megkötésekor használandó euró/forint árfolyamot.

(8) A Kétoldalú Kapcsolatok Alapjának pályázati felhívásai vonatkozásában a (3) bekezdés szerinti véleményezést nem kell lefolytatni.

32. § (1) Ha a pályázati felhívás módosítása válik szükségessé, a Program Operátor a Végrehajtó Ügynökség véleményének tudomására jutását követően haladéktalanul megküldi a Nemzeti Kapcsolattartó részére a módosítás tartalmát és indokolását.

(2) Ha a Nemzeti Kapcsolattartó a pályázati felhívás módosítása tekintetében 5 napon belül nem tesz észrevételt, a Program Operátor és a Végrehajtó Ügynökség a honlapján a pályázati felhívás módosításáról közleményt jelentet meg.

(3) A módosítást megelőzően érvényes feltételek alapján benyújtott pályázat nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe a módosított feltételeknek megfelelően benyújtott pályázatokkal szemben. Ha a pályázati felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázatok nem értékelhetőek, úgy hiánypótlást kell elrendelni.

33. § (1) Folyamatos elbírálású pályázati felhívás esetén, ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül vagy annak kimerülése előre jelezhető, a Program Operátor a benyújtási határidő letelte előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a pályázatot lezárhatja és az erről szóló tájékoztatást a Program Operátor és a Végrehajtó Ügynökség a honlapján közzéteszi.

(2) Ha a felfüggesztés dátuma előtt beérkezett támogatási igényekről hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki, a felfüggesztést meg lehet szüntetni és új benyújtási határidőt lehet meghatározni.

19. A támogatásigénylés

34. § (1) Az egyes programok keretében támogatás igénylésére jogosult lehet bármely Magyarországon bejegyzett jogi személy, egyéb polgári jogalanyisággal rendelkező szervezet, költségvetési szerv, nonprofit szervezet, valamint Magyarországon működő kormányközi szervezet.

(2) Magyarország vagy a donor országok állampolgárai az oktatás és ösztöndíjak programban, illetve bármely más program ösztöndíjak nyújtására irányuló komponensében igényelhetnek támogatást. Ha az adott pályázati felhívás ezt kifejezetten lehetővé teszi, az európai uniós tagállamok állampolgárai is igényelhetnek támogatást.

(3) A donor projekt partner vagy egyéb nemzetközi szervezet is támogatást igénylőnek minősül, ha az (1) bekezdés szerinti támogatást igénylővel együtt nyújt be pályázatot.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott, támogatás igénylésére jogosultak körét a pályázati felhívás korlátozhatja.

35. § (1) A nyílt pályázati felhívás esetén támogatás igénylésére pályázat benyújtása útján van lehetőség, mely magában foglalja a pályázati felhívásban meghatározott adatokat tartalmazó elektronikus pályázati adatlapot és mellékleteit.

(2) A pályázati felhívás előírhatja, hogy a pályázati adatlapot vagy annak egyes részeit a támogatást igénylő papír alapon is köteles benyújtani. A kétféle módon benyújtott pályázati adatlapban mutatkozó eltérés esetén a papíralapú és aláírt pályázati adatlap tekintendő hitelesnek azzal, hogy a papíralapú és az elektronikus pályázati adatlap egyezőségéről a támogatást igénylő köteles gondoskodni.

36. § (1) A támogatást igénylő a pályázat benyújtásával egyidejűleg hozzájárulását adja ahhoz, hogy a támogató a támogatás elnyerése esetén a kedvezményezett nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósítási helyét, a támogatás összegét, a támogatási intenzitást, a támogatási döntés időpontját az év és a hónap megjelölésével nyilvánosságra hozza, valamint a támogatást igénylő által rendelkezésre bocsátott adatokat a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével nyilvántartsa és kezelje.

(2) A támogatást igénylő a pályázat benyújtásával vállalja, hogy a támogatás végrehajtásában érintett szervekkel elsődlegesen elektronikusan, a hazai informatikai rendszeren keresztül tart kapcsolatot. A hazai informatikai rendszeren keresztül kapott értesítések és közölt információk – ha a pályázati felhívás vagy a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik – hiteles és hivatalos iratnak, illetve információnak minősülnek, melynek kézhezvételéhez – annak tartalmától függően – jogkövetkezmény fűződik.

37. § (1) A támogatást igénylő a pályázatában projekt partnereket nevezhet meg.

(2) Projekt partner csak olyan szervezet lehet, amely a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet.

(3) A projektgazda támogató döntés esetén partnerségi megállapodást köt az egyes projekt partnerekkel, melyben a felek kötelezettséget vállalnak a projekt pályázatban meghatározott módon történő közös megvalósítására. A partnerségi megállapodás tartalmazza legalább:

a) a projektgazda és a projekt partner szerepét és felelősségét,

b) a projektgazda és a projekt partner közötti pénzügyi megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseket, beleértve az arra vonatkozó szabályokat, hogy a projekt partnerek mely költségei téríthetők vissza a projekt költségvetésből,

c) a közvetett költségek kiszámításának módjára és azok maximális összegére vonatkozó rendelkezéseket,

d) a költségekkel kapcsolatos valutaváltási szabályokat és a költségek elszámolhatóságára vonatkozó rendelkezéseket,

e) a projekt partnerek ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket,

f) a részletes költségvetést, és

g) a viták rendezésének módját.

(4) A kétoldalú kapcsolatok erősítésére irányuló projektek keretén belül megkötött partnerségi megállapodások kivételével, a projektgazda biztosítja, hogy a partnerségi megállapodás nem eredményez a felek között a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó, illetve egyéb alvállalkozói jogviszonyt.

(5) Donor partnerségi projekt esetén a partnerségi megállapodás hivatalos nyelve az angol, ha a partnerségi megállapodás feleinek egyike valamely donor országból való szervezet.

(6) A projekt partnerek valamelyikénél felmerült költségek elszámolhatóságára ugyanazok a korlátozások vonatkoznak, mint a projektgazdánál felmerült költségek elszámolhatóságára.

(7) A projektgazda és a projekt partner közötti jogviszony kialakításának és működtetésének összhangban kell állnia az alkalmazandó nemzeti és európai uniós közbeszerzési joggal, illetve a Szabályzatokkal.

(8) A partnerségi megállapodás tervezetét vagy a szándéknyilatkozatot a támogatási szerződés megkötését megelőzően be kell nyújtani a Program Operátor részére. A Program Operátor ellenőrzi a partnerségi megállapodás Szabályzatokban foglaltaknak való megfelelőségét.

(9) A megkötött partnerségi megállapodást a támogatási szerződés megkötését megelőzően kell a Végrehajtó Ügynökség részére benyújtani, aki ellenőrzi a partnerségi megállapodás megfelelőségét.

38. § A pályázatokat a pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában magyar nyelven kell benyújtani. Ha a pályázati felhívás kizárólag donor partnerségi projektek támogatását teszi lehetővé, a pályázatokat angol nyelven kell benyújtani.

20. A projektkiválasztási folyamat

39. § (1) A Végrehajtó Ügynökség megvizsgálja, hogy a beérkezett pályázat megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott befogadási kritériumoknak.

(2) A Végrehajtó Ügynökség a benyújtási határidőtől – folyamatos elbírálás esetén a pályázat beérkezésétől – számított 10 napon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a pályázat befogadásáról, vagy ha a befogadási kritériumoknak nem felelt meg, a pályázat elutasításáról. Elutasítás esetén a tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(3) Ha a beérkező pályázatok száma jelentősen meghaladja a tervezettet, a Program Operátor egy alkalommal engedélyezheti a Végrehajtó Ügynökség részére a (2) bekezdés szerinti határidő legfeljebb 5 nappal történő meghosszabbítását.

(4) A befogadási kritériumokat nem teljesítő pályázat esetén hiánypótlásnak nincs helye.

40. § (1) A Végrehajtó Ügynökség megvizsgálja, hogy a befogadott pályázat megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek.

(2) Ha a pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, a Végrehajtó Ügynökség a legutolsó, befogadási kritériumok szerint vizsgált pályázat befogadásától számított 10 napon belül, legalább 5 napos határidő tűzésével, az összes hiány vagy hiba megjelölésével felszólítja a támogatást igénylőt a pályázata kijavítására vagy kiegészítésére. A hiánypótlási felhívás teljesítésére egy alkalommal van lehetőség.

(3) Ha a beérkező pályázatok száma meghaladja a Program Operátor által a pályázat meghirdetésekor tervezettet, a Program Operátor egy alkalommal engedélyezheti a Végrehajtó Ügynökség részére a (2) bekezdés szerinti felszólítás megküldésére rendelkezésre álló határidő legfeljebb 10 nappal történő meghosszabbítását.

(4) Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást határidőre nem, hibásan vagy hiányosan nyújtja be, és így a pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, a Végrehajtó Ügynökség a határidő lejártától, vagy a hiánypótlás beérkezésétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a pályázat elutasításáról. Elutasítás esetén a tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(5) Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást határidőre teljesítette és ezáltal a pályázat a formai követelményeknek megfelelt, a Végrehajtó Ügynökség a hiánypótlás beérkezésétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a projektjavaslat formai követelményeknek való megfeleléséről.

41. § (1) A befogadási kritériumoknak és a formai követelményeknek megfelelő pályázatok listáját a Végrehajtó Ügynökség felterjeszti a Program Operátor részére szakmai értékelés céljából az utolsó hiánypótlási határidőt követő 7 napon belül.

(2) Ha a pályázatban szereplő információ nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz, a Program Operátor tisztázó kérdést tehet fel, melynek megválaszolására legalább 3 napos határidőt kell biztosítani.

42. § (1) A Program Operátor az egyes pályázatok szakmai értékelésére két független és pártatlan szakértőt jelöl ki a Végrehajtó Ügynökség által rendelkezésre bocsátott szakértői körből. A szakértői kör létrehozása a Program Operátor közreműködésével történik.

(2) Ha az értékelési szempontrendszer különböző szakterületi kompetenciákat igénylő értékelést tesz szükségessé, az egyes szakmailag elkülönülő részek értékelésére a Program Operátor külön szakértőket jelöl ki az (1) bekezdés alapján. A különböző szakterületek részenkénti értékelését végző szakértők szakértői csoportokat alkotnak. Egy pályázatot két szakértői csoport értékel.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szakértőket a 41. § (1) bekezdése szerinti pályázati lista Program Operátor általi kézhezvételétől számított 5 napon belül kell kijelölni, ezen időpontig a Végrehajtó Ügynökség a szakértői kör rendelkezésre állásáról gondoskodik.

43. § (1) A szakértők, illetve szakértői csoportok külön-külön értékelik és pontozzák a pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontoknak megfelelően.

(2) Ha a pályázatok szakmai értékelése során tisztázó kérdés merül fel, az értékelést végző szakértők azt a Végrehajtó Ügynökségen keresztül tehetik fel a támogatást igénylőnek, melynek megválaszolására a kézhezvételtől számítva legalább 3 napos határidőt kell biztosítani.

(3) A pályázatok szakmai értékelését a szakértők kijelölésétől számított 20 napon belül kell elvégezni.

44. § (1) A Végrehajtó Ügynökség a szakmai értékelések eredményét az adott értékelési folyamat során vizsgálandó utolsó szakmai értékelés beérkezésétől számított 5 napon belül összesíti. A pályázatok rangsorolása céljából a szakértők, illetve szakértői csoportok által adott pontszámok számtani átlagát kell alkalmazni.

(2) Ha adott pályázat vagy a 42. § (2) bekezdése szerinti részenkénti értékelés vonatkozásában a két szakértő, illetve szakértői csoport által adott pontszámok különbsége meghaladja a magasabb pontszám 30%-át, a Végrehajtó Ügynökség haladéktalanul értesíti a Program Operátort. A Program Operátor ezen értesítést követő 3 napon belül egy, a korábbi értékelést végző személyektől eltérő harmadik szakértőt jelöl ki a pályázat értékelésére a Végrehajtó Ügynökség által rendelkezésre bocsátott szakértői körből. A pályázat harmadik szakértő általi értékelését a kijelölésétől számított 5 napon belül kell elvégezni, mely határidőt a Program Operátor indokolt esetben 5 nappal meghosszabbíthatja. Ilyen esetben a három értékelés közül a két egymáshoz legközelebb álló pontszám átlagát kell figyelembe venni a pályázatok rangsorolásához.

45. § Az Értékelő Bizottság – az Értékelő Bizottság összetételét is magában foglaló – ügyrendjét a Program Operátor határozza meg, amelyet megküld a pályázati felhívás lejártának napjáig a Nemzeti Kapcsolattartó részére jóváhagyás céljából. A Nemzeti Kapcsolattartó a benyújtást követő 7 napon belül dönt az ügyrend elfogadásáról.

46. § (1) Az Értékelő Bizottság titkársági feladatait a Végrehajtó Ügynökség látja el.

(2) Az Értékelő Bizottság ülését a Program Operátor a pályázatok szakmai értékelése alapján felállított rangsor kézhezvételét követő 20 napon belüli időpontra hívja össze.

(3) A Végrehajtó Ügynökség legalább 7 nappal az értékelő bizottsági ülés előtt a Program Operátor által a (2) bekezdés szerint szolgáltatott adatok alapján megküldi a tagok részére a pályázatok szakmai értékelése alapján felállított rangsort, a tárgyalandó pályázatokat, az egyéb kapcsolódó dokumentumokat és biztosítja azoknak az ülésen történő rendelkezésre állását.

(4) Az értékelő bizottsági ülést követő 7 napon belül a Program Operátor megküldi a donor országok döntéshozatali szerve részére a jegyzőkönyv összefoglalóját angol nyelven.

47. § (1) Az Értékelő Bizottság áttekinti a pályázatok szakmai értékelés alapján felállított rangsorát.

(2) Az Értékelő Bizottság javaslatot tehet a rangsor módosítására, mely módosítást az értékelő bizottsági üléséről készült jegyzőkönyvben részletesen indokolni szükséges.

(3) Az Értékelő Bizottság a rangsor alapján döntési javaslatot tesz

a) a pályázat támogatására

aa) változatlan feltételekkel,

ab) csökkentett elszámolható összköltséggel, csökkentett támogatási összeggel, illetve feltételekkel, vagy

ac) forráshiány miatt azzal a feltétellel, hogy a pályázat forrás rendelkezésre állása esetén támogatható, vagy

b) a pályázat elutasítására.

48. § (1) A Program Operátor ellenőrzi, hogy az értékelési folyamat összhangban volt-e a Szabályzatokkal és az Értékelő Bizottság javaslata összhangban van-e a program szabályaival és célkitűzéseivel.

(2) Ha az értékelési folyamat és az Értékelő Bizottság javaslatának megfelelőségéről a Program Operátor hitelt érdemlően meggyőződött, a Program Operátor az Értékelő Bizottság javaslata alapján dönt a projektekről. A Program Operátor csökkentett elszámolható összköltséget vagy támogatási összeget tartalmazó, feltételes vagy elutasító döntés esetén a döntését indokolja.

(3) A projekt csökkentett elszámolható összköltséggel vagy csökkentett támogatási összeggel támogatható, ha a projekt tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez vagy aránytalanul magas.

(4) Ha a projekt csak feltételekkel támogatható, a döntésben meg kell határozni a támogatást igénylő által teljesítendő feltételeket.

(5) A Program Operátor vezetője a döntését az értékelő bizottsági ülést követő 15 napon belül meghozza.

(6) A döntést az adott pályázati felhívásban megjelölt benyújtási határidőtől – folyamatos elbírálás esetén a támogatás-igénylés beérkezésétől – számított 120 napon belül kell meghozni. Indokolt esetben, ha a projekt kiválasztási folyamat bármely lépésének időigénye meghaladja az ezen alcímben meghatározott határidőket, a Program Operátor dönthet e határidő egy alkalommal, legfeljebb 20 nappal történő meghosszabbításáról. A határidőbe nem számít bele a hiánypótlási határidő, a tisztázó kérdés megválaszolására adott határidő és a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartama.

(7) A 47. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti feltétel fennállása esetén a Program Operátor dönthet a tartaléklistán soron következő pályázatok támogatásáról vagy e pályázatok csökkentett elszámolható összköltséggel, csökkentett támogatási összeggel, illetve feltételekkel történő támogatásáról.

49. § (1) A Program Operátor a döntéséről 5 napon belül – a Végrehajtó Ügynökség útján – a hazai informatikai rendszeren keresztül írásban értesíti a támogatást igénylőket, egyidejűleg nyilvánosságra hozza a kiválasztási eljárás eredményét.

(2) A pályázat elutasítása esetén az értesítésnek tartalmaznia kell az elutasítás Értékelő Bizottság, illetve Program Operátor által megfogalmazott indokait, továbbá csökkentett elszámolható összköltséggel, csökkentett támogatási összeggel, illetve feltételekkel történő támogatás esetén ennek részleteit is.

(3) Feltételekkel történő támogatás esetén a Végrehajtó Ügynökség tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatási feltételekről, egyidejűleg az azok teljesítésére vonatkozó határidő kitűzésével felszólítja a feltételek teljesítésére. A feltételek teljesítéséről a Végrehajtó Ügynökség véleménye alapján a Program Operátor hoz döntést.

(4) A Program Operátor a döntést követő 14 napon belül megküldi a donor országok döntéshozatali szerve számára a kiválasztott pályázatok listáját, valamint az általa kért dokumentumokat angol nyelven.

50. § (1) A Program Operátor a Végrehajtó Ügynökségen keresztül gondoskodik a kiválasztási eljárással kapcsolatos minden dokumentum megőrzéséről legalább a záró programjelentés donor országok döntéshozatali szerve általi jóváhagyását követő 3 évig.

(2) A kiválasztási folyamatban és a támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a kiválasztási folyamattal kapcsolatos tevékenysége megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy a 10. § szerinti – projektszintű – összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn, a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során tudomására jutott minősített adatot, üzleti titkot megőrzi. A nyilatkozatot a Program Operátor részére kell megküldeni.

51. § (1) Ha a nevesített projekt támogatását lehetővé tevő program megállapodás megkötésre került, a Program Operátor meghatározza a nevesített projekt támogatásának további részletes feltételeit annak érdekében, hogy a nevesített projekt megfelelő kidolgozottsága, a program céljaihoz való hozzájárulása és a jogszabályokkal való összhangja biztosított legyen.

(2) A Végrehajtó Ügynökség a Program Operátor iránymutatása alapján közreműködik az (1) bekezdés szerinti feltételek részletesebb meghatározása folyamatában, melynek eredményeként a nevesített projekt tekintetében a támogatási szerződéskötési folyamat megkezdhető.

21. Támogatási szerződés megkötése

52. § (1) A támogatási döntés alapján a támogató a kedvezményezettel támogatási szerződést köt.

(2) A támogatási szerződés tartalmazza a támogatás nyújtásának feltételeit, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit.

(3) A támogatási szerződés tartalmazza legalább

1. a támogatott tevékenység meghatározását,

2. a műszaki-szakmai tartalom leírását,

3. a teljesítendő indikátorokat és azok célértékeit, teljesítésük határidejét,

4. az Együttműködési Megállapodásokra, a Szabályzatokra, a vonatkozó jogszabályokra és a program megállapodásra történő hivatkozásokat, beleértve a projekt fenntartási időszakában releváns szabályokra történő utalást is,

5. a kedvezményezett jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeit,

6. a projekt részére nyújtott támogatás összegét – tekintettel arra, hogy a támogatás folyósítása és a költségek elszámolása forintban történik – forintban és tájékoztató jelleggel euróban is (az átváltáshoz használt árfolyam a pályázati felhívásban rögzített euró/forint árfolyam),

7. a projektgazda és a projekt partnerek támogatási intenzitásának mértékét külön-külön,

8. a projekt részére folyósítható előleg mértékét és az azzal való elszámolás módját,

9. az elszámolhatósági szabályokat, ideértve a támogatói döntés napjától – a támogatási szerződés megkötését megelőzően – felmerült költségek elszámolhatóságára vonatkozó rendelkezéseket is,

10. a projekt módosításának szabályait,

11. az adatokhoz való hozzáférés biztosításának szabályait,

12. a kedvezményezett ellenőrzéstűrési és az együttműködési kötelezettségét,

13. a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, a visszafizetés biztosítékait vagy a biztosíték-mentesség tényét a biztosíték-mentesség alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés megjelölésével,

14. a nyilvánossági és tájékoztatási kötelezettséget,

15. a támogató jogosultságát a támogatás folyósításának felfüggesztésére, a támogatási szerződés megszüntetésére és a nyújtott támogatás visszakövetelésére,

16. a kedvezményezett támogatási szerződéstől való elállásának jogkövetkezményeit,

17. az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket,

18. a vitarendezés szabályait,

19. a részletes költségvetést,

20. a partnerségi megállapodásra, együttműködési szándéknyilatkozatra történő hivatkozást,

21. a szellemi tulajdonjogok rendezésével kapcsolatos szabályokat,

22. a projekt megvalósításának ütemtervét, és

23. az elérni kívánt támogatási cél kormányzati funkcióját és funkciókódját annak pontos megnevezésével.

(4) A Program Operátor a Nemzeti Kapcsolattartó által kiadott támogatási szerződés sablont alkalmazza. Az esetleges eltéréseket a Nemzeti Kapcsolattartóval egyeztetni szükséges.

(5) A támogatási szerződésben megjelölt biztosítékok kedvezményezettje a Nemzeti Kapcsolattartó.

53. § (1) A támogatási szerződés megkötéséhez vagy – ha a pályázati felhívás lehetővé teszi – legkésőbb az első kifizetés-igényléshez a kedvezményezett köteles benyújtani:

a) a kedvezményezett képviseletében eljáró személy vagy személyek – a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány és az állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével – bank által igazolt, vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, vagy közjegyző által hitelesített aláírásminta eredeti példányát,

b) a kedvezményezett – a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány, és a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével – alapító (létesítő) okiratát vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratát,

c) a saját forrás rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat,

d) a biztosítéknyújtási kötelezettség fennállása esetén a biztosítékkal kapcsolatos dokumentumokat,

e) partnerségi projekt esetén a 37. § (3) bekezdése szerinti partnerségi megállapodást, és

f) a támogatási döntést megelőzően lefolytatott és a projekt keretében elszámolni kívánt tevékenységre irányuló közbeszerzési eljárások dokumentumait.

(2) A támogatási szerződés megkötéséhez az (1) bekezdés szerinti dokumentumok ismételt benyújtása nem szükséges, ha azok korábban – papír alapon vagy elektronikusan hitelesített módon – már benyújtásra kerültek és azok tartalma a befogadásukat követően nem módosult. A kedvezményezett köteles nyilatkozni arról, hogy az (1) bekezdés szerinti dokumentumok tartalma nem változott.

(3) Ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, nem köteles biztosítékot nyújtani

a) a költségvetési szerv,

b) az egyházi jogi személy,

c) a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzatok egyéb társulása, ha a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, továbbá, ha a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon vagy azzá válik,

d) a vízgazdálkodási társulat, ha a támogatást teljes egészében az általa üzemeltetett önkormányzati vagy állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények fejlesztésére használja fel,

e) a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül,

f) bármely kedvezményezett, ha a projektre megítélt támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot,

g) a megvalósítási időszakra az a kedvezményezett, aki a támogatás kifizetését a projekt megvalósítását követően, egy összegben kérelmezi, vagy

h) kérelemre az a kedvezményezett, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes (12 naptári hónapot jelentő) üzleti évvel, és szerepel az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 260. §-a szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4) A Végrehajtó Ügynökség gondoskodik a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok kedvezményezettől történő beszerzéséről. A Végrehajtó Ügynökség a támogatási döntésről szóló értesítéssel egyidejűleg – feltételekkel történő támogatás esetén a feltételek teljesítését követően –, legfeljebb 20 napos határidő tűzésével felhívja a kedvezményezettet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok benyújtására.

54. § (1) A Végrehajtó Ügynökség a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok hiánytalan rendelkezésre állását és a feltételek teljesülését azok kézhezvételét követő 10 napon belül igazolja, és ezzel egyidejűleg az aláírásra előkészített támogatási szerződést és kapcsolódó dokumentumokat megküldi a Program Operátor részére.

(2) A Végrehajtó Ügynökség az (1) bekezdés szerinti dokumentumok Program Operátor általi jóváhagyást tartalmazó értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül megküldi a támogatási szerződést a kedvezményezett részére aláírásra.

(3) A támogatási döntés meghozatalától számított 30 napon belül meg kell kötni a támogatási szerződést. Ha a támogatási döntés értelmében a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettől vagy harmadik féltől függő feltételek teljesítése szükséges, a 30 napos határidőt a feltételek teljesítésére megállapított határidő utolsó napjától kell számítani. A határidőbe a kedvezményezettnek a támogatási szerződéshez kapcsolódóan benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos hiánypótlási és tisztázó kérdésre adott válaszadási határideje nem számít bele. Indokolt esetben a Program Operátor a szerződéskötési határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.

22. Támogatási szerződés módosítása, támogatás átcsoportosítása

55. § (1) Ha a kedvezményezettnek a támogatás szempontjából releváns adataiban vagy a projekt támogathatóságát és végrehajtását befolyásoló körülményeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított 30 napon belül köteles azt írásban, változásbejelentés vagy szerződésmódosítási kérelem keretében bejelenteni a Végrehajtó Ügynökség részére.

(2) A bejelentést követően a Végrehajtó Ügynökség a támogatási szerződésben rögzített határidőn belül és módon intézkedik az általa nyilvántartott adatok megváltoztatásáról.

(3) Ha a kedvezményezett által jelzett változás a támogatás feltételeit oly módon érinti, hogy az a támogatási szerződés módosítását, megszüntetését vagy a támogatási szerződéstől való elállást teszi indokolttá, úgy a Program Operátor gondoskodik az ehhez szükséges intézkedések megtételéről.

56. § A kedvezményezett köteles a támogatási szerződés módosítását kezdeményezni, ha

a) a projekt megvalósítása a hatályos támogatási szerződésben meghatározott ütemtervhez képest előre láthatóan 3 hónapot meghaladóan késik,

b) a hatályos támogatási szerződésben rögzített bármely indikátor értékének várható teljesülése nem éri el a célérték 90%-át,

c) a támogatható tevékenységek vagy a projekt partnerek között – a korábbi változásokat is figyelembe véve – a projekt elszámolható költségei 15%-át meghaladó átcsoportosítás válik szükségessé,

d) változik a projekt bármely, a célkitűzéseket befolyásoló lényeges jellemzője,

e) új projekttevékenység kerül bevezetésre vagy meglévő tevékenységet másik tevékenység vált fel, vagy

f) partnerségben megvalósuló projekt esetén megváltozik a projekt partner személye.

57. § (1) A Program Operátor kezdeményezheti a támogatási szerződés módosítását, ha

a) a helyszíni ellenőrzés, vagy monitoring látogatás során olyan hitelt érdemlő tény, adat vagy információ jut a birtokába, amely indokolja a támogatási szerződés módosítását,

b) valamely belső és külső körülmény fennállása veszélyezteti az indikátorok teljesítését, vagy

c) a projekt előrehaladásának vizsgálata során jelentős lemaradást tapasztal.

(2) A támogatási szerződés abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna.

58. § (1) A módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összegen felüli többlettámogatás biztosítására, kivéve, ha

a) jogszabály eltérően rendelkezik,

b) vis maior esemény következik be, vagy

c) a projekt elszámolható összköltsége az általános forgalmi adó mértékének emelése következtében megemelkedik és a megnövelt áfatartalommal benyújtott kifizetés-igénylések alapján kifizetendő támogatás összegére az eredetileg megítélt támogatás nem nyújt fedezetet.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kedvezményezett legkésőbb az utolsó kifizetés-igénylés benyújtásával egyidejűleg kérelmezheti a támogatási szerződés módosítását, ha nem vagy csak részben jogosult az áfa levonására, ezért projektjét bruttó módon tervezte vagy arányosítással állapítja meg a levonható és a le nem vonható áfa összegét.

(3) A kedvezményezett által biztosított saját forrás aránya a projekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet.

(4) A projekt költségnövekményét – az (1) bekezdés szerinti esetek kivételével – a kedvezményezett finanszírozza.

(5) Ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően.

(6) Projekt partnerek, illetve tevékenységek közötti átcsoportosításra akkor van lehetőség, ha ezzel a projekt összköltsége, támogatástartalma és az érintett projektgazda vagy projekt partner költségvetésben rögzített támogatási intenzitása nem változik meg.

59. § (1) A kedvezményezett átalakulása esetén a jogutód akkor léphet be a támogatási jogviszonyba, ha a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelel és ahhoz a Program Operátor előzetesen hozzájárul.

(2) A projekt megvalósítását vagy fenntartását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelel. A projekt átruházása során a projekt céljai nem módosulhatnak.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak bekövetkezése esetén az átruházáshoz a Program Operátor jóváhagyása szükséges.

60. § (1) Az egyes programok azon pénzügyi forrásai, amelyeket a támogatott projektek nem használtak fel vagy szabálytalanság megállapítása miatt, illetve más okból kifolyólag levonásra kerültek, ugyanazon programon belül további pályázati felhívásokra vagy már jóváhagyott projektek kiegészítő tevékenységeire átcsoportosíthatóak, ha e kiegészítő tevékenységek hozzájárulnak a projekt céljainak eléréséhez.

(2) A már támogatásban részesült projektek javára támogatás átcsoportosítása oly módon lehetséges, hogy a kedvezményezettek részére felhívás kerül közzétételre kiegészítő tevékenységek megvalósítására.

(3) A felhívás tartalmára az Értékelő Bizottság tesz javaslatot. A felhívásról a kedvezményezetteket írásban értesíteni kell, valamint a felhívást a Program Operátor honlapján és a finanszírozási mechanizmusok hazai hivatalos honlapján közzé kell tenni az átcsoportosításról szóló döntést megelőzően 30 nappal.

(4) A felhívásnak átlátható és objektív szempontok alapján egyenlő esélyeket kell biztosítania a kedvezményezettek részére. Egyes kedvezményezettek indokolt esetben előnyben részesíthetőek, ha

a) a projekt hátrányos helyzetű térségben kerül megvalósításra, vagy

b) a kedvezményezett objektív szempontok alapján hátrányosabb helyzetűnek minősül.

(5) Az Értékelő Bizottság a kedvezményezettek kiegészítő tevékenység megvalósítására benyújtott javaslatai alapján javaslatot tesz a már támogatott projektek részére történő forrásátcsoportosításra.

(6) Az Értékelő Bizottság javaslata alapján a Program Operátor vezetője dönt kiegészítő tevékenység megvalósítására vonatkozóan a már támogatott projektek részére történő forrás-átcsoportosításról és ezzel összhangban kezdeményezi az érintett támogatási szerződések módosítását.

23. Támogatási szerződés megszűnése

61. § (1) A Program Operátor jogosult – a Ptk.-ban és a támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett – a támogatási szerződéstől elállni, a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha a következő feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

a) a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg, és a megvalósítás érdekében harmadik féltől megvásárolandó szolgáltatásokat, árukat, építési munkákat legalább azok tervezett összértékének 50%-át elérő mértékben – esetleges közbeszerzési kötelezettségének teljesítése mellett – a kedvezményezett nem rendeli meg vagy az erre irányuló szerződést harmadik féllel nem köti meg,

b) az egyszeri elszámolások kivételével, a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül a támogatás igénybevételét a kedvezményezett érdekkörében felmerült okból nem kezdeményezi, kifizetés-igénylés benyújtásával a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását nem igazolja, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,

c) bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor, a támogatási szerződés megkötésekor vagy azt követően,

d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik vagy a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest oly mértékű késedelmet szenved, hogy az a donor országok döntéshozatali szervével kötött program megállapodásban vállalt célkitűzések teljesítését veszélyezteti,

e) a kedvezményezett megszegi a támogatási szerződésben foglalt vagy jogszabályi kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni,

f) a kedvezményezett az általa adott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,

g) a kedvezményezett részéről vagy a kedvezményezettre tekintettel harmadik személy részéről nyújtott biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke egyébként számottevően csökken és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további biztosíték nyújtásáról a Program Operátor által meghatározott határidőn belül nem intézkedik, vagy

h) a kedvezményezett ellen a bíróság jogerős végzése alapján csőd-, felszámolási-, kényszertörlési-, végelszámolási- vagy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás indult, vagy a kedvezményezettel szemben végrehajtási, adósságrendezési eljárás van folyamatban.

(2) Azon projektek esetében, amelyeknél az (1) bekezdés szerinti valamely körülmény bekövetkezésének lehetősége fennáll, a Program Operátor jogosult a támogatási szerződéstől való elállást megelőzően kockázatelemzés alapján egyedi cselekvési terv kidolgozását kérni a kedvezményezettől és nyomon követni, továbbá a támogató által jogszabály, pályázati felhívás és támogatási szerződés alapján alkalmazható intézkedéseket – a támogatási szerződés módosításának kezdeményezésével egyidejűleg – alkalmazni, így különösen a projektmenedzsment költségeket csökkenteni vagy azok kifizetését feltételekhez kötni.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely körülmény bekövetkezése miatt a Program Operátor a támogatási szerződéstől eláll, akkor a Program Operátor elállásról szóló nyilatkozatot küld postai úton a projektgazda részére. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az elállás indokait, valamint a projektgazdát terhelő visszafizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a 122. § rendelkezéseivel összhangban.

(4) Az elállás időpontja a Program Operátor elállásról szóló nyilatkozatának a kedvezményezetthez történő kézbesítésével válik hatályossá.

(5) Ha a projektgazda a támogatási szerződés megkötését követően beállott bármely körülmény folytán nem képes a támogatási szerződés teljesítésére, elállhat a támogatási szerződéstől. Az elállásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az elállás indokait. Ha a támogatási szerződéstől a projektgazda eláll, a Program Operátor az elállás tényének tudomásul vételéről postai úton értesíti a projektgazdát, melyben tájékoztatást ad az elállás jogi következményeiről, valamint a projektgazdát terhelő esetleges visszafizetési kötelezettségekről.

(6) A támogatási szerződés megszűnik, ha a projektgazda maradéktalanul teljesítette az abban foglalt kötelezettségeket, beleértve ebbe a projekt fenntartási időszak kötelezettségeit is.

24. Monitoring tevékenység

62. § (1) A Program Operátor a támogatott projektek céloknak megfelelő előrehaladását a Végrehajtó Ügynökség bevonásával folyamatosan nyomon követi.

(2) A Program Operátor minden év november 30-ig a Végrehajtó Ügynökséggel egyeztetve kockázatelemzésen alapuló monitoring tervet készít és tájékoztatásul megküldi a Nemzeti Kapcsolattartó részére. A Program Operátor feladata a monitoring terv és a 71. § szerinti helyszíni ellenőrzési terv összehangolása.

(3) A monitoring terv a Program Operátornak a következő évre tervezett monitoring tevékenységét mutatja be, így különösen a tervezett monitoring látogatásokat, illetve a program és a projektek vonatkozásában tervezett egyéb felülvizsgálatokat.

(4) A monitoring terv megvalósításába a Program Operátor a Végrehajtó Ügynökséget a program végrehajtási megállapodás alapján bevonhatja.

(5) A programszintű szervek és a kedvezményezettek tevékenységének nyomon követése érdekében a Nemzeti Kapcsolattartó is végezhet az ezen alcím szerinti monitoring tevékenységet.

63. § (1) A kedvezményezett, a projekt támogatási szerződésben foglaltakkal összhangban történő, szabályszerű és eredményes végrehajtásának nyomon követése érdekében, a támogatási szerződésben meghatározott ütemezésnek megfelelően időközi, illetve záró szakmai előrehaladási jelentéseket köteles benyújtani elektronikus úton.

(2) Az időközi, illetve záró szakmai előrehaladási jelentésnek tartalmaznia kell legalább:

a) a projekt keretében megvalósult tevékenységek szöveges bemutatását,

b) a projekt hátralévő megvalósításának tervezett ütemezését és az ütemezés támogatási szerződéstől való esetleges eltérésének indokolását,

c) a projekt megvalósítása során észlelt kockázatokat és azok kezelésének módját,

d) a projekt pénzügyi előrehaladását bemutató összesített adatokat,

e) beszámolót az indikátorok várható és tényleges teljesüléséről,

f) beszámolót a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről,

g) beszámolót a horizontális szempontok érvényesülése érdekében megtett intézkedésekről, és

h) beszámolót az esetleges korábbi monitoring látogatások, illetve helyszíni ellenőrzések megállapításai alapján előírt intézkedési terv, illetve a támogató által egyéb okból kért, a kedvezményezett által készített cselekvési terv teljesüléséről és a megtett intézkedésekről.

(3) Partnerségi projekt esetén a projektgazda köteles gondoskodni arról, hogy a szakmai előrehaladási jelentés a projekt partnerek által vállalt tevékenységek tekintetében is tartalmazza a (2) bekezdés szerinti információkat.

(4) A szakmai előrehaladási jelentéseket a projektgazda a hazai informatikai rendszeren keresztül nyújtja be, amelynek formai megfelelőségi szempontú ellenőrzését a Végrehajtó Ügynökség, tartalmi ellenőrzését a Program Operátor végzi.

(5) A Program Operátor a szakmai előrehaladási jelentés tartalmi ellenőrzése alapján

a) a jelentést jóváhagyja,

b) a jelentéssel összefüggésben kiegészítő tájékoztatást kér a kedvezményezettől, vagy

c) a jelentést elutasítja és megteszi a (7) bekezdés szerint szükséges intézkedést.

(6) A Program Operátor és a Végrehajtó Ügynökség a (4) és (5) bekezdés szerinti ellenőrzést egymással párhuzamosan végzi.

(7) A Program Operátor (5) bekezdés c) pontja szerinti intézkedése lehet különösen

a) monitoring látogatás lefolytatása,

b) helyszíni ellenőrzés lefolytatásának elrendelése,

c) a 61. § (2) bekezdése szerinti cselekvési terv kidolgozásának elrendelése,

d) szabálytalansági gyanú bejelentése,

e) a támogatás folyósításának felfüggesztése,

f) a támogatási szerződés módosítására vonatkozó javaslattétel, vagy

g) a 61. § (1) bekezdése szerinti esetben a támogatási szerződéstől történő elállás.

(8) A Program Operátor az (5) és (7) bekezdés szerinti intézkedés foganatosítására jogosult akkor is, ha a projektgazda a szakmai előrehaladási jelentés benyújtása tekintetében a támogatási szerződésben meghatározott ütemezéshez képest 30 napot meghaladó késedelembe esik.

(9) A programszintű szervek szakmai beszámolási kötelezettségét a program végrehajtási megállapodásban kell meghatározni. A Nemzeti Kapcsolattartó jogosult az (5), a (7) és (8) bekezdés szerint eljárni.

64. § (1) Monitoring látogatás lefolytatása esetén különösen a következő szempontok ellenőrzése szükséges:

a) a projektnek a célokhoz és a várt eredményekhez mért előrehaladása,

b) a projekt tevékenységek pályázatban és támogatási szerződésben meghatározott ütemezéséhez mért előrehaladása,

c) az indikátorok várható és tényleges teljesülése,

d) a projekt pénzügyi előrehaladása, különös tekintettel a projekt tervezett költségvetésétől való esetleges eltérésekre,

e) a projekt fenntarthatósága,

f) a projekt menedzsmentjének megfelelősége,

g) a projekt partnerek, egyéb együttműködő partnerek és érintettek közreműködésének és bevonásának megfelelősége,

h) a projekt beszerzési tervének megvalósulása,

i) az engedélyek megszerzésének vagy egyéb, a projekt megvalósulásához szükséges jogi követelmények teljesülésének státusza,

j) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek teljesülése,

k) a projekt megvalósítás kockázatai és azok kezelésének módja,

l) a horizontális szempontok érvényesülése érdekében megtett intézkedések, és

m) a kétoldalú kapcsolatok előmozdítása érdekében megtett intézkedések.

(2) A monitoring látogatás megállapításait a Program Operátor vagy a Nemzeti Kapcsolattartó jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyv tartalmazza a Program Operátor vagy a Nemzeti Kapcsolattartó javaslatait, ajánlásait, a kedvezményezett részére előírt esetleges intézkedési tervet a projekt eredményes végrehajtása érdekében. A jegyzőkönyvet a hazai informatikai rendszerben szükséges rögzíteni.

(3) A monitoring látogatás kedvezőtlen megállapításai esetén a Program Operátor vagy a Nemzeti Kapcsolattartó szükség szerint megteszi a 63. § (7) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott intézkedést.

65. § A monitoring tevékenység révén a program céljaihoz és várt eredményeihez mért előrehaladása tekintetében tett megállapításokat a Program Operátor az Együttműködési Bizottság elé terjeszti, illetve bemutatja azokat az éves programjelentésben.

IV. Fejezet

A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS

25. A folyamatba épített ellenőrzés általános szabályai

66. § (1) A hitelesítést végző szervek – a menedzsment és kontrollrendszer részeként – a folyamatba épített ellenőrzés teljes folyamatára eljárásrendet dolgoznak ki és alkalmaznak.

(2) A hitelesítési tevékenység során a hitelesítést végző szervnek gondoskodnia kell a kedvezményezett által benyújtott jelentések, nyilatkozatok és kifizetés-igénylések formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról annak megállapítása céljából, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített vagy a benyújtott támogatási igénylés alapján vállalt kötelezettségeit – a vonatkozó jogszabályokkal és a pályázati felhívással összhangban – teljesítette.

(3) A hitelesítés módját a hitelesítést végző szerv határozza meg az e fejezetben leírtak figyelembevételével.

26. Dokumentumalapú ellenőrzés

67. § (1) A dokumentumalapú ellenőrzés a pénzügyi lebonyolítás során a kedvezményezett által a kifizetés-igényléssel összefüggésben benyújtott, illetve a támogatási szerződésben előírt alátámasztó dokumentumokra terjed ki.

(2) A dokumentumalapú ellenőrzés keretében ellenőrizni kell

a) az elszámolásra benyújtott költségek szokásos piaci árnak való megfelelését,

b) a projekt támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

c) azt, hogy a benyújtott elszámolások alapbizonylatai valós költségeken alapulnak-e, a támogatott projekt kapcsán merültek-e fel és megfelelnek-e a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek,

d) azt, hogy az egyes elszámolni kívánt költségek megfelelnek-e a Szabályzatokban, a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben foglalt elszámolhatósági szabályoknak,

e) azt, hogy szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezett kifizette-e a számlán szereplő, elszámolni kívánt összegre eső önerőt, utófinanszírozás esetében a számla elszámolni kívánt összegét,

f) a teljesítés igazolását és megalapozottságát,

g) a kedvezményezett köztartozás-mentességét és azt, hogy szerepel az Art. 260. §-a szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban,

h) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését,

i) azt, hogy a benyújtott elszámolások alapbizonylataihoz kapcsolódó teljesítés összhangban van-e a közbeszerzésre vonatkozó közösségi és nemzeti előírásokkal, és

j) azt, hogy a benyújtott elszámolások és azok alapbizonylatai összhangban vannak-e a hatályos Sztv.-vel, Art.-vel és az általános forgalmi adóról szóló törvénnyel.

(3) A donor projekt partner által igényelt támogatáshoz kapcsolódóan a 82. § (2) bekezdés c) pontja szerint benyújtott független könyvvizsgálói jelentés vagy a donor országok döntéshozatali szervének jóváhagyása esetén az arra felhatalmazott tisztviselő által kiadott jelentés tekintetében a hitelesítést végző szervek kizárólag formai ellenőrzést végeznek.

68. § A dokumentumalapú ellenőrzés részeként a hitelesítést végző szervnek, valamint a támogatónak a támogatás végrehajtási folyamat minden szakaszában gondoskodnia kell a kedvezményezett által részére benyújtott nyilatkozatok, kérelmek, jelentések és egyéb hivatalos dokumentumok formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról annak megállapítása céljából, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit – a vonatkozó jogszabályokkal, a Szabályzatokkal és útmutatókkal összhangban – teljesítette.

27. Helyszíni ellenőrzések lefolytatása

69. § A folyamatba épített ellenőrzés részeként a hitelesítést végző szervek kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek vonatkozásában helyszíni ellenőrzést végeznek.

70. § (1) A Végrehajtó Ügynökség minden év október 31-ig megküldi a Program Operátor részére a következő évi, kockázatelemzésen alapuló, az egyes programokra vonatkozó ellenőrzési tervét.

(2) A Program Operátor az ellenőrzési terv kézhezvételtől számított 10 napon belül az ellenőrzési tervet jóváhagyja, vagy módosítási javaslatot tesz a Végrehajtó Ügynökség részére.

(3) A Végrehajtó Ügynökség a módosítási javaslat kézhezvételétől számított 5 napon belül megküldi a Program Operátor részére a módosított éves ellenőrzési tervet, melyet a Program Operátor 5 napon belül jóváhagy.

(4) A jóváhagyott éves ellenőrzési tervet a Végrehajtó Ügynökség tájékoztatás céljából megküldi a Nemzeti Kapcsolattartó részére.

71. § (1) A legfeljebb százmillió forint támogatással megvalósuló projektek esetében a Végrehajtó Ügynökség a projektet legalább egyszer – ha kockázatelemzés korábban nem indokolja – a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.

(2) Ha a projekthez nyújtott támogatás meghaladja a százmillió forintot, a Végrehajtó Ügynökség a projektet évente legalább egyszer a helyszínen ellenőrzi.

72. § (1) A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell különösen:

a) a projekt támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b) a kifizetés-igényléshez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példányának rendelkezésre állását, azok egyezőségét a kifizetés-igényléshez benyújtott másolattal,

c) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozatok összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,

d) átalányalapú elszámolás esetében az átalány összegének, mértékének meghatározását alátámasztó dokumentumok körét,

e) a termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,

f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályok betartását,

g) a közbeszerzésekre vonatkozóan a dokumentumok alapján nem ellenőrizhető szabályok betartását, így különösen a benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát, a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályok betartását, és

h) a projektszintű elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.

(2) A helyszíni ellenőrzések keretében a kifizetés-igénylésben szereplő költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenőrizni kell az eredeti bizonylatokat, így különösen a kedvezményezett által benyújtott számla-, vagy költségösszesítőben feltüntetett számlákat, a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket és az azokhoz kapcsolódó teljesítésigazolásokat, valamint a kifizetést igazoló egyéb dokumentumokat.

(3) A kifizetés-igénylésekben szereplő bizonylatok és alátámasztó dokumentumok ellenőrzése történhet mintavételezés alapján, a támogató által előzetesen jóváhagyott mintavételezési módszertan alapján.

73. § (1) A helyszíni ellenőrzést megfelelően dokumentálni kell, jegyzőkönyvben rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzés eredményét, valamint szabálytalansági gyanú és hiba feltárása esetén a javasolt, illetve megtett intézkedéseket.

(2) A Végrehajtó Ügynökség az általa lefolytatott helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet tájékoztatásul megküldi a Program Operátor részére.

(3) Az elvégzett helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet az ellenőrzést végző szerv az Igazoló Hatóság kérésére megküldi az Igazoló Hatóság részére.

74. § Rendkívüli helyszíni ellenőrzést a Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátor és a Végrehajtó Ügynökség kezdeményezhet.

28. Közbeszerzések ellenőrzése

75. § Közbeszerzések ellenőrzéséről szóló eljárásrendet ad ki

a) a közbeszerzések ellenőrzéséért felelős szervezeti egység a 13. § d) pontja alapján, és

b) a Végrehajtó Ügynökség mint hitelesítést végző szerv a 21. § 8. pontja alapján.

V. Fejezet

A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS RENDJE

29. A költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok

76. § (1) A finanszírozási mechanizmusok támogatásait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az Ávr. előírásaival összhangban tervezi meg.

(2) Az előirányzatok tervezésénél figyelembe kell venni

a) a költségvetési tervezés ütemezésével összhangban a programozási időszak kötelezettségvállalási keret-előirányzataira vonatkozó adatait és – az elmúlt év tényleges kifizetéseinek a várható teljesítés és a finanszírozási mechanizmusok lezárulásáig várható kifizetési ütemére vonatkozó – kifizetési előrejelzését,

b) a donor országok döntéshozatali szerve által elfogadott programokat, és

c) a donor hozzájárulás egyéb tételeit, így a technikai segítségnyújtás keretét és a Kétoldalú Kapcsolatok Alapját.

30. A támogatások fogadására és kifizetésére szolgáló pénzforgalmi számlák

77. § (1) A donor országoktól érkező előlegek, időközi kifizetések és a záró egyenleg-kifizetés fogadására az Igazoló Hatóság finanszírozási mechanizmusonként forint pénzforgalmi számlákat nyit a Magyar Államkincstárnál, melyek felett az Igazoló Hatóság rendelkezik.

(2) A pénzforgalmi számlák vezetésével kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

(3) A pénzforgalmi számlák feletti rendelkezési jogosultságot az Igazoló Hatóság által bejelentett két személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.

78. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter gondoskodik a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó központi kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla megnyitásáról a Magyar Államkincstárban, mely felett az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter rendelkezik.

(2) A finanszírozási mechanizmusokhoz kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás és a kapcsolódó donor hozzájárulás előfinanszírozását az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter biztosítja a Magyar Államkincstárban megnyitott központi kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlán keresztül.

(3) Kizárólag az előirányzat-felhasználási keretszámla használható a jóváhagyott kifizetés-igénylés alapján a kedvezményezettet megillető – a donor hozzájárulásból és a nemzeti társfinanszírozásból álló – támogatás összegének a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére történő folyósítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg kifizetésére és a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetés fogadására.

(4) Az előirányzat-felhasználási keretszámláról indított átutaláshoz az átutalási megbízást minden esetben a pénzforgalmi megbízások és üzenetek küldésére és fogadására kijelölt informatikai rendszerben kell kiállítani. A kijelölt informatikai rendszerben kiállított átutalási megbízást a Nemzeti Kapcsolattartó elektronikus formában adja át pénzügyi teljesítésre a Magyar Államkincstárnak. A kijelölt informatikai rendszer működésének hiánya esetén az utalás papír alapon történik.

(5) Az előirányzat-felhasználási keretszámlák vezetésével kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

31. A támogatás folyósítása

79. § (1) A támogatás folyósítására utófinanszírozással vagy szállítói finanszírozással kerül sor.

(2) Szállítói finanszírozásra csak azt követően kerülhet sor, ha a kedvezményezettet terhelő számlán szereplő, elszámolni kívánt összegre eső önerő kifizetése igazolható módon megtörtént.

(3) A kifizetés-igénylés benyújtásának ütemezésével és a benyújtás feltételeivel kapcsolatos előírásokat, valamint az engedményezés bejelentésének szabályait a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés tartalmazza.

(4) Az engedményes részére történő folyósítás feltétele, hogy az engedményezésre vonatkozó szerződés a hitelesítést végző szerv rendelkezésére álljon. Az engedményezésre vonatkozó szerződésnek a hitelesítést végző szerv részére történő benyújtásáért a kedvezményezett felelős. A hitelesítést végző szerv az engedményezésekről naprakész nyilvántartást vezet.

80. § (1) A támogatási előleg a támogatási szerződésben meghatározott mértékben azon projektelemekre vehető igénybe, amelyekre utófinanszírozást választott a kedvezményezett. Egyszeri elszámolás esetén támogatási előleg nem igényelhető.

(2) A szállítói finanszírozású projektelemekre előleg vehető igénybe

a) a Kbt. 135. § (9) bekezdése szerinti esetben, vagy

b) ha a kedvezményezett bruttó támogatásra jogosult államháztartási szerv és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában foglalt valamely feltétel teljesül.

(3) A támogatási előleggel való elszámolás módjáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

81. § (1) A támogatás terhére elszámolható költségeket és a támogatás összegét forintban kell megállapítani. A támogatás összegét indikatív jelleggel euróban is fel kell tüntetni, de az elszámolás alapja minden esetben a forintban kifejezett támogatási összeg.

(2) Ha a költségek nem forintban merülnek fel, a kedvezményezett köteles a pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes, a kedvezményezett számlavezető bankja által alkalmazott, a tranzakcióhoz tartozó elszámoló árfolyamon, annak hiányában a pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által meghatározott árfolyamon azokat forintra átszámítani.

(3) A kedvezményezett köteles az MNB által nem jegyzett pénznemben felmerült költséget a pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett referencia-árfolyamon euróra átváltani, majd azt a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell forintra váltani.

(4) Szállítói finanszírozás csak forintban kiállított számla esetén vehető igénybe.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően szállítói finanszírozás vehető igénybe a donor projekt partner és Donor Program Partner által euróban kiállított számla esetén.

82. § (1) Támogatás – az előleget kivéve – kizárólag a kedvezményezett által benyújtott, a hitelesítést végző szerv által jóváhagyott kifizetés-igénylés alapján folyósítható.

(2) A kifizetés-igényléshez a kedvezményezettnek mellékelnie kell

a) a záradékolt eredeti számlák hitelesített másolatát, továbbá a számlák – szállítói finanszírozás esetén a számlán szereplő, elszámolni kívánt összegre eső önerő – kifizetését igazoló, az elszámolást alátámasztó dokumentumok másolatát,

b) az a) pont szerinti dokumentumokat helyettesítő, a hitelesítést végző szerv által meghatározott formátumú számla- vagy költségösszesítőt, átalányalapú elszámolás esetén az átalány összegének, mértékének meghatározását alátámasztó dokumentumot, vagy

c) donor projekt partner esetén az a) és b) pont szerinti dokumentumokat helyettesítő, a donor projekt partner által megbízott független könyvvizsgáló – vagy, ha a donor országok döntéshozatali szerve jóváhagyja, a donor projekt partner felett költségvetési és pénzügyi ellenőrzési jogkörrel és hatáskörrel rendelkező, független hivatalos személy – által kiállított jelentést.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti jelentésben a könyvvizsgáló – vagy, ha a donor országok döntéshozatali szerve jóváhagyja, a donor projekt partner felett költségvetési és pénzügyi ellenőrzési jogkörrel és hatáskörrel rendelkező, független hivatalos személy – nyilatkozik arról, hogy az elszámolásban szereplő költségek a Szabályzatokkal, a donor projekt partner székhelye szerinti ország jogszabályaival és számviteli gyakorlatával, valamint a pályázati felhívással összhangban vannak. A jelentést – ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik – legkésőbb a záró kifizetés-igényléshez be kell nyújtani.

(4) A kifizetés-igényléshez a kedvezményezettnek a (3) bekezdés szerinti dokumentumok mellett be kell nyújtania legalább

a) a pénzügyi beszámolóban szereplő, elszámolni kívánt költségek szöveges indokolását,

b) engedményezés esetén az engedményezésre vonatkozó szerződést, és

c) biztosítéknyújtási kötelezettség esetén a biztosíték rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat.

(5) A kedvezményezett a kifizetés-igénylésben nyilatkozik arról, hogy a benyújtott kifizetés-igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekttel összefüggésben merültek fel.

(6) Partnerségi projekt esetén a projektgazda köteles gondoskodni arról, hogy a kifizetés igénylés a projekt partnerek által igényelt támogatáshoz kapcsolódó adatokat és dokumentumokat is tartalmazza.

(7) A kifizetés igénylése elektronikusan történik. Ha a támogatási szerződés előírja, a kifizetés-igénylést – részben vagy egészben – papír alapon is szükséges benyújtani. A kétféle módon benyújtott kifizetés-igénylésben mutatkozó eltérés esetén a papíralapú és aláírt kifizetés-igénylés tekintendő hitelesnek azzal, hogy a papíralapú és az elektronikus kifizetés-igénylés egyezőségéről a kedvezményezett köteles gondoskodni.

(8) Ha a pályázati felhívás vagy a támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít, úgy az egyes költségek a támogatási szerződésben meghatározott mértékig – a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett – átalány alapon is elszámolhatóak.

(9) A kedvezményezett a kifizetés-igénylésében szereplő költségek alapját képező eredeti számlát köteles záradékolni a támogatási szerződésben meghatározott módon.

83. § (1) A támogatást a kifizetés-igénylés hiánytalan beérkezésétől számított 30 napon belül folyósítani kell, ha a megvalósítás nyomon követése vagy folyamatba épített ellenőrzése során nem merült fel olyan körülmény, amely miatt a támogatás folyósítását fel kellene függeszteni. Az előre nem tervezett, előre nem látható ok miatt lefolytatott rendkívüli helyszíni ellenőrzés, a szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések, valamint az év végi zárási és az év eleji előirányzat nyitási folyamatok – a Magyar Államkincstár honlapján közlemény formájában közzétett – időtartama e határidőbe nem számítanak bele. A hitelesítést végző szerv kifizetés-igénylést 18 napon belül ellenőrzi.

(2) Ha a kifizetés-igénylés hiányos vagy hibás, a hitelesítést végző szerv a beérkezéstől számított 18 napon belül, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével, az adott igénylésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra és a hiba javítására hívja fel a kedvezményezettet. Ha a hiány pótlására és a hiba javítására a határidőn belül nem kerül sor, a kifizetés-igénylés érintett részét el kell utasítani. A hitelesítést végző szerv a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumokat 7 napon belül ellenőrzi. A záró kifizetés-igénylést kivéve, az adott kifizetés-igénylés esetében további hiánypótlásnak nincs helye, az elutasított költségtételt a kedvezményezett a soron következő kifizetés-igénylésében szerepeltetheti.

(3) A hitelesítést végző szerv a kifizetés-igénylés 67. § szerinti dokumentumalapú ellenőrzését követően – támogatási előleg esetén a kedvezményezett arra való jogosultságának ellenőrzését követően haladéktalanul – kifizetési dokumentációt állít össze, mely a hazai informatikai rendszerben rögzített és ki nem fizetett, támogatásra jogosult számlák vagy egyéb bizonylatok összesítését jelenti. A kifizetési dokumentációt a támogató a kézhezvételt követő 5 napon belül jóváhagyja.

(4) A támogató által megküldött, jóváhagyott kifizetési dokumentáció beérkezését követő 7 napon belül a Nemzeti Kapcsolattartó intézkedik a jóváhagyott támogatási összeg előirányzat-felhasználási keretszámláról a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes számlájára történő folyósításról.

(5) A támogatás folyósítását csak abban az esetben lehet kezdeményezni, ha

a) a megelőző munkafázisok megtörténtek,

b) a kedvezményezett köztartozásmentes, és szerepel az Art. 260. §-a szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban,

c) a kijelölt ügyviteli rendszer működése esetén az adatok a rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek, és

d) a kedvezményezett részére a támogatás folyósítása nincs felfüggesztve.

(6) Haladéktalanul fel kell függeszteni a támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt e rendelet vagy más jogszabály előírja, illetve ha a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz vagy a támogató olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás visszavonását, a támogatási szerződéstől történő elállást teheti szükségessé. A támogatás folyósításának felfüggesztéséről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell.

32. Elszámolás a donor országokkal

84. § (1) Az Igazoló Hatóság a donor országok által meghatározott módon, euróban nyújtja be elszámolását a donor országok döntéshozatali szerve részére.

(2) A donor országok döntéshozatali szerve részére benyújtott közbenső és záró pénzügyi jelentés csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket kifizettek, a kijelölt ügyviteli rendszerben rögzítettek és a hitelesítés keretében jóváhagyásra kerültek.

85. § (1) Az egyes programok tekintetében a Program Operátor, a technikai segítségnyújtás tekintetében a Nemzeti Kapcsolattartó, a Kétoldalú Kapcsolatok Alapja tekintetében a Nemzeti Kapcsolattartó a hitelesítést végző szervek által a nemzeti társfinanszírozás és a donor hozzájárulás felhasználása, valamint a várható jövőbeni kifizetések tekintetében szolgáltatott adatok alapján finanszírozási mechanizmusok szerint, illetve programonként összeállítja a közbenső pénzügyi jelentéseket. A közbenső pénzügyi jelentések a naptári év szerinti hathavi elszámolási időszakokat fednek le.

(2) A Program Operátor és a Nemzeti Kapcsolattartó az (1) bekezdés szerint összeállított közbenső pénzügyi jelentéseket – a január 1. és június 30. közötti elszámolási időszak vonatkozásában augusztus 15-ig, a július 1. és december 31. közötti elszámolási időszak vonatkozásában a tárgyévet követő év február 15-ig – megküldik az Igazoló Hatóság részére, valamint elektronikus úton a hitelesítési jelentést kiállító hitelesítést végző szerv részére.

(3) Az Igazoló Hatóság tárgyév szeptember 15-ig, valamint a tárgyévet követő év március 15-ig megküldi az ellenőrzött és igazolt közbenső pénzügyi jelentést a donor országok döntéshozatali szerve részére.

86. § (1) A Program Operátor a záró pénzügyi jelentést az általa kezelt program tekintetében a hitelesítést végző szervek által szolgáltatott adatok alapján, a záró programjelentés részeként legkésőbb 2025. március 31-ig köteles megküldeni az Igazoló Hatóság részére. A technikai segítségnyújtás és az általa kezelt Kétoldalú Kapcsolatok Alapja forrása tekintetében a záró pénzügyi jelentést tartalmazó záró programjelentést a Nemzeti Kapcsolattartó 2025. október 15-ig köteles megküldeni az Igazoló Hatóság részére.

(2) A záró pénzügyi jelentés tartalmazza a program záró egyenlegét. A záró egyenleg a program keretében felmerült összes elszámolható költség, csökkentve a program részére már korábban folyósított donor hozzájárulás, a más forrásból nyújtott társfinanszírozás, a keletkezett kamatbevétel, a kedvezményezettektől visszavont, fel nem használt, és a donor országok részére vissza nem fizetett támogatás összegével, és módosítva a korábbi elszámolások során jelentkező, összesítetten 50 eurót meg nem haladó kerekítési különbözet összegével.

(3) Az Igazoló Hatóság az ellenőrzött és igazolt záró pénzügyi jelentést tartalmazó záró programjelentést a program keretében támogatott utolsó projekt lezárását követő 5 hónapon belül, de legkésőbb 2025. április 30-ig, technikai segítségnyújtás tekintetében 2025. november 15-ig köteles megküldeni a donor országok döntéshozatali szerve részére. Ha a program záró egyenlege alapján a donor országok részére visszafizetési kötelezettség áll fenn, akkor azt az Igazoló Hatóság a záró pénzügyi jelentés elfogadását követően visszafizeti a Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére.

87. § Az Igazoló Hatóság a Program Operátor, illetve a Nemzeti Kapcsolattartó által benyújtott kifizetési ütemezések figyelembevételével a tárgyévre és az azt követő évre vonatkozó kifizetési előrejelzéseket programonként február 20-ig, április 20-ig, szeptember 20-ig és november 20-ig megküldi a donor országok döntéshozatali szerve részére.

88. § A donor országokkal történő elszámolás ezen alcím szerinti feladatait a GRACE rendszer alkalmazásával kell ellátni. Ha a GRACE rendszer nem áll rendelkezésre, úgy a feladatokat a donor országok által meghatározott elektronikus formanyomtatványok segítségével kell teljesíteni.

33. Donor hozzájárulás rendezése

89. § (1) A kifizetett támogatásnak a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére történő folyósítását követően az Igazoló Hatóság utólagosan elszámolja a donor hozzájárulás összegét, és ha a finanszírozási mechanizmusok rendelkezésre álló forrásai lehetővé teszik, ezen elszámolás jóváhagyását követő 15 napon belül átutalja az esedékes donor hozzájárulást a vonatkozó finanszírozási mechanizmus pénzforgalmi számlájáról a központi költségvetésről szóló törvény szerinti a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezethez kapcsolódó Uniós programok bevételei számlára.

(2) Az Igazoló Hatóság nem rendezheti azon támogatási összeg donor hozzájárulás részét, amely olyan költséget tartalmaz, amelyre vonatkozóan szabálytalansági eljárás van folyamatban, vagy amelyre vonatkozóan szabálytalanságot állapítottak meg.

34. A költségigazolási tevékenységek rendje – az igazolás

90. § (1) Az Igazoló Hatóság a folyósított támogatások, valamint a programszintű szerveknél, illetve nemzeti szintű szerveknél felmerült, hitelesített költségek alapján igazolja a közbenső pénzügyi jelentéseket és jóváhagyás céljából megküldi a donor országok döntéshozatali szerve részére.

(2) Az Igazoló Hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy

a) az elszámolható költségekről szóló összesítő megfelel az alátámasztó dokumentumoknak,

b) az alátámasztó dokumentumok vizsgálata megtörtént, azok valósak, helyesek és pontosak,

c) az elszámolható költségekről szóló összesítő az általánosan elfogadott számviteli elveknek és módszereknek megfelelő nyilvántartáson alapul,

d) az elszámolható költségekről szóló összesítőben feltüntetett költségek megfelelnek a Szabályzatok elszámolhatósági követelményeinek,

e) az elszámolható költségekről szóló összesítőben feltüntetett költségek a program megállapodással összhangban a programvégrehajtás során merültek fel,

f) az ellenőrzési nyomvonal létezik, és

g) a nemzeti társfinanszírozás kifizetése megtörtént.

(3) Az Igazoló Hatóság a pénzügyi jelentés igazolásának alátámasztásához kapcsolódó kiegészítő információt kérhet, amelyet a hitelesítést végző szerv, illetve a támogató köteles haladéktalanul az Igazoló Hatóság rendelkezésére bocsátani.

(4) Az Igazoló Hatóság a pénzügyi jelentés igazolásának alátámasztása érdekében tényfeltáró vizsgálatot végezhet a hitelesítést végző szervnél, illetve a támogatónál, melynek kezdeményezéséről az érintett szervezetet előzetesen tájékoztatja.

(5) A hitelesítést végző szerv, illetve a támogató köteles hozzáférést biztosítani az Igazoló Hatóság által írásban felhatalmazott személyek részére az elektronikus és papír alapon rendelkezésre álló, az igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz.

91. § A Nemzeti Kapcsolattartó a költségigazolási tevékenység támogatása érdekében tájékoztatásul továbbítja az Igazoló Hatóság részére

a) a menedzsment és kontrollrendszerek leírását, és

b) az ellenőrzési nyomvonalakat.

35. A költségigazolási tevékenységek rendje – a hitelesítési jelentés

92. § (1) A Nemzeti Kapcsolattartó az Igazoló Hatóság által meghatározott formátumú hitelesítési jelentést állít ki. A Nemzeti Kapcsolattartó a hitelesítési jelentést a közbenső pénzügyi beszámolók benyújtását követő 15 napon belül küldi meg az Igazoló Hatóság részére.

(2) A hitelesítési jelentés megküldésének elmulasztása, hiányos tartalommal történő megküldése vagy a menedzsment és kontrollrendszerre vonatkozó kiegészítő információ igénye esetén az Igazoló Hatóság a közbenső, illetve záró pénzügyi jelentés igazolását felfüggesztheti.

(3) A Nemzeti Kapcsolattartó jogosult ellenőrzést végezni a Program Operátornál és a Végrehajtó Ügynökségnél. Ezen ellenőrzések eredményéről a Nemzeti Kapcsolattartó rendszeresen tájékoztatja az Igazoló Hatóságot.

VI. Fejezet

A VÉGREHAJTÁS NYOMON KÖVETÉSE

36. A programszintű előrehaladás nyomon követése

93. § (1) A Program Operátor éves programjelentést készít, mely tartalmazza

a) a program végrehajtásának előrehaladását, tekintettel a program megállapodásban meghatározottakra, az előző évi programjelentésben foglalt tervekre, valamint a várható eredmények megvalósulására,

b) a program hozzájárulását az átfogó, illetve a program terület tekintetében kitűzött, az Együttműködési Megállapodásokban meghatározott célokhoz,

c) a program végrehajtása során észlelt kockázatokat és kihívásokat, a kockázatkezelést szolgáló intézkedésekben és a pénzügyi tervekben bekövetkezett bármely változást, és

d) a feltárt szabálytalanságok és a megtett intézkedések összegzését.

(2) Az éves programjelentést naptári évre vonatkozóan kell elkészíteni, angol nyelven. A programjelentés elkészítéséhez a Végrehajtó Ügynökség a Program Operátor által kért adatokat rendelkezésre bocsátja.

(3) A Program Operátor az éves programjelentést a Nemzeti Kapcsolattartó részére minden év január 31-ig megküldi. A Nemzeti Kapcsolattartó az éves programjelentéssel összefüggésben február 10-ig írásban észrevételt tehet. A Nemzeti Kapcsolattartó a programjelentésben foglaltakat a stratégiai jelentés elkészítéséhez felhasználhatja.

(4) A Program Operátor az éves programjelentést február 15-ig megküldi a donor országok döntéshozatali szerve részére.

(5) Ha egy program donor országok döntéshozatali szerve általi jóváhagyása az adott év első félévében történik meg, az első éves programjelentést a jóváhagyást követő évben kell benyújtani. Ha egy program donor országok döntéshozatali szerve általi jóváhagyása a második félévben történik meg, úgy az első éves programjelentést a jóváhagyást követő második évben kell benyújtani.

94. § (1) A Program Operátor záró programjelentést készít, melyben

a) átfogó értékelést ad a program végrehajtásáról, beleértve a programban meghatározott tervekkel való összevetést és a levont tanulságokat,

b) átfogó értékelést ad a program hozzájárulásáról az átfogó, illetve a program terület tekintetében kitűzött, az Együttműködési Megállapodásokban meghatározott célokhoz,

c) összegzést ad a feltárt szabálytalanságokról és a megtett intézkedésekről,

d) információt szolgáltat a pénzügyi tervek teljesüléséről, illetve azok módosításának szükségességéről, és

e) pénzügyi adatot szolgáltat, beleértve a záró egyenleg kiszámítását.

(2) A záró programjelentést a donor országok döntéshozatali szerve részére az Igazoló Hatóság továbbítja a 86. § szerint.

95. § A technikai segítségnyújtás és a Kétoldalú Kapcsolatok Alapja tekintetében az éves programjelentés elkészítéséért és a donor országok döntéshozatali szerve részére történő benyújtásáért, valamint a záró programjelentés elkészítéséért és az Igazoló Hatóság részére 2025. október 15-ig történő benyújtásáért a Nemzeti Kapcsolattartó felelős. A záró programjelentés donor országok döntéshozatali szerve részére történő továbbításáért az Igazoló Hatóság felelős.

37. A nemzeti szintű előrehaladás nyomon követése

96. § (1) A Nemzeti Kapcsolattartó a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásáról évente stratégiai jelentést készít, mely tartalmazza a következőket:

a) a finanszírozási mechanizmusok támogatásainak a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez való hozzájárulásának értékelését,

b) a finanszírozási mechanizmusok támogatásainak a donor országok és Magyarország közti kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez való hozzájárulásának értékelését,

c) a nemzeti szintű menedzsment és kontrollrendszer hatékonyságának és eredményességének értékelését,

d) az Együttműködési Megállapodásokban meghatározott programok előkészítésének és végrehajtásának előrehaladásával kapcsolatos tájékoztatást, ideértve a pénzügyi adatokat is,

e) az elvégzett ellenőrzések, felülvizsgálatok és értékelések eredményeit, valamint a következő jelentéstételi időszakban tervezett ellenőrzések, felülvizsgálatok és értékelések bemutatását,

f) az elvégzett monitoring tevékenység eredményeit és a következő jelentéstételi időszakra vonatkozó monitoring tervet,

g) a programok tényleges eredményeit és az egyes programok célkitűzései tekintetében elért előrehaladás értékelését,

h) a kommunikációs stratégia végrehajtásának értékelését,

i) a feltárt szabálytalanságokról és a megtett intézkedésekről szóló összegzést, és

j) a beérkezett kifogások összegzését.

(2) A stratégiai jelentést naptári évre vonatkozóan kell elkészíteni, angol nyelven. A stratégiai jelentés elkészítéséhez a Végrehajtó Ügynökség, a Program Operátor és az Igazoló Hatóság a Nemzeti Kapcsolattartó által kért adatokat rendelkezésre bocsátja.

(3) A Nemzeti Kapcsolattartó a stratégiai jelentést évente, az éves ülést megelőzően legalább 2 hónappal köteles benyújtani a donor országok döntéshozatali szerve részére. A záró stratégiai jelentést az utolsó záró programjelentés benyújtásától számított 6 hónapon belül, de legkésőbb 2025. augusztus 31-ig kell benyújtani.

(4) A Nemzeti Kapcsolattartó a stratégiai jelentést megküldi az Operatív Bizottság tagjai részére. A stratégiai jelentést az Operatív Bizottság tagjai bizottsági ülés keretében vitatják meg. Az Operatív Bizottság stratégiai jelentéssel kapcsolatos véleményét a bizottság képviselője az éves ülésen ismerteti.

(5) A stratégiai jelentés az éves ülés tárgyalásainak alapját képezi, annak jóváhagyásáról a donor országok döntéshozatali szerve az ülés keretében dönt.

97. § (1) A Nemzeti Kapcsolattartó a donor országok döntéshozatali szervének részvételével éves ülést szervez.

(2) Az éves ülés keretében a donor országok döntéshozatali szerve és a Nemzeti Kapcsolattartó felülvizsgálják a megelőző jelentési időszakban elért előrehaladást és meghatározzák a szükséges intézkedéseket.

(3) Az éves ülésre az Audit Hatóság, az Igazoló Hatóság, a Program Operátorok, a Végrehajtó Ügynökség és a budapesti norvég nagykövetség képviselőit meg kell hívni. A Donor Program Partnerek megfigyelőként vehetnek részt az ülésen.

(4) Az éves ülés napirendjének tervezetét a Nemzeti Kapcsolattartó készíti el a stratégiai jelentés tartalmának figyelembevételével. A napirend tervezetét a stratégiai jelentés megküldésével egyidejűleg kell a donor országok döntéshozatali szerve részére megküldeni. Az ülés napirendjét a donor országok döntéshozatali szerve és a Nemzeti Kapcsolattartó legalább 1 héttel az éves ülést megelőzően véglegesíti.

(5) Az éves ülésen hozott döntéseket jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet a Nemzeti Kapcsolattartó készít el. A jegyzőkönyv a napirendet követve tartalmazza az ülésen tett főbb megállapításokat, valamint a meghatározott intézkedéseket és feladatokat.

(6) Az éves ülés keretében jóváhagyott stratégiai jelentést, valamint a donor országok döntéshozatali szerve és a Nemzeti Kapcsolattartó által jóváhagyott tartalmú jegyzőkönyvet az éves ülést követő 30 napon belül közzé kell tenni a Nemzeti Kapcsolattartó honlapján az ellenőrzési tervet tartalmazó melléklet nélkül.

VII. Fejezet

AZ ELLENŐRZÉSEK RENDJE

38. Az ellenőrzések végrehajtásának általános szabályai

98. § (1) A Nemzeti Kapcsolattartó, az Igazoló Hatóság és a programszintű szervek belső ellenőrzését biztosítani kell, melynek tekintetében az Áht. és a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) Az Audit Hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani a lebonyolítás során beérkezett, illetve keletkezett dokumentumokhoz, valamint a finanszírozási mechanizmusok lebonyolítását támogató informatikai rendszerekben tárolt adatokhoz.

(3) Az ellenőrzés során készített jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzött időszakra vonatkozóan az ellenőrzött kiadások összegét évek, finanszírozási mechanizmusok, programok, valamint projektek szerinti bontásban.

(4) Az Audit Hatóság ellenőrzéseit a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban folytatja le.

39. Az ellenőrzések tervezése

99. § (1) Az Audit Hatóság az utolsó program donor országok döntéshozatali szerve általi jóváhagyását követő 9 hónapon belül ellenőrzési stratégiát készít el, amelyet a donor országok döntéshozatali szerve kérésére 1 hónapon belül angol nyelven be kell nyújtani a donor országok döntéshozatali szerve részére. Az ellenőrzési stratégia magában foglalja az alkalmazandó ellenőrzési módszertant, az ellenőrzésre kerülő projektek mintavételének módszerét és az ellenőrzések programozási időszakban történő egyenletes megoszlását biztosító indikatív ellenőrzési tervet.

(2) Az Audit Hatóság a donor országok döntéshozatali szerve részére megküldött ellenőrzési stratégiát tájékoztatásul megküldi az államháztartásért felelős miniszter és a Nemzeti Kapcsolattartó részére.

100. § (1) A Nemzeti Kapcsolattartó, az Igazoló Hatóság és a programszintű szervek belső ellenőrzése az éves ellenőrzési tervét a tárgyévet megelőző év december 31-ig megküldi az Audit Hatóság részére.

(2) Az éves tervezéshez az Audit Hatóság által igényelt további adatokat a Nemzeti Kapcsolattartó, illetve az Igazoló Hatóság az Audit Hatóság rendelkezésére bocsátja.

(3) Az Audit Hatóság az ellenőrzési stratégiában meghatározott rendszerellenőrzések és a mintavételes ellenőrzések végrehajtása érdekében minden év február 28-ig éves ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési tervet, illetve – szükség esetén – annak módosítását tájékoztatásul megküldi az államháztartásért felelős miniszter és a Nemzeti Kapcsolattartó részére.

40. A rendszerellenőrzés

101. § (1) A nemzeti szintű menedzsment és kontrollrendszer működésének értékelése során a nemzeti szintű szervek rendszerellenőrzését kell végrehajtani.

(2) Az Audit Hatóság a nemzeti szintű menedzsment és kontrollrendszer megfelelőségéről egy alkalommal, megfelelőségi ellenőrzés keretében jelentést és véleményt készít, amelyet a Nemzeti Kapcsolattartó a nemzeti szintű menedzsment és kontrollrendszer leírásához mellékelve megküld a donor országok döntéshozatali szerve részére az Együttműködési Megállapodás aláírását követő 6 hónapon belül.

(3) A Nemzeti Kapcsolattartó a (2) bekezdés szerinti jelentés és vélemény kiadásához szükséges ellenőrzések elvégzése érdekében az Audit Hatóság rendelkezésére bocsátja a végleges rendszerleírást és az egyéb szükséges dokumentumokat, információkat. Az Audit Hatóság a végleges rendszerleírás kézhezvételétől számított 1 hónapon belül elvégzi a szükséges ellenőrzéseket és elkészíti a jelentés és a vélemény tervezetét, amelyet megküld a Nemzeti Kapcsolattartónak. Az Audit Hatóság a Nemzeti Kapcsolattartó észrevételeinek figyelembevételével, a jelentés és a vélemény tervezetének kiállítását követő 1 hónapon belül elkészíti a végleges jelentést és véleményt, amelyet megküld a Nemzeti Kapcsolattartónak a donor országok döntéshozatali szerve részére történő továbbítás céljából.

102. § (1) A programszintű menedzsment és kontrollrendszer működésének értékelése során a programszintű szervek rendszerellenőrzését kell végrehajtani.

(2) Az Audit Hatóság a programszintű menedzsment és kontrollrendszer megfelelőségéről egy alkalommal, megfelelőségi ellenőrzés keretében jelentést és véleményt készít, amelyet megküld a Nemzeti Kapcsolattartó és a Program Operátor részére.

(3) A Program Operátor a program donor országok döntéshozatali szerve által történő elfogadását követő 6 hónapon belül benyújtja a Nemzeti Kapcsolattartó részére a menedzsment és kontrollrendszerei, valamint azok működésének részletes leírását.

(4) A Nemzeti Kapcsolattartó az Audit Hatóság rendelkezésére bocsátja a végleges programszintű rendszerleírást és az egyéb szükséges dokumentumokat, információkat. Az Audit Hatóság a végleges rendszerleírás kézhezvételétől számított 3 hónapon belül elvégzi a szükséges ellenőrzéseket és elkészíti a jelentés és a vélemény tervezetét, amelyet megküld a Nemzeti Kapcsolattartónak és a Program Operátornak. Az Audit Hatóság a Nemzeti Kapcsolattartó és a Program Operátor észrevételeinek figyelembevételével, a jelentés és a vélemény tervezetének kiállítását követő 1 hónapon belül elkészíti a végleges jelentést és véleményt, amelyet megküld a Nemzeti Kapcsolattartónak.

103. § Az Audit Hatóság – a kialakított ellenőrzési stratégia alapján – programonként legalább egy ellenőrzést lefolytat a programok végrehajtásának időszaka során a menedzsment és kontrollrendszerek hatékony működésének értékelése érdekében.

41. A mintavételes ellenőrzés

104. § (1) Az Audit Hatóság – a kialakított ellenőrzési stratégiában meghatározott mintavételi módszertan alapján – elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését.

(2) Ha az Audit Hatóság ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot észlel, a 109. § szerint szükséges eljárni.

42. Beszámolás és zárónyilatkozat

105. § (1) Az Audit Hatóság minden év február 15-ig benyújtja a menedzsment és kontrollrendszerek működéséről szóló éves ellenőrzési jelentést és véleményt a donor országok döntéshozatali szerve részére, valamint tájékoztatásul megküldi az államháztartásért felelős miniszter, a Nemzeti Kapcsolattartó és az Igazoló Hatóság részére.

(2) Az éves jelentésnek tartalmaznia kell az előző év július 1-je és a tárgyév június 30-a között elvégzett ellenőrzések összesített eredményét.

(3) A 2025. január 1-je után elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó információkat a záró ellenőrzési jelentésben kell feltüntetni.

(4) Az Audit Hatóság elvégzi a zárónyilatkozat kibocsátásához szükséges ellenőrzéseket és legkésőbb 2025. december 31-ig benyújtja a záró nyilatkozatot és az azt megalapozó záró ellenőrzési jelentést a donor országok döntéshozatali szerve részére, valamint tájékoztatásul megküldi az államháztartásért felelős miniszter, a Nemzeti Kapcsolattartó és az Igazoló Hatóság részére.

43. Együttműködés külső ellenőrzések során

106. § (1) A nemzeti szintű szervek és a programszintű szervek haladéktalanul tájékoztatják egymást a donor országok vagy egyéb nemzetközi szervezetek által tervezett külső ellenőrzésekről.

(2) Az ellenőrzött szerv köteles az (1) bekezdés szerinti külső ellenőrzés jelentéstervezetére készítendő választ, az azzal kapcsolatos tagállami álláspontot a nemzeti szintű szervekkel előzetesen egyeztetni, valamint a jelentés tervezetét és végleges változatát számukra a kézhezvételt követő 7 napon belül megküldeni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti külső ellenőrzésből eredő, költségvetést és pénzügyi jelentést érintő kötelezettségvállalást vagy korrekciós folyamatot az Igazoló Hatósággal, az Audit Hatósággal, valamint az államháztartásért felelős miniszterrel előzetesen egyeztetni kell.

(4) Az Audit Hatóság kapcsolatot tart a donor országok ellenőrzésért felelős tisztviselőivel, kérésükre az elvégzett ellenőrzésekről tájékoztatást adhat, illetve az ellenőrzések lefolytatásával kapcsolatban módszertani kérdést tehet fel.

VIII. Fejezet

SZABÁLYTALANSÁGKEZELÉS

44. A szabálytalanságkezelésre vonatkozó általános szabályok

107. § (1) Szabálytalansági eljárás megindítására, szabálytalanság megállapítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor.

(2) A szabálytalansági ügy elintézésében nem vehet részt

a) a kedvezményezett, a vele együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye kihatással lehet,

b) az a) pont alá tartozó személy vagy szervezet képviselője, vagy olyan volt képviselője, aki a szabálytalansági eljárás tárgyát illetően érintett volt,

c) az a) vagy a b) pont alá tartozó személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy volt házastársa,

d) aki az érintett projekt kiválasztási eljárásában, illetve a támogatási döntés előkészítésében részt vett, vagy

e) a d) pontban meghatározott személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy volt házastársa.

(3) A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet az eljárásában köteles törekedni arra, hogy a szabálytalansággal érintett projekt célja megvalósuljon és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne sérüljön.

(4) A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet a szabálytalanságot a kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság megállapításával összefüggésben megállapított intézkedések a kedvezményezettet terhelik.

(5) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet vezetője az eljárás megindításáról döntött.

(6) A szabálytalansági eljárás az eljáró szervezet vezetőjének döntésével zárul.

(7) Szabálytalansági eljárásrendet ad ki

a) a Nemzeti Kapcsolattartó, és

b) a Program Operátor a Nemzeti Kapcsolattartó jóváhagyásával.

108. § A Nemzeti Kapcsolattartó és a programszintű szervek szabálytalanság felelőst jelölnek ki. A szabálytalanság felelős gondoskodik

a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról,

b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáról,

c) a hazai informatikai rendszerbe történő szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok feltöltéséről,

d) a Nemzeti Kapcsolattartóval, valamint a donor országok képviselőivel történő együttműködésről,

e) az Igazoló Hatósággal történő együttműködésről,

f) a Szabálytalansági Hatósággal történő együttműködésről,

g) a szabálytalansági eljárás megindításával kapcsolatos döntési javaslatnak az őt kijelölő szervezet vezetője elé terjesztéséről, és

h) a szabálytalansági eljárást lezáró döntésben meghatározott intézkedések nyomon követéséről.

109. § Ha az Audit Hatóság ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot észlel, úgy a szabálytalanságról és az ellenőrzési jelentésben az általa javasolt alkalmazandó jogkövetkezményekről értesíti a Nemzeti Kapcsolattartó vezetőjét. A Nemzeti Kapcsolattartó vezetője figyelembe veszi az Audit Hatóság szabálytalanság megállapítására vonatkozó javaslatát.

45. Szabálytalansági eljárás lefolytatása

110. § A Nemzeti Kapcsolattartó, vagy a Program Operátor vezetője a szabálytalansági gyanú bejelentésének kézhezvételétől számított 5 napon belül dönt a szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról. A Program Operátor vezetője döntéséről tájékoztatja a Nemzeti Kapcsolattartó vezetőjét.

111. § (1) A szabálytalansági eljárás lefolytatásáról

a) a Program Operátor gondoskodik, ha a szabálytalansági gyanú bejelentésére a Program Operátornál került sor,

b) a Nemzeti Kapcsolattartó gondoskodik, ha a szabálytalansági gyanú bejelentésére a Nemzeti Kapcsolattartónál került sor, vagy

c) a Nemzeti Kapcsolattartó gondoskodik, ha a szabálytalansági gyanú a Program Operátorral, vagy a Végrehajtó Ügynökséggel szemben merült fel.

(2) A Nemzeti Kapcsolattartó az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szabálytalansági eljárást a Program Operátor vezetőjének és szabálytalanság felelősének írásbeli értesítése mellett az eljárás bármely szakaszában magához vonhatja. A Program Operátor vezetője köteles a szabálytalansági eljárás dokumentumait az értesítés kézhezvételétől számított 7 napon belül megküldeni a Nemzeti Kapcsolattartó részére.

(3) Ha a szabálytalansági eljárás lefolytatását a Nemzeti Kapcsolattartó magához vonta, a szabálytalansági eljárás kezdő napjának az eljárás dokumentumainak a Nemzeti Kapcsolattartóhoz történő megérkezésének napját kell tekinteni.

(4) A Program Operátor az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben dönthet a szabálytalansági eljárás lefolytatásának Végrehajtó Ügynökségre történő delegálásáról a Végrehajtó Ügynökség vezetőjének és szabálytalanság felelősének írásbeli értesítése mellett.

(5) A Nemzeti Kapcsolattartó az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben dönthet a szabálytalansági eljárás lefolytatásának Program Operátorra vagy Végrehajtó Ügynökségre történő delegálásáról a Program Operátor, illetve a Végrehajtó Ügynökség vezetőjének és szabálytalanság felelősének írásbeli értesítése mellett.

112. § A szabálytalansági eljárás megindításáról a szabálytalanság felelős az eljárás megindításától számított 8 napon belül – a szabálytalansági gyanú ismertetésével – írásban tájékoztatja az érintett kedvezményezettet és felhívja, hogy észrevételeit, valamint az azokat alátámasztó dokumentumokat a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 napon belül nyújtsa be.

113. § Ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges vagy a szabálytalansági gyanú különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés eldöntésétől függ, a szabálytalansági eljárást a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet vezetője mindaddig felfüggesztheti, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatot nem hozott vagy a döntéshez szükséges szakértői állásfoglalás nem készült el. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.

114. § A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet vezetője dönt a szabálytalansággal érintett projekthez kapcsolódó támogatás folyósításának felfüggesztéséről. A támogatás folyósításának felfüggesztése a szabálytalansági eljárás időtartama alatt bármikor lehetséges. A támogatás folyósításának felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn. A támogatás-folyósítás felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet, az Igazoló Hatóságot és a Nemzeti Kapcsolattartót tájékoztatni kell.

115. § A szabálytalansági eljárás eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – a szabálytalanság felelős szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít.

46. A szabálytalansági eljárás lezárása

116. § A szabálytalansági eljárás során a döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított 45 napon belül kell meghozni. A határidő, annak eltelte előtt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az érintett kedvezményezettet értesíteni kell.

117. § (1) A Nemzeti Kapcsolattartó, vagy a Program Operátor jogosult a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján a szabálytalansági eljárást lezáró döntés meghozatalára.

(2) Ha a 111. § (4) bekezdése szerint a Program Operátor a Végrehajtó Ügynökségre, vagy a 111. § (5) bekezdése szerint a Nemzeti Kapcsolattartó a Program Operátorra delegálja az eljárás lefolytatását, a szabálytalansági eljárást lezáró döntést a Program Operátor vezetője hozza meg.

(3) A szabálytalansági eljárást lezáró döntés meghozatalára kizárólag a Nemzeti Kapcsolattartó jogosult, ha

a) a Program Operátor követi el a szabálytalanságot,

b) a Végrehajtó Ügynökség követi el a szabálytalanságot,

c) a 111. § (5) bekezdése szerint a Nemzeti Kapcsolattartó a szabálytalansági eljárás lefolytatását a Végrehajtó Ügynökségre delegálta.

(4) A szabálytalansági eljárás lezárulhat

a) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság,

b) szabálytalanság megtörténtét megállapító és egyéb intézkedést elrendelő döntéssel, vagy

c) szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt elrendelő döntéssel.

(5) Szabálytalanság megállapítása esetén a szabálytalansági eljárást lezáró döntést meghozó szervezet a következő jogkövetkezményeket rendelheti el:

a) a projekt támogatás terhére elszámolható költségeinek csökkentése a szabálytalansággal érintett összeggel arányosan, és ezzel egyidejűleg a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezés,

b) a támogatási szerződéstől történő elállás, ha a szabálytalansággal érintett összeg a támogatási szerződésben foglalt támogatási összeg legalább 50%-a, vagy ha más súlyos szerződésszegés történt.

118. § Ha a szabálytalansági eljárást lezáró döntés értelmében a kedvezményezettnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a követeléskezelésről szóló fejezet rendelkezései szerint kell eljárni.

119. § (1) Ha a szabálytalansági eljárást lezáró döntést a Program Operátor hozta meg, a kedvezményezett a döntés ellen írásban egy alkalommal jogorvoslati kérelemmel fordulhat a Nemzeti Kapcsolattartóhoz a szabálytalansági eljárást lezáró döntés kézhezvételét követő 15 napon belül. A benyújtott jogorvoslati kérelem a jogorvoslati döntés meghozataláig visszavonható. A jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltéig a szabálytalansági eljárást lezáró döntés nem hajtható végre.

(2) Ha a kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem nyújt be jogorvoslati kérelmet, a határidő leteltét követően nem élhet jogorvoslati jogával, és a szabálytalansági döntés a határidő leteltét követő napon végrehajthatóvá válik.

(3) A Nemzeti Kapcsolattartó a jogorvoslati kérelemmel érintett szabálytalansági eljárást lezáró döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.

(4) A Nemzeti Kapcsolattartó a jogorvoslati kérelem kézhezvételét követő 45 napon belül dönt.

(5) A Nemzeti Kapcsolattartó a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:

a) a szabálytalansági eljárást lezáró döntést helybenhagyja,

b) a szabálytalansági eljárást lezáró döntést megváltoztatja, vagy

c) a szabálytalansági eljárást lezáró döntést megsemmisíti, és a Program Operátort új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja.

(6) A Nemzeti Kapcsolattartó döntései ellen jogorvoslati kérelem nem nyújtható be.

47. Jelentés a szabálytalanságokról a donor országok döntéshozatali szerve részére

120. § (1) A Szabálytalansági Hatóság a szabálytalansági gyanút vagy a megállapított szabálytalanságot azonnal jelenti a donor országok döntéshozatali szervének, ha az alábbiak bármelyike érvényesül:

a) a kedvezményezett ország nemzeti jogszabályai szerinti bűncselekménynek minősülő cselekmény vagy mulasztás, amely különösen a korrupció, a csalás, a vesztegetés vagy a sikkasztás gyanúját veti fel;

b) a finanszírozási mechanizmus keretében nyújtott pénzügyi hozzájárulás felhasználására hatást gyakorló súlyos irányítási hiba fennállását jelzik; vagy

c) azonnali fenyegetést jelentenek a projekt sikeres befejezésére az érintett összegnek a projekt teljes költségvetéséhez viszonyított arányára, az ügy súlyára vagy egyéb felmerült körülményre tekintettel.

(2) Az (1) bekezdésben és a 121. § (1) bekezdésében meghatározott esetektől eltérő szabálytalanságok esetében a Szabálytalansági Hatóság minden negyedévet követő 2 hónapon belül jelentést küld a donor országok döntéshozatali szerve részére, beszámolva az adott negyedévben észlelt szabálytalansági gyanúkról és megállapított szabálytalanságokról. Ha az adott naptári negyedévben nem történt jelentendő szabálytalanság, akkor a Szabálytalansági Hatóság erről értesíti a donor országok döntéshozatali szervét.

(3) A Szabálytalansági Hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti jelentéseket megküldi az Igazoló Hatóság és az Audit Hatóság részére tájékoztatás céljából.

121. § (1) A következő szabálytalansági eseteket nem kell jelenteni a donor országok döntéshozatali szervének kérése hiányában:

a) ha kizárólag a Projektgazdával szembeni felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy csődeljárás miatt a projekt megvalósításának részben vagy egészben történő meghiúsulása kerül szabálytalanságként megállapításra,

b) ha a Program Operátor, a Nemzeti Kapcsolattartó vagy az Igazoló Hatóság a bejelentett költségek ellenőrzése során észlelte és korrigálta a szabálytalanságot,

c) ha a szabálytalansággal érintett összeg – mely a finanszírozási mechanizmusok által biztosított hozzájárulásból származik – kevesebb, mint 2000 euró, azzal, hogy a közbeszerzési szabályok be nem tartásával kapcsolatos szabálytalanságok esetében ez az összeg a szabálytalansággal érintett szerződés teljes értékére vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a 120. § (1) bekezdése szerinti, azonnali jelentési kötelezettséggel járó szabálytalanságok esetében vagy a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy csődeljárást megelőző szabálytalansági esetekben.

(3) A Szabálytalansági Hatóság jelentést küld az új szabálytalanságokról szóló, a 120. § (2) bekezdése szerinti jelentéssel együtt a korábban jelentett szabálytalanságok kivizsgálása és orvoslása terén elért előrehaladásról a donor országok döntéshozatali szerve részére.

(4) Ha nem történt jelentendő előrehaladás, akkor erről a Szabálytalansági Hatóság a 120. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül értesíti a donor országok döntéshozatali szervét.

(5) A Szabálytalansági Hatóság a 120. § és a 121. § szerinti jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítése érdekében a nemzeti szintű szervek és programszintű szervek egyaránt kötelesek a Szabálytalansági Hatósággal együttműködni és a Szabálytalansági Hatóság részére a donor országok felé teljesítendő adatszolgáltatáshoz szükséges információkat haladéktalanul megadni.

IX. Fejezet

KÖVETELÉSKEZELÉS

48. A követeléskezelés részletszabályai

122. § (1) Ha a támogató a költségvetésből nyújtott támogatást – beleértve a támogatási előleget – részben vagy egészben visszavonja vagy a támogatási szerződéstől bármelyik fél eláll, a kedvezményezett az addig folyósított támogatás visszavonással érintett összegét a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni a visszafizetésre kötelezés közlésétől számított 30 napon belül. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató érdekkörében felmerült okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

(2) A visszafizetési kötelezettséget a Nemzeti Kapcsolattartó fizetési felszólításban közli a kedvezményezettel, amelyek másolati példányát a fizetési felszólítás kedvezményezett részére történt megküldését követő 7 napon belül megküld az Igazoló Hatóságnak.

(3) A visszafizetési kötelezettség a Nemzeti Kapcsolattartó döntése alapján részletekben is teljesíthető, ez esetben a visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.

(4) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.

(5) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek esetén az (1) és (4) bekezdés szerinti kamatfizetési kötelezettséget nem kell érvényesíteni.

123. § (1) Ha a kedvezményezettel szemben fennálló követelés kiegyenlítése kompenzálás alkalmazásával csak részben járt eredménnyel, vagy eredménytelen volt és a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségének a visszafizetésre megállapított határidőben nem vagy csak részben tesz eleget, a támogatási szerződésben meghatározott biztosítékok közül elsődlegesen azt kell érvényesíteni, amellyel a visszakövetelt összeg a leggyorsabban beszedhető. A követelés egyéb biztosítékok érvényesítésével történő beszedését csak ezen eljárás eredménytelensége esetén lehet megkísérelni.

(2) Ha a biztosítékokból a követelés kielégítése nem eredményes, a Nemzeti Kapcsolattartó az Áht. 53/A. § (3) bekezdése alapján a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.

(3) A Nemzeti Kapcsolattartó kezdeményezi az illetékes szervezeti egység bevonását a visszafizetésre kötelezés időpontjában már folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásba.

124. § (1) A kedvezményezett a visszafizetési kötelezettséget a Nemzeti Kapcsolattartó által meghatározott előirányzat-felhasználási keretszámlára köteles teljesíteni.

(2) A visszakövetelt támogatás – ha az nem rendszerjellegű szabálytalansághoz kapcsolódik – programon belüli átcsoportosításáról a visszaköveteléssel nem érintett kedvezményezettek javára az érintett Program Operátor dönthet a 60. § rendelkezései szerint. A visszafizetett támogatás más program javára történő átcsoportosítására a Nemzeti Kapcsolattartó a donor országok döntéshozatali szerve részére az érintett Program Operátor előzetes egyetértésével tehet javaslatot.

(3) Ha a visszakövetelt támogatás felhasználására a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül sor, az Igazoló Hatóság gondoskodik a visszakövetelt összeg donor országok részére történő visszautalásáról a Szabályzatok szerint.

125. § (1) Ha a donor országok döntéshozatali szerve visszafizetési kötelezettséget állapít meg Magyarországgal szemben és a visszafizetési kötelezettség alapját képező szabálytalanságban érintett összeg behajtása nem lehetséges, akkor a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell az érintett összeget az Igazoló Hatóság megfelelő pénzforgalmi számlájára visszapótolni az Igazoló Hatóság által megadott fizetési határidőben.

(2) Ha a szabálytalanságban érintett összegeket a program zárásáig nem sikerült behajtani, akkor a behajtásra tett kísérletek és intézkedések valamennyi dokumentációját legalább a program zárását követő 3. év végéig programonkénti bontásban meg kell őrizni.

126. § (1) Kis értékű követeléseket – beleértve a pénzügyi zárás jogcímen keletkezett kis értékű követelést – nem kell behajtásra előírni.

(2) A követelés kis értékű, ha annak összege a 70 000 forintot nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti értéket követelés jogcímenként és projektenként kell érteni, valamint tőkére és a kamatokra külön-külön kell vizsgálni.

(4) Kis értékű kamatkövetelés csak akkor írható le, ha a tőkekövetelés már teljesült.

(5) Ha a követelés részleges megtérülése után a fennmaradó követelés a fenti szabályok alapján kis értékű, a követelés leírható.

(6) A leírt összeget tőke, kamat és forrás szerinti bontásban kell nyilvántartani.

X. Fejezet

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

49. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok

127. § (1) E rendelet alapján támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, egyéni vállalkozó és adószámmal rendelkező magánszemély részére nyújtható.

(2) A finanszírozási mechanizmusok előirányzatából működési támogatásnak nem minősülő vissza nem térítendő támogatás nyújtható.

(3) A 651/2014/EU bizottsági rendelet és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag olyan formában nyújtható, amely esetében előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom.

(4) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hajható végre.

128. § (1) Ha a SANI rendszerben egy támogatási programként rögzített támogatási programon belüli értékelésiterv-köteles támogatási kategóriákra vonatkozó összes támogatás éves átlaga a támogatási program hatálybalépésétől eltelt időt figyelembe véve meghaladja a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a támogatást nyújtó értékelési tervet készít, és azt az Atr. 16/A. § (1) bekezdésének megfelelően megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek.

(2) Ha az Európai Bizottság a részére hivatalos bejelentés útján megküldött értékelési tervet az átlagos éves odaítélt támogatás összegének a 150 millió eurós határérték meghaladása időpontjától számított 6 hónapon belül nem hagyja jóvá, az értékelési terv alapjául szolgáló, a SANI rendszerben egy támogatási programként rögzített támogatási programból történő támogatás-odaítélést a támogatást nyújtó köteles az Európai Bizottság határozatának meghozataláig felfüggeszteni.

129. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított 10 évig megőrizni.

130. § (1) Nem ítélhető meg támogatás

a) – a csekély összegű támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság által hozott, állami támogatás visszafizettetésére irányuló, Magyarországnak címzett határozat alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,

b) az 51. alcím, a 69. alcím, – a 183. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a 73. alcím, valamint a 74. alcím szerinti támogatás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére, kivéve azt a vállalkozást, amely 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1. és 2021. június 30. között nehéz helyzetbe került, azzal, hogy a 51. és 69. alcím szerinti támogatás nyújtása során a nehéz helyzetben lévő vállalkozások nem részesíthetők a nehéz helyzetükre hivatkozással előnyben az egyéb vállalkozásokkal szemben.

(2) Nem ítélhető meg

a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez az 50., 55., 60–73., és 75–76. alcím szerinti támogatás,

b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez az 51., 56., 69–73. és 75–76. alcím szerinti támogatás,

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére támogatás, ha

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) támogatás exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

e) támogatás, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

f) támogatás olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,

g) az 50–72. és 75–76. alcím szerinti támogatás a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére.

(3) Az 50. és 54. alcím szerinti támogatás kis- és középvállalkozás vagy a támogatást kis- és középvállalkozásnak továbbadó vállalkozás részére nyújtható.

131. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás – az 51., 58–59., 69. és 70. alcím szerinti támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása, valamint a 184. § (6) bekezdése szerinti megbízási aktus hatálybalépése előtt felmerült költségekre kizárólag az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.

132. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(4) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás és a csekély összegű támogatás esetében az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

133. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(2) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

134. § (1) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

a) a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

b) induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a 139–141. §-ban meghatározott mértéket,

c) kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén

1. vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

2. vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

3. vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

4. meghaladja az 1–3. alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén,

5. meghaladja az 1–4. alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni), és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,

6. kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

d) az innovációs klaszterre nyújtott támogatás esetén klaszterenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

e) a kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

f) az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

g) képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

h) a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és évenként meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

i) a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személy költségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és évenként meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

j) a 61–64., és 66. alcím szerinti, továbbá energiatermelő létesítményhez nyújtott, a 65. alcím szerinti támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

k) elosztóhálózathoz nyújtott, a 65. alcím szerinti támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

l) energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

m) a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetén vállalkozásonként évente meghaladja a 75 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

n) helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget,

o) regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat.

(2) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a projekt elszámolható költsége meghaladja

a) a 40 millió eurónak vagy

b) – a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkében meghatározott munkatervben szereplő belvízi kikötő esetén – az 50 millió eurónak

megfelelő forintösszeget. Ha a projekt kotrást is tartalmaz, e bekezdés alkalmazásában az adott belvízi kikötőben 1 naptári éven belül végrehajtott összes kotrási tevékenység tekintendő a projekt részének.

135. § (1) A támogatást nyújtó adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából az 50–70. alcím hatálya alá tartozó, 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról,

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére vonatkozó szabályokat az Atr. 18/A–18/D. §-ai határozzák meg.

136. § E rendelet alapján

a) az 50–72. és 75. alcím szerinti támogatás esetén 2024. június 30-ig,

b) csekély összegű támogatás esetén 2024. június 30-ig,

c) regionális beruházási támogatás esetén 2021. december 31-ig

lehet támogatási döntést hozni.

XI. Fejezet

AZ EGYES TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

50. A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás

137. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez (különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez).

51. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás

138. § (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb 5 éve került bejegyzésre, még nem osztott fel nyereséget, nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem összefonódás útján jött létre. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az ötéves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja.

(2) Támogatás nyújtható azon összefonódás útján létrejött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek egyébként megfelelő vállalkozás részére is, amely esetében az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított 5 év még nem telt el.

139. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb tízéves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg

a) az 1 millió eurót,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén az 1,5 millió eurót,

c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 2 millió eurót.

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.

140. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg

a) az 1,5 millió eurót,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 2,25 millió eurót,

c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 3 millió eurót,

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

(3) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.

141. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

a) a 0,4 millió eurót,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 0,6 millió eurót,

c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 0,8 millió eurót.

142. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 139–141. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.

(2) Innovatív vállalkozásnak minősülő kisvállalkozás esetén a 139–141. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.

52. A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás

143. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható.

(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés,

d) megvalósíthatósági tanulmány.

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

144. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(2) A 143. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

(3) A 143. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

145. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(2) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén,

b) 15 százalékponttal növelhető, ha

ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy

bb) ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

(3) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető.

(4) Megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(5) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.

53. Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás

146. § (1) Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a klasztert működtető klaszterszervezet részére nyújtható.

(2) Az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére beruházási támogatás nyújtható, melynek keretében az immateriális javakra és a tárgyi eszközre irányuló beruházási költség számolható el.

(3) Az innovációs klaszter működtetésére működési támogatás nyújtható, melynek időtartama nem haladhatja meg a 10 évet.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatás esetén a következő tevékenységekhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és az általános költségeket is tartalmazó adminisztratív költségek számolhatók el:

a) az együttműködés és információ-megosztás elősegítésére, illetve a specializált, személyre szabott üzleti szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítés,

b) az újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhez történő csatlakozása, valamint a klaszter ismertségének növelése érdekében végzett marketingtevékenység,

c) a klaszter létesítményeinek kezelése, az ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló képzési programok, műhelytalálkozók és konferenciák szervezése.

147. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) Beruházási támogatás esetén a támogatási intenzitás 15 százalékponttal növelhető az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban található innovációs klaszter és 5 százalékponttal az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen található innovációs klaszter esetén.

148. § (1) A klaszter irodaterületéhez, létesítményeihez és tevékenységeihez való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. Az innovációs klaszter beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(2) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért fizetendő díj megállapítása piaci vagy költségalapon történik.

54. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás

149. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,

b) olyan kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,

c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-ig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg 3 év alatt a 200 000 eurót.

55. Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása

150. § (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a személyi jellegű ráfordítás,

b) a tárgyi eszköz, immateriális javak, berendezés, épület és földterület költsége, a projektben való használatuk mértékéig és idejére,

c) a szerződéses kutatás, a külső forrásból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeret és szabadalom költsége,

d) a további általános és egyéb működési költség, ideértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

(2) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során ténylegesen együttműködik kis- és középvállalkozással és ha az együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az összes elszámolható költség legalább 30%-át.

56. A halászati- és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás

151. § (1) A halászati- és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

(2) A támogatott projektnek az érintett ágazat vagy alágazat valamennyi vállalkozása szempontjából jelentőséggel kell bírnia.

(3) A támogatás kizárólag a kutatási és tudásközvetítő szervezet részére nyújtható azzal, hogy a támogatás nem foglalhat magában halászati- vagy akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalkozás részére nyújtott, a kutatással össze nem függő közvetlen támogatást.

(4) A támogatás keretében a 144. § (2) bekezdése szerinti költségek számolhatók el.

(5) A támogatott projekt megkezdése előtt közzé kell tenni az interneten

a) a támogatott projekt megvalósításának tényét,

b) a támogatott projekt célját,

c) a támogatott projekt várható eredményei közzétételének tervezett időpontját és az interneten való közzétételének helyét,

d) utalást arra, hogy a támogatott projekt eredményei térítésmentesen rendelkezésre állnak majd az érintett ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.

(6) A támogatott projekt eredményeit – a projekt befejezésének időpontjától vagy az eredmény bekövetkezésétől számított – 5 éven keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

57. A képzési támogatás

152. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitás

a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal,

c) mikro- vagy kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.

(4) A támogatás keretében elszámolható

a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,

b) az oktatók és a képzésben résztvevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége, így különösen útiköltség, közvetlenül a projekthez kapcsolódó anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,

d) a képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (különösen adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben résztvevők részt vesznek a képzésen,

e) az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó szállásköltsége.

(5) Nem nyújtható támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.

58. A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás

153. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb 12 hónap bérköltsége, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén a felvételt követő legfeljebb 24 hónap bérköltsége számolható el.

(3) Ha a foglalkoztatási időszak a hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 12 hónapnál, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapnál rövidebb, a támogatást időarányosan csökkenteni kell.

(4) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozásnál a foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie a felvételt megelőző 12 hónap átlagához viszonyítva.

(5) A foglalkoztatottak számának nettó növekedése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely önkéntes kilépés, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén.

(6) A hátrányos helyzetű munkavállaló az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak, a munkaszerződésnek vagy a vállalkozásra nézve kötelező kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.

59. A hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személy költségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás

154. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személy költségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében elszámolható a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személy

a) foglalkoztatásához kapcsolódó költség kizárólag a segítés ideje alatt, de legfeljebb a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő 12 hónapig, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapig, és

b) képzési költsége.

(3) A segítségnyújtás keretében azon tevékenységek támogathatóak, amelyek

a) támogatják a hátrányos helyzetű munkavállaló autonómiáját és alkalmazkodását a munkahelyi környezethez,

b) segítséget nyújtanak a társadalmi és adminisztratív eljárásokhoz,

c) megkönnyítik a munkáltatóval való kommunikációt és a konfliktusok kezelését.

60. Az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás

155. § (1) Az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) akkor nyújtható, ha a beruházás

a) az uniós szabvány túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb, kötelező nemzeti szabványok meglététől,

b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését,

c) az elfogadott uniós szabványnak megfelelő új közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri járművek beszerzésére irányul, feltéve, hogy a beszerzés a vonatkozó uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, és annak kötelezővé válásakor nem válnak alkalmazandóvá a hatálybalépést megelőzően már megvásárolt járművekre, vagy

d) meglévő közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri jármű felújítására irányul, feltéve, hogy az uniós szabvány a jármű forgalomba helyezésekor még nem volt hatályban, és kötelezővé válásakor nem válik visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá az érintett járműre.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás nem nyújtható már elfogadott, de még hatályba nem lépett uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

156. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.

(2) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(3) A támogatási intenzitás – a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl – az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal, az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen megvalósuló beruházás esetén 5 százalékponttal növelhető.

157. § (1) A támogatás keretében

a) az alkalmazandó uniós szabvány túlteljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség,

b) uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emeléséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség

számolható el.

(2) Ha a környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el.

(3) Ha az elszámolható költség a (2) bekezdés alapján nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

61. A jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás

158. § (1) A jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) olyan beruházáshoz nyújtható, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás megfeleljen a környezetvédelem szintjét emelő, de még nem hatályos uniós szabványnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 1 évvel be kell fejezni.

(3) Ha a beruházás befejezése több mint 3 évvel az uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 15%-át, nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

(4) Ha a beruházás befejezése legalább egy, de legfeljebb 3 évvel az uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 15%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át, nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek 5%-át.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a 156. § (3) bekezdése szerint növelhető.

(6) A támogatás keretében a jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz közvetlenül kapcsolódó, a 157. § (2) és (3) bekezdése szerinti beruházási költség számolható el.

62. Az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás

159. § (1) A vállalkozások energia-megtakarítást eredményező beruházásaihoz kapcsolódó energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(2) Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a 156. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető.

(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó, a 157. § (2) és (3) bekezdése szerinti beruházási költség számolható el.

63. A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás

160. § (1) Az újonnan létrehozott vagy modernizált kapacitásokhoz kapcsolódó nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45%-át.

(2) A támogatási intenzitás a 156. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető.

(3) A támogatás abban az esetben nyújtható, ha

a) az új kapcsoltenergia-termelő egység az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) foglaltaknak megfelelően a nem kapcsolt energiatermeléshez viszonyítva összességében primerenergia-megtakarítást ér el, vagy

b) a beruházás egy meglévő kapcsoltenergia-termelő egység fejlesztésével vagy egy meglévő erőművi egység kapcsoltenergia-termelő egységgé történő átalakításával primerenergia-megtakarítást eredményez az erőművi egység fejlesztés vagy átalakítás előtti eredményéhez viszonyítva.

(4) A támogatás keretében

a) a támogatott beruházás költségének és egy azonos kapacitású hagyományos hő- vagy energiatermelő létesítmény beruházási költségének a különbsége,

b) a nagy hatásfokú létesítmény hatásfokának növeléséhez szükséges beruházási költség

számolható el.

64. A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás

161. § (1) A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új berendezéshez nyújtható.

(2) Bioüzemanyag előállításához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beruházás fenntartható bioüzemanyag előállítására irányul.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően támogatás nyújtható meglévő élelmiszeralapú bioüzemanyag-előállító egység új generációs bioüzemanyag-előállító egységgé történő átalakítására, ha ennek következtében az élelmiszeralapú termelés a kialakítandó új kapacitással arányosan csökken.

162. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át a 164. § (2) és (3) bekezdése esetén,

b) 30%-át a 164. § (4) bekezdése esetén.

(2) A támogatási intenzitás a 156. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető.

(3) Ha a támogatást egyértelmű, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kidolgozott valódi versenyeztetésen alapuló, megkülönböztetésmentes, valamennyi érdekelt vállalkozás részvételét lehetővé tevő ajánlattételi eljárás keretében nyújtják, a támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

(4) Ha az ajánlattételi eljárás korlátozott költségvetése miatt nem részesülhet valamennyi ajánlattevő támogatásban, a támogatás kizárólag az ajánlattevők ajánlatának megfelelően nyújtható, a későbbi tárgyalás lehetőségének kizárásával.

163. § (1) Nem nyújtható támogatás

a) ellátási vagy bekeverési kötelezettség hatálya alatt álló bioüzemanyagokhoz,

b) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014/101/EU bizottsági irányelvvel módosított 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételeket nem teljesítő vízerőművekhez.

(2) Nem ítélhető meg és nem fizethető ki támogatás a létesítmény működésének megkezdését követően és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

(3) Támogatás nem ítélhető meg működési célra.

164. § (1) A támogatás keretében a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el.

(2) Ha a környezetvédelmi beruházási költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként vagy egy már működő létesítmény új, jól azonosítható többletkomponenseként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el.

(3) Ha az elszámolható költség a (2) bekezdés szerint nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

(4) Ha kis méretű létesítmény esetén nem létezik a (3) bekezdés szerinti hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás, a magasabb környezetvédelmi szintet megvalósító teljes beruházási költség számolható el.

65. Az energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás

165. § Az energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) energiatermelő létesítményhez, illetve elosztó hálózathoz kapcsolódó beruházáshoz nyújtható.

166. § (1) Energiatermelő létesítmény esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45%-át.

(2) A támogatási intenzitás a 156. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető.

(3) A támogatás keretében az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszer szerves részét képező egy vagy több energiatermelő egység megépítéséhez, kibővítéséhez és felújításához szükséges kiegészítő berendezés beruházási költsége számolható el.

167. § (1) Elosztó hálózat esetén a támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a támogatott elosztó hálózat működési eredménye közötti különbséget.

(2) A működési eredmény mértékét

a) előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségből.

(3) A támogatás keretében a beruházási költség számolható el.

66. A hulladék-újrafeldolgozáshoz és -újrahasználathoz nyújtott beruházási támogatás

168. § (1) A hulladék-újrafeldolgozáshoz és hulladék-újrahasználathoz nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) más vállalkozás által termelt hulladék újrafeldolgozásához és újrahasználatához nyújtható, ha a támogatott beruházás technológiája meghaladja az általánosan elterjedt, nyereségesen alkalmazható technológiát.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át.

(3) A támogatási intenzitás a 156. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető.

(4) A támogatás keretében a támogatott beruházás beruházási költsége és a támogatás hiányában megvalósítható, azonos kapacitású, hagyományos eljárást alkalmazó hulladék-újrahasznosító vagy hulladék-újrafelhasználó létesítmény megvalósításához szükséges beruházási költség különbsége számolható el.

(5) A támogathatóság feltétele, hogy a beruházás hiányában a beruházás eredményeként újrafeldolgozott vagy újrahasznált anyagok ártalmatlanításra kerülnének vagy kevésbé környezetbarát módon kerülnének hasznosításra.

(6) Nem nyújtható támogatás

a) az újrafeldolgozástól eltérő hulladékhasznosítási tevékenységekre,

b) a kedvezményezett saját hulladékának újrafeldolgozását és újrahasználatát szolgáló beruházásokra.

(7) A támogatás közvetetten sem mentesítheti a szennyezőt az uniós környezetvédelmi felelősségi szabályok alapján viselendő terhek és a normál üzletvitel körébe tartozó költségek viselése alól.

(8) A beruházás nem eredményezheti az újrafeldolgozandó anyagok iránti kereslet emelkedését a gyűjtési tevékenység növelése nélkül.

67. Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

169. § (1) Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti támogatott területeken energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a támogatott infrastruktúra működési eredménye közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

(4) A támogatás keretében a beruházás költsége számolható el.

(5) Az energetikai célú infrastruktúrának a belső energiapiaci szabályozással összhangban lévő teljes körű tarifa- és hozzáférési szabályozás hatálya alá kell tartoznia.

(6) Nem nyújtható támogatás villamosenergia- és gáztározó projektekhez, valamint kőolaj-infrastruktúrához kapcsolódó beruházáshoz.

68. A környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás

170. § (1) A 60–67. alcím szerinti beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitás a 156. § (2) bekezdése szerint növelhető.

(3) A támogatás keretében környezetvédelmi tanulmány (különösen energiaaudit) költsége számolható el.

(4) A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv által kötelezően előírt energiaauditon felül végrehajtott energiaaudit kivételével nem nyújtható támogatás nagyvállalkozás részére a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (4) bekezdése szerinti energiaaudithoz.

69. A természeti katasztrófa okozta kár helyreállítására nyújtott támogatás

171. § (1) A természeti katasztrófa okozta kár helyreállítására nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 50. cikk (1) bekezdése szerinti károk helyreállítására nyújtható, ha

a) az illetékes nemzeti hatóság az eseményt hivatalosan természeti katasztrófává minősítette, és

b) a természeti katasztrófa és az érintett vállalkozás által elszenvedett károk között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

(2) Támogatást a természeti katasztrófa bekövetkezésétől számított 4 éven belül lehet nyújtani.

(3) A támogatás keretében a természeti katasztrófa közvetlen következményeként bekövetkezett, az illetékes nemzeti hatóság által elismert független szakértő vagy biztosító által megállapított kár összege számolható el.

172. § (1) A kár lehet tárgyi eszközt érintő anyagi kár vagy a gazdasági tevékenységnek a katasztrófa bekövetkezésétől számított legfeljebb 6 hónapra történő részleges vagy teljes felfüggesztése miatti bevételkiesés.

(2) Az anyagi kár nagysága nem haladhatja meg az érintett tárgyi eszköz javítási költségét vagy a tárgyi eszköz katasztrófa előtti gazdasági értéke és a katasztrófa bekövetkezése utáni értéke közötti különbséget.

(3) A bevételkiesés nagyságát az érintett vállalkozásnak a természeti katasztrófa által érintett létesítményhez kapcsolódó pénzügyi adatai alapján kell megállapítani, a katasztrófa bekövetkezése utáni 6 hónapra vonatkozó pénzügyi adatoknak és a katasztrófa bekövetkezését megelőző 5 év közül – a legjobb és legrosszabb pénzügyi eredménnyel rendelkező 2 év elhagyásával – figyelembe vehető 3 év ugyanazon 6 hónapjára számított pénzügyi adatai átlagának összehasonlításával.

(4) A (3) bekezdés szerinti pénzügyi adatok a következők:

a) kamatfizetés és adózás előtti eredmény,

b) értékcsökkenés, és

c) bérköltség.

(5) A kár nagyságát kedvezményezettenként kell megállapítani.

(6) A kár ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetés – ideértve a biztosítási kötvény alapján történő kifizetést is – nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

70. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás

173. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) beruházásra, működésre, valamint művészeti alkotások létrehozására és terjesztésére nyújtható.

(2) A támogatás – a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével – különösen az alábbiakhoz nyújtható:

a) muzeális intézmény, levéltár, könyvtár, művészeti vagy közművelődési intézmény – ideértve a közösségi teret –, koncertterem, színház és filmszínház, kiállítótér, galéria, alkotóműhely, alkotótelep, stúdió,

b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,

c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája (különösen népi hagyományok, kézművesség),

d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,

e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, tehetségkutatás, tehetséggondozás, a kulturális kifejezésmódok sokféleségének védelme és támogatása, ezek jelentőségét tudatosító oktatási, ismeretterjesztő és figyelemfelhívó programok,

f) interkulturális együttműködések és csereprogramok, alkotótáborok, ösztöndíjak,

g) zenei előadó-, képző- és összművészeti, valamint irodalmi alkotások létrehozása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.

174. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény közötti különbséget.

(2) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

(3) A beruházási támogatás elszámolható költségei az immateriális javak és a tárgyi eszköz következő költségei:

a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,

b) a kulturális örökség megszerzésének költsége (különösen a lízingdíj, a kapcsolódó illetékek vagy a kulturális örökség áthelyezésének költsége),

c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége (különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség),

d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége (különösen a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség).

175. § (1) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a releváns időszakban keletkező működési veszteséget.

(2) Működési támogatás esetén a támogatás a működési veszteségen felül fedezetet nyújthat az ésszerű nyereségre is.

(3) A működésből származó veszteség és ésszerű nyereség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak teljesítése – a (3) bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(5) A működési támogatás elszámolható költségei:

a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez (különösen kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez) kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség,

b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és népszerűsítésének fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok költsége (különösen az új technológiák ezen célokra történő alkalmazásának költsége),

c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség (különösen a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költség),

d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, így különösen

da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,

db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség,

dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,

dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,

de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja, ha e költséget nem fedezte beruházási támogatás,

df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség,

dg) a marketing költsége,

dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,

e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása,

f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség.

176. § A kétmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 174. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 175. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

177. § (1) A 173. § (2) bekezdés g) pontja szerinti támogatás esetén

a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy

b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(2) A művészeti alkotások kiadásához nyújtott támogatás keretében

a) a szerző, alkotó díjazása, ideértve a szerzői joggal kapcsolatos költségeket is,

b) a fordító díjazása,

c) a szerkesztő díjazása,

d) az egyéb szerkesztési költség (különösen korrektúrázás, javítás, lektorálás),

e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége, és

f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége

számolható el.

71. A helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás

178. § (1) Helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható, ha ezen infrastruktúra helyi szinten hozzájárul az üzleti és a fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez.

(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre – a regionális beruházási támogatás kivételével – nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján. Nem nyújtható támogatás repülőtéri infrastruktúra, kikötői infrastruktúra, valamint dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használatáért felszámított vagy eladása során meghatározott árnak szokásos piaci árnak kell lennie.

(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

179. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszköz és immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből.

72. A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás

180. § (1) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) belvízi kikötő

a) kikötői infrastruktúrájának és hozzáférési infrastruktúrájának létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházáshoz, valamint

b) kotrásához nyújtható.

(2) A támogatás keretében az (1) bekezdés szerinti tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatók el, beleértve a tervezés költségeit.

(3) Nem számolhatók el a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, így különösen a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez kapcsolódó költségek.

181. § (1) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás, illetve a kotrás működési eredményének a különbségét.

(2) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből.

(3) A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(4) A kétmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1)–(3) bekezdésben meghatározott módszertől eltérően is meghatározható azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

182. § (1) A kikötői infrastruktúra működtetésével, építésével vagy fejlesztésével harmadik felet megbízni, a kikötői infrastruktúrát bérbe adni vagy a kikötői infrastruktúra működtetését, építését vagy fejlesztését koncesszióba adni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. A versenyeztetés során a megbízás vagy koncesszió tárgyát illetően nem írható elő olyan, a pályázó által teljesítendő feltétel vagy kötelezettség, amely a pályázót a kikötői infrastruktúra saját céljaira történő hasznosításában korlátozná, kivéve, ha a korlátozás jogszabályból vagy hatósági határozatból ered.

(2) Ha a kikötői infrastruktúra felhasználása (bérlése) nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében szükséges, arra versenyeztetés nélkül az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és a vonatkozó jogszabályok betartásával kerülhet sor.

(3) A kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és piaci feltételek mellett, megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

73. A csekély összegű támogatás

183. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

74. A közszolgáltatásért járó ellentételezés

184. § (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezést (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett részére nyújtható.

(2) A támogatás csak olyan mértékben korlátoztathatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, ideértve az ésszerű nyereséget is. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(4) Ha a kedvezményezett a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből.

(5) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)–(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.

(6) A 2012/21/EU bizottsági határozat alapján támogatás kizárólag a támogatható tevékenység tekintetében megbízási aktussal rendelkező kedvezményezett részére nyújtható.

75. Audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatások

185. § (1) Kulturális termék előállításához támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, ezen alcímben foglalt feltételekkel nyújtható.

(2) A támogatás formája

a) audiovizuális alkotások gyártásához nyújtott támogatás,

b) gyártás-előkészítési támogatás, és

c) terjesztési célú támogatás

lehet.

(3) A kulturális termék előállításához nyújtott támogatás keretében a következő költségek számolhatóak el

a) gyártási támogatás esetében: az audiovizuális alkotások gyártásának teljes költsége, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket segítő akadálymentesítéssel kapcsolatos költségeket,

b) gyártás-előkészítési támogatás esetében: a forgatókönyvírással és az audiovizuális alkotások fejlesztésével kapcsolatos költségek, és

c) terjesztési célú támogatás esetében: az audiovizuális alkotások terjesztésével és promóciójával kapcsolatos költségek.

(4) Az audiovizuális alkotások gyártására vonatkozó támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(5) Az audiovizuális alkotások gyártására vonatkozó támogatás támogatási intenzitása növelhető

a) az egynél több tagállamban készülő, több tagállambeli producerrel dolgozó produkciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 60%-ára, vagy

b) nehezen megvalósítható audiovizuális alkotások, valamint az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listáján feltüntetett országokat érintő koprodukciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 100%-ára.

(6) A gyártás-előkészítésre vonatkozó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. Ha az elkészült forgatókönyv vagy projekt alapján végül audiovizuális alkotást készítenek, akkor a gyártás-előkészítési költségeket bele kell számítani a teljes költségvetésbe, és figyelembe kell venni a támogatási intenzitás kiszámításakor.

(7) A terjesztési célú támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. A támogatási intenzitás az (5) bekezdés szerint növelhető.

(8) Az audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatás nem korlátozható meghatározott gyártási tevékenységekre vagy a gyártási lánc egyes elemeire. Nem nyújtható támogatás filmstúdió infrastruktúrájára.

76. A regionális beruházási támogatás

186. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás

a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet

aa) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás, vagy

ab) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen kis- és középvállalkozás, vagy

b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen nagyvállalkozás

valósít meg.

(2) Nagyvállalkozás esetén a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás, valamint meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás esetén az elszámolható költségeknek legalább 200%-kal meg kell haladniuk az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

187. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy, ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

(5) A kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

(6) A 2020. január 1. és 2021. június 30. között megszűnő munkahelyek a 2019. december 31-én vagy azt megelőzően tett, az (5) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás szempontjából nem eredményeznek áttelepítést.

188. § Nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b) hajógyártási tevékenységhez,

c) szénipari tevékenységhez,

d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz.

189. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(6) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

190. § (1) A támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára, vagy

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor 365 napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.

(7) Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,

e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége,

f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,

d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.

(9) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

191. § Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez akkor nyújtható támogatás, ha az infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon biztosítják.

192. § (1) A támogatás széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez abban az esetben nyújtható, ha a beruházást olyan területen valósítják meg, ahol nincs azonos kategóriájú infrastruktúra (különösen széles sávú alaphálózat, újgenerációs hozzáférési hálózat) és ahol a piaci szereplő – egy ebből a célból meghirdetett nyilvános konzultáció keretében – nyilatkozik, hogy a támogatási döntés meghozatalától számított három éven belül piaci feltételek mellett nem tervez azonos kategóriájú infrastruktúrát kiépíteni.

(2) A hálózat üzemeltetője tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a lehető legszélesebb körű aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést köteles biztosítani a támogatott infrastruktúrához.

(3) A hálózat üzemeltetője a nagykereskedelmi hozzáférést az újgenerációs elérési hálózat esetén fizikai átengedés révén köteles biztosítani.

(4) A kedvezményezettről és a támogatás összegéről a támogatást nyújtó nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló pályáztatás alapján köteles dönteni.

XII. Fejezet

EGYES PÉNZÜGYI FORRÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

77. A technikai segítségnyújtás forrásaira vonatkozó különös szabályok

193. § (1) A technikai segítségnyújtás keretéből kedvezményezettként a Nemzeti Kapcsolattartó, az Igazoló Hatóság, az Audit Hatóság a Szabálytalansági Hatóság és a Végrehajtó Ügynökség részesülhet.

(2) A technikai segítségnyújtás vonatkozásában a Nemzeti Kapcsolattartó megállapodást köt a donor országok döntéshozatali szervével. A megállapodásnak mellékletként tartalmaznia kell a technikai segítségnyújtás keretének teljes költségvetését és annak az (1) bekezdés szerinti kedvezményezettek közti megoszlását.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a Nemzeti Kapcsolattartó feladatai tekintetében a (2) bekezdés szerinti megállapodás alapján a technikai segítségnyújtás keretében elszámolható költségek terhére támogatást vehet igénybe.

(4) A Nemzeti Kapcsolattartó mint támogató a technikai segítségnyújtás kerete kedvezményezettjeivel támogatási szerződést köt vagy részükre támogatói okiratot bocsát ki a technikai segítségnyújtás donor országok döntéshozatali szerve által jóváhagyott költségvetése figyelembevételével.

(5) A Nemzeti Kapcsolattartó a technikai segítségnyújtás megállapodásáról szóló szerződés alapján meghatározza a forrás felhasználására vonatkozó szakmai tartalmat, a költségtervet és az elszámolhatóság szabályait.

(6) A támogatási szerződés vagy támogatói okirat eltérő rendelkezése hiányában a technikai segítségnyújtás tekintetében a III–XI. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

78. A programszintű szervek részére nyújtott támogatásokra vonatkozó különös szabályok

194. § (1) A program menedzsment forrásból kedvezményezettként a Program Operátor és a Végrehajtó Ügynökség részesülhet.

(2) A jóváhagyott programok vonatkozásában a Nemzeti Kapcsolattartó program megállapodást köt a donor országok döntéshozatali szervével, mely tartalmazza a program keretében rendelkezésre álló program menedzsment költségek, valamint a tevékenységek forrásainak összegét és felhasználása időtartamát.

(3) A program végrehajtási megállapodás tartalmazza az (1) bekezdés szerinti források igénybevételének részletes szabályait, az elszámolás és a támogatás folyósításának módját.

(4) Az (1) bekezdés szerinti forrás tekintetében támogatási előleg nyújtható, amellyel a program végrehajtási megállapodásban meghatározottak szerint kell elszámolni. A támogatási előleg összegét a program végrehajtási megállapodás határozza meg. A támogatási előleg igénybevétele esetén a Program Operátor nem köteles biztosítékot nyújtani.

(5) A program végrehajtási megállapodásban az annak megkötését megelőzően felmerült költségekre is nyújtható támogatás a vonatkozó program megállapodással összhangban.

(6) A 10. § (5) bekezdése szerinti esetben a támogatóként eljáró szervezeti egységet vagy személyt a kedvezményezettként eljáró szervezeti egység vezetője a támogatói tevékenység végzése során nem utasíthatja. Ha a projekt végrehajtása kedvezményezettként a támogatóként eljáró szervezeti egység feladata, a támogatói és kedvezményezetti tevékenység végzését a szervezeti egységen belül személyében el kell különíteni.

(7) A program végrehajtási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdés szerinti forrás terhére a kedvezményezetteknél felmerülő költségek tekintetében a III–XI. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

79. A Kétoldalú Kapcsolatok Alapjára vonatkozó különös szabályok

195. § (1) A kedvezményezett ország a teljes támogatásnak minimum 2%-át a donor országok és a kedvezményezett országok közötti kétoldalú kapcsolatok erősítését szolgáló alap céljára különíti el.

(2) A Nemzeti Kapcsolattartó felelős a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjának felhasználásáért, amelynek megvalósítása a munkaterv alapján történik.

(3) A Kétoldalú Kapcsolatok Alapjának döntéshozatali fóruma a Kétoldalú Kapcsolatok Bizottsága, amelynek feladata a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjának meghatározása és a forrás elosztása a kétoldalú érdekeknek megfelelően. A Kétoldalú Kapcsolatok Alapjának szerződéses alapja a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjáról szóló megállapodás.

(4) A kétoldalú kapcsolatok elszámolhatóságának kezdő dátuma az Együttműködési Megállapodáson szereplő utolsó aláírás napja, záró dátuma 2025. április 30.

(5) A Nemzeti Kapcsolattartó által kezelt forrás felhasználása úgynevezett kezdeményezések és tevékenységek megvalósításával történhet, nyílt felhívások és nevesített tevékenységek keretében.

(6) A Program Operátorok számára elkülönített forrást az Együttműködési Megállapodásban, vagy a Kétoldalú Kapcsolatok Bizottságának döntéshozatali fórumán keresztül kell meghatározni.

(7) A Program Operátorok által kezelt forrásból finanszírozott tevékenységet a Donor Program Partnerrel együttműködésben kell megvalósítani az Együttműködési Bizottságon keresztül.

(8) A Kétoldalú Kapcsolatok Alapja keretében elszámolható költségek:

a) a donor országok és a kedvezményezett országok közötti kétoldalú kapcsolatok megerősítését célzó tevékenységek,

b) partnerek keresése donor partnerségi projektekhez a pályázat-előkészítést megelőzően vagy annak során, partnerségek kialakítása és donor partnerségi projekt támogatási kérelmének előkészítése,

c) hálózatépítés, tudás, technológia, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréje, megosztása, valamint átadása kedvezményezett országok szervezetei és donor országok szervezetei vagy nemzetközi szervezetek között, és

d) olyan tevékenységek, amelyek az együttműködés erősítését, valamint a tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét szolgálják Program Operátorok között a kedvezményezett országban, valamint a donor országokban működő hasonló szervezetek, illetve nemzetközi szervezetek között, feltéve, hogy legalább egy donor országbeli szervezet a tevékenységbe bevonásra kerül.

(9) A Kétoldalú Kapcsolatok Bizottsága által jóváhagyott munkaterv, és pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában a Kétoldalú Kapcsolatok Alapja tekintetében a III–XI. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A 10. § (5) bekezdése szerinti esetben a támogatóként eljáró szervezeti egységet vagy személyt a kedvezményezettként eljáró szervezeti egység vezetője a támogatói tevékenység végzése során nem utasíthatja. Ha a projekt végrehajtása kedvezményezettként a támogatóként eljáró szervezeti egység feladata, a támogatói és kedvezményezetti tevékenység végzését a szervezeti egységen belül személyében el kell különíteni.

80. Az oktatás és ösztöndíjak programra vonatkozó különös rendelkezések

196. § (1) Az oktatás és ösztöndíjak program esetén

a) a 21. § 1., 2. és 4–21. pontja szerinti feladatot,

b) a 39. § (1)–(4) bekezdése szerint a Végrehajtó Ügynökség által ellátandó feladatot,

c) a 40. § (1)–(5) bekezdése szerint a Végrehajtó Ügynökség által ellátandó feladatot,

d) a 46. § (1) és (3) bekezdése szerint a Végrehajtó Ügynökség által ellátandó feladatot,

e) az 49. § (1)–(3) bekezdése szerint a Végrehajtó Ügynökség által ellátandó feladatot,

f) az 51. § (1) bekezdése szerint a Végrehajtó Ügynökség által ellátandó feladatot,

g) az 53. § (4) bekezdése és az 54. § (1) és (2) bekezdése szerint a Végrehajtó Ügynökség által ellátandó feladatot, és

h) a 63. § (4) bekezdése szerint a Végrehajtó Ügynökség által ellátandó feladatot

a Program Operátor teljesíti.

(2) Az oktatás és ösztöndíjak program esetén Program Operátor a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok hiánytalan rendelkezésre állásának és a feltételek teljesülésének igazolását követően 10 napon belül az aláírt támogatási szerződést a kedvezményezett részére megküldi.

(3) Az oktatás és ösztöndíjak program projektjeit a Program Operátor a monitoring tervnek megfelelően ellenőrzi.

(4) Az oktatás és ösztöndíjak program esetén a 37. § (9) bekezdésétől eltérően a megkötött partnerségi megállapodást a támogatási szerződés megkötését megelőzően kell a Program Operátor részére benyújtani a partnerségi megállapodás megfelelőségének ellenőrzése céljából.

(5) Az oktatás és ösztöndíjak program esetén a 41–44. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a 41. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az oktatás és ösztöndíjak program esetén nem értelmezendők,

b) az egyes pályázatok szakmai értékelését végző független és pártatlan szakértők kijelölése a Program Operátor által biztosított szakértői körből történik,

c) a pályázatok szakmai értékelését végző szakértőket a Program Operátor a 40. § (5) bekezdése szerinti értesítés megküldését követő 5 napon belül jelöli ki,

d) az értékelést végző szakértők a tisztázó kérdéseket a Program Operátoron keresztül tehetik fel a támogatást igénylőnek,

e) a szakmai értékelések eredményét a 44. § (1) bekezdésben leírtak szerint a Program Operátor összesíti,

f) ha adott pályázatnak a 44. § (2) bekezdésében meghatározott harmadik szakértő általi értékelése szükséges, úgy e harmadik szakértőt a Program Operátor az általa biztosított szakértői körből jelöli ki, a megelőző szakértői értékelések kézhezvételét követő 3 napon belül.

(6) Ha a kedvezményezettnek a támogatás szempontjából releváns adataiban vagy a projekt támogathatóságát és végrehajtását befolyásoló körülményeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított 30 napon belül – az 55. § (1) bekezdésétől eltérően – köteles azt írásban, változásbejelentés vagy szerződésmódosítási kérelem keretében bejelenteni a Program Operátor részére az oktatás és ösztöndíjak program esetén.

(7) Az 55. § (2) bekezdésétől eltérően az oktatás és ösztöndíjak program esetén a (6) bekezdés szerinti bejelentést követően a Program Operátor a támogatási szerződésben rögzített határidőn belül és módon intézkedik az általa nyilvántartott adatok megváltoztatásáról.

(8) Az oktatás és ösztöndíjak program esetén a 62. § (2) bekezdésétől eltérően a Program Operátor nem köteles egyeztetni a monitoring tervet a Végrehajtó Ügynökséggel.

(9) Az oktatás és ösztöndíjak program esetén a 63. § (6) bekezdését nem kell alkalmazni.

(10) A 70. § (1)–(4) bekezdése és a 71. § szerinti rendelkezések az oktatás és ösztöndíjak program esetén nem alkalmazhatóak.

(11) Az oktatás és ösztöndíjak program esetén a 25. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől az érintett felek eltekinthetnek.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

197. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

198. § E rendelet

a) 7. § 1–23. pontja a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.) módosított, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint 18., 22., 25., 27–32., 35–38., 40–41., 46–50., 53., 56. és 56c. cikke,

b) 7. § 24. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24.),

c) 7. § 25. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.),

d) 7. § 26. pontja a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.) módosított, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint 54. cikke,

e) 7. § 27. pontja a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.) módosított, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint 14. cikke

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

_