2021. évi CXXI. törvény indokolás
2021. évi CXXI. törvény indokolás
az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvényhez
2022.11.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az Alaptörvény kilencedik módosítása, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.) – 2023. július 1-i hatállyal – új alkotmányos alapokra helyezte egyrészt a különleges jogrendi helyzeteket, másrészt továbbá a védelmi és biztonsági célú állami feladatellátás rendjét övező jogi szabályozást, amely vívmány az egyes belügyi tárgyú jogszabályok esetében is elengedhetetlenné teszi a szóban forgó alkotmányos reformok jelentette változásoknak az alapul fekvő törvényi szintű joganyagban történő megfelelő megjelenítését.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Alaptörvény kilencedik módosításával összefüggésben a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXI. törvényt érintően szükségessé vált, az egyes jogszabályok közti terminológiai és jogintézményi összhangot biztosítani hivatott módosítás.
2. §
A Vbö. bevezeti az összehangolt védelmi helyzet fogalmát annak érdekében, hogy a súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele biztosított legyen. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) határozza meg az árvíz- és belvízvédekezés országos irányításának rendjét, ami tipikusan olyan terület, ahol az összehangolt védelmi tevékenység elrendelése szükségessé válhat. Ennek megfelelően indokolt a Vgtv. 17. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezésnek az összehangolt védelmi tevékenység jogintézményére utaló kitétellel történő megfelelő kiegészítése.
3. §
Az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a Vbö.-vel összefüggésben a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt érintően szükségessé vált, az egyes jogszabályok közti összhangot fenntartani hivatott módosítás, amely a továbbiakban a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének a vezetője számára is minősítési jogkört biztosít.
4. §
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt érintően a Vbö.-vel összefüggésben szükségessé vált, az egyes jogszabályok közti terminológiai és jogintézményi összhangot biztosítani hivatott módosítás.
5–15. §
A Vbö. alapján a katasztrófa és annak veszélye védelmi és biztonsági eseménynek minősül, amely esetben az összkormányzati koordinációs feladatokat a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve látja el.
Normál időszaki működés esetén az élet- és vagyonbiztonság megóvásával kapcsolatos feladatok ellátását az arra hivatott szervek végzik. A Vbö. alapján az összkormányzati válságkezelés, a kormányzati koordináció, a különleges jogrendi feladatellátással kapcsolatos feladatok végrehajtása, a káresemények kezelése a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve útján valósul meg.
Ugyanakkor a különböző káresemények kezelése során, az időveszteség elkerülése, ezáltal a kárterületen lévő állampolgárok és vagyontárgyaik megóvása, a további károk megelőzése érdekében szükség lehet azonnali beavatkozásokra. A helyben való gyors reagálás hiányában veszélybe kerülhet az érintett személyek élet- és vagyonbiztonsága. A kárelhárításban érintett szervezetek összehangolt, egymásra épülő tevékenységével biztosítható a gyors és hatékony eseménykezelés, amelynek a során a koordinációt – az időveszteség elkerülése érdekében – a katasztrófavédelem mint elsődleges beavatkozó szervezet hatáskörébe indokolt helyezni, a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerv koordinációs tevékenységének a megkezdéséig. Ez a jogintézmény biztosítja azon esetekben is a beavatkozást, amikor az esemény súlyára, kiterjedtségére figyelemmel az összkormányzati szintű koordináció nem szükséges.
A fentiekkel biztosított a koordinációs feladatok végrehajtása a különböző eseménykezelési fázisokban, így a helyben való azonnali és komplex reagálás a kárhelyszíneken, igazodva a védelmi és biztonsági igazgatás új feladatrendszeréhez.
A Vbö. a védelmi és biztonsági igazgatás területi szervét területi védelmi bizottságként nevesíti. Az egységes terminológia érdekében indokolt tehát a „területi védelmi bizottság” kifejezés alkalmazása.
A Vbö. 5. § 14. pont a) alpontja alapján védelmi és biztonsági eseménynek minősül a törvényben meghatározott ágazati üzemzavar. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek központi koordinációt igénylő kezelésétől szükséges elhatárolni a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó kisebb súlyú, helyi – jellemzően üzemi szintű – erőkkel elhárítható eseményeket. Ezen események hatósági kivizsgálását a megelőzés erősítése érdekében az iparbiztonsági hatóság végzi a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben és a kapcsolódó végrehajtási rendeletben foglaltaknak megfelelően, ezért a módosítás a 3. § 30. pontjának a pontosítását is tartalmazza.
16–18. §
Az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a Vbö.-vel összefüggésben a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényt érintően szükségessé vált, az egyes jogszabályok közti terminológiai és jogintézményi összhangot fenntartani hivatott módosítás.
19. §
Az egyes jogszabályok közti összhangot fenntartani hivatott törvénymódosítások hatálybalépésének az időpontja értelemszerűen az alapul fekvő alkotmányos reformok hatálybalépési dátumához igazodik.
20. §
Sarkalatossági záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás