BÜ BH 2021/125
BÜ BH 2021/125
2021.05.01.
A jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülést vizsgálni kell és a büntethetőség elévülésének megállapíthatósága esetén annak jogkövetkezményeit le kell vonni [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 33. § (1) bek., 34. §, 35. § (1) bek.; Be. 648. § a) pont, 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont; 1/2020. BJE határozat].
[1] A városi bíróság a 2000. május 8. napján meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 229. § (1) bek. I. ford.] és ezért őt – mint visszaesőt – hat hónap börtönbüntetésre és egy év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Úgy rendelkezett, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható és kötelezte őt a bűnügyi költség megfizetésére.
[2] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt megyei bíróság a 2002. november 21. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
[3] A terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Kúria a 2017. november 8. napján meghozott Bfv.II.1421/2017/4. számú határozatával a megyei bíróság mint másodfokú bíróság végzését – a másodfokú tárgyalásnak a szabályszerű idézés nélkül a terhelt távollétében való megtartása miatt – hatályon kívül helyezte, és a törvényszéket új eljárásra utasította.
[4] A megismételt eljárásban a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. december 19. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet és megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés-büntetését kitöltötte.
[5] A terhelt a vele szemben jogerősen kiszabott hat hónap börtönbüntetést 2003. július 31-e és 2004. január 30-a között kiállotta, az állam javára megfizetendő 11 600 forint bűnügyi költséget azonban nem fizette meg.
[6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 648. § a) pontját és a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontját megjelölve, anyagi jogi jogszabálysértésként elévülésre hivatkozással, a másodfokú végzés hatályon kívül helyezése, és a terhelt ellen indult eljárás büntethetőséget megszüntető ok miatti megszüntetése érdekében.
[7] Az indítvány indoka szerint a megismételt másodfokú eljárásban a törvényszék nem vizsgálta, hogy a büntethetőség elévült-e és így ennek jogkövetkezményeit sem vonta le. A Kúria 2020. február 12. napján meghozott 1/2020. BJE határozatban foglaltak szerint a jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülést vizsgálni kell és a büntethetőség elévülésének megállapíthatósága esetén annak jogkövetkezményeit le kell vonni.
[8] A megyei bíróság mint másodfokú bíróság 2002. november 21-én kelt végzésének meghozatala után olyan eljárási cselekmény lefolytatására nem került sor, amely az elévülési időt félbeszakította volna. A felülvizsgálati eljárásra csaknem tizenöt évvel később került sor, amelyben a Kúria Bfv.II.1421/2017/4. számú végzésével a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt eljárásban a törvényszék a büntethetőség elévülése ellenére új ügydöntő határozatot hozott.
[9] A Legfőbb Ügyészség a főügyészség felülvizsgálati indítványát azzal a módosítással tartotta fenn, hogy a törvényszék végzésének megváltoztatását és a terhelt ellen a városi bíróságon indult büntetőeljárás megszüntetését indítványozta.
[10] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[11] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el.
[12] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont].
[13] A jelen ügyben a marasztalás alapját képező bűncselekmény a korábbi Btk. 229. § (1) bekezdés I. fordulatába ütköző hivatalos személy elleni erőszak bűntette, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett.
[14] A korábbi Btk. 33. § (1) bekezdés b) pontja értelmében e bűncselekmény elévülési ideje három év.
[15] Figyelemmel arra, hogy a megyei bíróság mint másodfokú bíróság végzésének meghozatalát követően olyan eljárási cselekmény nem történt, amely az elévülést félbeszakította volna, a bűncselekmény büntethetősége 2005. november 21-én megszűnt.
[16] A terhelt által előterjesztett, határidőhöz nem kötött felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a Kúria a 2017. november 8. napján meghozott határozatával – feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető eljárási szabálysértés miatt – hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és a törvényszéket új eljárás lefolytatására utasította.
[17] A megismételt eljárásban másodfokú bíróság érdemben felülbírálta az elsőfokú ítéletet és azt a 2017. de-cember 19-én kelt végzésével helybenhagyta. A törvényszék ugyanakkor az eljárása során nem vizsgálta az elévülés kérdését, és nem észlelte annak bekövetkeztét.
[18] A kifejtettek értelmében a Kúria – a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva – az ügyész felülvizsgálati indítványának helyt adott, a megtámadott másodfokú határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta, ügydöntő végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a terhelt ellen vád tárgyává tett bűncselekmény miatt indított büntetőeljárást megszüntette [Be. 567. § (1) bek. a) pont II. ford., 607. § (1) bek., 653. § (1) bek., 625. § (1) bek.].
[19] Az alapeljárásban a terheltet az állam javára bűnügyi költség megfizetésére kötelezték, amely kötelezettségének még részben sem tett eleget, így visszatérítés iránt intézkedni nem kellett [Be. 856. § (1) bek. b) pont].
[20] A Be. 845. § (4) bekezdés d) pontja értelmében a jogerős ítélet alapján végrehajtott szabadságvesztésért kártalanítás jár a terheltnek, ha a bíróság az eljárást vele szemben jogerős ügydöntő végzésében megszüntette. A kártalanítási igényét a kártalanítást megalapozó határozat vele történő közlésétől számított egy éven belül érvényesítheti. E határidő elmulasztása jogvesztő [Be. 849. § (1) bek.].
(Kúria Bfv. I. 866/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás