PK ÍH 2021/127.
PK ÍH 2021/127.
2021.12.01.
I. A hiányos beadvány csak abban az esetben utasítható vissza vagy utasítható el hiánypótlási felhívás kiadása nélkül, ha erre a Pp. valamely rendelkezése kifejezetten lehetőséget ad. Minden más esetben a bíróságnak fel kell hívnia a felet a hiányok pótlására, és csak ennek eredménytelensége esetén alkalmazhatók azok a jogkövetkezmények, amelyeket a Pp. a beadvány hiányosságához fűz [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 115. § (1) bekezdés].
II. Ha a fellebbezés elbírálására 2021. január 1-jét követően kerül sor, a jogi képviselővel eljáró fél által felszámított perköltség költségjegyzék előterjesztése nélkül is érvényesíthető [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. § (5) bekezdés].
Az elsőfokú bíróság a végzésével a felperes költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét elutasította. Végzésének indokolása szerint a felperes által a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelméhez csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy a felperes miből él, és a felperes nem igazolta az őt anyagilag segítő szülő jövedelmi viszonyait, rendszeres kiadásait sem. Kifejtette, hogy a felperesnek igazolnia kellett volna a munkanélküliségét, a tanulói jogviszonyát, az oktatás költségeit, szülőjének jövedelmét, a szülő által a felperesnek juttatott támogatás összegét, valamint a felperes rendszeres kiadásait. Álláspontja szerint ezeknek az adatoknak és igazolásoknak a hiányában a felperes kérelme nem felelt meg a 2017. évi CXXVIII. törvény 12. § (4) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (5) bekezdésében támasztott tartalmi követelményeknek, és nem volt elbírálható a felperes rászorultsága. Erre figyelemmel a Pp. 98. §-a alapján utasította el a felperes költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét.
A végzés ellen, elsődlegesen annak megváltoztatása és költségkedvezmény engedélyezése, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság állapítson meg a részére 7000 forint fellebbezési illetékből és a 32/2003. IM rendelet szerint számított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróságnak hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania. Érvelése szerint a végzés azért jogszabálysértő, mert az elsőfokú bíróság nem méltányosan bírálta el, és hiánypótlási felhívás kiadása nélkül utasította el a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét. Előadta, hogy édesanyja közgyógyellátásban részesülő nyugdíjas, akinek nyugdíja havonta 115 185 forint. Ebből 56 000 forint a kiadásainak összege, és a fennmaradó 59 185 forintból támogatja a felperest.
Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A felperes fellebbezése megalapozott.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 369. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét.
A Pp. 115. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a beadvány nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a bíróság, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, rövid határidő tűzésével, a hiányok megjelölése mellett – indokolt esetben a beadvány visszaadásával – hiánypótlásra hívja fel a felet. A bíróság ezzel egyidejűleg figyelmezteti a felet, hogy ha a hiányokat nem pótolja vagy a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság azt vissza fogja utasítani, vagy hiányos tartalma szerint fogja elintézni.
E törvényi rendelkezés alapján a hiányos beadvány csak abban az esetben utasítható vissza vagy utasítható el hiánypótlási felhívás kiadása nélkül, ha erre a Pp. valamely rendelkezése kifejezetten lehetőséget ad. Minden más esetben a bíróságnak fel kell hívnia a felet a hiányok pótlására, és csak ennek eredménytelensége esetén alkalmazhatók azok a jogkövetkezmények, amelyeket a Pp. a beadvány hiányosságához fűz.
A költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem hiányossága esetén a Pp. nem teszi lehetővé a kérelem hiánypótlási felhívás kiadása nélküli visszautasítását vagy elutasítását. Ezért az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 115. § (1) bekezdésében foglalt eljárási szabályt azzal, hogy hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzésével utasította el a felperes költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogszabálysértő végzését a Pp. 389. §-a szerint alkalmazott Pp. 381. §-a alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Meghagyja az elsőfokú bíróságnak, hogy a Pp. 115. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően járjon el: rövid határidő tűzésével, a hiányok megjelölése mellett – indokolt esetben a beadvány visszaadásával – hívja fel a felperest a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelme hiányainak pótlására, és ezzel egyidejűleg figyelmeztesse a felperest, hogyha a hiányokat nem pótolja vagy a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság azt vissza fogja utasítani, vagy hiányos tartalma szerint fogja elintézni.
A felperes a fellebbezésében az általa megfizetett 7000 forint fellebbezési illeték és ügyvédi munkadíj megállapítását kérte másodfokú perköltségként.
A felperes fellebbezése illetékmentes, ezért a megfizetett fellebbezési illetéket nem érvényesítheti perköltségként, viszont az 1990. évi XCIII. törvény 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján kérheti annak visszatérítését a lakóhelye szerint illetékes adóhatóságtól.
A Pp. 81. § (1) bekezdése értelmében a fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti.
A jogi képviselővel eljáró felperes a fellebbezéséhez nem csatolt a jogszabályban – a 31/2017. (XII. 27.) IM rendelet 1. §-ában – meghatározott költségjegyzéket. Emiatt a felperes által a másodfokú eljárásban igényelt ügyvédi munkadíj a Pp. 81. § (5) bekezdése alapján nem volt szabályszerűen felszámítottnak tekinthető a fellebbezés benyújtásakor. A 2020. évi CXIX. törvény (2021. január 1. napjától) azonban módosította a Pp. 81. § (5) bekezdését akként, hogy a perköltségigényt a jogi képviselő költségjegyzék előterjesztése útján is felszámíthatja. Ebből következően a perköltség az elbíráláskor már nem csak költségjegyzék útján volt felszámítható, ezért nem volt akadálya annak, hogy az ítélőtábla a felperes részére perköltséget állapítson meg, amelynek viseléséről majd az elsőfokú bíróságnak kell döntenie.
(Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.25.227/2021/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás