BÜ BH 2021/129
BÜ BH 2021/129
2021.05.01.
I. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (3) bekezdése a lőfegyver megszerzését, és nem a tartását teszi lehetővé a fegyvertartási engedéllyel – más lőfegyverre – már rendelkező személy számára.
II. A fegyver tartására az engedéllyel rendelkező személy a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 32. § (3) bekezdésében előírt fegyvertartási engedélybe történő bejegyzés hatósági aktusával válik jogosulttá. Amíg ez nem történik meg, a megszerzett lőfegyver tartásához fűződő részjogosítványok korlátozottak: az engedéllyel rendelkező személy a megszerzett lőfegyvert a Korm. rendelet 42. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint tárolni köteles, a lőfegyver birtoklásának joga a tárolás helyéhez kötött, a fegyver viselésére pedig nem jogosult. A megszerzett lőfegyver tartása e kereteken kívül engedély nélküli, így a lőfegyverrel visszaélést megvalósítja [Btk. 325. § (1) bek. a) pont II. ford.].
[1] A járásbíróság a 2019. április 15. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lőfegyverrel visszaélés bűntettében [Btk. 325. § (1) bek. a) pont 1. ford.], ezért őt 1 év szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. A büntetés végrehajtását 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A bíróság a terheltet előzetes mentesítésben részesítette, és az eljárás során lefoglalt CZ550 típusú, tokban elhelyezett, optikával felszerelt golyós vadászlőfegyver, 3 darab lőszer, továbbá a Baikal gyártmányú, IZS 27 EM-1C típusú sörétes lőfegyver elkobzását rendelte el.
[2] A terhelt és védőjének fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2020. február 25. napján kihirdetett ítéletével a terhelt cselekményét lőfegyverrel visszaélés bűntettének [Btk. 325. § (1) bek. a) pont 2. ford.] minősítette. Mellőzte a terhelt előzetes mentesítésben részesítését, valamint a Baikal gyártmányú, IZS 27 EM-1C típusú sörétes lőfegyver elkobzását. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő:
[4] A terhelt egy háztartásban él a b.-i ingatlanban édesapjával, B. Z.-vel. B. Z. az otthonában lévő zárt fegyverszekrényében engedéllyel tartotta a CZ550 típusú, ismétlő rendszerű, hosszú huzagolt csövű, központi gyújtású golyós vadászlőfegyverét.
[5] A terhelt 2016. április 6. napján eredményes vadászvizsgát tett, mely golyós és sörétes vadászfegyverre is érvényes volt. A terhelt 2016. október 14. napján vadászjegyet váltott ki, mely 2017. február 28. napjáig volt érvényes. A terhelt 2016. november 14. napján sportvadászati célú lőfegyvertartási engedélyt szerzett, melynek hatósági igazolványába bejegyzésre került a terhelt által jogszerűen megszerzett, Baikal gyártmányú, IZS 27 EM-1C típusú huzagolatlan csövű, sörétes vadászlőfegyver. A terhelt által váltott fenti vadászjegy lejárt, a vádlott 2017. évre vadászjegyet lehetősége ellenére nem váltott ki, így 2017. március 1. napjától nem rendelkezett érvényes vadászjeggyel, és vadásztársaságban sem rendelkezett tagsággal. B. Z. a 2017. december 25. napján kelt szerződéssel a CZ 550 típusú golyós vadászlőfegyverét a terheltnek ajándékozta.
[6] A terhelt 2017. december 26. napján 14 óra 35 percet megelőző időben magához vette B. Z. fegyverszekrényéből a fenti golyós vadászlőfegyvert, azt betette a Ford Connect típusú gépkocsiba, és barátjával, a látásfogyatékkal élő Sz. D.-vel együtt a járművel elindultak.
[7] A terheltet 2017. december 26. napján 14 óra 35 perckor B. lakott területén kívül, a B. út régi hulladéklerakó mögötti dűlőúton a rendőrkapitányság járőrei igazoltatták. A terhelt ezen időpontig nem jegyeztette be az illetékes fegyverrendészeti hatóságnál a golyós lőfegyver megszerzését. Az igazoltatás során a golyós vadászlőfegyver a kisteherautó utasterében betárazott, tűzkész állapotban került feltalálásra, tokban nem volt elhelyezve. A látási fogyatékkal élő Sz. D. – aki lőfegyver megszerzésére, tartására engedéllyel nem rendelkezett – a gépkocsi vezető oldali ülés melletti ülésén foglalt helyet, a fegyver közelségében.
[8] A nyomozó hatóság a golyós vadászlőfegyvert és három darab lőszert lefoglalta, melyeket a lefoglalásuk megszüntetése után B. Z. 2017. december 27. napján vett át. A terhelt sportvadászati célú lőfegyvertartási engedélyét a hatóság 2018. január 2. napján visszavonta.
[9] A terhelt által az ellenőrzéskor birtokolt golyós vadászfegyver, valamint a sörétes vadászfegyvere a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 16. pontja értelmében lőfegyvernek (tűzfegyvernek) minősültek.
[10] A terhelt 2016. november 14. napján a Baikal gyártmányú, IZS 27 EM-1C típusú sörétes vadászlőfegyverre kiállított fegyvertartási engedélye 2026. január 13. napjáig volt érvényes, azonban az a büntetőeljárás megindulására figyelemmel 2018. január 2. napján visszavonásra került. A terhelt 2016. november 14. napjától 2018. január 2. napjáig jogszerűen tartotta birtokában e lőfegyvert.
[11] Az érvényes fegyvertartási engedéllyel rendelkező terhelt a 2017. december 25. napján megkötött ajándékozási szerződéssel jogszerűen szerezte meg édesapjától, B. Z.-től a CZ550 típusú golyós vadászlőfegyvert, azonban annak tartására – a lőfegyvernek a fegyvertartási engedélybe történő bejegyzése hiányában – nem volt jogosult, amikor azt 2017. december 26. napján B. külterületén, tűzkész állapotban, kibiztosítva, 3 lőszerrel betárazva, távcsővel felszerelten, az általa vezetett gépkocsi utasterében a jobb első ülésen helyet foglaló Sz. D. – 80%-ban látáskárosodott személy – közvetlen testi közelségében elhelyezve szállította.
[12] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt a védője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdése a) pont aa) alpontjában és b) pont bb) alpontjában megjelölt okokból. Az indítvány szerint a terhelt bűnösségének a megállapítására büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével, míg a golyós vadászlőfegyver elkobzására a Btk. más szabályának megsértésével került sor.
[13] Az indítvány indokolása szerint a jogerős ítélet nem jelöli meg azt az anyagi jogszabályt, amely korlátozná a lőfegyvert jogszerűen megszerző személyt abban, hogy a 8 napos ügyintézési határidőn belül a lőfegyvert szállítsa. Ennek hiányában anyagi jogszabályt sért annak megállapítása, hogy a lőfegyver szállításával a terhelt megvalósította az engedély nélküli tartás elkövetési magatartását. Részletesen idézte a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény és a vonatkozó Kormányrendelet rendelkezéseit, amely szerint a lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személy esetében egy újabb lőfegyver megszerzéséhez külön engedély nem szükséges. Ezt követően egy közigazgatási eljárásban valóban intézkedni kell a megszerzett lőfegyver hatósági igazolványba történő bejegyzése iránt, azonban annak megtörténtéig a lőfegyver megszerzőjét anyagi jogszabály nem korlátozza a tartásban. Erre figyelemmel nem fogadható el az a jogerős ítéletben kifejtett értelmezés, miszerint a bejegyzés megtörténtéig kizárólag a megszerzés helyéről a tárolás helyére, majd onnan az engedélybe történő bejegyzés céljából a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságra szállíthatja csak a lőfegyvert. Ezért a terhelt a felmentését indítványozta azzal, hogy a felmentése esetén az elkobzás alkalmazásának egyáltalán nincs helye.
[14] Kifejtette továbbá, hogy a golyós vadászlőfegyver elkobzása felmentés hiányában is anyagi jogszabályt sértő. Az érintett lőfegyver ugyanis az eljárásban terheltként nem szereplő személy tulajdonát képezte már az elsőfokú ítélet meghozatalakor is. Miután a lőfegyver jelenlegi tulajdonosa a bűncselekménynek nem volt részese, tőle a lőfegyver nem kobozható el. Ez a rendelkezés sérti a tulajdonhoz fűződő, Alaptörvény által deklarált alapjogot, továbbá a büntető anyagi jogszabály sem teszi lehetővé az idegen személy tulajdonát képező, jogszerűen megszerzett eszköz elkobzását.
[15] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt.
[16] Indokolásában kifejtette, hogy az irányadó tényállás szerint a terhelt a rendőri intézkedés időpontjában rendelkezett érvényes fegyvertartási engedéllyel, amelybe bejegyzésre került a Baikal gyártmányú sörétes vadászlőfegyver. Fegyvertartási engedélyének visszavonására csak 2018. január 2. napján került sor, így e fegyver tartására az elkövetés idején jogosult volt.
[17] Az érvényes fegyvertartási engedély birtokában a terhelt a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (3) bekezdése alapján jogszerűen szerezte meg édesapjától a rendőri intézkedést megelőző napon kötött ajándékozási szerződéssel a Ceská Zbrojovka gyártmányú golyós vadászlőfegyvert; annak tartására azonban a fegyvertartási engedélyére tekintettel még nem vált automatikusan jogosulttá. Azért, hogy a terhelt az általa korábban jogszerűen megszerzett golyós vadászlőfegyver tartására is jogosultságot szerezzen, a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 32. § (3) bekezdése alapján nyolc napon belül köteles lett volna azt – a lőfegyverhez tartozó lőszer kivételével – bemutatni az engedélybe történő bejegyzés céljából a tartásának engedélyezésére jogosult rendőri szervnek. Annak eredményeként pedig a hatóságnak be kellett volna jegyeznie azt a fegyvertartási engedélybe. A megszerzés joga a fegyvertartás jogával nem azonosítható, az engedélybe még be nem jegyzett lőfegyvert kizárólag birtokolhatta, illetőleg tárolhatta volna, azonban nem illette meg a viselés joga.
[18] A tényállás szerint a terhelt a rendőri intézkedés időpontjában a golyós vadászlőfegyvert a fegyvertartási engedélybe való bejegyzését megelőzően nem lőszer nélkül, hanem a kipróbálás szándékával, betárazott, tűzkész állapotban, tokban elhelyezés nélkül, az általa vezetett kistehergépkocsi utasterében úgy szállította, hogy a látási fogyatékkal élő, a gépkocsi vezetőoldali ülés melletti ülésen helyet foglaló Sz. D. közelében helyezte el azt. Ekként a golyós lőfegyvert engedély nélkül tartotta.
[19] Kifejtette, hogy az illetékes rendőrhatóságnak az újonnan megszerzett lőfegyver hatósági engedélybe történő bejegyzésével kapcsolatos eljárásának – a felülvizsgálati indítvány érvelésével szemben – azért nem lehet formális, illetőleg pusztán deklaratív szerepet és jelentőséget tulajdonítani, mert a lőfegyver ölésre, illetőleg testi épség sérelmének okozására alkalmas jellege, kiemelkedő veszélyessége azt indokolja, hogy a fegyvertartási engedéllyel rendelkező jogosult birtokában is kizárólag a hatóság által regisztrált lőfegyver lehessen.
[20] Ezért – a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint – a bíróságok a megállapított tényállásból helytálló következtetést vontak a terhelt bűnösségére, és cselekményének jogi minősítése, valamint a kiszabott büntetés is törvényes.
[21] Az elkobzással kapcsolatban az indítvány az irányadó tényállástól eltérő, abban nem szereplő tényekre hivatkozik, ezért az indítvány ebben a részében törvényben kizárt.
[22] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[23] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető.
[24] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét.
[25] Az indítvány azon állítása, miszerint a terheltnek a jogerős ítéleti tényállásban rögzített magatartása nem valósít meg bűncselekményt, az említett felülvizsgálati oknak megfelel, így az alapján a felülvizsgálatnak helye van.
[26] A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban Ftv.) 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerint – figyelemmel az említett törvény 2. §-ának 16. pontjára is – lőfegyver tartásához rendőrség által kiadott engedély szükséges. Akinek van fegyvertartási engedélye, az Ftv. 3. § (3) bekezdése szerint az engedély birtokában az engedélyben nem szereplő, azonban az engedélyben meghatározott célra rendelt és az adott célra jogszerűen tartható tűzfegyvert megszerezheti. A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 32. § (3) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy az engedéllyel rendelkező, az Ftv. 3. § (3) bekezdése alapján megszerzett eszközt az engedélybe történő bejegyzés céljából nyolc napon belül köteles bemutatni a tartásának engedélyezésére jogosult rendőri szervnek. Ekként a bejegyzés hatósági aktusával válik az engedéllyel rendelkező személy a fegyver tartására jogosulttá.
[27] Az Ftv. 3. § (3) bekezdése tehát a lőfegyver megszerzését teszi lehetővé a fegyvertartási engedéllyel – más lőfegyverre – már rendelkező személy számára. Ettől élesen el kell különíteni a fegyver tartására való jogosultságot, aminek részjogosítványai az Ftv. 2. § 21. pontja szerint a birtoklás, viselés és tárolás joga.
[28] A törvény tehát új lőfegyver megszerzése esetén a fegyvertartási engedéllyel rendelkező személy részére a tartás (illetve annak részjogosítványainak) jogát nem biztosítja. A lőfegyver megszerzése és annak a rendőrhatóság általi bejegyzése között függő helyzet jön létre, aminek tartama alatt a megszerzett lőfegyver tartásához fűződő részjogosítványok korlátozottak; azokból csak az gyakorolható, amivel a megszerzés szükségszerűen együtt jár. Így az engedéllyel rendelkező személy a jogszerűen megszerzett lőfegyvert a Korm. rendelet 42. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint tárolni köteles, a lőfegyver birtoklásának joga a tárolás helyéhez kötött, a fegyver viselésére pedig nem jogosult.
[29] Ezt az értelmezést támasztja alá a Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 38. § (1) bekezdés e) pontjában írt rendelkezés is, miszerint a lőfegyver tartására jogosító engedély, valamint az ennek meglétét igazoló hatósági igazolvány tartalmazza az engedélyes által jogszerűen ténylegesen tartott valamennyi lőfegyver azonosító adatait és a bejegyzés keltét, illetve a lőfegyvert tartó személy a lőfegyver szállításakor, viselésekor és használatakor köteles a lőfegyvertartási engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt magánál tartani. E jogszabályi rendelkezéseknek nyilvánvaló célja, hogy a fegyvertartás ellenőrzése során a hatóság számára nyomon követhető legyen, hogy a fegyvertartási engedéllyel rendelkező személy birtokában csak olyan lőfegyver legyen, amelyről az engedélyező hatóság tudomással bír.
[30] A szállításnak tehát feltétele a szállított lőfegyverre is vonatkozó tartási engedély; ilyen a terheltnek nem volt, hiszen a lőfegyvert a hatóságnak bejegyzés céljából nem mutatta be. Ebből is következik, hogy a bejegyzést megelőzően a lőfegyver (nem a rendőrhatóság előtti bemutatás céljából való) szállítására nem kerülhet sor, azzal a terhelt már a lőfegyver – engedély nélküli – tartását valósította meg.
[31] A terhelt tehát a lőfegyvert jogszerűen szerezte meg, de nem jogszerűen tartotta, mert a tartás részjogosítványait engedély nélkül gyakorolta. A másodfokú bíróság ennek megfelelően már nem is a lőfegyver engedély nélküli megszerzését, hanem – helyesen – annak tartását rótta a terhelt terhére.
[32] Minderre figyelemmel a bíróság jogerős ítéletében a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésével, az anyagi jogszabályok sérelme nélkül állapította meg a terhelt bűnösségét lőfegyverrel visszaélés bűntettében. A törvényszék határozata indokolásának jogi okfejtése is mindenben helytálló, mindössze annyi kijavítást igényel, miszerint az indokolásban felhívott Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése helyesen az Ftv. ugyanezen jogszabályhelye.
[33] Az indítványnak az elkobzás alkalmazását önmagában kifogásoló része kapcsán a Kúria az alábbiakat rögzíti.
[34] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével törvénysértő intézkedést alkalmazott. Az indítvány azon kifogása, miszerint a lőfegyver elkobzásának a bűnösség megállapítása mellett sem volt helye, ennek megfelel.
[35] A törvény ugyanakkor meghatározza a felülvizsgálat egyéb korlátait, amelyek esetében felülvizsgálatnak még a Be. 649. §-ában írt felülvizsgálati ok alapján sincs helye. A Be. 650. § (1) bekezdés c) pontja kizárja a felülvizsgálatot, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. A Be. 671. § 12. pontjának első fordulata szerint egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben az elkobzásról nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.
[36] Erre tekintettel a felülvizsgálati indítvány az elkobzás alkalmazását vitató részében törvényben kizárt.
[39] Minderre figyelemmel a Kúria – miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva, a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 706/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás