• Tartalom

2021. évi CXXX. törvény

a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről1

2022.01.01.

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus okozta tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási környezetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet:

a) a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet, valamint

b) a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet.

2. Hatály

2. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges – így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg.

II. Fejezet

A VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

3. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

3. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, a védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szóló 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti bűncselekmény büntetendőségét a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

(3) Nem büntethető a Btk. 280. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt, aki a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Vmt.) 205. § (1) és (2) bekezdése szerinti zárt tárgyaláson elhangzottakat felfedi.

4. Egyes szabálysértésekkel összefüggő átmeneti szabályok

4. § A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet szerinti szabálysértést a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 4. §-ától eltérően az elkövetésekor hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni.

5. Egyes közigazgatási szankciókkal kapcsolatos átmeneti szabályok

5. § A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet szerinti közigazgatási szabályszegés miatt az elkövetéskor hatályos szabályok szerinti közigazgatási szankció alkalmazandó.

6. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

6. § (1) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.), illetve ez a törvény másként szabályozza.

(2) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő határidőket a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjában hatályos jogszabály szerint kell számolni.

(3) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján felfüggesztett eljárást a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően a Be. szerint kell folytatni.

(4) Ha az eljárás felfüggesztésére a Be. 395. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott okból, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor, a felfüggesztés határidejébe a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

(5) Ha a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjáig az ügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján eljárási cselekményt rendelt el vagy annak elvégzése érdekében intézkedett, azt – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály szerint kell elvégezni.

(6) A bíróság a vádlott, a védő és az ügyész 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján tett együttes hozzájárulása esetén sem hozhatja meg az ügydöntő határozatot tanácsülésen. A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt meghozott ügydöntő határozatot azonban a bíróság a Be. 452. § (1) bekezdése szerint foglalja írásba, amely teljeskörűen tartalmazza a Be. 561. § (3) bekezdésében foglaltakat. A bíróság az ügydöntő határozatot ebben az esetben kézbesítés útján közli.

(7) Ha a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjáig az ügyben a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján nyilvános ülés helyett tanácsülést tűzött ki, akkor az tanácsülésen elintézhető, ha a tanácsülés a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül megtartható. A harmadfokú bíróság eljárására e rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

(8) Ha a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjáig az ügyben a Kúria tanácsa a felülvizsgálati indítvány elintézésére a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján nyilvános ülés helyett tanácsülést tűzött ki, akkor a Kúria tanácsa a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen is dönthet, ha a tanácsülés a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül megtartható.

7. A büntető és szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységre, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

7. § (1) Ha a büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésére a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott időtartamba nem számít bele az az időtartam, amely alatt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb okra figyelemmel a sértett vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával sem volt lehetséges.

(2) Ha a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésére a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor, a Vmt. 226. § (1) bekezdésével megállapított határidő-számítás továbbra is alkalmazható, valamint a Vmt. rendelkezései szerint lefolytatott eljárási cselekményeket és megtett nyilatkozatokat akkor is érvényesnek kell tekinteni, ha arra ilyen formában a Bktv. nem ad lehetőséget.

(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának – ideértve a másodfokú bírósági eljárást is – megindulására a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor, a Vmt. 236. § (5) bekezdésével megállapított határidő-számítás továbbra is alkalmazható.

(4) A közérdekű munka végrehajtása veszélyhelyzetre tekintettel történő elhalasztásának vagy félbeszakításának tartama, valamint a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés tartama, ha ez a veszélyhelyzet ideje alatt a végrehajtást akadályozta, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 280. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít be.

8. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

8. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Vmt. 247. §-a alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet határidejére az Nbjt. 27. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a terhelt a Vmt. 247. §-a alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.

9. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

9. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Vmt. 258. §-a alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet határidejére az EUtv. 20. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a terhelt a Vmt. 258. §-a alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.

10. A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok

10. § Ha a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzet ideje alatt a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával a döntéshozó szervének ülését már összehívta vagy a döntéshozó szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát már kezdeményezte, a döntéshozó szerv ülését vagy határozathozatalát a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését megelőző napon hatályos, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni. Az e rendelkezés szerint meghozott határozatot úgy kell tekinteni, mintha azt a veszélyhelyzet ideje alatt hozták volna meg.

11. Biztonsági vezető alkalmazási feltételeivel kapcsolatos átmeneti szabályok

11. § A veszélyhelyzet ideje alatt eltérő szabályok szerint kinevezett biztonsági vezető foglalkoztatásához a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig nem szükséges a kormányrendeletben meghatározott sikeres vizsga megléte.

12. Lejárt okmányok érvényességének meghosszabbítása

12. § (1) A magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos,

a) 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy

b) 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró

hivatalos okmány, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is – a 13. § (1) bekezdése szerinti okmány kivételével – 2022. június 30. napjáig érvényes.

(2) Az e törvény szerinti új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdés szerint meghosszabbított érvényességi idő nem akadálya az okmány (1) bekezdés szerinti érvényességi időt megelőző cseréjének.

13. § (1) A 2020. november 4. és 2022. február 28. között lejárt vagy lejáró, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján kiadott, tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok – a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével – 2022. június 30. napjáig érvényesek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti okmányok meghosszabbítására irányuló eljárás során

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 37. § (4) bekezdését, valamint

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 47. § (6) bekezdését

nem kell alkalmazni.

13. Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges törvényi rendelkezések

14. § (1) Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós digitális Covid-igazolvány kiállításáért felelős szerv (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kiállító szerv) – ha az adat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) vagy egyéb módon nem áll a kiállító szerv rendelkezésére – jogosult az érintett név- és születésiidő-adatát igényelni – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő érintett esetén az idegenrendészeti nyilvántartásokból.

(2) Ha az érintett Társadalombiztosítási Azonosító Jele (a továbbiakban: TAJ szám) az EESZT-ben nem áll rendelkezésre, az (1) bekezdés szerinti szerv jogosult a TAJ számot az azt képző szervtől – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – átvenni.

(3) A kiállító szerv a digitális Covid-igazolvány kiállítása érdekében jogosult – ha az nem áll a kiállító szerv rendelkezésére – a digitális Covid-igazolványon az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint feltüntetendő adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elsődleges információforrásból – a technikai lehetőségek fennállása esetén automatikus információátadással – átvenni.

(4) A kiállító szerv a digitális Covid-igazolványon az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint feltüntetendő adatokat az elsődleges információforrás akadályoztatása esetén másodlagos információforrásból is átveheti.

(5) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 60. § (3) bekezdésétől eltérően e § alkalmazásában elsődleges információforrásnak kell tekinteni bármilyen olyan közfeladatot ellátó vagy egészségügyi tevékenységet végző szervet vagy személyt,

a) amelynél vagy akinél az adat az általa vezetett közhiteles nyilvántartásban szerepel,

b) amelynél vagy akinél az adat a közfeladata ellátása vagy egészségügyi tevékenysége során keletkezett, vagy

c) amely vagy aki tekintetében jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.

(6) Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós digitális Covid-igazolvány kiállításának részletes szabályait, valamint a kiállító szervet a Kormány rendeletben határozza meg.

(7) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/I. §-a szerinti, a Covid–19 megbetegedés elleni védőoltást igazoló védettségi igazolványnak az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/I. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adata leolvasása útján az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti oltási igazolvány adatai jelennek meg.

(8) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/L. § (1) bekezdése szerinti, a Covid–19 megbetegedés elleni védőoltást igazoló applikáció az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, az uniós digitális Covid-igazolványon feltüntetendő adatokat jeleníti meg.

15. § (1) Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem esetén az e §-ban foglalt eltérésekkel kell eljárni.

(2) Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmet benyújthatja

a) az a személy, aki külföldön kapott oltása tekintetében a Covid–19 világjárvány ellen védettségi igazolványra jogosult,

b) az a személy, aki olyan állam által kiállított védettségi igazolással rendelkezik, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az érintett természetes személyazonosító adatait, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa számát, valamint a külföldi hatóság vagy az oltást végző egészségügyi szolgáltató által kiállított, az oltás tényének magyar vagy angol nyelvű igazolását, ennek hiányában más idegen nyelvű igazolásának hiteles magyar fordítását, azzal, hogy az igazolásnak tartalmaznia kell az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet Melléklet (1) bekezdés c)–j) pontjában meghatározottakat.

(4) A kiállító szerv a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált oltóanyag beadásának igazolása esetén állítja ki a digitális Covid-igazolványt.

(5) Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem elektronikusan nem intézhető.

16. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós digitális Covid-igazolvány kiállításáért felelős szervet, valamint a kiállítás részletszabályait rendeletben határozza meg.

14. Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvénytől való eltérés

17. § Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény

a) 7. § (1) bekezdésétől eltérően, amennyiben az adós a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 2021. október 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően azt kérelmezte, akkor az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére 2021. november 1-jétől fizetési haladékot kap,

b) 7. § (2) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium 2022. június 30. napjáig tart,

c) 7. § (4) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium alatt lejáró szerződés 2022. június 30. napjáig meghosszabbodik,

d) 6. §-át és 8. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

15. A hiteltörlesztési moratóriumhoz kapcsolódó egyes szerződések elszámolási szabályai

18. § (1) Az e § szerinti elszámolási szabályokat

a) a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet és a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól szóló 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet által megállapított, valamint

b) a Vmt., az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény, valamint a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet és e törvény által fenntartott

fizetési moratórium hatálya alá tartozó, természetes személy hitelkártya szerződésére, valamint fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésére (folyószámla-hitel) kell alkalmazni (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződés).

(2) Ha a fizetési moratórium megszűnt, vagy az adós a fizetési moratóriumból kilép (e § alkalmazásában a továbbiakban: moratórium megszűnése), akkor a hitelező a moratórium megszűnését követően átszámítja az adósnak a fizetési moratórium alatt felhalmozódott tartozása összegét.

(3) A tartozás összege fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésből eredő tartozás esetén megegyezik a havi zárlati napok közötti időszakokban folyamatosan fennálló fizetési moratóriummal érintett hitelkeretből felhasznált és vissza nem fizetett tartozás összegével.

(4) A fizetési moratórium alatt a szerződés alapján felhalmozódott tartozást a Magyar Nemzeti Bank 2020. február hónapra vonatkozó statisztikai közleményében szereplő, a háztartásoknak nyújtott forint személyi hitelek átlagos évesített kamatlába alkalmazásával kell a hitelezőnek átszámítania (e § alkalmazásában a továbbiakban: átszámított tartozás), azzal, hogy ha a szerződés szerinti kamat alacsonyabb az átszámítás során alkalmazandó kamat mértékénél, a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

(5) A tartozás átszámítását a hitelezőnek a moratórium megszűnését követő 60 napon belül kell elvégeznie, és e határidőben az átszámított tartozás összegéről az adóst tájékoztatnia.

(6) Az átszámított tartozást az adós az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül önkéntesen teljesítheti.

(7) Az adós (6) bekezdés szerinti önkéntes teljesítése hiányában az átszámított tartozást az adósnak 12 havi egyenlő részletekben kell megfizetnie (e § alkalmazásában a továbbiakban: részletfizetés).

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti részletszabályokról a hitelező az adós részére tájékoztatást nyújt.

(9) A részletfizetés idejének meghatározása során a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet [a továbbiakban: 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet] által megállapított, a havi törlesztőrészlet mértékére vonatkozó előírást figyelembe kell venni. Ha az átszámított tartozás a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra figyelemmel 12 hónapon belül nem fizethető vissza, a visszafizetés határideje a 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet szabályainak megfelelően meghosszabbodik.

(10) A tartozás e § szerinti megfizetésével összefüggésben a hitelező egyéb díjra nem jogosult.

16. Felsőoktatással összefüggő átmeneti szabályok

19. § Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 51. § (1) bekezdésében, valamint a képzési és kimeneti követelményben előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

17. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

20. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitást a 2022. évben a tárgyévben sorsolással meghatározott hónap létszámadatai alapján kell 2022. december 31. napjáig megállapítani és jelentésben közzétenni.

18. A támogatott tevékenység határidejének meghosszabbítása

21. § (1) A 2021. január 1-je előtt létrejött és azóta fennálló, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a támogató egyedi mérlegelése alapján meghozott döntésében foglaltak szerinti időtartammal, de legfeljebb 2022. június 30. napjáig meghosszabbítható, amennyiben az eredeti támogatási szerződés, illetve támogatói okirat szerinti támogatott tevékenység időtartama ennél az időpontnál hamarabb érne véget és a határidő meghosszabbítása a veszélyhelyzettel összefüggésben álló ok miatt szükséges.

(2) A 2021. január 1-je és 2021. december 31-e között létrejött és a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a támogató egyedi mérlegelése alapján meghozott döntésében foglaltak szerinti időtartammal, de legfeljebb 2022. december 31. napjáig meghosszabbítható, amennyiben az eredeti támogatási szerződés, illetve támogatói okirat szerinti támogatott tevékenység időtartama ennél az időpontnál hamarabb érne véget és a határidő meghosszabbítása a veszélyhelyzettel összefüggésben álló ok miatt szükséges.

(3) Ha a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység megvalósításának időtartama a tárgyéven túl nyúlik, és a pénzügyi teljesítésének elhúzódását a veszélyhelyzettel összefüggő ok idézte elő, akkor a kötelezettségvállalások ezen indokok alapján keletkezett állományát

a) az (1) bekezdés szerinti határidő-hosszabbítás esetében 2022. december 31-éig,

b) a (2) bekezdés szerinti határidő-hosszabbítás esetében 2023. december 31-éig

lehet az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának tekinteni.

(4) A veszélyhelyzet ideje alatt fennálló, vagy ezen idő alatt létrejött, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat 2021. évi kiadási előirányzatai terhére az Operatív Törzs döntése vagy jóváhagyása alapján vállalt kötelezettségek esetén, ha a pénzügyi teljesítés elhúzódását a veszélyhelyzettel összefüggő ok idézte elő, a kötelezettségvállalás tárgyévét követően keletkező költségvetési maradványt az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni.

19. A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos regisztrációs és adatkezelési szabályok

22. § (1) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a TAJ számmal nem rendelkező magyar állampolgár az alábbi – valamennyi rendelkezésére álló – adatot köteles megadni:

a) viselt név,

b) életkor,

c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

d) útlevél okmányazonosítója,

e) személyi azonosító száma,

f) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

g) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(2) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a TAJ számmal nem rendelkező, Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár az alábbi – valamennyi rendelkezésére álló – adatot köteles megadni:

a) viselt név,

b) életkor,

c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

d) útlevél okmányazonosítója,

e) tartózkodási engedély száma,

f) személyi azonosító száma,

g) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

h) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(3) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a TAJ számmal rendelkező személy az alábbi – valamennyi rendelkezésére álló – adatokat köteles megadni:

a) viselt név,

b) TAJ szám,

c) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

d) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(4) Az oltási regisztrációs felületet fenntartó szerv a TAJ számmal rendelkező személyek védőoltásra történő regisztrációja során megadott (3) bekezdés szerinti adatait a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére átadja.

(5) A NEAK a védőoltás igénybevételének szervezésével kapcsolatos feladatát az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi államigazgatási szerv, az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Magyar Államkincstár, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: közreműködő szerv) bevonásával látja el.

(6) A NEAK, illetve a közreműködő szerv a NEAK által meghatározott, védőoltásra regisztráló személyeket a védőoltás igénybevételének rendjéről postai, illetve elektronikus vagy telefonos úton értesíti.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott célból a NEAK a közreműködő szerv részére a védőoltás igénybevételére regisztráló személy által a regisztráció során megadott postai, telefonos vagy más elektronikus elérhetőséget, valamint a védőoltás igénybevételéhez szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot továbbítja.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott értesítés szerint igénybe vett védőoltást követően a közreműködő szerv a (4) bekezdés alapján átvett adatot haladéktalanul törli.

23. § (1) Az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Státusz tv.) 1. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó országokban „Magyar igazolvánnyal” vagy „Magyar hozzátartozói igazolvánnyal” (a továbbiakban együtt: magyar igazolvány) rendelkező személy, aki nem szerepel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti polgárok személyi, lakcím- és értesítésicím-adatait tartalmazó nyilvántartásban, a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során az alábbi adatokat köteles megadni:

a) családi és utónév a Státusz tv. 21. § (3) bekezdés a) pontja szerint,

b) életkor,

c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

d) útlevél okmányazonosítója,

e) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

f) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy regisztrációjára

a) a Kormány által rendeletben kijelölt, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalaiban (a továbbiakban: járási hivatal) vagy kormányablakaiban személyesen, a magyar igazolványa bemutatása és a születési ideje megadása mellett, vagy

b) az oltási regisztrációs felületen elektronikus úton

kerül sor. Az elektronikus úton történt regisztráció során megadott adatokat az elektronikus felület működtetője átadja a Kormány rendeletében kijelölt járási hivatalnak.

(3) Ha a regisztrációra a (2) bekezdés b) pontja szerint kerül sor,

a) az (1) bekezdés szerinti adatok mellett a magyar igazolvány számát is meg kell adni,

b) az (1) bekezdés szerinti személy az oltóponton a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás beadása előtt köteles bemutatni a nevére kiállított magyar igazolványt, valamint születési idejét megadni.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szerv a magyar igazolványban foglalt adatok ellenőrzése céljából a Státusz tv. 21. § (6) bekezdése szerinti adatokat igényelheti a magyar igazolvány nyilvántartását vezető szervtől.

(5) Az (1) bekezdés szerinti személy esetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/I. § (1) bekezdés b) és c) pontjától eltérően, ha az (1) bekezdés szerinti személy útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a védettségi igazolvány útlevél száma rovata az érintettnek a regisztráció során megadott okmányazonosító számát tartalmazza.

(6) A járási hivatal vagy a kormányablak az (1) bekezdésben szereplő adatokat, valamint az (1) bekezdés szerinti személy születési idejét az EESZT-ben rögzíti, és azokat az EESZT működtetője részére átadja.

(7) Ha az érintett TAJ számmal nem rendelkezik, az EESZT működtetője az EESZT-ben az oltottság adatai rögzítésének érdekében az (1) bekezdés szerinti személy számára az EESZT-ben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítót (a továbbiakban: technikai azonosító) hoz létre, amelyhez az (1) bekezdés szerinti személy (1) bekezdés szerinti adatait hozzárendeli. Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti személyre vonatkozó technikai azonosítót, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokat a NEAK részére átadja.

(8) A NEAK a technikai azonosítót az e törvényben foglalt feladatainak ellátása érdekében kezeli, és továbbítja az oltást végző egészségügyi szolgáltatónak.

(9) Az (1) bekezdés szerinti személyek vonatkozásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/M. § (4)–(9) bekezdése nem alkalmazható.

(10) Ha az (1) bekezdés szerinti személy TAJ számmal nem rendelkezik, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/K. § (2) bekezdésétől eltérően az EESZT működtetője a TAJ szám helyett az (1) bekezdés szerinti személy technikai azonosítóját adja át a védettségi igazolványt kiállító hatóságnak.

(11) Ha az (1) bekezdés szerinti személy kéri, a védettségi igazolványt a külképviselet útján, személyes átadással kell kézbesíteni.

(12) A (11) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a külképviselet az (1) bekezdés szerinti adatokat a kézbesítés megtörténtéig kezeli.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdés szerinti járási hivatalokat, illetve kormányablakokat kijelölje.

24. § (1) Az oltási regisztrációs felületet fenntartó szerv a TAJ számmal nem rendelkező személyek védőoltásra történő regisztrációja során megadott nevet, életkort, elektronikus elérhetőséget, értesítési címet, valamint

a) az útlevél okmányazonosítóját, a személyi azonosító számát, illetve a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszternek,

b) a tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek esetében az útlevél okmányazonosítóját, a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és a tartózkodási engedély adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter útján az idegenrendészeti hatóságnak

(e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartó szerv) továbbítja a nyilvántartó szervek által vezetett nyilvántartásokkal való összevetésre a személy azonosítása, adatainak egyeztetése és a sikeres vakcinaregisztráció céljából.

(2) A nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján átvett adatot a személy regisztrációs felületen megadott adatainak az egyes nyilvántartásokban szereplő adatokkal való összevetését és ellenőrzését (a továbbiakban: validálás) és annak a (3) bekezdés szerinti átadását követően haladéktalanul törli. A nyilvántartó szerv a kapott adatokat – a nyilvántartásokban szereplő adatok alapján, valamint szükség esetén az érintett személlyel történő egyeztetést követően – pontosítja, ha azok eltérnek a nyilvántartásokban szereplő adatoktól, de a regisztrált személy a kapott adatokból beazonosítható. Ha a regisztrációs felületen megadott adatok validálása és az adatok pontosítása eredménytelen, a nyilvántartó szerv a kapott adatokat az átvételt követő hat hónap után törli.

(3) Az (1) bekezdés szerint validált személy nevét, életkorát, értesítési címét, elektronikus elérhetőségét, a nyilvántartásokban szereplő születési dátumát, valamint az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter az EESZT működtetője részére megküldi.

(4) Az EESZT működtetője az oltottság adatai rögzítésének érdekében az érintett számára az EESZT-ben technikai azonosítót hoz létre, amelyhez az érintett (3) bekezdés szerinti adatait hozzárendeli. Az EESZT működtetője az érintettre vonatkozó technikai azonosítót, valamint az érintett (3) bekezdés szerinti adatait az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) kezelésére kijelölt szerv részére átadja.

(5) Az E. Alap kezelésére kijelölt szerv a technikai azonosítót a vakcinaadás szervezésére vonatkozó feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az oltást végző egészségügyi szolgáltatónak.

(6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti kérelmező esetében az összerendelési nyilvántartás útján vizsgálja, hogy az érintett TAJ számmal rendelkezik-e. Amennyiben az érintett rendelkezik TAJ számmal, erről az EESZT működtetőjét az adatok átadása során tájékoztatja. Az EESZT működtetője a TAJ számmal rendelkező részére nem hoz létre technikai azonosítót.

(7) Ha az érintett TAJ számmal rendelkezik, az oltási regisztráció véglegezése érdekében az EESZT működtetője az érintett TAJ számát, valamint a (3) bekezdés szerinti adatait átadja az E. Alap kezelésére kijelölt szerv részére.

(8) Azt a (7) bekezdés szerinti érintettet, aki a regisztráció során TAJ számáról nem nyilatkozott, az EESZT működtetője

a) tájékoztatja arról, hogy a regisztrációja sikeres volt, ugyanakkor az oltás beadásának időpontjára az időpontfoglaló felületen a TAJ száma megadásával jelentkezhet, valamint

b) a regisztráció során megadott elektronikus levélcímén a TAJ számáról tájékoztatja.

20. Egyes veszélyhelyzeti utazási kedvezményekkel kapcsolatos átmeneti szabályok

25. § A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről szóló 486/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt biztosított utazási kedvezményekről szóló 582/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján kiállított igazolás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 14. napig érvényes, amely érvényességi határidőig a személyazonosság megállapítására alkalmas okmánnyal együttesen az országos, regionális, elővárosi és helyi személyszállítási közszolgáltatások ingyenes, menet-, hely- és pótjegy megvásárlása nélküli igénybevételére jogosít.

21. A folyamatban levő adatigénylések átmeneti szabályai

26. § (1) Ha az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet] 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni – feltéve, hogy erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül megfelelően tájékoztatta –, az ilyen, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban levő igénynek – az Infotv. 29. § (2) bekezdése alkalmazásának lehetőségét nem érintve –,

a) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap még nem telt el, az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerinti határidőben kell eleget tenni,

b) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap már eltelt, a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg.

(2) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint az igény teljesítésére nyitva álló határidőt a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerint meghosszabbította, az ilyen, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéskor folyamatban levő igénynek a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 90 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg. Az e bekezdés alkalmazása esetében az Infotv. 31. § (1) bekezdésében az Infotv. 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő alatt az így meghosszabbított határidőt is érteni kell.

(3) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igény tekintetében az adatigénylés teljesítéséért a költségtérítést az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése alkalmazásával állapította meg, úgy az ilyen, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban levő adatigénylést

a) – feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt megfizette – a megfizetést követő lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a megfizetést követő 45 napon belül kell teljesíteni azzal, hogy e határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg, vagy

b) – feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt nem fizette meg – a megfizetést követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(4) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatta, úgy az ilyen, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban levő adatigénylés teljesítésének megtagadásáról

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Infotv. 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell értesíteni az igénylőt,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben – az elutasítás indokaival, valamint az igénylőt az Infotv. alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt – az igény beérkezését követő 45 napon belül, de legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napon belül kell írásban vagy – ha az igényben az elektronikus levelezési címét közölte – elektronikus levélben értesíteni az igénylőt.

22. A választási eljárással kapcsolatos átmeneti szabályok

27. § (1) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának

a) a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet,

b) a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény,

c) a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet vagy

d) a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény

hatálya alatt történő kimondása esetén e döntés hatálya a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.

(2) Időközi választás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő naptól tűzhető ki. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(3) Ha a kitűzött választás elmaradását a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 4. § (4) bekezdése alapján szünetelésnek kellett tekinteni, a nyilvántartásba vétel hatálya a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kitűzött választásra is kiterjed, további jelölt- és listaállítás nem lehetséges. Ebben az esetben az elmaradt választást legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő negyvenötödik napra lehet kitűzni.

(4) Helyi népszavazás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdeményezhető. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény III. Fejezetében meghatározott, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 4. § (6) bekezdése alapján megszakadt határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt helyi népszavazást a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(5) Ha a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 4. § (6) bekezdése alapján szünetelt, a helyi választási iroda vezetője a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek. A szünetelés időtartama a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be.

23. A szálláshely-szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos átmeneti szabályok

28. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a szálláshely-szolgáltató a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vonatkozásában a képviselőjének nyilatkozata alapján is rögzítheti. A 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő esetében a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (2) bekezdésétől eltérően 2022. június 30. napjáig az okmányát nem kell bemutatni, és a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően nem kell rögzíteni az okmány azonosító adatait.

24. Az aranykalászos gazda részszakképesítés megszerzésével kapcsolatos átmeneti szabályok

29. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 30. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a 2020. december 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések szerint indított 31 621 02 azonosító számú aranykalászos gazda részszakképesítés tekintetében nem feltétele a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak, hogy a képzésben részt vevő érvényes vezetői engedéllyel rendelkezzen.

25. Vízhasználattal összefüggő átmeneti szabályok

30. § (1) A vízhasználó a vízkészletjárulékot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/B. § (3) bekezdésétől eltérően a 2021. január 1-től 2021. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan az általa ténylegesen felhasznált vízmennyiség után fizeti meg, ha az általa igénybe vett vízmennyiség a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-át nem éri el.

(2) A vízhasználó az (1) bekezdés szerinti kedvezményt a 2021. évre vonatkozó éves bevallás során, külön nyilatkozattal érvényesítheti – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/E. § (1a)–(1c) bekezdésétől eltérően – 2022. május 31-ig.

26. A gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével kapcsolatos szabályok

31. § (1) Ha a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (3) bekezdése szerint – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe (a továbbiakban: magánszemély), az Szja tv. szerinti összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni részét a (2) bekezdés szerinti értékhatárig nem köteles megfizetni (a továbbiakban: kedvezmény).

(2) A kedvezmény összege legfeljebb a 2020. év december hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó havi átlagkereset tizenkétszeresének az adó Szja tv. 8. § (1) bekezdése szerinti százaléka, ezer forintra kerekítve.

(3) A kedvezmény összege ezer forint, ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni része legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el.

(4) A kedvezményt az állami adó- és vámhatóság az Szja tv. 12/B. §-a szerinti, az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetben (a továbbiakban: bevallási tervezet) érvényesíti, ha a rendelkezésére álló adatokból [ideértve a magánszemély (6) bekezdés szerinti nyilatkozatát és a 32. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait is] a magánszemély jogosultsága megállapítható.

(5) Ha a magánszemély a kedvezményt az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában (a továbbiakban: bevallás) veszi igénybe, vagy azt a bevallási tervezet nem tartalmazza, a bevallásban, a bevallási tervezet kiegészítésében feltünteti

a) valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,

b) ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcímét,

c) a kedvezmény összegét és az annak kiutalásához szükséges adatokat (belföldi fizetési számlaszámát vagy postai utalási címét), és

d) annak a magánszemélynek a nevét és adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

(6) A magánszemély a családi kedvezményre való jogosultságáról és az (1) bekezdés szerinti kedvezmény alapján az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez szükséges adatokról (belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím) 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papíralapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak. A magánszemély a nyilatkozatban feltünteti

a) nevét, adóazonosító számát,

b) valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,

c) ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcímét, és

d) annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére előírt határidő elmulasztása a nyilatkozat megtétele tekintetében jogvesztő, azonban az (1) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságot nem érinti.

32. § (1) A kedvezményre az állami adó- és vámhatóság 2022. február 15-ig előleget utal ki abban az esetben, ha

a) a magánszemély kedvezményre való jogosultsága az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható [ideértve a magánszemély 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Art.) 112/A. §-a szerint az állami adó- és vámhatóság részére teljesített adatszolgáltatásokat is],

b) a kiutalás teljesítéséhez szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám vagy postai utalási cím) a magánszemély 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata vagy az Art. szerinti adatszolgáltatás alapján rendelkezésre állnak, és

c) a magánszemély az előleg kiutalásáig nem nyújtott be a 2021. évre vonatkozóan bevallást.

(2) Ha a magánszemély 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata és az Art. szerinti adatszolgáltatások alapján a kiutaláshoz szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím) ellentmondanak egymásnak, az állami adó- és vámhatóság a 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat szerint teljesíti a kiutalást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előleg összege a magánszemélytől a 2021. év tekintetében a kifizetők által levont személyi jövedelemadó előleg (a továbbiakban: szja előleg), de legfeljebb a 31. § (2) bekezdése és legalább a 31. § (3) bekezdése szerinti összeg.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerint megállapított előleggel szemben az állami adó- és vámhatóság az Art. 76. §-a szerinti visszatartási jogot nem gyakorolja. A kiutalt összeget az állami adó- és vámhatóság a bevallási tervezetben, a magánszemély a bevallásában a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként veszi figyelembe. Ha a kiutalt összeget a magánszemély bevallása a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként nem tartalmazza, a bevallást az állami adó- és vámhatóság az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a szerint kijavítja.

(5) Ha a magánszemély a kedvezményre jogosult, és bármely okból az állami adó- és vámhatóság a kedvezményre előleget nem utalt ki, a kedvezmény kiutalását az állami adó- és vámhatóság

a) a bevallás benyújtását,

b) ha a bevallás kijavítása szükséges, a bevallás kijavítását, vagy

c) a bevallási tervezet javítását, kiegészítését

követően az Art.-nak a visszatérítendő adóra vonatkozó szabályai szerint teljesíti, ha a magánszemély ezt bevallásában, bevallási tervezetében kéri.

33. § A magánszemély az Szja tv. 45. §-a szerinti rendelkezési jogosultságát a 31. § (1) bekezdése szerint őt megillető kedvezmény figyelembevétele nélkül megállapított összeg tekintetében gyakorolhatja. A 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény után a rendelkezési jogosultság mértékével megállapított összeg költségvetési támogatásként illeti meg a kedvezményezettet.

34. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) szabályai szerint közterhet fizető, az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult magánszemély, akkor is, ha családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe, a 2021. év tekintetében tőle levont egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnak (a továbbiakban: ekho) az Ekho tv. 9. §-a szerint személyi jövedelemadónak minősülő része (a továbbiakban: szja rész) tekintetében ekho-kedvezményre jogosult.

(2) Az ekho-kedvezmény a magánszemélyt a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezményt követő sorrendben – a (3) bekezdés szerint – személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg azzal, hogy ezek együttes összege nem haladhatja meg a 31. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt.

(3) A (2) bekezdés alapján megállapított ekho-kedvezmény összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni.

(4) A 32. § (1) bekezdése szerinti előleg részét képezi – a magánszemélytől a 2021. év tekintetében levont szja előleget követő sorrendben – a 2021. évben a magánszemélytől levont ekho szja-része, de összesen legfeljebb a 31. § (2) bekezdése szerinti összeg. Az előleg tekintetében a 32. § (3)–(5) bekezdése rendelkezéseit alkalmazni kell.

(5) A magánszemély a 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát abban az esetben is megteheti, ha kizárólag ekho-kedvezményre jogosult.

35. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 7. §-a szerinti bejelentett kisadózó, ha a 2021. év bármely napján az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – szerint családi kedvezményre lett volna jogosult, akkor a 2021. évre a rá tekintettel a kisadózó vállalkozást a Katv. 8. §-a szerinti összegben terhelő tételes adó 25 százalékának visszatérítésére jogosult a (3) bekezdés rendelkezése szerint (a továbbiakban: visszatérítés). A visszatérítés összegének kiszámításakor a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint meg nem fizetett tételes adó összege nem vehető figyelembe.

(2) Ha a kisadózó a 2021. évre a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezményre és a 34. § szerinti ekho-kedvezményre is jogosult, az e § szerinti visszatérítésre olyan összegben jogosult, hogy az e § szerinti visszatérítés, valamint a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény és a 34. § szerinti ekho-kedvezmény összege a 31. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt ne haladja meg. Az e § szerinti visszatérítés a 31. § (1) bekezdés szerinti kedvezményt és a 34. § szerinti ekho-kedvezményt követő sorrendben vehető figyelembe.

(3) A kisadózót az e § alapján megillető visszatérítés – az (5) bekezdés szerint – személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg.

(4) A visszatérítés a kisadózó Katv. 10. § (1) bekezdése szerinti ellátásra való jogosultságát nem érinti.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján megállapított visszatérítés összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni.

(6) A 32. § (1) bekezdése szerinti előleg részét képezi – a magánszemélytől a 2021. év tekintetében levont szja előleget és a 2021. évben a magánszemélytől levont ekho szja-részét követő sorrendben – az (1) bekezdés szerinti visszatérítés, de összesen legfeljebb a 31. § (2) bekezdése szerinti összeg. Az előleg tekintetében a 32. § (3)–(5) bekezdése rendelkezéseit alkalmazni kell.

(7) A kisadózó az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papíralapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak.

A kisadózó a nyilatkozatban feltünteti

a) nevét, adóazonosító számát,

b) a kiutalás teljesítéséhez szükséges belföldi fizetési számlaszámát vagy postai utalási címét,

c) valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult lett volna, valamint, ha a jogosultság magzatra tekintettel illette volna meg, akkor jogosultságának e jogcímét, és

d) annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult vagy jogosult lenne a családi kedvezményre vagy az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a (7) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján abban az esetben is elkészíti a kisadózó bevallási tervezetét, amely tartalmazza az e § szerinti visszatérítés összegét, ha a kisadózó egyébként személyi jövedelemadó bevallásra nem lenne köteles.

(9) Ha a kisadózó a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem, vagy késedelmesen nyújtja be, a visszatérítést – figyelemmel a (2), (3) és (5) bekezdés rendelkezéseire – bevallásában veheti igénybe abban az esetben is, ha személyi jövedelemadó bevallás benyújtására egyébként nem köteles. A bevallásban a kisadózó feltünteti

a) a saját és az őt bejelentő kisadózó vállalkozás nevét (elnevezését), adóazonosító számát,

b) a rá tekintettel a kisadózó vállalkozást a 2021. évre terhelő tételes adó összegét,

c) a kiutalás teljesítéséhez szükséges belföldi fizetési számlaszámot vagy postai utalási címet,

d) valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult lett volna, ha a jogosultság magzatra tekintettel illette volna meg, jogosultságának e jogcímét, és

e) annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre vagy az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre.

(10) A nyilatkozat megtételére előírt határidő elmulasztása a nyilatkozat megtétele tekintetében jogvesztő, az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre való jogosultságot azonban nem érinti.

36. § (1) Az elhunyt magánszemély házastársa vagy örököse az elhunyt magánszemély családi kedvezményre való jogosultságára tekintettel járó, az elhunyt magánszemélyt a 31. § (1) bekezdése szerint megillető kedvezmény és a 34. § szerint megillető ekho-kedvezmény, valamint a 35. § szerint megillető visszatérítés érvényesítését kérheti az adóhatóságtól feltéve, hogy az elhunyt magánszemély az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint a 2021. év bármely napján családi kedvezményre volt jogosult, vagy a 35. § szerinti visszatérítésre jogosultságot szerezhetett volna. A kérelemben foglaltakról az állami adó- és vámhatóság az Art. szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban dönt, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezmény, visszatérítés iránti kérelem benyújtására a soron kívüli adómegállapítási eljárás lezárását követően kerül sor.

(2) Az (1) bekezdést a 2021. január 1-jén vagy ezt követően elhunyt magánszemélyt érintően indult soron kívüli adómegállapítási eljárásban kell alkalmazni. Ha e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban az adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az elhunyt magánszemélynek a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezményre és a 34. § szerinti ekho-kedvezményre, valamint a 35. § szerinti visszatérítésre való jogosultsága megállapítható, a kedvezményt, visszatérítést az adó- és vámhatóság a soron kívüli adómegállapítási eljárásban hivatalból figyelembe veszi.

37. § A kifizető, az adatszolgáltatásra kötelezett személy

előírt adatszolgáltatási kötelezettségét a 2021. adóév tekintetében 2022. január 20-áig teljesíti.”

27. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény eltérő alkalmazása

38. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 23/F. § (8) és (9) bekezdését az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

39. § Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei – ide nem értve azt az esetet, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja – nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének az alábbi értékét:

a) nagyberuházás esetén a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát,

b) a Kötv. 23/G. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiemelt nagyberuházás esetén

ba) a 30 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,065 százalékát,

bb) a 60 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,035 százalékát.

40. § A teljes felületű feltárás költségei – ide nem értve azt az esetet, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja – nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének az alábbi értékét:

a) nagyberuházás esetén a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát,

b) a Kötv. 23/G. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiemelt nagyberuházás esetén

ba) a 30 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,5 százalékát,

bb) a 60 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,1 százalékát.

28. Hatósági üzemanyagárra vonatkozó átmeneti szabályok

41. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártörvény) Melléklet I. pont A) alpontjában foglalt táblázatban meghatározott termékek mellett 2022. február 15. napjáig hatósági áras termék

a) az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét,

b) az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj,

amelyeknek – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb kiskereskedelmi bruttó ára 480 forint literenként.

(2) Az (1) bekezdés szerinti termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.

42. § (1) Az üzemanyagellátás biztonsága érdekében a kereskedelemért felelős miniszter nyilvántartja azon Magyarországon bejegyzett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőt (a továbbiakban: nyilvántartott szolgáltató), amely az üzemanyagok hatósági áras forgalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 626/2021. (XI. 13.) Korm. rendelet alapján 2021. november 18. napjáig a kereskedelemért felelős miniszter felé írásban bejelentette, hogy

a) más üzemanyagtöltő állomás 43. § (3) bekezdése szerinti üzemszünetének bekövetkeztekor, vagy a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére vállalkozik,

b) az a) pontban foglalt tevékenység érdekében anyagi, technikai és ellátási képességgel rendelkezik, és

c) legalább egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetéséhez a megfelelő hatósági engedéllyel rendelkezik.

(2) Nem lehet nyilvántartott szolgáltató, aki üzemszünetet hirdet, vagy akivel szemben a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül.

(3) A nyilvántartott szolgáltatót a kereskedelemért felelős miniszter a nyilvántartásból törli, ha

a) a nyilvántartott szolgáltató ezt kéri, vagy

b) nyilvántartásba vétel után a nyilvántartott szolgáltatóval szemben a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül.

(4) A kereskedelemért felelős miniszter az ezen alcímben foglalt feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az általa kezelt adatokat az ellenőrzést végző szerv részére.

(5) Az ezen alcím szerinti feladatok ellátása érdekében a kereskedelemért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adatokat legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezeli.

43. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás köteles a 41. § (1) bekezdése szerinti termékek forgalmazására 2022. február 15. napjáig, ha a 41. § (1) bekezdése szerinti terméket 2021. november 15. napját megelőző három hónapban forgalmazta. Ha az üzemanyag töltőállomás üzemeltetője az engedélyt a 2021. november 15. napját megelőző három hónapon belül szerezte meg, a forgalmazási időszak az engedély megadásától számítódik.

(2) Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 41. § (1) bekezdése szerinti hatósági áras terméket nem forgalmaz, úgy más, a 41. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő termékek minimum követelményének megfelelő motorbenzint és dízelgázolajat köteles a 41. §-ban meghatározott áron forgalmazni.

(3) Köteles üzemszünetet hirdetni az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője, ha a fogyasztókat a 41. § (1) bekezdése vagy a (2) bekezdés szerinti termékkel kiszolgálni 7 napon belül nyitvatartási idejében összesen 48 órán keresztül nem tudja. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője más okból üzemszünetet nem hirdethet.

(4) Az üzemszünet ideje alatt az üzemanyagtöltő állomáson egyéb kereskedelmi tevékenység sem folytatható.

(5) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a kereskedelemért felelős miniszternek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak írásban haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha az üzemanyagtöltő állomás a (3) bekezdés szerinti üzemszünetet hirdet.

(6) Az üzemanyagtöltő állomás az üzemeltető szokásos nyitvatartási ideje szerinti nyitvatartási idejénél rövidebb nyitvatartási időt nem alkalmazhat. Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás szokásos nyitvatartási ideje nem állapítható meg, úgy az engedély szerinti nyitvatartási időt kell figyelembe venni.

44. § (1) Az Ártörvény 16. §-ától eltérően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi

a) a 43. § szerinti kötelezettségek,

b) a 41. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség,

c) az üzemanyag-forgalmazót terhelő, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 279/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti kötelezettség

megtartását.

(2) Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez, az Ártörvény 16. §-ától eltérően

a) 100 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki,

b) ismételt jogsértés esetén döntésével elrendeli, hogy az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető természetes vagy jogi személy üzemanyagtöltő állomást ideiglenesen nem üzemeltethet, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év időtartam lehet.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

(4) Ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatók.

(5) A kiszabott bírság megfizetése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(6) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(7) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

45. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a kereskedelemért felelős miniszternek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerint tevékenysége folytatásától ideiglenesen eltiltják.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kereskedelemért felelős minisztert értesíti, ha a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.

46. § (1) A kereskedelemért felelős miniszter a tudomásszerzést követően 24 órán belül megvizsgálja, hogy indokolt-e a 42. § szerinti nyilvántartott szolgáltatóval történő helyettesítés, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 43. § (3) bekezdése szerinti üzemszünetet hirdetett, vagy üzemeltetőjével szemben a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták (a továbbiakban együtt: érintett üzemanyagtöltő állomás).

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt, a kereskedelemért felelős miniszter haladéktalanul írásban

a) kijelöli az érintett üzemanyagtöltő állomás 30 kilométeres vonzáskörzetében lévő, a lakosság igényeinek kielégítésére alkalmas nyilvántartott szolgáltatót az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére, vagy

b) az a) pont szerinti feltétel figyelembevétele nélkül, ellátásbiztonsági szempontokra tekintettel más nyilvántartott szolgáltatót jelöl ki az üzemeltetés ellátására

[az a) és b) pont szerinti szolgáltató a továbbiakban együtt: kijelölt nyilvántartott szolgáltató].

(3) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére külön engedély nélkül jogosult.

47. § (1) A 46. § szerinti kijelölés esetén az üzemanyagtöltő állomás folyamatos működése érdekében a kijelölést megelőző üzemeltető köteles együttműködni a kijelölt nyilvántartott szolgáltatóval.

(2) A 46. § szerinti kijelölés esetén a kijelölés napjától 2022. február 15. napjáig

a) az érintett üzemanyagtöltő állomás épülete és tárgyi eszközei ideiglenesen a kijelölt nyilvántartott szolgáltató birtokába kerülnek;

b) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az üzemeltetési jog felfüggesztésével érintett üzemanyagtöltő állomás eszközeit jogosult használni, és az eszközei hasznait szedni;

c) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató viseli az érintett üzemanyagtöltő állomáson értékesítendő, saját árukészlet és üzemanyagkészlet beszerzéséből fakadó költségeket;

d) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomáson található árukészletet – a 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltetővel a nyilvántartott beszerzési áron történő elszámolás mellett – értékesítheti;

e) a kijelölt nyilvántartott szolgáltató viseli az üzemanyagtöltő állomás működéséhez kapcsolódó közüzemi díjakat.

(3) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató részére az érintett üzemanyagtöltő állomáson található üzemanyagkészletet a 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltető a nyilvántartott beszerzési áron haladéktalanul értékesíti.

(4) A kijelölt nyilvántartott üzemeltető a (2) bekezdés szerint birtokába került épületet és tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen és az általában elvárható gondossággal köteles használni. A 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltető, vagy annak jogutódja viseli az eszközökben beállott olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

(5) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltetőjének nem jogutódja.

29. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény eltérő alkalmazásáról

48. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 50. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl, legfeljebb 2022. június 30. napjáig terjedő időszakra a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet szerinti nem lakossági felhasználók esetében alkalmazandó árszabás szerint jogosult egyetemes szolgáltatóval határozott idejű villamosenergia-vásárlási szerződést kötni az a felhasználó, amely

a) az a

aa) beszámoló-készítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló, elfogadott beszámoló hiányában, a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok, vagy

ab) beszámoló-készítésre nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó esetén a becsült árbevétel- és létszámadatok

alapján mikro-, kis- és középvállalkozás, amelynek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatára legfeljebb 4 milliárd forint,

b) az a) pont szerinti időtartam alatt az összes foglalkoztatotti létszáma legfeljebb 10 fő és

c) létesítő okiratának aláírására, illetve – egyéni vállalkozó esetén – nyilvántartásba vételére 2021. november 22. előtt került sor.

49. § (1) A felhasználó a Vet. szerinti egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentéssel egyidejűleg büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik a 48. §-ban előírt feltételek teljesüléséről, valamint arról, hogy az egyetemes szolgáltatóval kötendő villamosenergia-vásárlási szerződés tekintetében közbeszerzésre kötelezettnek minősül-e, vagy ezen kötelezettsége alól mentesül-e.

(2) Az egyetemes szolgáltató a szerződéskötést követően bármikor jogosult a 48. § szerinti jogosultságot alátámasztó iratokat a felhasználótól bekérni és ellenőrizni. Ha az egyetemes szolgáltató tudomására jut, hogy a felhasználó a 48. § szerinti feltételekkel történő szerződéskötési jogosultsággal nem rendelkezik, akkor a jogviszony fennállása alatt felhasznált villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár kétszeresének, de legalább az alkalmazott egyetemes szolgáltatási árszabás egységára ötszörösének megfelelő egységáron kell a felhasználóval elszámolni.

50. § Az egyetemes szolgáltatóval megkötésre kerülő villamosenergia-vásárlási szerződésre egyebekben az általános rendelkezések alkalmazandók azzal, hogy a 48. § szerinti felhasználókat az egyetemes szolgáltatással járó ellátási kötelezettségen és áralkalmazáson kívül egyéb kedvezmény nem illeti meg.

51. § (1) Ha a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése lehetővé teszi a felmondást vagy elállást, és a felhasználó villamosenergia-kereskedőhöz intézett felmondásra vagy elállásra vonatkozó jognyilatkozatának kézhezvételére

a) a hónap első és tizenötödik napja között kerül sor, a villamosenergia-vásárlási szerződés a hónap utolsó napján,

b) a hónap tizenhatodik és utolsó napja között kerül sor, a villamosenergia-vásárlási szerződés a következő hónap utolsó napján

szűnik meg, ha egyébként a kereskedőváltás feltételei teljesülnek.

(2) A felhasználó az (1) bekezdés szerinti esetben a 49. § (1) bekezdése szerinti igénybejelentéséhez köteles megadni a villamosenergia-kereskedő nevét, székhelyét, a jognyilatkozattal érintett villamosenergia-vásárlási szerződés időtartamát, valamint a szerződött villamos energia mennyiségét és egységárát.

(3) A villamosenergia-kereskedő az (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat kézhezvételét követő öt napon belül köteles a kereskedőváltással érintett egyetemes szolgáltató részére a felhasználó által igénybe venni kívánt, vele szerződött villamosenergia-mennyiségből az egyetemes szolgáltató által történő ellátás időszakára, az egyetemes szolgáltató által történő ellátás kezdete és a vele szerződött időszak vége közötti időszakra arányosan eső mennyiséget a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésekor érvényes egységáron, zsinórtermékként vételre felajánlani.

(4) Az egyetemes szolgáltató a felajánlást követő nyolc napon belül dönt arról, hogy a (3) bekezdés alapján köt-e a villamosenergia-kereskedővel szerződést. Az egyetemes szolgáltató a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott mintaszerződést alkalmazza. A jóváhagyott mintaszerződést az egyetemes szolgáltató honlapján közzéteszi.

(5) A felhasználó a 48. § szerinti, egyetemes szolgáltatóval megkötött villamosenergia-szerződésének megszűnését követően a 48. § szerinti jogosultságra alapozva egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlásra vonatkozó szerződéskötéskor ismételten nem hivatkozhat.

III. Fejezet

EGYES TÖRVÉNYEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

30. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

52. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény VII/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„VII/A. FEJEZET
A TÁVMUNKAVÉGZÉS ELTÉRŐ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYAI
86/A. § (1) A távmunkavégzésre e törvény szabályait a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.
(3) A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a VI. Fejezetben meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól.
86/B. § Az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel (a továbbiakban együtt: számítástechnikai eszköz) végzett távmunka esetén
a) a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól,
b) a munkavállaló a munkavégzés helyét az a) pont szerinti munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg,
c) a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.
86/C. § (1) A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről (a továbbiakban: távmunkavégzési hely).
(2) Az (1) bekezdés szerinti távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható.
(3) A távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.
(4) A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja – így különösen a 8. §-ban, valamint az 57. és 58. §-ban megjelölt személy – a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.
(6) A távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.
(7) A 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.”

31. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

53. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény I. Fejezete a következő 4/B. és 4/C. §-sal egészül ki:

4/B. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (a továbbiakban: Kbt.) nem kell alkalmazni az Eximbank által kötött olyan biztosítási, garancia- és kezességi szerződésekre, amelyeket az Eximbank az e törvény alapján nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenységből, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységből és befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kockázatainak biztosítására köt.
4/C. § A Kbt.-t nem kell alkalmazni a Mehib Rt. által a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott nem piacképes kockázatú biztosításokra vonatkozó viszontbiztosítási, viszontgarancia- és viszontkezességi szerződések megkötésére.”

54. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 6. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az Eximbank által)

d) a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönből”

(eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.)

55. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 7. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni:)

f) a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és kölcsönállomány felső határát.”

56. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény

a) 1. § (5) bekezdésében a „továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult” szövegrész helyébe a „külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan, továbbá a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból jogosult” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó” szövegrész helyébe az „a Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódóan, továbbá a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból az” szöveg,

c) 6. § (1) bekezdés c) pontjában a „költségéből” szövegrész helyébe a „költségéből, valamint” szöveg,

d) 8/A. § (1) bekezdésében a „beváltásából eredő” szövegrész helyébe a „beváltásából, valamint a Kormány határozata alapján nyújtott, az Eximbank javára jogszabályi állami készfizető kezességgel fedezett hitel- és pénzkölcsönből eredő” szöveg,

e) 26. § (1) bekezdés d) pontjában a „kamatköltségei részletes” szövegrész helyébe a „kamatköltségei, valamint a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönhöz kapcsolódó, az Eximbank javára fennálló állami készfizető kezesség részletes” szöveg

lép.

32. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

57. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadalmi oltalom tartamára, a negyedik évtől évenként, az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A negyedik évre szóló díj a bejelentés napjától számított három év lejártával, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes.”

58. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/U. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvénynek a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény által megállapított 23. § (1) bekezdését a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően esedékessé váló díjak esetében kell alkalmazni.”

33. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

59. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

34. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

60. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Gazdasági Versenyhivatal, ha valamely ágazat sajátosságai, egyedi jellemzőinek összessége vagy szerkezeti struktúrája alapján megalapozottan feltehető, hogy az ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, és ezen piaci problémák feltárása és kezelése érdekében sürgős beavatkozás indokolt, a piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából végzéssel gyorsított ágazati vizsgálatot indít. A gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy mely piaci jellemzőkre tekintettel szükséges a gyorsított ágazati vizsgálat megindítása. A gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzést hirdetményi úton kell közölni. A gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap.”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ágazati vizsgálatra és a gyorsított ágazati vizsgálatra megfelelően alkalmazni kell
b) – ha e fejezet eltérően nem rendelkezik – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.)
ba) a jogszerűség elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, valamint a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,
bb) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra,
bc) a megkeresésre,
bd) – az eljárás résztvevőinek az eljárással összefüggő kérelmei vonatkozásában – a kérelemre, annak tartalmára, előterjesztésére és elbírálására, a hiánypótlásra, a kérelem visszautasítására, a kérelemre indult eljárás megszüntetésére,
be) az igazolási kérelemre,
bf) az eljárási cselekményről való értesítésre,
bg) az eljárási cselekmények rögzítésére,
bh) a végzésre, a döntés tartalmára és formájára, véglegességére, közlésére, kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására,
bi) a fellebbezésre jogosultakra, az önálló jogorvoslattal támadható végzésekre, a fellebbezés halasztó hatályára, a fellebbezés előterjesztésére, és
bj) a végrehajtásra
vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy az ügyfélre vonatkozó szabályokat az ágazati vizsgálat, illetve a gyorsított ágazati vizsgálat tárgyát képező piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásra (a továbbiakban: az ágazatban működő vállalkozás), a fellebbezésre vonatkozó szabályokat a (4) bekezdés szerinti jogorvoslatra is alkalmazni kell.”

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/D. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ágazati vizsgálat és gyorsított ágazati vizsgálat esetén az 55. § (1) és (3) bekezdése szerinti iratbetekintésre jogosult az ágazati vizsgálat vagy a gyorsított ágazati vizsgálat irataiba csak a vizsgálat befejezését követően tekinthet be.
(2b) Gyorsított ágazati vizsgálatra a 65/A. és 65/B. §-t is alkalmazni kell azzal, hogy a gyorsított ágazati vizsgálat során a bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást akkor engedélyezi, ha a Gazdasági Versenyhivatal a kérelmében valószínűsíti, hogy a gyorsított ágazati vizsgálat céljával és tárgykörével kapcsolatos bizonyítási eszköz az indítvány szerinti helyen észszerű megalapozottsággal fellelhető. A helyszíni kutatás megkezdésével egyidőben a gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzést a helyszíni kutatással érintettel közölni kell.”

(4) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdés szerinti eljárási bírság végrehajtására irányuló eljárásban hozott döntéssel szemben indított közigazgatási perben a bíróság tizenöt napon belül határoz.”

61. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/E. és 43/F. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

43/E. § (1) Az ágazati vizsgálat és a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal – észszerű időn belül – jelentést készít.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről a gyorsított ágazati vizsgálat elrendelését követő egy hónapon belül jelentéstervezetet készít, amely határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke két alkalommal, egyenként legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja. A jelentéstervezet elkészítésének határidejét meghosszabbító végzést hirdetményi úton kell közölni. A jelentéstervezet elkészítésének határidejét meghosszabbító végzés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap.
(3) A jelentés elfogadását megelőzően biztosítani kell, hogy az ágazatban működő vállalkozások a jelentés tartalmára írásban észrevételeket tehessenek. Ennek érdekében a jelentés tervezetének korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát észrevételezésre meg kell küldeni az ágazatban működő vállalkozásoknak olyan időpontban, hogy észrevételeik megtételére ágazati vizsgálat esetén legalább harminc nap, gyorsított ágazati vizsgálat esetén legalább nyolc nap álljon rendelkezésükre.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal – ha az ágazatban működő vállalkozások pontos köre nem állapítható meg, vagy az ilyen vállalkozások nagy száma miatt a vállalkozások egyenkénti megkeresése aránytalan nehézséggel járna, továbbá ha az egyéb érdekelteknek a jelentés tervezetével kapcsolatos véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja – nyilvános meghallgatást tart. A nyilvános meghallgatás helyéről és idejéről, valamint annak tárgyáról szóló információkat ágazati vizsgálat esetén legalább negyvenöt nappal, gyorsított ágazati vizsgálat esetén legalább tizenöt nappal a meghallgatást megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzé kell tenni és arról az ágazatban működő vállalkozásokat hirdetményi úton értesíteni kell. A Gazdasági Versenyhivatal legalább tíz nappal a meghallgatást megelőzően honlapján közzéteszi a jelentés tervezetének és – ha az észrevételt tevő azt kéri – a jelentés tervezetére tett észrevételeknek a korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát. A meghallgatásról a Gazdasági Versenyhivatal összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít.
(5) A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálat vagy gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, valamint az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót vagy jegyzőkönyvet, továbbá – ha kérik – az ágazatban működő vállalkozásoknak a jelentés tartalmára vonatkozó érdemi észrevételeit tartalmazó dokumentumok korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát honlapján közzéteszi.
43/F. § Ha a piacelemzés, az ágazati vizsgálat vagy a gyorsított ágazati vizsgálat eredménye alapján olyan piaci zavar áll fenn, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem vagy nem teljeskörűen orvosolható, a Gazdasági Versenyhivatal
a) erről tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, illetve a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztert vagy hatóságot,
b) kötelező erővel nem rendelkező nyilvános ajánlást adhat ki a piaci szereplők számára a tisztességes és hatékony verseny fenntartását és előmozdítását, az üzletfelek megfelelő tájékoztatását elősegítő legjobb gyakorlatokra, követendőként ajánlott piaci magatartásra vonatkozóan, vagy
c) szükség esetén jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezheti az arra jogosult szervnél.”

62. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 65/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgáló
a) a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban,
b) a 67. § (3) és (6)–(8) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban,
c) a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban a 29. § szerinti tilalom megsértésének, illetve az összefonódás-bejelentésben lényeges tény félrevezető közlésének valószínűsíthetősége esetén vagy
d) a 43/D. § (1a) bekezdése szerinti gyorsított ágazati vizsgálat esetén,
a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel, a vizsgált összefonódással, illetve a gyorsított ágazati vizsgálattal kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót – a (2) bekezdésben foglaltakat is beleértve – átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat (a továbbiakban: helyszíni kutatás).”

63. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 39. §-ában a „vizsgálatban, bejelentéssel” szövegrész helyébe a „vizsgálatban, gyorsított ágazati vizsgálatban, bejelentéssel” szöveg,

b) 43/D. § (4) bekezdésében a „vizsgálat során hozott, az Ákr. alapján önállóan fellebbezhető” szövegrész helyébe a „vizsgálat vagy a gyorsított ágazati vizsgálat során hozott, az Ákr. alapján” szöveg,

c) 54. § (4) bekezdésében a „vizsgálata, panasszal” szövegrész helyébe a „vizsgálata, a gyorsított ágazati vizsgálata, panasszal” szöveg

lép.

35. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

64. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. Fejezete a következő 232/H–232/P. §-sal egészül ki:

232/H. § (1) Egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében meghatározott fertőzés elleni védettség igazolása
a) a fertőzésből a Kormány rendeletében meghatározott időn belül történő felgyógyulás vagy
b) az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált, a fertőzés elleni oltóanyaggal – a 232/O. §-ban foglaltak kivételével – Magyarország területén történt védőoltás (a továbbiakban: oltás)
tényének az igazolásával történik.
(2) A koronavírus elleni védettség igazolására alkalmas az e törvény szerinti hatósági igazolvány (a továbbiakban: védettségi igazolvány), illetve applikáció.
232/I. § (1) A védettségi igazolvány tartalmazza
a) az érintett nevét,
b) az érintett útlevelének okmányazonosítóját, ha ezzel rendelkezik,
c) az érintett állandó személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, ha ezzel rendelkezik,
d) a védettségi igazolvány sorszámát,
e) az oltás tényének igazolása esetén az oltás idejét,
f) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az érvényességét,
g) az a)–f) pont szerinti adatokból képzett, informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot,
h) szöveges jelzésként a Kormány rendeletében meghatározott feliratokat.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti adatot a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kell számítani. Az érvényesség ténye kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti adat leolvasása útján, online elektronikus felületen is feltüntethető.
(3) A védettségi igazolvány – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatként az érintett személy magánútlevelének számát tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatként az érintett hivatalos útlevelének számát tartalmazza a védettségi igazolvány, ha az érintett kizárólag hivatalos útlevéllel rendelkezik.
(5) Ha az érintett magánútlevél mellett hivatalos útlevéllel is rendelkezik, kérelmére – e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén – a 232/J. § (1) bekezdése szerinti hatóság a hivatalos útlevél számával feltüntetett védettségi igazolványt is kiállít.
(6) Ha az (1) bekezdés f) pontja szerinti adat az érintett gyógyultságából származtatható, az EESZT működtetője jogosult automatikus információátadás útján átvenni a járványügyi szakrendszerből az érintett gyógyultságának idejét.
(7) A Kormány rendeletében meghatározott esetben a védettségi igazolvány tartalmazza az oltóanyag típusát és – amennyiben az alapimmunizáláshoz több oltás szükséges – az egyes oltások idejét. A Kormány rendeletében előírhatja, hogy az oltóanyag típusára és az egyes oltások idejére vonatkozó adat csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti adat leolvasása útján online elektronikus felületen jelenik meg.
(8) Törvényben meghatározott esetben az (1) bekezdés g) pontja szerinti adat leolvasása útján online elektronikus felületen egyéb, törvényben meghatározott adat is kiolvasható.
232/J. § (1) A védettségi igazolványt a Kormány rendeletében meghatározott hatóság (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: hatóság) állítja ki.
(2) A hatóság adatfeldolgozóként a Kormány rendeletében megjelölt szerveket köteles bevonni.
(3) A védettségi igazolványt a hatóság
a) oltás,
b) az érintett fertőzésből való felgyógyulása,
c) az (5) bekezdésben foglaltak fennállása
esetén hivatalból, egyéb – a Kormány rendeletében meghatározott – esetekben kérelemre állítja ki. A b) ponttól eltérően kérelemre állítja ki a hatóság a védettségi igazolványt, ha a megbetegedés tényét a polgár a Kormány rendeletében meghatározott módon igazolja.
(4) A hivatalból, valamint a 232/I. § (5) bekezdése és a (7) bekezdés szerinti kérelemre kiállított védettségi igazolvány díjmentes, egyéb esetekben igazgatási szolgáltatási díjat kell érte fizetni.
(5) Ha az érintett 232/I. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti, magyar hatóság által kiállított okmányának okmányazonosítója megváltozik, a védettségi igazolvánnyal rendelkező érintett részére – személyazonosító igazolvány esetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartást vezető szerv, útlevél esetében az útiokmány-nyilvántartást vezető szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartó szerv) jelzésére – a hatóság hivatalból, díjmentesen, az új okmányazonosító generálását követő 8 napon belül állít ki új védettségi igazolványt.
(6) A nyilvántartó szerv az (5) bekezdésben foglalt feladata ellátása érdekében jogosult megismerni, hogy az (5) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány kiállítását kérelmező személy rendelkezik-e védettségi igazolvánnyal.
(7) Az érintett a hatósághoz benyújtott kérelmében díjmentesen kérheti a védettségi igazolvány kiállítását, ha a kérelmező a védettségi igazolványt a (3) és (5) bekezdés szerinti kiállítást követő 30 napon belül nem kapta kézhez. A kérelmező részére ebben az esetben akkor is új igazolványt kell kiállítani, ha a részére korábban került kiállításra védettségi igazolvány, de az érintett jelzésére vélelmezhető, hogy az nem került kézbesítésre.
(8) A hatóság – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – nem állít ki újabb védettségi igazolványt, ha az érintett érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezik.
232/K. § (1) Oltás esetén az egészségügyi szolgáltató
a) az oltottság tényét, idejét, a védőoltás típusát,
b) – ha az érintett jelzése szerint a levelezési címe a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcímétől eltér – az érintett levelezési címét,
c) – ha az érintett magyar hatóság által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik – az érintett nevét, a külföldi hatóság által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának számát,
d) ha az érintett a védettségi igazolvány kiküldését hivatalos iratként kéri, ennek tényét
az EESZT-ben rögzíti, és az EESZT útján – a védőoltás típusa kivételével – haladéktalanul továbbítja a hatóság részére.
(2) A hatóság
a) az EESZT működtetőjétől
aa) a gyógyult személy Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: TAJ szám), a 232/I. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatot, valamint az igazolvány érvényességi idejének adatát,
ab) oltott személy esetében az érintett TAJ számát, a 232/I. § (1) bekezdés e) és g) pontja szerinti adatot, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokat,
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől az érintett személy természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, személyi azonosítóját, lakcímét, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülésének oka és időpontja adatait, továbbá az állandó személyazonosító igazolványának a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés n) pontja és 29. § (2) bekezdése szerinti adatait,
c) az útiokmány-nyilvántartást vezető szervtől az érintett személy természetes személyazonosító adatait, személyi azonosítóját, nemét, állampolgárságát, az útlevél típusát, fajtáját és okmányazonosítóját, valamint érvényességére vonatkozó adatokat
automatikus információátadással – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – átveszi.
(3) A hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat – a TAJ szám kivételével – a védettségi igazolvány megszemélyesítése és az érintett részére történő továbbítása érdekében az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítéséért felelős szervezetnek továbbítja.
(4) A védettségi igazolványt csak akkor kell személyes átadással kézbesíteni, ha azt az érintett kérte, egyebekben a védettségi igazolványt a levélszekrénybe kell kézbesíteni.
(5) Az érintett (címzett) kérése alapján személyes átadással kézbesítendő – hivatalos iratként feladott – védettségi igazolványokat tartalmazó könyvelt küldeményeken – a küldemény esetleges visszakézbesítése során – mellőzhető a postai szolgáltató által figyelembe veendő feladói adatok feltüntetése, amennyiben azokat a feladást igazoló elektronikus okirat tartalmazza.
(6) Fertőzésből való felgyógyultságnak a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenanyaggal történő igazolására a hatóság – a teszt megfelelősége esetén – a leletből a vizsgálat értékelését, valamint az érintett TAJ számát az EESZT-ben rögzíti.
232/L. § (1) Az EESZT működtetője a védőoltást igazoló applikációt biztosít az érintettek számára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti applikáció az érintett azonosítását követően – az EESZT-ből szerzett adatok alapján – igazolja az érintett oltottságát.
(3) Az (1) bekezdés szerinti applikáció
a) az érintett nevét,
b) az érintett TAJ számát,
c) az oltóanyag típusát, az oltóanyag egyes dózisai beadásának napját
jeleníti meg.
(4) Törvényben meghatározott esetben az (1) bekezdés szerinti applikáció egyéb, törvényben meghatározott adatokat is megjelentethet.
232/M. § (1) A 232/H–232/L. §-t a TAJ számmal nem rendelkező személyek esetében az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 232/I. § (1) bekezdés b) és c) pontjától eltérően, ha a nem magyar állampolgár érintett útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a védettségi igazolvány útlevél száma rovata az érintett tartózkodási engedélyének számát tartalmazza.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a védettségi igazolvány a tartózkodási engedély felmutatásával érvényes.
(4) A (2) bekezdésben foglalt esetben az egészségügyi szolgáltató az EESZT-ben az érintett neve mellett a (2) bekezdés szerinti számot is rögzíti.
(5) Fertőzésből való felgyógyultságnak a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenanyaggal történő igazolására vonatkozó kérelemben a kérelmező a nevét,
a) az útlevelének okmányazonosítóját,
b) személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját vagy
c) a (2) bekezdésben foglalt esetben a tartózkodási engedélyének számát,
valamint a levelezési címét adja meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelmet csak személyesen lehet benyújtani.
(7) A 232/K. § (2) bekezdésétől eltérően a hatóság a TAJ szám helyett az (5) bekezdés szerinti adatot adja át az EESZT működtetőjének.
(8) A TAJ számmal nem rendelkező érintett számára az EESZT működtetője nem biztosít védőoltást igazoló applikációt.
(9) A TAJ számmal nem rendelkező, oltás vagy fertőzöttség miatt védettségi igazolványra jogosult személy esetében – ha az érintett azzal még nem rendelkezik – az EESZT működtetője az EESZT-ben technikai azonosítót képez és az érintett nevét, valamint az EESZT-ben rögzítendő adatait ezen azonosítóhoz rendeli.
(10) A 232/K. § (2) bekezdésétől eltérően az EESZT működtetője a TAJ szám helyett az érintett technikai azonosítóját, valamint a – (2) bekezdésben foglalt esetben – a tartózkodási engedélyének számát adja át a hatóságnak.
(11) Amennyiben az érintett kéri, a védettségi igazolványt a külképviselet útján kell kézbesíteni.
(12) A (11) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a külképviselet az érintett név- és értesítési adatát a kézbesítés megtörténtéig kezeli.
232/N. § (1) Az EESZT-csatlakozásra kötelezett egészségügyi szolgáltató a védőoltást igazoló védettségi igazolvány kiállítása érdekében a védőoltás beadását követő egy évig kezeli az érintett 232/I. § (1) bekezdés b)–f) pontja, valamint 232/K. § (2) bekezdése szerinti adatait.
(2) A hatóság a védettségi igazolvány kibocsátása érdekében az adatok beérkezésétől számított három évig kezeli az érintett 232/K. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatait.
(3) Az EESZT működtetője a 232/L. § (1) bekezdése szerinti applikáció működtetése érdekében – ha törvény az adatkezelésre hosszabb időt nem állapít meg – az érintett 232/I. § (1) bekezdés a)–g) pontja, valamint 232/L. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatait az adatok beérkezésétől számított három évig kezeli.
232/O. § (1) A Kormány rendeletében meghatározott, a fertőzés ellen Magyarország területén kívül kapott oltások esetében a 232/H–232/N. §-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A külpolitikáért felelős miniszternek a közbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében megjelölt országban kapott, a Kormány rendeletében meghatározott védőoltás esetén a magyar állampolgár és a Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár részére a hatóság a védettségi igazolványt 15 napon belül díjmentesen állítja ki.
(3) A kérelemhez csatolni kell a Kormány rendeletében meghatározott iratokat.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez a kérelmező megadja
a) a természetes személyazonosító adatait,
b) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányazonosítóját,
c) a postai címét (a védettségi igazolvány kézbesítési címe) és
d) – ha azzal rendelkezik – a TAJ számát.
(5) A hatóság a (4) bekezdés szerinti adatokat – a védettségi igazolvány kiállítása és annak ellenőrzése érdekében – három évig kezeli.
232/P. § (1) A járvány terjedésének korlátozása érdekében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében meghatározhatja azon szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, amelyek kizárólag a védettségi igazolvány felmutatásával vehetőek igénybe, illetve amelyekbe az érintett kizárólag védettségi igazolvány felmutatásával léphet be. A Kormány rendeletében meghatározott esetekben a védettségi igazolvány felmutatása mentesítést adhat jogszabályban előírt járványügyi intézkedés alól.
(2) Nem kell védettségi igazolványt felmutatnia a 18 év alatti személynek.
(3) A védettségi igazolvány felmutatása során az érintett a védettségi igazolványon szereplő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát felhívásra köteles bemutatni. A védettségi igazolvány meglétét ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványán szereplő adatok megismerésére.
(4) A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettségét a 232/L. § (1) bekezdése szerinti applikációval igazolja. Ebben az esetben az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának felmutatására is felhívható. Az (1) bekezdés szerinti applikációt ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványán szereplő adatok, valamint az applikációban foglalt adatok megismerésére.
(5) Az ellenőrző szerv vagy személy a (3) vagy (4) bekezdésben szereplő hatósági igazolványok és a 232/L. § (1) bekezdése szerinti applikáció adatait – ha törvény eltérően nem rendelkezik – semmilyen módon nem rögzítheti.”

65. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a fertőzést,
b) a fertőzésből való gyógyultság számítási idejét, a gyógyultság igazolását,
c) a védettségi igazolvány kiállításával kapcsolatos részletszabályokat, valamint a védettségi igazolványon szöveges jelzésként feltüntetendő feliratokat,
d) a védettségi igazolvány érvényességi idejét,
e) a hatóságot,
f) az eljárásban közreműködő adatfeldolgozókat,
g) a 232/P. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, eseteket,
h) a védettségi igazolványnak az e törvény szerinti adattartalmát, annak megjelenítésének módját.”

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (5) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

k) a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével a védettségi igazolvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
l) a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a közbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben a 232/O. § (2) bekezdése szerinti országokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

66. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 154/A. § (5) bekezdésében az „és legnagyobb összegét a Kormány rendeletben” szövegrész helyébe az „összegét a Kormány rendeletben” szöveg,

b) 155. § (3) bekezdésében az „esetében – a 156/A. §-ban foglalt kivétellel –” szövegrész helyébe az „esetében” szöveg,

c) 155. § (10) bekezdésében az „(ide nem értve a megyei jogú városban székhellyel rendelkező megyei intézményt)” szövegrész helyébe az „(ide nem értve a megyeszékhelynek nem minősülő megyei jogú városban székhellyel rendelkező megyei intézményt)” szöveg,

d) 155. § (10) bekezdésében a „klinikai központját kell” szövegrész helyébe a „klinikai központját, ennek hiányában a megyeszékhelyen legalább egy telephellyel rendelkező állami fenntartású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményt kell” szöveg,

f) 247. § (1a) bekezdés g) pontjában a „legkisebb és legnagyobb” szövegrész helyébe a „legkisebb” szöveg

lép.

36. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

67. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (1) bekezdés g) pontja a következő gd) alponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:

a termék importja)

gd) az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv által, ha a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv az uniós jog által ráruházott feladatok ellátása keretében, a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében importálja a terméket, feltéve, hogy a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv nem értékesíti tovább ellenérték fejében az importált terméket.”

(2) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 93. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdés g) pont gd) alpontja szerinti adómentességre vonatkozó feltételek a továbbiakban nem állnak fenn, akkor a fizetendő adót abban az időpontban alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell megállapítani, amikor a mentesség feltételei már nem állnak fenn.”

68. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 107. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az)

f) a Bizottság vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv részére történik, ha a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv az uniós jog által ráruházott feladatok ellátása keretében, a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében szerzi be a terméket vagy veszi igénybe a szolgáltatást, feltéve, hogy a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv nem értékesíti, illetve nem nyújtja tovább ellenérték fejében a beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást.”

(2) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 107. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az (1) bekezdés f) pontja szerinti adómentességre vonatkozó feltételek a továbbiakban nem állnak fenn, akkor a fizetendő adót abban az időpontban alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell megállapítani, amikor a mentesség feltételei már nem állnak fenn.”

69. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 268. § g) pontja a következő gt) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

gt) a Tanács (EU) 2021/1159 irányelve (2021. július 13.) a 2006/112/EK irányelvnek az importra, valamint bizonyos termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó, a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett ideiglenes mentességek tekintetében történő módosításáról;”

70. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 354. §-sal egészül ki:

354. § E törvénynek a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvénnyel megállapított 93. § (1) bekezdés g) pont gd) alpontját és (1a) bekezdését, 107. § (1) bekezdés f) pontját és 107. § (4a) bekezdését a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletekre kell alkalmazni.”

71. § Hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

37. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

72. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. március 1-jén, a (2) bekezdés szerinti kérelem alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. július 1-jén kezdődik.”

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1) bekezdés szerinti kompenzáció és a (6) bekezdés alapján visszamenőlegesen járó különbözet más törvény alkalmazása során rokkantsági ellátásnak minősül.”

38. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

73. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

36/A. § Kormányrendelet az állami fenntartású egészségügyi intézmény egyes tárgyévi vagy költségvetési éven túli kötelezettségvállalásait feltételhez kötheti vagy korlátozhatja.”

39. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

74. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 87. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. A távmunkavégzés
196. § (1) Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi.
(2) A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
(3) Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során
a) a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki,
b) a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja,
c) a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, és
d) a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
(4) Ha a munkáltató az ellenőrzés jogát a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.
(5) A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.”

40. A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása

75. § A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény a következő 13/B. §-sal egészül ki:

13/B. § A 13. §-ban foglaltaktól eltérően a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Központi Humánfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1054 Budapest, Hold utca 1., cégjegyzékszám: 01-09-073183) felett.”

41. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

76. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó a megfelelőségi véleményt minden naptári év június 30. napjáig köteles beszerezni.”

77. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

a) 32/A. § (2) bekezdésében a „Hivatal megállapítja” szövegrész helyébe a „Hivatal – a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó kérelmére – megállapítja” szöveg,

b) 92/F. § (1) bekezdésében a „2021. július 31.” szövegrész helyébe a „2021. december 31.” szöveg és a „2021. július 31-ig” szövegrész helyébe a „2022. június 30-ig” szöveg,

c) 92/F. § (2) bekezdésében a „vagy közszolgáltatói alvállalkozói tevékenységét 2021. január 1-jét követően kezdi meg, a megfelelőségi véleményt első alkalommal 2021. július 31. napjáig” szövegrész helyébe a „tevékenységét 2021. január 1-jét követően kezdte meg, továbbá a közszolgáltatói alvállalkozó a megfelelőségi véleményt első alkalommal 2022. június 30. napjáig” szöveg

lép.

42. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

78. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény X. Fejezete a következő 112/A. §-sal egészül ki:

112/A. § [Adatszolgáltatás családi pótlékról, házasságról, élettársi kapcsolatról, várandósságról]
(1) A kincstár elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig azoknak a magánszemélyeknek az adatairól, akiknek a tárgyhónapban családi pótlékot folyósított. Az adatszolgáltatás tartalmazza
a) a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek természetes személyazonosító adatait, TAJ számát, és – ha az rendelkezésre áll – adóazonosító jelét;
b) a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának vagy élettársának természetes személyazonosító adatait, TAJ számát és – ha az rendelkezésre áll – adóazonosító jelét;
c) a jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adatot;
d) az ellátásra jogosító gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának fennállására vonatkozó adatot;
e) a jogosult és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetve tartózkodási helyére vonatkozó adatot;
f) a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa lakó-, illetve tartózkodási helyére vonatkozóan rendelkezésre álló adatot;
g) az ellátás kifizetésével összefüggő adatot (fizetési számlaszám vagy postai utalási cím).
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokról a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium mint családtámogatási kifizetőhely is adatszolgáltatást teljesít elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság részére havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig.
(3) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésére 8 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az alábbi adatokról:
a) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába élettársként bejegyzett magánszemélyek
aa) természetes személyazonosító adatairól,
ab) élettársi kapcsolatának fennállásáról, annak kezdő időpontjáról, illetve megszűnése időpontjáról;
b) az Országos Kórházi Főigazgatóság az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján a magánszemély nyilatkozatában a várandósságra vonatkozóan közölt adatok megerősítése érdekében a várandósság tényéről, valamint, ha az rendelkezésre áll, a várandósság 91. napjának betöltéséről;
c) az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szerv az elektronikus anyakönyvnek a házassággal összefüggésben nyilvántartott adatai közül
ca) a házastársak természetes személyazonosító adatairól,
cb) a házasságkötés időpontjáról,
cc) a házasság megszűnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényéről, időpontjáról.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az állami adó- és vámhatóság
a) az Szja. tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban,
b) az Szja. tv. szerinti az összevont adóalapot csökkentő, az összevont adóalap adójából igénybe vehető kedvezmények ellenőrzéshez,
c) kockázatelemzési eljáráshoz,
d) végrehajtáshoz
használhatja fel.”

79. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 256. § 17. pontja.

43. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény módosítása

80. § Hatályát veszti az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 255. § (11) bekezdése.

81. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 96. § 1–8. pontja.

44. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása

82. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény

a) 188. §-ában, 220. § (1) bekezdésében, 225. § (1) bekezdésében, 235. § (1) bekezdésében, 236. § (1) bekezdésében, 246. § (1) bekezdésében, valamint 257. § (1) bekezdésében a „2021. június 30. napjáig” szövegrész helyébe az „a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig” szöveg,

b) 237. § (1) bekezdésében az „a tizennégy” szövegrész helyébe az „a legalább tíz, de legfeljebb tizennégy” szöveg,

c) 238. §-ában, 243. §-ában és 244. §-ában a „követő tizennégy napos elkülönítés” szövegrész helyébe a „követő elkülönítés” szöveg

lép.

83. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény

c) 230. §-a és

45. A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosítása

84. § A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5/A. § Ez a törvény 2022. június 1-jén hatályát veszti.”

85. § A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 4. § (6) bekezdésében a „II–III. Fejezetében” szövegrész helyébe a „III. Fejezetében” szöveg lép.

86. § Hatályát veszti a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény

a) 4. § (5) bekezdésében az „országos és” szövegrészek,

b) 4. § (6) bekezdésében az „országos és” szövegrész.

46. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása

87. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekmények tekintetében a 2021. október 3. napján újrakezdődött határidő figyelembevételével kell eljárni.”

88. § (1) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ítélőtábla, a törvényszék és járásbíróság elnöke, valamint a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróság elnökhelyettese, továbbá a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes [e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: bírósági vezető] kinevezése a veszélyhelyzetre tekintettel 2021. október 31. napjáig meghosszabbodott, és az érintett bírósági vezetői állásra 2021. október 2. napját követően kiírt bírósági vezetői álláspályázat elbírálása 2021. október 31. napjáig nem történt meg, a bírósági vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.”

(2) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt meghosszabbodott határozott idejű bírói testületi tagi megbízatás tekintetében az új tag megválasztása nem volt lefolytatható a veszélyhelyzet ideje alatt, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.”

89. § (1) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekmények tekintetében a 2021. október 3. napján újrakezdődött határidő figyelembevételével kell eljárni.”

(2) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 11. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt meghosszabbodott határozott idejű bírói kinevezés tekintetében a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedések, eljárások nem voltak lefolytathatóak a veszélyhelyzet ideje alatt, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.”

90. § (1) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok elbírálásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, és a veszélyhelyzet ideje alatt az eljárási cselekményt nem lehetett foganatosítani, a határidő újrakezdődik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.”

(2) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt meghosszabbodott határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés tekintetében a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedések, eljárások nem voltak lefolytathatóak a veszélyhelyzet ideje alatt, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat.”

(3) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 13. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt meghosszabbodott határozott idejű ügyészségi testületi tagi megbízatás tekintetében az új tag megválasztása nem volt lefolytatható a veszélyhelyzet ideje alatt, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.”

91. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ezen alcím rendelkezéseit a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

92. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 50. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Reorganizációt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás kezdeményezhet, kivéve, ha)

g) a reorganizáció kezdő napját megelőző 3 üzleti évre vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bármelyik beszámolója nem került közzétételre és letétbe helyezésre, vagy”

93. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 74. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Azon gazdasági társaság esetében, amelyben az állam közvetlen vagy közvetett befolyása az 1%-os mértéket nem haladja meg, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kérelmet nyújthat be a bírósághoz, a Cstv. IV. Fejezetének mellőzése iránt. A kérelmet a bíróság 8 napon belül bírálja el. A bíróság a végzésében felmenti a Cstv. 66. § (2) bekezdése alapján kirendelt állami felszámolót, és egyidejűleg a felszámolók névjegyzékéből kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt, vagyonfelügyelőt, illetve a felszámolót. A felmentett állami felszámoló költségtérítésére a Cstv. 27/A. § (9) bekezdését kell alkalmazni. A felmentett állami felszámoló az új kirendelt felszámoló részére a kirendelésétől számított 8 napon belül teljesíti a Cstv. 27/A. § (11) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket.”

94. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 82. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) hatálya alá tartozó adósságrendezési eljárásban részt vevő adós és egyéb kötelezett a veszélyhelyzet ideje alatt kihirdetett jogszabályok alapján igénybe vette a hiteltörlesztési moratóriumot, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési egyezség, a bírósági adósságrendezési egyezség módosítása, valamint a bírósági adósságtörlesztési terv elkészítésénél a teljesítési határidőt úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a futamidőnek a fizetési moratóriumra tekintettel történő meghosszabbodását is.
(2) Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, illetve bírósági adósságtörlesztési végzésben az (1) bekezdés szerinti hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vevő adós számára a pénzügyi intézmény kimutatást küld – a fizetési moratórium alatt meg nem fizetett tartozásokra tekintettel – a törlesztések teljesítési határidejének meghosszabbításáról. A bírósági adósságrendezési eljárásban az adós kérelmére a bíróság 15 napon belül végzést hoz az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési végzés ennek megfelelő kiegészítéséről. A végzés ellen csak az adós és az érintett hitelező élhet fellebbezéssel. A kérelem és a fellebbezés benyújtása illetékmentes.”

95. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

90. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házakat működtető civil szervezetek kijelölésének hatálya visszavonásig, de legfeljebb 2022. december 31-éig – nyilvános pályázat kiírása nélkül – meghosszabbodik.”

96. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról 2021. évi XCIX. törvény 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

103. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.) rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel 2022. december 31-ig kell alkalmazni.”

97. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) 2006. és 2020. között felhalmozódott maradványa felhasználása tekintetében az Áht. 86. § (4) bekezdésétől eltérően az Alap költségvetési maradványa felhasználásának a fejezetet irányító szerv általi engedélyezéséhez az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása nem szükséges, a veszélyhelyzet ideje alatt a maradvány teljes összege felhasználható a veszélyhelyzetből eredő, a kulturális ágazatot érintő hátrányos következmények enyhítése érdekében kulturális támogatási célokra, a (2) bekezdés szerinti módon.”

98. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról 2021. évi XCIX. törvény 35. alcíme a következő 104/A. §-sal egészül ki:

104/A. § (1) A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvénynek (a továbbiakban: 2021. évi Kvtv.) és a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvénynek (a továbbiakban: 2022. évi Kvtv.) az Alap tekintetében történő végrehajtása során – az NKA tv. 7/A. § (3) bekezdésétől eltérően – az Alap tárgyévi bevétele terhére vállalható kötelezettségvállalás, valamint éven túli kötelezettségvállalás mértéke – a várható teljesülés figyelembevételével – a 2021. évi Kvtv. 1. melléklet LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezet és a 2022. évi Kvtv. 1. melléklet LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezet bevételi előirányzata (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) 100%-áig terjedhet. Az Alap 2021. évi és 2022. évi bevétele, valamint kezelő szervének az Alap kezelésével összefüggő 2021. évi és 2022. évi bevétele nem vonható el, azt befizetési kötelezettség nem terheli.
(2) A bevételi előirányzathoz képest történő többletbevétel keletkezése esetén az Alap Bizottsága döntésével a kötelezettségvállalással nem terhelt bevételi többletforrás mértékéig a 2021. évi Kvtv. 1. melléklet LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezet kiadási előirányzata és a 2022. évi Kvtv. 1. melléklet LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezet kiadási előirányzata (a továbbiakban együtt: kiadási előirányzat) túlléphető.
(3) Az Alap Bizottsága (2) bekezdés szerinti döntése esetén a kiadási előirányzat a bevételi előirányzat erejéig megemelésre kerül.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben az Alap Bizottsága úgy dönt, hogy nem szükséges a kiadási előirányzat túllépése és a többletbevétel erejéig történő megemelése, az így keletkezett maradvány felhasználása tekintetében az (5)–(7) bekezdés alapján kell eljárni.
(5) Az Alap költségvetési maradványa összegével – az Áht. 86. § (4) bekezdésétől eltérően – az éves költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően a tárgyévi kiadási előirányzat megemelhető. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával igénybe vehető.
(6) Az Alap e § szerinti maradványa felhasználása tekintetében a fejezetet irányító szerv általi engedélyezéséhez az Áht. 86. § (4) bekezdésétől eltérően az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása nem szükséges, a maradvány teljes összege felhasználható a veszélyhelyzetből eredő, a kulturális ágazatot érintő hátrányos következmények enyhítése érdekében kulturális támogatási célokra.
(7) Az Alapnak az e § szerinti bevétele és maradványa az NKA tv.-ben foglalt döntéshozatali eljárás alapján kerül felhasználásra.”

99. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 147. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdést a helyi önkormányzati tulajdonban vagy vagyonkezelésben álló temetőben költségvetési támogatásból létesített, 2020. december 18. napján vagy ezt követően első alkalommal megváltásra kínált új urnafülke megváltása után fizetett díj tekintetében nem kell alkalmazni.”

100. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény

a) 24. alcím címében és 83. § nyitó szövegrészében az „A 2020. évi CVII.” szövegrész helyébe az „Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII.” szöveg,

b) 83. § d) pontjában az „a 2020. évi CVII.” szövegrész helyébe az „az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII.” szöveg,

c) 94. § (1) bekezdésében az „amelynek hatálya 2020. december 15-e és 2021. november 23-a közötti időben járt le” szövegrész helyébe az „amelynek hatálya 2020. december 15-e és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése közötti időben járt le” szöveg

lép.

101. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 13. § (6) bekezdése.

102. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 32. §-a.

103. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 97. § (2) bekezdése.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. Hatálybalépés

104. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 83. § 2022. március 1-jén lép hatályba.

(3) A 81. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 3–11. alcím, a 13. alcím, a 16. alcím, a 19–21. alcím, a 23–25. alcím, a 27. alcím, a 29–34. alcím, a 64. §, a 65. §, a 36. alcím, a 37. alcím, a 39–41. alcím, a 79. §, a 80. §, a 87–94. §, a 96–103. § és az 1. melléklet a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.

(5) A 22. alcím a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor lép hatályba.

(6) A 3–11. alcím, a 13. alcím, a 16. alcím, a 19–21. alcím, a 23–25. alcím, a 27. alcím, a 29–34. alcím, a 64. §, a 65. §, a 36. alcím, a 37. alcím, a 39–41. alcím, a 79. §, a 80. §, a 87–94. §, a 96–103. § és az 1. melléklet hatálybalépésének időpontját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

48. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

105. § E törvény

d) 89. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

sarkalatosnak minősül.

49. Az Európai Unió jogának való megfelelés

106. § (1) Az 67–70. § a 2006/112/EK irányelvnek az importra, valamint bizonyos termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó, a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett ideiglenes mentességek tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 13-i (EU) 2021/1159 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 13. alcím a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi CXXX. törvényhez

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet „II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek alcíme” a következő 11. ponttal egészül ki:

„11. a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg – ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része –, feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben az I. Jellemzően előforduló költségek alcím 24. pont c) és d) alpontja alapján költséget nem számol el.”
1

A törvényt az Országgyűlés a 2021. december 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2021. december 17.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére