2021. évi CXXX. törvény

1. § E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet:

2. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges – így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg.

3. §

4. §

5. §

6. §

7. §

8. §

9. §

10. §

11. §

12. § (1) A magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos,

(2) Az e törvény szerinti új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdés szerint meghosszabbított érvényességi idő nem akadálya az okmány (1) bekezdés szerinti érvényességi időt megelőző cseréjének.

13. § (1) A 2020. november 4. és 2022. február 28. között lejárt vagy lejáró, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján kiadott, tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok – a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével – 2022. június 30. napjáig érvényesek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti okmányok meghosszabbítására irányuló eljárás során

14. §

15. §

16. §

17. § Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény

18. § (1) Az e § szerinti elszámolási szabályokat

(2) Ha a fizetési moratórium megszűnt, vagy az adós a fizetési moratóriumból kilép (e § alkalmazásában a továbbiakban: moratórium megszűnése), akkor a hitelező a moratórium megszűnését követően átszámítja az adósnak a fizetési moratórium alatt felhalmozódott tartozása összegét.

(3) A tartozás összege fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésből eredő tartozás esetén megegyezik a havi zárlati napok közötti időszakokban folyamatosan fennálló fizetési moratóriummal érintett hitelkeretből felhasznált és vissza nem fizetett tartozás összegével.

(4) A fizetési moratórium alatt a szerződés alapján felhalmozódott tartozást a Magyar Nemzeti Bank 2020. február hónapra vonatkozó statisztikai közleményében szereplő, a háztartásoknak nyújtott forint személyi hitelek átlagos évesített kamatlába alkalmazásával kell a hitelezőnek átszámítania (e § alkalmazásában a továbbiakban: átszámított tartozás), azzal, hogy ha a szerződés szerinti kamat alacsonyabb az átszámítás során alkalmazandó kamat mértékénél, a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

(5) A tartozás átszámítását a hitelezőnek a moratórium megszűnését követő 60 napon belül kell elvégeznie, és e határidőben az átszámított tartozás összegéről az adóst tájékoztatnia.

(6) Az átszámított tartozást az adós az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül önkéntesen teljesítheti.

(7) Az adós (6) bekezdés szerinti önkéntes teljesítése hiányában az átszámított tartozást az adósnak 12 havi egyenlő részletekben kell megfizetnie (e § alkalmazásában a továbbiakban: részletfizetés).

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti részletszabályokról a hitelező az adós részére tájékoztatást nyújt.

(9) A részletfizetés idejének meghatározása során a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet [a továbbiakban: 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet] által megállapított, a havi törlesztőrészlet mértékére vonatkozó előírást figyelembe kell venni. Ha az átszámított tartozás a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra figyelemmel 12 hónapon belül nem fizethető vissza, a visszafizetés határideje a 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet szabályainak megfelelően meghosszabbodik.

(10) A tartozás e § szerinti megfizetésével összefüggésben a hitelező egyéb díjra nem jogosult.

19. §

20. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitást a 2022. évben a tárgyévben sorsolással meghatározott hónap létszámadatai alapján kell 2022. december 31. napjáig megállapítani és jelentésben közzétenni.

21. § (1) A 2021. január 1-je előtt létrejött és azóta fennálló, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a támogató egyedi mérlegelése alapján meghozott döntésében foglaltak szerinti időtartammal, de legfeljebb 2022. június 30. napjáig meghosszabbítható, amennyiben az eredeti támogatási szerződés, illetve támogatói okirat szerinti támogatott tevékenység időtartama ennél az időpontnál hamarabb érne véget és a határidő meghosszabbítása a veszélyhelyzettel összefüggésben álló ok miatt szükséges.

(2) A 2021. január 1-je és 2021. december 31-e között létrejött és a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a támogató egyedi mérlegelése alapján meghozott döntésében foglaltak szerinti időtartammal, de legfeljebb 2022. december 31. napjáig meghosszabbítható, amennyiben az eredeti támogatási szerződés, illetve támogatói okirat szerinti támogatott tevékenység időtartama ennél az időpontnál hamarabb érne véget és a határidő meghosszabbítása a veszélyhelyzettel összefüggésben álló ok miatt szükséges.

(3) Ha a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység megvalósításának időtartama a tárgyéven túl nyúlik, és a pénzügyi teljesítésének elhúzódását a veszélyhelyzettel összefüggő ok idézte elő, akkor a kötelezettségvállalások ezen indokok alapján keletkezett állományát

(4) A veszélyhelyzet ideje alatt fennálló, vagy ezen idő alatt létrejött, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat 2021. évi kiadási előirányzatai terhére az Operatív Törzs döntése vagy jóváhagyása alapján vállalt kötelezettségek esetén, ha a pénzügyi teljesítés elhúzódását a veszélyhelyzettel összefüggő ok idézte elő, a kötelezettségvállalás tárgyévét követően keletkező költségvetési maradványt az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni.

22. §

23. §

24. §

25. §

26. §

27. §

28. §

29. §

30. §

31. § (1) Ha a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (3) bekezdése szerint – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe (a továbbiakban: magánszemély), az Szja tv. szerinti összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni részét a (2) bekezdés szerinti értékhatárig nem köteles megfizetni (a továbbiakban: kedvezmény).

(2) A kedvezmény összege legfeljebb a 2020. év december hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó havi átlagkereset tizenkétszeresének az adó Szja tv. 8. § (1) bekezdése szerinti százaléka, ezer forintra kerekítve.

(3) A kedvezmény összege ezer forint, ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni része legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el.

(4) A kedvezményt az állami adó- és vámhatóság az Szja tv. 12/B. §-a szerinti, az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetben (a továbbiakban: bevallási tervezet) érvényesíti, ha a rendelkezésére álló adatokból [ideértve a magánszemély (6) bekezdés szerinti nyilatkozatát és a 32. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait is] a magánszemély jogosultsága megállapítható.

(5) Ha a magánszemély a kedvezményt az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában (a továbbiakban: bevallás) veszi igénybe, vagy azt a bevallási tervezet nem tartalmazza, a bevallásban, a bevallási tervezet kiegészítésében feltünteti

(6) A magánszemély a családi kedvezményre való jogosultságáról és az (1) bekezdés szerinti kedvezmény alapján az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez szükséges adatokról (belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím) 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papíralapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak. A magánszemély a nyilatkozatban feltünteti

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére előírt határidő elmulasztása a nyilatkozat megtétele tekintetében jogvesztő, azonban az (1) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságot nem érinti.

32. § (1) A kedvezményre az állami adó- és vámhatóság 2022. február 15-ig előleget utal ki abban az esetben, ha

(2) Ha a magánszemély 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata és az Art. szerinti adatszolgáltatások alapján a kiutaláshoz szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím) ellentmondanak egymásnak, az állami adó- és vámhatóság a 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat szerint teljesíti a kiutalást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előleg összege a magánszemélytől a 2021. év tekintetében a kifizetők által levont személyi jövedelemadó előleg (a továbbiakban: szja előleg), de legfeljebb a 31. § (2) bekezdése és legalább a 31. § (3) bekezdése szerinti összeg.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerint megállapított előleggel szemben az állami adó- és vámhatóság az Art. 76. §-a szerinti visszatartási jogot nem gyakorolja. A kiutalt összeget az állami adó- és vámhatóság a bevallási tervezetben, a magánszemély a bevallásában a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként veszi figyelembe. Ha a kiutalt összeget a magánszemély bevallása a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként nem tartalmazza, a bevallást az állami adó- és vámhatóság az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a szerint kijavítja.

(5) Ha a magánszemély a kedvezményre jogosult, és bármely okból az állami adó- és vámhatóság a kedvezményre előleget nem utalt ki, a kedvezmény kiutalását az állami adó- és vámhatóság

33. § A magánszemély az Szja tv. 45. §-a szerinti rendelkezési jogosultságát a 31. § (1) bekezdése szerint őt megillető kedvezmény figyelembevétele nélkül megállapított összeg tekintetében gyakorolhatja. A 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény után a rendelkezési jogosultság mértékével megállapított összeg költségvetési támogatásként illeti meg a kedvezményezettet.

34. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) szabályai szerint közterhet fizető, az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult magánszemély, akkor is, ha családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe, a 2021. év tekintetében tőle levont egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnak (a továbbiakban: ekho) az Ekho tv. 9. §-a szerint személyi jövedelemadónak minősülő része (a továbbiakban: szja rész) tekintetében ekho-kedvezményre jogosult.

(2) Az ekho-kedvezmény a magánszemélyt a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezményt követő sorrendben – a (3) bekezdés szerint – személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg azzal, hogy ezek együttes összege nem haladhatja meg a 31. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt.

(3) A (2) bekezdés alapján megállapított ekho-kedvezmény összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni.

(4) A 32. § (1) bekezdése szerinti előleg részét képezi – a magánszemélytől a 2021. év tekintetében levont szja előleget követő sorrendben – a 2021. évben a magánszemélytől levont ekho szja-része, de összesen legfeljebb a 31. § (2) bekezdése szerinti összeg. Az előleg tekintetében a 32. § (3)–(5) bekezdése rendelkezéseit alkalmazni kell.

(5) A magánszemély a 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát abban az esetben is megteheti, ha kizárólag ekho-kedvezményre jogosult.

35. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 7. §-a szerinti bejelentett kisadózó, ha a 2021. év bármely napján az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – szerint családi kedvezményre lett volna jogosult, akkor a 2021. évre a rá tekintettel a kisadózó vállalkozást a Katv. 8. §-a szerinti összegben terhelő tételes adó 25 százalékának visszatérítésére jogosult a (3) bekezdés rendelkezése szerint (a továbbiakban: visszatérítés). A visszatérítés összegének kiszámításakor a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint meg nem fizetett tételes adó összege nem vehető figyelembe.

(2) Ha a kisadózó a 2021. évre a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezményre és a 34. § szerinti ekho-kedvezményre is jogosult, az e § szerinti visszatérítésre olyan összegben jogosult, hogy az e § szerinti visszatérítés, valamint a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény és a 34. § szerinti ekho-kedvezmény összege a 31. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt ne haladja meg. Az e § szerinti visszatérítés a 31. § (1) bekezdés szerinti kedvezményt és a 34. § szerinti ekho-kedvezményt követő sorrendben vehető figyelembe.

(3) A kisadózót az e § alapján megillető visszatérítés – az (5) bekezdés szerint – személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg.

(4) A visszatérítés a kisadózó Katv. 10. § (1) bekezdése szerinti ellátásra való jogosultságát nem érinti.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján megállapított visszatérítés összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni.

(6) A 32. § (1) bekezdése szerinti előleg részét képezi – a magánszemélytől a 2021. év tekintetében levont szja előleget és a 2021. évben a magánszemélytől levont ekho szja-részét követő sorrendben – az (1) bekezdés szerinti visszatérítés, de összesen legfeljebb a 31. § (2) bekezdése szerinti összeg. Az előleg tekintetében a 32. § (3)–(5) bekezdése rendelkezéseit alkalmazni kell.

(7) A kisadózó az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papíralapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak.

A kisadózó a nyilatkozatban feltünteti

(8) Az állami adó- és vámhatóság a (7) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján abban az esetben is elkészíti a kisadózó bevallási tervezetét, amely tartalmazza az e § szerinti visszatérítés összegét, ha a kisadózó egyébként személyi jövedelemadó bevallásra nem lenne köteles.

(9) Ha a kisadózó a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem, vagy késedelmesen nyújtja be, a visszatérítést – figyelemmel a (2), (3) és (5) bekezdés rendelkezéseire – bevallásában veheti igénybe abban az esetben is, ha személyi jövedelemadó bevallás benyújtására egyébként nem köteles. A bevallásban a kisadózó feltünteti

(10) A nyilatkozat megtételére előírt határidő elmulasztása a nyilatkozat megtétele tekintetében jogvesztő, az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre való jogosultságot azonban nem érinti.

36. § (1) Az elhunyt magánszemély házastársa vagy örököse az elhunyt magánszemély családi kedvezményre való jogosultságára tekintettel járó, az elhunyt magánszemélyt a 31. § (1) bekezdése szerint megillető kedvezmény és a 34. § szerint megillető ekho-kedvezmény, valamint a 35. § szerint megillető visszatérítés érvényesítését kérheti az adóhatóságtól feltéve, hogy az elhunyt magánszemély az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint a 2021. év bármely napján családi kedvezményre volt jogosult, vagy a 35. § szerinti visszatérítésre jogosultságot szerezhetett volna. A kérelemben foglaltakról az állami adó- és vámhatóság az Art. szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban dönt, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezmény, visszatérítés iránti kérelem benyújtására a soron kívüli adómegállapítási eljárás lezárását követően kerül sor.

(2) Az (1) bekezdést a 2021. január 1-jén vagy ezt követően elhunyt magánszemélyt érintően indult soron kívüli adómegállapítási eljárásban kell alkalmazni. Ha e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban az adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az elhunyt magánszemélynek a 31. § (1) bekezdése szerinti kedvezményre és a 34. § szerinti ekho-kedvezményre, valamint a 35. § szerinti visszatérítésre való jogosultsága megállapítható, a kedvezményt, visszatérítést az adó- és vámhatóság a soron kívüli adómegállapítási eljárásban hivatalból figyelembe veszi.

37. § A kifizető, az adatszolgáltatásra kötelezett személy

38. §

39. §

40. §

41. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártörvény) Melléklet I. pont A) alpontjában foglalt táblázatban meghatározott termékek mellett 2022. február 15. napjáig hatósági áras termék

(2) Az (1) bekezdés szerinti termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.

42. § (1) Az üzemanyagellátás biztonsága érdekében a kereskedelemért felelős miniszter nyilvántartja azon Magyarországon bejegyzett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőt (a továbbiakban: nyilvántartott szolgáltató), amely az üzemanyagok hatósági áras forgalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 626/2021. (XI. 13.) Korm. rendelet alapján 2021. november 18. napjáig a kereskedelemért felelős miniszter felé írásban bejelentette, hogy

(2) Nem lehet nyilvántartott szolgáltató, aki üzemszünetet hirdet, vagy akivel szemben a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásra kerül.

(3) A nyilvántartott szolgáltatót a kereskedelemért felelős miniszter a nyilvántartásból törli, ha

(4) A kereskedelemért felelős miniszter az ezen alcímben foglalt feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az általa kezelt adatokat az ellenőrzést végző szerv részére.

(5) Az ezen alcím szerinti feladatok ellátása érdekében a kereskedelemért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adatokat legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezeli.

43. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás köteles a 41. § (1) bekezdése szerinti termékek forgalmazására 2022. február 15. napjáig, ha a 41. § (1) bekezdése szerinti terméket 2021. november 15. napját megelőző három hónapban forgalmazta. Ha az üzemanyag töltőállomás üzemeltetője az engedélyt a 2021. november 15. napját megelőző három hónapon belül szerezte meg, a forgalmazási időszak az engedély megadásától számítódik.

(2) Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 41. § (1) bekezdése szerinti hatósági áras terméket nem forgalmaz, úgy más, a 41. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő termékek minimum követelményének megfelelő motorbenzint és dízelgázolajat köteles a 41. §-ban meghatározott áron forgalmazni.

(3) Köteles üzemszünetet hirdetni az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője, ha a fogyasztókat a 41. § (1) bekezdése vagy a (2) bekezdés szerinti termékkel kiszolgálni 7 napon belül nyitvatartási idejében összesen 48 órán keresztül nem tudja. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője más okból üzemszünetet nem hirdethet.

(4) Az üzemszünet ideje alatt az üzemanyagtöltő állomáson egyéb kereskedelmi tevékenység sem folytatható.

(5) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a kereskedelemért felelős miniszternek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak írásban haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha az üzemanyagtöltő állomás a (3) bekezdés szerinti üzemszünetet hirdet.

(6) Az üzemanyagtöltő állomás az üzemeltető szokásos nyitvatartási ideje szerinti nyitvatartási idejénél rövidebb nyitvatartási időt nem alkalmazhat. Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás szokásos nyitvatartási ideje nem állapítható meg, úgy az engedély szerinti nyitvatartási időt kell figyelembe venni.

44. § (1) Az Ártörvény 16. §-ától eltérően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi

(2) Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez, az Ártörvény 16. §-ától eltérően

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

(4) Ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatók.

(5) A kiszabott bírság megfizetése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(6) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(7) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

45. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles a kereskedelemért felelős miniszternek haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni, ha a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerint tevékenysége folytatásától ideiglenesen eltiltják.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kereskedelemért felelős minisztert értesíti, ha a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.

46. § (1) A kereskedelemért felelős miniszter a tudomásszerzést követően 24 órán belül megvizsgálja, hogy indokolt-e a 42. § szerinti nyilvántartott szolgáltatóval történő helyettesítés, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a 43. § (3) bekezdése szerinti üzemszünetet hirdetett, vagy üzemeltetőjével szemben a 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták (a továbbiakban együtt: érintett üzemanyagtöltő állomás).

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt, a kereskedelemért felelős miniszter haladéktalanul írásban

(3) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére külön engedély nélkül jogosult.

47. § (1) A 46. § szerinti kijelölés esetén az üzemanyagtöltő állomás folyamatos működése érdekében a kijelölést megelőző üzemeltető köteles együttműködni a kijelölt nyilvántartott szolgáltatóval.

(2) A 46. § szerinti kijelölés esetén a kijelölés napjától 2022. február 15. napjáig

(3) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató részére az érintett üzemanyagtöltő állomáson található üzemanyagkészletet a 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltető a nyilvántartott beszerzési áron haladéktalanul értékesíti.

(4) A kijelölt nyilvántartott üzemeltető a (2) bekezdés szerint birtokába került épületet és tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen és az általában elvárható gondossággal köteles használni. A 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltető, vagy annak jogutódja viseli az eszközökben beállott olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

(5) A kijelölt nyilvántartott szolgáltató az érintett üzemanyagtöltő állomás 46. § szerinti kijelölést megelőző üzemeltetőjének nem jogutódja.

48. §

49. §

50. §

51. §

52. §

53. §

54. §

55. §

56. §

57. §

58. §

59. §

60. §

61. §

62. §

63. §

64. §²⁷

65. §²⁸

66. §²⁹

67. §

68. §

69. §

70. §

71. §

72. §

73. §³²

74. §

75. §

76. §

77. §

78. §³⁶

79. §³⁷

80. §³⁸

81. §³⁹

82. §⁴⁰

83. §⁴¹

84. §⁴²

85. §⁴³

86. §⁴⁴

87. §⁴⁵

88. §⁴⁶

89. §⁴⁷

90. §⁴⁸

91. §⁴⁹

92. §⁵⁰

93. §⁵¹

94. §⁵²

95. §⁵³

96. §⁵⁴

97. §⁵⁵

98. §⁵⁶

99. §⁵⁷

100. §⁵⁸

101. §⁵⁹

102. §⁶⁰

103. §⁶¹

104. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 83. § 2022. március 1-jén lép hatályba.

(3) A 81. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 3–11. alcím, a 13. alcím, a 16. alcím, a 19–21. alcím, a 23–25. alcím, a 27. alcím, a 29–34. alcím, a 64. §, a 65. §, a 36. alcím, a 37. alcím, a 39–41. alcím, a 79. §, a 80. §, a 87–94. §, a 96–103. § és az 1. melléklet a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.

(5) A 22. alcím a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor lép hatályba.

(6) A 3–11. alcím, a 13. alcím, a 16. alcím, a 19–21. alcím, a 23–25. alcím, a 27. alcím, a 29–34. alcím, a 64. §, a 65. §, a 36. alcím, a 37. alcím, a 39–41. alcím, a 79. §, a 80. §, a 87–94. §, a 96–103. § és az 1. melléklet hatálybalépésének időpontját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

105. § E törvény

106. § (1) Az 67–70. § a 2006/112/EK irányelvnek az importra, valamint bizonyos termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó, a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett ideiglenes mentességek tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 13-i (EU) 2021/1159 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 13. alcím a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.