2021. évi CXXX. törvény indokolás
2021. évi CXXX. törvény indokolás
a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvényhez
2022.01.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a koronavírus-világjárvány ellen. Az új vírusvariánsok azonban korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek Európa-szerte. A negyedik hullámban, annak kiszámíthatatlansága miatt, elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása.
A Kormány elsődleges célja – csakúgy, mint eddig –, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. A világjárvány elleni védekezés elmúlt másfél éve bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat.
A Kormány ezért javaslatot tesz a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályának meghosszabbítására 2022. június 1. napjáig. Így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, a Kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.
Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának megtartása, annak április vagy május hónapra történő kitűzése az Alaptörvényből következik, ezért azt a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja. Az országos népszavazás tekintetében pedig jelenleg az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII. 21.) Korm. rendelet, 2022. január 1-jétől pedig az e javaslat szerint módosított, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény biztosítja azt, hogy az országos népszavazások a veszélyhelyzet alatt is lebonyolíthatók.
Abban az esetben, ha a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet megszűnik, az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése szerint a Kormánynak az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése szerinti rendelete hatályát veszti. A jogbiztonság követelménye megkívánja, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen meg annak hiányában, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotásra kerülnének.
A javaslat további célja ezért, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan – a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel – biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen. Ezek a rendelkezések a javaslatban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésével lépnek hatályba.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A javaslat alkalmazásában veszélyhelyzet alatt a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet, valamint a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet egyaránt érteni kell, mivel azok fennállása egymással folytonos. Ha a javaslat valamely rendelkezése kifejezetten konkrét veszélyhelyzet tekintetében önállóan szabályoz, azt a szövegezés egyértelműen rögzíti.
2. §
A javaslat tárgyi hatálya kerül megállapításra.
3. §
A védettségi igazolással való visszaélés tekintetében a Btk. időbeli hatályának főszabályától eltérő szabály alkalmazását lehetővé kell tenni. Ameddig a veszélyhelyzet fennáll, addig a szigorúbb szabályozásnak van helye.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmt.) lehetővé tette, hogy büntethetőséget kizáró oknak minősüljön az az eset, ha a Vmt. hatálya alatt a tárgyalásról a nyilvánosság egésze vagy egy része járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más rendelkezésre figyelemmel kizárásra kerül és az ott elhangzottakat mégis felfedik. Tekintettel arra, hogy gyakorlatilag a nyilvánosság kvázi pótlására szolgált ez a rendelkezés, céljával ellentétes lenne, ha ez a cselekmény a Vmt. hatályvesztését követően büntetendővé válna olyan esetekben, amikor a Vmt. hatálya alatti nyilvánosság kizárására járványügyi okból került sor és az ott történteket – akár később is – felfedik.
Így ebben az esetben az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés bűncselekménye nem valósulhat meg.
4–5. §
A szabálysértéssel kapcsolatos átmeneti szabályok biztosítják, hogy a veszélyhelyzeti különleges szabálysértési tényállások alapján megindított szabálysértési eljárásokat érdemben le lehessen folytatni. A szabálysértési átmeneti szabályokhoz hasonlóan a közigazgatási szankcióval kapcsolatos átmeneti szabályok megállapítása is szükséges.
6. §
A javaslat a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmények érvényességét általános jelleggel mondja ki arra az esetre, ha a Be., illetve e törvény az adott eljárási cselekmény tekintetében eltérő szabályozást tartalmaz. A javaslat alapján a korábbi jogszabály megengedőbb rendelkezései (pl. a büntetővégzés meghozatalára nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is lehetőség volt) alapján végzett eljárási cselekmények és a meghozott döntések felülbírálata tehát akkor sem vezethet kasszációhoz, ha a Be., illetve e törvény az adott eljárási cselekmény, döntés tekintetében eltérő szabályozást tartalmaz.
Javaslat a szigorúbb szabályok visszaható hatályú alkalmazásának elkerülése érdekében írja elő a már megkezdett határidők tekintetében a korábbi jogszabályban szereplő hosszabb határidők alkalmazhatóságát. Ezen átmeneti rendelkezés – a Be. 870. § (2) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezéshez igazodóan – kizárólag a folyamatban lévő határidőkre vonatkozik, vagyis a törvény hatálybalépését követően induló határidők tekintetében a korábbi rendelkezések már nem alkalmazhatók.
A javaslat – a Be. 870. § (5) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezéshez igazodóan – az eljárás korábbi jogszabály alapján történt felfüggesztése esetére is egyértelművé teszi, hogy a Be. időbeli hatálya alól a felfüggesztett eljárás sem kivétel. A járványügyi intézkedésre vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel felfüggesztett nyomozást, illetve bírósági eljárást, az alapot adó ok megszűnése után a Be. rendelkezései szerint kell folytatni.
Egy korábbi jogszabály alapján az eljárás felfüggesztésének a Be. 395. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott tartamába a veszélyhelyzet ideje nem számított bele, amely rendelkezést a javaslat – a Vmt.-hez hasonlóan – nem tart fenn. Ahhoz azonban, hogy a korábbi jogszabály megengedőbb megoldásával szemben a javaslat visszamenőleg ne nehezítse el a jogalkalmazók feladatát, szükséges átmeneti rendelkezés rögzítése.
Ha e törvény hatálybalépésének időpontjában az ügyben a korábbi jogszabály alapján elrendelt eljárási cselekmény van folyamatban, akkor azt a konkrét eljárási cselekményt (pl. a bíróság felhívására a jogosultak írásban benyújthatták a perbeszédeket, felszólalásokat, vagy a vádlott írásban benyújthatta az utolsó szó jogán előadni kívántakat) a korábbi jogszabály szerint kell elvégezni. A főszabály alól a Vmt. által biztosított ún. írásbeli pervitelben hozható ügydöntő határozat jelenti a kivételt, amelyet a javaslat alapján akkor sem lehet tanácsülésen meghozni, ha ahhoz a vádlott, a védő és az ügyész a korábbi jogszabály alapján együttesen hozzájárult. A javaslat hatálybalépése előtt meghozott ügydöntő határozatot azonban a bíróság a korábbi jogszabály alapján foglalhatja írásba, és azt ebben az esetben kézbesítés útján közli.
Ha az ügyben a másodfokú bíróság, illetve harmadfokú bíróság a fellebbezés elintézésére a Vmt. alapján nyilvános ülés helyett már tanácsülést tűzött ki akkor a fellebbezés a Vmt. szabályai szerint e szabályok hatályvesztését követően is elintézhetőek tanácsülésen. E rendelkezést a Kúria tanácsa által elbírálandó felülvizsgálati indítvány elintézésére megfelelően alkalmazni kell.
7. §
A veszélyhelyzeti szabályokban megállapított hosszabb eljárási, illetve elintézési határidők megtartása is indokolt azokban az ügyekben – mind a közvetítői eljárásban, mind a büntetés-végrehajtási bírói eljárásokban –, amelyek még a veszélyhelyzet megszűnése előtt indultak meg, és a jogalkalmazók az ügyek elintézésekor a veszélyhelyzeti szabályozás szerinti határidőkkel számolhattak. A közvetítői eljárás esetében szükséges továbbá arról is rendelkezni, hogy a Vmt. és e törvény eltérő rendelkezései szerint lefolytatott eljárási cselekményeket és megtett nyilatkozatokat akkor is érvényesek, ha egyébként a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) rendelkezései erre ilyen formában nem adnak lehetőséget.
Az átmeneti rendelkezések között kell rendezni azt is, hogy az az időtartam, amely alatt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb okra figyelemmel a sértett vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával sem volt lehetséges, a Bktv. 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, vagyis az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap számításakor figyelmen kívül kell hagyni, hiszen ezek nem bármely fél magatartására visszavezethető okok, hanem a járványhelyzetből erednek. Ehhez hasonló eset a közérdekű munka végrehajtására a büntetések, az intézkedések, az egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 280. § (5) bekezdésében meghatározott kétéves határidő számítása, aminél ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni a végrehajtás veszélyhelyzetre tekintettel történő elhalasztásának vagy félbeszakításának tartamát, valamint a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés tartamát, ha ez a végrehajtást akadályozta.
8–9. §
A COVID–19 miatti járványügyi helyzet továbbra is érinti a büntetőügyekben történő nemzetközi igazságügyi együttműködésre vonatkozó szabályok érvényesülését mind a hazai, mind a külföldi államok által fenntartott korlátozásokra tekintettel. Azonban a korlátozások enyhítésével, illetve fokozatos feloldásával az újonnan felmerülő, jogsegélyek teljesítését akadályozó helyzetek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) általános szabályai alapján is kezelhetővé válnak. A terheltek átadásának halasztására ugyanis mind az EUtv., mind az Nbjt. lehetőséget biztosít, amennyiben a halasztás oka valamelyik érintett államon kívül eső, különös méltánylást érdemlő emberiességi oknak, a terhelt életét vagy egészségét veszélyeztető elháríthatatlan akadálynak minősül.
Erre tekintettel indokolatlan a veszélyhelyzet megszűnését követően a Vmt.-ben előírt kivételes rendelkezések fenntartása, azonban azok jogrendszerből történő kivezetéséhez szükséges átmeneti rendelkezések megállapítása.
A Vmt. a kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények esetében lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a fennálló korlátozó intézkedésekre tekintettel a terhelt átadása előreláthatólag nem lesz végrehajtható a bíróság az átadási, illetve kiadatási letartóztatás helyett, bűnügyi felügyelet alá helyezhesse a terheltet. A Vmt. meghatározza ezeknek a rendkívüli szabályok alapján elrendelt kényszerintézkedések hatályát, továbbá kimondja, hogy amennyiben a kiadatás, illetve az átadás végrehajthatóvá válik, azaz az akadály elhárul, a jogsegély teljesítése érdekében a terhelt őrizetbe vehető.
A Vmt. fenti rendelkezéseinek hatályvesztését követően is szükség van annak a garanciális szabálynak a meghatározására, hogy a kényszerintézkedés meddig tarthat, illetve annak biztosítására, hogy a még át nem adott személyek az átadás érdekében őrizetbe vehetőek legyenek.
Az általános szabályok nem teszik ezt lehetővé, ezért indokolttá vált ezekre nézve átmeneti szabályok meghatározása.
10. §
A rendelkezés kimondja, hogy a folyamatban lévő döntéshozó szerv általi döntéshozatali eljárásokat a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 502/2020. Kr.) rendelkezései szerint kell lebonyolítani. Az 502/2020. Kr. a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 289/2021. (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módkr.) jelentősen módosult. A Módkr. elsődleges célja az volt, hogy a jogi személyek és a társasházak működését a normál működésbe vezesse vissza. A módosított 502/2020. Kr. azonban továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy a jogi személyek a döntéshozó szervi ülést elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével folytassák le, vagy írásban határozzanak akkor is, ha ezen lehetőségekről a jogi személy létesítő okirata nem rendelkezik. Figyelemmel arra, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a jogi személyek jelentős része sikeresen folytatott le online módon döntéshozó szervi ülést vagy hozott írásban határozatot, az tűnik észszerűnek, hogy a jogi személyek az elmúlt másfél évben be is emelték a létesítő okiratukba ezen határozathozatali lehetőségeket. Nem kizárt azonban, hogy a jogi személyek ezt elmulasztották, ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően az 502/2020. Kr. rendelkezései alapján hívnak össze döntéshozó szervi ülést vagy kezdeményeznek írásbeli döntéshozatalt.
A rendelkezések biztosítják, hogy azokra az esetekre is megfelelően alkalmazhatóak legyenek az 502/2020. Korm. rendelet rendelkezései, ahol a jogi személy döntéshozó szervének döntéshozatala a veszélyhelyzet alatt, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával került előkészítésre, elindításra, azonban maga a határozat már a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnte után születik meg. A korábbi hasonló célú rendelkezésekkel egyezően a normaszöveg egyértelművé teszi, hogy az így elfogadott határozat is a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott határozatnak minősül.
11. §
A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet szabályai szerint biztonsági vezető az lehet, aki a minősített adatok kezelésének vagy védelmének területén szerzett legalább egy év szakmai gyakorlattal rendelkezik vagy a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezések ismeretéből és gyakorlati alkalmazásából sikeres vizsgát tett. E szabályok alkalmazása alól ad felmentést a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 7. §-a a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 180 napos moratóriumot meghatározva. A szabály törvényi szintre emelése lehetőséget ad a veszélyhelyzeti kormányrendelet szabályai szerint kinevezett biztonsági vezetőnek az előírt vizsga letételére.
12–13. §
A rendelkezés a veszélyhelyzet idején lejárt hivatalos okmányok veszélyhelyzet megszűnését követő érvényességének idejét állapítja meg, figyelemmel a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt okmányok érvényességének meghosszabbításáról szóló kormányrendeletben foglaltakra és a vezetői engedélyekre vonatkozó európai uniós szabályozásra.
Az általános szabályok szerint az okmányok (a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos hivatalos okmány és a diákigazolvány) – 2022. június 30. napjáig lesznek érvényesek. Kivétel szabályok pedig a következő okmányokra vonatkoznak: védettségi igazolvány lejáratig érvényes (nincs meghosszabbítás).
14–16. §
A koronavírus-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós igazolvány kibocsátásához szükséges adatkezelési szabályokat rögzíti. A javaslat lehetőséget biztosít a védettségi igazolvány és applikáció, valamint az uniós digitális Covid-igazolvány közötti átjárhatóságra.
17. §
A javaslat a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet fenntartását szolgálja. A hiteltörlesztési moratórium feltételei nem változnak.
18. §
A javaslat a hiteltörlesztési moratóriumhoz kapcsolódó egyes szerződések elszámolási szabályairól szóló 537/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet fenntartását szolgálja. Az érintett szerződések elszámolására vonatkozó szabályai nem változnak.
19. §
Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól és megszerezheti oklevelét.
20. §
A közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás megállapítási eljárás 2021. évi megkezdését követően jelentős jogszabályi változások léptek hatályba a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozóan. Az egészségügyi ágazatban 2021 márciusában – az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttével – a közalkalmazotti jogállás kivezetésre került. Ezt követően 2021 nyarán az egyetemi modellváltás keretében a felsőoktatási ágazatban az egyetemek döntő többsége alapítványi fenntartásba került, ezért a közalkalmazottak létszáma ebben az ágazatban is számottevően csökkent. A megállapítás hatályos szabályai alapján az eljárást lezáró Jelentést a fenti ágazati változásokat megelőző, februári közalkalmazotti létszámadatokat alapul véve kellett volna elkészíteni, mely emiatt torzított eredményre vezetett volna.
A kialakult helyzet a reprezentativitás megállapítási eljárás 2022. évben történő ismételt lefolytatásával rendezhető. A 2022. évben a megállapítással továbbra is leginkább érintett köznevelési terület, valamint a szociális szféra mellett az egészségügyi ágazat már nem vesz részt a megállapításban, továbbá a felsőoktatás területén már kizárólag az állami fenntartásban működő egyetemek közalkalmazottjaira koncentrálódik a mérés, biztosítva ezzel a tényleges állapotokat jobban tükröző közalkalmazotti létszámokon nyugvó megállapítást.
21. §
Speciális államháztartási szabály a veszélyhelyzeti jogalkotásra tekintettel, amelynek eredményeképpen – a javaslatban meghatározott feltételekkel – 2022. június 30. napjáig meghosszabbítható a támogatási jogviszony időtartama.
A javaslat a támogatási jogviszonyokkal összefüggő, a költségvetési maradvány megállapítására vonatkozó, a jogalkalmazók számára is világos szabályokat fogalmaz meg.
22. §
A rendelkezés biztosítja, hogy a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ szám) nem rendelkező, de oltásra jogosult személyek hogyan regisztrálhatnak a SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinára. A javaslat alapján a regisztráltak személyes adatait a személyiadat- és lakcím-, valamint az idegenrendészeti nyilvántartásokban ellenőrzi az érintett nyilvántartó szerv, majd ezt követően azokat továbbítja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) működtetőjének. A regisztráció és utánkövetés érdekében az EESZT működtetője az érintett adatait egy technikai azonosítóhoz köti, ezt követően kerül átadásra az oltást lebonyolító szervnek.
23. §
Tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzet idején megkezdődött a magyar igazolvánnyal rendelkezők regisztrációja és koronavírus elleni ingyenes védőoltással történő ellátása, ezért ennek folytatása szükséges. A magyar igazolvánnyal rendelkezők esetében az adatok további kezelését az is indokolja, hogy amennyiben szükséges az érintettek egy éven belül a harmadik dózis védőoltáshoz is hozzájuthassanak.
24. §
A rendelkezés biztosítja, hogy a TAJ számmal nem rendelkező, de oltásra jogosult személyek hogyan regisztrálhatnak a SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinára. A javaslat alapján a regisztráltak személyes adatait a személyiadat- és lakcím-, valamint az idegenrendészeti nyilvántartásokban ellenőrzi az érintett nyilvántartó szerv, majd ezt követően azokat továbbítja az EESZT működtetőjének. A regisztráció és utánkövetés érdekében az EESZT működtetője az érintett adatait egy technikai azonosítóhoz köti, ezt követően kerül átadásra az oltást lebonyolító szervnek.
Lehetőséget ad arra, hogy a regisztrált személy születési dátuma is átadható legyen az oltás megszervezéséhez, a technikai azonosító megalkotásához, ezzel biztosítva az érintett hiteles adatainak rögzítését az EESZT-ben.
25. §
Indokolt a szabály változatlan fenntartása a veszélyhelyzet megszüntetését követő 14 napig annak érdekében, hogy az intézmények, azok dolgozói, hallgatói a tömegközlekedési bérleteket vagy jegyeket beszerezzék.
26. §
A veszélyhelyzet fennállása alatt a Kormány az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelettel lehetővé tette, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adat megismerésére irányuló igényt eltérő rendben teljesítsék, feltéve, hogy valószínűsítették, hogy ezen igényeknek az Infotv.-ben meghatározott határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladataik ellátását veszélyezteti. Figyelemmel arra, hogy a veszélyhelyzet fennállása idején megindult, de annak megszűnésekor még folyamatban lehetnek olyan igények, amelyeket a közfeladatot ellátó szerv ezen eltérő rendben teljesít, szabályozási átmenetet szükséges biztosítani ezen igények teljesítésére vonatkozóan.
A javaslat értelmében – az Infotv. főszabályához illeszkedően – minden ilyen, a veszélyhelyzet megszűnésekor még folyamatban levő igényt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45, illetve – amennyiben e határidő a veszélyhelyzet ideje alatt további 45 nappal meghosszabbításra került – 90 napon belül teljesíteni kell. Szükséges rámutatni arra is ugyanakkor, hogy a költségelőlegezést igénylő költségtérítés esetében az eltérő – 45 napos – teljesítési határidő csak akkor alkalmazható, ha a költségtérítést a közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet ideje alatt megállapította és azt az igénylő meg is fizette. Ellenkező esetben a közfeladatot ellátó szerv az igényt a költségtérítés az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül – azaz az Infotv. főszabálya szerint – teljesíti.
A javaslat célja az, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igényeket – a veszélyhelyzet megszűnését követő időszakra vonatkozó szabályozási átmenetben – a lehető legrövidebb időn belül teljesítsék az adatkezelők. Ennek során törekedni kell arra, hogy az átmenetet biztosító, a folyamatban levő igényre vonatkozó szabályok az Infotv. hatályos – és általános – szabályaihoz igazodjanak, azokhoz közeledjenek.
27. §, 85–86. §
A javaslat rögzíti a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásával, a ki nem tűzött és az elmaradt időközi választásokkal, valamint a ki nem tűzött helyi népszavazásokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket.
28. §
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény hatályos rendelkezéseitől eltérően a 14 év alatti kiskorúnak, mint a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevőnek a személyazonosító okmányait 2022. június 30. napjáig nem kell bemutatnia a szálláshelyen, a szükséges adatokat a szálláshely-szolgáltató a kiskorú képviselőjének nyilatkozata alapján is kitöltheti. Ebben az esetben a kiskorúra vonatkozóan nem kell rögzíteni a személyazonosító okmány azonosító adatait.
29. §
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatályos rendelkezéseitől eltérően az aranykalászos gazda részszakképesítés bemeneti és kimeneti követelményeinek nem kell, hogy része legyen az érvényes vezetői engedéllyel rendelkezés.
30. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) értelmében a vízhasználónak a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség után, valamint az ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m³-nél nagyobb vízmennyiséget felhasználó üzemi vízfogyasztónak [Vgtv. 15/A. § (1)–(2) bekezdés] vízkészletjárulékot kell fizetnie.
A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdése határozza meg azokat a speciális körülményeket, amikor nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie, azonban e mentességek csak a vízhasználatok egy részére terjednek ki. A veszélyhelyzet időszakában a Vgtv. nem biztosít eltérő szabályozást.
A veszélyhelyzet miatt a különleges jogrenddel összefüggésben egyes vízhasználatok – különösen a fürdő célú, gyógyászati célú, ipari célú vízhasználatok – időszakosan megszűntek vagy lényegesen csökkentek, így a tényleges vízfelhasználás a vízjogi üzemeltetési engedélyben biztosított vízmennyiségtől jelentősen eltér.
A Vgtv. 15/B. § (3) bekezdése értelmében a vízhasználónak a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 százaléka után akkor is vízkészlet-járulékot kell fizetnie, ha ezt a mértéket a ténylegesen igénybe vett víz mennyisége nem éri el, mivel a vízjogi engedéllyel lekötött vízmennyiség más személy részére nem adható ki. Az ilyen alulfogyasztásra a veszélyhelyzet időszakában a Vgtv. nem biztosít eltérő szabályozást.
A javaslat ezért a Vgtv. előírásától eltérően a veszélyhelyzet idejére a vízhasználat tényleges vízmennyisége után írja elő a vízkészlet-járulék bevallási és fizetési kötelezettséget a vízhasználatra. E szabály alkalmazását a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 2020. december 31-ig tette lehetővé.
Így jelentősen csökkennek a vízhasználók pénzügyi terhei az ipari célú vízhasználatnál, valamint a víziközműveknél.
31. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezései szerint a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult magánszemély nem köteles megfizetni az Szja tv. szerinti összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni részét, legfeljebb 809 ezer forintot (a 2020. év december hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó havi átlagkereset tizenkétszeresének a 15 százaléka). Ha a fizetendő adó legalább 1 forint lenne, a kedvezmény összege 1000 forint. A kedvezményt az állami adó- és vámhatóság az általa összeállított bevallási tervezetben érvényesíti, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a magánszemély jogosultsága és a kiutaláshoz szükséges adatok megállapíthatók. A hiányzó adatok pótlása érdekében a magánszemély 2021. december 31-ig nyilatkozatot tehet elektronikus formában vagy papíralapon. Amennyiben a magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást kíván benyújtani, az érvényesítéshez szükséges adatokat ott is közölheti. A rendelkezések felsorolják a nyilatkozatban, illetve a bevallásban megadandó adatok körét.
32. §
A kedvezményre az állami adó- és vámhatóság 2022. február 15-éig a rendelkezésére álló adatok alapján előleget utal ki. A kiutalt összeget az állami adó- és vámhatóság a bevallási tervezetben, a magánszemély a bevallásában a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként veszi figyelembe. Ha a magánszemély a kedvezményre jogosult, és bármely okból az állami adó- és vámhatóság a kedvezményre előleget nem utalt ki, a kiutalást az állami adó- és vámhatóság az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtását követően, ha a bevallás kijavítása szükséges, a bevallás kijavítását, vagy az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet javítását, kiegészítését követően az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő adóra vonatkozó szabályai szerint teljesíti.
33. §
A magánszemély az Szja tv. 45. §-a szerinti rendelkezési jogosultságát, vagyis a külön törvény alapján az egyházak, illetve a civil szervezetek javára megtehető 1+1 százalékos felajánlást az általa megfizetett személyi jövedelemadóból az őt megillető kedvezmény figyelembevétele nélkül megállapított összeg tekintetében gyakorolhatja. A kedvezmény után a rendelkezési jogosultság mértékével megállapított összeg költségvetési támogatásként illeti meg a kedvezményezettet.
34. §
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerint adózó magánszemély ekho-kedvezmény címén is jogosult a visszatérítésre a tőle levont egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadónak minősülő része tekintetében. Ez az ekho-alap 9,5 százalékát jelenti. A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély az Szja tv. vonatkozó szabályai alapján a 2021. év bármely napján jogosult legyen a családi kedvezményre, akkor is, ha a kedvezményt egyébként nem érvényesítette. Az ekhoból történő visszatérítés is személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg a magánszemélyt, melyet a bevallásban, bevallási tervezetben is figyelembe kell venni. Az ekho-kedvezmény az szja visszatérítést követő sorrendben vehető figyelembe, és a kétféle jogcímen visszatérített összeg együttesen sem haladhatja meg a kedvezmény maximumaként meghatározott összeget (809 ezer forint). Amennyiben a kiutaláshoz szükséges adatok az adóhatóságnál rendelkezésre állnak, az ekho-kedvezmény is előlegként kiutalásra kerülhet 2022. február 15-éig. A kiutaláshoz szükséges adatokról az ekho szabályai szerint adózó magánszemély is tehet nyilatkozatot 2021. december 31-ig.
35. §
A megfizetett tételes adó (25 ezer, 50 ezer vagy 75 ezer forint) 25 százalékának visszatérítésére jogosult az a kisadózó is, aki a 2021. adóév bármely napján az Szja tv. vonatkozó szabályai szerint családi kedvezményre lett volna jogosult (visszatérítés). A veszélyhelyzet ideje alatt meg nem fizetett tételes adó a visszatérítés összegének megállapításánál nem vehető figyelembe. A kisadózó jogálláson alapuló adóvisszatérítést nem zárja ki az, ha az egyéni vállalkozó egyébként személyi jövedelemadó visszatérítésre vagy ekho-kedvezményre is jogosult. A magánszemélyt a három jogcímen (szja, ekho, kata) együttesen megillető visszatérítés összege azonban nem haladhatja meg a kedvezmény maximumaként meghatározott összeget (809 ezer forint). A kisadózót az e § alapján megillető visszatérítés személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg, melynek összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni. A visszatérítés a kisadózó ellátásra való jogosultságát nem érinti. Amennyiben a kiutaláshoz szükséges adatok az adóhatóságnál rendelkezésre állnak, a visszatérítés is előlegként kiutalásra kerülhet 2022. február 15-éig. A kiutaláshoz szükséges adatokról kisadózó magánszemély is tehet nyilatkozatot 2021. december 31-ig.
36. §
A 31. §, a 34. § és 35. § szerinti jogcímeken a magánszemélyt megillető többletkedvezmény akkor is érvényesíthető az elhunyt házastársa vagy örököse kérelmére, ha a magánszemély 2021. január 1-jén vagy ezt követően elhunyt, feltéve, hogy az elhunyt magánszemély a 2021. év bármely napján az Szja tv. szerinti családi kedvezményre volt, vagy lett volna jogosult. A kérelemről az állami adó- és vámhatóság soron kívüli adómegállapítási eljárás keretében dönt, akkor is, ha a kedvezmény, visszatérítés iránti kérelem benyújtására a soron kívüli adómegállapítási eljárás lezárását követően kerül sor. A folyamatban lévő eljárásokban az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a visszatérítés bármely formájára való jogosultság megállapítható, az állami adó- és vámhatóság a visszatérítendő összeget hivatalból megállapítja.
37. §
A hatályos jogszabályok a kifizetők adatszolgáltatásának határidejét az adóévet követő év január 31-ében határozzák meg. A visszatérítéssel kapcsolatos folyamat zökkenőmentességének és a bevallási tervezetek időben történő elkészítésének biztosítása érdekében szükséges, hogy a kifizetők 2022-ben adatszolgáltatási kötelezettségüket az anyagi és eljárásjogi törvényekben foglaltaknál korábban, 2022. január 20-áig teljesítsék. A rendelkezés az egyes jogszabályok adatszolgáltatási kötelezettséget előíró rendelkezéseit sorolja fel.
38–40. §
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezéseitől eltérő szabályok megállapításának célja, hogy a nagyberuházások megvalósításának ösztönzése érdekében speciális szabályok alkotásával csökkenjenek a régészeti feladatokkal összefüggő, a beruházót terhelő költségek.
41–47. §
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvénytől eltérő rendelkezések megállapításának célja, hogy az energiaárválság kezelése és a végfogyasztók védelme érdekében hatóságilag maximálja a motorbenzin és a dízelgázolaj kiskereskedelmi árát. A Kormány az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 624/2021. (XI. 11.) Korm. rendelet alapján 2021. november 11. napján döntött arról, hogy az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, és az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj legmagasabb kiskereskedelmi bruttó ára 480 forint literenként 2021. november 15. napjától számítva 3 hónapon keresztül. Ezen három hónap alatt alkalmazandó az üzemanyagok hatósági áras forgalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 626/2021. (XI. 13.) Korm. rendelet szabályai, amely a hatósági ár betartatását hivatott biztosítani.
48–51. §
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénytől eltérő rendelkezések megállapításának célja, hogy az energiaárválság kezelése és a kis- és középvállalkozások meghatározott csoportjának védelme érdekében biztosítsa a lehetőséget a meghatározott kedvezményezetti körnek, hogy hatóságilag szabályozott áron vételezzen villamos energiát 2022. június 30. napjáig. A rendelkezések törvényi szintre emelik a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 670/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet szabályait.
52. §
A javaslat megteremti a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. Korm. rendelet kivezetéséhez szükséges szabályokat. A módosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg.
A javaslat módosítja a munkavédelmi törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseit. A javaslat különbséget tesz a számítástechnikai eszköz alkalmazásával végzett munka és a nem ezen eszközök alkalmazásával végzett munka munkavédelmi követelményei között.
A kizárólag számítástechnikai eszköz útján végzett távmunka esetén a munkáltatóra háruló adminisztrációs terheket jelentősen csökkenti, így a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával ellenőrizheti. Továbbá a munkavállaló ebben az esetben a munkavégzés helyét a munkáltatónak a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonság munkakörülményeinek szabályairól szóló írásbeli tájékoztatására figyelemmel választhatja meg.
A nem számítástechnikai eszközzel történő távmunkavégzés esetén a felek írásban állapodnak meg a munkavégzés helyéről.
53. §
A Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Közbeszerzési törvény) alapján az Eximbank és a MEHIB a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik.
Tekintettel arra, hogy a piaci és multilaterális biztosítók, viszontbiztosítók visszterhes – az Eximbank és a MEHIB díjfizetési kötelezettségével járó – szolgáltatásainak EXIM általi igénybevétele közbeszerzésköteles szolgáltatásoknak minősült, elfogadásra került a veszélyhelyzet ideje alatt a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 410/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), melynek értelmében a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: Veszélyhelyzet) ideje alatt a Közbeszerzési törvényt nem kell alkalmazni az alábbi szerződésekre:
– az Eximbank által a pénzügyi tevékenysége körében kötött biztosítási, garancia, kezességi és biztosításközvetítői szerződésekre, valamint
– a MEHIB által a központi költségvetés készfizető kezessége mellett nyújtott biztosítási tevékenysége körében kötött viszontbiztosítási, viszontgarancia- és viszontkezességi szerződések megkötésére, valamint ezen szerződések közvetítésére vonatkozóan a MEHIB által kötött közvetítői szerződésekre.
A Közbeszerzési törvény alóli felmentés lehetőségének A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Exim törvény) történő megteremtése a Veszélyhelyzet megszűnését követő időre is indokolt a Rendelet által érintett szerződések vonatkozásában – a brókeri szerződések kivételével – az alábbi indokokra tekintettel: A közbeszerzési eljárás lefolytatása nem, vagy nagyon nehezen teszi lehetővé a kockázati kapacitása tekintetében folyton változó, nagyszámú piaci szereplőt alkotó hitelbiztosítási/viszontbiztosítási piac eszközrendszerének használatát. A Közbeszerzési törvény alkalmazása miatti kevésbé rugalmas feltételrendszerek, valamint az eljárás időigénye miatt nem biztosítható a piaci működésnek való megfelelés. Összességében kijelenthető, hogy az ilyen típusú szolgáltatásokra a közbeszerzés lefolytatása nem reális, alkalmazása gyakorlatilag szinte lehetetlenné teszi a piaci vagy multilaterális szereplők általi direkt hitelbiztosítás/viszontbiztosítás igénybevételét, a magán hitelbiztosítói/viszontbiztosítói piaccal történő közvetlen együttműködést.
A törvénymódosítás megvalósítása a mai hitelbiztosítási/viszontbiztosítási piaci gyakorlathoz való igazodást, a hitelbiztosítási/viszontbiztosítási piachoz való gyors hozzáférést, így a hitelbiztosítás/viszontbiztosítás tekintetében kitűzött célok hatékony elérését tenné lehetővé a Veszélyhelyzet megszűnését követően.
54. §
Az Exim törvény 6. § (1) bekezdésében lévő felsorolás szintén kiegészítésre kerül a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsön ügyletekből eredő fizetési kötelezettségekkel. A módosítás annak jogszabályi alapját teremti meg, hogy az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként feleljen az Eximbank, mint jogosult felé, az Eximbank által a Kormány egyedi döntése alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért is.
55. §
Az Exim törvény 7. § (1) bekezdésének kiegészítése teremti annak jogszabályi alapját, hogy Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben kerüljön minden évben meghatározásra az Eximbank által a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és kölcsönállomány felső határa.
56. §
Az Exim törvény 1. § (5) bekezdése és 2. § (1) bekezdése határozza meg azokat a célokat, melyekhez kapcsolódóan az Eximbank jogosult tevékenységet végezni. Erre tekintettel az 1. § (5) bekezdésben és a 2. § (1) bekezdésében lévő célokat szükséges kiegészíteni. A kiegészítés lehetővé teszi, hogy az Eximbank a tevékenységét a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból is jogosult legyen végezni.
Az Exim törvény módosítását követően az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank által a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért. Erre tekintettel az Exim törvény 8/A. § (1) bekezdése kötelezettségként írja elő az Eximbank számára, hogy – a garanciaügyletek beváltásából eredő követelésekkel azonos módon – a Kormány határozata alapján nyújtott, az Eximbank javára jogszabályi állami készfizető kezességgel fedezett hitel- és pénzkölcsönből eredő követeléseket, azok járulékaival együtt az állam megbízásából a központi költségvetés javára behajtsa, vagy behajtassa.
Az Exim törvény 26. § (1) bekezdés d) pontja felhatalmazó rendelkezés, amely az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek való megfelelést biztosítja.
57–58. §
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításának célja a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 474/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet rendelkezéseinek törvényi szintre emelése a veszélyhelyzet megszűnésével egyidejűleg, a nemzeti szabadalmi bejelentések számának fokozása érdekében.
59. §, 1. melléklet
A javaslat megteremti a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. Korm. rendelet kivezetéséhez szükséges szabályokat. A módosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény távmunkavégzésre vonatkozó szabályainak változásával összefüggésben kiegészíti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú mellékletének az igazolás nélkül, költségként elszámolható tételeket felsoroló részét azzal, hogy ilyen tételnek minősül a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része minősül ilyennek.
60–63. §
A módosítások a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 406/2021. (VII. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kormányrendelet) létrehozott gyorsított ágazati vizsgálat jogintézményét építik be a Tpvt.-be.
A módosítás a gyorsított ágazati vizsgálat lefolytatására vonatkozó, a Kormányrendeletben megállapított eljárásrenden nem változtat, csupán néhány helyen pontosítja azt a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával. A Kormányrendelet a gyorsított ágazati vizsgálatban alkalmazni rendel néhány olyan rendelkezést is, amelyek alkalmazása tekintetében nem szükséges különbséget tenni az ágazati vizsgálat és a gyorsított ágazati vizsgálat között, így e rendelkezések alkalmazását a módosítás az ágazati vizsgálat mindkét típusa tekintetében lehetővé teszi.
A gyorsított ágazati vizsgálat megindításának alapvető indoka, ha a Gazdasági Versenyhivatal olyan piaci problémákat, zavart észlel, amelyek feltárása és kezelése érdekében sürgős beavatkozásra van szükség. E sürgősség támasztja alá a helyszíni kutatás gyorsított ágazati vizsgálatban való alkalmazásának lehetővé tételét is, ugyanis a hatóságnak hatékony és gyors beavatkozást lehetővé tevő eszközökre van szüksége ahhoz, hogy a piaci zavarok feltárásához és kezeléséhez szükséges információkat összegyűjtse.
64–65. §
A javaslat alapján egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében meghatározott fertőzés esetén védettségi igazolványt állítanak ki. A javaslat meghatározza a védettségi igazolvány tartalmát, az annak kiállításához szükséges adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint a kiállítás főbb szabályait. A javaslat kitér arra, hogy bizonyos esetekben a védettségi igazolvány kiállítása díjmentes, valamint hivatalból történik.
A rendelkezés lehetőséget ad a Kormánynak az érvényességi idő rugalmas kezelésére, feltüntetésére, oltottság esetén is, lehetőséget ad az érvényesség rugalmas feltüntetésére, továbbá a gyógyultság esetén az adatátvétel lehetőségét biztosítja. A Kormány rendeletében dönthet arról, hogy a vakcina típusa, valamint a dózisok száma is feltüntethető legyen a védettségi igazolványon. Utóbbiakat a QR-kódban is elégséges feltüntetni.
A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a Kormány rendeletében mentesítést adjon a járványügyi intézkedések alól a védettségi igazolványok birtokosainak (pl. határátlépés esetén előírt kötelező karantén alóli mentesülés).
66. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 154. § (5) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetői részére személyi illetményt lehet megállapítani. A módosítás a költségvetési kondíciók függvényében a miniszter, illetve a főigazgató személyi illetménnyel kapcsolatos döntései szabadságát növeli. A módosítás mindezek mellett technikai pontosításokat hajt végre az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény irányítási szabályait érintően. A módosítás technikai pontosításként rögzíti, hogy járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a munkavédelemről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó szabályainak alkalmazását teljes körűen szükséges kizárni.
67–70. §
A továbbra is tartó Covid19-járvány miatti egészségügyi válság kezelése érdekében a javaslat jogharmonizációs céllal megteremti annak a lehetőségét, hogy az Európai Bizottság, vagy az uniós jog által létrehozott ügynökség, illetve szerv általi olyan beszerzés mentesüljön az adó alól, mely beszerzés a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében, ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához szükséges.
A javaslat mentesíti az adó alól az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv általi azon termékimportot, amely a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében, ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához szükséges. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az adómentesen importált termék után utólag meg kell fizetni az adót, amennyiben a termék felhasználása nem a célnak megfelelően történik.
A javaslat mentesíti az adó alól a Bizottság vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv általi azon termékbeszerzést, szolgáltatás igénybevételt, amely a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében, ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához szükséges. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az adómentesen beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás után utólag meg kell fizetni az adót, amennyiben a termék felhasználása nem a célnak megfelelően történik.
A javaslat átmeneti rendelkezésként tartalmazza, hogy az adómentességi rendelkezéseket nemcsak a hatályba lépésüket követően teljesített, hanem a hatályba lépést megelőzően, de 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletekre is alkalmazni kell.
71. §
A javaslat hatályon kívül helyezi az adóhatóság általi áfa bevallástervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat, hivatkozásokat.
72. §, 103. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2021. július 1-jén hatályba lépő 33/B. §-a szerint azon megváltozott munkaképességű személy részére, akinél nem történt az élethelyzetét érdemben meghatározó, fizikai állapotát kedvezően befolyásoló tényleges változás, és a 2012-ben hatályba léptetett minősítési rendszer alapján elvégezett felülvizsgálat eredményként csak jogi szempontok alapján került megállapításra az állapotjavulás, az ügyfél által tett nyilatkozat alapján 500 000 Ft összegű kompenzáció kerül kifizetésre. Amennyiben a jogosult e juttatásra nem tart igényt, a hatóság visszamenőlegesen új ellátási összeget állapít meg, ha az ügyfél kérelme alapján lefolyatott felülvizsgálat értelmében a 2012. január 1-jét megelőző és az ellátási összeg csökkenését előidéző döntés időpontjában fennálló fizikai-biológiai állapot javulása nem bizonyítható.
Az Mmtv. 33/B. §-ának végrehajtásához jogalkalmazási oldalról szükséges az ügyféli nyilatkozatok, illetve kérelmek alapján indult eljárásokkal kapcsolatos ügyintézési határidők meghatározása annak érdekében, hogy az eljáró hatóságok számára megfelelő felkészülési idő kerüljön biztosításra, valamint hogy az ügyfelek a kidolgozás alatt álló végrehajtási szabályok ismeretében hozhassák meg a kompenzáció vagy a felülvizsgálat melletti döntésüket.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 50. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az Mmtv.-be beépítve az Ákr.-től eltérő módon kerüljön szabályozásra az Mmtv. 33/B. §-ához kapcsolódó ügyintézési határidők kezdete.
A módosítással összefüggésben deregulálandó technikailag a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 97. § (2) bekezdése.
A javaslat rögzíti továbbá, hogy az Mmtv. 33/B. § (1) bekezdése szerinti kompenzáció és a (6) bekezdés alapján visszamenőlegesen járó különbözet más törvények (pl. Tb alapokról szóló tv., Szja tv.) rokkantsági ellátásnak minősül, ebből következően azokat az Egészségbiztosítási Alap fedezi és a személyi jövedelemadó tekintetében adómentes bevételnek számítanak.
73. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36/A. §-a az egészségügyi törvény szerinti városi intézmények esetében lehetővé teszi a kötelezettségvállalások jóváhagyását. A hatályos szabályozás azonban indokolatlanul szűkíti az intézményi kört, az állami fenntartású egészségügyi intézmények teljes körében szükséges érvényesíteni a költségvetési fegyelmet erősítő és az eladósodást megakadályozni hivatott szabályokat.
74. §
A javaslat megteremti a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. Korm. rendelet kivezetéséhez szükséges szabályokat. A módosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg.
A javaslat szakít a távmunkavégzés korábbi, kevésbé rugalmas szabályozási rendszerével oly módon, hogy lehetővé teszi a részbeni távmunkavégzés lehetőségét is, azaz a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló a munkaidő egy részében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végezze a munkáját. A feleknek továbbra is munkaszerződésben kell megállapodni a távmunkavégzésben. A munkáltatók adminisztratív terheit csökkenti továbbá az is, hogy a módosítást követően az ellenőrzési jog gyakorlása számítástechnikai eszköz alkalmazásával történhet.
75. §
A Központi Humánfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összessége a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz kerül.
76–77. §
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítására a veszélyhelyzet alatti szabályozás törvényi szintű átvezetése érdekében van szükség, amely módosított szabályok a hulladékgazdálkodás új modelljére történő zökkenőmentes átállásra figyelemmel kerülnek megállapításra.
78. §
A veszélyhelyzetre tekintettel, a nemzetgazdaság stabilitásának fenntartása érdekében a személyijövedelemadó-bevallási tervezet összeállításához és a hatékony ellenőrzéshez szükséges adatokról szóló 470/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet a gyermeket nevelő családok számára 2022-ben járó adóvisszatérítés gyors és hatékony, az érintett jogosultaktól a lehető legkisebb adminisztrációs közreműködést igénylő végrehajtása érdekében rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a családi pótlékot folyósító kincstár, illetve a családtámogatási kifizetőhelyként működő, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára. A kormányrendelet az állami adó- és vámhatóság megkeresése alapján történő, meghatározott adatkört érintő adatszolgáltatásról is rendelkezik, melynek kötelezettjei Magyar Országos Közjegyzői Kamara, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szerv.
Az említett adatszolgáltatásokban összegyűjtött adatok a későbbiekben is hatékonyan szolgálhatják a NAV feladatellátását. Az adatok megfelelő kontrollként szolgálnak a személyijövedelemadó-kedvezmény (családi adókedvezmény) érvényesítésének és az arra vonatkozó nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzéséhez, így hathatós segítséget nyújtanának a jogosulatlan igénybevétel visszaszorításában. Ezen túlmenően az adatok között vannak olyanok pl. a házassággal összefüggő adatok, amelyek felhasználása az adóhatóság egyéb feladatait is támogatná. Ezért indokolt a rendelkezések törvényi szintre emelése, beépítése az adózás rendjéről szóló törvénybe.
A rendelkezés meghatározza azokat az eljárásokat, amelyekhez az állami adó- és vámhatóság az adatokat felhasználhatja.
79. §
A javaslat az adóhatóság általi áfa bevallástervezet kiajánlásával kapcsolatos előírások hatályon kívül helyezésével kapcsolatos módosítást tartalmaz.
80–81. §
Az általános forgalmi adóról szóló törvény az uniós jog által biztosított lehetőséggel élve rendel fordított adózást alkalmazni egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén. A hatályos uniós jog 2022. június 30-ig biztosítja ezt a lehetőséget a tagállamok számára. Tekintettel arra, hogy az uniós jogban foglalt ezen határidő a várakozások szerint megfelelő időben meghosszabbításra kerül, szükséges rendelkezni arról, hogy ne lépjen hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény azon módosítása, amely 2022. július 1-jével megszüntetné a fordított adózást az említett szektorokban.
A javaslat rendelkezik arról, hogy nem lép hatályba azon előírás, amely 2022. július 1-jével hatályon kívül helyezné a gabonatermékek és acélipari termékek értékesítése, illetve üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása esetén alkalmazandó fordított adózást előíró rendelkezést, így ezen ügyletkörre továbbra is a fordított adózás fog vonatkozni.
82–83. §
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény büntetőjogi tárgyú rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 330/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-a szerint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 76–82. alcímében foglalt rendelkezések 2021. december 31. napjáig alkalmazhatók. Célszerű ezt az időpontot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséhez igazítani.
A veszélyhelyzetben a bíróság, hatóságok, illetve a közvetítő előtti megjelenés – akár járványügyi intézkedés okán vagy az élet és testi épség veszélyeztetésének elkerülése érdekében – gyakorta akadályozott, ezért a Vmt. lehetővé teszi a felek és egyéb résztvevők jelenlétének telekommunikációs eszköz útján – ide értve a saját eszköz használatát – történő biztosítását. Ezek az eljárás lefolytatását könnyítő szabályok a gyakorlatban jól beváltak célszerűvé vált a bevezetésük az érintett törvényekbe is, amire az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvénnyel, 2022. március 1-jei hatálybalépéssel kerül sor, ezért a Vmt. ezzel feleslegessé váló, illetve össze nem egyeztethető rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése indokolt.
84. §
A javaslat célja a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályának 2022. június 1-jéig történő meghosszabbítása a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében.
87–92. §, 94. §, 102. §
A veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 531/2020. (XI. 28.) Korm. rendeletet módosító, a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 540/2021. (IX. 24.) Korm. rendelet rendelkezései már megkezdték az igazságügyi alkalmazottak, a bírák és az ügyészségi alkalmazottak, továbbá a bírósági vezetők, a bírói és az ügyészségi testületi tagok esetében a pályázati eljárásokra, a határozott idejű kinevezésekre, a testületi tagságokra vonatkozó szabályok fokozatos kivezetését 2021. október 2. napjától kezdődően. Erre figyelemmel szükséges módosítani ezen szabályozási körök tekintetében a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény érintett rendelkezéseit. A veszélyhelyzet ideje alatt ki nem írt közjegyzői álláspályázatok esetében már a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos kormányrendeleti szabályozás rendelkezett az eljárások megkezdéséről és lefolytatásáról, ezért a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 32. §-ának hatályon kívül helyezése indokolt.
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 50. § (1) bekezdés g) pontjának módosítása szövegpontosító jellegű, törvényi szintre emeli a vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet módosításáról 517/2021. (IX. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: veszélyhelyzeti rendelet) rendelkezését. A kihirdetett szöveg ugyanis ennyiben nincs összhangban a veszélyhelyzeti rendeleti szabályozással, itt még az szerepel, hogy a reorganizáció feltétele, hogy a vállalkozás a megelőző működési évei alatt minden üzleti évéről a jogszabályban előírt határidőben eleget kell, hogy tegyen közzétételi kötelezettségének. A módosítással így biztosítottá válik, hogy a veszélyhelyzeti rendelet hatályon kívül helyezése után se eredményezze a reorganizációból való kizárást az, ha az adós akár egyetlen üzleti évben nem határidőben (hanem akár utóbb rövid időn belül) teljesítette közzétételi kötelezettségét.
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 82. § (1) és (2) bekezdéseit érintő módosítások azt teszik egyértelművé, hogy minden olyan, a magánszemélyek részére a veszélyhelyzeti időszakban hiteltörlesztési moratóriumot kimondó jogszabály esetén ezeket is figyelembe véve kell a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési tervben a teljesítési határidőt megállapítani, továbbá a bírósági adósságrendezési eljárásban ennek megfelelően kell az adósságrendezési egyezséget, illetve az adósságtörlesztési végzést is módosítani.
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 24. § (3) bekezdésének módosítása szükséges, mivel a köztestületekre vonatkozó kivezető szabályokat nem a törvény hatálybalépésnek, hanem a veszélyhelyzet megszűnésének napján folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni.
93. §
A vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 345/2021. (VI. 18.) 25. §-ának a 396/2021. (VII. 2.) Korm. rendelettel beiktatott (3a) bekezdésének megfelelő szöveg törvényi rendezése.
95. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 90. §-ának módosítása szükséges annak érdekében, hogy a világjárvány ismételt megerősödésére tekintettel továbbra is fennmaradó veszélyhelyzetben ne lehetetlenüljön el a Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház cím 2021. március 31-éig történő használatát korábbi nyilvános pályázat alapján elnyerő civil szervezetek további működése szükséges – újabb nyilvános pályázat mellőzésével – a kijelölés fenntartásának meghosszabbítása 2022. március 31-ről 2022. december 31-ig.
96–98. §
Az egyes kulturális finanszírozási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 140/2021. (III. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban. R1.) lehetővé teszi, hogy a kulturális ágazatban működő, szakmailag kiemelkedő intézmények és a fenntartójuk támogatására sor kerülhessen a koronavírus-világjárvány okozta károk enyhítése érdekében a Nemzeti Kulturális Alapnál (a továbbiakban: Alap) keletkezett maradvány összegének az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása nélkül történő felhasználásával. Az R1. alapján a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: NKA tv.) foglalt döntéshozatali rendtől eltérően a Kormány egyedi döntésével meghatározhatta azokat a támogatási célokat és kedvezményezetteket, amelyek támogatása céljából az R1. szerinti maradvány felhasználható. Ezen eltérő rendelkezések fenntartása a veszélyhelyzet megszüntetését követően 2023. december 31-ig szükséges, ezért e szabályok átemelésre kerültek a 2021. december 1. napján hatályba lépő, a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) 35. alcímébe.
Az egyes kultúrafinanszírozási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról, valamint az egyes kulturális finanszírozási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 140/2021. (III. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 614/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) célja az Alap 2021. és 2022. évben keletkezett költségvetési maradványa felhasználása tekintetében speciális veszélyhelyzeti rendelkezések megállapítása, melyeket az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az NKA tv., a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény, a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény (a továbbiakban együtt: 2021. évi és 2022. évi Kvtv.), valamint az Átmeneti tv. előírásaitól eltérően kell alkalmazni. A törvényjavaslat az R2-ben foglalt rendelkezéseket kívánja törvényi szintre emelni 2022. december 31. napjáig, a koronavírus világjárvány okozta káros következmények enyhítése céljából.
Ennek megfelelően a törvényjavaslat – eltérve a 2021. és 2022. évi Kvtv. vonatkozó rendelkezéseitől – rögzíti, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt, a 2021. és 2022. évben történő többletbevétel realizálása esetén az Alap Bizottsága döntésével a kötelezettségvállalással nem terhelt bevételi többletforrás erejéig a 2021. és 2022. évi Kvtv. 1. melléklet LXVII. fejezet kiadási előirányzata túlléphető és a bevételi előirányzat erejéig megemelésre kerül. Ennek eredményeképpen az Alap 2021–2022. évi bevétele teljes egészében kötelezettségvállalással leköthető, és a bevétel teljes összegére kifizetés vállalható. A törvényjavaslat alapján az Alap 2021–2022. évi bevétele, valamint kezelő szervének az Alap kezelésével összefüggő 2021–2022. évi bevétele nem elvonható, azt befizetési kötelezettség nem terheli.
A törvényjavaslat célja továbbá, hogy a 2021–2022. években az Alapnál keletkező maradvány összegének felhasználása az NKA tv.-ben szabályozott döntési mechanizmus szerint váljék elérhetővé. Erre figyelemmel a javaslat a 2021. és 2022. évi maradvány felhasználása tekintetében eltér az Átmeneti tv.-ben meghatározott speciális döntéshozatali eljárástól, tehát ezen maradvány felhasználása során már nem szükséges a Kormány egyedi döntése, hanem az NKA tv. szerinti normál eljárásrendnek megfelelően (Alap kollégiumai, miniszteri keret stb.) kerül felhasználásra.
A törvényjavaslat emellett tartalmazza az Átmeneti tv. koherenciáját biztosító technikai pontosítását, mely által egyértelműen elhatárolhatóak egymástól az Alap 2020-ig felhalmozódott maradványa és a 2021–2022. évi bevétele, illetve esetlegesen keletkező maradványa felhasználására vonatkozó szabályok.
99. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 147. §-a tartalmazza a helyi díjak mértékének rögzítését. A rendelkezés ennek kapcsán törvényi szintre emeli azt a veszélyhelyzeti rendelkezést is, amely biztosítja, hogy a helyi díjak rögzítését követően költségvetési támogatásból létesített, vagy első alkalommal megváltásra kínált új urnafülke kapcsán díjat lehessen megállapítani.
100. §
A rövid megjelölés hatályvesztése miatt szükséges módosítás. Továbbá szükséges a 2021. november 24-e és a veszélyhelyzet megszűnése közötti időszakban lejárt vagy lejáró építési engedélyek hatályának további egy évvel történő meghosszabbítása, hogy a járványhelyzet ideje alatt lelassult, esetleg abbamaradt beruházások hatékonyan, fölösleges adminisztrációs terhek nélkül folytatódhassanak, illetve újraindulhassanak.
101. §
A veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezései közül hatályon kívül helyezésre került 2021. október 2. napjával a 9. § (6) bekezdése a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 540/2021. (IX. 24.) Korm. rendelettel. A hatályon kívül helyezett (6) bekezdés arról rendelkezett, hogy ha az ügyész kirendelése a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idejű kirendelés meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig. Ennek az előírásnak megfelelő átmeneti rendelkezést tartalmaz a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 13. § (6) bekezdése. Figyelemmel arra, hogy a Korm. rendelet már nem tartalmaz a kirendelésre eltérő rendelkezést, szükségessé vált az erre vonatkozó átmeneti szabály hatályon kívül helyezése is, így a javaslat hatályon kívül helyezi a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 13. § (6) bekezdését. A módosítás összefügg a javaslat 90. §-ában foglalt módosításokkal, amelyek szintén a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 13. §-ának rendelkezéseit módosítják.
104. §
A hatálybalépését meghatározó és kapcsolódó rendelkezések.
105. §
Sarkalatossági záradék.
106. §
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás