2021. évi CXXXI. törvény indokolás
Végső előterjesztői indokolás
a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló 2021. évi CXXXI. törvényhez
2021.12.18.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít, ezért Magyarország Kormánya fontosnak tartja, hogy adócsökkentéssel és a foglalkoztatás ösztönzésével megvédje a magyar gazdaság eredményeit.
A munkáltatókkal és a munkavállalókkal megkötött hosszú távú megállapodás része a munkát terhelő közterhei csökkentése, a szociális hozzájárulási adó mértékének további ütemezett csökkentése. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) 2016. november 24-én megkötött megállapodás alapján 2019-et követően összesen négy alkalommal kell csökkenteni a szociális hozzájárulási adó mértékét. Két csökkentés már megvalósult 2019. július 1-jétől, illetve 2020. július 1-jétől, a harmadik csökkentés pedig a már elfogadott szabályok szerint úgy valósulna meg 2022. július 1-jétől, hogy megszűnne a 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó mértéke 0,5 százalékponttal 15 százalékra csökkenne.
A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével kapcsolatban folytatott tárgyalások eredményeként aláírt megállapodás alapján ezt az intézkedést 2022. január 1-jére előrehozva még további 2 százalékponttal – a jelenlegi mértékhez képest összesen 2,5 százalékponttal – kell csökkenteni a szociális hozzájárulási adó mértékét. A mérték így 2022. január 1-jétől 13 százalék lesz a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás egyidejű megszüntetése mellett. A munkáltatói tehercsökkenés így összesen 4 százalékpontos (2,5 százalékpont szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékpont szakképzési hozzájárulás csökkenés). A szakirányú oktatást, illetve duális képzést végző gazdálkodók a szociális hozzájárulási adóból a már elfogadott szabályok szerint kedvezményt érvényesíthetnének. Ugyancsak a vállalkozások terheinek csökkentését szolgálja a kisvállalati adó 1 százalékpontos csökkentése és a helyi iparűzési adó mértékének 1 százalékban történő maximálása 2022-re vonatozóan a kis- és közepes méretű vállalkozások számára.
A gyermeket nevelő családok támogatását szolgálja a fiatalok Start-számlájára történő befizetések utáni állami támogatás összegének megduplázása. Ez az összeg a bevezetés éve – 2006 – óta nem növekedett. Így a 100 százalékos emeléssel az állam értékállóbb összeggel támogathatja a fiatalokat. Emellett a magasabb támogatás a jelenlegi évi 60 ezer forint megtakarítás helyett már évi 120 ezer forint megtakarításra ösztönözheti a családokat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint a kormányrendeletben meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: KKV) számára a helyi iparűzési adó mértéke a 2021. adóévben legfeljebb 1 százalék lehet, továbbá ezen vállalkozóknak az egyébként bevallott adóelőleg felét kell megfizetni 2021-ben.
A javaslat a KKV-k jövedelem-pozíciójának segítése érdekében ezen, 2021. évben végződő (illetve a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozók esetén 2021-ben kezdődő) adóévre vonatkozó kedvező szabályokat a 2022-ben végződő adóévben is fenntartja. A javaslat szerint tehát a 2022. évben végződő adóévben a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő, 4 milliárd forintot meg nem haladó árbevételű vagy mérlegfőösszegű vállalkozó esetében a helyi iparűzési adó mértéke a 2022. adóévben legfeljebb 1 százalék lehet, feltéve, hogy ezt az uniós állami támogatási szabályok lehetővé teszik. Ezt az adómérték-szabályt a naptári évtől eltérő üzleti évet választó, KKV-nak számító vállalkozónak a 2022. évben kezdődő adóévben kell alkalmaznia.
A javaslat a csökkentett adómérték hatását – a 2021. évi helyzettel azonos módon – a 2022. évben esedékes előleg-részleteknél is érvényesíteni rendeli. Ezért a 2022-ben esedékes adóelőlegnek (azaz a 2021-ben, az önkormányzati rendelet szerinti adómérték alapulvételével már bevallott 2022. évi első előleg-részletnek és a 2022-ben, a 2021. adóévről szóló bevallásban szintén az önkormányzati adórendelet szerinti mértékkel bevallandó, 2022. évi második előlegrészletnek) csak az 50 százalékát kell megfizetni az eredeti esedékességi időpontokban.
Azzal, hogy a kedvezményezett vállalkozó csökkentett adóelőleget fizet, a javaslat rendelkezik arról is, hogy az önkormányzati adóhatóság csökkentse az adóelőleg-kötelezettség összegét. Ez – főszabály szerint, az esetek többségében – automatikusan, az előleg-mérséklésről a 2021. évben megtett nyilatkozat alapján történik. Annak a KKV-nek számító vállalkozónak, amelyik 2021. évben nem tett nyilatkozatot az adott székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz (például azt elmulasztotta vagy időközben létesített telephelyet), lehetősége van arra, hogy a 2022. évi előlegre vonatkozóan tegye azt meg. E nyilatkozatban azt kell rögzíteni, hogy a vállalkozó KKV-nek minősült a 2021. évben vagy a 2022. évben várhatóan (a rendelkezésre álló gazdasági adatok és gazdálkodási körülmények alapján) annak fog minősülni, továbbá vállalni kell, hogy a helyi adótörvény szerinti telephelyének címét bejelenti az állami adóhatóság számára.
A nyilatkozatot 2022. február 25-ig kell megtenni és – azonosmód a 2021. évi helyzettel – az állami adó- és vámhatóságon keresztül lehet benyújtani, amely továbbítja azt a vállalkozó székhelye és a vállalkozó állami adó- és vámhatóság által ismert telephelye szerinti önkormányzat számára.
A KKV-nek minősülő iparűzési adóalanyok számára a javaslat szerint megfogalmazott csökkentett iparűzési adómérték az uniós állami támogatási szabályok szerint állami támogatásnak minősül. Ezért az adóelőny – a vállalkozó döntésétől függően – csekély összegű támogatásként vagy „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény 3.1. szakasza szerinti átmeneti támogatásként vehető igénybe.
A javaslat a 2022-ben végződő adóévre vonatkozó kedvezmény uniós szabályokkal való összeegyeztethetőségének jogcímét az adóalany döntésére bízza. Amennyiben a vállalkozó átmeneti támogatásként kívánja igénybe venni a csökkentett adómérték jelentette támogatást (ahol a támogatási keret bővebb, 2,3 millió euró), akkor e körülményről 2022. február 25-ig nyilatkozatot kell tennie az állami adó- és vámhatóságon keresztül a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság számára. Ha pedig a vállalkozó döntése szerint csekély összegű támogatásként szeretné tekinteni az adóelőnyt (mikro-vállalkozások esetén ez a támogatási jogcím is elégséges keretet biztosít), akkor a támogatást illetően külön nyilatkozattétel nem szükséges.
A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges helyi adó intézkedésről szóló 535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet adóbevezetési, adóemelési moratóriumot állapított meg 2021. évre a települési önkormányzatok számára. A koronavírus világjárvány elhúzódó gazdasági hatásainak ellensúlyozása, a lakosság és vállalkozások helyzetének stabilizálása, a gazdaság újraindítása érdekében indokolt ezen intézkedések hatályát a 2022. évben is fenntartani.
A javaslat ezért előírja, hogy a 2022. évre az önkormányzatok a 2020. december 2-án fennálló adómértékeket nem emelhetik, az akkor meglévő adókedvezmények, mentességek körét nem szűkíthetik, továbbá a települési önkormányzatok 2022. évre új helyi adót, települési adót nem vezethetnek be, nem alkalmazhatnak.
2. §
A szociális hozzájárulási adó 2022. január 1-jétől 13 százalékra történő csökkentésével összefüggésben szükséges az összevont adóalap megállapításánál alkalmazott szabályok módosítása. Amennyiben egy adott jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (feltételezve, hogy az költségként nem elszámolható, vagy azt nem térítik meg a magánszemély számára), úgy a megállapított jövedelem 89 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Ugyanezen szabály az adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések között is megjelenik.
3. §
A szociális hozzájárulási adó 2022. január 1-jei csökkentésével összefüggésben szükséges módosítás, melynek értelmében az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényben meghatározott kifizető által fizetendő ekho mértéke is 13 százalékra csökken.
4–5. §
A fiatalok Start-számlájára történő befizetések után és a nevelésbe vett gyermekeknek járó állami támogatás a bevezetése óta, vagyis 2006 óta nem növekedett. A rendelkezések most megduplázzák az évente adott állami támogatás összegét. 6000 forintról 12 000 forintra nő a Start számlára befizetett összeg utáni támogatás maximuma, illetve 12 000 forintról 24 000 forintra nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket és a Magyarországon nevelésbe vett gyermeket a Start-számlára történő befizetéstől függetlenül is megillető támogatás. A magasabb összegű támogatás a jelenlegi évi 60 ezer forint megtakarítás helyett már évi 120 ezer forint megtakarításra ösztönözheti a családokat.
6. §
A szociális hozzájárulási adó 2022. január 1-jei csökkentésével összefüggésben módosítani szükséges a kisadózók ellátási alapját, tekintettel arra, hogy a tételes közterhen belül a szociális hozzájárulási adórész csökken, így az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik, ezért az ellátások alapjaként is magasabb összeget szükséges figyelembe venni.
7. §
A szociális hozzájárulási adó mértékét meghatározó rendelkezés módosítása.
8. §
A rendelkezés újraszabályozza a szociális hozzájárulási adóból a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye címén érvényesíthető kedvezmény szabályait megállapító rendelkezéseket.
9. §
A rendelkezés újraszabályozza a szakirányú oktatás és a duális oktatás adókedvezménye címén a szociális hozzájárulási adóba beépülő kedvezmény 2022. január 1-jétől történő alkalmazásával összefüggő átmeneti rendelkezéseket.
10. §
Az új kedvezmény bevezetésével összefüggő technikai pontosítások.
11. §
A rendelkezés a megszűnő szakképzési hozzájárulással kapcsolatos szabályozási átmenetet tartalmaz annak 2022. január 12-i határidejű megállapítása, bevallása és megfizetése tekintetében.
12–14. §
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény már tartalmazza a szociális hozzájárulási adó fél százalékpontos csökkentését és a szakirányú oktatást, illetve duális képzést végző gazdálkodók által a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény szabályait 2022. július 1-jei hatálybalépéssel. Mivel a 2022. évre szóló bérmegállapodásból következően ezen rendelkezések hatálybalépése 2022. január 1-jére módosul, ezért szükséges a 2021. évi LXIX. törvény hatályba léptető rendelkezéseinek módosítása: a jelen törvényjavaslat 5., 6. és 7. §-ban újraszabályozott rendelkezések nem lépnek hatályba, míg a változatlan tartalmú rendelkezések hatálybalépésének időpontja 2022. január 1-jére módosul.
15–16. §
A rendelkezések 2022. január 1-jére módosítják a szakképzési hozzájárulás megszüntetésével összefüggő rendelkezések hatályba lépésének időpontját.
17. §
Hatályba léptető rendelkezések.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás