2021. évi CXXXII. törvény indokolás
2021. évi CXXXII. törvény indokolás
az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXII. törvényhez
2021.12.25.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvény indokolása közzétételre kerül.
Az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) célja, hogy ingyenes ingatlanjuttatással mint új eszközzel segítse a „Magyar Falu Program” által támogatott 5000 fő, vagy az alatti lakosságszámú települések népességszámának megőrzését és folyamatos növelését, valamint hozzájáruljon a kistelepülések hosszú távú fejlesztési programjának megvalósításához, továbbá segítse a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjában résztvevőket olyan, az érintett településeken lévő, az állami vagyonba tartozó, de állami vagyongazdálkodás céljára, az állami feladatok ellátásához közvetlenül nem hasznosítható vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásával, amelyek helyi viszonylatban életminőség javító, érzékelhető használati értékkel vagy tőkeinjekciót jelentő potenciállal rendelkeznek.
A törvényjavaslat célja továbbá az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosítása.
A 2021 nyarán kihirdetett, az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezet általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény a lezárult otthonteremtési akcióprogram eredményei, tapasztalatai összegezéseként született meg és a célja, hogy további segítséget nyújtson azon személyek és családok számára, akik saját döntésük alapján bérlők maradtak a Nemzeti Eszközkezelő Programban (a továbbiakban: NET Program). Az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: MR Közösségi Lakásalap NKft.) tevékenysége garanciát jelent arra, hogy a NET Programban résztvevő, ingatlanokban maradó családok számára továbbra is biztosítottak legyenek a fenntartható és kiszámítható lakhatási feltételek.
A két nagy karitatív szervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat több mint tíz éve nyújt személyre szóló segítséget az eladósodással küzdő családoknak. A Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) vagyonkezelésében lévő, a NET Program ingatlan portfóliójából megmaradt, megüresedett ingatlanok karitatív szervezetek részére történő átadásával a szervezetek a szociálisan hátrányos helyzetben lévő társadalmi rétegek lakhatásának biztosításában még eredményesebben tudnak közreműködni. Az üres lakásállománnyal való gazdálkodás lehetőséget teremt a személyre szabott megoldások megtalálására, a családok számára a mobilitás biztosítására és az egyedi ügyfélkezelésre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A rendelkezés „Magyar Falu Program” megvalósításához kapcsolódóan meghatározza az ingyenes vagyonjuttatás kedvezményezettjeit, tárgyát és a tulajdonjog átruházás részletes feltételeit.
A településfejlesztésre és népességmegtartásra irányuló „Magyar Falu Program” hosszú távú programjának hatékony megvalósításának elősegítése érdekében a Kormány 2021. december 31-ig határozatában megjelöli azokat az állami tulajdonban álló ingatlanokat, amelyek az azokhoz kapcsolódó ingóságokkal 2022. január 1. napján ingyenesen, az ezen a napon fennálló könyv szerinti nyilvántartási értéken a Kormány határozatában felsorolt önkormányzatok (a továbbiakban: Önkormányzatok) tulajdonába kerülnek. Az átadásra kerülő ingóságok számosságára tekintettel azok nem a Kormány határozatában kerülnek felsorolásra, hanem azokról tételes birtokátruházási jegyzőkönyv kerül felvételre.
A tulajdonjog 2022. január 1. a napjával a törvény erejénél fogva száll át az Önkormányzatokra, és ezt követően kerül sor egyrészt – az Önkormányzatok kérelmére – a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, másrészt a birtokátruházási jegyzőkönyvek felvételére, illetve – azon ingatlanok vonatkozásában, amelyek használata, hasznosítása bármely okból korlátozott a tulajdonszerzés pillanatában – birtokátruházási szerződés megkötésére. A vagyonjuttatáshoz kapcsolódóan a 2022. január 1. napján esetlegesen fennálló kármentesítési, szennyezés kezelési, hulladékkezelési kötelezettség az Önkormányzatok felelőssége és költsége, amelyet nem háríthatnak át sem a Magyar Államra, sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságra.
A vagyonjuttatás során az Önkormányzatok mentesülnek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezései, így az átadó részére történő beszámolási kötelezettség, illetve az elidegenítési tilalom előírása alól. Az Önkormányzatok jogosultak lesznek a részükre átadott vagyonelemek értékesítésére, azonban az értékesítésből származó bevételt csak az e törvényben meghatározottak szerint használhatják fel.
A vagyonelemek átadására per-, teher- és igénymentesen kerül sor, ide nem értve a hatályban lévő bérleti szerződéseket, használati jogviszonyokat, valamint az érintett ingatlanokon esetlegesen fennálló, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezeték-, szolgalmi és használati jogokat és kötelezettségeket.
A szabályozás rendezi a juttatások adójogi helyzetét, ennek megfelelően az általa meghatározott vélelem alapján a vagyoni juttatás nem alapoz meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott adófizetési kötelezettséget.
2. §
A rendelkezés alapján az Önkormányzatoknak a megszerzett Ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői joga, vagyonkezelői joga, használati, valamint bérleti szerződése 2022. január 1. napjával megszűnik a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt.-vel történő külön elszámolás, a beruházások vagyon-nyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül. Az MNV Zrt., a magyar állam és a tulajdont szerző Önkormányzat a tulajdonba adással érintett Vagyonelemek tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak. Ezekben az esetekben birtokátruházást helyettesítő állapotfelmérési jegyzőkönyv felvételére kerül sor, amely tartalmazza a nyilvántartási értéket.
3. §
A rendelkezés a „Felzárkózó települések” programhoz kapcsolódóan meghatározza az ingyenes vagyonjuttatás kedvezményezettjét, tárgyát és a tulajdonjog átszállásának részletes feltételeit.
A „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának hatékony megvalósítása érdekében a Kormány
2021. december 31-ig nyilvános határozatában kijelöli azokat az állami tulajdonban álló ingatlanokat, amelyek az azokhoz kapcsolódó ingó vagyontárgyakkal 2022. január 1. napján ingyenesen, ezen a napon fennálló könyv szerinti nyilvántartási értéken a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (a továbbiakban: MMSZ) tulajdonába kerülnek azzal, hogy az átadásra kerülő ingatlanok nyilvántartási értéke nem haladhatja meg a 49 476 370 forint értékhatárt.
2021. december 31-ig nyilvános határozatában kijelöli azokat az állami tulajdonban álló ingatlanokat, amelyek az azokhoz kapcsolódó ingó vagyontárgyakkal 2022. január 1. napján ingyenesen, ezen a napon fennálló könyv szerinti nyilvántartási értéken a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (a továbbiakban: MMSZ) tulajdonába kerülnek azzal, hogy az átadásra kerülő ingatlanok nyilvántartási értéke nem haladhatja meg a 49 476 370 forint értékhatárt.
Az ingatlanokkal az MMSZ tulajdonába kerülő ingó vagyontárgyak a tételes birtokátruházási jegyzőkönyvben vagy a birtokátruházási szerződésben kerülnek felsorolásra.
A vagyonjuttatás során az MMSZ mentesül az Nvtv. ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása – így az átadó részére történő beszámolási kötelezettség, illetve az elidegenítési tilalom előírása – alól. Erre tekintettel az MMSZ jogosult a részére átadott vagyonelemek értékesítésére, azonban az értékesítésből származó bevételt csak a törvényjavaslatban meghatározott feltételekkel használhatja fel.
A Vagyonelemek átadására per-, teher- és igénymentesen kerül sor, ide nem értve a hatályban lévő bérleti szerződéseket, valamint az érintett ingatlanokon esetlegesen fennálló, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezeték-, szolgalmi és használati jogokat és kötelezettségeket, valamint használati jogviszonyokat. Az MMSZ elvégzi az ingatlanok állapotfelmérését, szükség esetén gondoskodik a kármentesítésről és az ingatlanon tervezett tevékenységhez esetlegesen szükséges engedélyek megszerzéséről, az Ingatlanok vonatkozásában az állammal szemben semmilyen követelést nem támaszthat.
A törvényjavaslat rendezi a juttatások adójogi helyzetét, ennek megfelelően az általa meghatározott vélelem alapján a vagyoni juttatás nem alapoz meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott adófizetési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához e törvényben meghatározott joghatás.
4. §
Hatálybaléptető rendelkezés.
5. §
Sarkalatossági záradék.
6–11. §
A törvénymódosítások biztosítják az MR Közösségi Lakásalap Nkft. részére a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolítóhoz hasonló jogállást a szociális lakásgazdálkodási és a bérleti jogviszonyokból fakadó feladatai, továbbá segítő-szolgáltató tevékenysége és a részletvételi vásárlással összefüggő, az állami feladatok ellátásához kapcsolódó, a lakásingatlanok fenntartása és üzemeltetése során felmerülő kérdésekben. A módosítást egyrészt az MR Közösségi Lakásalap NKft. által átvállalt állami feladatok megfelelő ellátása teszi szükségessé, másrészt arra tekintettel is indokolt egyes kedvezmények biztosítása, hogy az MR Közösségi Lakásalap NKft. az ingatlanokat bérleti jogviszonnyal terhelten veszi át, és a törvényi rendelkezések alapján a bérlők számára két évig hátrányosabb feltételeket nem határozhat meg.
12–16. §
A rendelkezés pontosítja a törvény alapján átadandó ingatlanok körét, valamint rögzíti, hogy az MR Közösségi Lakásalap NKft. az MVH vagyonkezelésében lévő megüresedett ingatlanok tulajdonjogát is ingyenesen szerzi meg. Sor kerül továbbá a törvény alapján átadásra kerülő bérleti jogviszonyok, jogok és kötelezettségek körének pontosítására.
A határozott idejű lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlők részére is biztosítani szükséges, hogy nyilatkozhassanak arról, hogy az általuk bérelt ingatlant megvásárolják vagy továbbra is bérlőként használják. Amennyiben bérlők maradnak, meg kell teremteni annak jogalapját, hogy az ingatlan tulajdonjoga az MR Közösségi Lakásalap NKft.-re átszálljon és az MVH-nál a NET Program portfólióból bérleti jogviszonnyal terhelt ingatlan ne maradjon. A rendelkezés kitér az érintett ingatlanok tulajdonjogában bekövetkezett változások ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez kapcsolódó szabályokra is, továbbá tartalmazza a szükséges technikai pontosításokat.
17. §
A rendelkezések pontosítják az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett visszavásárlási jogra vonatkozó szabályokat. Ennek eredményeként törvényi szinten jelennek meg azok a szabályokat, amelyek a bérlő javára bejegyzett visszavásárlási jog gyakorlására vonatkoznak, továbbá szükséges egyértelműen rögzíteni azt is, hogy a bérleti szerződés megszűnésével, a bejegyzett visszavásárlási jog is megszűnik. A módosítás által a visszavásárlási vételár meghatározására is sor kerül, figyelemmel a korábbi bérbeadói feladatokat ellátó lebonyolító és az új tulajdonos,
MR Lakásalap Nkft. értéknövelő beruházásaira is.
MR Lakásalap Nkft. értéknövelő beruházásaira is.
A pontos pénzügyi elszámolások érdekében deklarálásra kerül az is, hogy a visszavásárlási vételár
az MR Lakásalap Nkft.-t illeti majd meg. A törvény alapján főszabály szerint a bérlő visszavásárlási jogát csak abban az esetben gyakorolhatja, ha vele szemben a bérleti jogviszonyával összefüggő tartozás nem áll fenn.
az MR Lakásalap Nkft.-t illeti majd meg. A törvény alapján főszabály szerint a bérlő visszavásárlási jogát csak abban az esetben gyakorolhatja, ha vele szemben a bérleti jogviszonyával összefüggő tartozás nem áll fenn.
18. §
Jogtechnikai, a törvényen belüli hivatkozást érintő pontosítás, továbbá az MR Lakásalap Nkft. közhasznú jogállását rögzítő rendelkezés pontosítása.
19. §
A kiegészítő rendelkezésekkel nyílik meg a lehetőség, hogy a határozott idejű bérleti szerződések átalakuljanak határozatlan idejűvé és nyilatkozzanak az érintett bérlők a bérleti jogviszony fenntartásáról vagy tulajdonszerzési igényükről, valamint a módosítás megadja az MR Közösségi Lakásalap NKft. feladatainak kormányrendeletben történő szabályozásához szükséges felhatalmazást.
20. §
A hatékony mentorálási program kulcsa, hogy az MR Lakásalap Nkft.-nek teljes és valós képe legyen a bérlők anyagi helyzetéről, és ehhez szükséges, hogy a bérlők teljes tartozásállománya egy kézben az MR Lakásalap Nkft.-nél kerüljön kezelésre. Erre tekintettel a törvény kimondja, hogy az üres ingatlanok kivételével az ingatlanokhoz kapcsolható bérleti jogviszony, illetve az azokból eredő jogosultság és követelés kerüljön átadásra az MR Lakásalap Nkft. részére. A megszűnt bérleti jogviszonyokból eredő követelések átszállása tekintetében a törvényben szereplő kivételek biztosítják azt, hogy kizárólag a korábban egy bérlőtársi körbe tartozó személyekkel szembeni követelések szálljanak át az MR Lakásalap Nkft.-re. A jogszabály kizárja annak lehetőségét, hogy olyan követelések szálljanak át a MR Lakásalap Nkft.-re, amelyek az ingatlanokat jelenleg jogcím nélkül használó korábbi bérlőktől, illetve bérlőtársi körtől eltérő bérlőtársi kör megszűnt bérleti jogviszonyából erednek.
21–22. §
Jogtechnikai jellegű pontosító rendelkezések.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás