PÜ BH 2021/133
PÜ BH 2021/133
2021.05.01.
A társasházi SzMSz vagy módosítása elfogadására kiírt írásbeli szavazást a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább egytizedét képviselő csoportjának módosító javaslata az írásbeli szavazást megszakítja, az SzMSz vagy annak módosítása elfogadására a közgyűlést össze kell hívni [2003. évi CXXXIII. tv. (Tht.) 14. § (1) és (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A 2007-ben elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzattal rendelkező alperes társasház közös képviselője 2018. június 10-i keltezéssel, 2018. július 5-i leadási határidővel az SzMSz-módosítás tárgyában készült 8. számú határozati javaslat elfogadása tárgyában írásbeli szavazásra hívta fel a tulajdonostársakat. Az írásbeli szavazás időpontjában hatályos SzMSz 11. pontja szerint az SzMSz módosítása írásbeli szavazás útján is lehetséges, ha azonban az eredménytelen, vagy a tulajdoni hányadok egytizedével rendelkező tulajdonostársak módosító javaslatot tesznek, a közös képviselő 60 napon belül köteles összehívni a közgyűlést. Az írásbeli szavazás eredményéről – az SzMSz 22. pontja értelmében – valamennyi szavazat beérkezését követő 8 napon belül köteles a közös képviselő írásban értesíteni a tulajdonostársakat.
[2] A felperes tulajdonostárs 2018. július 3-án a szavazásra bocsátott tervezettel szemben – a tulajdoni hányadok 13,08%-át képviselő tulajdonostársak által aláírt módosító javaslat alapján – a közös képviselőtől közgyűlés összehívását kérte.
[3] Az alperes közös képviselője ilyen előzmények után, 2018. július 8-án az addig beérkezett szavazatok összesítésével megállapította, hogy az SzMSz módosítását a tulajdonosok többsége támogatta és az erről szóló szavazásösszesítőt július 23-án a tulajdonostársak postaládáiban elhelyezte.
A felperes keresete, az alperes védekezése
[4] A felperes keresetében a 8. számú, az SzMSz-módosítás elfogadásáról szóló határozat érvénytelenségének megállapítását kérte, mert álláspontja szerint az mind a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 14. § (4) bekezdését és a 19. § (3) bekezdését, mind az SzMSz 11. pontját, mind pedig a kisebbségi érdekeit sértő módon érvénytelen. Hangsúlyozta: nem lehetett volna írásbeli szavazás útján elfogadni az SzMSz módosítását, mert a tulajdoni hányadok 10%-át meghaladó tulajdoni arányt képviselő tulajdonostársak határidőben érkezett javaslatára figyelemmel a közgyűlést össze kellett volna hívni. Hivatkozott arra is, hogy az SzMSz-módosítás sérti a Tht. 19. § (3) bekezdését, mert az írásban elfogadott határozat közlésére a törvényben előírt 8 nappal szemben 15 napos határidőt enged, e jogszabálysértés pedig önmagában a határozat érvénytelenségére vezet.
[5] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a társasház 8. számú határozatának érvénytelenségét. Ítéletének indokolása szerint az alperes a Tht. 14. § (4) bekezdését sértő módon hagyta figyelmen kívül a tulajdonostársak 13,08%-ának a szavazási határidőben megtett módosító javaslatát és kezdeményezését a közgyűlés összehívására. A szavazás eredményének 8 napon túl történő közlésére vonatkozó módosított szabály sérti ugyan a törvényi határidőt, önmagában azonban nem vezet az elfogadott SzMSz-módosítás érvénytelenségére, e határidő megsértéséhez a törvény sem fűz önálló jogkövetkezményt. Utalt arra: a tulajdonostársak a szavazási határidőn belül megváltoztathatják a szavazatukat, így nincs akadálya annak, hogy az eredetileg „igennel” szavazó tulajdonosok utóbb – a kisebbség által kezdeményezett módosítás aláírásával – közgyűlés összehívását kérjék, ilyen esetben korábbi „igen” szavazatuk az írásbeli szavazásnál nem vehető figyelembe. Az ennek megfelelő számítással az írásbeli szavazás alapján nem állt fenn az elfogadáshoz szükséges egyszerű szótöbbség.
[7] Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság indokaival szemben rámutatott: jogszabályi rendelkezés hiányában nem érvénytelenek azoknak a tulajdonosoknak a szavazatai, akik „igen” szavazatuk leadása után a közgyűlés összehívását indítványozó tulajdonosokhoz csatlakoztak, azokat a határozati javaslat elfogadása mellett kell figyelembe venni. Megjegyezte a másodfokú bíróság, hogy a közgyűlést az ilyen anomáliák kiküszöbölése érdekében is szükséges volna összehívni. Az adott esetben ugyanakkor nem kérdés, hogy a Tht. 56. § 4.1. pontja szerinti többségi szavazat az SzMSz módosításához rendelkezésre állt, az írásbeli szavazással elfogadott SzMSz érvényességét pedig nem érinti az, hogy a kisebbség módosító javaslatot fogalmazott meg, mert az az írásbeli szavazás útján elfogadott új SzMSz-re vonatkozik, és a Tht. 14. § (4) bekezdése alapján összehívásra kerülő közgyűlés dönthet majd arról, hogy kívánja-e a kisebbség által indítványozottak szerint módosítani azt. A kifejtettek miatt az alperes alappal sérelmezte az elsőfokú bíróság döntését, ezért azt a másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően megváltoztatta és a keresetet elutasította.
[8] A felperes csatlakozó fellebbezésének eredménytelenségét indokolva a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes által felhozott formai okok egyike sem vezet a közgyűlési határozat érvénytelenségére. A szavazatszámlálási szabályok esetleges be nem tartásának – mivel azzal kapcsolatban a felperest érdeksérelem nem érte – nincs jelentősége, csak az „igen” szavazatok aránya lényeges, ez pedig aggálytalanul megállapítható volt a szavazás végének bevárása nélkül is. Az elfogadott SzMSz-módosítás az írásban elfogadott határozat közlésére vonatkozó határidő 15 napban történő meghatározásával valóban sérti a Tht. 19. § (3) bekezdését, ettől azonban a közgyűlési határozat nem érvénytelen, abból fakadóan sérelem a tulajdonostársat nem éri. Rámutatott, hogy a tartalmi érvénytelenség körében a felperes nem egy adott kisebbség érdekei sérelmére, hanem garanciális szabályok hiányára hivatkozott, melyek az elfogadott SzMSz jogszabálynak való megfelelését érintik, ez pedig törvényességi felügyeletre tartozó probléma. Megjegyezte, hogy ezekben a kérdésekben a közgyűlés még állást foglalhat, hiszen a tulajdonostársak 10%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező csoportja a közgyűlés összehívását indítványozta, erre figyelemmel a bírósági döntéshozatal idő előttinek is tekinthető.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élő felperes annak hatályon kívül helyezését és a közgyűlési határozat érvénytelenségének kimondását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a BH 2007.319. szám alatt megjelent határozatban kifejtettekre is figyelemmel tévesen értelmezte és alkalmazta a Tht. 14. § (4) bekezdését. Helyes értelmezés szerint az SzMSz elfogadására vonatkozó írásbeli szavazást a módosító indítvány benyújtása megszakítja és kötelezővé teszi a közgyűlés összehívását, az ennek ellenére, írásbeli szavazással meghozott határozat érvénytelen. Nézete szerint ezzel kapcsolatban a másodfokú bíróság tévesen utalt a törvényességi felügyelet szabályaira, ilyen esetben ugyanis a jegyző nem járhat el.
[10] Az elfogadott SzMSz-ben az írásbeli szavazás eredményének közlésére előírt 15 napos határidő – szemben a Tht. 19. § (3) bekezdése szerinti 8 napos határidővel – pedig olyan jogszabálysértés, mely önmagában előidézi az SzMSz-t elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét. Hangsúlyozta: a Tht. 19. § (3) bekezdése kógens szabály, attól a társasház nem térhet el az érvénytelenség kockázata nélkül.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint részben alapos.
[12] A felperes felülvizsgálati érvelése kétirányú volt, mindkét esetben az anyagi jogi szabályok – a Tht. 14. § (4) bekezdésének, illetve a Tht. 19. § (3) bekezdésének – téves alkalmazását rótta fel a másodfokú bíróságnak.
[13] A Kúria elöljáróban rámutat, hogy a Tht. 14. §-a a társasház megalakulásához kapcsolódóan szabályozza az SzMSz megalkotását, annak megkönnyítése érdekében írásbeli szavazásra is lehetőséget adva. Az adott esetben azonban egy már működő és 2007 óta SzMSz-szel rendelkező társasház az SzMSz módosításáról kívánt írásbeli szavazással dönteni, amely esetre viszont csak a Tht. 15. §-ának utaló szabálya alapján alkalmazható a hivatkozott 14. § (4) bekezdése, e törvényhely közvetítésével azonban a perbeli határozat Tht. 14. § (4) bekezdése szerinti vizsgálatának – különös tekintettel arra, hogy azzal egyező rendelkezést a szavazás időpontjában hatályos SzMSz is tartalmazott és arra a felperes is hivatkozott – nem volt akadálya.
[14] Az eljárt bíróságok a Tht. 14. § (4) bekezdését eltérően értelmezték: az elsőfokú bíróság a módosító javaslat benyújtásának az írásbeli szavazás lefolytatását kizáró hatást tulajdonított, míg a másodfokú bíróság szerint a módosító javaslat az írásban érvényesen elfogadott új SzMSz-re irányulhat csupán, azaz a módosító javaslat nem szakítja meg az írásbeli szavazás lefolytatását. A Tht. 14. §-ában foglaltakat értelmezve ugyanakkor megállapítható, hogy a fő szabály az SzMSz közgyűlésen történő elfogadása, ehhez képest kivételként, a működési feltételek megteremtésének megkönnyítése céljából ad lehetőséget a törvény az írásbeli szavazásra. Írásbeli szavazás esetén azonban nyilvánvalóan nem lehetséges a tervezet, illetve az esetleges módosító indítványok részletes vitája, ezért az csak olyan esetben alkalmazható, amikor a tulajdonostársak egyszerű többsége egyetért annak elfogadásával és módosító javaslat sem érkezik. Utóbbi esetben azonban az írásbeli szavazás már nem tudja betölteni a feladatát: az indítvány megtárgyalása céljából a közgyűlést össze kell hívni, és a szavazást a Tht. 14. § (1) bekezdésének főszabálya szerint lebonyolítani. Megjegyzi a Kúria: ellenkező értelmezés esetén nem indokolható a Tht. 14. § (4) bekezdés második fordulatában szabályozott rendelkezés beiktatása, az általános szabály, a Tht. 35. § (2) bekezdése ugyanis bármilyen esetben lehetővé teszi a tulajdoni hányadok egytizedével rendelkező tulajdonosok számára a közgyűlés kezdeményezését. Annak tehát, hogy a jogalkotó az SzMSz írásbeli elfogadásánál kifejezetten, külön is beiktatta a közgyűlés indítványozásának lehetőségét, a közgyűlésen történő elfogadás fő szabályával összevetve csak az lehet a helyes értelme, hogy ilyen esetben az írásbeli szavazás nem folytatható, a közgyűlést össze kell hívni. Ezt az értelmezést fogadta el az Alkotmánybíróság is a Tht. 14. § (4) bekezdésének alkotmányellenességét vizsgálva az 573/B/2006. számú határozatában, hangsúlyozva, hogy a tulajdonostársak módosító javaslata a döntéshozatal módjának törvény erejénél fogva bekövetkező, automatikus megváltozását eredményezi: érvénybe lép a főszabály és az SzMSz-ről – annak módosításáról – írásbeli eljárás során már nem, csak közgyűlésen lehet határozni (573/B/2006. számú AB határozat III/1. pont harmadik bekezdés).
[15] A Tht. rendelkezését eszerint az elsőfokú bíróság értelmezte helyesen: a módosító indítvány ellenére írásbeli szavazással elfogadott határozat a Tht. 14. § (4) bekezdését sértő módon érvénytelen. Megjegyzi a Kúria: a kifejtettek szerint nincsen jelentősége annak, hogy egyes tulajdonostársak „kétfelé” szavaztak és az írásban leadott „igen” szavazatuk után, utóbb csatlakoztak a felperes módosító kezdeményezéséhez, a módosító javaslat beérkezése ugyanis annullálta az írásbeli szavazás alapján történteket.
[16] A Tht. 19. § (3) bekezdéséhez kapcsolódóan a következőket emeli ki a Kúria: a Tht. egyaránt tartalmaz anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket, melyek fő szabályként valóban kógensek. A Tht. által szabályozott határidők esetében azonban gyakori, hogy elmulasztásukhoz nem kapcsolódik jogkövetkezmény, így például éppen az alakuló közgyűlés után, az SzMSz elfogadása céljából megtartandó közgyűlés 60 napos határidejének [Tht. 14. § (1) bekezdés] elmulasztáshoz sem fűződik az elkésetten megalkotott SzMSz érvénytelensége. A határidők elmulasztását a Tht. akkor szankcionálja, ha azok letelte valamely anyagi jogosultsággal vagy kötelezettséggel kapcsolatos, így például a közgyűlési határozat érvénytelensége iránti per megindítására [Tht. 42. § (1) bekezdés], vagy a közgyűlési meghívó megküldésére nyitva álló határidő esetében [Tht. 33. § (2) bekezdés]. Az anyagi jogokhoz közvetlenül nem kapcsolódó eljárási határidők megsértésének azonban önálló jogkövetkezménye nincs, így nem indokolt a törvény 42. § (1) bekezdése szerinti érvénytelenségi szankció alkalmazása sem, erre helyesen mutattak rá az eljárt bíróságok. A kifejezetten eljárási jellegű határidők – mint a felperes által hivatkozott, a Tht. 19. § (3) bekezdésében szabályozott 8 napos határidő – tényállástól függően, valamely anyagi jogosultság megsértéséhez kapcsolódóan nyerhetnek orvoslást. Adott esetben a Tht. 42. § (1) bekezdése szerinti perindítási határidő elmulasztásának kimentése körében például a szavazás eredményéről való tudomásszerzéshez képest a törvényi 8 nap helyett 15 nap lehet az akadályoztatás tartama. A kifejtettek értelmében az írásbeli szavazás eredményének közlésére előírt törvényi határidőtől való eltérés önmagában nem teszi érvénytelenné a perbeli határozatot, e tekintetben mindkét fokon eljárt bíróság helyesen foglalt állást.
[17] A kifejtettek szerint a felülvizsgálati kérelem részben, a Tht. 14. § (4) bekezdése tekintetében volt eredményes, s mivel a másodfokú bíróság a Tht. ezen rendelkezését tévesen értelmezte, a Kúria a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezésen alapuló ítéletét hagyta helyben.
(Kúria Pfv. I. 20.310/2020/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás