2021. évi CXXXIII. törvény indokolás
Végső előterjesztői indokolás
az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvényhez
2021.12.25.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint az egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) alapvető célja, hogy az állami vagyon ingyenes átruházásával a közfeladat ellátásban közreműködő egyházi és civil szervezetek működését segítse. A szabályozás további célja a köztulajdonban álló gazdasági társaság beruházási tevékenységének támogatása, valamint a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges rendelkezések megalkotása és az, hogy az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változásokat az egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvényeken átvezesse.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosításának célja az állami vagyon értékesítésére, ingyenes vagyonátruházásra vonatkozó szabályok bővítése, kiegészítése, továbbá a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó további szabályok meghatározása.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) módosításának célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont érintő módosítások átvezetése, a vagyonkezelőkre vonatkozó szabályok módosítása a jogalkalmazást segítő pontosításokkal és a vagyongazdálkodás hatékonyságát elősegítő kiegészítésekkel.
A törvényjavaslat célja, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvényben (a továbbiakban: Sport tv.) rögzítse a vagyonkezelőként kijelölt sportszervezetek részéről teljesítendő vagyonkezelési díj megállapításának módját.
A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest Törvény) módosítása a Budapest Törvény 2. mellékletében tételesen megjelölt, a Déli Városkapu Fejlesztési Programmal összefüggő árvízvédelmi vonal felülvizsgálatára tekintettel szükséges.
Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása elősegíti a pénzügyi források hatékony felhasználását lehetővé téve, hogy a Beruházási Ügynökség az államháztartás központi alrendszerén kívülről is fogadjon pénzügyi forrásokat.
A törvényjavaslat célja továbbá az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvényben (a továbbiakban: 2021. évi CI. törvény) szereplő, az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: OMSZI Nonprofit Kft.) vagyonkezelésébe került 1122 Budapest, Bíró utca 3. szám alatt található bölcsőde és az 1121 Budapest, Művész út 7. szám alatt található óvoda tekintetében a 2021. évi CI. törvénytől eltérően az ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról döntsön, előbbi ingatlan tekintetében a Dunamelléki Református Egyházkerület, az utóbbi ingatlan tekintetében a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat javára.
A törvényjavaslat pontosítja a 2021. évi CI. törvény hatályos rendelkezéseit, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (a továbbiakban: MTVA) juttatni szándékozott, természetben egységként kezelt ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban két helyrajzi számon helyezkedik el.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Biatorbágy településen a Kormány, a helyi önkormányzat és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet együttműködésében folyamatban van a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium létrehozása. A beruházás keretében egy teljesen új iskola, az egész magyar szakképzés számára modellértékű, a gazdasági szereplőkkel szorosan együttműködő intézmény jön létre. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az intézményt az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány útján alapította és kívánja fenntartani. E feladat ellátásának elősegítése érdekében az állam a tulajdonában álló ingatlant, a beruházás keretében megvalósuló építményekkel és azok tartozékaival, berendezésével együtt az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány tulajdonába adja ingyenesen, a beruházás befejezését követően.
2. §
A rendelkezés szerint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület szociális és karitatív tevékenysége, a betegek, a szegények, az elesettek, a fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek és hajléktalanok javát szolgáló közfeladatainak magasabb színvonalú ellátása, továbbá működése hosszú távú biztosítása érdekében az állami tulajdonban lévő Budapest VIII. kerület belterület 38563/0/A/3 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület tulajdonába kerül.
3. §
A berekfürdői üdülőingatlan egyházi tulajdonba adására az érintett egyházi jogi személy átvállalt felsőoktatási és köznevelési feladatai ellátásának segítése érdekében kerül sor.
4. §
A Don Bosco Szalézi Társasága nevelési, oktatási, ifjúsági feladatainak magasabb színvonalú ellátása, továbbá működése hosszú távú biztosítása érdekében az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján egy budapesti ingatlan állami tulajdonban lévő tulajdoni hányada ingyenes átruházására kerül sor. Az ingatlanátadás célja, hogy azzal a kedvezményezett egyházi jogi személy – egyben az érintett ingatlan tulajdonostársa – oktatási, nevelési és ifjúsági feladatainak hatékonyabb ellátását segítse. Az ingatlan a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő intézmény használatában áll, ezért a rendelkezés a tulajdonjog átruházását követően is biztosítja az intézmény ingyenes használatát legkésőbb az intézmény kiköltöztetéséhez szükséges időpontig.
5. §
A Budapest XII. kerület belterület 9158/4, 9158/5 és 9240/10 helyrajzi számú ingatlanok (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Farkasvölgyi úti ingatlana, az egykori Rendőrtiszti Főiskola komplexuma) jelenleg nem szolgálnak felsőoktatási célokat, az épületek kihasználatlanul állnak. A Dunamelléki Református Egyházkerület, a Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Perjelség (Győr) és a Magyar Bencés Kongregáció Szent Ányos Bencés Perjelség (Tihanyi Bencés Apátság) közös kérelemmel élt az ingatlanok tulajdonba adása érdekében. Ezen a területen közös beruházásként egy olyan felsőoktatási keresztény diákotthont kívánnak létrehozni, amely komplex szolgáltatásokat képes nyújtani a Budapesten tanuló hallgatóknak.
A törvényjavaslat rendelkezik az ingatlanok tulajdonjogának a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Perjelség és a Magyar Bencés Kongregáció Szent Ányos Bencés Perjelség részére történő, a törvényjavaslatban meghatározott tulajdoni hányadok szerinti ingyenes tulajdonba adásáról azt követően, hogy sor kerül az ingatlanok művelés alól kivett terület elnevezése változásának ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére – és ennek megfelelően az ingatlan-nyilvántartásban kizárólag a „kivett diákotthon” megnevezés feltüntetésére –, valamint a Budapest XII. kerület belterület 9240/10 helyrajzi számú ingatlan Országos Erdőállomány Adattárból való törlésére. A tulajdonátruházást követően az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rendelkezései szerint erdőnek minősülő ingatlan tanerdőként történő ismételt feltüntetése indokolt az Országos Erdőállomány Adattárban.
Az ingatlanok ingyenes átadása az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján valósul meg. A tulajdonjog átadása az egyházi jogi személyek számára az oktatási, nevelési és ifjúsági feladataik ellátásának elősegítése érdekében történik, amelyek hosszú távú ellátását az Nvtv.-ben előírt elidegenítési tilalom, a juttatási célhoz kötött hasznosítási kötelezettség és az átadó részére az erről való beszámolási kötelezettség biztosítja.
Mivel a Budapest XII. kerület belterület 9240/10 helyrajzi számú ingatlan az Nvtv. 2. melléklete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonkörbe tartozik, annak elidegenítéséről Magyarország Alaptörvénye 38. cikk (1)–(2) bekezdése értelmében csak sarkalatos törvényben lehet rendelkezni. Ugyanakkor a védelmi szint fenntartása érdekében a vagyonátruházási szerződésben rögzítendő, hogy az új tulajdonos kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.
6. §
A Steindl Imre program tízéves története alatt megvalósult és az Agrárminisztérium épülete és az Igazságügyi Palota folyamatban lévő rekonstrukciója során megvalósítandó egyes vagyonelemek tulajdonviszonyainak, valamint az építés (bontás) során keletkező vissznyereményi anyagoknak a más állami beruházások megvalósítása során alkalmazandó eljáráshoz hasonló kezelése indokolt. Célszerű, hogy a közmű- és közterületi infrastruktúra elemek (utóbbiak például a burkolatok, közlekedési táblák, a díszvilágítás létesítményei, térbútorok) térítésmentesen az ellátásért felelős tulajdonába kerüljenek.
A hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésének leghatékonyabb módja az, ha azokat az építtető a beruházás során értékesítheti a tulajdonosi joggyakorlóval megkötésre kerülő megbízási szerződés alapján.
7. §
Hatályba léptető rendelkezés.
8. §
Sarkalatossági záradék.
9. §
A kutatási, felsőoktatási tevékenységet folytató költségvetési szervek, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve az általuk fenntartott intézmények (a továbbiakban: intézmények) számára meghatározott felsőoktatási, valamint tudományos feladatok, így különösen a kutatási eredmények széles nyilvánosság számára történő eljuttatása és közvetítése, valamint a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítése nem lehetséges a kutatási eredményeket tartalmazó kiadványoknak (elsősorban könyv, folyóirat, egyéb kiadvány) a tudományos életben releváns intézmények (bel- és külföldi könyvtárak, egyetemek, kutatóintézetek) és magánszemélyek (magyar és külföldi szerzők, egyetemi oktatók, kutatók, illetve egyéb, a jogászi hivatásrendeket megjelenítő személyek például alkotmánybírák, bírák, ügyészek) részére történő ingyenes hozzáférhetővé tétele nélkül.
Annak érdekében, hogy az intézményeket terhelő közteher ne legyen gátja az előzőekben említett feladat megvalósításának, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete új jogcímmel egészül ki, amelynek értelmében nem pénzben adott juttatásként adómentes a meghatározott intézményi kör által a kutatással, felsőoktatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott közfeladatuk ellátását szolgáló tevékenységükkel összefüggésben keletkezett kiadványok (könyv, folyóirat, egyéb kiadvány) juttatása.
10. §
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. § c) pontja alapján az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) feladata – többek között –, hogy részt vegyen a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek hitelfinanszírozásában. A törvényjavaslat célja az MFB Zrt. finanszírozási lehetőségeinek bővítése azáltal, hogy az MFB tv. szerinti gazdálkodó szervezet fogalmának módosításával a jogszabály alapján létrehozott – külön nem nevesített – olyan jogi személyek részére is lehetővé tegye hitel nyújtását, velük kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés megkötését vagy részükre egyéb hitelművelet végzését, amelyeknek a gazdálkodására vonatkozó szabályokat jogszabály állapítja meg.
11. §
A Sport tv. 64. § (3) és (4) bekezdéseinek módosítása a Vtv. 36. § (2) bekezdésében megjelölt kedvezményezettek körének 2017. évben elfogadott módosítás alapján történt bővülésére tekintettel szükséges.
12., 14., 16. §
A Sport tv. 49. § i) pontjában foglaltak szerint állami feladatnak – és ezzel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti közfeladatnak – minősül az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásáról, fejlesztéséről és rendeltetésszerű használatáról történő gondoskodás, vagyis a sportegyesület vagyonkezelőknek a Sport tv. 1. mellékletében kijelölt érintett ingatlanokkal kapcsolatos vagyonkezelési tevékenysége.
A Sport tv. 76/B. § (2) bekezdése alapján a vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik, ugyanakkor az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló hatályos jogszabályok az ellenérték fizetését nem a vagyonkezelői jog megszerzéséhez, hanem gyakorlásához kötik.
A Vtv. 27. § (2a) bekezdésében foglaltak szerint ugyanis a vagyonkezelő – a központi költségvetési szervek és a kizárólag közfeladatot ellátó nem központi költségvetési szerv vagyonkezelők kivételével – köteles díjat fizetni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. Az Nvtv. 11. § (13) bekezdése szerint nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe. A Vtv. hivatkozott rendelkezése alapján a sportegyesület vagyonkezelőnek a vagyonkezelői jog gyakorlásáért ellenértéket (vagyonkezelési díjat) kell fizetnie.
A vagyonkezelési díj fizetési kötelezettség előírása, a vagyonkezelési díj mértékének meghatározása, valamint a vagyonkezelési díj összege megállapításának törvényi szabályozása érdekében vált szükségessé a Sport tv. 76/B–76/C. §-ának módosítása, azon elvre figyelemmel, miszerint a vagyonkezelési díjat az ingatlan piaci értéke alapozza meg, amely független ingatlan értékbecslő szakvéleménnyel kerül alátámasztásra. A vagyonkezelési díj évenkénti felülvizsgálatával biztosított az ingatlanok értékének megfelelő díjmegállapítás, amire a megelőző év november 30. napjáig kerül sor. A vagyonkezelési díj összegének változása esetén a módosítás lehetőséget biztosít a tulajdonosi joggyakorló számára a vagyonkezelési szerződés egyoldalú módosítására a vagyonkezelési díj összege tekintetében.
13. §
A személyes adatoknak a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatokkal való összevetéséhez törvényi szintű szabályozás szükséges. A módosítás a Sport tv. hatályos rendelkezéseivel való összhangot biztosítja.
15. §
A Sport tv. 1. mellékletének jogtechnikai jellegű pontosítására kerül sor a Magyar Lovassport Szövetség székhelyének rögzítésével.
A Budapest XIV. kerület belterület 29834/15 helyrajzi számú ingatlan 81751/83751-ed arányú tulajdoni hányada jelenleg a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonában áll, azonban a magyar állammal folyamatban lévő vagyonrendezési eljárás eredményeként 2021 végéig állami tulajdonba kerül. A területen a BVSC – Zugló Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: BVSC) sportcélú – főként a labdarúgó, a röplabda, az asztalitenisz, a tenisz szakosztály sportszakmai feladatainak ellátását szolgáló – tevékenységet folytat, a BVSC vagyonkezelőként történő kijelölése sportszakmai szempontból indokolt. A BVSC a Budapest XIV. kerület belterület 29834/15 helyrajzi számú ingatlan 2000/83751-ed arányú tulajdoni hányadának már vagyonkezelője, az intézkedéssel tehát a teljes ingatlan vagyonkezelőjévé válik.
17. §
A rendelkezéssel bővül az állami vagyonba tartozó pénzügyi eszközök tekintetében a kizárólagosan alkalmazandó szabályok köre azzal, hogy előírásra kerül, hogy pénzügyi eszközök vonatkozásában is kijelölésre kerülhet tulajdonosi joggyakorló. A rendelkezés egyúttal meghatározza a pénzügyi eszköz fogalmát is.
18. §
A törvényjavaslat a Vtv. 3. § (3) bekezdését pontosítja figyelemmel arra, hogy állami tulajdonú gazdasági társaságban az állam részvételével végrehajtandó apportot az adott társaság részesedése felett tulajdonosi jogok joggyakorlására feljogosított szervezet intézheti az érintett társaság felé, a tőkeemeléshez kapcsolódó legfőbb szervi döntést csak e szervezet hozhatja meg, ide nem értve a miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosi joggyakorlókat, ugyanis esetükben az apport végrehajtására kizárólag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) jogosult. Ugyanakkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással (apport útján) történő tulajdonjog átruházást lehetővé kell tenni a miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosi joggyakorló részére is. Az ilyen ügyletekkel kapcsolatban az MNV Zrt. közreműködését előíró garanciális szabály a pontosítást követően is fennmarad, mert a törvényjavaslat szerint az apport keretében történő tulajdonjog-átruházás csak az MNV Zrt. által kiadott meghatalmazás alapján történhet meg.
19. §
A Vtv. kiegészítése szükséges a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet az állami vagyon tekintetében megillető működtetési jog részletes szabályainak kormányrendeleti szintű végrehajtási rendeletben történő megalkotása érdekében.
20. §
A rendelkezés a központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó speciális szabályokat egészíti ki a költségvetési szervek által kötött megbízási, vállalkozási vagy felhasználási jogviszony keretében létrehozott ingó vagyonelemek értékesítésére vonatkozó szabályokkal.
21. §
22. §
Az állami vagyon ingyenes átruházására vonatkozó rendelkezések kiegészülnek a központi költségvetési szervek által saját hatáskörben végzett, kis értékű ingóságok ingyenes tulajdonbaadásra vonatkozó szabályokkal.
23. §
Összhangban a Vtv. 2022 januárjától hatályos változásaival, a kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) működésének megkezdésével, valamint a Vtv. 2. § új (1a) bekezdésének tartalmával indokolt a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyonelemek értékesítésére vonatkozó speciális eljárásrend kialakítása.
A törvényjavaslat célja a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingó vagyonelemek értékesítésének hatékonyabbá tétele egy, a speciális szakmai ismeretek birtokában lévő, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság közreműködésével.
A honvédelmi célra feleslegessé vált ingó vagyonelemek körét nem a vagyontárgy jellege, hanem a vagyontárgy vagyonkezelője determinálja. A honvédelmi célra feleslegessé vált ingó vagyonelemek és azon belül is a hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok, készletek típusára, jellegére, fizikai állapotára, a piaci viszonyokra, a korlátozott, engedélyekhez kötött kereskedelmi forgalomra, ezáltal a szűkebb számú lehetséges piaci szereplőkre figyelemmel szükséges a speciális szakmai ismeretek birtokában lévő, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kijelölése az értékesítés lebonyolítására.
A kormányrendeletben kijelölésre kerülő gazdasági társaság a kereskedelmi észszerűség követelményének megfelelően köteles eljárni azzal, hogy az állami vagyont bármely, a törvényben meghatározott vagy egyéb olyan eljárással értékesítheti, amely megfelel az érintett vagyonelem kereskedelmi forgalma során általában alkalmazott, az adott piacon szokásos értékesítési módokra vonatkozó szabályoknak, és a honvédelmi célra feleslegessé vált ingó vagyonelemek tekintetében az állami tulajdon gyors, hatékony, célszerű és költségtakarékos megszűnését eredményezi az észszerű állami vagyongazdálkodás feltételeinek biztosítása érdekében.
A honvédelmi célra feleslegessé vált ingóságok speciális jellemzőire, alkalmazásuk körére tekintettel az értékesítésük előkészítése és annak lebonyolítása is speciális ismereteket igényel.
24. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (1) bekezdése alapján az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
A Vtv. módosítása megteremti annak lehetőségét és jogszabályi garanciáit, hogy az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések közül a nem köztartozás fejében vagyonelemként átvett követelések tekintetében, a jogszabályi előírások keretei között akár a követelésekről való lemondás körébe tartozó döntési lehetőséggel is éljen. Az államháztartási előírásokkal összhangban lemondásnak minősül az is, ha a követelés kötelezettjével szemben az MVH csak részben engedi el a tőkeösszeget vagy csak a kamatok egy részét engedi el, továbbá az is, ha a követelést nem teljes nyilvántartási értéken értékesíti harmadik személy részére.
A követelésről lemondásnak értékhatártól függetlenül törvényi követelménye, hogy a döntést hatékonysági szempontok támasszák alá, így különösen a követelés érvényesítésére tett intézkedésekkel, erőforrás ráfordításokkal, bevételszerzés időzítésével összefüggő szempontok.
A törvényjavaslat meghatározza az MVH részére a követelések értékesítésének lehetséges módjait (pályázat, elektronikus értékesítési felület igénybevétele vagy versenyeztetés mellőzése) annak rögzítésével, hogy a versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés kivételével követelések értékesítése csak követelésvásárlási tevékenység végzésére jogosult pénzügyi intézmény részére történhet. Ezen túl a versenyeztetés mellőzésével történő követelés értékesítés elvi korlátait is meghatározza, továbbá a hatékony vagyongazdálkodás biztosítása érdekében a csomagban történő értékesítést is megengedi.
A törvényjavaslat a törvényi kereteket állapítja meg, a részletes szabályok meghatározását – a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatokra vonatkozóan – a Kormány rendeletalkotási jogkörébe utalja, valamint az MVH részére külön szabályzat készítését is előírja, amelyben az alkalmazható engedménypolitika követelményeit is ki kell dolgozni. A követelésekre ezeket a speciális szabályokat kell az MVH-nak alkalmaznia, az egyéb vagyonelemek átruházásával kapcsolatos szabályok követelésekre nem alkalmazhatóak.
25. §
A törvényjavaslat az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére vonatkozó szabályokat az MVH tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére vonatkozóan is megállapítja.
26. §
A Vtv. felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek a kivezetésre szánt állami vagyonnal összefüggő szabályok megalkotására felhatalmazást adó rendelkezéssel.
27. §
A Vtv. felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek a honvédelmi célra feleslegessé vált ingóságok értékesítésére vonatkozó részletes szabályok megalkotására, a lebonyolításban közreműködő gazdasági társaság kijelölésére, valamint a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet az állami vagyon tekintetében megillető működtetési jog részletes szabályainak megalkotására felhatalmazást adó rendelkezéssel.
28. §
Pontosításra kerülnek a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházását szolgáló katalógus útján történő értékesítésre vonatkozó részletszabályok.
29. §
A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog fogalmának bevezetésére tekintettel indokolt kiegészíteni az Nvtv. azon rendelkezéseit, amelyek a forgalomképtelen, illetve kizárólagos nemzeti vagyon megterhelésével kapcsolatban tartalmaznak rendelkezéseket. Az új jogintézmény kapcsán lehetővé válik ezeknek a nemzeti vagyonelemeknek a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési joggal történő megterhelése.
30–31. §
Az állami tulajdonban és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében álló három ingatlan tartós állami tulajdonban való megtartása az Országház működése szempontjából létfontosságú. A természetben a Budapest V. kerület Balassi Bálint utca 1–5. szám alatt található, a Budapest belterület 24917 helyrajzi számú ingatlanon felépült Tisza Lajos Irodaház udvarán álló kazánház biztosítja az Országház fűtését és melegvíz-ellátását; a természetben a Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér 6–8. szám alatt található, 24710/4 helyrajzi számú ingatlanon felépült Szabad György Irodaházat talajszint alatti folyosó köti össze az Országházzal, ez adja annak lehetőségét, hogy az Országházba történő belépés előtti szükséges technikai biztonsági ellenőrzés a Ház falain kívül történhessen meg. Az alsó rakparton telekosztás révén létrejött új telek (id. Antall József rakpart állami tulajdonban álló szakasza, a Budapest belterület 24897/4 helyrajzi számú ingatlan) az Országház biztonsági zónájának részét képezi.
32. §
Az Nvtv. hatályos 11. § (17) bekezdés b) pontja szerint mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.
Az Nvtv. 3. § 3a. pontja szerint gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: polgári perrendtartásról szóló törvény) szerinti gazdálkodó szervezet. Megállapítható, hogy jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot – azaz közfeladatot – ellátó (átvállaló) egyházi jogi személyek esetében aggályos lehet a versenyeztetés mellőzésével történő hasznosítás, mivel az egyházi jogi személyek nem rendelkeznek a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet jogállással.
Figyelemmel arra, hogy a fenti jogszabályi előírás számos esetben akadályát képezi a nemzeti (állami) vagyon egyházi jogi személyek részére – így különösen oktatási, szociális vagy egészségügyi közfeladatok ellátása céljából – történő hasznosításának, így indokolt a verseny mellőzésének esetköreit a jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati közfeladatot ellátó egyházi jogi személyek részére történő hasznosítással is kiegészíteni.
33. §
A törvényjavaslat a kizárólagos állami és önkormányzati gazdasági tevékenység átengedése körében nevesíti a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog fogalmát. A működtetési jog a kizárólagos gazdasági tevékenység ellátóját a törvény erejénél fogva illeti meg. Az esetleges kollízió felmerülése esetére a törvényjavaslat kimondja, hogy a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének napjával a vagyonon fennálló vagyonkezelői jog megszűnik. A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog és az e joggal érintett vagyontárgy nem része a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti, a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnak. A kizárólagos gazdasági tevékenység átengedéséhez kapcsolódó szerződésre vonatkozó főszabály szerint a felszámolás a szerződés megszűnését jelenti.
34. §
Az Nvtv. elfogadásakor a Kossuth Lajos téren a Rákóczi-emlékmű, az akkori Kossuth-szobor, A forradalom lángja emlékmű és a Dunánál című, József Attilát ábrázoló portrészobor szerepelt a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek körében. Időközben újjászületett az Andrássy-szoborkompozíció, a Tisza-szoborkompozíció és a Nemzeti Vértanúk emlékműve, állami tulajdonba került a Nagyatádi-szobor és létrejött az Összetartozás Emlékhelye. A Forradalom lángja emlékmű törvényi felhatalmazás alapján – méltó új helyen történt felállítását követően – a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került.
Mindezek miatt szükséges a nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek körének módosítása, kiegészítése.
A törvényjavaslat az Nvtv. 2. melléklet IV. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok körét pontosítja. Az Nvtv. 2. melléklet IV. pont 1. sora által meghatározott terület érinti a Keleti-pályaudvar területét, ami vasúti funkciót lát el. Az Nvtv. 2. melléklet IV. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok körének pontosításával a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok köréből kikerülnek azok az ingatlanok, amelyek funkciójukat tekintve nem sportcélokat szolgálnak, s így a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok körében tartásuk nem indokolt. Az Nvtv. fenti rendelkezéséből a területi lehatárolás elhagyása is indokolt, figyelemmel arra, hogy az nem kizárólag nemzeti vagyonba tartozó ingatlanokat foglal magában, az érintett területen magántulajdonban álló ingatlanok is találhatóak.
35. §
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági társaságok köre bővül a védelmi ipari beszerzésre létrehozott holding társasággal.
36. §
A törvényjavaslat célja a központi költségvetési szerv vagyonkezelők vagyongazdálkodására vonatkozó speciális szabályok kiegészítése azzal, hogy a működésükhöz szükséges immateriális jószágok, tárgyi eszközök, valamint egyéb ingóságok megbízási, vállalkozási és felhasználási jogviszony keretében történő beszerzése esetén az újonnan állami tulajdonba kerülő vagyonelemek a törvény rendelkezése alapján a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe, a fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek.
37. §
A korábbi törvényi felhatalmazás az átmeneti állapot – például A forradalom lángja emlékmű vagyoni helyzete módosításának igénye – miatt volt szükséges, mára okafogyottá vált.
Az országos törzshálózati vasúti pályákat meghatározó rendelkezések 2021. július 1-jétől hatályos módosítása nyomán sor kerül az Nvtv. mellékletének módosítására és a Budapest XXIII. kerület, Soroksár – Budapest XVIII. kerület, Szemeretelep megállóhely közötti 221. számú vasútvonal mellékletből való törlésére.
A védelmi ipari beszerzés központosítása érdekében szükséges egységes tulajdonosi struktúra kialakításához szükséges technikai módosítás, valamint a jogszabályi koherencia biztosítása érdekében szükséges módosítás.
38. §
A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Beruházási tv.) 1. § b) pontja alapján a Beruházási tv. hatálya a Keleti-pályaudvar területét érintő, vasúti funkciót betöltő ingatlanokra is kiterjed. A törvényjavaslat a Beruházási tv. hatálya alá tartozó, Beruházási tv. szerinti beruházással érintett területet pontosítja. A Beruházási tv. pontosításával kikerülnek a Beruházási tv. hatálya alól azok az ingatlanok, amelyek funkciójukat tekintve nem sportcélokat szolgálnak.
39. §
A Beruházási tv. hatályos melléklete szerint a Beruházási tv. hatálya a Keleti-pályaudvar területét érintő, vasúti funkciót betöltő ingatlanokra is kiterjed. A törvényjavaslat a Beruházási tv. mellékletének módosításával a Beruházási tv. hatálya alá tartozó beruházási terület határpontjainak Egységes Országos Vetületi rendszerben megadott koordinátáit pontosítja. A Beruházási tv. mellékletének módosításával kikerülnek a Beruházási tv. hatálya alól azok az ingatlanok, amelyek funkciójukat tekintve nem sportcélokat szolgálnak.
40. §
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény jogalkalmazást segítő technikai módosítása.
41. §
A törvényjavaslat alapján a Városliget területén felépülő új muzeális intézmények, pályázati eljárás keretében nem hasznosított egyéb létesítmények és a Városliget közpark tekintetében a vagyonkezelő közfeladatként ellátja azok működtetését, üzemeltetését, valamint a létesítménygazdálkodási feladatokat.
A Liget Budapest projekt keretében felépülő új muzeális intézményekben elhelyezésre kerülő kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értékek védelmét a vagyonkezelő biztosítja fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szerv útján, a rendelkezésére bocsátott forrásból.
42. §
A törvényjavaslat alapján a költségvetési intézményekhez hasonlóan az építtetőnek a vagyonkezelésében lévő ingatlanokon az állam nevében és javára történő beruházások tekintetében nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie, tekintettel arra, hogy ezek a beruházások költségvetési forrásból kerülnek megvalósításra, továbbá az építtető által megvalósított víziközmű-fejlesztések ingyenesen Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonába és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerülnek.
43. §
A módosítást az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2021. évtől hatályba lépett 49/B. § (1) bekezdésében foglaltak indokolják. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény egyértelművé tette, hogy ha egy gazdasági társaság központi költségvetési támogatásból valósít meg állami vagyont növelő beruházást, akkor a társaság a saját nevében, de az állam javára jár el.
44–45. §
A törvényjavaslat módosítja a Budapest Törvény 2. mellékletében szereplő Déli Városkapu Fejlesztési Programmal összefüggő árvízvédelmi vonal területének a megjelölését. A módosítás lehetővé teszi, hogy az egyes beruházási programelemek és az azokhoz szükséges árvízvédelmi művek párhuzamosan kerüljenek megvalósításra és így az árvízvédelmi mű megvalósítására vonatkozó feladatok indokolatlanul ne hátráltassák a projekt megvalósítását.
46. §
Az út- és közműfejlesztésre vonatkozó egyes ágazati jogszabályokkal való összhang, az út- és közműfejlesztésben megjelenő közérdek és az állami magasépítési beruházásokban megnyilvánuló közérdek egyensúlyának megteremtése céljából indokolt egységes eljárásrend kialakítása annak érdekében, hogy az állami magasépítési beruházások építtetője a tulajdonjogi és pénzügyi-számviteli kérdések kapcsán megfelelően szabályozott, egységes rendben valósíthassa meg építtetői feladatait.
47. §
Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása elősegíti a pénzügyi források hatékony felhasználását annak lehetővé tételével, hogy a Beruházási Ügynökség az államháztartás központi alrendszerén kívülről is fogadjon pénzügyi forrásokat.
48. §
Átmeneti rendelkezések megállapítása annak érdekében, hogy a módosított jogszabályt a folyamatban lévő beruházások tekintetében is alkalmazni lehessen.
49. §
Tekintettel arra, hogy egyes sajátos ágazati jogszabályok [pl. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 119. § (3) bekezdése] a beruházások – sokszor csak járulékos – elemeként megvalósuló közműkiváltások tulajdonjogi sorsára vonatkozóan már tartalmaznak az ágazati sajátosságoknak megfelelő rendelkezést, indokolt ezen rendelkezésekre is utalni a kollízió elkerülése végett, továbbá szükséges az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény új 6/A. §-ával való összhangot megteremteni. A jelenlegi jogi környezetben a beruházások megvalósításához a Beruházási Ügynökség által beszerzett ingóságok, a rendeltetésszerű használathoz szükséges – az épülettel nem alkotórészi vagy tartozéki kapcsolatban álló – ingó eszközök nem kerülnek a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásába, amelynek eredményeképpen a Beruházási Ügynökségnek nincs érvényes jogcíme a beszerzett ingóságok birtoklására, helyszínre telepítésére, a birtok átruházására. A módosítás eredményeképpen a Beruházási Ügynökség által a beruházások megvalósítása érdekében beszerzett ingó vagyonelemek is a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásába kerülnek, így jogosulttá válik minden olyan jognyilatkozat megtételére, amely a beruházások átadásához szükséges.
50. §
A törvényjavaslat célja, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület ne csak a vagyonkezelő OMSZI Nonprofit Kft.-vel kötött hasznosítási szerződés keretében használhassa a Budapest belterület 6886/2 helyrajzi számú, természetben az 1122 Budapest, Bíró utca 3. szám alatt található, kivett bölcsőde besorolású ingatlant és a hozzá kapcsolódó ingóságokat, hanem azok tulajdonjogát is megszerezze, az OMSZI Nonprofit Kft. vonatkozó vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnésével.
A törvényjavaslat célja továbbá a Dunamelléki Református Egyházkerület hitéleti feladatainak segítése az állami tulajdonban álló Budapest V. kerület belterület 24849 helyrajzi számú, természetben az 1054 Budapest, V. kerület Alkotmány u. 25. szám alatt található ingatlan és a feladatellátáshoz kapcsolódó ingóságok ingyenes átruházásával.
A törvényjavaslat célja a fentieken túl, hogy Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat szintén ne csak a vagyonkezelő OMSZI Nonprofit Kft.-vel kötött hasznosítási szerződés keretében használhassa a Budapest belterület 9328 helyrajzi számú, természetben az 1121 Budapest, Művész út 7. szám alatt található, kivett udvar és óvoda, bölcsőde besorolású ingatlant és a hozzá kapcsolódó ingóságokat, hanem azok tulajdonjogát is megszerezze, az OMSZI Nonprofit Kft. vonatkozó vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnésével.
51. §
Az MTVA részére történő ingatlanátadáskor vált ismertté, hogy az átadni kívánt Operaházi próbacentrum helyiség nem egy, hanem két különböző helyrajzi számon szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. A Ferencsik terem egy része átnyúlik a szomszédos társasházba, önálló helyrajzi számmal bíró albetétként. Erre tekintettel szükséges
a 2021. évi CI. törvény 2. mellékletének kiegészítése.
a 2021. évi CI. törvény 2. mellékletének kiegészítése.
52. §
A rendelkezések szövegpontosítást tartalmaznak a MTVA részére történő ingatlanátadásra vonatkozó rendelkezéssel összefüggésben.
Indokolt továbbá a 2021. évi CI. törvény 3. melléklet 1. sorának technikai pontosítása tekintettel arra, hogy a „használt terület” fogalma nem határozható meg egzakt módon.
53. §
Az OMSZI Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe került állami tulajdonú ingatlanok közül törlésre kerülnek a Budapest belterület 6886/2 helyrajzi számú, természetben az 1122 Budapest, Bíró utca 3. szám alatt található, kivett bölcsőde besorolású és a Budapest belterület 9328 helyrajzi számú, természetben az 1121 Budapest, Művész út 7. szám alatt található, kivett udvar és óvoda, bölcsőde besorolású ingatlanok, összhangban a vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezésekkel.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás