2021. évi CXXXV. törvény indokolás
2021. évi CXXXV. törvény indokolás
az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXV. törvényhez
2021.12.19.
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat célja a hazai gazdaság újraindítását követően, a jelenleg is működő és folyamatosan fejlődő gazdaság védelmének elősegítése érdekében több gazdasági, illetve pénzügyi tárgyú törvény esetén e folyamatosan változó gazdasági folyamatokhoz való igazodás a gazdaság további hatékony működése érdekében.
Indokolt továbbá a Magyar Államkincstár illetve – tágabb értelemben – a költségvetés végrehajtásában résztvevő valamennyi, a központi alrendszerbe tartozó államháztartási alany (költségvetési szerv – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével –, fejezeti kezelésű előirányzat, központi kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai) által a költségvetés végrehajtása során alkalmazott informatikai rendszer megújítása, az informatikai támogatás minőségének és integráltságának javítása. Ebből adódóan néhány olyan – a költségvetés végrehajtásának szabályrendszerét érintő – változtatás javasolt, amely a folyamatokat egységesíti, egyszerűsíti, valamint lehetőséget biztosít az integrált informatikai támogatásból adódó előnyök kihasználására.
A fentiekre figyelemmel a törvényjavaslat további célja a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer (a továbbiakban: KKVTR rendszer) működéséhez szükséges jogszabályi feltételek megteremtése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és egyes kapcsolódó törvények módosításával.
A KKVTR rendszer megvalósítása a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos kincstári feladatokat újraszervezi és informatikai támogatását fejleszti. Ezzel párhuzamosan új kincstári számlavezető rendszer bevezetésére is sor kerül, így a költségvetés végrehajtása és a banki rendszer funkciók egyértelműen elkülönülnek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1–2. §, 1. melléklet
A módosítás célja a jogszabályi koherencia megteremtése az Országos Atomenergia Hivatal rendeletei, valamint az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény között.
2022. május 1-jétől az Országos Atomenergia Hivatal rendeletben szabályozza a nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladéktárolók nukleáris biztonsági követelményeit és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységet, valamint a sugárvédelmi eljárásokat. A jogalkotási hatáskör változására tekintettel szükséges a kormányrendeleti hivatkozások módosítása.
Emellett a módosítás az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény való összhang biztosítására irányul.
3–5. §
A módosítás célja egyes javadalmazások közvetlen filmgyártási költségként való elszámolási lehetőségének bővítése a jogalkalmazási gyakorlat tapasztalatai alapján. Ennek érdekében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításával a javaslat alapján a jelenlegi 12 millió forintos értékhatár a belföldi illetőségű magánszemélyek esetében teljesen megszűnik. A külföldi magánszemélyek (vagyis a nem belföldi magánszemélyek esetében) a 3 millió forintos értékhatár megmarad. Emellett a módosítás meghatározza a belföldi magánszemély és az életvitelszerűség fogalmát, valamint kitér arra is, hogy az életvitelszerűséget milyen módon kell igazolni.
6. §
A KKVTR rendszer bevezetésével összefüggésben a módosítás alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az elemi költségvetésüket forrásbontásban készítik el. Ennek megfelelően a kiadások forrása nem egy arányszám alapján kerül meghatározásra, hanem a költségvetési szerv által az elemi költségvetésben megadottak szerint. A forrásbontás kizárólag a finanszírozást érinti, így biztosítható, hogy a későbbiekben az arányszámok alapján számított források módosításáról az intézményeknek ne kelljen külön intézkedniük.
7. §, 14. §
A javaslat alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozására a központi kezelésű előirányzatokkal azonos módon kerül sor.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a központi kezelésű előirányzatokkal azonos módon történő kezelése azt is jelenti, hogy ezen előirányzatok költségvetési év végéig fel nem használt összege a költségvetési év utolsó napján átvezetésre kerül, tehát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a jövőben költségvetési maradvánnyal nem rendelkeznek.
A megelőlegezés megszüntetése nem érinti a központi és köztestületi költségvetési szerveket, az elkülönített állami pénzalapokat, az agrártámogatásokat, az önkormányzati alrendszert, illetve az egyéb államháztartáson kívüli szervezeteket érintő megelőlegezéseket.
Emellett a javaslat hatályon kívül helyezi a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai megszűnő költségvetési maradványa miatt szükségtelen rendelkezést.
8–9. §, 11. §
A KKVTR rendszer – mint az államháztartás információs rendszere részeként működtetett, integrált informatikai rendszer – bevezetéséhez szükséges a rendszer meghatározása a törvényi szintű szabályozásban. A javaslat bemutatja a KKVTR rendszer szerepét, a kezelt adatok körét, valamint rögzíti azt, hogy a KKVTR rendszer működtetése, fejlesztése a Kincstár felelősségi körébe tartozik.
A módosítás az Áht.-ban rögzíti a KKVTR rendszer fogalmát, aminek alapján az államháztartás információs rendszere részeként működtetett, integrált informatikai rendszer, valamint kitér azon adatok körére, amelyet a rendszer nyilvántart és kezel. A KKVTR rendszer a központi költségvetés végrehajtási adatainak nem közhiteles nyilvántartó rendszere, azaz csak a rendszerben nyilvántartott adatokra történő hivatkozás nem keletkeztet sem jogokat, sem kötelezettségeket. A KKVTR rendszer személyes adatokat nem tart nyilván.
A Kincstár kiemelt feladataként a központi költségvetés végrehajtása során működteti az államháztartás információs rendszerét. Ezzel összefüggésben rögzíti a módosítás, hogy az államháztartás információs részeként – személyes adatokat nem tartalmazó – államháztartási adattárház működik, ami a Kincstár által fejlesztett és működtetett korszerű, a költségvetés tervezését és végrehajtását elősegítő integrált pénzügyi elemző rendszer, és biztosítja a megfelelő döntés-előkészítő információk közel valós időben való rendelkezésre állását.
Emellett a javaslat a KKVTR rendszerben történő feladatellátáshoz szükséges adatok kezelését is meghatározza, valamint felhatalmazást ad a pénzügyminiszter számára, hogy rendeletben szabályozza a KKVTR rendszer működésének részletes szabályait és annak megfelelő működéséhez szükséges műszaki alapkövetelményeket.
10. §
A módosítás rögzíti, hogy államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével –, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve felhasználási terv keretében teljesíti a rendszeres adatszolgáltatásokat a költségvetési évben várhatóan felmerülő kiadásairól és bevételeiről, valamint a költségvetési év, és a költségvetési évet követő kötelezettségvállalásairól, más fizetési kötelezettségeiről és követeléseiről a Kormány rendeletében meghatározott módon és gyakorisággal. A felhasználási terv tartalmazhat a kincstári nyilvántartás szerinti, valamint a várható adatokra vonatkozó információkat.
12. §
A KKVTR rendszer bevezetésével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével – tételes adatszolgáltatást teljesítenek a tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségvállalásaikról, más fizetési kötelezettségeikről, valamint az egyes követeléseikről a gazdasági események felmerüléséhez illeszkedő hatásidőn belül. A javaslat átmeneti rendelkezése kellő felkészülési időt biztosít a központi költségvetési szervek számára arra, hogy a 2022. január 1-jén induló új informatikai rendszer felé történő adatszolgáltatás tételes adatszolgáltatás helyett aggregált (nem tételes) módon is teljesíthető legyen.
13. §
A módosítás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozására vonatkozó szabályváltozásból adódóan felmerülő további szövegpontosítást tartalmazza. Emellett a javaslat a vissznyereményi anyagok állam nevében történő értékesítésére irányuló szabályt valamint az Áht. 108/A. § szerinti adatszolgáltatáshoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezést pontosítja.
15–16. §
Az elektronikus cigaretta kiskereskedelmének korlátozása során a vállalkozáshoz való jog korlátozásával érintettek kompenzációjával kapcsolatos mulasztás megállapításáról szóló 3/2020. (I. 3.) AB határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy az elektronikus cigaretta és a kapcsolódó termékek kiskereskedelmének koncesszióköteles dohányboltokra történő korlátozásával egyidejűleg nem rendelkezett a vállalkozáshoz való jog korlátozásával érintettek megfelelő kompenzációjáról. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása az érintett kiskereskedők anyagi kompenzációjának a törvényi kereteit (jogosultság feltétele, kompenzáció mértéke, döntéshozó kijelölése) teremti meg.
A fentiek érdekében a módosítás felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy rendeletet alkothasson a kiskereskedelmi tevékenység körében elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz forgalmazására 2016. május 20-án jogosult személy vagy szervezet a törvényben meghatározottak szerinti anyagi kompenzációra történő jogosultság részletszabályairól. A javaslat továbbá annak érdekében fogalmaz meg szövegpontosításokat, hogy a kompenzációra irányuló kérelem 2022. január 31-ig benyújtható legyen, valamint a kompenzációra irányuló kérelemről döntést hozó szerv kormányrendeletben kijelölhető legyen.
17. §, 18. §
A KKVTR rendszerrel szoros kapcsolatban álló, illetve annak részét képező törzsadat-nyilvántartás rendszerét az Áht. 106/G. §-a alapján a Kincstár működteti, a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából. Annak érdekében, hogy a törzsadat-nyilvántartás a Kincstár működését teljes körűen támogatni tudja, további nyilvántartásokkal szükséges kapcsolatot létrehozni az adatátvétel jogalapját meg kell teremteni.
A javaslat a gondnokoltak nyilvántartásához való hozzáférés jogalapját teremti meg a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Gondnokolti törvény) módosításával a Kincstár azon szakterületei részére, amelyek ügyviteli folyamataik végrehajtásához eddig egyedi megkeresésben szerezték be a gondnokoltakra vonatkozó információkat a jövőben ezt egy egységesen kialakított csatornán keresztül tehetnék meg.
A módosítás szerint a Kincstár közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni a gondnokolt családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, a gondnokolt anyjának születési családi és utónevét, a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát, a gondnokság alá helyezés, annak módosítása, felülvizsgálata, megszüntetése tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napját, a gondnokság cselekvőképességet korlátozó részleges vagy teljes jellegét, valamint a bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletében meghatározott ügycsoportot vagy ügycsoportokat.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény (a továbbiakban: törvény) 87. §-a Gondnokolti törvény 6. § (2) bekezdését úgy módosítja, hogy a szociális hatóság és a rehabilitációs hatóság közvetlen hozzáférést kap a nyilvántartás adataihoz. Azonban a Gondnokolti törvényt érintő módosítás összhangjának megteremtése érdekében a törvény 87. §-ával megállapított Gondnokolti törvény 6. § (2) bekezdés k) pontját eltérő szöveggel szükséges hatályba léptetni, mivel a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján az ott meghatározott esetekben a központi nyugdíjbiztosítási szerv, azaz a Kincstár is rehabilitációs hatóság.
19–21. §
A törvényjavaslat alapvetően módosítja a tisztjelöltek jogait és kötelezettségeit. E §-ok az ezekre tekintettel szükséges technikai, terminológiai pontosításokat hajtanak végre.
22. §
A § a rendvédelmi tisztjelölteket érintő, folyamatban lévő törvénymódosításnak megfelelően újraszabályozza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) tisztjelöltjeire vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás alapján a tisztjelöltek a korábbi ösztöndíjas tisztjelölti jogviszonytól eltérően, a jogviszony a NAV vezetője általi kinevezéssel jön létre, és a felek jogait és kötelezettségeit minden tartalmi elem vonatkozásában jogszabály határozza meg. A tisztjelölt részére a kinevezést legkésőbb a rendészeti alapfelkészítést megelőző 15 nappal át kell adni. A tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.
Lényeges változás, hogy a tisztjelölt köteles a tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezését követően legalább 10 év időtartamban a NAV-nál szolgálatot teljesíteni. A tisztjelölt a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesz részt, amelynek befejezésekor „Tisztjelölt” vizsgát, ezt követően a pénzügyőr számára előírt esküt tesz.
A § a fentiekkel összefüggésben részletesen meghatározza a tisztjelölti jogviszony megszűnésének eseteit. Amennyiben a tisztjelölt a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti vagy a hallgatói jogviszonyát megszünteti, a tisztjelölti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, az addig megszerzett rendfokozatát elveszti, és őt a NAV vezetője adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezéssel egyidejűleg a NAV bármely szervénél II. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe helyezi. A NAV vezetője a tisztjelölt kérelmére és a tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel – a pénzügyőri munkakörben való továbbfoglalkoztatás helyett – engedélyezheti a tisztviselői státuszban, tisztviselői munkakörben történő továbbfoglalkoztatást.
A tisztjelölt havonta a miniszter rendeletében meghatározottak szerinti illetményre jogosult, ami alapilletményből, tanulmányi díjból, valamint illetménypótlékból áll. Az alapilletmény legalább a garantált bérminimumnak megfelelő összeg. A tisztjelölt emellett foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.
Mivel a jogviszony minden lényeges elemét törvény határozza meg, ezért a törvényjavaslat írja elő az illetmény visszatérítésének kötelezettségét, és annak eseteit. Ezek közé alapvetően azon esetkörök tartoznak, amikor a hallgatói jogviszony, illetve a tanulmányok befejezését követően a 10 éves időtartam alatt a szolgálati jogviszony a tisztjelöltnek felróható okból szűnik meg. A megtérítés részletes szabályait miniszteri rendelet fogja meghatározni. A megtérítési kötelezettség alól a NAV vezetője – miniszteri rendeletben meghatározott rendben – a tisztjelöltet kérelmére, különös méltánylást érdemlő körülményeire figyelemmel mentesítheti.
A tisztjelölt a NAV tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. A tisztjelölt a vele tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. A rendfokozatok a tiszthelyettesi állománycsoport rendfokozati jelzéseihez igazodik, viselésük azonban kizárólag a tanulmányok idejére szól. A fentiek alapján a tisztjelölt rendfokozata az állományba vétel napjától hallgató őrmester, a második évfolyam megkezdésétől hallgató törzsőrmester, a harmadik évfolyamban hallgató főtörzsőrmester, a negyedik évfolyamosoké 1. napjától hallgató zászlós. A szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata.
A § emellett meghatározza a tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseket is, mely szerint, ha a tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A jogszabályhely tartalmazza a tisztjelölttel szemben alkalmazható fenyítéseket. A tisztjelölt kártérítési felelőssége kiterjed a tisztjelölti jogviszonyából és a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár megtérítésére is. A fegyelmi és a kártérítési eljárás jogszabályban nem szabályozott kérdéseiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
23. §
A § a törvényi szabályok végrehajtását szolgáló miniszteri rendeleti rendelkezések, így az illetmény megállapítása és folyósítása szabályainak, az alapilletmény évfolyamonkénti eltérő mértékére, az egyéb illetményelemek megállapításának feltételeire és összegére, továbbá a megtérítési kötelezettségre, a megtérítési kötelezettségre vonatkozó halasztás engedélyezésének rendjére, a fizetési könnyítés a mentesítési eljárásra vonatkozó szabályok megállapítására ad felhatalmazást.
24. §
Átmeneti rendelkezés tartalmazza, hogy a jelenlegi tisztjelölti jogviszony 2022. augusztus 1-jei hatállyal, a törvény erejénél fogva alakul át a módosítás szerinti tisztjelölti jogviszonnyá. Az átalakulást megelőzően a jelenlegi tisztjelöltek számára lehetőséget teremt a rendelkezés arra, hogy az előzetes tájékoztatás alapján meghatározott határidejéig nyilatkozzanak, hogy elfogadják-e az új szabályozás szerinti rendvédelmi jogviszonyt.
25. §
A fenti módosításokra tekintettel a § hatályon kívül helyezi a tisztjelöltek ösztöndíját rögzítő mellékletet.
26. §
A § a törvényjavaslat hatálybalépéséről rendelkezik.
27. §
A § a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek a sarkalatosságára utal.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás