• Tartalom
Oldalmenü

1393/2021. (VI. 24.) Korm. határozat

Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájáról

2021.06.26.

A Kormány, figyelemmel a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat 17. pontjára, valamint a Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat 2. pontjára, a következő határozatot hozza:

1. A Kormány Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiáját az 1. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

3.1

1. melléklet az 1393/2021. (VI. 24.) Korm. határozathoz

MAGYARORSZÁG NEMZETI KATONAI STRATÉGIÁJA

BEVEZETŐ

A haza védelme össznemzeti ügy. A haderő képességeinek fejlesztése mellett megköveteli az országvédelemben érintett szervezetek közötti szoros együttműködést, a gazdaság növekedése mellett a nemzeti védelmi ipar fejlesztését, a széles társadalmi összefogást és az állampolgárok haza védelme iránti elkötelezettségét. A Nemzeti Katonai Stratégia (a továbbiakban: Stratégia) ennek megvalósításához nyújt útmutatást.

A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (a továbbiakban: Zrínyi HHP) a magyar nemzet, a magyar Kormány és a magyar katonák erőfeszítéseinek eredményeként létrehozza az ezeréves állami léthez méltó, a magyar állampolgárok biztonságát növelő katonai erőt és az ennek fenntartásához szükséges hadiipari kapacitásokat. A megújuló Magyar Honvédség a kormányzat védelempolitikai megfontolásai mentén fejleszti és szervezi képességeit, biztosítva az ország szuverenitásának, területi egységének, állampolgárainak védelmét és érdekeinek érvényesítését. A haderőfejlesztés eredményeként jelentősen növekszik Magyarország katonai önereje, amely nemcsak önvédelmi és elrettentési képességéhez nélkülözhetetlen, hanem ahhoz is, hogy hatékony hozzájárulója maradjon a regionális, az európai és a transzatlanti biztonsági erőfeszítéseknek egyaránt.

Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségnek. A megújuló nemzeti önerő azonban a 21. század gyorsan változó biztonsági környezetében szükségesebb, mint a hidegháborút követően bármikor. Hazánk biztonságának sarokköve az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) keretében biztosított kollektív védelem, de ennek a szövetségesi együttműködésnek a nemzeti önerő az elsődleges feltétele.

Változékony és nehezen kiszámítható biztonsági környezetünkben előrejelzés nélkül alakulhatnak ki válságok közvetlenül Magyarország határain, közvetett térségünkben vagy stratégiai távolságokban. A modern globalizált világban a távoli válságok is rövid idő alatt begyűrűzhetnek a régió és az ország területére, aláásva az állampolgárok és a haza biztonságát, ahogy azt a 2015. évi illegális migrációs válság is bizonyította. Az állami szereplők eszköztárában a nem katonai eszközök mellett növekvő szerepet kap a katonai erő egyre gyakoribb agresszív alkalmazása. Mindez különösen indokolja a nemzeti ellenállóképesség erősítését, valamint a haderő képességeinek és készültségének növelését, szükség esetén a fegyveres védelem, a kollektív védelmi feladatok, jellemzően pedig a közös célok érdekében folytatott nemzetközi válságkezelő műveletek sikeres végrehajtása érdekében.

Magyarország stratégiai célkitűzése, hogy 2030-ra olyan Magyar Honvédséget építsen, amely a NATO tagjaként és a régió egyik meghatározó haderejeként képes garantálni az ország biztonságát, elrettenteni az esetleges agressziót, támogatni az összkormányzati védekezést a katonai és nem katonai fenyegetésekkel és kihívásokkal szemben, továbbá képes ellátni szövetségi és európai uniós tagságából származó feladatait. Ennek kereteit a Zrínyi HHP biztosítja. Az átfogó program végrehajtásával egyidejűleg kiemelt nemzeti stratégiai célkitűzés, hogy hazánk a régió meghatározó védelmi ipari központjává is váljon.

Az ország katonai biztonsága egymást kiegészítő pillérekre épül. Az egyik pillér a korszerű nemzeti haderő, amelyet a regionális együttműködés magasabb szintű védelmi rendszerei és együttműködési formái egészítenek ki. Biztonságunk katonai dimenziójának másik pillérét a NATO által biztosított kollektív védelem alkotja, amelyet az Európai Unió (a továbbiakban: EU) Közös Biztonság- és Védelempolitikája (CSDP2), ezen belül a kölcsönös segítségnyújtási klauzula, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (a továbbiakban: EBESZ) keretében működő együttműködési fórumok egészítenek ki.

A biztonság megteremtése hosszú távú feladat, amelyre áldozni kell. A holnap fenyegetéseire ma kell elkezdeni a felkészülést. Az ország védelme összetett, egymással szorosan összefüggő biztonsági elemekből épül fel – a katonai mellett gazdasági, politikai, társadalmi, környezeti, kiber és információs dimenziók alkotják. Napjaink állami és nem állami fenyegetései és kihívásai ezen biztonságdimenziók teljes spektrumában, számos kombinációban jelentkezhetnek, ezért a honvédelem ügyét nem lehet a biztonság más területeitől elválasztva, külön kezelni. A biztonsági kihívások kezelése túlnyúlik az egyes szakminisztériumok hatáskörén és összkormányzati együttműködést kíván meg, ugyanakkor a honvédelmi feladatok végrehajtása során továbbra is kiemelt szerep jut a katonai képességeknek. A fentiekre tekintettel a Stratégia hatálya a védelmi ágazat mindazon tevékenységeire és szervezeteire kiterjed, amelyek részt vesznek az ország védelmében, illetve a szövetségesi kötelezettség-vállalásainkhoz kapcsolódó képességek biztosításában, de alapvetően a Magyar Honvédség részére biztosít iránymutatást.

A Stratégia a Nemzeti Biztonsági Stratégia biztonsági környezetet elemző értékelése alapján, a NATO és az Európai Unió releváns dokumentumait figyelembe véve, megfogalmazza a haderő 2020-as évek végéig várható alkalmazási környezetét. Kijelöli a haderő alkalmazásának és fenntartásának fő elveit, fejlesztésének irányait és paramétereit. Meghatározza azokat a célokat és eszközöket, amelyek révén a Magyar Honvédség korszerű, fenntartható, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható képességekkel, kiegyensúlyozott struktúrával rendelkező, magas harcértékű, a válsághelyzetek széles körében alkalmazható haderővé válik.

A Stratégia – összhangban a Nemzeti Biztonsági Stratégiából fakadó többi ágazati stratégiában foglalt, a honvédelmi feladatok végrehajtását érintő célkitűzésekkel – a haderőfejlesztési feladatok mellett az átfogó védelmi képességek szervezeti, humán, doktrinális, oktatási, kiképzési és vezetési területeinek, valamint a Magyar Honvédség szervezeti kultúrájának fejlesztéséhez, a védelem nemzeti együttműködési folyamatainak erősítéséhez, illetve a védelmi ipari kapacitások tudatos növeléséhez is iránymutatást biztosít.

1. A 21. SZÁZAD MŰVELETI KÖRNYEZETE

A globális és az európai biztonsági környezetet az instabilitás és a kiszámíthatatlanság jellemzi. A távoli térségekben kialakult válságok rövid időn belül hatással lehetnek Magyarország biztonságára is, ami növeli a hazánkat érő fenyegetések és kihívások számát, valamint szélesíti azok körét. A globális biztonsági helyzet összességében romló tendenciát mutat. A hatalmi erőviszonyok átrendeződése a nagyhatalmi versengés újbóli felerősödésével és a konfrontáció veszélyének növekedésével jár együtt.

Az infokommunikációs képességek rohamos fejlődése, a forradalmian új, diszruptív technológiák fokozatos terjedése3, valamint az azokhoz való egyre könnyebb és gyorsabb hozzáférés jelentősen megnöveli az akár a globális biztonságra is érdemi hatást gyakorolni képes szereplők számát, erősítve ezzel a kiszámíthatatlanságot.

A 21. században a háború céljának változatlansága mellett annak színterei, formái és eszközei kibővülnek, jellemzői változnak, egyre inkább átterjednek a biztonság nem katonai dimenzióira. Bár továbbra is kiemelt fontosságú eszköz a katonai erő alkalmazása, az államok törekednek a katonai konfrontáció időben és térben történő minimalizálására, és egyre inkább előtérbe kerülnek a fegyveres konfliktus szintjét el nem érő, nehezen nyomon követhető incidensek. Az ilyen, úgynevezett hibrid hadviselés során állami és nem állami szereplők katonai és nem katonai eszközöknek egy meghatározott stratégiai cél érdekében történő összehangolt felhasználásával törekednek érdekeiket a szemben álló fél kárára érvényesíteni, illetve lépéseket tehetnek a Magyarországot fenyegető kihívások, válságok súlyosbítása érdekében.

Jellemzővé vált a nyilvános diplomácia és a stratégiai kommunikáció révén a belföldi és a nemzetközi közvélemény aktív és tudatos befolyásolása, az információs műveletek keretében az információs csatornák és közösségi médiaplatformok manipulálása, a társadalmi, politikai és gazdasági instabilitás gerjesztése, a válságok kihasználása, valamint a befolyásolás és nyomásgyakorlás eszközeként a feltételekhez kötött katonai és gazdasági-pénzügyi segítségnyújtás. Hangsúlyosabbá vált a helyettesítő (proxy) erők alkalmazása, a rejtett állami támogatással és irányítással működő bűnözői és terrorista csoportok, nem-kormányzati szervezeteknek álcázott kormányzati szereplők felhasználása. A nem katonai műveletek előtérbe kerülése automatikusan maga után vonja a háború és a békeállapot közti határ elmosódását.

Az utóbbi években meghatározó változások történtek a globális technológiai környezetben. A diszruptív technológiák a meglévő hagyományos eljárásrendeket, alkalmazási elveket felülírják, a folyamatokat megszakítják és azokat – akár kockázatot vállalva – egy radikálisan újszerű megoldással, eszközzel megváltoztatják, forradalmian új irányba terelik. Napjaink technológiai fejlesztéseinek egyik jellemzője, hogy a legújabb eszközök és technológiák a gazdasági előnyök megszerzése érdekében a civil kereskedelemben a védelmi szférával egy időben vagy már azt megelőzően megjelennek. A minden területen jelenlévő mesterséges intelligenciával rendelkező robotok, a forradalmian fejlődő drónraj technológia, az ember-robot együttműködésben megvalósuló katonai feladatvégrehajtás, az automatizált döntéshozatali technológiák, a 3D nyomtatás katonai alkalmazása, a kibertér műveletek és az irányított energiájú fegyverek, valamint a nagy pontosságú és autonóm csapásmérési képességekkel rendelkező haditechnikai eszközök alapjaiban változtatják meg a jelenlegi hadviselés szabályait és eljárásrendjét. A jövő hadszínterein kisebb létszámú, fejlett technológiai támogatással rendelkező szembenálló felek megjelenése várható.

Ezek a változások nyomás alá helyezik a háború eddigi hagyományos dimenzióira kialakított nemzetközi biztonsági rendszert, szervezeteket és rendszabályokat is, ezért szükséges az új biztonsági fenyegetések tükrében ezek modernizálása. A nemzetközi (politikai, jogi, gazdasági, biztonság- és védelempolitikai, fegyverzetellenőrzési stb.) rezsimeknek, valamint a NATO-nak, az EU-nak és tagállamaiknak – köztük Magyarországnak – képessé kell válniuk a folyamatos alkalmazkodásra, a célok, módszerek, és a megvalósításukhoz szükséges eszközrendszer változó környezethez történő rugalmas adaptálására.

A jelenkori korszerű háborúkban elmosódik a hadászati és a hadműveleti szintek közötti különbség, valamint megváltozott a győzelem fogalma, ugyanis a támadó félnek a politikai cél elérése érdekében nem szükséges az ellenség területének elfoglalása, haderejének, fegyveres erőinek megsemmisítése, gazdasági potenciáljának teljes lerombolása. A győzelem kivívásához elegendő lehet a hadászati csapásmérő erőkkel, nagy pontosságú fegyverrendszerekkel az ellenség állami és közigazgatási vezetés-irányítás központjainak, létfontosságú infrastruktúrájának a támadása, a kommunikációs rendszerek működésének blokkolása, a politikai vezetés cselekvési képességének ellehetetlenítése, valamint az ellenség hadereje, katonai infrastruktúrája vonatkozásában a vezetési objektumokra történő csapásmérés, összességében tehát a célország feletti teljes körű ellenőrzés megszerzése.

A világűr mint a legújabb technológiák telepítésének színtere, lehetőséget biztosít a nagyhatalmak számára, hogy a szárazföldek, a tengerek és óceánok felett telepített eszközrendszereik révén már békeidőben katonai és nemzetbiztonsági helyzeti előnyre tegyenek szert, háborús körülmények között pedig képesek legyenek hadászati fegyverrendszereik működtetésének biztosítására, a megfelelő szintű hadszíntér-felderítésre, teljes körű ellenőrzésre, valamint szükség esetén csapásmérésre.

Globális és regionális háborúk esetén a szemben álló felek korlátozás nélkül, minden rendelkezésükre álló eszközzel és minden hadszíntéren képesek a fegyveres küzdelem egyidejű megvívására. Magyarország egy nagy kiterjedésű és intenzív jellegű globális háborúban a NATO tagjaként az európai hadszíntér részeként válhat érintetté, akár támadások célpontjává. Egy potenciális európai hadszíntéren vívott háború során szerepet kaphatnak, illetve célponttá is válhatnak Magyarország kommunikációs és közlekedési infrastruktúrái, valamint más létfontosságú rendszerelemei, emiatt az ország teljes területe, légtere és kibertere katonai műveletek színtere lehet.

A modern konfliktusoknak a legtöbb esetben kiberbiztonsági összetevője is van. A kibertérben végzett műveletek szolgálhatnak a kinetikus műveletek előkészítésére, kísérésére vagy helyettesítésére, ugyanakkor önálló célok mentén is alkalmazhatók. Irányulhatnak a kormányzati informatikai rendszerek, az e-közigazgatás, a közműszolgáltatók, a stratégiai jelentőségű vállalatok, a közlekedési ágazat és más, a gazdaság működése szempontjából fontos ágazat létfontosságú rendszerelemeinek, a társadalom működéséhez nélkülözhetetlen szervezetek digitális hálózatainak megzavarására, illetve az azokon tárolt adatok és információk manipulálására, megszerzésére vagy hozzáférhetetlenné tételére. A kibertámadások anyagi kár okozásában és a közrend megzavarásában potenciáljukat tekintve nem maradnak el a hagyományos fegyverektől. A viszonylag szabadon hozzáférhető kibertérben a hatások kiváltása minden más műveleti területnél gyorsabban megvalósítható és a támadások elkövetőinek kiléte is jól leplezhető.

2. A MAGYAR HONVÉDSÉG SZEREPVÁLLALÁSÁT IGÉNYLŐ FENYEGETÉSEK ÉS KIHÍVÁSOK

A Magyarországot érintő biztonsági fenyegetéseket, kihívásokat és kockázatokat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája részletezi. Ezek kezelése a legtöbb esetben összkormányzati együttműködést igényel, és számos olyan van közöttük, amelyekhez a Magyar Honvédség vezető szerepe vagy támogató együttműködése szükséges.

A Magyar Honvédség alkalmazására állami és nem állami szereplők által jelentett fenyegetések esetében egyaránt sor kerülhet. Egy állami szereplő által hazánk ellen indított váratlan fegyveres támadás valószínűsége alacsony, esetleges bekövetkezése azonban rendkívül súlyos következményekkel járhat az ország egészére nézve. A Magyar Honvédségnek ezért mindenkor képesnek kell lennie – a szövetséges erők beérkezéséig akár önállóan – egy fegyveres támadás elrettentésére, vagy annak bekövetkezése esetén az ország függetlenségének, területi egységének, határainak, állampolgárainak és anyagi javainak katonai védelmére. A NATO vagy az Európai Unió egy vagy több tagállamát érő váratlan fegyveres támadás lehetősége sem zárható ki, ezért Magyarországnak és egyben a Magyar Honvédségnek – a vállalt szolidaritás jegyében – készen kell állnia az ezek elhárításához kapcsolódó szövetségesi vagy európai uniós feladatok ellátására, külföldön és belföldön (befogadó nemzeti támogatás keretében) egyaránt.

Az állami szereplők a nem hagyományos hadviselés eszköztárát is alkalmazhatják, amely révén a nem katonai eszközök célirányos felhasználása akár fegyveres támadásnak megfelelő hatásokat is kiválthat. A válaszadást sok esetben megnehezíti az elkövető azonosításának nehézsége (attribúció), illetve annak politikai következményei. Ellenérdekelt állami szereplők az információs technológia eszközeivel a Magyar Honvédség vezetés-irányítási rendszerének megbénítására vagy működésének akadályozására is törekedhetnek. Magyarország a fizikai biztonságot veszélyeztető vagy jelentős anyagi károk okozására képes kiberképességeket fegyvernek, alkalmazásukat pedig akár fegyveres támadásnak tekinti, amelyre adott esetben katonai válaszadás is lehetséges.

A tömegpusztító fegyverekkel Magyarország és/vagy a környező országok ellen végrehajtott támadás valószínűsége alacsony, következményei azonban beláthatatlanok. Ebben az esetben a Magyar Honvédség képességeinek alkalmazása elkerülhetetlen. A hagyományos és nukleáris, illetve kettős képességű rakétarendszerekkel esetlegesen végrehajtott, Magyarország ellen irányuló támadásokkal szembeni védelem szövetségi keretek között valósul meg, amelyhez hazánk is aktívan hozzájárul.

A 21. században állandósulnak a nem állami szereplők jelentette kihívások, amelyek kezeléséhez a Magyar Honvédség elsősorban azok keletkezési helyén, a válságkezelési műveletekben való szerepvállalása révén járulhat hozzá. Jelentős fenyegetést képez a radikális ideológiák és a terrorizmus terjedése Európán belül, illetve annak perifériáján. Mindez hagyományos és nem hagyományos támadások indítását eredményezheti akár Magyarországon is, illetve magyar állampolgárok vagy magyar érdekeltségek, katonai műveletek és missziók ellen külföldön. Ide sorolható a forradalmi technológiák illetéktelen kezekbe kerülésével a nemzet biztonságát veszélyeztető támadások vagy terrorcselekmények végrehajtása is.

Jelenleg és a belátható jövőben a legnagyobb valószínűséggel az illegális migráció tömeges mértékű, a kormányzati rendszerek és rendvédelmi erők túlterhelésével járó növekedésére lehet számítani főként a nyugat-balkáni, de más, hazánkat érintő útvonalak irányából is. Egy ilyen jellegű „modern kori népvándorlás” súlyos következményekkel jár Európa, így Magyarország biztonságára és stabilitására nézve, miközben a jelenség nemzetbiztonsági, közbiztonsági, humanitárius és közegészségügyi kockázatokat is magában hordoz. Migrációs válsághelyzetben a Magyar Honvédség a rendvédelmi erőket támogatva lép fel. Az illegális tömeges migrációt kiváltó okok (gyenge/bukott államok, etnikai-vallási konfliktusok, szélsőséges ideológiák, klímaváltozás, fegyverek ellenőrizetlen terjedése, továbbá külső szereplők egyoldalú beavatkozása) enyhítésében a Magyar Honvédség az állam tágabb biztonság- és védelempolitikai eszközrendszerének részeként, nemzetközi koalícióban lép fel.

A COVID-19 járvány is megmutatta, hogy globalizált világunkban egy járvány gyorsan és gyakorlatilag feltartóztathatatlanul képes elterjedni, valamint hatása az egészségügyi válsághelyzet mellett a biztonság többi elemét is alapjaiban befolyásolja. A pandémia rámutatott arra, hogy a lakosság tömeges és súlyos megbetegedésének kockázatát hordozó járványos betegségek magyarországi megjelenése és gyors terjedése súlyos válsághelyzetet idézhet elő, amelynek kezelésében a Magyar Honvédség – szervezettségének, képességeinek és kiterjedt logisztikai infrastruktúrájának köszönhetően – nélkülözhetetlen szerepet tölt be. A járvány elsődleges hatásai mellett fel kell készülni annak a világgazdaságra gyakorolt, az egyes országok gazdasági teljesítményét évekre visszavető, súlyos társadalmi feszültségeket okozó, illetve a meglévő instabilitásokat fokozó másodlagos hatásaira is, amelyek szélesíthetik az instabil régiók körét, fokozhatják az ismert biztonsági kockázatok (pl. migráció) bekövetkezési valószínűségét és új kihívásokat eredményezhetnek.

Felkészültnek kell lenni a klímaváltozáshoz is köthető, egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező természeti katasztrófák, valamint a Magyarország vagy a szomszédos országok területén kisebb valószínűséggel bekövetkező, regionális kihatásokkal járó ipari balesetek és katasztrófák kezelésére, ami – feladatrendszeréből adódóan – a Magyar Honvédség aktív szerepvállalását is igényli.

3. VÉDELMI ADOTTSÁGAINK

A Magyar Honvédség jelenlegi helyzetét alapvetően meghatározza, hogy a hidegháború befejezését és a kelet-közép-európai politikai változásokat követő korszellemben és gazdasági körülmények között kevesebb figyelem és forrás jutott a honvédelem ügyére. A jellemzően szovjet gyártmányú főbb haditechnikai rendszerek élettartamának lejártával azok cseréje csak egyes területeken valósulhatott meg, míg komplett fegyvernemek és fegyvernemi kultúrák szinte teljesen eltűntek. Ezzel párhuzamosan a korábban meglévő védelmi ipari kapacitások is szinte teljesen leépültek, a nemzetgazdaság védelmi célú mozgósításának képessége alapvetően megszűnt.

A 2010-es években a biztonsági környezetben bekövetkezett gyökeres változás a honvédelem megítélése és a Magyar Honvédség szerepe tekintetében jelentős fordulatot hozott. A Kormány által 2016-ban elindított Zrínyi HHP átfogó, a társadalom, a gazdaság és a kormányzati szervezetek egészét magába foglaló nemzeti védelmi képességek létrehozását tűzte ki célul. Ennek leglátványosabb eleme a haditechnikai rendszerek és a katonai infrastruktúra már megkezdett fejlesztése. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az összkormányzati döntéshozatal felgyorsítása, a nemzeti ellenállóképesség elemeinek fejlesztése, valamint az állampolgárok biztonság-tudatosságának fejlesztése, ami a honvédelemben történő egyéni, kis közösségi és társadalmi szerepvállalásban jelenik meg.

A Magyar Honvédség átfogó fejlesztése hozzájárul a nemzeti védelmi ipar újjáélesztéséhez, a munkahelyteremtéshez, a beszállítói láncokon keresztül a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez, a külföldi beruházások bővítéséhez, a világszínvonalú technológia, valamint a képzési, oktatási és műszaki rendszerek magyarországi megjelenéséhez, megerősítéséhez. A hazai ellátás (gyártás, kutatás-fejlesztés) kapacitásainak megteremtésével a foglalkoztatáspolitikai helyzet javulása mellett csökken a külső szállítóktól való függőség is.

A modern haderő sikeres működtetésének érdekében nélkülözhetetlen az elkötelezett, célirányosan meghatározott tudáselemeken alapuló magas színvonalú képzésben, kiképzésben és folyamatos továbbképzésben részesülő, megfelelő fizikai állóképességgel és pszichikai terhelhetőséggel rendelkező, kompetens személyi állomány kialakítása. Magyarországon is meg kell küzdeni a fejlett társadalmakban tapasztalható demográfiai kihívásokkal – az elöregedéssel, az elvándorlással, a lakosság munkaképességének és fizikai teherbírásának változásával –, amelyek mind olyan tényezők, amelyek a lakosság hadrafoghatóságát meghatározzák. A globális és a hazai munkaerőpiac növekvő humánerőforrás igénye is további kihívás elé állítja a magyar haderőt.

Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan hazánkat közvetlenül érinthetik az Európa déli és keleti perifériáján jelentkező kihívások. A Magyarország biztonságát meghatározó régiókban nem sikerült lezárni az elmúlt évtizedek konfliktusait, amelyek könnyen és váratlanul terjedhetnek át más régiókra is. Ezért Magyarország biztonsága nem választható el a globális és regionális folyamatoktól, amelyek hatásai ellen hazánk többnemzeti együttműködésben lép fel. Ezzel együtt, Magyarország szempontjából kiemelt prioritással bír a nyugat-balkáni, és felértékelődött a közel-keleti, valamint az észak-afrikai térség, illetve az Európai Unió keleti szomszédságának stabilitása.

Magyarország a NATO által azonosított keleti és déli fenyegetések, valamint az észak-, kelet- és dél-európai szárazföldi hadszínterek találkozási pontjánál helyezkedik el, központi helyzete miatt háttérbázisként, felvonulási útvonalként, befogadó, összpontosítási, átcsoportosítási, felkészítési körzetként is funkcionálhat.

Európa, benne Magyarország, az európai hadszíntér mellett az észak-atlanti, a közel-keleti és az észak-afrikai hadszíntereken folytatott koalíciós hadműveletek és békeműveletek során is érintetté válhat, mivel az ezekbe a térségekbe telepített eszközrendszerek révén területe (vagy települő erői) csapásmérő eszközökkel elérhető a potenciális támadók által.

A változékony biztonsági környezetből adódó fenyegetések és kihívások szükségessé teszik a szoros transzatlanti kapcsolat fenntartását és az európai államok, köztük Magyarország védelmi képességeinek fejlesztését is. A transzatlanti együttműködés, a Washingtoni Szerződés 3. cikkével (nemzeti képességek fejlesztése) összhangban, a szövetséges haderők koordinált fejlesztése alapján valósul meg, és a nemzeti haderők folyamatos együttműködési képessége, készenléte és hadrafoghatósága útján biztosítja a Szerződés 5. cikkében lefektetett kollektív védelem hitelességét.

Az európai védelmi képességek fejlesztésének szükségességét indokolja, hogy Európának, saját biztonsága garantálása mellett, a szomszédos (válság)régiókban is biztonságnövelő szereplőként kell fellépnie a fenyegetések megelőzése és csökkentése érdekében. A CSDP erősödése elősegítheti a perifériákon jelentkező válságok hatékonyabb kezelését és az európai védelmi ipari szinergiák hatékonyságának növekedését.

Magyarország közvetlen biztonsága elválaszthatatlan régiónk biztonsági folyamataitól. Ezért védelmi téren is szoros együttműködésre van szükség a

térségünkben található országokkal, elsősorban a Visegrádi Együttműködés (V4), a Közép-Európai Védelmi Együttműködés (CEDC4), a Többnemzeti Szárazföldi Kötelék (MLF5), a Védelmi Együttműködési Kezdeményezés (DECI6), valamint a német és az olasz keretnemzeti csoportok (FNC7 DEU, FNC ITA) adta kereteken belül. Ezek a többnemzeti képességfejlesztést erősítő formátumok Magyarország biztonságát úgy növelik, hogy katonai képességeink koordinált és részben közös fejlesztése és együttműködési képességünk növelése által egyben regionális szövetségeseink biztonsága is növekszik.

A több nemzetet tömörítő katonai formációk a 21. századi védelempolitikai gondolkodás kulcsfontosságú strukturális elemei, mivel stratégiai konvergenciát hoznak létre az együttműködő tagállamok között. A haderők hatékony együttműködésének és közös kiképzésének koordinálása útján egyúttal a katonai biztonságot is növelik. A regionális stabilitás erősítése érdekében Magyarország olyan többnemzeti együttműködésben megvalósuló kezdeményezéseknek ad otthont, mint a Közép-európai Többnemzeti Hadosztályparancsnokság (HQ MND-C8) vagy a Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság (R-SOCC9), amely lehetőséget biztosít számunkra, hogy a közép-európai térségben a Magyar Honvédség aktív és meghatározó szerepet tudjon vállalni a katonai műveletek vezetés-irányításában.

4. A JÖVŐ HONVÉDELME

A Magyar Honvédségnek a kor követelményeinek megfelelő, szemléletében, szervezeti kultúráját és haditechnikáját tekintve is megújult, jól szervezett, a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó és ápoló, önállóan, szövetségi és európai uniós keretek között is hatékonyan alkalmazható, képességeit tartalékos rendszerrel megerősítő, fenntartható haderővé kell válnia. Hazai és nemzetközi feladatai végrehajtása érdekében korszerűen felszerelt és kiképzett katonákkal, valamint rugalmasan alkalmazkodni képes, hatékonyan alkalmazható, telepíthető és fenntartható katonai képességekkel kell rendelkeznie. A korszerű haderőhöz elengedhetetlen a megfelelő és folyamatosan megújulni képes nemzeti védelmi ipar kialakítása és fenntartása.

4.1. ELRETTENTÉS ÉS VÉDELEM

Az elrettentés és védelem eszköztára a Magyarországot fenyegető kihívások kezelése során elsősorban azok esetében lehet hatékony, amelyek állami szereplőktől eredeztethetők. A nagyobb geopolitikai befolyásért folytatott globális versengés fokozódásával egyre inkább elmosódik a határ az elrettentés és védelemhez kapcsolódó béke- és válságidőszaki feladatok között.

A modern állam fegyveres védelmének és a nemzet biztonságának alapja a felkészített nemzeti haderő, a haderőt támogatni és fenntartani képes védelmi ipar, a nemzet egysége, valamint a vezetés támogatottsága. Egy erős és önállóan is reagálni képes nemzeti haderő önmagában is biztosítja azt az elrettentő erőt, amely egy méretével és potenciáljával összemérhető ellenfél számára megkérdőjelezi az esetleges támadás által elérhető célokat és előnyöket, egy megvalósult támadás esetén pedig képes az ország területének és szuverenitásának fegyveres védelmére. A stratégiai szintű elrettentés és védelem szempontjából meghatározó Magyarország NATO- és európai uniós tagsága, ugyanakkor az önálló nemzeti képességek fejlesztése a NATO és az Európai Unió védelmi képességeit is növeli, ezáltal a kontinens stabilitását és biztonságát erősíti. Ezért a Magyar Honvédségnek a Washingtoni Szerződés 3. cikke szerinti egyéni és kollektív védelmi képességfejlesztési feladatok mellett képesnek kell lennie az 5. cikk szerinti kollektív védelmi feladatok és az Európai Unióról szóló szerződés kölcsönös segítségnyújtási klauzulájából (42.7. cikk), illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés szolidaritási klauzulájából (222. cikk) származó feladatok ellátására, valamint a válságreagáló műveletekhez és a honvédelmi rendszert építő partnerségi feladatokhoz történő hozzájárulásra. Az országvédelmi feladatok érdekében, a szövetséges megerősítő erők fogadásához folyamatosan biztosítani kell a Befogadó Nemzeti Támogatás feladat- és eszközrendszerét is.

Az alapjaiban megváltozott biztonsági környezet hatására felértékelődött az arányos szerepvállalás a NATO és az EU magas készenlétű reagáló erőiben, amelyek aktívan hozzájárulnak az euroatlanti térség biztonságának növeléséhez, valamint megfelelő eszköztárral rendelkeznek egy fegyveres konfliktus megelőzéséhez és kezeléséhez. Ezért Magyarországnak továbbra is érdeke az ezekhez történő hozzájárulás.

A Magyar Honvédségnek a képességfejlesztések végrehajtásával olyan korszerűen felszerelt, magasfokú mobilitással és reagálóképességgel rendelkező haderővé kell válnia, amely képes nemzeti és szövetséges keretek között azonnali, gyors és hatékony beavatkozásra. Továbbá a Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie szövetségi keretek között nagy intenzitású, összhaderőnemi műveletekben történő nagyobb szerepvállalásra, amely alapot teremt az alacsonyabb intenzitású (béketámogató, válságkezelő stb.) műveletekben a rugalmas, feladathoz igazított részvételre is.

Az elrettentés és védelem hatékony eszközeit képezik a katonai képességeinket demonstráló nemzeti és többnemzeti gyakorlatok, valamit a különböző többnemzeti formációk, ezért törekedni kell az ezekben történő részvételre.

4.2. NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉPESSÉG (VÉDELMI IGAZGATÁS)

A honvédelem nemzeti ügy, ezért a kormányzat és az államigazgatás minden szintjén és szervezetében ki kell alakítani az arra irányuló erőforrásokat és az erőfeszítéseket összehangoló együttműködést. Bár az ország fegyveres védelme kizárólag a Magyar Honvédség tevékenységén keresztül valósulhat meg, a kihívások jellegéből adódóan azonban a teljes nemzet felkészítése, a nemzeti ellenállóképesség (reziliencia) fejlesztése, erősítése szükséges a honvédelem komplex rendszerében. Mindez magába foglalja az állam- és közigazgatás, a gazdaság, a társadalmi szerveződések és az egyének békeidőszaki felkészítését és fejlesztését is, mivel az ország biztonságát csak ezek együttes megléte és együttműködése biztosíthatja. Az ország ezen elvek szerinti védelmének megszervezése érdekében – az összkormányzati megközelítés jegyében – hatékony védelmi igazgatási rendszert kell működtetni.

A védelmi igazgatás részét képező honvédelmi igazgatásnak fel kell készítenie az állami és nem állami szerveket, a gazdasági élet szereplőit, valamint az állampolgárokat honvédelmi feladataik végrehajtására, és biztosítani kell a haza védelme érdekében a civil és a katonai képességek együttes és koordinált alkalmazását.

A honvédelem összkormányzati koordináció keretében működő rendszerének Kormány általi irányítása a honvédelemért felelős miniszter útján valósul meg oly módon, hogy az ötvözi az ország és a társadalom honvédelmi felkészítésének, valamint a Magyar Honvédség irányításának a feladatait. Ennek megfelelően a Magyar Honvédség vezetés-irányítási rendszere szervesen illeszkedik a kormányzati vezetés és irányítás rendszeréhez, biztosítva ezzel a védelem katonai és nem katonai elemeinek összehangolt alkalmazását.

Korunk rendkívül gyorsan és dinamikusan változó, sokszor azonnali reagálást kívánó biztonsági kihívásai mind a szövetségi, mind a nemzeti szintű védelmi feladatok kapcsán megkövetelik a válaszlépésekhez szükséges döntések időben – akár néhány órán belül – történő meghozatalát. Ezért a védelmi igazgatási rendszernek képesnek kell lennie az ország védelmét hatékonyan megszervezni, koordinálni békeidőszakban, különleges jogrendben, valamint válsághelyzetben egyaránt. Az ezzel összefüggő döntések megfelelő időben történő meghozatala érdekében ki kell alakítani a gyorsított kormányzati döntéselőkészítés és döntéshozatal követelményeit, eljárásrendjét és fejleszteni kell az azt támogató infokommunikációs rendszert.

A honvédelmi képesség egyik meghatározó ereje a nemzetgazdaság erőforrásaiban rejlik. A nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése és a gazdaságmozgósítás összkormányzati felelősség. Az egységes követelmények alapján történő működtetés érdekében a védelmi igazgatás bázisán létre kell hozni a döntéselőkészítés és -végrehajtás koordinálásának központi feladat- és szervezetrendszerét, továbbá a gazdaságmozgósítási igények azonnali, biztonságosabb kielégítése érdekében fejleszteni kell a védelmi célú tartalékok rendszerét.

Az állampolgárok honvédelmi feladatokba történő bevonása érdekében ki kell alakítani a társadalom egészének és egyes tagjainak – áldozatvállalási hajlandósággal is párosuló – védelmi tudatosságát. Erősíteni kell a honvédelemért érzett társadalmi felelősséget, valamint a veszély-, válság- és konfliktushelyzetek társadalmi kezeléséhez szükséges aktivitást. A lakosságot, a kis-, közepes és nagyvállalatokat, az intézményeket fel kell készíteni a védelmi feladatokra, beleértve az azok során elvárt tevékenységeket. Fejleszteni kell a honvédelmi oktatás és képzés, valamint a honvédelmi gyakorlatok rendszerét és a felkészítés kereteit. Fokozni szükséges a tudományos intézményekkel való együttműködést annak érdekében, hogy a tudományos eredmények minél hamarabb hasznosíthatók legyenek a katonai innováció terén.

4.3. NEMZETI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG (REZILIENCIA)

A komplex, nehezen kiszámítható biztonsági környezetben fel kell készülni a hazánkat, illetve a magyar állampolgárokat veszélyeztető kinetikus és nem-kinetikus támadásokra, hibrid fenyegetésekre, valamint más válsághelyzetekre. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni a csapásokat elviselő, azok hatásait elhárítani, enyhíteni és felszámolni, a kritikus fontosságú képességek működését fenntartani képes nemzeti ellenállóképességet. A magyar nemzetgazdaság teljesítményének és ezzel együtt a nemzeti védelmi ipari kapacitásoknak a fokozása jelentős mértékben hozzájárul a biztonság és a nemzeti ellenállóképesség erősítéséhez.

A magas szintű nemzeti ellenállóképesség kialakítása csökkenti a potenciális támadás kockázatát, hozzájárulva ezzel az elrettentési képességekhez. Emellett erősíti az országvédelmi képességet, valamint javítható általa a társadalom azon képessége is, hogy a katonai, rendvédelmi és civil tevékenységek kombinált alkalmazásával el tudja hárítani a veszélyeket, fenyegetéseket és támadásokat, kezelni tudja azok következményeit és gyorsan helyre tudja állítani működőképességét. A Magyar Honvédségnek ezért képesnek kell lennie a hagyományos és a hibrid fenyegetések elleni fellépésre, a nemzeti ellenállóképesség katonai képességekkel történő növelésére, a honvédelmi ágazathoz tartozó létfontosságú rendszerelemek és egyes, a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzésére és védelmére, valamint a civil és rendvédelmi szervek feladatellátásának támogatására, a velük történő együttműködésre.

A katonai műveletekhez szükséges információk megszerzésében, a Magyarország biztonságát érintő válságok előrejelzésében, a magyar honvédelmi érdekeket veszélyeztető leplezett törekvések felderítésében, valamint a válságkörzetekben szolgálatot teljesítő katonák biztonsága érdekében fokozottan szükség van a katonai hírszerzés és elhárítás hatékony működésére. A honvédelmi feladatok végrehajtását támogató nemzetbiztonsági tevékenység végzése során a jövőben is kiemelt hangsúlyt kell helyezni a hazai társszolgálatokkal, valamint a NATO- és az EU-tagállamok hírszerző és elhárító szervezeteivel kialakított stratégiai együttműködés célzott, elsősorban az aktuális kihívások területén megvalósuló fejlesztésére.

A Magyar Honvédség és a Magyarország területén tevékenykedő szövetséges haderők feladat-végrehajtásának sikere nagymértékben függ a civil (nem katonai) képességek támogatásától, ugyanakkor számos válsághelyzetben szükségessé válik a polgári oldal katonai képességekkel történő támogatása is. E kölcsönös támogató feladatok végrehajtására mind a Magyar Honvédséget, mind a társadalom civil szereplőit már békeidőben fel kell készíteni, elsősorban a polgári felkészültség feladatrendszerének keretében, amely egyben a magas szintű nemzeti ellenállóképesség elérésének egyik legfontosabb eszköze.

A polgári felkészültség az ország honvédelmi rendszerébe tartozó feladat, amelynek célja a kormányzás (közigazgatás) és a létfontosságú rendszerelemek által nyújtott szolgáltatások folytonosságának, valamint a Magyar Honvédség és a NATO katonai erők civil erőforrásokkal történő támogatásának a biztosítása. A nemzeti ellenállóképesség erősítését, fejlesztését elősegítő polgári felkészültség feladatainak koordinációja a civil és a katonai oldal között a védelmi igazgatás rendszerében valósul meg, amelyet ezért olyan irányban és módon szükséges fejleszteni, hogy képessé váljon az e követelményekből adódó feladatok eredményes végrehajtására.

4.4. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉPESSÉG

Tekintettel Magyarország szoros beágyazottságára az európai és euroatlanti biztonsági architektúrába, a Magyar Honvédség képességeinek fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani a szövetséges és európai uniós haderőkkel való együttműködési képesség és készség fenntartására és fokozására. Ez Magyarország és Európa szövetségi keretek közötti védelmének, valamint a környező térségek stabilitását szolgáló műveletekben, missziókban és egyéb honvédelmi képességeket és igazgatást építő feladatokban való részvétel hatékonyságának fontos előfeltétele, így az elrettentés és védelem, valamint az ellenállóképesség sikerének is a záloga.

A Magyar Honvédség prioritásnak tekinti a NATO és az Európai Unió számára felajánlott képességeinek fenntartását, és a nemzetközi katonai műveletekhez történő hozzájárulás hosszú távú biztosítását. A nemzetközi szerepvállalás meghatározása során alapvető fontosságú, hogy figyelembe vegye az ezekbe felajánlott meglévő és kialakításra, átfegyverzésre tervezett katonai szervezetek képességeit, valamint a haderőfejlesztések menetrendjét.

Tekintettel az Európát és hazánkat sújtó, várhatóan hosszútávon jelentkező tömeges illegális migráció jelentette fenyegetettségre, a probléma forrásaként beazonosított térségekben lévő műveletekben és missziókban a magyar szerepvállalás időbeli kitolódásával és esetleges átalakulásával lehet számolni. Ezen régiókban – a NATO és EU kereteken túl – vizsgálni szükséges az ENSZ, az EBESZ, illetve alkalmi koalíciók keretében történő szerepvállalás lehetőségét is. Fel kell készülni a nemzetközi válságkezelésben növekvő szerepet játszó megfigyelő, mentoráló és tanácsadó jellegű katonai és civil missziókban történő láthatóbb jelenlétre, mely feladatok tervezése és végrehajtása az összkormányzati együttműködés jegyében, több minisztérium aktív részvételével valósulhat csak meg.

A védelmi képességek lehető legszélesebb spektrumának biztosítása, a fenyegetésekre történő időbeni és megfelelő reagálás, valamint a biztonsági környezetünk aktív formálására való képességek erősítése érdekében fejleszteni kell a többnemzeti együttműködés személyi, intézményi, eljárási és szabványosítási feltételeit. Ezen intézkedések elősegítik a szövetségeseinkkel folytatott stratégiai együttműködést, valamint a haderő közös fejlesztését és alkalmazhatóságát kollektív védelmi feladatokban, a határon kívüli válságkezelő műveletekben és partnerek képességépítését támogató feladatokban egyaránt.

Az interoperabilitás kialakításának első szintje a katonai képességek két- és többoldalú formában történő összehangolt fejlesztése más NATO- és EU-tagállamokkal. A második szintet a szövetségeseinkkel és európai unióbeli partnereinkkel folytatott közös kiképzések és gyakorlatok jelentik, mind a fizikai, mind a virtuális térben. Az interoperabilitás legmagasabb szintjét a közös regionális formációkban és a készenléti erőkben történő részvétel jelenti, ezért törekedni kell az ezekben történő rendszeres szerepvállalásra. Mindezeken felül további célkitűzés, hogy a Magyar Honvédség a katonai együttműködés terén ne csak hozzájáruló fél legyen, hanem az elkövetkező évtized során egyre inkább az együttműködés motorjává és egyik meghatározó szereplőjévé is váljon regionális viszonylatban.

Az együttműködési képesség megteremtése érdekében Magyarország fenntartja a nemzeti védelmi tervezés, valamint a NATO védelmi tervezés közötti összhangot, prioritásként kezelve a képességcélok minőségi, mennyiségi és időbeni teljesítését. Magyarország érdeke továbbá, hogy az Európai Unió védelmi képességeinek erősítése a Szövetséggel összhangban történjen. A CSDP katonai eszköztárának fejlesztése során elsősorban az Állandó Strukturált Együttműködés (PESCO10) szerinti kötelezettségek végrehajtására, illetve a nemzeti haderőfejlesztési tervekkel összekapcsolható PESCO-projektekben való részvételre koncentrál.

4.5. EMBERKÖZPONTÚSÁG

A Magyar Honvédség legfontosabb értékei a katonák és a honvédség érdekében szolgálatot teljesítő civilek. A magyar haderő jövőjének formálása csak a kor kihívásaihoz, a társadalmi változásokhoz alkalmazkodó, progresszív humánstratégián és az az alapján tudatosan tervezett személyügyi politikán alapulhat, amely kiterjed a katonai életpálya teljes vertikumára, az aktív katonai pályafutáson, a tartalékos szolgálatvállaláson keresztül egészen az életpálya zárószakaszáig. Az utógondozás, az időskori méltó gondoskodás feltételrendszerének megteremtése, fejlesztése szintén a stratégiai célkitűzések egyike.

További célkitűzések közé tartozik a generációs sajátosságokhoz, a kor kihívásaihoz alkalmazkodó toborzás fejlesztése, hatékonyságának fokozása, a munkaerőpiac hatásait rugalmasan kompenzálni képes szervezeti megtartóerő növelése, valamint az életpályamodell, az előmeneteli és juttatási rendszer innovációja.

A Magyar Honvédség a jövőben is tevékenyen részt vállal az ifjúság- és családpolitika, az esélyegyenlőségi törekvések támogatásában (többek között elkötelezett az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. számú határozatának megvalósítása iránt), a társadalmi tudatformálásban, a lakosság figyelmének egészségmegőrzésre és egészséges életmódra történő irányításában.

A személyi állomány megtartásához, motivációjának fenntartásához elengedhetetlen a testi és lelki egészségmegőrzésre, a családi és szociális gondoskodásra, valamint a hivatásos állomány munkaerőpiaci visszailleszkedési lehetőségeit támogató rekonverziós törekvésekre vonatkozó programok fejlesztése.

A Magyar Honvédség utánpótlása össztársadalmi feladat, amely a hazafias és a honvédelmi nevelés eredményességétől is függ. A haderő humánstratégiai célkitűzéseivel összhangban, a hazafias és a honvédelmi nevelés keretein belül megvalósul az Alaptörvényben rögzített állampolgári kötelezettség teljesítéséhez szükséges alapismeretek (köznevelési, szakképzési és felsőoktatási intézményrendszeren átívelő) széleskörű társadalmi elterjesztése. A széleskörű társadalmi beágyazottság érdekében a Magyar Honvédség az állami, nemzeti, katonai és egyéb rendezvényeken folyamatos katonai megjelenést biztosít, ezáltal elősegítve a katonai hivatás elfogadottságát, presztízsének növelését.

A megújuló Magyar Honvédség feladatainak hatékony ellátásához, a modern fegyverrendszerek üzemeltetéséhez szükséges kvalifikált és elkötelezett személyek megszólítása, alkalmazása, megtartása és utánpótlása prioritás. A folyamatosan változó biztonsági és gazdasági környezethez alkalmazkodni képes, a társadalmi igényeknek és elvárásoknak megfelelő védelmi képességfejlesztés feltétele a megfelelő létszámú, szakszerűen felkészített katona és civil alkalmazott, azonban a hazánkban tapasztalható demográfiai trendek, a foglalkoztatási viszonyok átalakulása, a társadalmi generációk értékrendjében bekövetkező változások, valamint a gazdasági szereplők növekvő trendeket mutató humánerőforrás igénye komoly – a haderőt is közvetlenül érintő – kihívásokat rejt magában. A védelmi ipar szereplőivel történő stratégiai együttműködések enyhíthetik a specializált humánerőforrás-gazdálkodás egyes kihívásait.

Stratégiai cél a kiszámítható, tervezhető jövőképet biztosító életpálya versenyképessé tétele, a munkakörülmények javítása, a szervezeti kultúra fejlesztése, ezzel együtt a hivatástudat erősítése. A katonai életpályamodell biztosítja az átláthatóságot és meghatározza az előmenetelhez szükséges kompetenciákat, amelyhez a hátteret az élethosszig tartó tanulást támogató szakképzési, kutatás-fejlesztési, innovációs, tudományos és kulturális rendszer biztosítja. A katonák rugalmas reagálóképességének fenntartásához, a feladatok végrehajtásának támogatásához jelentősen hozzájárul a Magyar Honvédség szervezeteiben szolgálatot teljesítő civil állomány. Ezért szintén fontos stratégiai cél az ő megbecsülésük érvényre juttatása is annak érdekében, hogy a személyi állomány között jelenleg meglévő szinergia a jövőben is megmaradjon.

5. A MEGÚJULÓ MAGYAR HONVÉDSÉG

A Magyar Honvédség hazánk szuverenitásának, területi integritása szavatolásának elsődleges pillére. A haderő ennek megfelelően képes az Alaptörvényben és származtatott törvényekben megszabott feladatainak a kor színvonalán történő végrehajtására. Képes Magyarország biztonságának és szuverenitásának garantálására egyrészt a nemzeti képességein alapuló, hiteles elrettentés útján, másrészt a szövetségi rendszer keretében.

A jövő magyar hadereje egy korszerűen felszerelt, magasfokú mobilitással és reagálóképességgel rendelkező szervezet, amely egyidőben képes folyamatosan fejlődni, alkalmazkodni és megújulni. Amellett, hogy hiteles, nyitott, tájékozott, agilis és nem utolsósorban ellenálló, képes feladatai ellátására akár önállóan, akár szövetségi keretek között.

Magyarország és állampolgárainak hatékony védelme csak a rendelkezésre álló erőforrások és eszközök integrált alkalmazásával lehetséges. A hivatásos és szerződéses katonákból, valamint az ő tevékenységüket támogató civilekből és tartalékosokból álló, felkészített és felszerelt Magyar Honvédség képességei modulárisan11 épülnek fel, és az így létrehozott kötelékek képesek az egymással és a szövetségesekkel való teljes együttműködésre. A Magyar Honvédség vezetését integrált parancsnokságok végzik, amelyek a vezetési elvek, a szervezetek, az eljárásrendek és a vezetés-irányítás összehangolásával képesek más nemzeti és nemzetközi kormányzati és nem-kormányzati szervekkel történő szoros együttműködésre. A haza védelmének nemzeti elemeit a kollektív és egyéb biztonsági együttműködések révén elérhető katonai képességek egészítik ki.

A haza védelmének legfontosabb eleme a feladataira a szükséges mértékben felkészített, biztonságtudatos társadalom. Ezért kulcsfontosságú a kiterjedt, strukturált, és békeidőszakban begyakorolt kapcsolati és együttműködési rendszerek kialakítása, az állampolgárok hatékony elérése és bevonása.

A honvédelemhez szükséges képességeket átfogóan érintő fejlesztések tervszerű végrehajtásával egy önálló feladatvégrehajtásra felkészült, egyben a szövetségi rendszerbe illeszkedő Magyar Honvédség jön létre. A NATO Válságreagáló Rendszeréhez is illeszkedő nemzeti ellenállóképesség fejlesztése magas szinten tartja az állampolgárok biztonságérzetét és a válságidőszaki tevékenységben résztvevő elemek felkészültségét.

A Magyar Honvédség fejlesztésének alapja a törvényi feladatok és a nemzetközi kötelezettségek végrehajtására való készség és képesség. A képességfejlesztés célja, hogy a múlt tapasztalataiból építkezve, a jövő kihívásaira kitekintve olyan kompetenciák kerüljenek kialakításra, amelyek megfelelnek a jelen és a jövő kihívásainak, képesek a gyorsan változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodni és azokra a megfelelő válaszokat megadni.

A változó társadalmi, gazdasági és hadműveleti környezet, a gyorsuló ütemű technológiai fejlődés megköveteli a Magyar Honvédség folyamatos transzformációját, amely egyaránt érinti a műveleti eljárások fejlesztését, a szervezeti modernizációt, az új képességek integrálását, az ezekhez kapcsolódó koncepciók és doktrínák kidolgozását, valamint a kiképzés-felkészítés hatékonyságának növelését.

A feladatok eredményes végrehajtásához olyan integrált képességekkel (haderőnemekkel, fegyvernemekkel és szakcsapatokkal) kell rendelkezni, amelyek kinetikus és nem kinetikus hatások összehangolt és integrált kiváltásával biztosítani tudják a műveleti fölény megszerzését és fenntartását a Magyar Honvédséggel képességeiben összemérhető ellenféllel szemben.

A jelen és a jövő hadviselése túllép a hagyományos értelemben vett fegyveres konfliktusok határain. A műveleti tér kiterjedésével a klasszikus szárazföldi és légierő haderőnemek mellett az elektromágneses, a kibertér és a világűr is egyre nagyobb szerepet kap a műveleti fölény megszerzésében és fenntartásában, mind az elrettentés, mind pedig válság vagy fegyveres konfrontáció időszakában. Ez megköveteli a klasszikus haderőnemhez tartozó képességek mellett az új műveleti terek, mint az elektromágneses, a kibertér és a világűrbe telepíthető eszközrendszerek koordinált fejlesztését.

A 21. századi magyar haderő, a haderőfejlesztés eredményeként megszerzett eljárásbeli és technológiai fölényére támaszkodva, képes a hagyományos szimmetrikus és/vagy aszimmetrikus hadviselés folytatására, függetlenül attól, hogy reguláris vagy irreguláris erőkkel, illetve egyes képességeit tekintve fölényben lévő ellenféllel szemben folytat műveletet. Egységeivel, alegységeivel számbeli hátrányban és korlátozó környezetben is képes feladatai eredményes végrehajtására.

5.1. A MAGYAR HONVÉDSÉG

A Magyar Honvédség alapját a jól képzett és felkészített katonák, valamint a tevékenységüket támogató civilek képezik, akik a kor színvonalának megfelelő tudással és eszköztárral képesek részt venni mind a hazai, mind pedig a nemzetközi feladatok végrehajtásában. Ennek elérését kizárólag egy konstruktív, korszerű humánerőforrás-gazdálkodási rendszer garantálhatja, amely a haderőfejlesztés keretében változó létszámigények figyelembevételével elősegíti a motivált, szakmailag felkészült, elkötelezett személyi állomány folyamatos rendelkezésre állását. A személyzeti munka további kiemelt célja, az Országgyűlés által engedélyezett keretszámok elérése mellett, a megfelelő állományarányok beállítása és folyamatos fenntartása.

A többszintű, integrált információs hálózatba szervezett műveletvezetési rendszer a kor színvonalának megfelelő infokommunikációs és fejlett kiberbiztonsági képességekkel biztosítja a Magyar Honvédség műveleteinek vezetését, akár korlátozó körülmények fennállása esetén is.

A szárazföldi erők vonatkozásában fokozatosan – az erőforrások rendelkezésre állásának ütemében – fejlesztésre kerülnek a harcoló, a harctámogató és harckiszolgáló képességek. Ennek érdekében három dandáros struktúra kerül létrehozásra, amelynek keretében egy nehéz, egy közepes és egy különleges rendeltetésű (könnyű) dandár kialakítása a cél. A harctámogató képességek vonatkozásában jelentős, elsősorban minőségi fejlesztések történnek a híradó és informatikai, a műszaki, a vegyivédelmi és a felderítő szakterületeken.

A légierő – integrálódva a NATO légi vezetés-irányítási rendszerébe – a magyar és a szövetséges légtér szuverenitásának fenntartását szolgáló légtérrendészeti és légvédelmi feladatok ellátása mellett támogatást nyújt a szárazföldi csapatok műveleteihez. Feladatainak eredményes ellátásához három légibázis, továbbá légvédelmi és légi vezetési képességek kerülnek fejlesztésre.

A katonai kibertérműveleti erők a kibertérben végrehajtott műveleteikkel, beleértve az offenzív műveleteket is, hozzájárulnak a szárazföldi erők és a légierő kinetikus műveleteinek hatékonyságához. Békében aktívan közreműködnek a nemzeti kibervédelmi feladatokban, valamint felkészülnek a különleges jogrendi helyzetben történő feladatvégrehajtásra.

A teljes feladatrendszer eredményes végrehajtásának elengedhetetlen feltétele a megfelelő logisztikai és egészségügyi támogatóképességek megteremtése. Ennek érdekében kialakításra kerül az a Magyarországon telepített és ellátási hálózati rendszerbe szervezett, részben telepíthető egészségügyi és logisztikai képesség, amely képes lesz a harc és harctámogató erők műveletekbe történő telepítésére, az erők műveleti területen belüli és azok közötti mozgatására, valamint teljeskörű ellátására.

Ez az összfegyvernemi struktúra, kiegészülve a különleges műveleti képességek által biztosított műveleti hatásokkal és együttműködésben az önkéntesen szerveződő területvédelmi erőkkel, képes lesz minden Magyarország méretével és potenciáljával összemérhető agresszort megállítani és garantálni az ország területi egységének sérthetetlenségét.

A Magyar Honvédség erőfölényét elsősorban a magasfokúan felkészített humán állományára alapozva, technikai fejlesztések útján éri el, és azt a folyamatos transzformáció útján tartja fenn. A képességfejlesztés a képességterületek teljes vertikumában történik, amelyet a stratégiai környezet változásának folyamatos elemzése és értékelése, a műveletek és gyakorlatok végrehajtásának tapasztalatai, a védelmi kutatás, a műveleti és technológiai innováció, valamint a koncepció- és doktrínafejlesztés is támogat.

A képességfejlesztés középpontjában a Magyar Honvédség harc-, harctámogató és harckiszolgáló képességeinek egyenszilárd fejlesztése áll, amely a modern technológia és az innováció eredményeinek felhasználásával növeli a katona felkészültségét, túlélőképességét és műveleti hatékonyságát. Ezért a hazai védelmi ipari kapacitások fejlesztésének irányai is a jövő hadviselését meghatározó technológiai képességekre terjednek ki, úgymint az információs technológia és kibervédelem, a szimulációs, virtuális és augmentált valóság, a mesterséges intelligencia, a kvantum számítástechnika, a robottechnológia, a pilóta nélküli repülőeszközök és az azok elleni védelem, a nem halálos fegyverek, az energiatárolás és alternatív energiaforrások, a nanotechnológia, az anyagtechnológiák és a biotechnológia.

5.1.1. Vezetés-irányítási képességek

Kialakításra kerül a béke, válság és védelem különböző időszakain átnyúló, küldetésorientált vezetés-irányítás struktúrája és eljárásrendje. A parancsnoki munkát minden vezetési szinten továbbra is az önállóság, a kezdeményezőkészség, a felelősségvállalás és a megfontolt kockázatvállalás fogja jellemezni.

Fejlett, autonóm működésre is képes, hálózatalapú vezetéstámogató képességek lesznek kiépítve, amelyek hatékonyan alkalmazhatók a technológiailag elmaradott, nem támogató környezetben is. Biztosítani szükséges a nagy sávszélességű, zavarvédett nyílt és minősített adatkapcsolatot, a haderő távközlési hálózatainak kiber- és elektronikai hadviselés elleni védelmét, valamint a kormányzati együttműködési készséget. A nagy sávszélesség rendelkezésre állásának hiányát okozó vészhelyzeti esetekre is ki kell dolgozni az eljárásoknak, technikai eszközöknek és szervezeteknek olyan összefüggő rendszereit, amelyek biztosítják a felelős döntések meghozatalához minimálisan elegendő információ mennyiségben, minőségben és időben történő eljuttatását a döntéshozóhoz. Fejleszteni szükséges a tömegadaton és az azt feldolgozó mesterséges intelligencián alapuló döntéstámogató rendszereket, a szenzoros adatgyűjtést, az adattároló és továbbító eszközöket. Kiépítésre kerül az országhatáron kívüli műveleteinket támogató, a szövetségesekkel valós idejű adatforgalmat is kiszolgálni képes, egységes, stacioner és telepíthető elemeket magába foglaló infokommunikációs hálózati rendszer.

A fejlesztések eredményeként a vezetés-irányítási elemek és szervezetek, azok támogató rendszerei, valamint az alkalmazott vezetési eljárások változtatás nélkül alkalmasak lesznek a békeidőszaki tevékenységről a válság-, illetve konfliktushelyzetre történő részleges vagy teljes áttérésre. A Magyar Honvédség vezetési elemeit úgy szervezi meg, helyezi el és készíti fel, hogy szükség esetén korlátozó, valamint nukleáris, biológiai és vegyi szennyezéssel sújtott környezetben is képesek legyenek a teljes haderő műveleti vezetés-irányítására.

5.1.2. Harc- és harctámogató képességek

A Magyar Honvédség harcképességének fejlesztése során, az összfegyvernemi jelleg megőrzése mellett, növelni fogja mind a katonák egyéni, mind pedig az egységek és alegységek kollektív védelmi és önvédelmi képességeit, valamint műveleti hatékonyságát. A digitális katona program keretében a felszerelés moduláris kialakításával fokozza az egyén fizikai védelmét, a tűzerőt és pusztító képességet, a mozgékonyságot, valamint biztosítja a hálózatba integrált nagy sávszélességű adatkapcsolatot. Megteremti az éjszakai és korlátozott látási, valamint a szélsőséges időjárási viszonyok melletti műveleti képességet, valamint a harcászati szinten megjelenő személyzet nélküli eszközök integrálásának lehetőségét.

A Magyar Honvédség harcászati egységei és alegységei meghatározott időn keresztül megerősítő támogatás nélkül is képesek lesznek feladataik eredményes végrehajtására. Ennek érdekében nagymozgékonyságú, fejlett aktív és passzív önvédelmi rendszereket integráló és nagy tűzerejű harcjárművekkel, páncéltörő eszközökkel, autonóm működést biztosító támogató képességekkel, valamint nagy hatótávolságú digitális adatkommunikációra képes eszközökkel lesznek felszerelve. Saját tűzeszközeik alkalmazása mellett képesek lesznek az együttműködő légierő, a pilóta nélküli repülőgépek, a nagy hatótávolságú tüzérségi eszközök által kiváltható műveleti hatások integrálására és információs hadviselés alkalmazására.

Tovább erősödik a csapatok túlélőképessége. Ez elsősorban álcázásuk és mobilitásuk növelésével, az aktív és passzív védelmi rendszerek további fejlesztésével, illetve a jellemzően nagyobb személyi veszteséggel járó feladatok automatizálásával lesz biztosítva. A Magyar Honvédség csapatai túlélőképességének, műveleti manőverszabadságának fenntartása és növelése érdekében fejlesztésre kerülnek az egyéni és kollektív nukleáris, biológiai és vegyivédelmi, valamint a saját erők mozgását támogató és a szembenálló fél mozgását akadályozó műszaki harctámogató, valamint az infrastruktúra- és erődítésépítő támogató műszaki képességek.

A Magyar Honvédség képességei moduláris rendszerben épülnek fel annak érdekében, hogy az erők műveleti csoportosítása szabadon, a parancsnok elhatározásának megfelelően, a műveleti igények szerint méretezhető és konfigurálható legyen. A műveleti hatások fokozása területén a fejlesztések fókusza a szenzorok és célkezelő rendszerek, valamint az ellenfél eszközeinek hatótávolságán kívülről tűzhatást kiváltó eszközök fejlesztésére helyeződik. Minden műveleti szinten passzív és aktív kibervédelmi képességek lesznek kialakítva.

A Magyar Honvédség feladatai végrehajtása érdekében a dinamikusan változó műveleti viszonyokhoz alkalmazkodni képes, kellő előrelátást és korai előrejelzést biztosító, nagy mozgékonyságú és túlélőképességű felderítő rendszerrel fog rendelkezni, ami a műveletek sikeres megvívásához szükséges információt képes a hálózatalapú, integrált információgyűjtő, feldolgozó és továbbító (terjesztő) rendszerén keresztül időben biztosítani. A felderítésben törekedni kell a technológiai fejlettség adta lehetőségek kihasználására. Olyan személyzettel vagy személyzet nélküli szárazföldi és légi platformú adatgyűjtő szenzorokkal és mesterséges intelligenciával támogatott adatfeldolgozó, elemző-értékelő képességek fejlesztése szükséges, amelyek az összes műveleti térben képesek valós idejű információkkal támogatni a műveletek végrehajtását.

A fejlesztések eredményeként olyan harcászati, hadműveleti és stratégiai szintű pilóta nélküli légiplatform flottával fog a Magyar Honvédség rendelkezni, amely képes önállóan vagy tömegesen bevetve felderítő, elektronikai hadviselési és kinetikus csapásmérési feladatok végrehajtására.

Tovább folytatódik a különleges műveleti erők megkezdett fejlesztése a nemzeti, regionális és szövetségi feladatok eredményes és hatékony végrehajtásának érdekében. A különleges rendeltetésű szervezetek biztosítani fogják a stratégiai és műveleti gyorsreagáló képességet, valamint a légi-mozgékonyságú és nagy mélységű felderítési, illetve különleges műveleti feladatokra való alkalmazhatóságot. A magyar vezetésű különleges műveleti vezetés-irányítási elem kialakításával és fejlesztésével erősödnek a védelem regionális együttműködésen alapuló rétegei. Ezek technikai, eljárásbeli és információvédelmi szempontból alkalmasak lesznek a hasonló szövetségi rendszerekkel és erőkkel való együttműködésre.

A Magyar Honvédség légiereje a NATO Integrált Lég- és Rakétavédelmi Rendszer (NATINAMDS) integráns részeként végrehajtja az ország légtérellenőrzési, légtérrendészeti és légtérvédelmi feladatait, és rendelkezik minden olyan képességgel, amely alkalmassá teszi a szövetségi keretek között végrehajtott béke-, válság- és konfliktusidőszaki feladatok hatékony végrehajtására. A légierő egységes rendszerként működik a centralizált vezetéshez és a decentralizált végrehajtó erőkhöz tartozó informatikai és adatkapcsolati rendszerek támogatásával.

A légierő fejlesztésével növekszik a harcászati repülőeszközök légvédelmi, csapásmérő, légi utántöltő, felderítő és elektronikai harc képessége, telepíthetősége és szárazföldi támogató képessége. Tovább szükséges fejleszteni a harcászati adatkapcsolati, valamint önvédelmi rendszereiket. A Magyar Honvédség repülőeszközei el lesznek látva elektronikai ellentevékenység kifejtésére alkalmas eszközökkel. Prioritás a merev és forgószárnyas légiszállító képesség továbbfejlesztése, a szárazföldi és különleges műveleti erők telepítésére való készség megteremtése, műveleti alkalmazásuk támogatása, valamint a légi kutató-mentő és a légi egészségügyi kiürítési képességek biztosítása.

A légvédelmi képességek biztosítani fogják Magyarország és a kijelölt légterek légvédelmi oltalmazását a hagyományos, valamint a tömegesen és innovatívan alkalmazott, különböző méretű, rendeltetésű és képességű repülőeszközökkel szemben. A légierő képes lesz továbbá a szembenálló fél légvédelmi eszközei hatósugarán kívülről indítható fegyverek hatékony alkalmazására. Kialakításra kerül a különböző méretű és képességű stratégiai, hadműveleti, valamint a tömegesen bevethető pilóta nélküli repülőeszközök alkalmazásának lehetősége.

A kialakításra kerülő és folyamatosan fejlesztett katonai kibertér műveleti képességek biztosítani fogják a kibertérből érkező katonai jelentőségű fenyegetések és veszélyek azonosítását, hatékony kezelését, illetve az azokkal kapcsolatos válaszlépések és ellenintézkedések végrehajtását. Ezek a képességek támogatják a szárazföldi erők, a légierő és a különleges műveleti erők kinetikus képességeit, valamint aktívan hozzájárulnak Magyarország kiberbiztonságához.

A korszerű védelmi képességek elérése érdekében megkezdődnek a világűr védelmi célú felhasználására irányuló fejlesztések. Biztosítani kell a vezetési és kommunikációs, a felderítő és a fegyverek rávezetését szolgáló, valamint a dedikált védelmi célú navigációs rendszerek védelmét. A világűrbe telepített eszközök Magyarországgal szembeni alkalmazása elleni védelem feltételeit is meg kell teremteni.

A modern információs műveletek végrehajtásának feltételei is létrejönnek. Növekedni fog a civil-katonai együttműködés hatékonysága, tovább fejlődnek a lélektani műveleti képességek. A katonai felderítési és hírszerzési tevékenység további fokozása érdekében létrejönnek az elektromágneses spektrum és kibertér műveletek végrehajtására való készségek és képességek. Fejleszteni szükséges továbbá a stratégiai kommunikációt, illetve az információt célzó műveleteket összefogó információs-kognitív műveletek alkalmazási elveit és eljárásait.

A Magyar Honvédség az elektromágneses spektrumban képes lesz a hatékony elektromágneses műveletek végrehajtására, ennek érdekében mind a szárazföldi, mind a légierő haderőnemnél elektronikai hadviselés képességet épít fel annak teljes spektrumában, így az elektronikai támadás, az elektronikai megfigyelés és az elektronikai védelem területén egyaránt.

5.1.3. Harckiszolgáló képességek

A harckiszolgáló rendszer képes a Magyar Honvédség szárazföldi erői, valamint a légierő kötelékek harcászati-hadműveleti feladatainak teljeskörű logisztikai és egészségügyi támogatására az ország területén belül és annak határain kívül, szövetségesi vagy egyéb nemzetközi műveletben. Az ellátórendszer képessé válik a haderő modernizációja során érkező fegyverrendszerek és harcanyagkészletek kor színvonalának megfelelő raktározására és fenntartására.

A harckiszolgálás rugalmassága és alkalmazkodóképessége, a támogatási elvek és eljárások folyamatos megújításán alapulva, a logisztikai és egészségügyi rendszer technológiai fejlesztésén keresztül valósul meg. A logisztikai támogatás meghatározó tulajdonságává válik a prediktív ellátórendszerek, a csökkentett fejlesztési és rendszerbeállítási ciklusok, illetve a kettős felhasználású eszközök alkalmazása, a védett és előkészített ellátó és feltöltő pontok rendszere, valamint az autonóm rendszerek fenntartásban és a harckiszolgálásban történő széleskörű alkalmazása.

A békeidőszaki hadszíntér-előkészítés részeként létrejön a területileg széttagolt, megfelelő mennyiségű készletekkel feltöltött, szükség szerint redundáns raktározási és javító létesítmények rendszere.

További fejlesztésre kerülnek a hadszínterek közötti és a hadszíntéren belüli légiszállító képességek, amelyek biztosítják a Magyar Honvédség szállítási és utánpótlási igényeit, az erők gyors telepítését, átcsoportosítását és kivonását a műveleti feladatok teljes vertikumában.

Az egészségügyi fejlesztések fő célja a Magyar Honvédség békeidejű és válságidőszaki teljes egészségügyi ellátásának erősítése, hatékony és flexibilis, a kor színvonalának megfelelő egészségügyi támogatás nyújtása. Kiemelt jelentőségű a műveleti feladatok kiszolgálását biztosító, támogató, telepíthető egészségügyi ellátó, valamint a földi és légi kiürítő képességek fejlesztése, modernizálása.

A stratégiai és műveleti egészségügyi feladatok hatékony végrehajtása, vezetés-irányítása, a gyors és adekvát intézkedések meghozatala érdekében komplex, a feladatokat rendszerezni és elemezni képes többlépcsős, stacioner és műveleti információs hálózatba integrált egészségügyi támogató vezetés-irányítási és kiszolgáló rendszert szükséges kialakítani, amely nukleáris, biológiai és vegyi szennyezéssel sújtott környezetben is képes hatékonyan működni.

5.1.4. Adaptációs-transzformációs képesség

A műveleti környezeti változásokhoz történő hatékony alkalmazkodás érdekében létrejön a Magyar Honvédség kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztémája, és folytatódik transzformációs rendszerének fejlesztése. Ehhez egységes rendszerbe szükséges foglalni a Magyar Honvédség kutatás-fejlesztési, innovációs, koncepció- és doktrínafejlesztési, valamint felkészítési és kiképzési rendszerét.

Az egymással szorosan együttműködő, a technológia, valamint a műveleti eljárások és koncepciók fejlesztését végző szervezetek úgy lesznek kialakítva, hogy az új koncepciók, eljárások és korszerű technológiák bevezetési ideje csökkenjen. Az új tapasztalatok és eredmények gyors adaptálása növelni fogja a Magyar Honvédség hatékonyságát, egyszerűsíti a különböző rendszerek működését, illetve maximálisan biztosítani fogja a változó műveleti környezet kihívásainak megfelelő kiképzést és felkészítést. Az erők kiképzése érdekében a Magyar Honvédség rendelkezni fog a kor színvonalának megfelelő virtuális és valós idejű egyéni szimulációs rendszerekkel, kiképzés-technikai eszközökkel, amelyek a hagyományos kiképzési bázisokon kívül is elérhetőek. Az interoperabilitás és a szövetségi együttműködés érdekében a nemzetközi együttműködéshez szükséges feltételek is biztosítva lesznek. E minőségi szint eléréséhez szükségessé válik a különböző helyeken telepített virtuális és valós idejű szimulációs eszközök, fegyverrendszer-szimulátorok, valós idejű műveleteket támogató rendszerek nemzeti és nemzetközi összekapcsolhatóságának megvalósítása. A képességek fejlesztésével egy harmonizált, összhaderőnemi, valós idejű műveletek leképezésére alkalmas szimulációs központ (Hub) jön létre, amely a nemzeti mellett a közös védelmi képességek fejlesztését is szolgálja.

5.1.5. Honvédelmi kiegészítő és hátországvédelmi képesség

Annak érdekében, hogy egy korszerű, a kor biztonsági kihívásainak és kockázatainak megfelelni tudó, a reguláris erők feladatait békében és különleges jogrendben is támogatni képes tartalékos erő épüljön ki, a Magyar Honvédség fokozatosan növeli az önkéntes tartalékos rendszer személyi állományát és képességeit, és felkészíti az alaprendeltetéséből adódó feladatai ellátására. Az elmúlt időszak eredményei megfelelő alapot képeznek ahhoz, hogy a Zrínyi HHP keretében megvalósuló fejlesztések eredményeként, 2030-ra az önkéntes tartalékos rendszer – az új típusú kihívások kezelését is magában foglaló – feladatainak végrehajtásakor egységes, koherens rendszert alkosson a hivatásos és szerződéses állománnyal.

A hátországvédelmi képességek kialakítása keretében fejleszteni szükséges a létfontosságú rendszerelemek védelmét, a haderő kiegészítésének és veszteségpótlásának, valamint a fő felvonulási és ellátási útvonalai védelmének, illetve a nem katonai hatóságok támogatásának rendszerét. A hátországvédelmi szervezet – a Magyarország területén folyó szövetségi műveletekhez kapcsolódó befogadó nemzeti támogatásban történő közreműködés mellett – képes lesz Magyarország műveletekbe nem bevont területei katonai biztonságának fenntartására, különös tekintettel a kijelölt létfontosságú rendszerelemek védelmére és a működésbiztonsági feltételek fenntartására, a műveletek központi és területi alapon szervezett logisztikai hátterének biztosítására, a közrend és jogrend fenntartásához történő hozzájárulásra, valamint a hadkötelesek és tartalékosok felkészítésére, a hadkiegészítés és veszteségpótlás végrehajtására.

6. VÉDELMI IPAR

A Zrínyi HHP a Magyar Honvédség ütőképes és korszerűen felszerelt haderővé alakításán túl elsődleges célként fogalmazza meg a magyar védelmi ipar egyidejű fejlesztését, Magyarország kiemelt védelmi ipari központtá válását a régióban. A haderőfejlesztés olyan védelmi ipari együttműködések kialakítására teremt lehetőséget, amely a technológiai transzferen és gyártókapacitások létesítésén keresztül megteremti a védelmi ipar transzformációjának lehetőségét. A magyar védelmi ipar kiépítése elengedhetetlen a sikeres haderőfejlesztés eredményességének hosszútávú fenntartásához. A nemzeti védelmi ipari kapacitások fenntartása és fejlesztése, valamint az önálló védelmi ipari kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer kialakítása stratégiai kérdés, hiszen ezeken keresztül növelhető az ország védelmi hitelessége, rugalmassága és ellenállóképessége, továbbá rövid időn belül jelentősen csökkenthető külső védelemgazdasági és technológiai függősége.

A Zrínyi HHP megvalósítását a hozzá kapcsolódó iparfejlesztési programok segítik elő, ezért kiemelt fontosságú a honvédelemért és az iparfejlesztésért felelős szaktárcák közötti szoros együttműködés. A védelmi ipar fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy szereplőinek gazdasági helyzete stabil legyen, ezért a Kormány a feladat szerint illetékes minisztériumon keresztül gazdasági eszközökkel és ösztönzőkkel támogatja a védelmi szektort, lehetővé téve ezzel korszerű haditechnikai eszközök és felszerelések hazai bázison történő gyártását és fenntartását, az azokhoz szükséges gyártókapacitások kialakítását, az új eszközök üzemeltetéséhez és kiszolgálásához szükséges technológiaváltást, valamint a szakképzett munkaerő biztosítását.

A védelmi ipar fejlesztése a fenntartható haderő létrehozása mellett hozzájárul a gazdaság, az ellátásbiztonság és a technológiai fejlettség növekedéséhez, az importfüggőség csökkentéséhez, a magasan képzett munkaerőt foglalkoztató munkahelyek megteremtéséhez, és hosszabb távon elősegíti az érintett vállalatok nemzetközi piacra lépését. Az újjáépülő védelmi ipar magyar szakemberek ezrei számára teremt munkát, elismertséget és tartósan tervezhető jövőképet az ország határain belül. Ezzel közvetlenül hozzájárul az oktatás-szakképzés, a tudományos kutatóhelyek, a vidéki települések gazdasági-társadalmi fejlődése, és az érintett térségek kis-, és közepes vállalatainak nemzetközi piacra lépése érdekében tett kormányzati erőfeszítésekhez.

A védelmi ipar szerepe a nemzetgazdaságban általában sokkal tágabban értelmezendő, mint a védelemhez szükséges eszközök előállítása, mivel a nemzetgazdaságba beágyazódva a hazai kutatás-fejlesztési bázis aktív részét képezi, illetve nagy hozzáadott értékű termékeket képes exportpiacokra is előállítani. Éppen ezért a védelmi ipari kutatás-innováció húzóerőként hat a gazdaság műszaki színvonalára, és a védelmi célokat szolgáló kutatások eredményei a köznapi felhasználásban is rövid átfutási idővel megjelennek. Ez olyan előnyt adhat a hazai vállalkozásoknak, amely javíthatja jövedelmezőségüket a globális versenyben a nem katonai célú termékek közösségi és világpiacán is. Magyarország érdeke tehát a védelmi ipar műszaki, gazdasági, szervezési és fejlesztési tudásának (know-how) hazai újra alapozása, illetve a meglévő ismeretek megőrzése és ápolása. A tudásanyag megalapozása, annak átörökítése és a rendelkezésre bocsáthatóság biztosítása a védelmi ipar, a magyarországi egyetemek és főiskolák, a Magyar Honvédség és a felelős szaktárcák közös feladata, egyben a honvédelem érdeke.

A védelmi ipar fejlesztése érdekében folyamatosan vizsgálni kell és meg kell határozni azokat az időszerű kutatásokon és modern technológiákon alapuló fejlesztési célokat, amelyek a tágabb értelemben vett honvédelem és a Magyar Honvédség érdekében a védelmi fejlesztési elgondolásba illeszthetők. A védelmi ipar, illetve a védelmi ipari technológia megújítását szolgáló fejlesztési célokat az iparfejlesztésért felelős szaktárcával együttesen kell megalkotni. Az egyes fejlesztések megvalósítását szövetségi, európai uniós és egyéb forrásalapok, pályázati támogatások segítik elő. A saját termékek kifejlesztése során – a kölcsönös együttműködés keretében – az EU, NATO és a nemzetközi piaci partnerek beszállítói tapasztalatait is fel kell használni és kamatoztatni kell.

Magyarország nemzetközileg is versenyképes, kiaknázásra váró erőforrásokkal rendelkezik ipari képességek, tudományos-technikai bázis vonatkozásában. A védelmi célú kutatásokat, fejlesztéseket számos jelenlegi, és valószínűsíthetően előttünk álló kihívás szempontjából hiánypótló haditechnikai platform tekintetében indokolt haladéktalanul megkezdeni, és a megkezdett fejlesztéseket tovább kell folytatni.

A védelmi ipar fejlődését előre lendítik a bi- és multilaterális együttműködés révén elérhető szinergiák. Magyarország elfogadja, hogy az európai biztonság szavatolásának egyik pillére a védelmi ipar, a magyar védelmi ipar nemzetközi együttműködésben történő részvétele pedig nemzeti érdek. Ezért Magyarország aktívan részt vállal az európai technológiai és védelmi ipari bázis megteremtésében és megerősítésében, valamint arra törekszik, hogy csökkenjen a tagállamok közötti fragmentáció. Mind az EU, mind a NATO keretében folyó ilyen irányú tevékenységeket nyomon kell követni és hasznosítani kell a magyar védelmi ipar lehetőségeinek minél szélesebb körű kiaknázása érdekében12. Hazánk fontosnak tartja a regionális keretek közötti együttműködési lehetőségek kihasználását is, illetve a partnerekkel történő szinergiák kialakítását. Arra törekszik, hogy a hazai védelmi ipar irányai összhangba kerüljenek az Európai Unió által kialakított iparpolitikai irányokkal és tevékenységekkel és minél mélyebben és szélesebb körben integrálódjon a nemzetközi védelmi ipari környezetbe.

7. VÉDELMI KÖLTSÉGVETÉS

A haderő fejlesztésének egyik meghatározó feltétele a honvédelmi ágazat részére a nemzetgazdaság teljesítőképességével arányos mértékben biztosított erőforrások rendelkezésre állása és azok hatékony felhasználása. A források rendelkezésre állását a honvédelmi kiadások és a hosszú távú tervezés feltételeinek megteremtését szolgáló kormányzati döntések biztosítják. Ezek a haderő megújításához folyamatosan bővülő költségvetési támogatást rendelnek, és az elfogadott szövetségi kötelezettségvállalással13 összhangban garantálják a védelmi kiadásoknak a GDP 2%-os részarányra történő emelését legkésőbb 2024-től, majd legalább ennek a szintnek a megtartását az azt követő időszakra vonatkozóan. A modernizációra fordított kiadások már jelenleg is meghaladják a védelmi költségvetés 20%-át. Mindennek eredményeként a Magyar Honvédség képességfejlesztésére jelentős keret áll rendelkezésre jelenleg és a következő évek során is. A Zrínyi HHP elindítása óta a következetes kormányzati gyakorlatnak megfelelően, a fejlesztések megvalósításához – a folyamatosan változó biztonsági helyzethez történő igazodást támogatandó – a mindenkori költségvetési törvényben rögzített forrásokat meghaladóan további források biztosíthatók.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Stratégiában megfogalmazott iránymutatás alapján kell kidolgozni a Honvédelmi Minisztérium tervezési irányelveit, szabályzóit, valamint a Magyar Honvédség Parancsnokságának irányelveit, doktrínáit, szabályzatait és terveit.

A Stratégia időhorizontja alapvetően hosszabb távra tekint előre, azonban a biztonsági környezetben vagy a honvédelmi igazgatás rendszerében bekövetkező jelentős változások függvényében felülvizsgálatát szükség szerint, de minimálisan négy évente végre kell hajtani.

1

A 3. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

2

Common Security and Defence Policy

3

A felforgató technológiák megjelenése során a piaci erősorrend változik, a technológia által okozott fejlődés megváltoztatja a mindennapi életet.

4

Central European Defence Cooperation

5

Multinational Land Force

6

Defence Cooperation Initiative

7

Framework Nations Concept

8

HQ Multinational Division - Centre

9

Regional Special Operations Component Command

10

Permanent Structured Cooperation

11

A harcoló erők a katonai feladat függvényében és igényének megfelelően megerősíthetők, alkalmi harci kötelékek hozhatók létre.

12

Ennek egyik példája a 2019-ben elindult első magyar vezetésű PESCO projekt, az Integrált Összhaderőnemi Többcélú Kiképzési és Szimulációs Központ – EUROSIM

13

NATO Védelmi Költségvetési Kötelezettségvállalás (Defence Investment Pledge)