2021. évi CXLI. törvény indokolás
2021. évi CXLI. törvény indokolás
az egyes törvények honvédelemmel és rendvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXLI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A javaslat célja a honvédelemmel, illetve a rendvédelemmel összefüggő egyes kérdések szabályozása 13 törvény módosításával.
A javaslat célja a jogalkalmazás során feltárt hiányosságok, a jogszabályváltozások, valamint a tapasztalatok alapján a honvédelmi szervezeteket érintő egyes honvédelmi kérdések szabályozása a következő törvények módosításával:
1. az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény,
2. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,
3. az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény,
4. a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény,
5. a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.),
6. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.),
7. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.),
8. a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény,
9. a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.),
10. a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.),
11. a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.),
12. a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.),
13. a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.).
I. Az 1–4. pontban meghatározott törvények módosítása:
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvénybe (a továbbiakban: 2007. évi CVI. törvény) 2020. január 1-jei hatállyal került be a 3. § (2) bekezdés c) pontja, amely konkrétan nevesített négy gazdasági társaságot, amelyek ugyan nem a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlói jogkörébe tartoznak, azonban a külön törvényben meghatározott ágazati hatósági jogköröket mégis a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja.
A 2007. évi CVI. törvény 2021. július 1-jén hatályba lépett módosításának eredményeként a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlói jogkörébe tartozó gazdasági társaságokon kívül kizárólag a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság maradt, azon gazdasági társaságok közül, amelyek tekintetében a külön törvényekben meghatározott hatósági jogköröket gyakorolja.
Figyelemmel arra, hogy a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságok tekintetében az elmúlt másfél évben jelentős változások mentek végbe, tekintettel a tulajdonosi joggyakorlói jogkörökre, valamint az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettséget gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosítására, egy olyan megoldási alternatíva kidolgozása szükséges, amely az érintett gazdasági társaságok vonatkozásában a törvényi szintű szabályozás helyett, egy rugalmasabb alacsonyabb szintű szabályozási lehetőséget biztosít.
II. A Mavtv. módosítása:
A haderőfejlesztés keretében beszerzésre kerülő modern haditechnikai eszközök, komplexumok alkalmazása, üzembiztonságának fenntartása, továbbá a honvédelmi szervezetek szövetséges keretekben történő műveleti alkalmazása és gyakorlatozása megköveteli a külföldön történő feladatvégrehajtást és az ezen tevékenységekhez kapcsolódó gyors döntéshozatalt is. A minősített adatnak e sajátos körülmények közötti felhasználása szükségessé teszi a Mavtv. minősített adat felhasználására vonatkozó rendelkezéseinek egy új §-sal történő kiegészítését, amellyel a Mavtv.-ben meghatározásra kerülne e sajátos katonai minősített adatkezelés. Ehhez kapcsolódóan szükséges a minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok meghatározásánál egy új bekezdés beiktatása is, amely a honvédelmi szervezet külföldi tevékenyégéhez szükséges minősített adat külföldön, saját maga által történő felhasználásának engedélyezési rendjét szabályozná.
A módosítás erősítené a honvédelem reagáló képességét (az érintett honvédelmi szervezet birtokában lévő minősített adatok külföldön, az alaprendeltetési feladatok végrehajtása során történő felhasználásához kapcsolódó leggyorsabb engedélyezési eljárást biztosítva), jogszerű és szakszerű irányba terelné a külföldön végrehajtandó katonai tevékenység gyakorlati megvalósítását.
III. A Hvt. módosításának főbb területei
a) a Hvt. felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítése a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságnak minősülő gazdasági társaságok esetén meghatározott jogkörök gyakorlására vonatkozóan,
b) egységes és hatékony transzformációs rendszer és annak jogi irányítási eszköze törvényi hátterének megteremtése,
c) a kibertér műveleti erők folyamatban lévő jogi szabályozása.
IV. Az Mmtv. módosítása a jogszabályi környezet változásaira figyelemmel a hivatkozások pontosítására irányul.
V. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása a jogviszony áthelyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó esetnél az egyes jogviszonyok felsorolását kiegészíti a honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal.
VI. A Hjt. módosításának főbb területei:
a) a honvédelmi egészségkárosodási ellátás összegének megállapításához két újabb sáv bevezetése,
b) a külföldi szolgálattal kapcsolatos illetmény-megállapítási rendelkezések egyszerűsítése,
c) az elektronikus ügyintézés, illetve az ún. E-HR tekintetében a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása,
d) a katonai ügyész és katonai bíró esetében alkalmazandó egyes szabályok módosítása,
e) a gondatlanságból okozott, meghatározott összeget meg nem haladó kár leírással történő rendezhetősége,
f) a szülési szabadság időtartamra járó illetmény összegének a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj összegével történő összhangba hozatala,
g) a honvédtiszti alapképzésben résztvevő állomány jogállásának átalakításával kapcsolatos szabályok megjelenítése 2022. augusztus 20-ai hatálybalépéssel.
VII. A Haktv. módosításának főbb területei:
a) a Magyar Honvédség érdekvédelmi nyilvántartása céljának kiegészítése,
b) a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelés szabályainak pontosítása,
c) a Veterán Program végrehajtásához szükséges adatkezelés biztosítása,
d) az ösztöndíj pályázatokkal kapcsolatos nyilvántartással kapcsolatos törvényi szabályok megteremtése,
e) a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosításával összefüggő adatkezelések.
VIII. A Hszt. módosításának főbb területei:
a) a rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos szabályok megállapítása érdekében,
b) a szülési szabadság időtartamra járó távolléti díj összegének a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj összegével történő összhangba hozatala érdekében.
IX. A Vbt. módosításának indoka a törvény szövegpontosító jellegű módosítása.
X. A Haj.tv. módosításának főbb területei:
a) a kollektív szerződések kivezetését követően szükségessé vált pontosítások átvezetése,
b) az elektronikus ügyintézés jogi alapjának bevezetése,
c) tartós külszolgálat idejére határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítése lehetőségének megteremtése,
d) a honvédelmi alkalmazottak tekintetében a pszichikai alkalmassággal kapcsolatos többletkövetelmények megállapítása törvényi alapjának megteremtése.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1–10. §
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény és a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CVI. törvény) módosítására figyelemmel az egyes ágazati hatósági jogkörök rendezése miatt indokolt.
A 2007. évi CVI. törvénybe 2020. január 1-jei hatállyal került be a 3. § (2) bekezdés c) pontja, amely konkrétan nevesített négy gazdasági társaságot, amelyek ugyan nem a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlói jogkörébe tartoznak, azonban a külön törvényben meghatározott ágazati hatósági jogköröket mégis a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja.
A 2007. évi CVI. törvény 2021. július 1-jén hatályba lépett módosításának eredményeként a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlói jogkörébe tartozó gazdasági társaságokon kívül kizárólag a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság maradt, azon gazdasági társaságok közül, amelyek tekintetében a külön törvényekben meghatározott hatósági jogköröket gyakorolja.
Figyelemmel arra, hogy a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságok tekintetében az elmúlt másfél évben jelentős változások mentek végbe, tekintettel a tulajdonosi joggyakorlói jogkörökre, valamint az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettséget gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosítására, továbbá a nemzetbiztonsági szempontokra, egy olyan megoldási alternatíva került kidolgozása, amely az érintett gazdasági társaságok vonatkozásában a törvényi szintű szabályozás helyett, egy rugalmasabb alacsonyabb szintű szabályozási lehetőséget biztosít.
11–12. §
A Mavtv. módosításának célja, hogy – a különböző, külföldön végrehajtandó haditechnikai eszköz szervízelésén-javításán, haditechnikai bemutatón, műveleti feladatban, törzsvezetési vagy hadgyakorlaton történő részvételhez – a magyarországi minősített adatkezelő honvédelmi szervezet a birtokában lévő (bárki által) minősített adatot külföldi feladatvégrehajtása során magával vigye és ott felhasználja, majd a hazai települési helyére a feladat végeztével visszahozza.
E tevékenység a minősített adatvédelmi jogszabályok szerint nem minősül sem a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-a szerinti továbbításnak, sem szállításnak és nem is történik hozzáférés biztosítás külföldi személy vagy szerv részére, ugyanakkor a jogszabály csak ezen tevékenységeket határozza meg a külföldön történő minősített adat felhasználás eseteiként. A hatályos szabályozás alapján a minősített adat külföldre vitelének és hazahozatalának engedélyezési rendje kifejezetten bonyolult és hosszadalmas egy tipikus honvédelmi szervezet esetében, mert a működéséhez szükséges és a birtokában lévő minősített adatoknak jellemzően csak részben ő a minősítője, vagyis be kellene szereznie több, más minősítő szervezet írásos engedélyét, amelyek között gyakran lehet külföldi vagy NATO szervezet is.
A Mavtv. ezt a kifejezetten katonai tevékenységhez kapcsolódó sajátos minősített adatfelhasználási módot (a Magyarországi minősített adatkezelő szervezet birtokában lévő minősített adatnak a minősített adatkezelő szervezet által külföldön történő felhasználása) nem ismeri, és a Korm. rendelet 59. § (3) bekezdése szerinti katonai műveletbe sem kifejezetten tartozik bele a minősített adatot tartalmazó haditechnikai eszköz nemzetközi haditechnikai bemutatón való részvétele vagy külföldön történő alkalmazása, karbantartása és javítása. Ugyanakkor a jelenlegi haderőfejlesztési feladatokban kifejezetten jellemző a minősített adatokat tartalmazó haditechnikai eszközök beszerzése, rendszerbe állítása, ezáltal számolni kell az eszközök rendszeres, külföldön történő igénybevételével és külföldi szervizelésével is.
A fentiekre figyelemmel indokolttá vált a Mavtv. módosítása, annak érdekében, hogy az elismerje a honvédelmi szervezetek nemzetközi együttműködés keretében végrehajtott katonai művelet, kiképzési feladat, haditechnikai bemutató és haditechnikai eszköz, hadfelszerelés karbantartása, javítása során az érintett honvédelmi szervezet birtokában lévő és ezen tevékenységhez feltétlenül szükséges minősített adata külföldön történő felhasználását. Ha e külföldön történő minősített adatfelhasználáshoz – annak ellenére, hogy nem klasszikus szállítási feladatról van szó – a minősített adat külföldre szállításához kapcsolódó engedélyezési eljárást kellene alkalmazni, úgy ez a gyors döntéshozatalt ellehetetlenítené, mert a feladathoz szükséges minden egyes minősített adat minősítőjétől kellene írásos engedélyt beszerezni. Itt jellemzően nem a hagyományos, papír alapú minősített adatokról van szó, hanem az adott haditechnikai eszköz egy-egy berendezéséről, szerkezeti eleméről, illetve elektronikus minősített adatkezelő rendszerekről (amelyek gyakran az adott haditechnikai eszköz integráns részét képezik) és az azokban tárolt elektronikus adatokról. A jövőre vonatkozóan prognosztizálható a honvédelmi szervezetek birtokában lévő minősített adatok minősítői körének további szélesedése, hiszen az érintett minősítő szervezetek és országok köre folyamatosan bővül a haderőfejlesztés előre haladtával.
Az ilyen jellegű minősített adatfelhasználás alapvetően a Magyarországon települő honvédelmi szervezetekre jellemző. Esetükben minősített adat felhasználási sajátosság, hogy a minősített adatkezelő szervezet mindvégig birtokában tartja a minősített adatot, azt a működéséhez szükséges mértékben használja fel külföldön, akár több ország területét is érintve, úgy hogy nem kerül átadásra más szervezet vagy személy számára.
13. §
A honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságnak minősülő gazdasági társaságok esetén meghatározott jogkörök gyakorlására vonatkozóan indokolt a Hvt.-ben is rendelkezés meghatározása.
14. §
A rendelkezés a biztonsági környezet kezelésének változásaira és a szövetségi szintű törekvésekre figyelemmel önállóan jeleníti meg az információs műveletek végrehajtásának feladatát a már meghatározott honvédségi feladatokhoz kapcsolódó jelleggel.
15. §
A javaslat a szakirányítás rendszerére vonatkozó, szervezeti változásokra figyelemmel indokolt pontosítását tartalmazza.
16. §
A rendelkezés a haderőfejlesztéssel összefüggésben pontosítja a felderítő rendszerre vonatkozó szabályokat, valamint a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (a továbbiakban: KNBSZ) közötti feladatmegosztást a kibertér műveleti feladatok tekintetében.
17. §, 21. §
A módosítás célja, hogy megteremtse az összhangot a nemzeti szintű kiberbiztonsági és kibertér műveleti képességek működési szabályai, illetve a feladatellátásra vonatkozó sajátos döntéshozatali szabályok tekintetében. A rendelkezések révén a nemzeti szintű kibertér műveletekre vonatkozó szabályozás koherenssé válik a Hvt. szabályainak megalkotása után a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben kialakított polgári kibertér műveleti szabályozás megközelítésével, az elektronikus információbiztonsági feladatrendszer ágazati sajátosságaival. Ezen felül a módosítással pontosításra kerül a korábbi szabályozás, különösen a döntéshozatal és annak formai vonatkozásai tekintetében.
18. §
A kibertér műveletek vonatkozásában a rendelkezés egy sajátos kárfelelősségi keretszabályt alkot meg azon esetekre nézve, amikor a kibertér műveleti fellépés esetlegesen kárt okoz, de annak oka a fellépéssel elhárítandó cselekménnyel okozható nagyobb kár megelőzése volt.
19. §
A rendelkezés a Hvt. 36. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározottakkal összhangban meghatározza az információs műveletek fogalmát az értelmező rendelkezések között.
20. §
Felhatalmazó rendelkezés a kibertér műveleti feladatokkal összefüggő részletszabályok kialakítása, valamint a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságok felett egyes jogkörök gyakorlása tekintetében.
22. §
A honvédelmi tárca nem kötelezett rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére, azonban az Mmtv.-ben a vonatkozó mentességet biztosító hivatkozások nem követték le az időközben megváltozott jogszabályi környezetet, illetve a megváltozott szervezeti felépítést sem. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentesség egyértelmű meghatározhatósága érdekében szükséges a pontos – mind a személyi állományra, mind a honvédelmi szervezetekre vonatkozó, a jelenlegi jogszabályi környezetnek egyértelműen megfelelő – hivatkozások megjelenítése a törvényben.
23. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása a jogviszony áthelyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó esetnél az egyes jogviszonyok felsorolását kiegészíti a honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal.
24. §
A tisztképzés rendszerének fejlesztése, a tiszti pálya vonzóvá tétele és a beáramlás fokozása érdekében szükségesé vált a honvédtiszti alapképzésben résztvevők, vagyis a tisztjelöltek jogállásának szerződéses szolgálati viszonyra történő átalakítása. A javaslat ennek megfelelően határozza meg a honvéd tisztjelölt új fogalmát.
25. §
A javaslat révén lehetővé válik a Hjt.-ben meghatározott bejelentési kötelezettséggel járó nyilatkozatok elektronikus úton történő benyújtása. A módosítás a humán informatikai rendszerek fejlesztése érdekében is indokolt.
26. §
A javaslat bevezeti a Hjt.-be a beosztás ellátása mellett történő megbízás jogintézményét. A hatályos szabályok szerinti, beosztás alóli mentesítéssel történő megbízás gyakorlatilag megbízási láncok sorát vonta maga után, ezért a szabályozás csak részben érte el eredetileg tervezett célját. Ezen megbízási láncok sorozatának csökkentése, illetve megszüntetése érdekében szükségessé vált a Hjt.-ben az eredeti beosztás melletti megbízás bevezetése.
27. §
A Hjt. 38. § (9) bekezdése értelmében az alapkiképzés teljesítésére – ha azt az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározott, önhibáján kívüli okból a próbaidő alatt nem teljesíti – legfeljebb a szerződéskötés napjától számított egy évig terjedő határidő-halasztás engedélyezhető. Ha az állomány tagja ezidő alatt az alapkiképzést nem teljesíti, akkor a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. A Hjt. 237/D. §-a kimondja ugyanakkor a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatban részt vevő állományra vonatkozó különös szabályok között, hogy a szolgálati viszony – a Hjt. 38. § (8) bekezdésétől, a 68. § (1) bekezdés b) pontjától, valamint a 78. § (2) bekezdés f) pontjától eltérően – nem szűnik meg a törvény erejénél fogva az ott meghatározott kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén. E rendelkezés alapján a veszélyhelyzet alatt a szolgálati viszony ezen okokból nem szűnik ugyan meg, azonban a veszélyhelyzet megszűnését követő napon igen. A javaslat lehetőséget kíván biztosítani az állomány tagjának, hogy ebben az esetben a veszélyhelyzet megszűnését követő hat hónapon belül a kiképzési, képzési és vizsgakötelezettséget teljesítse.
28. §
Katonai bírók és katonai szolgálati jogviszonyban álló ügyészségi alkalmazottak esetén a katonai szolgálati jogviszony csak akkor szüntethető meg, ha a bírói, ügyészi szolgálati viszony is megszűnik. Ebből következően az egészségi állapota miatt katonai szolgálatra alkalmatlan katonai bíró, ügyész felmentésére, valamint a hozzá kapcsolódó, honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a bírói, ügyészi szolgálati viszonya megszűnt, amely utóbbinak a katonai szolgálati viszonyban a katonai bírói tisztségre vagy katonai ügyészi munkakörre szóló vezénylés megszűnése a vetülete. A katonai szolgálatra egészségi állapota miatt alkalmatlan katonai ügyész, bíró esetében tehát a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos eljárás az alkalmatlanságnak a vezénylés utáni ismételt megállapítását követően, vagy ha ez utóbbi nem volt kötelező, a vezénylés megszűnését követően kezdődik. A javaslat ennek megfelelően állapítja meg az eljárási határidő kezdetét.
29. §, 39. §
A Hjt. egészségkárosodási ellátás számítási alapját megállapító 68/G. § (2) bekezdése jelenleg 25 évet elérő szolgálati viszonyig sávosan, ötévenként növekvő százalékos mérték meghatározásával rendeli számítani az ellátás összegét, ezt meghaladóan azonban nem növekszik. A javaslat kiegészíti két újabb sávval a rendelkezést 30 év szolgálati viszony esetén (távolléti díj 85%-a), és 35 év szolgálati viszony esetén (távolléti díj 90%-a). E javaslat összhangban van a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 2021. augusztus 1-jén hatályba lépett azonos tartalmú módosításával.
30. §
A katonai szolgálati viszony fennállása alatt egyéb foglalkoztatási jogviszonyt létesíteni nem lehet. Ez alól csak konkrétan meghatározott, szűk körben vannak kivételek. A párhuzamos foglalkoztatások esetén alapelvnek tekintendő, hogy a katonai szolgálat ellátásának elsődlegessége van az egyéb jogviszonyokkal szemben. Ha az elsődleges, katonai szolgálati viszony fennáll és az amelletti párhuzamos foglalkoztatás is biztosítja a jubileumi jutalmat, nem indokolt a másodlagos jogviszony szerinti jogosultság önálló juttatásként való kezelése, mivel a juttatást a katonai viszony is biztosítja. Az egységes és egyértelmű jogalkalmazás érdekében a Hjt. javaslat szerinti kiegészítése a párhuzamosan fennálló jogviszonyok duplikált beszámításának kizárására irányul.
31. §
A Javaslat a szülési szabadság idejére járó illetményre vonatkozó szabályokat egészíti ki a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseivel összhangban.
32. §
Az (1) bekezdéshez:
A katonai bírók és a katonai szolgálati viszonyban álló ügyészségi alkalmazottak törvény szerinti katonai illetményét a más szervhez történő vezénylés ideje alatt a Hjt. 2. § 16. pontjának, a 122. § (1) bekezdésének, a 122. § (4) és (7) bekezdésének együttes értelmezése alapján is folyamatosan karban kell tartani, ugyanakkor annak összege a mindenkori megállapítás mellett nem kerül folyósításra. A bírósági vagy az ügyészségi szervezetnél, vagy a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezetnél határozatlan idejű kinevezéssel történő szolgálatteljesítés a más szervhez vezénylés egyéb formáitól eltérően általában huzamos időn (jellemzően évtizedeken) keresztül tart, így ezen állomány vonatkozásában indokolt figyelembe venni a beazonosítható szervezeti hierarchia szintjeit, és a rendfokozati előmenetelt. Az új illetmény-megállapítási szabály indoka alapvetően a honvédelmi egészségkárosodási ellátásnál jelentkezett, ugyanakkor mivel más, nem rendszeres illetményjellegű juttatásnak (pl.: Hjt. szerinti jubileumi jutalomnak, stb.) is az illetmény az alapja, az új szabályozás ezeket is érinti. Az illetmény ilyen megállapítása adott esetben alapilletménycsökkenést is eredményezhet, ezért annak elkerülése érdekében feltételes szabályozás kialakítása szükséges, hogy a más szervhez történő vezénylés első napjával ne történjen a katona Hjt. szerinti katonai alapilletményében csökkenés.
A (2) bekezdéshez:
A javaslat a Hjt. 123. § (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti alapilletményre jogosult állomány tagjának külföldi szolgálatával kapcsolatos illetmény-megállapítási rendelkezések egyszerűsítésére irányul. A módosítással a külszolgálati beosztásban az illetmény a külszolgálat megkezdését megelőzően érvényes szorzószámmal kerül megállapításra azzal, hogy a korábbi szolgálati beosztáshoz tartozó szorzószám esetleges változása nem generálja automatikusan a külszolgálati beosztásban megállapított illetmény változását.
33. §
A főszabálytól eltérően indokolt a gyakorlaton, tábori körülmények között részt vevők tekintetében – a tábori körülményekre figyelemmel – eltérő szabályok megállapítása.
34. §
A javaslat célja, hogy a gondatlanságból okozott, meghatározott összeget meg nem haladó kár leírással rendezhető legyen, mert a ráfordítási költség, illetve a kárügy rendezéséhez kapcsolódó munkaidő-ráfordítás meghaladja a kárösszeget. Jelenleg is vannak olyan kis értékű eszközök, anyagok, illetve a hadtáp szabályzatok által előírt avulási mértékek, amelyekből kifolyólag esetenként alacsony kárérték keletkezik. Ezekben az esetekben a káreljárás lefolytatása, a minimálisan 3-4 (esetenként 5-6) példányban kiállított kötelezvény elkészítésére fordított idő, posta-, papírköltség, ráfordított energia sokkal nagyobb, mint maga a kár értéke. Mindezekre tekintettel az ilyen károk rendezésére tett ráfordítások sokszor nincsenek arányban az okozott kár értékével.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdésének 10. pont e) alpontja követelések esetén behajthatatlan követelésnek minősíti azt a követelést, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés behajtható összegével.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdése alapján „Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.”
Fenti rendelkezések analógiájára, a költségek figyelembevételével indokolt, hogy alacsony összegű, gondatlan károkozás körébe tartozó esetekben a kár bekövetkeztének, értékének megállapítását követően egyszerűen rendezésre kerülhessen a kárügy.
35. §
A javaslat a honvéd tisztjelöltek jogállásának szerződéses szolgálati viszonyra történő átalakítására figyelemmel pontosítja az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnésének más szolgálati viszony létesítése esetére vonatkozó szabályait.
36. §
A javaslat megtermeti a speciális [214. § (1a) bekezdése szerinti] önkéntes tartalékos katona számára a laktanyai elhelyezés biztosításának lehetőségét.
37. §
A Javaslat a honvéd tisztképzés teljes átalakításának új szabályait tartalmazza.
Általános rendelkezések:
A honvéd tisztjelöltekkel (sajátos) szerződéses szolgálati viszony létesül, azonban a Hjt. általános szabályaitól eltérően (azaz nem 5 évre kötött szerződéses szolgálati viszony létesül). A szerződéses szolgálati viszony kezdőnapja az I. évfolyam bevonulásának napja, a befejező napja a jogszabályban meghatározott képzési idő (8 félév) befejezése évének augusztus 19. napja.
A honvéd tisztjelöltek sajátos szerződéses szolgálati viszonyban állnak a Magyar Honvédséggel és hallgatói jogviszonyban az Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A honvéd tisztjelöltek elsődleges szolgálati kötelezettsége továbbra is a választott tiszti katonai életpályára történő felkészülés.
Szolgálati viszony létesítése
A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy a Magyar Honvédséggel a képzés időtartamára speciális szerződéses szolgálati viszonyt létesít. A képzés befejezését követően a szerződése további 10 évvel meghosszabbodik, és innentől rá a szerződéses szolgálati viszonyra vonatkozó általános szabályok vonatkoznak.
A honvéd tisztjelölt próbaideje 6 hónap.
Ha a honvédtiszti alapképzésre jelentkező már hivatásos/szerződéses altiszt, vagy szerződéses legénységi állomány tagja, akkor – amennyiben felvételt nyer – a hivatásos/szerződéses szolgálati viszonya a honvédtiszti alapképzés kezdőnapja előtti nappal a törvény erejénél fogva megszűnik, és a fentiekben leírtak szerint új, sajátos, a tisztképzésben való részvételnek megfelelő szerződéses szolgálati viszonyt kell létesíteni vele (annak érdekében, hogy a tisztképzésben résztvevők egységes jogok és kötelezettségek alá eshessenek). Jogviszonyukat folyamatosnak kell tekinteni.
A honvéd tisztjelöltet az állományba vételi szerződésben első hallgatói rendfokozatába kell kinevezni. Rendfokozat az I. évfolyamon őrmester, a II. évfolyamon törzsőrmester, a III. évfolyamon főtörzsőrmester, a IV. évfolyamon zászlós rendfokozat.
Szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése
Ha a honvéd tisztjelölt megszünteti a tanulmányait, vagy ha a honvéd tisztjelöltnek a tanulmányai nem megfelelő végzése miatt – a próbaidő leteltét követően – ki kell lépnie a tisztképzésből (azaz a hallgatói jogviszonya önhibából megszűnik), akkor lehetőséget kell biztosítani, hogy kérelmére továbbfoglalkoztatásra kerülhessen valamely honvédelmi szervezetnél. Amennyiben – a próbaidő leteltét követően – az I. vagy a II. évfolyam során válik ki a tisztképzésből, akkor őrvezető rendfokozattal, ha a III. vagy IV. évfolyam során válik ki a tisztképzésből (vagy a II. évfolyamot sikeresen befejezte, de nem kezdi el a III.-at), akkor őrmester rendfokozattal foglalkoztatható tovább.
Ebben az esetben módosítani kell a honvéd tisztjelölt honvéd tisztképzés miatt megkötött szerződéses szolgálati viszonyát, valamint – a megtérítési kötelezettségből adódóan – kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt kell kikötni részére (10 év), valamint ki kell nevezni az új rendfokozatába.
Ha a szolgálati viszony a honvéd tisztjelöltnek a képzés időtartama alatt, illetve az állomány tagjának a 10 éves határozott idejű szolgálata alatt miniszteri rendeletben meghatározott okból szűnik meg, a honvéd tisztjelöltnek, illetve az állomány tagjának miniszteri rendeletben maghatározott visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
A visszafizetési kötelezettség a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.
Illetmény
A honvéd tisztjelöltek az eddigi ösztöndíj helyett illetményben részesülnek. Illetményként legalább a garantált bérminimumot elérő összegre jogosultak, melynek részletszabályait miniszteri rendelet határozza meg. A tanulmányi átlag szerinti tanulmányi díjat is kapnak.
Az egyéb juttatásaikat miniszteri rendelet határozza meg.
38. §
A Javaslat felhatalmazó rendelkezéseket határoz meg.
39. §
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, melyek értelmében a honvéd tisztképzésben már részt vevő hallgatók jogviszonya – a 2021/2022. tanévben képzésüket befejező honvéd tisztjelöltek kivételével – 2022. augusztus 20-án átalakul a speciális szerződéses katonai szolgálati viszonnyá. Erről a honvéd tisztjelöltet legkésőbb az átalakulást megelőző 120 nappal írásban kell tájékoztatni. A honvéd tisztjelölt – a 2021/2022. tanévben képzésüket befejező honvéd tisztjelöltek kivételével – legkésőbb 2022. július 15-ig írásban nyilatkozik, hogy a tisztjelölti jogviszonyának átalakulásához hozzájárul-e. Ha a honvéd tisztjelölt az előírt határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az átalakulásához hozzájárul. Ha a honvéd tisztjelölt a jogviszonyának átalakulásához nem járul hozzá, a honvéd tisztjelölti jogviszonya 2022. július 16-ával megszűnik. A szolgálati viszony átalakulásával összefüggésben a honvéd tisztjelöltnek próbaidő nem köthető ki, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság-vizsgálatokat nem kell elvégezni.
40. §
A javaslat szövegcserés rendelkezéseket határoz meg.
41. §
A javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
42. §
A javaslat a Veterán Program végrehajtása érdekében szükséges adatkezelése érdekében meghatározza a honvéd veteránfogalmat.
43. §
A rendelkezés a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosításával összefüggő egészségügyi adatkezelés lényeges elemeit tartalmazza.
Az adatkezelés jogszerűségének biztosításához, jogalapjának megteremtéséhez törvényi szabályozás szükséges, az érintetti hozzájárulása jogalapként történő alkalmazása a feladatok jellegéből adódóan nem lehetséges.
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ felelősségi körébe tartozó feladatok végrehajtásához egészségügyi adatok kezelése szükséges. Az egészségügyi adat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 3. pontja alapján különleges adatnak minősül. A tervezett törvényi szabályozás megfelelő jogalapként szolgál a különleges adatok kezeléséhez is.
A tervezett törvényi szabályozás megfelel az ún. kötelező adatkezelésekre vonatkozó, Infotv. 5. § (3) bekezdésében megfogalmazott előírásnak, azaz meghatározza a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelő személyét, valamint az adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát.
Az (1) bekezdés rögzíti az adatkezelő személyét és megjelöli az adatkezelés érintettjeit. Az egészségügyi, kifejezetten érzékeny adatok kezelője az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet, azaz a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ. Az önálló adatkezelőként való kijelölés arra figyelemmel indokolt, hogy az adatkezelés céljainak és eszközeinek meghatározása az egészségügyi tevékenységhez kapcsolódik, az egészségügyi szakállomány – elsősorban orvosi – döntéseit igényli.
A (2) bekezdés rögzíti az adatkezelés céljait.
A (3) bekezdés meghatározza a kezelendő adatok fajtáit.
A (4) bekezdésben rögzítésre került, hogy mely adatfajtákat szolgáltatja az érintett. A (3) bekezdés felsorolásában szereplő további adatfajták az egészségügyi szakállomány megállapításaiból, az általuk esetlegesen elvégzett vizsgálatokból származnak. Az érintett kötelezettségeként került szabályozásra az egészségi állapotban bekövetkező változás jelzése az adatkezelő részére.
Az (5) bekezdés szabályozza az adatok megismerhetőségét, adattovábbításra (adatközlésre) vonatkozó rendelkezés formájában. A címzett a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium.
A (6) bekezdés rögzíti az adatkezelés időtartamát, illetve szükségessége időszakos felülvizsgálatát.
A (7) bekezdés előírja, hogy a felülvizsgálatot egyeztetés előzi meg, melynek célja az adatpontosítás az érintett személyi állomány körét illetően.
44–46. §, 49. §
A Haktv. ösztöndíjjakkal kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó szabályokkal történő kiegészítésének célja a honvédelmi tárca ösztöndíjas rendszeréhez kapcsolódó adatnyilvántartás megvalósítás. A javaslat meghatározza az ösztöndíj pályázaton részvevő személy a pályázat elbírálásához szükséges természetes személyazonosító adatainak körét. Adatkezelési cél az érintett személyek ösztöndíj jogosultság megállapításához a kiértesítéshez és ösztöndíj szerződés megkötéséhez szükséges feladatok megszervezése és végrehajtása.
A büntetlen előéletre vonatkozó adat kezelését indokolja, hogy az Ösztöndíj szerződés célja a Magyar Honvédség állományának utánpótlásának biztosítása, így a büntetlen előélet e tekintetben elengedhetetlen.
A pályaalkalmassági vizsgálat eredményéről szóló igazolás célja a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítása az ösztöndíjszerződés megkötését megelőzően azon személyek tekintetében, akik a pályázaton kiválasztásra kerültek.
A javaslat tartalmazza a honvédelmi szervezet gondoskodási körébe tartozó, az elhunyt honvédek és nyugállományú katonák árvák részére nyújtható tanulmányi ösztöndíj adatnyilvántartása megvalósításához szükséges szabályokat is.
Az ösztöndíj pályázaton részvevő személy a pályázat elbírálásához szükséges természetes személyazonosító adatainak körét, illetve a pályázat elbírálásához szükséges hatosági igazolások körét is meghatározza a javaslat.
47. §
A módosítással a Magyar Honvédség érdekvédelmi nyilvántartása céljának kiegészítése valósul meg. Az érdekvédelmi gondoskodás része az érintettek hiteles tájékoztatása arról, hogy milyen jogosultságokkal rendelkeznek és ezen jogosultságokat hogyan vehetik igénybe. Az érdekvédelmi szakterület feladatainak hatékony ellátásához szükséges az érintettek véleményének megismerése, javaslataik figyelembevétele a jövőbeni feladatok megszervezése szempontjából, valamint az Obsitos című kiadvány postai úton történő megküldése az érdekvédelmi nyilvántartásban szereplő érintettek részére, azonban a jelenlegi szabályozásban meghatározott adatkezelési célok nem minden esetben teszik lehetővé ezen feladatok végrehajtását.
48. §
A javaslat a veterán nyilvántartás vonatkozásában az adatkezelés lényeges elemeit határozza meg. A tervezett törvényi szabályozás megfelel az ún. kötelező adatkezelésekre vonatkozó, Infotv. 5. § (3) bekezdésében megfogalmazott előírásnak, azaz meghatározza a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelő személyét, valamint az adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát.
50. §
A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti biztonsági területekre történő belépés a meghatározott személyi biztonsági feltételek megléte esetén teljesülhet, amelynek alapja a korlátozott időtartamra kiadott személyi biztonsági tanúsítvány érvényességi ideje. Ezek alapján elengedhetetlen az érvényességi idő kezelése, ezért a Haktv. javaslat szerinti pontosítása indokolt.
51. §
A tervezett törvényi szabályozás megfelel az ún. kötelező adatkezelésekre vonatkozó, Infotv. 5. § (3) bekezdésében megfogalmazott előírásnak, azaz meghatározza a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelő személyét, valamint az adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát.
A 24/U. § rögzíti az adatkezelő személyét és megjelöli az adatkezelés érintettjeit.
A 24/V. § rögzíti az érintett személyi állomány személyes adatainak kötelezettségen alapuló adatszolgáltatását, adatkezelő részére, továbbá ez az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztésre került az érintett személy munkáltatójára, melynél az egyén kijelölésre került.
52. §
A Haktv. Honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelés fejezetének módosítását az okmányellátás alapjául szolgáló törvényi szintű szabályozás pontosítása, a rendszeresítésre került új igazolványok kibocsátása és ezzel összefüggően az eljárási és adatkezelési műveletek törvényi szintű szabályozásának megteremtése indokolja.
53. §, 1–3. melléklet
A javaslat a Haktv. mellékleteinek pontosításra irányul.
54. §
A javaslat szövegcserés rendelkezéseket tartalmaz.
55–56. §
A Hszt. értelmező rendelkezései kiegészülnek a rendvédelmi tisztjelölt fogalmával.
57. §, 60. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény jelenleg hatályos szabályai szerint a szülési szabadság időtartamra járó csecsemőgondozási díj összege a hivatkozott törvényben meghatározott ún. naptári napi alap vagy ún. naptári napi jövedelem 100 százaléka. Ezt az összeget a munkavállaló oldalán a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetésének kötelezettsége terheli ugyan (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek megfelelően), ugyanakkor a társadalombiztosítási ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség megfizetésének kötelezettsége nem. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szülési szabadsága esetén a Hszt. azt rögzíti, hogy annak időtartamára távolléti díj jár, míg a Hszt. 258. § (3) bekezdésében rögzített rendelkezés értelmében ebben az esetben a Hszt. szerinti ellátásra jogosult a hivatásos állomány tagja a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti ellátás – a csecsemőgondozási díj – helyett. A javaslat biztosítja, hogy a hivatásos állomány tagja a szülési szabadság idejére legalább olyan összegű távolléti díjban részesülhessen, mint amennyi a csecsemőgondozási díja lenne. A módosításban a távolléti díj és csecsemőgondozási meghatározott mértékű összehasonlítása során a külön jogszabályi rendelkezések szerinti adó- és járulékkedvezményeket nem kell figyelembe venni. Az összehasonlításra a két „normál” nettó összeg között kerül sor. A magasabb összeg megállapítását követően, a bérszámfejtés során kell érvényesíteni az adó- és járulékkedvezményeket.
58. §
Az érintett paragrafus a rendvédelmi tisztjelölt rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyát (a továbbiakban: tisztjelölti jogviszony) határozza meg, mely szerint a tisztjelöltet és a vele tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szervet jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A korábbi ösztöndíjas tisztjelölti jogviszonytól eltérően, a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony kinevezéssel jön létre, és a felek jogait és kötelezettségeit minden tartalmi elem vonatkozásában jogszabály határozza meg.
A rendvédelmi tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.
A rendvédelmi tisztjelöltre a Hszt. rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
A hatályos Hszt. alapján a rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személy az ösztöndíj szerződés megkötésével a rendvédelmi szerv tisztjelölti állományába kerül. A tervezet szerinti módosítás egyik lényeges eleme, hogy a felvételt nyert személyt az országos parancsnok, illetve az idegenrendészeti szerv esetében az országos főigazgató a rendvédelmi szerv rendvédelmi tisztjelölti állományába nevezi ki.
A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv országos parancsnoka, illetve országos főigazgatója.
A tervezet meghatározza a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony létesítésének feltételét, illetve a kizáró körülményeket. Lényeges változás, hogy a rendvédelmi tisztjelölt köteles a rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és hivatásos állományba vételét követően legalább 10 év időtartamban az őt kinevező rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesíteni, a korábbi, a rendészeti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartam helyett.
A rendvédelmi tisztjelölt a képzési követelményt az adott szakra vonatkozó, jogszabályban közzétett Képzési és Kimeneti Követelményben meghatározott képzési idő alatt köteles teljesíteni. A hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama a képzési időbe nem számít bele.
A rendvédelmi tisztjelölt részére a kinevezést legkésőbb a rendészeti alapfelkészítést megelőző 15 nappal át kell adni.
A rendvédelmi tisztjelölt a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesz részt. A rendvédelmi tisztjelölt a rendészeti alapfelkészítés befejezésekor „Tisztjelölt” vizsgát, ezt követően a hivatásos állomány tagja számára előírt esküt tesz.
Az érintett jogszabályhely tartalmazza továbbá a rendvédelmi tisztjelölt részére próbaidő kikötését, a próbaidő azonnali hatályú, illetve egyéb okból történő megszüntetésének eseteit.
A paragrafus részletesen meghatározza a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony megszűnésének, valamint megszüntetésének eseteit.
Kiemelendő, hogy az a rendvédelmi tisztjelölt, aki tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, vagy a hallgatói jogviszonyát megszünteti – amennyiben rendelkezik „Tisztjelölt” vizsgával – annak rendvédelmi tisztjelölti jogviszonya törvény erejénél fogva megszűnik, az addig megszerzett rendfokozatát a törvény erejénél fogva elveszti és őt a munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálati viszonyba történő kinevezésével egyidejűleg a rendvédelmi szervnél tiszthelyettesi besorolási kategóriába tartozó beosztásba helyezi.
A jogszabályhely kitér a rendvédelmi tisztjelölt kérelmére történő, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatás feltételeire, lehetőségére.
Amennyiben a rendvédelmi tisztjelölt tisztjelölti jogviszonya próbaidő alatt, vagy az érvénytelen jognyilatkozat, a kizárás fenyítés jogerőre emelkedése, a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, vagy a 285/C. § (2) bekezdés pontja alapján szűnik meg, a rendvédelmi tisztjelölt a képzés költségeit miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni. A megtérítési kötelezettség a tisztjelölti szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes. A miniszternek a visszafizetési kötelezettséget méltányossági jogkörben eljárva jogosult csökkenteni, vagy eltekinteni attól. Ez az eset különösen a az egészségi, pszichológiai alkalmatlanság miatti jogviszony megszűntetés esetében indokolt hatáskör.
Az ösztöndíjszerződés kivezetésével és a Hjt. vonatkozó módosításaival összhangban a Hszt. rendvédelmi tisztjelölteket érintő rendelkezései is módosulnak: a rendvédelmi tisztjelölt a vele tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot (a hatályos szabályozás szerint a tisztjelölt a vele ösztöndíjszerződést kötő rendvédelmi szerv állományában, az előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot). Az új rendfokozatok a tiszthelyettesi állománycsoport rendfokozati jelzéseihez igazodik, viselésük azonban kizárólag a tanulmányok idejére szól.
A fentiek alapján a rendvédelmi tisztjelölt rendfokozata
az állományba vétel napjától hallgató őrmester,
a második évfolyam megkezdésétől hallgató törzsőrmester,
a harmadik évfolyamban hallgató főtörzsőrmester,
a negyedik évfolyamosoké 1. napjától hallgató zászlós.
A szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata.
A rendőrség rendvédelmi tisztjelöltje a vele tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv szerven kívül más rendőrségi szervnél is teljesítheti a szakmai gyakorlatát. Ebben az esetben a szakmai gyakorlat során a tisztjelölt szolgálati fegyvert, felszerelést a szakmai gyakorlatot biztosító rendvédelmi szerv számára meghatározott szabályok szerint viselhet és a jogszabályok előírásainak megfelelően használhat.
A paragrafus szabályozza a rendvédelmi tisztjelölt vezénylésére, a Rendvédelmi Tagozat állományában rajparancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló feladatok ellátásának kijelölésére, az oktatási szünet időtartamára – a kötelező gyakorlat kivételével – a szolgálatteljesítési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülésére, a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket.
a 287. §-hoz
A rendvédelmi tisztjelöltek az eddigi ösztöndíj helyett illetményben részesülnek. Illetményként legalább a garantált bérminimumot elérő összegre jogosultak, melynek részletszabályait miniszteri rendelet határozza meg (az illetmény alapilletményből, tanulmányi díjból, valamint illetménypótlékból áll). Nem jogosult illetményre a rendvédelmi tisztjelölt, ha a tisztjelölti jogviszonya szünetel, valamint ha jogellenesen távol van.
A tisztjelöltek tanulmányi átlag szerinti tanulmányi díjat is kapnak. Az egyéb juttatásaikat miniszteri rendelet határozza meg.
A rendvédelmi tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint továbbra is kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.
Az érintett paragrafus a tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, mely szerint ha a rendvédelmi tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A jogszabályhely tartalmazza a tisztjelölttel szemben alkalmazható fenyítéseket, a rendvédelmi tisztjelölt beosztásából történő felfüggesztés eseteit.
A rendvédelmi tisztjelölt kártérítési felelőssége kiterjed a tisztjelölti jogviszonyából és a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár megtérítésére is.
A fegyelmi és a kártérítési eljárás jogszabályban nem szabályozott kérdéseiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
59. §
Felhatalmazó rendelkezések.
61. §
Átmeneti rendelkezés tartalmazza, hogy a jelenlegi tisztjelölti jogviszony 2022. augusztus 1-jei hatállyal, a törvény erejénél fogva alakul át rendvédelmi tisztjelölti jogviszonnyá. Az átalakulást megelőzően a jelenlegi tisztjelöltek lehetőséget teremt a rendelkezés, hogy az előzetes tájékoztatás alapján meghatározott határidejéig nyilatkozzanak, hogy elfogadják-e az új szabályozás szerinti rendvédelmi jogviszonyt.
62–63. §
A javaslat a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szövegpontosító módosítását tartalmazza.
64. §
65. §
A gyakorlatban problémát jelent az, amikor tartós külszolgálat miatt a Honvédelmi Minisztérium, vagy más minisztérium állományából úgy kerül átvételre az érintett személy, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik – és tekintettel arra, hogy a tartós külszolgálat időtartamára a Haj.tv. szerint nem lehet határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni – határozatlan időre kerül kinevezésre honvédelmi alkalmazottként az érintett személy az adott szervezethez. A külszolgálat időtartama után, a váltását követően – tekintettel arra, hogy határozatlan időre szóló kinevezéssel rendelkezik – másik munkakört kell neki biztosítani, ha nem járul hozzá a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez, mert a korábbi munkáltatója nem kívánja újból foglalkoztatni.
A javaslat a honvédelmi alkalmazotti jogviszony határozott időre történő létesítése eseteinek kiterjesztésére irányul. Hátrány nem érné ebben az esetben sem a kormánytisztviselőt, tekintettel arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 104. (1) bekezdés a) pontja, illetve (10) bekezdése alapján, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban állt és e jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, akkor a jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Viszont a Magyar Honvédség vonatkozásában nem keletkezne továbbfoglalkoztatási kényszer a külszolgálat lejártával.
66. §, 75. §
A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv kollektív szerződés hiányában nem tesz lehetővé 4, illetve 6 hónaposnál hosszabb referencia-időszakot a maximális heti munkaidőre vonatkozóan. Ezt a korlátot kell tartani akkor is, ha a munkaidőkeret tartama ennél hosszabb, ezért indokolt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 99. § (7) bekezdésének az alkalmazása.
Amíg a kollektív szerződések alkalmazhatók voltak a Honvédségnél, addig azokban – az Mt. 93. § (3) bekezdése alapján – elvileg kiköthető volt a törvényinél hosszabb 36 hónapos maximális munkaidőkeret-tartam is. A kollektív szerződések kivezetésével e rendelkezés kiesett, pótlását a Haj.tv. 19/A. § (2) bekezdése szolgálta, amely a megállapodást közvetlenül a felekre bízza. Ugyanakkor a Honvédség működése 12 hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeretet nem indokol, és a Hjt. sem alkalmaz 12 hónapnál hosszabb tartamú szolgálatteljesítési időkeretet. Mindebből következően kerülne sor a 19/A. § (2) bekezdésének módosítására.
A 19/A. § (3) bekezdésének módosítása az időszakonkénti munkateherre (a rendes és rendkívüli munkaidőre együttesen) vonatkozik. A rendelkezés a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvhez kapcsolódik; eszerint 4 hónapos, egyes munkakörökben 6 hónapos átlagban legfeljebb heti 48 óra munkavégzés lehetséges, ettől pedig kollektív szerződés hiányában eltérni nem lehet. A rendelkezéshez kapcsolódóan szükséges átmeneti rendelkezés meghatározása is, a Haj.tv. 97. § módosításával.
67. §
Egyes, korábban a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltatók az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) hatálya alá kerültek, de ezt a változást a törvény nem követte teljes körűen. A javaslat ezt pótolja.
68. §
A szövegpontosítás azért szükséges, mert a rendelkezés szerinti esetben nem a honvédelmi szervezet személye változik, hanem tőle egy, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató vesz át szervezeti egységet vagy tevékenységet.
69. §
Szövegpontosító jellegű javaslat.
70. §
71. §
Ha a honvédelmi alkalmazott úgy kerül külszolgálatra, hogy az elsődlegesen fennálló jogviszonya a közszféra egyéb jogviszonyában van, a párhuzamos szolgálati idő beszámítását a Haj.tv. 83. § (4) bekezdése egyértelműen kizárja. Indokolt azonban annak egyértelműsítése, hogy ilyen esetben melyik jogviszony alapján kell megállapítani és kifizetni az egyszeres jogosultsági idővel számított jubileumi jutalmat. Ennek érdekében indokolt a Haj.tv. 78. §-ának javaslat szerinti kiegészítése úgy, hogy az egyéb foglalkoztatási jogviszonya alapján illetmény vagy fizetés nélküli szabadságon lévő és ezalatt határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya alapján jubileumi jutalomra nem jogosult.
72. §
Az (1) és (2) bekezdéshez:
Ha a honvédelmi alkalmazott olyan gazdasági társaságnál állt munkaviszonyban, amelynek állami tulajdonú részesedése felett az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja vagy gyakorolta, akkor annak idejét – a honvédelmi tárcához való kötődése okán – indokolt figyelembe venni a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő időszakok között.
A (3) bekezdéshez:
A Haj.tv. 83. § (2) bekezdése a) pontja alapján, a honvédelmi alkalmazott fizetési fokozatának megállapításakor, mely az illetményen kívül a pótszabadságot is meghatározza, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, vagy képesítéssel rendelkezett, a b) pont alapján pedig az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát.
Annak érdekében, hogy egy könnyebben áttekinthető, rugalmasabb, jól ellenőrizhető rendszert tudjon a személyügyi szakterület kialakítani és alkalmazni, szükséges az, hogy ne csak az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony esetében kerülhessen a teljes idő beszámításra a fizetési fokozat szempontjából, hanem az azt követő időszakban is, a betöltött munkakörhöz előírt szükséges iskolai végzettség, képesítés vizsgálata nélkül. Ezt az is indokolja, hogy a Haj.tv. 83. § (1) bekezdése alapján sem a Kjt.-s, sem a Kttv.-s, sem egyéb közszférás korábbi jogviszony esetében nem kell vizsgálni a fent említett kritériumot. Ennek az ellenőrzése és pontos meghatározása hatalmas feladatot ró a személyügyi szervekre. Másrészt, ha más szakterületen képezi magát tovább a honvédelmi alkalmazott és munkakört vált, akkor újra meg kell vizsgálni a fizetési fokozat szempontjából figyelembe vett időket, és adott esetben fizetési osztályt ugorhat a magasabb végzettség megszerzését követően az új munkakör betöltése során, viszont a fizetési fokozatát csökkenteni kellene, mely egy elavult szabályozás.
73. §, 76. §
A javaslat az új egészségügyi illetményrendszerben érintett személyi kör (orvosok és egyéb nem egészségügyi egyetemi végzettségűek) tekintetében a többletkötelezettségvállalás kizárásához kapcsolódóan a korábban tett ilyen tartalmú nyilatkozatok hatálytalanításáról rendelkezik.
74. §
A Hjt. 197/A. §-ára figyelemmel – amely szerint a KNBSZ az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságra vonatkozó szabályokat a miniszter eltérően is meghatározhatja – a KNBSZ-nél a feladatrendszer sokrétűsége és az egyes feladatkörök eltérő pszichikai követelményeire figyelemmel az itt foglalkoztatott honvédelmi alkalmazotti állomány tekintetében is indokolt a felvételi eljáráshoz kapcsolódó speciális pszichikai alkalmassági követelmények – így különösen nemzetbiztonsági kompetenciatartományok – minősített miniszteri utasításban történő meghatározása.
77. §
A javaslat jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
78. §
A javaslat szövegcserés rendelkezéseket határoz meg.
79. §
A javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
80. §
A javaslat hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
81. §
A javaslat sarkalatossági záradékot tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás