2021. évi CXLIII. törvény indokolás
2021. évi CXLIII. törvény indokolás
az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A generációs ügyek – ágazati kereteken túlmutató – kezelése, az agrár nemzedékváltás gördülékenyebbé tétele a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú. Hazánk biztonságos élelmiszertermelését veszélyeztetheti, ha a gazdaságok utódlása nem, vagy nem megfelelően megy végbe, ezért elengedhetetlen az agrárágazat generációs megújulásának segítése. A generációváltás problémája nagyon összetett, mivel rengeteg tényező nehezíti a sikeres váltást.
Új jogintézményként kerül bevezetésre a gazdaságátadási szerződést. A mezőgazdasági őstermelők által végzett mező-, erdőgazdasági tevékenység folytatása érdekében és annak eredményeképpen egy egyedi vagyon jön létre, amely ebben a formában nagyobb értékkel bír, mint az egyes vagyonelemek összessége, és amely elkülönül a gazdálkodó magánvagyonától. Az agrárgazdaságot mint vagyont egyrészt a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek átruházásának sajátos szabályai miatt, másrészt a gazdaságot alkotó elemek összetettsége miatt egyedi szabályok jellemzik. A sajátos rendelkezések indokolják, hogy az agrárgazdaság önálló szerződésben kerüljön átadásra. E vagyon átadása történhet ingyenesen vagy visszterhesen vagy tartás vagy járadék fejében, illetve e formák kombinációjaként.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1. §
A törvény hatálya a mezőgazdasági őstermelők, valamint a mező- és erdőgazdasági, valamint kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók gazdaságának átadására terjed ki.
2. §
Fogalom-meghatározások.
Gazdaságnak minősül gazdaságátadó mező-, erdőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó vagyon, amely kiterjed a mező-, erdőgazdasági célú földekre, a mező-, erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges ingatlanokra és ingóságokra, a mező-, erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, a mező-, erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó gazdasági társaságok vagyonából való részesedésre, valamint mindezekhez kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre.
A gazdaság részét képezi a gazdaságátadó tulajdonában vagy használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld. A 3. § (3) bekezdése alapján a gazdaságátadó tulajdonában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld tekintetében megállapodhatnak a felek oly módon is, hogy a gazdaságátadó mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek vagy azok egy részének tulajdonjogát megtartva csak azok használatát engedi át.
A gazdaságátadó személyének feltételeknek való megfelelés által történő szűkítése annak érdekében szükséges, hogy a gazdaságátadási szerződést a céljának megfelelően, a generációváltás érdekében használják. Az átadói oldalon több személy is állhat.
A gazdaságátvevő tekintetében meghatározzuk, hogy meg kell felelnie gazdaság működtetésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételeknek. A gazdaságátvevő körének szűkítését jelenti, hogy a gazdaságátadónál legalább 10 évvel fiatalabbnak kell lennie, a gazdaságátadóval hozzátartozói láncolatban vagy legalább hét éve munkavégzésre irányuló jogviszonyban kell állnia.
3. §
A gazdaságátadási szerződés 4 szerződéstípus rendelkezései alapján köthető, ezek az adásvételi szerződés, az ajándékozási szerződés, a tartási szerződés és az életjáradéki szerződés. E négy szerződéstípus kiegészíthető a mező-, erdőgazdasági célú földek használatával, ha a felek megállapodása alapján a gazdaságátadó a mező és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogát megtartja. Az egyes szerződéstípusok vegyesen is alkalmazhatóak a felek döntése szerint. Ebben az esetben pontosan meg kell határozni, hogy a gazdaság egyes elemei milyen szerződéstípus szerint kerülnek átruházásra.
4. §
A gazdaságátadó vállalja, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott, a gazdaságátadási szerződésben meghatározott gazdaságban végzett tevékenységéhez képest új tevékenységet nem folytat, a gazdaság tulajdonjogának átruházása után a gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeit megszünteti. A gazdaságátadás célja ugyanis, hogy a gazdaságátadó befejezze tevékenységét, és ne kezdjen új mező- és erdőgazdasági tevékenységbe. A törvény csak egy újabb lehetőséget kínál a gazdaságok átadására, így más, a már ismert szerződésekkel is átadható a gazdaság e kötelezettség nélkül. Mentesül a gazdaságátadó a kötelezettség alól, ha az átvevő halála esetén az átadó az örökös. Nem alkalmazhatóak gazdaságátadás esetén a gazdaság egységének és működőképességének megőrzése érdekében a gazdaság egyes elemeihez kapcsolódó elővásárlási jogok.
5. §
A gazdaságátadási szerződés bíróság által történő megszüntetése esetére vonatkozó elszámolási szabályok. A felek kötelesek helyreállítani az eredeti állapotot, és ahol ez nem lehetséges, azokban az esetekben elszámolni egymással. A gazdaságátvevő az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat állagromlás nélkül elviheti, a gazdaság fejlesztése esetén a gazdaságátadónak meg kell fizetni a gazdaságátvevő számára a gazdaság eredményéből meg nem térült részét.
6. §
A Földforgalmi törvénynek megfelelően (az abban meghatározott időtartamnak, az átengedés és a más célú hasznosításra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően) a gazdaságátvevő a földet maga használja, más célra nem hasznosítja és teljesíti a hasznosítási kötelezettségét. A gazdaságátvevőt a törvény alapján terheli a mező-, erdőgazdasági célú földek meghatározott célú használati kötelezettsége, ha a gazdaságátvevő a föld tulajdonjogának vagy használati jogának megszerzése érdekében ilyen vállalást tett.
A gazdaságátadót törölni kell a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásból. Gazdaságátadó csak akkor kérheti újra a nyilvántartásba vételét, ha az átvevő halála esetén az átadó az örökös.
Ha a gazdaságátadó nem adja át a mező-, erdőgazdasági célú földek, vagy azok egy része használatának jogát adja át a gazdaságátvevőnek, akkor a felek az erre irányuló használati szerződést a Földforgalmi törvényben vagy a Fétv.-ben meghatározott leghosszabb időtartamra kötik.
A gazdaságátadási szerződés lehetetlenül, ha az abban szereplő földek tulajdonjogának, illetve használati jogosultságának megszerzésével a gazdaságátvevő túllépné a Földforgalmi törvény szerinti földszerzési-, illetve birtokmaximumot.
7. §
A törvény meghatározza a gazdaságátadási szerződés kötelező tartalmi elemeit: a szerződéstípusnak megfelelően a felek illető jogokat és kötelezettségeket, a gazdaság egyes elemeit, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi szerződéseket, a mező- és erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyeket, az egyes európai uniós támogatásokat, az együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket és azokat a rendelkezéseket, amelyeket egyéb jogszabály előír.
8. §
A gazdaságátadási adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezések. Meg kell határozni a gazdaság egyes elemeinek vételárát.
Kizárásra kerül a visszavásárlási jog, az elővásárlási jog, a vételi jog, az eladási jog, a megtekintésre vétel és a próbára vétel.
9. §
A gazdaságátadási ajándékozási, tartási és életjáradéki szerződésre vonatkozó rendelkezések. Gazdaságátadási ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződést csak közeli hozzátartozók köthetnek a Földforgalmi törvény rendelkezéseinek alkalmazásával abban az esetben, ha a gazdaságátadási szerződés mező-, erdőgazdasági célú föld tulajdonjogának átruházását tartalmazza.
Ha a gazdaságátadási ajándékozási szerződés megkötését követően a gazdaságátadó létfenntartásának körülményeiben olyan változások következtek be, amelyek miatt a létfenntartása veszélybe kerül, akkor a gazdaságátvevő járadék teljesítésére köteles, amelynek összegét a bíróság állapítja meg, ha a felek nem tudnak róla megállapodni.
Ha a felek között viszony megromlása vagy egyéb körülmények miatt a természetbeni tartás ellehetetlenül, akkor a gazdaságátvevő járadék teljesítésére köteles.
A Ptk. szabályának megfelelően ha a tartási vagy életjáradéki szerződéssel átadott gazdaság átvevője előbb hal meg, mint a gazdaságátadó, akkor a gazdaságátvevő örököseit annyiban terheli a szerződésben rögzített teljesítési kötelezettség, amennyiben a gazdaságátvevő haláláig nyújtott tartás nem fedezi a gazdaságnak a gazdaságátadási szerződés megkötésekor meghatározott ellenértékét.
10. §
Egy gazdaság értékét nemcsak az egyes vagyonelemek adják, hanem a gazdálkodó tudása, kapcsolatrendszere. Annak érdekében, hogy a generációváltás sikeresen valósuljon meg, a törvény megteremti a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő közötti hosszabb, a gazdaságátadó ismereteinek átadását lehetővé tevő együttműködés feltételeit. A felek közös döntésük alapján legfeljebb öt évre vállalhatnak együttműködést oly módon, hogy a gazdaságátvevő személyesen közreműködik a gazdaságátadó gazdaságának működtetésében. A gazdaságátadási szerződésben meg kell határozni a gazdaság működtetése költségeinek megosztásáról, ami alapján az eredményből is részesülnek. Ha a gazdaságátadó ennél nagyobb mértékben részesül a gazdaság eredményéből, akkor a különbözetet vételárrészletként kell elszámolni kivéve, ha a felek másként állapodnak meg.
A felek az ügyek vitelére együttesen jogosultak, és döntéseiket együttesen hozzák. Az ügyvitel a gazdaság működtetése érdekében való döntéshozatal. A gazdaságátadási szerződésben vállalt együttműködés a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő jövőbeni együttműködésének biztosít keretet, egy olyan együttműködésnek, amelynek a részletei nem határozhatóak meg a szerződéskötéskor, következésképpen a lehetséges konfliktusok, döntési helyzetek megoldása sem várható el a szerződéstől. Ehelyett azzal kell számolni, hogy az együttműködés folyamatos döntéseket igényel, és e döntéseket a gazdaságátadónak és a gazdaságátvevőnek egyhangúlag kell meghoznia.
Ha a gazdaságátvevő gazdaságátadási adásvételi szerződés esetén a vételárat részletekben fizeti meg, – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a gazdaság vagyontárgyain a megfizetett vételárrészletek erejéig zálogjog illeti meg. A gazdaság vagyontárgyai tulajdonjogának gazdaságátvevő általi megszerzését követően a gazdaságátadót a meg nem fizetett vételárrészletek erejéig a gazdaság vagyontárgyain – a felek eltérő rendelkezése hiányában – zálogjog illeti meg.
11. §
A gazdaságátadási szerződés az együttműködés időtartama alatt azonnali felmondással megszüntethető a felek bármelyike lényeges kötelezettségének felróható megszegése esetén, vagy a gazdaságátvevőnek a kötelezettségei teljesítését megakadályozó egészségromlása esetén. A gazdaságátadó halála esetén a gazdaságátadó örökösei nem kötelesek teljesíteni a gazdaságátadó által vállalt személyes közreműködést.
12. §
A gazdaságátadási szerződést a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott eljárással azonos módon a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A jóváhagyás érdekében vizsgálni kell, hogy a felek és a megállapodásuk megfelel-e a törvényben foglalt feltételeknek.
A gazdaságátadónak a gazdaságátadási szerződéssel aláírásával egyidejűleg a teljes gazdaság tulajdonjoga átruházásának időpontjára kell benyújtania az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a gazdasághoz kapcsolódó mező- és erdőgazdasági tevékenységének törlésére irányuló kérelmét.
A mezőgazdasági igazgatási szerv 30 napon belül döntést hoz. A jóváhagyás megtagadható, ha felek és a megállapodásuk nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek, vagy a gazdaságátadó nem kezdeményezte a mező- és erdőgazdasági tevékenységének törlését.
13. §
A gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben a gazdaságátvevő helyébe lép a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül a Ptk. szerződés-átruházásra vonatkozó szabályai alapján jogutódlással. Ehhez szükséges, hogy a felek a gazdaságátadási szerződésben rögzítsék, hogy egyes szerződések alapján a gazdaságátadót az átadás előtt milyen kötelezettségek terhelik, és hogy ezeket a kötelezettségeket a gazdaságátvevő az egyes szerződéseknek megfelelően vállalja, ami különösen a szóbeli szerződések esetében fontos.
A jogutódlás során a szerződésből kilépő gazdaságátadó jogai és kötelezettségei a szerződésbe belépő gazdaságátvevőre szállnak át úgy, hogy a szerződésben maradó féllel szemben a jogviszony folytonossága fennmarad. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe belépő gazdaságátvevő között a jogviszony a szerződésben maradó fél és a szerződésből kilép gazdaságátadó közötti jogviszony folytatásának tekinthető, a gazdaságátvevőt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a gazdaságátadót. Így a szerződés időtartama nem kezdődik újra, az elévülés nem szakad meg, egyéb határidők sem indulnak újra. A szerződésbe belépő gazdaságátvevő lesz felelős a gazdaságátadó által okozott károkért és a gazdaságátvevővel szemben lehet érvényesíteni a gazdaságátadó szerződésszegéséből eredő egyéb igényeket is.
14. §
A gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó mező- és erdőgazdasági tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyben a gazdaságátvevő helyébe lép, ha azt kérelmezi és megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek. A hatóság az engedélyeket akkor módosítja, ha a gazdaságátvevő igazolja, hogy minden, jogszabályban előírt képzettséggel rendelkezik. A jóváhagyott szerződés a benne meghatározott szerződések tekintetében engedélymódosítási kérelemnek minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv továbbít a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, ha nincs rá hatásköre. Az engedélyek módosításának megtagadása az engedélyben meghatározott tevékenység folytatását megakadályozza, a gazdaságátadási szerződést azonban nem szünteti meg. Az engedélyek módosítása iránti kérelmet a közokiratba foglalt gazdaságátadási szerződések esetében.
15. §
Az átadással érintett mezőgazdasági gazdaságok jogokat (pl.: támogatásra való jogosultság) illetve kötelezettségeket (pl.: fenntartási kötelezettség) megalapozó agrártámogatások esetében is a jogutódlással a gazdaságátvevő a gazdaságátadó helyére lép a gazdaság tulajdonjogának átruházást követő napon. E rendelkezések megteremtik gazdaságátadási szerződés és a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet közötti összhangot. Ha a gazdaságátvevő nem felel meg a támogatás jogosultsági és tartalmi feltételeinek, akkor a támogatási jogviszonyt meg kell szüntetni és a gazdaságátadó mentesül a támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól.
16. §
Felhatalmazó rendelkezések.
17. §
Hatályba léptető rendelkezés.
18. §
Sarkalatossági záradék.
19. §
A módosítás célja folyamatban levő gazdaságátadás tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyezhetőségének előírása, valamint egy jogalkotási hiba orvoslása.
20. §
A FELIR-ből való törlés szabályai.
21–22. §, 24–28. §
A gazdaságátadási szerződés kapcsán a Földforgalmi törvényt érintő módosítások.
29. §
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdonnak öröklés útján történő keletkezése megakadályozására a hagyatéki eljárás során alkalmazandó olyan szabályok megállapítása szükséges, amely kellő szabadságot biztosít az örökösök számára, ugyanakkor hatékonyan képes megakadályozni további osztatlan közös tulajdon létrejöttét. Ennek érdekében ha az örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló ingatlant a törvényes öröklés szabályai szerint több örököstárs közösen örökli, az örököstársak a következő lehetőségek közül választhatnak:
a) osztályos egyezség útján az egyes vagyonelemekről akként rendelkeznek, hogy a földnek minősülő ingatlan tulajdonjogát egy örökös szerzi meg,
b) megosztják a hagyatéki eljárás során az ingatlant,
c) közösen értékesítik a hagyatéki eljárás keretei között az ingatlant és a kapott ellenérték válik a hagyaték részévé,
d) az állam javára felajánlják az ingatlant.
Ha a területi minimumra vonatkozó szabályok miatt az ingatlan megosztása nem lehetséges, akkor megállapodhatnak úgy is, hogy azt az egyikük veszi tulajdonba. Több örököstárs ilyen irányú igénye esetén a mezőgazdasági termeléssel hivatásszerűen foglalkozó örököstárs, ennek hiányában vagy e feltételnek megfelelő több örököstárs esetén a hagyatéki tárgy értékének a rá eső örökrész számítása során magasabb összeggel történő figyelembe vételét vállaló, azonos vállalási összeg esetén az idősebb örököstárs örökölheti. Természetesen ha az örököstárs által így megörökölt ingatlan értéke meghaladja az örökrészének az osztályra bocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, a különbözetet a többi örököstárs részére meg kell térítenie.
Ha a hagyatéki tárgy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban fennálló tulajdoni hányad és a törvényes öröklés szabályai szerint több örököstárs közösen örököl, az örököstársak a következő lehetőségek közül választhatnak:
a) osztályos egyezség útján az egyes vagyonelemekről akként rendelkeznek, hogy a földnek minősülő ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egy örökös szerzi meg,
b) megkísérlik az ingatlan megosztását vagy egy személy általi tulajdonba vételét,
c) az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egyben értékesítik,
d) az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egyben felajánlják az állam javára.
Ha az ingatlan megosztására irányuló eljárás nem vezet eredményre, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg azzal, hogy azt öt éven belül értékesíteniük kell vagy egyikük tulajdonába kell adni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás