2021. évi CXLV. törvény indokolás
2021. évi CXLV. törvény indokolás
az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat célja a Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (a továbbiakban: Szövetkezet) működési területén érintett kárpótlásra jogosultak helyzetének jogi rendezése, tekintettel arra, hogy a Szövetkezet esetében – az országban egyedüliként – nem került sor a földalapok megképzésére. A részarány kiadási eljárások lezárása érdekében elfogadott, a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XL. törvény) alapján a szövetkezeti földhasználati joggal érintett földek 2021. január 1-jével állami tulajdonba kerültek, ezáltal pedig a Szövetkezet esetében a földalap kijelölés ellehetetlenült.
A Szövetkezet működési területén érintett kárpótlásra jogosultak 30 éve lezáratlan kárpótlási eljárásának lezárása, rendezetlen helyzetének jogi rendezése érdekében egyedi törvényi szabályozás kialakítása vált szükségessé.
A fentieken túl a törvényjavaslat a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) módosítását tartalmazza, amelyek szükségképpen összefüggenek az új törvény tervezett rendelkezéseivel.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1. §
A rendszerváltást követően a kárpótlási és részarány-kiadási törvények rendelkezései szerint a mezőgazdasági szövetkezeteknek a közös használatában álló, továbbá a bármilyen címen tulajdonába került földekből – helyrajzi szám szerint meghatározva – kimutatásokat, úgynevezett földalapokat kellett készíteni. Ezekben a földalapokban el kellett különíteni a részarány-földtulajdonosok tulajdonában levő földet, a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak földhöz juttatása céljából meghatározott földalapot, a Magyar Állam tulajdonában lévő földeket és a kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében árverés céljára meghatározott aranykorona értékű földterületet.
A földalap kijelölés a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján olyan előzetes lépés volt, amely a további folyamatok előfeltételét képezte. Ennek nyomán vált lehetővé, hogy a fent meghatározott jogosultsági körökbe tartozó személyek számára a vonatkozó eljárásokkal a földek kiadhatók legyenek.
A Szövetkezet esetében – az országban egyedüliként – ezen földalapkijelölésre 2020. december 31. napjáig sem került sor.
A termelőszövetkezeti földhasználati joggal érintett ingatlanok jogi helyzetének rendezése illetve a részarány jogosultak kártalanítása tekintetében az Országgyűlés – a részaránykiadási eljárások lezárása érdekében – 2020. évben elfogadta 2020. évi XL. törvényt, amely – az egész országra nézve – az eljárásokat úgy rendelte lezárni, hogy a még ki nem osztott – szövetkezeti különlapon nyilvántartott – részarány jogosultságok fejében aranykorona jogosultságonként ötvenezer forint mértékű kártalanítást tett lehetővé, és a szövetkezeti földhasználati joggal érintett földek állami tulajdonba kerülését írta elő 2021. január 1-jével. Egyidejűleg a részarány jogosultak által korábban birtokba vett földek tekintetében lehetőséget biztosított arra, hogy vételi joggal élve tulajdonba kaphassák az ingatlant, ha lemondanak a pénzbeli kompenzációról. Ez a megoldás a Szövetkezet vonatkozásában a még ki nem adott részarány jogosultságok esetében is alkalmazandó, és a rendezésre megoldást biztosított.
Rendezetlen maradt ugyanakkor a kárpótlásra jogosultak helyzete. A kárpótlási jeggyel rendelkezők számos módon használhatták fel kárpótlási jegyüket, amelynek egyike volt a földszerzés lehetősége. A Szövetkezet solymári működési területén a kárpótlásra jogosultak esetében azonban a kárpótlási jegyük földvásárlásra irányuló hasznosítására a földalap elkülönítés hiányában – az országban egyedüliként – soha nem nyílt lehetőség.
A részarány kiadási eljárások lezárása érdekében elfogadott 2020. évi XL. törvény alapján a szövetkezeti földhasználati joggal érintett földek 2021. január 1-jével állami tulajdonba kerültek, ezáltal pedig a Szövetkezet esetében a földalap kijelölés ellehetetlenült.
Tekintettel arra, hogy a Szövetkezet érdekeltségébe tartozó kárpótlásra jogosultak részére az elmúlt harminc évben nem nyílt reális lehetőség a kárpótlási jogosultságukért cserébe föld tulajdonjogát megszerezni, ezért a törvény alapján kompenzációra jogosultak körének meghatározása szűken értelmezendő, megakadályozva ezen kompenzációs lehetőség spekulatív célú felhasználását, és a „solymáriak” igényérvényesítési lehetőségének csorbulását.
2. §
A törvény célja egy olyan eljárás kialakítása, amely a Szövetkezet földalap kijelölésének elmaradása miatt kompenzációt jelent a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt1.), a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Kpt2.) vagy az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény szerinti kárpótlási ügyben hozott jogerős közigazgatási határozat alapján kárpótlásra jogosult és meghatározott múltbeli időpontban solymári vagy pilisszentiváni kötődéssel rendelkezők részére – azaz akiktől a Kpt1. mellékleteiben meghatározott jogszabályok alapján elvett földek a Szövetkezet használatába vagy tulajdonába kerültek, vagy a kárpótlással érintett ingatlan a Kpt2. hatálya alá tartozik és Solymár vagy Pilisszentiván településen feküdt, vagy 1991. június 1-jén Solymáron vagy Pilisszentivánon volt az állandó lakóhelyük, továbbá ezen személyek meghatározott jogutódaik (örökösök) – akik eddig ténylegesen kárpótlásban nem részesültek (a továbbiakban: kompenzációra jogosultak). Biztosítja továbbá a törvény azok kompenzációra való jogosultságát is, akik a kárpótlásnak nem eredeti jogosultjai voltak, hanem azt hozzátartozójuktól átruházással vagy öröklés útján szerezték, de 1991. június 1. napján Solymár vagy Pilisszentiván településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkeztek, hiszen a földalapkijelölés elmaradásából eredően esetükben sem volt lehetőség kárpótlási földárverésen való részvételre.
3. §
A kompenzációra jogosultak részére a kompenzáció megfizetése nem történik automatikusan, hivatalból, mivel a kompenzációra való jogosultsági feltételeket első körben több helyen is ellenőrizni szükséges, majd meg kell állapítani a kárpótlási jegyekben, illetve kárpótlási utalványban nevesített jogosultság valorizált aranykorona értékét, majd ezt követően kerülhet sor a tényleges kompenzációra.
Erre tekintettel a kompenzációs eljárást szükséges két szakaszra osztani, ahol első lépésként 2022. január 1. napjától – annak érdekében, hogy a harminc éve húzódó folyamat gördülékenyen és hatékonyan lezárható legyen, és a kompenzációra jogosultak egy belátható időszakon belül érvényesíteni tudják igényeiket – három hónapon belül van lehetőség a kompenzációs jogosultság fennállásának megállapítását és a kárpótlási jogosultság aranykorona értékének meghatározását kérni az illetékes, ingatlanügyi hatósági jogkörben eljáró Pest Megyei Kormányhivataltól.
A kompenzációra jogosultak esetében – a jogosultságuk igazolását követően – személyenként szükséges összesíteni valamennyi jogcímen fennálló, kárpótlási jegyben, kárpótlási utalványban, illetve maradványérték bizonylaton meghatározott, forintban kifejezett kárpótlási jogosultságot, majd meghatározni a kárpótlási összegnek megfelelő aranykorona jogosultság mértékét. Az átváltás során alkalmazandó számítási mód: 1000 forint értékű kárpótlási jegy vagy utalvány felel meg 1 aranykorona értéknek. Ez a számítási metódus a valorizáció, illetve a méltányos eljárás követelményének is megfelel.
Ha a megállapítási eljárás során a kompenzációra jogosultság megállapításra, és a jogosultság mértéke meghatározásra kerül, akkor az erről szóló határozat alapján nyílik lehetősége a kompenzációra jogosultnak a pénzbeli kompenzáció megfizetésének igénylésére vagy természetbeni kompenzáció igénylésére.
Az eljárás során az érintett kárpótlási jegyek további felhasználhatóságának megakadályozása érdekében az érintett kárpótlási jegyek bevonásra kerülnek. Korábban a Kpt1. rendelkezései alapján a kárpótlási jegyeket a kárrendezési hivatalhoz kellett eljuttatni, azonban jelenleg a kárrendezési hivatal már nem működik, így a kárpótlási jegyeket az igazságügyi miniszter részére szükséges megküldenie a megállapítási eljárásban határozatot hozó ingatlanügyi hatóságnak.
A kompenzációs jogosultság nem ruházható át más személyre, azonban természetesen örökölhető.
4. §
A kompenzációs jogosultság fennállásának és a jogosultság mértékének aranykoronában történő megállapítását követően a kompenzáció juttatása nem történik meg automatikusan, mivel a jogosultak választhatnak a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, továbbá a pénzbeli megváltással való kompenzáció, vagy ezek kombinációja között. Az eljárás hatékonyabbá tétele érdekében a választás jogának gyakorlása a kompenzációra jogosultat egyszer illeti meg az eljárás során, és az legkésőbb 2022. június 30-ig gyakorolható.
5. §
Pénzbeli kompenzáció igénylése esetén a megállapított aranykorona jogosultságonként 50.000 Ft kifizetése igényelhető. Ez az összeg megegyezik a 2020. évi XL. törvény alapján a részarány-tulajdonosok által igényelhető kártalanítás összegével, illetve a kárpótlási árveréseken hasonló területek esetében átlagosan kialakult árakkal.
A kompenzációs jogosultság megállapítására a 2022. év elején kerül sor. Ezt követően nyújthatóak be a pénzbeli kompenzációs igények a megállapító határozatot hozó ingatlanügyi hatóságnál, igényérvényesítés véghatárideje 2022. június 30. napja.
A kompenzációs összeg megfizetéséről az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt, azonban ennek elbírálása során a korábbi megállapító határozatban foglaltak irányadóak.
A kifizetésekre kompenzáció megfizetése iránti kérelmek beérkezésének sorrendjében kerül sor.
6–7. §
Azok a jogosultak, akik földterületben kérik a kompenzációt, igényüket legkésőbb 2022. június 30-ig az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteniük. A kompenzációra jogosultak részére kiadásra kerülő földterületeket a Nemzeti Földügyi Központ alakítja és jelöli ki az állami tulajdonú és a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló földek közül. A föld juttatására irányuló eljárás során a kompenzációra jogosultak által a kompenzáció tárgyát képező ingatlan meghatározására tett bárminemű javaslat vagy igény – például annak elhelyezkedése, helyrajzi száma, művelési ága – nem kerül figyelembevételre.
A kompenzációként juttatandó földterületeket a jogosultságok mértékének megfelelően kell csoportosítani, amelynek során figyelemmel kell lenni a településrendezési eszközökre (a kis jogosultsággal rendelkezők számára ott kerüljenek kialakításra a kis parcellák, ahol a településen a környéken most is ilyen telkek vannak).
A kompenzációs eljárásban is cél, hogy érvényesüljenek a gazdaságosan művelhető birtokok kialakításának elvei, erre tekintettel a földterületjuttatást azok a kompenzációra jogosultak kérhetik, akinek a kompenzációs jogosultság aranykorona értékét megállapító határozata alapján legalább 15 aranykorona értékű jogosultsága van. Abban az esetben, ha a kompenzációs jogosultság aranykorona értéke a 15 aranykoronát nem éri el, kizárólag pénzbeli kompenzáció igénylésére van lehetőség, kivéve, ha több jogosult kifejezetten közösen kéri osztatlan közös tulajdonú ingatlan felajánlását, és az aranykorona jogosultságuk együttes mértéke eléri a 15 aranykoronát.
Az ingatlanok kompenzációra jogosultak részére történő felajánlását, majd az ajánlat határidőben történő elfogadását követően az ingatlanok tulajdonba adása tárgyában a Nemzeti Földügyi Központ köt szerződést a jogosultakkal.
A földterületjuttatással történő kompenzáció keretében kizárólag szántó, szőlő, kert, rét, legelő (gyep), nádas és fásított terület művelési ágú, védett természeti területeken kívül eső, bejegyzett földhasználattól és terhektől (kivéve a telki szolgalmi jogokat) mentes, – kifejezetten az osztatlan közös tulajdonba kialakítása iránti kérelem hiányában – 1/1 tulajdoni hányadú ingatlan adható a kompenzációra jogosult tulajdonába.
A kompenzációs eljárás során szerzett föld esetében a jövőbeli mezőgazdasági művelés biztosítása érdekében a tulajdonjog átruházási szerződés keretében biztosítani szükséges a föld hasznosítási kötelezettségének és a szerző fél általi művelésének teljesülését, továbbá 5 éves időtartamra kizárt a föld más célú hasznosítása, és – a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvénynek a kárpótlási árverés útján történő földszerzésre vonatkozó szabályaival [24. § (3) bekezdés] azonos módon – az ingatlanokat 5 éves elidegenítési tilalom terheli.
8. §
A Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vonatkozásában a földalapkijelölés 1994. december 20. és 1996. augusztus 9. között jogerős volt, ami alapján birtokbaadások is történtek, ahol azonban az utóbb megsemmisített földalapkijelölés miatt a tulajdonjog bejegyzésére már nem került sor. Figyelemmel arra, hogy ezen jogosultak tekintetében az ingatlan de facto megszerzésére sor került, indokolt annak feltételeit megteremteni, hogy az azóta szakadatlan birtokos vagy az ő jogutódja de iure is tulajdonba kerülhessen.
9. §
Hatályba léptető rendelkezés.
10. §
Sarkalatossági záradék.
11. §
A törvény szerinti föld juttatásával történő kompenzáció érdekében módosításra kerül az Nfatv.
Ezáltal kibővülnek a Magyar Állam tulajdonában álló és a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok hasznosításának az Nfatv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímei.
12. §
A törvény szerinti föld juttatásával történő kompenzáció érdekében a Földforgalmi tv. rendelkezéseitől való eltérés lehetőségét biztosítja a módosítás.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás