2021. évi CXLVIII. törvény indokolás
2021. évi CXLVIII. törvény indokolás
az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja, hogy megteremtse az egyes kulturális tárgyú törvényi rendelkezések alkalmazása során a gyakorlatban felmerült szabályozási igények jogszabályi alapjait.
Ennek érdekében a törvényjavaslat biztosítja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába került előadó-művészeti szervezetek az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) szerinti minősítése fennmaradjon, azt ne veszítsék el a fenntartó személyében bekövetkezett változás miatt. A javaslat szintén egyértelműsíti azt a korábban megalkotott szabályt, amely szerint a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) rendes tagjainak sorába egyszerűsített eljárás lefolytatásával felvehetők új rendes tagok a Nemzet Művésze címet viselő személyek köréből. A javaslat továbbá a Magyar Kultúráért Alapítvány (a továbbiakban: MKA) által ellátott közfeladatok körét is pontosítja az MKA minél szélesebb spektrumú feladatellátásának biztosítása érdekében, és tartalmazza a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság átalakulása miatt szükséges módosításokat is.
A felsőoktatási területet érintő módosítások között szerepel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) által jelenleg is ellátott tevékenység – közszolgálati tisztviselők képzése és továbbképzése – alapfeladatként történő megjelenítése törvényi szinten, valamint azon lehetőség megteremtése, hogy az Egyetemen foglalkoztatott minden személy (jogállásától függetlenül) részesüljön a béremelésben, beleértve a törvényben nevesített vezényelt és kirendelt foglalkoztatottakat is. A törvényjavaslat a felsőoktatási intézmények fenntartóváltásával kialakult, az egyidejűleg végbemenő működési modellváltáshoz és számviteli kérdésekhez kapcsolódó speciális helyzetet is kezeli. Ezeken túlmenően jelen javaslat alapján egy velencei és egy gárdonyi állami tulajdonú ingatlan kerül a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonába, annak nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából.
A törvényjavaslat tartalmazza a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak részére a 2022. évre megállapítandó 5% mértékű illetményemelés törvényi alapjának megteremtését, rendelkezik a betegségregiszterek tekintetében új adatkezelési célként az egyéni betegút követés megjelöléséről, valamint lehetővé teszi, hogy a történelmi emlékhelyek fenntartható használatára is elérhető legyen központi költségvetési forrás.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1. §
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) 45. § (4) bekezdésének módosítása – az abban foglalt esetkörök kiegészítésként – az azonos bérlő bérleti jogviszonyai időtartamának összeszámításáról rendelkezik, egyrészt akkor, ha a bérlő olyan lakások bérleti jogának cseréje révén, melyeken a 45. § (1) bekezdése alapján a vételi jog szempontjából figyelembe vehetőek, időközben másik lakásba került, másrészt akkor, ha a bérlővel – rendszerint a család gyermekekkel gyarapodása miatt szükségessé váló lakásbővítést követően – új bérleti jogviszonyt létesítettek az általa bérelt lakás bővítését követően.
2. §
Pontosító rendelkezés annak egyértelműsítése érdekében, hogy vételi jog gyakorlása esetén a társasházzá alakítás határideje mindig az első forgalmi érték közlésére a Lakástv. 47. § (1) bekezdésében előírt határidő.
3. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 2023. február 1-jével kiegészítette volna a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 37. § (3) bekezdését egy új k) ponttal. Azonban a Szaztv. e módosítás hatálybalépése előtt kiegészül egy új ponttal, így a jelen rendelkezésben foglalt módosítás következő pontként illeszthető be. Az eredeti módosító rendelkezés hatályba nem lépéséről az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvény rendelkezik.
4–9. §
A keresőképtelenség orvosi felülvizsgálata, továbbá a munkáltató által kezdeményezett keresőképtelenségi felülvizsgálat a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe tartozó feladat, mely során a felülvéleményező orvos, illetve a szakértő főorvos a keresőképtelenséget megállapító orvos munkáját jelenleg papír alapú dokumentáció alapján ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzések egyszerűsítését, gyorsaságát és költséghatékonyságát szolgálja a postai út helyett az EESZT útján történő adatlekérés. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatkezelési cél alapján, hasonlóan a rehabilitációs orvosszakértői feladatkörhöz, a keresőképtelenség megállapításának felülvizsgálati feladatai kapcsán is indokolt az ellenőrzendő egészségügyi adatokhoz való hozzáférést az EESZT útján biztosítani. Az elhúzódó pandémiás helyzetre tekintettel a keresőképtelenségi felülvizsgálati feladatokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzések lebonyolítása számos akadályba ütközik, nehezen szervezhető, továbbá nem költséghatékony, mely miatt hasonlóan a már jelenleg is biztosított rehabilitációs orvosszakértői kormányhivatali feladatkör EESZT hozzáféréshez a keresőképtelenségi felülvizsgálati feladatai kapcsán is indokolt az ellenőrzendő egészségügyi adatokhoz való hozzáférést az EESZT útján biztosítani. A hozzáférés biztosítása a járványhelyzetre tekintettel a munkavégzés zökkenőmentes biztosítása miatt mihamarabb indokolt.
A módosítás indoka a betegségregiszterek tekintetében új adatkezelési célként az egyéni betegút követés megjelölése.
A pandémia-regiszter tekintetében előírásra kerül a kapcsolati kóddal történő adatkezelés az azonosításra alkalmas személyes adatok körében, valamint az egészségügyi adatokkal való ismételt összekapcsolás feltételei az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében.
A járványügyi feladatok hatékony ellátása érdekében a módosítás rendelkezik arról, hogy egyes szűk esetkörökben sor kerülhet korábban, a módosításban meghatározott időpontot követően keletkezett egészségügyi adatok kezelésére.
10–11. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítését az indokolja, hogy szakmai szempontok, így különösen a hangsúlyos egészségügyi, állapotjavító cél alapján szükséges a lovasterápiát, valamint a fogyatékos és a sérült személynek speciális fejlesztő, rehabilitációs célú lovas szolgáltatásokat nyújtó személyek képzési feltételeinek az egészségügyért felelős miniszter rendeletében történő megállapítása.
12. §
Célszerű a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) az emlékhelyek mellett az emlékpontok kijelölését is a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság hatáskörébe utalni.
13. §, 1. melléklet
A Kötv. 2. melléklete két nemzeti emlékhely tekintetében pontosításra kerül. A rákoskeresztúri Újköztemető Nemzeti Gyászpark nemzeti emlékhely kibővül a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemetővel. Ezzel a nemzeti emlékhelyek száma nem emelkedik, csupán a 2012 óta nemzeti emlékhely Nemzeti Gyászpark és Kisfogház bővül három további helyszínnel.
A Győri Egyházmegye kérése szerint pontosításra kerülnek a területhez tartozó helyszínek elnevezései és adatai, és két oda nem illő ingatlan – a Hotel Konferencia és Szent László Látogatóközpont – törlésre kerül.
14. §
Szövegcserés módosító rendelkezések. A Kötv. hatályos szövege a nemzeti emlékhelyek támogatását teszi lehetővé (Kötv. 61/H. §), viszont indokolt, hogy a történelmi emlékhelyek fenntartható használatára is elérhető legyen központi költségvetési forrás. Emellett az emlékpontok szabályozásának egységesítése és az emlékhelyek rendszerébe történő illesztése szükséges. E módosítások az emlékhelyek státuszát nem érintik, a nemzeti emlékhelyet továbbra is az Országgyűlés törvényben, a történelmi emlékhelyet pedig a Kormány rendeletben nyilvánítja emlékhellyé.
15. §
A § hatályon kívül helyezésről rendelkezik, mivel a Kötv. 23/G. § (5) bekezdése szükségtelenné válik, ha a kijelölt örökségvédelmi szerv maga a Magyar Nemzeti Múzeum lesz, a Kötv. 64/B. §-a pedig szintén a feladatkörök változása miatt válik feleslegessé. Az emlékpontok kijelölése a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság hatáskörébe kerül, ezért a Kötv. 93. § (6) bekezdés a) pontja is hatályát veszti.
16. §
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásában lévő előadó-művészeti szervezetek is Emtv. szerinti minősítést kapjanak.
17. §
Az utóbbi időben egyes előadó-művészeti szervezetek fenntartója tekintetében változás következett be, miután korábban állami vagy önkormányzati fenntartásban álló előadó-művészeti szervezetek közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába kerültek át. Az Emtv. 11. §-a szerinti minősítéssel a korábban állami vagy önkormányzati fenntartásban álló, minősítéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek nem minősíthetőek a fenntartó személyében bekövetkezett változás miatt. Az átmeneti rendelkezés célja, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően állami vagy önkormányzati fenntartásból közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába került előadó-művészeti szervezetnek az állami vagy önkormányzati fenntartás időtartama alatt az Emtv. 11. § (2) vagy (3) bekezdése szerint szerzett minősítését a fenntartó személyében bekövetkezett változás nem érintse. A rendelkezés által a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába kerülő előadó-művészeti szervezetek tekintetében az éves minősítési eljárás során változatlan marad a korábban benyújtott adatszolgáltatás alapján az emberi erőforrások minisztere rendeletében rögzített minősítés.
18. §
A hatályos Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) szerint az MMA általi kötelezettségvállalásról 150 millió forint értékhatárig az elnök, 500 millió forint értékhatárig az elnökség, ezt meghaladó összegű kötelezettségvállalásról pedig a közgyűlés dönt. A közgyűlés döntési kompetenciáját meghatározó szabály alóli kivételt határoz meg az MMA tv. a 27. § (4) bekezdésében, emellett tartalmaz egy szigorító kitételt is a 14. § i) pont ia) alpontjában.
A törvényjavaslat – a közgyűlési döntési hatáskört meghatározó főszabály alóli kivétel előírásával – lehetővé teszi, hogy abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás célja az MMA által az MMA tv. szerint alapított, vagy az MMA többségi befolyása alatt működő gazdasági társaság működésének az MMA költségvetéséből való támogatása, akkor e támogatásról az elnökség döntsön – az MMA tv. 17. § (1) bekezdése és a 17. § (5) bekezdés h) pontja alapján – abban az esetben is, ha annak értéke az 500 millió forintot meghaladja.
A javaslat azt célozza, hogy az MMA gazdasági társaságai a közgyűlés összehívása nélkül, megfelelő időben hozzájussanak a működésükhöz szükséges forrásokhoz. A javaslat mellőzi a döntési szintek felesleges felfelé irányítását, a többszáz fős közgyűlésre terhelését, egyúttal a döntési hatáskört úgy határolja le, hogy a döntésért való felelősség egyértelműen tisztázható legyen. A nyilvánosság, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség az elnökség közgyűlésnek való beszámolási kötelezettsége fenntartásával továbbra is biztosított.
19. §
A hatályos szabályozás szerint a Nemzet Művésze díj adományozását bárki kezdeményezheti a javaslattételre jogosultnál. Javaslattételre jogosultak a díj birtokosai, bizonyos törvényi feltételek mellett az MMA tagozatai, valamint a kultúráért felelős miniszter. A Nemzet Művésze cím viselőinek korlátlan személyi javaslattételi joga indokolatlanul felduzzasztja a díjra javasolt személyek számát, egyben csorbítja a javaslattétel értékét. Ezért a törvénymódosítás annak bevezetésére irányul – először a 2022. évi Nemzet Művésze díj adományozása eljárásában alkalmazandóan –, hogy a Nemzet Művésze díj birtokosa legfeljebb egy személyt javasolhasson a díjra egy évben. A Nemzet Művésze címet egyidejűleg viselők száma rendszerint közelíti a hetven főt – ami a törvényi felső létszámkorlát –, ezért a módosítás érvényesítése mellett is jelentős számú javaslattal kell számolni. A jogalkotó rögzíti azt is, hogy ha egy díjbirtokos több személyt is javasol, akkor a díj odaítéléséről való döntéshozatalnál a javaslattételei egyikét sem veheti figyelembe Nemzet Művésze díj Bizottság.
20. §
Az egyszerűsített felvételi eljárás – amelynek részletszabályai az MMA alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) fektetendők le – első alkalommal a 2022. évi Nemzet Művésze díjak odaítélését követően alkalmazandó. A szabály első alkalmazásakor – kizárólag ezen egyszeri alkalommal – nem csak a Nemzet Művésze díj 2022. évi díjazottja választható az Alapszabály szerinti feltételekkel, és a szintén az Alapszabályban rögzített egyszerűsített eljárás szabályai mentén rendes taggá, hanem a Nemzet Művésze címet a 2022. évet megelőzően elnyert díjazott is. A javaslat szorosan összefügg a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 38. §-ának hatályba nem lépéséről szóló rendelkezéssel. Ekként az átmeneti rendelkezésnek nem lesz része a rendes tagság kérelmezésére vonatkozó elem, mert az átmeneti rendelkezés alapjául szolgáló törvényi szabályozásban sem szerepel ilyen kitétel, és a felvétel részletszabályait nem a törvény, hanem az Alapszabály határozza meg az MMA tv. 2022. november 5-étől hatályos 7. § (9) bekezdése szerint.
21. §
Nyelvhelyességi korrekció.
22. §
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint felnőttképzési tevékenységnek minősül – egyebek mellett – a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe nem tartozó oktatás és képzés.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 2. § (1) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény az Nftv.-ben meghatározottak szerint – az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység mint alaptevékenység folytatására – létesített szervezet. Az Nftv. 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenysége magában foglalja a felsőoktatási szakképzést, alapképzést, mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú továbbképzést.
Ennek alapján a közszolgálati tisztviselők képzése és továbbképzése nem minősül az Egyetem alaptevékenységének, ezért a felnőttképzési tevékenységek körébe sorolandó.
Az Egyetem alapító okirata, valamint vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján köteles ellátni a közszolgálati tisztviselők képzését és továbbképzését, ezért szükséges e tevékenység alaptevékenységként történő rögzítése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvényben (a továbbiakban: NKE tv.).
23. §
Az NKE tv. 36. § (4) bekezdés f) pontja a vezetői állományra szűkíti a vezényelteknek adható illetménykiegészítés lehetőségét, amelyet javasolt a nem vezetői állományra is kiterjeszteni.
24. §
A pontosító javaslat célja az Egyetem költségvetésének jóváhagyása vonatkozásában az elemi költségvetés jóváhagyásának elvégezése, valamint a pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló hallgatókra vonatkozó egységes fogalomhasználat megteremtése.
Az Egyetem olyan képzéseket is folytat, melyek nem tartoznak az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, vagy a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás körébe, azonban szükséges feltételeket előírni a képzések sajátosságaira figyelemmel.
A javaslat kiterjeszti továbbá azok körét, akik más jogviszonyuk mellett az Egyetemen közalkalmazotti jogviszony keretében munkakört, vezetői beosztást tölthetnek be.
25. §
A § hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
26. §
A javaslat megemeli a főpolgármester, a polgármesterek és a közgyűlési elnökök díjazását. A főpolgármester illetménye 1 500 000 forintra, a megyei jogú város polgármesterének, a fővárosi kerületi önkormányzat polgármesterének illetménye 1 300 000 forintra emelkedik. A közgyűlési elnök illetménye a viszonyítási alap emelkedése miatt szintén növekszik. A polgármesteri illetmények tekintetében a szabályozás az Mötv. 71. § (4) bekezdésében meghatározott kategóriákat érintetlenül hagyja, viszont az egyes kategóriákhoz kapcsolódó százalékos arányokat megváltoztatja. Nem változik a polgármesteri illetményhez kötődő egyéb illetmények és járandóságok megállapításának módja sem. A módosítás 2022. január 1-jén lép hatályba.
27. §
A felsőoktatási intézményeknél a fenntartóváltással egyidejűleg működési modellváltásra is sor került, az érintett felsőoktatási intézmények kikerültek a költségvetési gazdálkodási és beszámolási rendszeréből. E működési modellváltás sajátos jogutódlással történt, ugyanakkor arra közvetlenül nem alkalmazhatóak a jogi személyek átalakulására, azon belül a vagyonmérlegekre vonatkozó előírások. Ennek következtében a fenntartóváltást megelőző saját tőkestruktúra került átvezetésre a fenntartóváltást követő nyitó adatként, esetenként negatív tőketartalékot, és negatív eredménytartalékot eredményezve.
Tekintettel arra, hogy a számvitelről szóló törvény előírása szerint a tőketartalék negatív nem lehet (szemben a korábbi költségvetési gazdálkodás szerinti számvitelben kimutatott tőkeváltozással), valamint arra, hogy célszerű megteremteni a lehetőségét a korábbi időszak negatív eredménytartaléka megszüntetésének is, indokolt a javasolt kiegészítő rendelkezés beiktatása az átmeneti rendelkezések közé.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok az érintett felsőoktatási intézményeknek fenntartói és tulajdonosai is egyben. E felsőoktatási intézmények jelentős vagyonnal rendelkeznek, amelyet indokolt valamilyen formában az alapítvány számviteli beszámolójában is megjeleníteni. Tekintettel azonban arra, hogy a felsőoktatási intézményekben lévő tulajdon nem feleltethető meg a klasszikus tulajdoni részesedéseknek, erről a modellváltó egyetemek tekintetében indokolt külön rendelkezni. A módosítás a kimutatandó részesedés értékére vonatkozóan is sajátos szabályt fogalmaz meg, amikor a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány beszámolójának mérlegében kimutatandó részesedés mindenkori értékét az egyetem azonos mérlegfordulónapra vonatkozó beszámolójának mérlegében kimutatott saját tőke értékéhez köti.
A törvénymódosítás nem érinti az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykört, és nem függ össze a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: a KEKVA tv.) szerint ellátott közfeladat lényeges tartalmával.
28. §
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által ellátott közfeladatok közül számottevő jelentőséggel bír az oktatási és tehetséggondozási tevékenység. Indokolt tehát az Nftv. e rendelkezését a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra tekintettel módosítani.
A törvénymódosítás nem érinti az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykört, és nem függ össze a KEKVA tv. szerint ellátott közfeladat lényeges tartalmával.
29. §
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 2022. január 1-jétől hatályos 36. § (2) bekezdése és 54. §-a szerint önálló tevékenység keretében állatorvosi tevékenység folytatására az az állatorvos jogosult, aki legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és e szabályt a 2017., 2018., 2019., 2020. és 2021. évben állatorvosi diplomát szerzett állatorvos vonatkozásában a diploma megszerzésének évét követő hatodik év első napjától kell alkalmazni. Jelen javaslat az 54. § rendelkezéseit felváltva úgy rendelkezik, hogy a már praxissal (önálló rendelővel) rendelkező állatorvosokra ad átmenetet úgy, hogy az 5 éves szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezést a tevékenység megkezdésének évét követő hatodik év első napjától, a 36. § (3) bekezdése szerinti szakmai előmenetelre vonatkozó rendelkezést 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.
30. §, 2. melléklet
A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak illetményrendszerére vonatkozó új szabályozás elfogadásakor a Kormány döntött arról, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak esetében 2019-ben 20%-os, majd azt követően 3 éven keresztül (2020., 2021., 2022. évek) évenként további 5-5%-os béremelést lát szükségesnek. A 20%-os emelés bértömegre vetítetten történt. Az elmúlt években a törvényi szintű szabályozás a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) módosításával történt. A Hszt. 12. melléklete tartalmazza az alsó és felső illetményhatárokat, amelyeken belül a munkáltató megállapítja az illetményt. A jelen módosítás a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak részére 2022. évre megállapítandó 5% mértékű illetményemelés törvényi alapjának megteremtését tartalmazza.
A módosítás munkaköri kategóriánként tartalmazza a rendvédelmi alkalmazottakat megillető illetmény emelt határait.
31. §
Jogtechnikai és koherenciát biztosító módosításra kerül sor.
32. §
Az egyetemi modellváltás miatt szükségessé vált jogszabályi módosítás a határon túli hallgatók egészségügyi jogosultságát rendezi.
33. §
Jogtechnikai pontosítás. Az MMA tv. 7. § (8) bekezdésében rögzített, az általános tagfelvételre vonatkozó közgyűlési döntéshozatalról szóló rendelkezések – csakúgy, mint a 7. § (4)–(7) bekezdése – nem alkalmazandók a Nemzet Művésze címet viselő személyek egyszerűsített eljárásban való rendes tagi felvétele során. A 7. § (8) bekezdésének rendelkezése helyett a 7. § (9) bekezdésében rögzített, speciális szabályt kell alkalmazni, miszerint a közgyűlés dönt az elé terjesztett jelöltek rendes taggá választásáról titkos szavazással, egyszerű többséggel, és a rendes tagi jogviszony kezdőnapja a megválasztást követő nap lesz.
A javaslat a Módtv. kihirdetett, de csak 2022. november 5-én hatályba lépő rendelkezését igazítja ki a szabályozási cél elérése érdekében.
34. §
Jogtechnikai pontosítás, a Módtv. 38. § hatályba nem lépése okán szükséges.
35. §
A javaslat a Módtv. kihirdetett, 2022. november 5-én hatályba léptetni tervezett átmeneti rendelkezésének hatályba nem lépéséről rendelkezik, és szorosan összefügg a 21. §-sal. Ekként – mivel a szabályozás célja másképp nem érhető el – a hatályba nem lépő átmeneti rendelkezés helyett az átmeneti időszakra vonatkozó szabály újbóli megállapítására kerül sor.
36. §, 3. melléklet
A KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázat pontosításra kerül, illetve kiegészül az MKA által ellátott új feladatokkal, illetve a Petőfi Kulturális Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogutódlására tekintettel.
A Színház- és Filmművészetért Alapítvány közfeladatai is pontosításra kerülnek. A Színház- és Filmművészetért Alapítvány közfeladatai a 2021. évi CXIII. törvény elfogadásával bővültek. Az új közfeladat célja a kortárs színművészet támogatása a magyar színjátszás múltjának megismertetésével és bemutatásával, valamint értékeinek és örökségének megőrzésével és hozzáférhetővé tételével. Ezen tevékenységek többnyire a múzeumi tevékenységre jellemző múltbéli események, hagyományok bemutatását tartják elsődleges céljuknak. Mivel a két eltérő tevékenység bemutatása az előadó-művészet, illetve a színház-és filmművészet területén használatos fogalomrendszeren belül sokszor szintézisben jelennek meg, ezért szükséges e jól elhatárolható meghatározást a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében rögzíteni.
37. §, 45. §
A javaslat a Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) módosításának célja, hogy a Budapest III. kerület 18386/9 helyrajzi számú, valamint a Budapest III. kerület 18019 helyrajzi számú ingatlanok átadása után is szükséges azokon a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság számára egy szűkebb körű használati jogot biztosítani.
38. §, 40. §, 4. melléklet
A javaslat szerint nyíregyházi és szolnoki ingatlanok kerülnek a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: PKÜ) tulajdonába, melyek könnyűzenei kreatív házak megvalósításának helyszínéül fognak szolgálni.
39. §
A PKÜ-nek juttatandó ingatlanok felsorolása kiegészül még egy ingatlannal, a Budapest 23796/32 helyrajzi számú ingatlan kivett üdülő és sporttelep és park besorolású. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontja szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozik, ezért szükséges kimondani ingyenes tulajdonba adása esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI. törvény 6. § (1) bekezdésétől való eltérést.
41. §
A PKÜ a 4/B. § szerinti ingatlan és a 4. melléklet szerinti ingatlanok tulajdonjogát az azokon fennálló terhekkel együtt szerzi meg.
42–44. §
Az MKA tv. 4/A. § és a 4/B. § szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a 4/B. § szerinti ingatlanban, valamint a 4. melléklet szerinti ingatlanokban elhelyezett állami tulajdonú ingóságok e törvény erejénél fogva, a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével a PKÜ tulajdonába kerülnek. Az MKA tv. 4/B. § és a 4. melléklet szerinti szerinti ingatlanokkal átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá.
A PKÜ-t az e törvényből fakadó jogok és kötelezettségek vonatkozásában az Ügynökség jogutódjának kell tekinteni.
46–47. §
Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény 92. §-ának hatályba nem lépése okán szükséges jogtechnikai pontosítás.
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 54. §-ának újraszövegezése miatt szükséges hatályvesztő rendelkezés.
48–52. §, 5. melléklet
A magyar állam 1/1 arányú tulajdonában és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, Gárdony belterület, 5437 hrsz.-ú, kivett üdülőépület, udvar megnevezésű, 6356 m2 területnagyságú (természetben 2484 Gárdony, Üdülők útja 27. alatt található) ingatlan alkalmas a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatai ellátásához kapcsolódóan szálláshelyként történő működtetésre. Ezzel orvosolható lenne a konferenciák, művészeti fesztiválok idején megtapasztalt folyamatos szálláshiány.
A magyar állam 1/1 arányú tulajdonában álló és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Velence, belterület 4477/1 helyrajzi számú, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan a javaslat alapján ingyenesen a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonába kerül, amely a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvánnyal közösen, a Velencei-tó flóráját és faunáját bemutató „erdei” iskolát és – együttműködésben a Velencei Vízi Sport Clubbal (VVSC) – ifjúsági sportbázist működtet majd a területen.
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány részére átadásra kerülő Gárdony belterület, 5437 helyrajzi számú ingatlan tekintetében a jelenlegi vagyonkezelő, a Belügyminisztérium útján jelezte, hogy az átadással szintén érintett Velence, belterület, 4477/1 helyrajzi számú ingatlanon átjárási szolgalom biztosítását kéri a Velence, belterület, 4475/2 helyrajzi számú kivett töltés megnevezésű ingatlan megközelítése céljából.
A kalocsai főszékesegyház környezetében, a Kalocsa 1019/3 és 1019/4 helyrajzi számú ingatlanokon régészeti feltárási engedély alapján jelenleg is régészeti kutatás folyik. Ennek során már előkerültek a korábbi román-gótikus székesegyház pillérei, valamint – a főszékesegyházat körülölelő egykori temetőből – kilenc rétegben sírhelyek. A régészeti kutatás jelenlegi fázisából is már megállapítható, hogy kiemelt történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhelyről van szó, amelynek megőrzése és a széles nyilvánosság számára történő bemutatása a települési önkormányzat teherbíró képességét meghaladó, országos jelentőségű feladat. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye vállalta, hogy vagyonkezelésbe kerülése esetén – a főszékesegyházzal és az ASTRICEUM Érseki Múzeum többi kiállításával egy egységet képezve – ellátja a régészeti emlékek megóvásának és bemutatásának feladatát is, egyben biztosítja az érintett ingatlanokon a gyalogosforgalom fenntartását. Ezért a javaslat a középkori vallási kulturális emlékeink bemutatása érdekében a két ingatlan egyházi vagyonkezelésbe kerüléséről rendelkezik.
53. §
Hatályba léptető rendelkezés.
54. §
Sarkalatossági záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás