KÜ BH 2021/149
KÜ BH 2021/149
2021.05.01.
A civil szervezetek nyilvántartásának adatai közhitelesek, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. A civil szervezet nyilvántartás szerinti képviselője által adott meghatalmazás jogszerűsége közigazgatási perben nem vitatható [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 29. § (4) bekezdés; 2011. évi CLXXXI. törvény (Ectv.) 86. §; 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 11. §]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az elsőfokú építési hatóság a 2016. június 17-én kelt határozatában építési engedélyt adott a II. rendű felperes részére a tihanyi ... hrsz-ú ingatlanon erdei kilátó építésére.
[2] Az I. rendű felperes 2016. november 4-én kérte az ügyben ügyféli jogállása megállapítását, kérelmét a Sz. R. elnök által aláírt, 2016. október 26-án keltezett meghatalmazással eljáró jogi képviselő útján nyújtotta be. Az elsőfokú hatóság a kérelmet elutasította, a másodfokon eljárt I. rendű alperes a 2016. december 21-én hozott végzésével megállapította az I. rendű felperes ügyféli jogállását.
[3] Az építési engedély tárgyában az I. rendű felperes fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal a 2017. február 23-án meghozott határozatával az építési engedélyt megadó határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Az elsőfokú hatóság a 2017. április 3-án kelt határozatával az építési engedély iránti kérelmet elutasította.
[4] A II. rendű felperes 2017. március 27-én az időközben felépített erdei kilátó fennmaradására és használatbavételére nyújtott be kérelmet, az elsőfokú hatóság a 2017. április 7-én hozott határozatában a megépített erdei kilátó építményre véglegesen érvényes fennmaradási és egyben használatbavételi engedélyt adott.
[5] Az I. rendű felperes jogi képviselője útján 2017. április 26-án az elsőfokú határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő. Az I. rendű alperes másodfokú hatóságként 2017. május 17-én helyszíni szemlét tartott, amelyen a II. rendű felperes képviselője jelezte, hogy vitatja az I. rendű felperes képviseleti jogát. A helyszíni szemlén az I. rendű felperes jogi képviselője elismerte, hogy teljes vezetőségváltás történt 2017 májusában az Egyesületnél. Az I. rendű alperes felhívta az I. rendű felperest, hogy az új képviselőtől származó meghatalmazást mielőbb csatolja. Az I. rendű felperes jogi képviselője vállalta, hogy legkésőbb másnap kiegészítést küld, azonban az I. rendű felperes a II. fokú határozat meghozataláig új meghatalmazást nem nyújtott be, és egyéb, a jogi képviselete jogszerűségét igazoló iratot sem terjesztett elő.
[6] Az I. rendű alperes a 2017. június 9-én kelt VEB/005/1584-18/2017. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolásban rögzítette, hogy a civil szervezetek névjegyzéke a „birosag.hu” honlapon elérhető. Az I. rendű felperes alapadatai között szerepel, hogy az Egyesület Sajkod és környékének közigazgatási és természetvédelmi környezetének az érdekképviseletére alakult, környezetvédelmi, természetvédelmi céllal jött létre. A szervezet képviselői között az ügyvédi meghatalmazást aláíró Sz. R. elnök szerepel. Erre figyelemmel az I. rendű alperes a Sz. R. elnök által benyújtott meghatalmazást elfogadta.
A kereseti kérelmek
[7] Az I. rendű és II. rendű felperes keresettel támadták az I. rendű alperes határozatát. Az I. rendű felperes vitatta, hogy a fennmaradási és használatbavételi engedély megadható volt. Előadta, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában a képviseleti jogra vonatkozó korlátozás nem volt bejegyezve. Állította, hogy az együttes képviseleti jog harmadik személlyel szemben nem hatályos. Kiemelte, hogy az újonnan megválasztott elnök, R. Zs. utólag, 2017. november 14-én jóváhagyta a képviseletre vonatkozó meghatalmazást és a jogi képviselő eljárási cselekményeit. Az I. rendű felperes keresetleveléhez a R. Zs. elnök által 2017. július 3-án aláírt meghatalmazást csatolta.
[8] A II. rendű felperes keresetében vitatta az I. rendű felpereshez kapcsolódó képviseleti jogot és kiemelte, az I. rendű felperes fellebbezését nem lehetett volna elbírálni, mert az nyilvánvalóan nem az előterjesztésre jogosulttól származik.
Az alap elsőfokú ítélet
[9] A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.K.27.231/2017/30. számú ítéletében az I. rendű alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az I. rendű alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra előírta, hogy az I. rendű alperes köteles ismételten hiánypótlási felhívást közzétenni az I. rendű felperes felé határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a képviseleti jogának igazolására és a meghatalmazottként képviseletét ellátó személy eljárási jogosultságának igazolására. Amennyiben a hiánypótlás eredménytelen, akkor ennek jogkövetkezményét levonva kell dönteni, illetőleg a képviseleti jog tisztázása esetén hozható döntés a fellebbezés elbírálásáról.
A Kúria Kfv.II.37.489/2018/12. számú végzése
[10] A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Kiemelte, az elsőfokú bíróság annak megállapítása mellett, hogy az I. rendű felperes alapszabályának 3.2. és 6. pontja együttes aláírási és képviseleti jogot írt elő és az ítélethozatalig a bírósági nyilvántartásban Sz. R. volt elnökként bejegyezve, a képviseleti jogára vonatkozó korlátozás nélkül. Ezeknek a tényeknek a rögzítése ellenére, ezt alátámasztó jogszabályi hivatkozás nélkül, a bíróság a nyilvántartott adatokkal ellentétesen az elnökváltásról való tudomásszerzés következményeként a megválasztott új elnöktől származó meghatalmazás hiányának jelentőséget tulajdonított és a hiánypótlás megismétlését írta elő. A bíróságnak ezzel szemben a kereseti kérelem keretei között azt kellett volna vizsgálnia, hogy az I. rendű felperes által előterjesztett fellebbezés az előterjesztésre jogosulttól származik-e, és ha nem, akkor az I. rendű alperesnek az eljárást az I. rendű felperes vonatkozásában a közigazgatási hatóság eljárási és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján meg kellett volna-e szüntetnie, illetve a hiánypótlás nem teljesítése okán a Ket. 31. § (2) bekezdése értelmében az eljárást megszüntethette volna-e.
[11] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alapszabállyal ellentétesen Sz. R. elnök képviseleti joga a bírósági nyilvántartásba nem volt korlátozva, de arról tévesen döntött, hogy a hiánypótlás nem volt jogszerű, mert nem tartalmazott határidőt. A bíróság téves jogi álláspontja és a keresettől eltérő döntése folytán a II. rendű felperes kereseti kérelméről nem foglalt állást, nem bírálta el azt, hogy a bírósági nyilvántartásba bejegyezett adatok alapján vagy attól eltérően a megvalósult elnökváltás tényére tekintettel, az alapszabály szerint kellene megítélni a képviseleti jogosultságot. Nem vizsgálta, hogy fellebbezés benyújtására olyan meghatalmazás mellett lett volna jogszerű lehetőség ami az elnöktől származik, vagy az elnök és egy elnökségi tag együttes aláírását tartalmazza, illetve az elnök és az elnökség képviseleti joga időközbeni megszűnésére tekintettel az új elnökség részéről adott meghatalmazás mellett kerülhetett volna sor a fellebbezési eljárás folytatására.
[12] A Kúria szerint a bíróság nem adta jogszabályi magyarázatát, hogy a közhiteles nyilvántartás adataival szemben miért lenne figyelembe vehető az Egyesület képviseletében bekövetkezett változás. Tisztázni kellett volna, hogy ki jogosult az I. rendű felperes képviseletére, a fellebbezés benyújtására az egyesületi képviselő jogosult volt-e és az eljárásra adott meghatalmazás jogszerű volt-e.
[13] Az elsőfokú bíróságnak a kereset folytán döntenie kell abban, hogy az ott megjelölt jogszabályok alapján az I. rendű felperes fellebbezése érdemben elbírálható volt-e, vagy az eljárás megszüntetésének lett volna-e helye.
[14] Az elsőfokú bíróságnak arról is döntenie szükséges, hogy az I. rendű felperes a per indítására az újonnan megválasztott, de a nyilvántartásba be nem jegyzett elnök által egy személyben adott meghatalmazásra jogosult volt-e, és ha igen a perképviselete, azaz a perbeli képviseletre adott meghatalmazása jogszerű volt-e. Ha az I. rendű felperes a per indítására nem volt jogosult, úgy akkor annak jogkövetkezményét le kell vonni a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.) 130. § (1) bekezdés g) pontja és 157. § a) pontja alapján.
[15] A Kúria az új eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy az elsőfokú bíróságnak elsőként a II. rendű felperes keresetét kell eldöntenie, állást kell foglalnia az I. rendű felperes perindításának jogszerűségéről, az I. rendű felperes fellebbezésének előterjesztési jogszerűségéről, majd ettől függően bírálhatja el az I. rendű felperes keresetét.
Az új eljárás eredményeként hozott elsőfokú részítélet
[16] A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2020. február 5-én hozott 2.K.27.824/2019/4. számú részítéletében az I. rendű alperes 2017. június 9-én kelt határozatát hatályon kívül helyezte új eljárásra kötelezés nélkül.
[17] Az indokolás szerint az I. rendű felperes 2011. október 2-án elfogadott alapszabályában rögzítést nyert, hogy az elnökség képviseletében aláírási joggal rendelkezik az elnök, valamelyik elnökségi taggal együttesen. A tisztségviselőket három évre választották, Sz. R. 2011. október 2-i nyilatkozata tartalmazta, hogy „a tisztséget három évre elfogadta”. A Fővárosi Törvényszék Pk.60.675/2011. számú végzése szerint az I. rendű felperes képviselője Sz. R., a képviseleti jog terjedelme, gyakorlásának módja nincs korlátozva, a megbízás megszűnésének időpontja nincs bejegyezve. Az I. rendű felperes 2017. október 19-én nyújtotta be változásbejegyzés iránti kérelmét, azt a Fővárosi Törvényszék a 2018. március 28-án hozott végzésével bírálta el, ekkor törölte Sz. R. képviseleti jogát és jegyezte be R. Zs. elnököt új képviselőként. R. Zs. 2017. november 14-én kelt nyilatkozatában kijelentette, hogy utólagosan jóváhagyja Sz. R. 2017. április 11-i meghatalmazását és eljárását a fellebbezési ügyben.
[18] Az elsőfokú bíróság szerint az I. rendű alperesnek a fellebbezési eljárás során a Ket. 40. § (2) bekezdésére tekintettel hivatalból kell vizsgálni, hogy az arra jogosult él-e a fellebbezéssel, illetve a képviselője képviseleti jogosultsága megfelelő-e.
[19] Az I. rendű felperes nevében eljáró képviselő képviseleti jogosultságát az Sz. R. egyesületi elnök által 2016. október 26-án aláírt meghatalmazással igazolta, ugyanakkor az alapszabályból következően az elnöki tisztség 2014-ig, vagyis három évre szólt. Az I. rendű alperes a közhiteles nyilvántartási adatok alapján állapította meg, hogy a meghatalmazást aláíró Sz. R. korlátozás nélkül az egyesület képviselője. Főszabály szerint a hatóságnak nincs olyan kötelezettsége, hogy az alapszabályt összevesse a nyilvántartási adatokkal. Abban az esetben azonban, ha kétség merül fel a meghatalmazás szabályszerűségét illetően, akkor szükséges további ellenőrzést végeznie.
[20] A 2017. május 17-i helyszíni szemlén az I. rendű alperes jogszerűen hívta fel hiánypótlásra a képviselet körében az I. rendű felperest, azonban ezt követően a nyilatkozat pótlásának bevárása nélkül jogszerűtlenül járt el és bírálta el az I. rendű felperes fellebbezését. Az I. rendű felperes nem is volt abban a helyzetben, hogy pótolja a hiányosságot, mert a Fővárosi Törvényszék csak 2018. március 28-án vezette át a változást.
[21] Sz. R. elnöki megbízatása három évre szólt, 2014. október 2-től már nem volt az Egyesület képviselője, így meghatalmazást a fellebbezés benyújtására nem adhatott. Az, hogy hónapokkal később, 2017. november 4-én az új elnök „fellebbezést jóváhagyó” nyilatkozatot tett, nem teszi jogszerűvé a hatóság döntését, mivel a megfelelő meghatalmazással az I. rendű felperesnek a határozathozatalkor kellett volna rendelkeznie.
[22] Meghatalmazás hiányában az ügyvéd fellebbezés előterjesztésére nem volt jogosult, azt saját személyében előterjesztettnek kell tekinteni. Hatályos fellebbezés hiányában a bíróságnak az I. rendű alperesi határozat hatályon kívül helyezéséről kellett rendelkeznie, új eljárás elrendelése nem lehetséges, mert a határozathozatal időpontjára visszamenőlegesen fennálló hiányosság pótlására nincs lehetőség.
A felülvizsgálati kérelem és az észrevétel
[23] A jogerős részítélettel szemben az I. rendű felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Véleménye szerint a részítélet többszörösen törvénysértő, súlyosan iratellenes és okszerűtlen következtetéseket tartalmaz.
[24] Mivel a bíróság nem vonhatja el a hatóság hatáskörét, ezért a hatályon kívül helyezés mellett a hiánypótlás megismétlésére való felhívásra és eredménytelenség esetén a jogkövetkezmények levonására lett volna lehetőség, figyelemmel a Ket. 31. § (2) és 40. § (4) bekezdésére.
[25] Sz. R. elnöki megbízatásának törvény általi megszűnése körében a bíróság sommás és jogszabályellenes megállapítását a képviseleti jog keletkezésekor még nem hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 3:79. § (1) bekezdésére alapítja. Nem magyarázza meg ugyanakkor, hogy amennyiben az alapszabály nem rendelkezett a vezetőség megválasztásának időtartamáról, akkor miért nem két év elteltével szűnt meg a képviseleti jog. Nem ad magyarázatot a bíróság arra sem, hogy az egymásnak ellentmondó jogi tények közül melyiket és miért tekinti relevánsnak. A civil szervezetek nyilvántartása nem tanúsította Sz. R. képviseleti jogának megszűnését.
[26] A fellebbezés benyújtásakor hatályos új Ptk. 3:13. §-a szerint a nyilvántartás közhiteles, vélelmezni kell az abban nyilvántartott jogok és tények valóságtartalmának fennállását. A fenti jogszabályhelyre történő I. rendű felperesi hivatkozást a bíróság meg sem említi, így a rendelkezés alkalmazásának mellőzésére sem ad semmifajta indoklást.
[27] Az I. rendű felperes hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 29. § (4) bekezdésére, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 4. § (2) bekezdésére.
[28] R. Zs. utólagos képviseleti jog gyakorlására vonatkozó 2017. november 14-i nyilatkozatának elutasítása körében a bíróság meglepő indokolást adott. Egyrészt ebben a körben nem tartotta alkalmazandónak a polgári jogi szabályokat, ami Sz. R. képviseleti jogának hiányára vonatkozó érvelésre figyelemmel ellentmondásos. Másrészt okfejtése ellentétes azzal az ítéleti indokolással, hogy a bíróság szükségesnek tartotta az I. rendű felperes alapszabálya mélyreható vizsgálatát. Ugyanakkor az új Ptk. 6:14. § (1) bekezdésére tekintettel utólagos jóváhagyással a nyilatkozat hatályosul, de még az utólagos jóváhagyás hiánya sem jelenti a nyilatkozat semmisségét, csak felelősségi következményei állnak fenn [új Ptk. 6:14. § (2) bekezdés].
[29] Az I. rendű felperes szerint nem tartozik a közigazgatási bíróság hatáskörébe a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügycsoport, így a bíróság hatáskörtúllépést valósított meg, amikor ebben a körben is döntött.
[30] A közigazgatási és munkaügyi bíróság döntése a II. rendű felperes kereseti kérelmén túlterjeszkedett, a részítélet teljesen más jogalapot tárgyalt, a Ket. 30. § f) pontját meg sem említette.
[31] Az elsőfokú bíróság több I. rendű felperesi jogi hivatkozást nem vizsgált. [Ket.121. § (1) bekezdés, a képviseleti jog korlátozása jogi személyeknél, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 91. § (1) bekezdés g) pont, 92. § (1) bekezdés, az új Ptk. 3:31. §].
[32] Az I. rendű felperes szerint amennyiben a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása a vezető tisztségviselők megbízásának időtartamát nem tartalmazza, úgy annak lejárta a harmadik személlyel szemben hatálytalan.
[33] A II. rendű felperes észrevételében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelemnek az 1952-es Pp. 273. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elutasítását, másodlagosan a részítélet hatályában fenntartását indítványozta.
[34] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[35] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[36] Az 1952-es Pp. 275. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül.
[37] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság részítéletében nem helytálló jogi következtetésre jutott.
[38] A felülvizsgálati bíróság a II. rendű felperes észrevételében írtakkal szemben hangsúlyozza, nincs helye a felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasításának az 1952-es Pp. 273. § (2) bekezdés b) pontjára alapítottan, mert az I. rendű felperes jogosult volt a jogerős részítélettel szemben felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, mint a perben érintett peres fél.
[39] Az 1952-es Pp. 275. § (5) bekezdése értelmében ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad.
[40] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a Kúria hivatkozott végzésével elrendelt új eljárás eredményeként hozta meg döntését, ezért a felülvizsgálati bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság eleget tett-e a kúriai végzésben foglalt utasításoknak, avagy nem.
[41] A felülvizsgálati bíróság szerint az elsőfokú bíróság a Kúria végzését betartva járt el, részítéletében a II. rendű felperes keresetéről döntött, az előírt szempontokat figyelembe véve.
[42] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 11. § (1) bekezdése alapján a Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a 2017. január 1-jét követő első létesítőokirat-módo-sítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. A 11. § (3) bekezdése kimondja, az (1) bekezdése szerinti egyesületnek és alapítványnak a létesítő okirat (1) bekezdés szerinti módosításának napjától a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmaznia.
[43] A Fővárosi Törvényszék a 2018. március 28-án kelt – az I. rendű felperes változásbejegyzés ügyében hozott – 11.Pk.60.675/2011/14. számú végzésében egyebek mellett megállapította, hogy az I. rendű felperes a végzés jogerőre emelkedésének napjától az új Ptk. rendelkezései szerint működik tovább. Ez azt jelenti, hogy a felperes a végzés jogerőre emelkedéséig a régi Ptk., azt követően az új Ptk. szabályai szerint működött. Ennek megfelelően – miután a II. rendű felperes keresetéhez kapcsolódó értékelendő releváns tények a fenti végzés jogerőre emelkedése előttiek – a részítélettel érintett körben a régi Ptk. az irányadó.
[44] A régi Ptk. 29. § (4) bekezdése rögzíti, ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bejegyezték.
[45] Az Ectv. 4. § (2) bekezdése értelmében az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Ectv. 13. § (1) bekezdése alapján a civil szervezetet – a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint eljárva – a törvényszék veszi nyilvántartásba. A 13. § (3) bekezdése kimondja, a civil szervezet nyilvántartásban szereplő adatai országosan egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartásban elérhetők.
[46] A Cnytv. 86. § (1) bekezdése rögzíti, a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása és az országos névjegyzék közhiteles. A Cnytv. 91. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerint a nyilvántartás valamennyi szervezet – így az egyesület – esetében is tartalmazza a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét, valamint a képviselet terjedelmét és módját. A Cnytv. 90. §-a értelmében a nyilvántartásba történő adatbejegyzésre – az e törvényben, vagy külön jogszabályban meghatározott eljárást követően – jogszabály vagy bírósági, más hatósági határozat alapján kerül sor.
[47] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, hogy a civil szervezetek nyilvántartása a Cnytv. 86. § (1) bekezdésének megfelelően közhiteles és a régi Ptk. 29. § (4) bekezdéséből következően a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették.
[48] A Kúria nem ért egyet az elsőfokú bíróság azon okfejtésével, hogy a főszabálytól eltérően, amennyiben kétség merül fel a meghatalmazás jogszerűségét illetően, akkor e körben – a közhiteles nyilvántartás adataival szemben – szükséges további ellenőrzést végezni. Ugyanis a Cnytv. rendelkezéseire figyelemmel jelen közigazgatási peres eljárásban a bíróság az I. rendű felperesi egyesület nyilvántartásban rögzített adatainak, így a nyilvántartásba vett képviseletének felülbírálatára nem jogosult, a közhiteles nyilvántartási adatok közigazgatási perben nem dönthetők meg. A Ket. rendelkezései nem érvényesülnek a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban, így az I. rendű felperesi egyesület nyilvántartási eljárásában sem. A civil szervezetek nyilvántartásának adataitól a közigazgatási bíróság nem térhet el, azt nem bírálhatja felül az I. rendű felperes képviseletére jogosult személy tekintetében sem.
[49] A nyilvántartási adatok jogszerűségi felülvizsgálata a Cnytv. által szabályozott eljárásokban lehetséges. A felülvizsgálati bíróság rámutat, hogy a Cnytv. irányadó rendelkezései alkalmazásának körében nincs jelentősége annak, hogy az egyesület a régi Ptk. vagy az új Ptk. alapján működik.
[50] Az I. rendű felperes megalapításától kezdve, egészen 2018. március 28-ig a civil szervezetek nyilvántartása azt tartalmazta, hogy Sz. R. az egyesület elnöke, akinek képviseleti joga, terjedelme nincs bejegyezve, a megbízás megszűnésének időpontja nincs bejegyezve, továbbá a megszűnés tényleges időpontja nincs bejegyezve.
[51] A fent kifejtetteknek megfelelően – a nyilvántartás adataiból következően – Sz. R. 2018. március 28-ig jogosult volt az I. rendű felperes képviseletére, így meghatalmazás adására hatósági és bírósági eljárásra vonatkozóan is. Az ezzel ellentétes részítéletben kifejtett jogi érvelés sérti a régi Ptk. és a Cnytv. felhívott jogszabályhelyeit.
[52] Az I. rendű felperes jogi képviselője szabályszerű – jogosulttól származó – meghatalmazással képviselte az I. rendű felperest a közigazgatási per alapjául szolgáló hatósági eljárásban és a közigazgatási perben. A fennmaradási és használatbavételi engedélyt megadó határozattal szembeni I. rendű felperesi fellebbezés jogosulttól származik, erre tekintettel a Ket. 30. § f) pontja és 31. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazhatók, az I. rendű alperes jogszerűen járt el, amikor az I. rendű felperesi fellebbezést érdemben elbírálta.
[53] A Kúria az 1952-es Pp. 275. § (4) bekezdését alkalmazva a részítéletet hatályon kívül helyezte és a II. rendű felperes keresetét elutasította.
[54] Jelen ítéletben foglaltakra figyelemmel az elsőfokú bíróság köteles eljárását folytatni és az I. rendű felperes keresetét elbírálni.
(Kúria Kfv.III.37.466/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás