2021. évi CXLIX. törvény indokolás

2021. évi CXLIX. törvény indokolás

a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló 2021. évi CXLIX. törvényhez

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) elnöke a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 134. § (3) bekezdésében foglalt határidőig benyújtotta a 2020. évi – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) költségvetését is magába foglaló – egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslat-tervezetét az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottságához.

A Költségvetési bizottság döntött a Hatóság 2020. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslat benyújtásáról, majd azt az Országgyűlés elé terjesztette. Az Országgyűlés a megtárgyalást követően a 2019. évi XCV. törvénnyel fogadta el a költségvetést.

A Hatóság kiadási és bevételi főösszege 38 400,0 millió Ft-ban került jóváhagyásra, a Médiatanács működési költségvetését pedig 627,0 millió Ft összeggel hagyta jóvá az Országgyűlés.

A Médiatanács kezelésében lévő kiadások és bevételek 2020. évi főösszege 1 600,0 millió Ft, a jóváhagyott előirányzatok szerint.

Az Mttv. 136. § (15) bekezdése alapján, a Hatóság egységes költségvetésének mellékleteként a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) 2020. évi költségvetését 93 364,1 millió Ft összeggel hagyta jóvá a törvényhozó testület, amelyet a 2020. évi XCIX. törvény 103 126,3 millió Ft összegre módosított.

A Televíziós Film Mecenatúrára vonatkozó szabályozást a 2020. évi XCIX. törvény hatályon kívül helyezte, az előirányzaton szereplő 3 500 millió Ft sorsáról az Mttv. 209. § (4) bekezdése rendelkezik.

Az Mttv. 134. § (3) bekezdésében és a (10) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Hatóság elnöke elkészítette az egységes költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényjavaslatot, melyet a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően határidőben benyújtott az Országgyűléshez, annak Költségvetési bizottságán keresztül.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1. §

A Hatóság 2020. évi költségvetési főösszegeinek teljesülése.

2. §

A HATÓSÁG 2020. ÉVI KIADÁSAINAK TELJESÜLÉSE

A Hatóság törvény szerinti költségvetési kiadási előirányzata 38 400,0 millió Ft volt, amely 2020-ban 96,9%-kal, 37 215,8 millió Ft-tal teljesült. A kiadási előirányzatok alakulása az alábbi táblázatban látható. A kiadási előirányzatok teljesítésének indokolása a következő táblázat elemzése során kerül bemutatásra.

adatok millió Ft-ban

(null)

Sorszám	Kiadások	Eredeti előirányzat	Teljesítés	Eltérés	Eltérés%
Sorszám	Kiadások	Eredeti előirányzat	Teljesítés	(=4-3)	(=4/3)
(1)	(2)	(3)	(4)	(5)	(6)
1.	Személyi juttatások	10 000,0	9 121,7	-878,3	91,2%
1.1.	Foglalkoztatottak személyi juttatásai	9 660,9	8 940,2	-720,7	92,5%
1.2.	Külső személyi juttatások	339,1	181,5	-157,6	53,5%
2.	Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó	2 050,0	1 612,8	-437,2	78,7%
3.	Dologi kiadások	13 000,0	13 272,1	272,1	102,1%
3.1.	Készletbeszerzés	200,0	269,5	69,5	134,8%
3.2.	Kommunikációs szolgáltatások	2 666,0	2 209,0	-457,0	82,9%
3.3.	Szolgáltatási kiadások	2 735,0	3 164,5	429,5	115,7%
3.4.	Kiküldetés, reklám- és propaganda kiadások	405,0	203,3	-201,7	50,2%
3.5.	Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások	6 994,0	7 425,8	431,8	106,2%
4.	Egyéb működési célú kiadások	8 600,0	8 656,6	56,6	100,7%
5.	Beruházások	4 750,0	4 552,6	-197,4	95,8%
5.1.	Immateriális javak beszerzése, létesítése	480,0	337,6	-142,4	70,3%
5.2.	Ingatlanok beszerzése, létesítése	1 276,3	1 824,4	548,1	142,9%
5.3.	Informatikai eszközök beszerzése, létesítése	600,0	767,3	167,3	127,9%
5.4.	Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése	1 550,0	1 105,3	-444,7	71,3%
5.5.	Beruházási célú előzetesen felszámított áfa	843,7	518,0	-325,7	61,4%
Költségvetési kiadások		38 400,0	37 215,8	-1 184,2	96,9%
Maradvány		0,0	49 382,0	49 382,0	-
Kiadások összesen		38 400,0	86 597,8	48 197,8	-

1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

A személyi juttatások teljesítése 2020. évben 9 121,7 millió Ft volt, ami 8,8%-kal alacsonyabb a tervezettnél (10 000,0 millió Ft). A megtakarítás összetevőit az alábbi jogcímcsoportok szerinti elemzés mutatja be.

1.1. Foglalkoztatottak személyi juttatásai

A foglalkoztatottak személyi juttatásai előirányzatának teljesítése 8 940,2 millió Ft volt. Az eredeti előirányzathoz képest kialakult 720,7 millió Ft-os megtakarítás fő oka a tervezettnél alacsonyabb létszám. Míg a törvény szerinti előirányzat tervezése 700 fővel történt, addig a teljes évet figyelembe véve, átlag 654 fővel működött a Hatóság.

1.2. Külső személyi juttatások

A külső személyi juttatások soron 157,6 millió Ft megtakarítás keletkezett, ugyanis az előirányzott 339,1 millió Ft-hoz képest csak 181,5 millió Ft-os kifizetés történt (53,5%). A fő megtakarítás a megbízási díjak jogcímen figyelhető meg. Az eredeti terv (219,1 millió Ft) csak 102,6 millió Ft-tal teljesült, melynek magyarázata, hogy a Nemzeti Filmiroda év eleji kiválása a Hatóság szervezeti egységei közül, jelentős, előre nem látható megtakarítást jelentett ezen a soron. További megtakarítást jelentett a reprezentációs kiadások alacsonyabb teljesítése (61,3 millió Ft) az eredeti tervszámhoz (100,0 millió Ft) képest, melynek oka, hogy a pandémia miatt a tervezettnél lényegesen kevesebb rendezvény valósult meg.

2. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

A munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó teljesítése az előirányzathoz viszonyítva 437,2 millió Ft összegű, 21,3%-os megtakarítást mutat. Az előirányzat tartalmazza a szociális hozzájárulási adót, a rehabilitációs- és a táppénz hozzájárulást, valamint a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadót is. A jogcímen belül a legjelentősebb tétel a szociális hozzájárulási adó, amelynek az 1 767,8 millió Ft-os terve 83,5%-ban teljesült (1 476,7 millió Ft). Az eltérést az éves szintű létszámmegtakarítás mellett az is magyarázza, hogy 2020 második félévében a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5%-ról 15,5%-ra csökkent. További jelentősebb megtakarítás (66,1 millió Ft) jelentkezett a munkaadót terhelő személyi jövedelemadó kiadási soron is.

3. DOLOGI KIADÁSOK

A dologi kiadások teljesítése 2020. évben 13 272,1 millió Ft volt, ami 2,1%-kal magasabb a tervezettnél (13 000,0 millió Ft). A túlköltés okait az alábbi, főbb jogcímcsoportok szerinti elemzés mutatja be.

3.1. Készletbeszerzés

A készletbeszerzés kiadásai (szakmai anyagok és üzemeltetési anyagok) a tervet 34,8%-kal lépték túl az év végére. A jogcímen belül az informatikai anyagbeszerzések növekedtek meg jelentősen, a Hatóság 141,9 millió Ft-ot költött erre a célra a tervezett 51,0 millió Ft-os keretet túllépve. Ezt az indokolta, hogy a működés biztosításához a szokásos beszerzéseken felül szükségessé vált a járványhelyzet miatt kialakult távmunka feltételeinek megteremtése, ami magával vonzotta például a HP szerverek kapacitás bővítését, valamint a hozzá kapcsolódó SSD meghajtó beszerzéseket. A Hatóság erre a két célra összesen 80,5 millió Ft-ot költött.

3.2. Kommunikációs szolgáltatások

A jogcím tartalmazza az informatikai szolgáltatások (számítógépes rendszerek, szoftverek tervezése, üzemeltetése, informatikai eszközök bérlése), illetve az adatátviteli célú távközlési díjak, szolgáltatások költségeit. Az előirányzaton 2020-ban jelentős megtakarítás keletkezett, a törvényi előirányzathoz képest 457,0 millió Ft értékben. Jogcím csoporton belül a legjelentősebb tételt az informatikai szolgáltatások képezik, ahol a megtakarítás túlnyomó része képződött meg, mivel a teljesítés (2 173,3 millió Ft), a tervezett értéknek csak a 82,5%-át érte el. Ezen belül az adatbázisok, szoftverek fejlesztésére költött a tervezettnél jelentősen kisebb összeget a Hatóság. A kategória legnagyobb kiadási tételei: az MSEA licenszek megújítására fordított 181,1 millió Ft, a frekvenciagazdálkodási rendszer (FMS) karbantartásra fizetett 152,3 millió Ft, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat működtetésére kifizetett 142,7 millió Ft.

3.3. Szolgáltatási kiadások

A szolgáltatási kiadások soron a tárgyév végére 429,5 millió Ft-os túlteljesítés történt. A túlteljesítés fő magyarázata, hogy a Hatóságnál számos, nagy költségvetésű projekt zajlik, amelyek finanszírozása a tárgyévi költségvetési bevételek helyett, a korábbi évek tartalékaiból történik. Így ezen kiadások teljesítése, „többletkiadásként” tekinthető, mivel a tárgyévi költségvetés sem a bevételi, sem pedig a kiadási oldalát nem tartalmazza. Így például a karbantartási szolgáltatások soron – ahol a túlköltés értéke 126,8 millió Ft –, az alábbi projektekkel kapcsolatos kifizetések teljesültek: NARNIA projektre (EMC mérőkamra és szerverközpont építése) 45,4 millió Ft, Bűvösvölgy Sopron projektre (Soproni Bűvösvölgy Médiaértés-oktató központ építése) 70,3 millió Ft. Összességében, a karbantartási beszerzésekből 166,4 millió Ft a korábbi évek tartalékaiból került finanszírozásra, a tárgyévi költségvetést 400,4 millió Ft terhelte. A szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások soron 847,1 millió Ft teljesítés történt, ami a 815,0 millió Ft-os tervet csak 3,9%-kal lépte túl. A szolgáltatási kiadások jelentős túlköltésének másik összetevője az egyéb szolgáltatások kiadásai, ahol a teljesítés 29,7%-kal haladta meg a tervet. A NARNIA projekt hatása ezen a jogcímen is megfigyelhető, 158,8 millió Ft-os kifizetés kapcsolódik a kivitelező felé, a korábbi évek tartalékainak a terhére.

3.4. Kiküldetés, reklám- és propaganda kiadások

A kiküldetés, reklám- és propaganda kiadások jogcímen látható jelentős megtakarítás elsődleges oka a külföldi kiküldetéseknek a járványhelyzet miatti csökkenése, amihez hozzájárult a rendezvényekhez kapcsolódó reklám kiadások nagymértékű visszaesése is. A Hatóságnál 2020 márciusától felfüggesztésre került az összes külföldi kiküldetés.

3.5. Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások

A különféle befizetések és egyéb dologi kiadások előirányzat 6,2%-kal lépte túl a törvényi előirányzatot. A jogcímcsoport teljesítésének 99,3%-át az általános forgalmi adóval kapcsolatos előirányzatok teszik ki. A működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó 1 378,1 millió Ft összegben teljesült, ami a törvény szerinti előirányzat 3,5%-os túllépését jelenti, mely a dologi kiadások után felszámított érvényes áfa kulcs szerint kerül kiszámításra. A fizetendő általános forgalmi adó 5 992,2 millió Ft összeget tett ki, melyet az áfás bevétel-növekmény és a beruházásokon jelentkező jelentős elmaradás áfa vonzatának együttes hatása okoz (110,0%-os teljesítés).

4. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK

A jogcímen a 8 656,6 millió Ft-os pénzügyi teljesítésből a legjelentősebb tétel az Alap részére átadott 8 400,0 millió Ft összegű egyéb működési célú támogatás volt. Az Mttv. 134. § (5) bekezdése szerint, a Hatóság a saját bevételek azon részét, amelyet a működésére nem használ fel, illetve amelyekből nem képez működési tartalékot – az Elnök rendelkezése szerint – átadhatja az Alap részére. Ennek alapján, februárban és júniusban is 4 200,0-4 200,0 millió Ft került átutalásra az Alap részére. Az Alap a támogatás összegét az M4 és M5 csatornák HD terjesztésével kapcsolatos műsorszórási költségeinek finanszírozása közérdekű célra használhatta fel.

5. BERUHÁZÁSOK

A beruházások előirányzati kerete terhére 4 552,6 millió Ft értékű kifizetés történt (95,8%-os teljesítés), a Hatóság átgondolt, központosított beszerzéseinek köszönhetően. A legnagyobb arányú megtakarítás az immateriális javak beszerzése soron látható (70,3%-os teljesítés).

5.1. Immateriális javak beszerzése, létesítése

A beruházások legkisebb értékű jogcímcsoportja az immateriális javak beszerzése, amely a tárgyév során a 337,6 millió Ft-os teljesítéssel arányait tekintve jelentős megtakarítást mutat. A kifizetések közül kiemelendő a teljesítések 32,0%-át (107,9 millió Ft) kitevő, a Hír-Közmű rendszer kifejlesztéséhez kapcsolódó beszerzés. További kiemelkedő kiadási tétel az informatikai terheléselosztó rendszer beszerzése is, 42,6 millió Ft összegben.

5.2. Ingatlanok beszerzése, létesítése

A jogcímen látható 548,1 millió Ft-os túlköltés a két kiemelt beruházási (építési) projekthez kapcsolódik, mindkettő finanszírozása a korábbi évek tartalékaiból történik. Az EMC mérőlabor és szerverközpont építésére ezen a jogcímen a Hatóság 884,4 millió Ft-ot fizetett a kivitelezőnek, 59,7 millió Ft-ot a lebonyolítási feladatok ellátásáért, valamint 45,8 millió Ft-ot a tervezési feladatok elvégzéséért. A Sopron Bűvösvölgy projekt kivitelezője részére az év során 817,4 millió Ft került kifizetésre ezen a jogcímen, szintén az előző évek tartalékainak a terhére. A projekt a tervnek megfelelően év végére befejeződött, az épület átadása megtörtént.

5.3. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése

Az informatikai eszközök beszerzése 167,3 millió Ft-os túlköltéssel zárult. Ez több tényezőből adódik, egyrészt jelentős értékű (196,8 millió Ft) IRIS storage (streaming média adatok tárolási rendszere) beszerzés történt, másrészt szükségessé vált a mérésvezérlő eszközök felújítása, amire 149,6 millió Ft-ot költött a Hatóság. Ezeken túlmenően, említésre érdemes a Bűvösvölgy Sopron projekt kapcsán a kliens és központi eszközök 73,0 millió Ft értékű beszerzése, továbbá terven felül, a távmunka ellátásához szükséges hordozható és asztali felhasználói eszközök beszerzése 54,8 millió Ft összegben.

5.4. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése

A beruházási kiadások második legnagyobb összegét az egyéb tárgyi eszközök beszerzése adja. A legjelentősebb tétel a műszerbeszerzésekhez köthető (701,5 millió Ft), ez a jogcímcsoport 63,5%-át teszi ki. A Hatóság jelentős, 355,2 millió Ft összegben vásárolt mérőműszereket, valamint 195,1 millió Ft értékű beszerzés történt monitoring állomás létesítéséhez szükséges mérési eszközökre vonatkozóan. További jelentős kiadást képvisel a mérőrendszerek smart vezérlés kialakítását biztosító eszköz 158,1 millió Ft-ért történő beszerzése.

5.5. Beruházási célú előzetesen felszámított áfa

A beruházási célú előzetesen felszámított áfa összege a hatályos előírásoknak megfelelő áfakulccsal számolva teljesült, ami 325,7 millió Ft megtakarítást jelent a törvényi előirányzathoz képest. Ez a változás egyrészt a beruházásokon mutatkozó megtakarítással, másrészt a Bűvösvölgy Sopron projekt fordított áfa elszámolásával magyarázható (az áfa elszámolása a dologi kiadások közt történt).

3. §

A HATÓSÁG 2020. ÉVI BEVÉTELEINEK TELJESÜLÉSE

A Hatóság teljes, törvény szerinti költségvetési bevételi előirányzata 38 400,0 millió Ft volt, amely 2020-ban 99,9%-kal, 38 344,8 millió Ft-tal teljesült. A bevételi előirányzatok, valamint azok 2020. évi teljesítéseinek bemutatása az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra.

adatok millió Ft-ban

(null)

Sorszám	Bevételek	Eredeti előirányzat		Teljesítés		Eltérés		Eltérés%
						(=4-3)		(=4/3)
(1)	(2)	(3)		(4)		(5)		(6)
1.	Működési célú támogatások államháztartáson belülről	2 282,3		2 282,4		0,1		100,0%
2.	Közhatalmi bevételek	29 111,3		28 693,7		-417,6		98,6%
2.1.	Igazgatási szolgáltatási díjak	685,8		303,8		-382,0		44,3%
2.1.1.	Elektronikus hírközlési igazgatási eljárási díjak	252,2		303,6		51,4		120,4%
2.1.2.	Rádióamatőr vizsgadíj	0,2		0,2		0,0		100,0%
2.1.3.	Mozgóképszakmai hatósági és eljárási díjak	433,4		0,0		-433,4		0,0%
2.2.	Frekvenciadíjak	23 324,3		23 387,5		63,2		100,3%
2.3.	Azonosítók díja	2 500,0		2 555,2		55,2		102,2%
2.4.	Felügyeleti díj	2 104,6		2 069,0		-35,6		98,3%
2.5.	Üzemeltetési díj	0,0		1,9		1,9		-
2.6.	Egyéb bírság bevételei	496,3		376,3		-120,0		75,8%
2.7.	Késedelmi pótlék	0,3		0,0		-0,3		0,0%
3.	Működési bevételek	6 994,4		7 350,3		355,9		105,1%
3.1.	Készletértékesítés ellenértéke	0,0		0,4		0,4		-
3.2.	Szolgáltatások ellenértéke	0,0		2,7		2,7		-
3.3.	Tulajdonosi bevételek	0,0		2,8		2,8		-
3.4.	Kiszámlázott általános forgalmi adó	6 973,9		7 126,3		152,4		102,2%
3.5.	Biztosító által fizetett kártérítés	0,5		11,7		11,2		2340,0%
3.6.	Egyéb működési bevételek	20,0		206,4		186,4		1032,0%
4.	Felhalmozási bevételek	5,0		11,0		6,0		220,0%
5.	Felhalmozási célú átvett pénzeszközök	7,0		7,4		0,4		105,7%
Költségvetési bevételek		38 400,0	38 344,8		-55,2		99,9%
6.	Finanszírozási bevételek	0,0	48 253,0		48 253,0		-
Bevételek összesen		38 400,0	86 597,8		48 197,8		-

1. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL

Ezen az előirányzaton az Alap által átutalt, a Médiatanács hivatali szervének működését biztosító forrás szerepel 2 282,3 millió Ft összeggel. Az előirányzat fedezi a teljes Médiafelügyeleti Divízió, valamint a Médiatanács Titkárság Főosztály kiadásait, amely magában foglalja a Médiatudományi Intézet költségeit is. A 2020-as évben az előirányzat 100,0%-os teljesülést mutat.

2. KÖZHATALMI BEVÉTELEK

Összességében, a közhatalmi bevételek előirányzata a 29 111,3 millió Ft eredeti előirányzathoz képest, 417,6 millió Ft-tal alacsonyabb összeggel, 28 693,7 millió Ft-ban realizálódott, mely 98,6%-os teljesülést jelent.

2.1. Igazgatási szolgáltatási díjak

Az igazgatási szolgáltatási díjak a teljes bevételi struktúrában relatíve kisebb nagyságrendet képviselnek, amelyek az eredetileg tervezett 685,8 millió Ft-tal szemben 303,8 millió Ft összeggel teljesültek, ami 44,3%-os teljesítést jelent. A teljesítésből 303,6 millió Ft az elektronikus hírközlési igazgatási eljárási díjakhoz, míg 0,2 millió Ft a rádióamatőr vizsgadíjakhoz kapcsolódik.

2.1.1. Elektronikus hírközlési igazgatási eljárási díjak

Az elektronikus hírközlési igazgatási eljárási díjaknál mutatkozó túlteljesítés (51,4 millió Ft) döntő mértékben az antennák, szerkezeteik engedélyezési eljárási díjának növekedésével magyarázható. A mobilszolgáltatási piacra 2019-ben belépő DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a mérsékeltebb fejlesztési várakozások ellenére, magasabb volumenű beruházási és építési tevékenységbe fogott a 2020-as évben, ami az építési és használatbavételi engedélykérelmek és az engedélyezésből származó díjbevételek előre nem látható megemelkedését eredményezte. A pénzforgalmi befolyás az eredeti előirányzathoz képest 120,4%-os teljesítést jelent.

2.1.2. Rádióamatőr vizsgadíj

Az igazgatási szolgáltatási díjak között szerepel a rádióamatőr vizsgadíj, melynek összege nem releváns, a teljesítés az eredeti előirányzatnak megfelelően alakult.

2.1.3. Mozgóképszakmai hatósági és eljárási díjak

A jogcím esetében lényeges változást hozott az Országgyűlés 2019. december 10-i ülésnapján elfogadott, egyes törvényeknek a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CVI. törvény, ugyanis a hatályba lépő szabályozás szerint, a Nemzeti Filmiroda felügyelete 2020. január 1-től a Miniszterelnöki Kabinetirodához került. Ennek eredményeképpen, a 2020-as évtől kezdődően, a Hatóság költségvetéséből átkerültek a mozgóképszakmai hatósági eljárásokból származó bevételek a Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetésébe. A 433,4 millió Ft összegű előirányzat tervezésekor, fenti információk még nem álltak a Hatóság rendelkezésére.

2.2. Frekvenciadíjak

A 2020. évi tervezés keretét – az előző évekhez hasonlóan – egyrészt a három, országosan meghatározó mobilszolgáltató céggel (Magyar Telekom Nyrt., Telenor Magyarország Zrt., Vodafone Magyarország Zrt.) 2013. szeptember 6-án aláírt hatósági szerződés módosítása, másrészt a széles vagy egyre szélesebb sávú (sávszélesség>25 kHz) rendszerek után fizetendő díjak határozták meg. Ide tartoznak az országos lefedettséget elérő mobiltelefon rendszerek és az e hálózathoz kapcsolódó mikrohullámú kiszolgáló összeköttetések. A tárgyévi bevételek nagyságrendjére és pénzforgalmi ütemezésére komoly befolyással volt, hogy a három nagy mobilszolgáltató céggel és a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.-vel 2015. január 15-én aláírásra került az a hatósági szerződésmódosítás, melynek értelmében a számlázások és fizetések rendje egységesítésre került. Az egységesítés érdekében folytatott egyeztetéseket követően, a Felek abban állapodtak meg, hogy a szolgáltatók a sávdíjat 2015. január 1-jétől negyedéves gyakorisággal fizetik. A hatósági szerződések alapján, a 2014. december 31. dátumig éves, negyedéves, illetve havi ütemezésben fizetett addigi sávdíjak helyett, 2015. január 1-jétől negyedéves számlázási ütemezésre tért át a Hatóság. A frekvenciadíjak összességében az eredeti előirányzathoz (23 324,3 millió Ft) képest 100,3%-ban, azaz 23 387,5 millió Ft összegben teljesültek. Az alábbi táblázat részletesen bemutatja a frekvenciadíjak jogcímenkénti 2020. évi eredeti előirányzatát és azok teljesülését.

adatok millió Ft-ban

(null)

	Megnevezés	Eredeti előirányzat	Teljesítés	Eltérés
1.	Mobil koncessziós díjak	4 918,5	5 278,5	360,0
1.1.	GSM 900 MHz sávdíj	2 016,0	2 376,0	360,0
1.2.	DCS 1800 MHz sávdíj	2 902,5	2 902,5	0,0
2.	UMTS sávdíj	2 025,0	2 025,0	0,0
3.	Műsorszóró frekvenciadíj	626,6	654,0	27,4
4.	URH frekvenciadíj	520,5	519,1	-1,4
5.	Mikrohullámú frekvenciadíj	1 895,0	2 032,5	137,5
6.	Egyéb frekvenciák használati díja	46,0	45,1	-0,9
7.	2012. évi pályázat frekvenciadíjai	677,5	718,0	40,5
7.1.	E-GSM 900 MHz sávdíj	486,0	526,5	40,5
7.2.	26 GHz sávdíj	191,5	191,5	0,0
8.	2014. évi pályázat frekvenciadíjai	9 013,7	9 013,7	0,0
8.1.	450 MHz sávdíj	265,7	265,7	0,0
8.2.	800 MHz sávdíj	5 400,0	5 400,0	0,0
8.3.	900 MHz sávdíj	450,0	450,0	0,0
8.4.	1800 MHz sávdíj	670,5	670,5	0,0
8.5.	2600 MHz sávdíj	2 227,5	2 227,5	0,0
9.	2016. évi pályázat frekvenciadíja (3400-3800 MHz sávdíj)	648,0	486,0	-162,0
10.	2019. évi pályázat frekvenciadíjai	2 953,5	2 615,6	-337,9
10.1.	700 MHz sávdíj	487,5	650,0	162,5
10.2.	2100 MHz sávdíj	1 170,0	877,5	-292,5
10.3.	2600 MHz sávdíj	0,0	0,0	0,0
10.4.	3600 MHz sávdíj	1 296,0	1 088,1	-207,9
	Frekvenciadíjak bevétele összesen	23 324,3	23 387,5	63,2

Mobil koncessziós díjak

A három nagy mobilszolgáltató hatósági szerződések alapján, frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkezik a 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávokban Magyarország teljes területén, a földfelszín tekintetében, beleértve a metróalagutakat is. A szolgáltatók a szerződésben meghatározott frekvenciasávokban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 72. pontjában foglalt meghatározás szerinti mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtására jogosultak. A hatósági szerződés alapján szerzett frekvenciahasználati jogosultság szerint, a szolgáltatóknak kizárólagos joguk van arra, hogy a jogosultsággal érintett frekvenciasávokban a frekvenciahasználathoz szükséges frekvenciakijelölés és rádióengedély kiadása érdekében eljárjanak.

GSM 900 MHz sávdíj

A módosított hatósági szerződések szerinti éves díj a GSM 900 MHz frekvenciasávban 2 376,0 millió Ft, azonban a Vodafone Magyarország Zrt. a 2020. évi négy negyedéves fizetési kötelezettségéből 2019-ben két negyedévet előre kifizetett, így a tárgyévre 2 016,0 millió Ft összeg került a tervbe. A 360,0 millió Ft többlet magyarázata, hogy két szolgáltató 2020-ban is teljesített előrefizetést, a Vodafone Magyarország Zrt. április hónapban előre kifizette a 2021 májusában esedékes 2020 I. negyedévének sávdíját, valamint a Telenor Magyarország Zrt. december hónapban előre kifizette a 2021 februárjában esedékes 2019 IV. negyedévének sávdíját. Összességében, a pénzforgalmi teljesítés 2 376,0 millió Ft volt, így a tervhez képest 360,0 millió Ft többlet realizálódott.

DCS 1800 MHz sávdíj

Az 1800 MHz-es sáv díjfizetési szempontból két fő egységre bontható, amelyeket a hatályos hatósági szerződések definiálnak. A számlázás és befizetés a tárgynegyedévet követő negyedévben történik. A Telenor Magyarország Zrt. 2004. évben megnyert és 2013 októberétől használt DCS „G” blokkja után, a frekvencialekötés és -használat díjáról szóló 1/2011. (III. 31.) NMHH rendelet (a továbbiakban: tarifarendelet) szerint kell fizetni a sávdíjat. Ennek összege a 2014. évi sávrendezés és engedélyezés utáni 2*15 MHz-es blokkra 56,3 millió Ft/hó. A számlázás ezen a jogcímen havi ütemezésű. A szolgáltatói befizetések 2 902,5 millió Ft összegben, terv szerint teljesültek.

UMTS sávdíj

A tarifarendelet e sávra vonatkozó díjszámítási eljárása és együtthatói 2014. január óta nem változtak, ezáltal ezen a jogcímen a korábbi évek bevételeivel azonos nagyságrendű teljesülést lehetett tervezni. Ennek összege a tavalyi évhez hasonlóan 2 025,0 millió Ft volt, amely összeg terv szerint teljesült.

Műsorszóró frekvenciadíj

A műsorszóró frekvenciadíj esetében 27,4 millió Ft többletteljesítés realizálódott. 2020. év során a földfelszíni televízió műsorszórás tekintetében több változás is történt. 2020. szeptember 5-én lejárt az Antenna Hungária hatósági szerződése a földfelszíni televíziós és rádiós multiplexek üzemeltetésére, valamint a 700 MHz-es sávot ki kellett üríteni. Az Antenna Hungária nyerte el a 2020–2032 közötti időszakra az országos földfelszíni televíziós hálózatok üzemeltetési jogosultságát. Ennek nyomán változás történt, miszerint három országos hálózatban technológiaváltásra (DVB-T2) került sor, az 5. országos földfelszíni televízió hálózat ütemezetten, teljes mértékben kiépült, a többi hálózatban két-három új telephely létesült, néhány adóállomás esetén teljesítményemelésre is sor került, valamint a 700 MHz-es sáv kiürítése miatt szükségessé váltak frekvenciacserék. Emellett a legtöbb helyi és körzeti digitális földfelszíni televízió esetében a frekvenciacserék mellett teljesítményemelés is történt az új üzemeltetési jogosultságok nyomán. Ezen változások összessége a frekvenciahasználati és -lekötési díjakban is növekedést eredményezett.

URH frekvenciadíj

Az URH sávban évek óta stagnál a rendszerek száma és inkább a hálózatok korszerűsítésével lehet számolni, mint azok számának növekedésével. Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt számos alkalmi rendezvény került törlésre, így ez is negatívan hatott a bevételekre. A bevételi elmaradás 1,4 millió Ft volt.

Mikrohullámú frekvenciadíj

A mikrohullámú frekvenciasávok legnagyobb felhasználói a mobil szolgáltatók és a nagy sebességű adathálózatok. Az előző években tapasztalt frekvenciahasználati díj stagnálása után növekedés indult el 2020-ban. Ennek több magyarázata is van. Az optikai hálózatok nem tudtak olyan gyorsan fejlődni, mint amennyire a bázisállomási rendszereket bővíteni kellett, így a szolgáltatók kénytelenek voltak mikrohullámú eszközöket telepíteni. A szolgáltatók terjeszteni próbálják az 5G rendszereket, amelyek részére nagyobb átviteli kapacitás allokálása szükséges. A 26 GHz-es frekvenciasávot az EU az 5G rendszerek részére kívánja felhasználni. Ennek következménye, hogy a szolgáltatók nem kívánnak ilyen eszközökkel hálózatot építeni. A korábbi években végrehajtott készülék-modernizálás kapcsán kapott átviteli kapacitás-bővülés már nem volt elegendő a szolgáltatói igényeknek, ezért a sávszélességet is bővíteni kellett a gyorsabb adatátvitel érdekében. A felsoroltak következtében, a pénzforgalmi teljesítés a tervezett 1 895,0 millió Ft helyett 137,5 millió Ft-tal magasabb összeggel, 2 032,5 millió Ft-tal valósult meg.

Egyéb frekvenciák használati díja

E kategóriába azon rendszerek tartoznak, amelyek a főbb frekvenciasávok kategóriáiba nem illenek. Tekintettel az ilyen típusú rendszerekben üzemeltetett alacsony állomásszámra és díjtételre, ez nem szignifikáns összeg a frekvenciadíj bevételek között. A teljesítés mindössze 0,9 millió Ft-tal maradt el az eredeti előirányzattól, a tervezés bázis alapon történt.

2012. évi pályázat frekvenciadíjai

A Hatóság a 2012-ben lezárult pályázati eljárás során értékesített frekvenciasávok használatából összesen 677,5 millió Ft bevételt prognosztizált, mellyel szemben a teljesülés 718,0 millió Ft volt.

E-GSM 900 MHz sávdíj

A 2013. október 11-én módosított hatósági szerződések biztosítják a három nagy szolgáltató 2012. évben elnyert E-GSM 900 MHz frekvenciasáv blokkjainak használatát, valamint ezek határozzák meg a sávdíjak értékét. A 2020-as évre 486,0 millió Ft bevétellel kalkulált a Hatóság. A pénzforgalmi teljesítés 526,5 millió Ft volt. A 40,5 millió Ft többlet magyarázata, hogy a Telenor Magyarország Zrt. 2020. december hónapban előre kifizette a 2021 februárjában esedékes sávdíját.

26 GHz sávdíj

A 2012. évi pályázat szerint, a 26 GHz-es mikrohullámú sávban a fix sávdíjas mikro bevételek 2014 óta konstans értéken vannak és a jövőben sem várható ennek módosulása. A sávokat használó szolgáltatók továbbra is aktívan üzemeltetnek eszközöket ebben a spektrumban is. A sávban kismértékű sávrendezés történt, amelynek nem volt hatása a díjbevételre. Az előirányzat 100,0%-os teljesülést mutat.

2014. évi pályázat frekvenciadíjai

A Hatóság a 2014-ben lezárult pályázati eljárás során értékesített frekvenciasávok használatából összesen 9 013,7 millió Ft bevételt tervezett, amely 100,0%-ban teljesült.

450 MHz sávdíj

A sávot 2014. évben az MVM Net Zrt. nyerte meg. A cég alapvetően a kormányzat részére kívánt távközlési szolgáltatást nyújtani a hálózat kiépítése után, melynek ütemezését és főbb jellemzőit a hatósági szerződés rögzíti. Az előirányzat 100,0%-os teljesülést mutat.

800 MHz sávdíj

A 800 MHz-es sávban minden blokk elkelt, így a három nyertes szolgáltató havi 450,0 millió Ft-os fizetési kötelezettséggel bír, amely a számlaegységesítési megállapodásnak megfelelően, a negyedév első hónapjának közepén kerül kiszámlázásra, 30 napos fizetési határidővel. A tervezett 5 400,0 millió Ft bevétel 100,0%-ban teljesült.

900 MHz sávdíj

A 900 MHz-es sávban szintén minden blokk elkelt, így a három nyertes szolgáltató havi 37,5 millió Ft-os fizetési kötelezettséggel bír a 2015. január 15-én módosított hatósági szerződés szerinti fizetési határidővel. Az előirányzat 100,0%-os teljesülést mutat.

1800 MHz sávdíj

Az 1800 MHz-es sávban is minden blokk értékesítésre került. A két nyertes szolgáltatónál havi 55,9 millió Ft-os fizetési kötelezettség jelentkezik. A betervezett összeg mindkét szolgáltató (Magyar Telekom Nyrt., DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.) részéről teljes összegben megfizetésre került.

2600 MHz sávdíj

A 2600 MHz-es sávban négy blokk kelt el. A nyertes szolgáltatóknak összesen 2 227,5 millió Ft díjfizetési kötelezettségük keletkezett. A szolgáltatók a díjakat 100,0%-ban befizették, így a tervösszeg teljesült.

2016. évi pályázat frekvenciadíja (3400-3800 MHz sávdíj)

A Hatóság a 3400-3800 MHz frekvenciasáv értékesítése során, 80 MHz frekvenciamennyiséget értékesített sikeresen. Frekvenciahasználati jogosultságot nyert 18 évre (2034. június 15-ig) a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., és a Vodafone Magyarország Zrt. A 648,0 millió Ft tervvel szemben a teljesülés 486,0 millió Ft volt. A hálózat kiépítésének első 4 évében 50,0%-os díjkedvezmény illette meg a szolgáltatókat, de ez a kedvezmény 2020. július hónaptól lejárt. Azonban az újabb (2019. évben megkezdett) pályázat során lehetőségük volt az induló szolgáltatóknak 50,0%-os díjkedvezményt kérni a további időszakra. A Vodafone Magyarország Zrt. nyilatkozata szerint, igénybe kívánta venni a díjkedvezményt, ami a tervezetthez képest 6*27,0 millió Ft, azaz 162,0 millió Ft elmaradást eredményezett. A Vodafone Magyarország Zrt. nyilatkozata a tervezés időszakában még nem volt ismert.

2019. évi pályázat frekvenciadíjai

Összesen négy frekvenciablokkban került kiírásra pályázat, amelynek alapvető célja az 5G hálózatok terjedésének segítése volt. A pályázati folyamat elhúzódott, mert jogi probléma merült fel az egyik indulóval kapcsolatban. A jogi kérdés 2020. márciusban rendeződött, s ezt követően lehetett megtartani a jogosultságok értékesítését.

700 MHz sávdíj

A sáv korábban a műsorszóró szolgálathoz tartozott. A sáv rendezése után lehetőség nyílt itt is szélessávú szolgáltatások nyújtására. A meghirdetett frekvenciakészlet egésze elkelt, mindhárom pályázó nyert valamekkora spektrumra használati jogot. A tervezéskor bizonytalansági faktor volt, hogy a műsorszóró rendszereket üzemeltető Antenna Hungária Zrt. tudja-e tartani az ütemtervet a rendszerek átállításával. Mivel ez határidőre megtörtént, a nyertes távközlési szolgáltatók szeptembertől üzembe helyezhették eszközeiket. Így a tervezett három hónappal szemben, négyhavi frekvenciadíj került kiszámlázásra és befizetésre.

2100 MHz sávdíj

A meghirdetett három blokk elkelt, összesen 2*15 MHz spektrum terjedelemben. Tervezéskor nem volt ismert, hogy a pályázati folyamat mikor zárul le. Ez csak 2020. április 1-én történt meg a fejezet bevezetőjében említett jogi probléma miatt, a számlázást csak ezután lehetett megkezdeni, így a tervben szereplő tizenkét havi díjtól elmaradva, csak kilenc havi frekvenciadíj realizálódott. A sávban két pályázó (Magyar Telekom Nyrt., Vodafone Magyarország Zrt.) nyert jogosultságot.

2600 MHz sávdíj

Nem volt érdeklődő a meghirdetett sávban. Ez már a tervezés időszakában vélelmezhető volt.

3600 MHz sávdíj

A meghirdetett teljes frekvenciakészlet elkelt, mindegyik pályázó nyert valamekkora sávot az 5G rendszerek részére. Tervezéskor nem volt ismert, hogy mekkora frekvenciamennyiség kerül eladásra, és a pályázati folyamat mikor zárul le. A pályázat lezárása végül 2020. április 1-én történt meg, s a Hatóság ezután kezdhette meg a számlázást a tervezett havi 108,0 millió Ft helyett magasabb, havi 120,9 millió Ft összeggel a hátralevő kilenc hónapra. A számlázásban a tervezetthez képest három hónap maradt ki.

2.3. Azonosítók díja

Az azonosítók díja esetében a törvényi előirányzat 2 500,0 millió Ft, míg a teljesülés 2 555,2 millió Ft volt. Az előirányzat 102,2%-ban teljesült. 2020-ban a beérkezett azonosítóengedélyezéssel kapcsolatos kérelmek, illetve a hivatalból indított eljárások száma az előző évitől alig tért el. A tárgyévben nem voltak olyan jogszabályi változások és azonosítóhasználati díjtétel változások, melyek az elektronikus hírközlési szolgáltatók azonosítógazdálkodását befolyásoló, ügyszámot generáló tényezők lehettek volna. Az összes 2020. évi eljárás eredményeként 138 db véglegesített határozat vagy végzés került kiadásra. Ebben az évben is kisebb számban fordultak elő azonosítóhasználati díj fizetési kötelezettség elmaradása miatt indított visszavonási-, illetve számmezőátadási eljárások. A 2020-ban kiszámlázott azonosítóhasználati díj az előző évihez képest kismértékben növekedett. Nagyobb cégváltozás a UPC Magyarország Kft. 2020. március 31-i hatályú Vodafone Magyarország Zrt.-be történő beolvadása volt. A Vodafone Magyarország Zrt. 2020. április 1-től, mint a UPC Magyarország Kft. jogutódja folytatja a UPC Magyarország Kft., mint jogelőd elektronikus hírközlési szolgáltatásainak nyújtását Magyarországon.

2.4. Felügyeleti díj

A 2020. évi előirányzatot (2 104,6 millió Ft) és a teljesítést (2 069,0 millió Ft) összehasonlítva, felügyeleti díj vonatkozásában a tervezettnél 35,6 millió Ft-tal alacsonyabb teljesítés realizálódott. A terv alatti teljesülés csupán technikai jellegű, a Vodafone Magyarország Zrt. 2020 decemberében esedékes 249,0 millió Ft összegű számláját 2021 januárjában rendezte, amennyiben a teljesítés 2020-ban megtörtént volna, az előirányzat jelentős többletet mutatna. 2020-ban a szakterület az óvatosság elve alapján tervezte a bevételt, mivel a törölt szolgáltatók, cégösszevonások, megszűnések száma bizonytalanságot okozott. 2020-ban a felügyeleti díj teljesítés az előirányzathoz viszonyítva 98,3%-os volt.

2.5. Üzemeltetési díj

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 43/N. § (6) bekezdése alapján, a helyi és körzeti vételkörzetű földfelszíni műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő digitális televízió-műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságának gyakorlására feljogosító hatósági szerződésben a felek által meghatározott üzemeltetési jogosultságért fizetendő díj terven felüli bevételként realizálódott, amely nem volt számottevő összegű.

2.6. Egyéb bírság bevételei

Ezen a jogcímen a 496,3 millió Ft eredeti előirányzattal szemben 376,3 millió Ft bevételt realizált a Hatóság. A bírság nagyságrendje a tervezéskor nehezen becsülhető, mivel a kirótt bírságok nagymértékben függenek a szolgáltatói jogkövetés szintjétől. A három legnagyobb befizetett bírság a Magyar Telekom Nyrt.-hez kapcsolódik. Építmény használatbavételi engedély hiányában elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása miatt: június hónapban 55,0 millió Ft, október hónapban további 35,0 millió Ft realizálódott. A kötbérkezelési eljárásainak vizsgálata során feltárt ismételt jogsértések miatt: december hónapban 30,0 millió Ft befizetése történt meg.

2.7. Késedelmi pótlék

Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) értelmében a díjak, valamint az adók módjára behajtható bevételekhez kapcsolódó késedelmi pótlékot a közhatalmi bevételek között kell kimutatni. Ezen a jogcímen a 0,3 millió Ft tervvel szemben a 2020-as év folyamán a teljesítés nem érte el a százezres nagyságrendet.

3. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

3.1. Készletértékesítés ellenértéke

Ez a jogcím a Hatóságnál nem számottevő, így ez az előirányzat 0,0 millió Ft összegben szerepelt a tervben, melyre a teljesítés 0,4 millió Ft volt.

3.2. Szolgáltatások ellenértéke

Ez a jogcím a Hatóságnál nem releváns, így ez az előirányzat 0,0 millió Ft összegben szerepelt a tervben, melyre a teljesítés 2,7 millió Ft volt.

3.3. Tulajdonosi bevételek

Ezen a jogcímen a Hatóság nem tervezett bevételt 2020. évre. Terven felüli bevételként 2,8 millió Ft folyt be, amely az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Szervezet befizetéséhez kapcsolódik. E szervezetnek Magyarország az egyik alapító tagja. A nemzetközi szerződés alapján, a Hatóság képviseli hazánkat, így a szervezet a Hatóság részére utalta át a tárgyévben Magyarországot illető osztalékot.

3.4. Kiszámlázott általános forgalmi adó

A kiszámlázott általános forgalmi adó bevételek az adóköteles bevételek után befolyt áfa összegét tartalmazzák, a 2020. évre érvényes 27%-os kulccsal. Adóköteles bevételek a frekvenciadíjak, az azonosítók díja, az üzemeltetési díj, a felhalmozási bevételek és a működési bevételek meghatározott áfaköteles része (pl. pályázati dokumentáció díja, pályázati részvételi díj). A kiszámlázott díjak általános forgalmi adó tartalma az eredeti előirányzat 6 973,9 millió Ft-os összegével szemben 7 126,3 millió Ft-ban teljesült. Ez 2,2%-os túlteljesítést jelent, melynek magyarázata az egyéb működési bevételekből (pályázati részvételi díjak) származó bevételi többlet áfa vonzata, valamint az Antenna Hungária Zrt. részére kiszámlázott, árbevétel alapú koncessziós díj áfája.

3.5. Biztosító által fizetett kártérítés

Az Áhsz. értelmében, ezt a jogcímet külön soron kell nyilvántartani. A Hatóság bázis alapon tervezve 0,5 millió Ft bevételt irányzott elő, mellyel szemben a teljesülés 11,7 millió Ft volt, mely főként a gépjárművek visszatérített biztosításából ered.

3.6. Egyéb működési bevételek

Ezen a soron a kötbérből, kártérítésből, kiadások és alkalmazottak térítéseiből, valamint a frekvencia tenderek pályázati részvételi díjából származó bevételek szerepelnek. A teljesítés a 20,0 millió Ft-os eredeti előirányzattal szemben 206,4 millió Ft összegben valósult meg. A jelentős eltérés magyarázata, hogy a 2020. évi költségvetés tervezési időszakában még nem volt ismert a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es frekvenciasávok árverésének lebonyolítása, amelyen az indulás feltételeként 50,0 millió Ft részvételi díj megfizetése volt kikötve. A pályázattal kapcsolatban végül a Magyar Telekom Nyrt., a Vodafone Magyarország Zrt. és a Telenor Magyarország Zrt. fizetett be egyenként 50,0-50,0 millió Ft-ot, így összességében ezen a jogcímen 150,0 millió Ft többletbevételt realizált a Hatóság. További, terven felüli bevételként jelent meg a Klubrádió Zrt. által fizetett 30,9 millió Ft-os perköltség.

4. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK

Ezen a jogcímen jelenik meg az ingatlanok értékesítéséből, a felesleges és az elhasználódott eszközök selejtezését követő értékesítésből, továbbá a lecserélt gépjárművek eladásából származó bevételek. Az 5,0 millió Ft eredeti előirányzathoz viszonyítva, a teljesítés 11,0 millió Ft volt, mely 6,0 millió Ft többletteljesítést mutat.

5. FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK

A dolgozóknak nyújtott lakáskölcsön visszatérülése a 7,0 millió Ft előirányzattal szemben 7,4 millió Ft összegben realizálódott.

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK

Összességében a Hatóság 2020. évi költségvetési bevétele 38 344,8 millió Ft volt, amely az eredeti előirányzat összegéhez (38 400,0 millió Ft) viszonyítva 99,9%-os teljesítést mutat. Többletbevétel 2020-ban nem keletkezett.

6. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK

A Hatóság a széleskörű feladatainak maradéktalan végrehajtása érdekében, a tárgyévi költségvetésében keletkező megtakarításaiból tartalékokat képez, melyek felhasználását az év végén kiadott Elnöki Rendelkezésben szabályozza, majd a zárszámadási törvény elfogadásával, az Országgyűlés hagyja jóvá. A hatályos számviteli rend szerint, a pénzügyi beszámolóban az előző években képzett maradványokat bevételként kell szerepeltetni. Így az előző évek Elnöki Rendelkezései, valamint a jóváhagyott zárszámadási törvényekből a fel nem használt tartalékok összegét az előirányzatok között finanszírozási bevételként kell figyelembe venni. Fentieknek megfelelően, a bevételek között összességében 48 253,0 millió Ft-tal szerepel – pénzforgalom nélkül – az előző évi tartalékok állománya, finanszírozási bevételek megnevezéssel.

BEVÉTELEK ÖSSZESEN

A Hatóság bevételei, amely a költségvetési és finanszírozási bevételek összege, mindösszesen 86 597,8 millió Ft összegben teljesültek 2020-ban.

4. §

A HATÓSÁG TÁRGYÉVI MARADVÁNYA ÉS TARTALÉKA

TÁRGYÉVI MARADVÁNY

A maradványfelhasználással korrigált bevételi és kiadási teljesítés 4 962,7 millió Ft tárgyévi pénzmaradványt mutat, melynek felhasználására vonatkozóan az alábbi táblázatban összefoglalt javaslat került előterjesztésre, a 2020. évi működési tartalékról, valamint a 2020. évi maradvány terhére szóló kötelezettségvállalásról és az MTVA részére történő befizetésről szóló 5/2020. számú Elnöki Rendelkezéssel egyezően. A Hatóság a 2020. évi 376,3 millió Ft összegű bírságból származó bevétele az Mttv. vonatkozó előírásai alapján a médiatudatosság fejlesztésére fordítható. A Hatóság a nemzeti mérésügyi feladatainak hatékony ellátásáért, valamint a vonatkozó EU-s irányelveknek történő maradéktalan megfelelés érdekében, árnyékolt és reflexiómentes mérőkamra és szerverközpont építésének beruházásáról (NARNIA projekt) hozott döntést. A Hatóság e projekt megvalósítására 4 586,4 millió Ft-ot különít el a 2020. évi maradványa terhére.

A Hatóság tartalékainak alakulását az alábbi táblázat mutatja be.

adatok millió Ft-ban

(null)

Megnevezés		Összeg
1.	Előző évek tartalékainak nyitó értéke	48 253,0
2.	Előző évek tartalékainak évközi változása (növekedés/csökkenés)	-3 833,7
	Ebből: Felhasználások
	Kötelezettségvállalással lekötött 2019. évi maradvány felhasználása	-379,0
	E-közmű felhasználás	-306,1
	Bírságból médiatudatosság fejlesztésére felhasználás	-1 674,6
	EMC mérőlabor forrás felhasználás	-1 290,7
	Megváltozott munkaképességűek részére hírközlési szolgáltatás biztosítása	-132,9
	Digitális földfelszíni technológia váltás kiadásai	-50,4
	Átcsoportosítások
	2019. évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány felhasználásának meghiúsulása	-3,8
	Átcsoportosítás EMC mérőlabor forrásra	+3,8
3.	Előző évek fel nem használt maradványai (1.+2.)	44 419,3
4.	Tárgyévi működési pénzmaradvány	4 962,7
	Ebből: 2020. évi befolyt bírság felhasználása a médiatudatosság fejlesztés forrásra	376,3
	Maradványképzés EMC forrás növelésére	4 586,4
Pénzmaradvány záró értéke összesen (3.+4.)		49 382,0

A 2020. évben keletkezett pénzmaradvány teljes összege kötelezettségvállalással lekötött maradványnak minősül, így a Hatóságnak az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozó szabad maradványa nincs.

A HATÓSÁG TARTALÉKAINAK RÉSZLETES BEMUTATÁSA

Következő évek működési tartaléka

(18 375,0 millió Ft)

A következő évek működési tartaléka az Mttv. 134. § (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján jött létre Elnöki rendelkezések alapján a korábbi években. A Hatóság ugyanezen § (4) bekezdése szerinti saját bevételéből – a bírság kivételével – évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években a Hatóság működésének, feladatai ellátásának fedezetére használható fel. A Hatóság ellátja mind a média, mind a hírközlés szabályozási és felügyeleti feladatait. Ennek célja a fejlődés és a piaci verseny kibontakoztatása és a fogyasztók érdekeinek hatékony képviselete.

Forrás 12 tartalék (Hír-Közmű)

(5 705,7 millió Ft)

A Hatóság a Hír-Közmű nyilvántartás létrehozásával a teljes magyarországi hírközlési rendszer átláthatósága szempontjából kiemelkedő (a földhivatali nyilvántartási rendszerhez hasonló) jelentőségű katasztert hoz létre, mely hosszabb távon képes kiszolgálni a hatósági és ágazati szabályozó tevékenységein túl az állami szervek és az EU részéről felmerülő, egyre növekvő adatszolgáltatási igényeket.

2020 februárjában a Hatóság szerződést kötött az elektronikus hírközlő hálózatok térinformatikai alapú, országos nyilvántartó rendszerének létrehozására (Hír-Közmű nyilvántartás), amely támogatást nyújt majd a hatósági munkavégzéshez. A Hír-Közmű rendszer több lépcsőben kerül kialakításra, melyből az első ütem a nyilvántartás adatbázis struktúrájának, valamint az építésügyi hatósági és építésfelügyeleti eljárások elektronikus támogatását megvalósító rendszerkomponensnek a fejlesztése és bevezetése Hír-Közmű 1.0 néven. 2020-ban elfogadásra került a követelményspecifikáció és a rendszerterv. Élesítés várhatóan 2021. II. félévben lesz.

A fejlesztés részeként kialakításra kerül egy, a hírközlő hálózat tervezőket támogató külön szoftverkomponens is, amely segítséget nyújt a Hatóság számára benyújtandó, valamint a kivitelezéshez szükséges tervdokumentációk előállításában. Ez a komponens 2020-ban az Egységes Szakági Tervezéstámogató Rendszer (ESZTER) elnevezést kapta. A program tesztelése 2021. márciusban kezdődik.

Forrás 13 tartalék (Digitális átállás II. „Netre fel!”)

(6 990,1 millió Ft)

A Hatóság spektrumgazdálkodásának fő feladata, hogy a folyamatosan változó szakmai, nemzetközi jogi és technológiai környezeti feltételek között a nemzeti és nemzetközi szabályozással összhangban az elérhető lehető legnagyobb társadalmi haszonnal biztosítsa a gondjára bízott, a nemzeti vagyon részét képező rádióspektrum mint fontos társadalmi, kulturális és gazdasági értéket képviselő korlátos, kizárólagosan állami tulajdonú erőforrás lehető leghatékonyabb, és káros zavarástól mentes használatát.

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan változik a frekvenciák használata is. A 700 MHz-es sáv mobil szélessávra történő hasznosítása megtörtént és a 3,6 GHz-es sávval együtt gerincét adják a hazai új generációs hálózatok, azaz az 5G elterjedésének.

A frekvenciák átrendezése, a technológiai fejlődés ráirányítja a Hatóság figyelmét arra, hogy fokozottan ügyeljen a korszerű, költséghatékony frekvencia használat támogatására (pl. DVB-T2 bevezetés, 5G úttörő sávok elérhetővé tétele), a vezeték nélküli internethez való hozzáférés bárki általi elérhetőségére (legalább 4G VoLTE elterjedésének támogatása), és gondolja át a feleslegessé vált, korszerűtlen technológiák mielőbbi kivezetésének lehetőségét. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jók a 4G (LTE) hálózatok lefedettségi és kapacitásbeli paraméterei. Az uniós kötelezettségek alapján módosított elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény céljai között is szerepel, hogy a szakszerű és hatékony rádióspektrum-használat révén a nagy sebességű, szélessávú vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások elérését kell biztosítani az ország területén. A mobil adat (internet) forgalom több mint 96,0%-a 4G-s hálózatokon történik. Jelentős erőforrások (frekvencia, pénz és emberi erőforrások) szabadulhatnának fel az elavult 3G technológia kivezetésével, mely az 5G bevezetése után újabb lökést adhatna a digitalizációnak, a digitális versenyképesség növelésének, a digitális kompetenciák fejlesztésének. A 3G kivezetése egy jól koordinált szakmai, társadalmi előkészítést igénylő feladat, melyben erős lakossági kommunikáció szükséges azért, hogy az állampolgárok felkészültek legyenek a technológia és a végberendezések kapcsán, hogy milyen alternatívák közül választhatnak. Az elavult 3G-s készülékek cseréjének támogatása segíti az állampolgárok bekapcsolódását a digitális vérkeringésbe, ezzel is növelve a vezeték nélküli internethozzáférések arányát. A Hatóság megítélése szerint, itt az állampolgárok és az állam érdeke közös, hiszen a digitális állam, egészségügy, oktatás és még számos elektronikusan igénybevehető szolgáltatás válik elérhetővé a modern mobilkommunikációs hálózatra való csatlakozás révén.

EMC mérőkamra és szerverközpont tartalék

(17 649,4 millió Ft)

A Hatóság a több éves előkészítő munkálatokat követően, a 2020-as évben megkezdte a Nyílt Európai Uniós közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott kivitelezővel az új, modern, többfunkciós műszaki épület létrehozásának fizikai megvalósítását a Visegrádi utcai telephelyén. A forrás ennek megvalósítása során használható fel. Az épület két legjelentősebb eleme egy új EMC mérőkamra több kisebb méretű mérőlaboratóriummal, valamint egy biztonságos adat- és szerverközpont.

A Hatóság piacfelügyeleti és frekvenciagazdálkodási feladatai elvégzéséhez ún. mérőkamrákat használ. A technika fejlődésével a hatóságnak is lépést kell tartania, ezért a közel 20 éve kialakított és használt EMC mérőkamrájának lecserélését tervezi. Akkreditációja, valamint hazai elismertsége és a nemzetközi együttműködés zavartalanságának megőrzése érdekében az új, nagyobb méretű, épületen belüli zárt mérőkamrát egy ennek megfelelően kialakítandó épületben hozza létre.

Az egyre nagyobb adatigényű és gyorsabb forgalmú digitalizálódó gazdaságban, a felügyelt szolgáltatásokkal szintén lépést tartva az új épületben egy TIER3-as minőségű korszerű adatközpontot is kialakít a hatóság. A tervek szerint az épületen belül helyet kapnak parkolók, tárgyalók, irodák és egy nagyobb helyiség is a nemzetközi és belföldi koordinációs értekezletek, workshopok és konferenciák számára.

2020. január-február hónapban megtörtént a beérkezett három ajánlat feldolgozása. A Bíráló Bizottság a beérkezett ajánlatokat érvényessé, és a közbeszerzési eljárást eredményessé nyilvánította, az eljárás nyertese a GRABARICS Kft. lett. Az építési projekt teljes költsége nettó 17,7 milliárd Ft lett.

A munkaterület átadására 2020. május 27-én került sor a kivitelező részére. Május végén a szükséges engedélyek beszerzése, az állapotfelmérések elvégzése és a munkaterület kialakítását követően megkezdődtek a közel egy hónapig tartó bontási munkálatok. 2020. július hónapban megkezdődött a több hónapon át tartó mélyépítési munkafázis, melynek keretében elindult a talaj kitermelése és elszállítása, és megkezdődött a résfalas munkagödör kialakítása. A munkagödör mélyítésével párhuzamosan haladva került sor a talajhorgonyzásra és a csőtámaszok elhelyezésére. A 2021-es évben a tervek szerint elkészül az új többfunkciós műszaki épület alapozása és megindulnak az építkezés szerkezetépítési és magasépítészeti munkái.

Bírság tartalék

(661,8 millió Ft)

Az Mttv. 134. § (9) bekezdése szerinti forrás: a Hatóság a hírközlés és a média területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére jogosult felhasználni az előző évben a hírközlési és médiapiac szereplőitől befolyt bírságok teljes összegét. Így különösen: a hírközlési és médiajog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására; a hírközlési és a médiajoggal, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére; a hírközlési és médiapolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra. Legjelentősebb felhasználási célja a Bűvösvölgy médiaértés-oktató központok létesítésének és üzemeltetési kiadásainak biztosítása. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető.

5. §

A MÉDIATANÁCS 2020. ÉVI MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

Az Országgyűlés a Hatóság egységes költségvetésének részeként hagyta jóvá a Médiatanács működési költségvetésének kiadási és bevételi főösszegeit. A bevételi előirányzat fedezetét az Országgyűlés az Mttv. 135. § (2) bekezdésében meghatározott, Alap által kezelt pénzügyi források terhére biztosította. A működési költségvetésben a hatályos államháztartási számviteli szabályozásnak megfelelően, megjelenik a Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok részeként tervezett, az Alap részére továbbutalandó bevételekhez és kiadásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó fizetési kötelezettség. Az előírásoknak megfelelően, a költségvetési maradvány kimutatás nemcsak a tárgyévben képződött maradványt, hanem az előző évek maradványát is tartalmazza. A beszámoló alapján, a teljeskörűséget biztosítva, külön előirányzatként szerepel a finanszírozási bevételek előirányzata. A maradvány felhasználási céljáról külön rendelkezési javaslatot tartalmaz az előterjesztés. A működési költségvetés végrehajtásának elemzése az eredeti előirányzatok és azok év végi teljesülése alapján történt.

A KIADÁSOK ALAKULÁSA

1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

A személyi juttatások előirányzat tartalmazza a Médiatanács elnökének és tagjainak a tiszteletdíját, valamint a Médiatanács munkájának szakértői támogatására biztosított megbízási díj forrását. A személyi juttatások előirányzat teljesítése 89,1 millió Ft volt, ami 87,4%-a az eredeti előirányzatnak.

2. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

A tiszteletdíjak és a megbízási díjak után számított szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5%-os volt a tárgyévben. A személyi juttatásokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzat 16,4 millió Ft összegben, 91,1%-on teljesült.

3. DOLOGI KIADÁSOK

A dologi kiadások teljesítése 329,7 millió Ft volt, ami az eredeti előirányzathoz (479,0 millió Ft) viszonyítva 68,8%-os teljesítést jelent. Az előirányzat tartalmazza a kommunikációs szolgáltatások teljesítését (0,2 millió Ft), a szolgáltatási kiadásokat (3,6 millió Ft), valamint a különféle befizetések és egyéb dologi kiadások teljesítését is (325,9 millió Ft). Ez utóbbi rovat része a működési célú előzetesen felszámított áfa (0,1 millió Ft), a médiapiaci bevételek után fizetendő áfa (325,4 millió Ft), valamint az egyéb dologi kiadások teljesítése (0,4 millió Ft). A tényleges, a Médiatanács működéséhez kapcsolódó nettó dologi kiadások összege 3,8 millió Ft volt.

4. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK

Az egyéb működési célú kiadások 21,1 millió Ft-os teljesítésébe a Médiatanács társzabályozói szervezetekkel megkötött együttműködési megállapodásainak teljesítése tartozik. A négy társszabályozó szervezet, valamint a részükre juttatott támogatás összege a következő: Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (8,3 millió Ft), Önszabályozó Reklám Testület (4,7 millió Ft), Magyar Lapkiadók Egyesülete (6,1 millió Ft), Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (2,0 millió Ft). Az egyéb működési célú kiadások módosított előirányzatában jelenik meg a korábbi évek működési tartaléka 78,9 millió Ft összegben.

KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK

A költségvetési kiadások 456,3 millió Ft-os összege az eredeti előirányzat 72,8%-os teljesítését mutatja.

BEVÉTELEK

1. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL

A Médiatanács működését biztosító támogatás [Mttv. 135. § (2) bek.] az Alaptól 197,8 millió Ft-ban teljesült, ami az eredeti előirányzat 100,0%-a.

2. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

A működési bevételek között kerül kimutatásra a médiaszolgáltatási és egyéb díjszámlák utáni kiszámlázott áfa összege, amely 327,7 millió Ft összegben teljesült és a teljes előirányzati teljesítés (342,5 millió Ft) 95,7%-a. Az egyéb működési bevételek rovat teljesítése 14,8 millió Ft volt. A működési bevételek teljesítésének az eredeti előirányzathoz (429,2 millió Ft) viszonyított elmaradása (79,8%) a médiaszolgáltatási díjak bevételi előirányzatán mutatkozó alulteljesítéssel magyarázható (a médiaszolgáltatási és egyéb díjak fizetendő áfája a hatályos számviteli rendnek megfelelően, ezen az előirányzaton belül jelenik meg).

KÖLTÉSGVETÉSI BEVÉTELEK

A költségvetési bevételek 540,3 millió Ft összegben teljesültek, ami 86,2%-os teljesítést jelent az eredeti előirányzat összegéhez képest.

3. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK

A finanszírozási bevételek módosított előirányzata és teljesítése is – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a korábbi évek maradványainak előírását tartalmazzák tényleges pénzforgalom nélkül. Az Áhsz. 56/A. § (1) bekezdése előírta (átmeneti rendelkezés), hogy a 2019. évi maradvány igénybevételének 2020. évi könyvelése során a 2019. évi záró főkönyvi kivonat adatai alapján számolt korrigált záró pénzeszköz értékének és a 2019. évi éves költségvetési beszámolóban a Maradványkimutatás űrlap C) Összes maradvány sorában kimutatott összegben mutatkozó különbözetet korrekcióként kötelező lekönyvelni. Az új államháztartási számvitel 2014. évi bevezetése óta halmozódó egyezőtlenségek ezzel 2020. évben rendezésre kerültek, a Médiatanács 2019. évben kimutatott 102,6 millió Ft-os maradványa a korrekcióval 23,7 millió Ft-tal csökkent. Az eltérést az Alapot megillető médiaszolgáltatási bevételekhez kapcsolódó általános forgalmi adó fizetési kötelezettség finanszírozására az Alap által megelőlegezett áfa összeg elszámolása okozta. Fentiek alapján, a Hatóság 2019. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló 2020. évi CXXXI. törvényben, a Médiatanács részére jóváhagyott maradvány összege (102,6 millió Ft) a korrekció (-23,7 millió Ft) figyelembe vételével, 78,9 millió Ft összegre módosult.

BEVÉTELEK ÖSSZESEN

A bevételek mindösszesen 619,2 millió Ft értékben (98,8%) teljesültek 2020-ban.

PÉNZMARADVÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA

Az éves költségvetési beszámoló „Maradványkimutatás” űrlapja szerint, az alaptevékenység kötelezettségvállalással terhelt pénzmaradványának összege 162,9 millió Ft, ebből 78,9 millió Ft előző években keletkezett, 84,0 millió Ft pedig a 2020. évben keletkezett maradvány. Az előterjesztés azt a javaslatot teszi, hogy a tárgyévi 84,0 millió Ft összegű maradvány kerüljön a Médiatanács működési tartalékába. A teljes működési tartalék összege így 162,9 millió Ft.

A MÉDIATANÁCS KEZELÉSÉBEN LÉVŐ 2020. ÉVI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

A Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok költségvetése magában foglalja a Médiatanács nevében kiszámlázott médiaszolgáltatási díjak, frekvencia- és támogatási pályázati díjak, bírságok, kötbérek, valamint az óvadékok teljesítéseit. A bevételi előirányzatok a médiapiaci szereplőkkel történő elszámolásokat tartalmazza, azaz döntően a partnerek által befizetett különböző díjakat és befizetéseket. Ezzel szemben a kiadási előirányzatok az Alappal történő elszámolásokat, így a beérkezett díjak Alapot illető továbbutalásait tartalmazzák. Az előirányzatok elemzése az eredeti előirányzatok és azok év végi teljesülése alapján történt.

KIADÁSOK

1. MÉDIASZOLGÁLTATÁSI DÍJ

A médiaszolgáltatási díjak kiadási előirányzatának teljesítése 1 202,9 millió Ft volt, ami 76,6%-os teljesítést jelentett.

2. FREKVENCIAPÁLYÁZATI DÍJ

A frekvenciapályázati díj kiadási előirányzata 10,0 millió Ft összegben teljesült (200,0%).

3. TÁMOGATÁSI PÁLYÁZATI DÍJ

A támogatási pályázati díj kiadási előirányzatának teljesítése 1,1 millió Ft volt.

4. KÖTBÉR ÉS BÍRSÁG

A kötbér és bírság kiadási előirányzat 30,3 millió Ft-tal teljesült.

5. ÓVADÉK

Az óvadék kiadási előirányzata 14,0 millió Ft volt 2020-ban.

KIADÁSOK ÖSSZESEN

A Médiatanács kezelésében lévő kiadási előirányzatok teljesítése 2020-ban összességében 1 258,3 millió Ft volt. A fenti előirányzatok alul-, vagy túlteljesítéseinek okai a bevételi oldalon kerülnek bemutatásra.

BEVÉTELEK

1. MÉDIASZOLGÁLTATÁSI DÍJ

A Médiatanács által kiszámlázott, véglegesen az Alapot illető médiaszolgáltatási díjbevétel 2020-ban 1 203,2 millió Ft összegben teljesült, amely az eredeti előirányzat 76,6%-a. A jelentős elmaradás magyarázata, hogy a Kormány a koronavírus gazdasági hatásait ellensúlyozandó, a veszélyhelyzet során az elektronikus azonosítási feltételekkel, a végrehajtással és a médiaszolgáltatási díjjal kapcsolatos egyes jogszabályok eltérő alkalmazásáról szóló 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendeletben mentesítette a médiaszolgáltatókat a 2020. II. negyedéves médiaszolgáltatási díj befizetése alól. Így nagyságrendileg 25,0%-os elmaradás volt prognosztizálható előzetesen ezen az előirányzaton, amely év végére realizálódott is.

2. FREKVENCIAPÁLYÁZATI DÍJ

A frekvenciapályázati díj előirányzat teljesítése 10,0 millió Ft volt, amely döntően két budapesti pályázathoz kapcsolódott (Budapest 92,9 MHz, Budapest 92,1 MHz).

3. TÁMOGATÁSI PÁLYÁZATI DÍJ

A jelentős alulteljesítés (4,0%) magyarázata, hogy az Alap támogatási területét szabályozó Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF) 2019. november 5-i módosítása értelmében, a támogatási pályázati díjak közvetlenül az Alaphoz folynak be. Az ÁPF ezen módosítása a 2020-as támogatási év alap pályázatait (REZSI, RÁDIÓÁLLANDÓ, TVÁLLANDÓ, KMUSZ) érintette, a 2019-es támogatási év pályázati díjai még a Médiatanácshoz folytak be. A pályázati eljárások a költségvetési évtől eltérően kerülnek kiírásra, a támogatások kötelezettségvállalásai és a folyósítások is folyamatosak. Ezzel magyarázható, hogy a RÁDIÓÁLLANDÓ2019 és a TVÁLLANDÓ2019 pályázati eljárások 4. fordulóinak beadási határideje 2020 januárjára esett, így a 2020 januárjában pályázók még közvetlenül a Médiatanácshoz fizették be a pályázati díjat. Ezek voltak az utolsó eljárások utolsó fordulói, amikben a Médiatanácshoz fizettek támogatási pályázati díjat, innentől minden támogatási pályázati díj az Alaphoz folyik be.

4. KÖTBÉR ÉS BÍRSÁG

A kötbér és bírság jogcímen mutatkozó jelentős mértékű túlteljesítés (610,0%) magyarázata hogy ezen jogcím, természetéből fakadóan, nehezen tervezhető. A médiaszolgáltatókat számos esetben bírságolták meg 2020-ban, jellemzően a kiskorúak káros műsorokkal szembeni védelme érdekében, burkolt reklám közzététele és a támogatási szabályok megsértése, valamint adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztása miatt. Összesen 46 médiaszolgáltató kapott bírságot 2020-ban, a többség 100 ezer Ft alatt. A Magyar RTL Televízió Zrt. összesen 9 alkalommal fizetett bírságot 2020-ban, 19,5 millió Ft értékben.

5. ÓVADÉK

Az óvadék előirányzat teljesítése 14,0 millió Ft volt, amelyet döntően a fogyasztói árindex változás miatt történt óvadék-növekmények kiszámlázása és azok befizetései magyarázzák.

BEVÉTELEK ÖSSZESEN

A 2020. évi bevételi teljesítés 1 258,3 millió Ft volt, ez az eredeti előirányzat 78,6%-a.

6. §

A MÉDIASZOLGÁLTATÁS-TÁMOGATÓ ÉS VAGYONKEZELŐ ALAP 2020. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

Az Alap 2020-as költségvetését a Hatóság költségvetésének részeként az Országgyűlés a 2019. évi XCV. törvénnyel fogadta el.

A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény 53. §-a szerint, a közszolgálati hozzájárulás 2020-ban 94 540,8 millió Ft-ra emelkedett, a törvény 51. § alapján a 2020. július 1. napját követő időszakra vonatkozó különbözet (9 762,2 millió Ft) 2020. novemberben került átutalásra az Alap pénzforgalmi számlájára. A megemelt költségvetési hozzájárulás miatt a Hatóság költségvetésének részeként az Alap költségvetése a 2020. évi XCIX. törvénnyel módosításra került.

A Médiatanács 775/2020 (IX. 1.) és 1011/2020 (XI. 11.) számú döntései értelmében, az Mttv. 134. § (2) bekezdése alapján, a Hatóság elnöke az Alap 2020. évi költségvetésében újabb átcsoportosításokat rendelt el.

Az Alap a könyveit a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően vezeti. A számviteli szabályokból és a főkönyvet alátámasztó analitikus nyilvántartásokból jelen beszámoló adatai leképezhetők. A zárszámadás adatainak megbízhatóságát az Alap könyvvizsgálója által elvégzett ellenőrzés is alátámasztotta.

A költségvetés az év közben ismertté vált adatok és tények, az előre nem kalkulálható, bekövetkezett események miatt módosult. A költségvetés teljesülését nagymértékben befolyásolta a vírushelyzet és a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben meghozott központi intézkedések hatása.

KIADÁSOK

1. TOVÁBBUTALANDÓ KÖZSZOLGÁLATI HOZZÁJÁRULÁS

1.1. Médiatanács

Az Országgyűlés a Hatóság költségvetésével együtt fogadta el a Médiatanács költségvetését a 2019. évi XCV. törvénnyel. Az előirányzat az eredeti előirányzatnak megfelelően teljesült.

1.2. Médiatanács hivatali szervezete

A kiadás az eredeti előirányzatnak megfelelően teljesült.

1.3. Közszolgálati Közalapítvány

Az előirányzat az eredeti előirányzatnak megfelelően teljesült.

2. MAGYAR MÉDIA MECENATÚRA TÁMOGATÁS

Az Mttv. az Alap feladataként határozza meg a közszolgálati célú műsorszámok, támogatását. Az Mttv. 137. § (1) bekezdése alapján e támogatásokat nyilvános pályázat útján kell biztosítani. Az Alapon belül a Támogatási Iroda látja el ezt a feladatot. Az Mttv. módosításának megfelelően, a 2019-es évtől az Alap nem támogat filmalkotásokat, az eredeti előirányzat is ennek megfelelően került meghatározásra a költségvetés elfogadásakor. A korábbi évek támogatási gyakorlatában ezek a támogatások jelentős összeget tettek ki. A 2020-as évben 1 310,0 millió Ft összegben kerültek pályázati felhívások elfogadásra. Ez az összeg tovább bővült a keretemelésekkel 0,9 millió Ft értékben. A Médiatanács az előirányzatot a pénzmaradványok terhére a kötelezettségvállalással terhelt maradvánnyal, 1 133,1 millió Ft-tal, valamint a visszafizetett támogatások összegével és a befektetések hozamával, 1 759,4 millió Ft-tal emelte meg.

Az előirányzatból 1 553,2 millió Ft teljesült. A 2020-ban kiutalt támogatások összege 1 519,2 millió Ft volt, ebből a 2020-ban megkötött szerződések alapján folyósított összeg 901,8 millió Ft, a korábbi években kötött szerződések alapján utalt összeg 617,4 millió Ft volt. A kiadási sor tartalmazza a bírálati költségeket is, ezek 34,0 millió Ft-ot tesznek ki.

3. DUNA MÉDIASZOLGÁLTATÓ NONPROFIT ZRT.

A TELENOR SATELLITE AS és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. közötti perben egyezségi ajánlat érkezett, amelynek értelmében a 2015-ben képzett céltartaléknál jelentősen alacsonyabb összeggel sikerült lezárni a pert. Peres félként a költség a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t terhelte, így szükséges volt a részére folyósított támogatás egyszeri emelése. A Médiatanács 1011/2020 (XI. 11.) számú döntése értelmében, az Mttv. 134. § (2) bekezdése alapján, a Hatóság elnöke az Alap 2020. évi költségvetésében fentiek alapján 650,0 millió Ft átcsoportosítást rendelt el.

A teljesülés 1,6 millió Ft-tal magasabb lett, melynek magyarázata a 2019. IV. negyedévi 2020-ban kifizetett jogdíjak és a 2020. évi áfa fizetés miatti finanszírozás összegei, melyek 2021-ben kerülnek kompenzálásra.

4. MTVA MÉDIASZOLGÁLTATÁS-TÁMOGATÁSI ÉS VAGYONKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KIADÁSAI

Ez a kiadási sor tartalmazza a műsorgyártási, sugárzási költségeket, a dolgozók bérét, járulékait és a fenntartáshoz szükséges egyéb kiadásokat is. Az eredeti dologi kiadások előirányzatot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020. évi egységes költségvetéséről szóló 2019. évi XCV. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCIX. törvény 63 864,7 millió Ft-ra módosította. A Médiatanács 1011/2020 (XI. 11.) számú döntése értelmében, az Mttv. 134. § (2) bekezdése alapján, a Hatóság elnöke az Alap 2020. évi költségvetésében 991,5 millió Ft átcsoportosítást (csökkentést) rendelt el. Az előirányzat teljesülése ennél még 5 708,3 millió Ft-tal alacsonyabb lett. A dologi költségeknél az év közben többször módosított előirányzathoz viszonyított elmaradás a vírushelyzettel magyarázható. Több soron is költségmegtakarítás jelentkezett, a főbb megtakarítás a műsoros direkt költségeknél adódott, de a back office és HQ dologi költségek is elmaradtak a tervtől (pl. a reklámköltségeknél a kampányok csúszása, valamint a vírushelyzet miatt elmaradt kulturális események és műsorok reklámköltéseinek elmaradása miatt, a kieső reklámbevételek következtében az ügynöki jutalékok is csökkentek).

A személyi juttatások és járulékok teljesülése elmaradt az előirányzattól. Az eltérést egyrészt az év közben be nem töltött státuszok miatti bérköltség megtakarítás okozta, mivel az időszak alatti átlagos létszám alulmaradt a tervezetthez képest. A létszám jelentős alulmaradása járulék oldalon is megtakarítást eredményezett, ezenkívül pedig a szociális hozzájárulási adó és EKHO 2020. július elsejétől hatályba lépett 17,5%-ról 15,5%-ra történő mérsékléséből további járulékmegtakarítás realizálódott.

A közszolgálati hozzájárulás emelése lehetővé tette, hogy a tervezettnél és az előző évinél magasabb összegű beruházások valósuljanak meg.

5. MAGYAR RÁDIÓ MŰVÉSZETI EGYÜTTESEI NONPROFIT KFT. TÁMOGATÁSA

A Magyar Rádió Művészeti Együttesei kiadási előirányzatáról a Médiatanács 1011/2020 (XI. 11.) számú döntése értelmében, az Mttv. 134. § (2) bekezdése alapján, a Hatóság elnöke az Alap 2020. évi költségvetésében 100,0 millió Ft-ot átcsoportosított, tekintettel arra, hogy a vírushelyzet miatt év közben nem tervezett támogatásban részesült.

Az előirányzat teljesülése a 100,0 millió Ft-os csökkenéshez viszonyítva 135,0 millió Ft-tal magasabb lett, mert a Magyar Rádió Művészeti Együttesei és az Alap közötti, áfa követeléssel és a 2016–2018. évekre vonatkozó, át nem utalt támogatással kapcsolatos függőben lévő elszámolások 2020. év végén rendezésre kerültek.

6. MTVA DIGITALIZÁCIÓS MŰHELY KFT. MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSA

Az MTVA Digitalizációs Műhely Kft. támogatása 49,0 millió Ft-tal emelkedett, mivel a vírushelyzet miatt a zökkenőmentes munkavégzés és a home office széleskörű bevezetéséhez rendkívüli beszerzésekre volt szükség. A Médiatanács 1011/2020 (XI. 11.) számú döntése értelmében, az Mttv. 134. § (2) bekezdése alapján, a Hatóság elnöke az Alap 2020. évi költségvetésében az összeget átcsoportosította, a teljesülés a módosított előirányzatnak megfelelően történt.

7. KÖZSZOLGÁLATI MÉDIAAKADÉMIA ALAPÍTVÁNY

Az előirányzat az eredeti előirányzatnak megfelelően teljesült.

8. A MÉDIATANÁCSOT TERHELŐ, A MÉDIASZOLGÁLTATÓK ÁLTAL BE NEM FIZETETT ÁFA

A tárgyévben az Alap 127,6 millió Ft-ot utalt át finanszírozásként a Médiatanács részére. A térülésként visszautalt összegek a bevételek között kerülnek bemutatásra.

9. SZERZŐI JOGDÍJAK (MUST CARRY)

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 28. § (6) bekezdése alapján fizetendő ún. „must carry” díjakat az Alap köteles megfizetni. A teljesítés az előirányzatnak megfelelően valósult meg. Az Alap ezen kívül a bemutatott műsorok tekintetében számla alapján fizet az Artisjus részére szerzői jogdíjat, ezek a jogdíjak az Alap kiadásai között a 4.2. előirányzat számon szerepelnek.

10. AZ MTTV 134. § (5) BEKEZDÉSE SZERINTI BEFIZETÉSEK FELHASZNÁLÁSA

A bevételek között ismertetett okokból kapott valamennyi forrás felhasználásra került 2020-ban.

11. MTVA KAMATFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE, EGYÉB PÉNZÜGYI RÁFORDÍTÁSOK

A kamatfizetési kötelezettség a tervezettnél kevesebb hitel igénybevétel miatt alakult kedvezőbben.

12. EGYÉB CÉLTÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSA

A Médiatanács 1011/2020 (XI. 11.) számú döntése értelmében, az Mttv. 134. § (2) bekezdése alapján a Hatóság elnöke az Alap 2020. évi költségvetésében a céltámogatások bevételi előirányzata alapján a kiadási előirányzatban is 797,8 millió Ft átcsoportosítást rendelt el. A teljesülés az átcsoportosított előirányzatnál alacsonyabb lett az alábbiak szerint.

A KDS támogatás esetében a folyósított 352,5 millió Ft-ból 2020-ban 225,8 millió Ft került felhasználásra, mivel a vírushelyzet miatt elhúzódtak a beszerzések. A támogatás felhasználására 2021. március 31-ig van lehetőség.

Az archívum költözésre kapott 445,3 millió Ft támogatás 2020. december elején került folyósításra, és a támogatói okirat szerint a támogatott tevékenység időtartama a 2020. május 15. – 2021. december 31. közötti időszak. 2020-ban 13,0 millió Ft került felhasználásra.

A közmunkaprogram során 31,1 millió Ft kiadás, a válsághelyzeti támogatás és az Euranet támogatás kapcsán pedig a bevétellel egyező kiadás merült fel (15,0 millió Ft, illetve 12,3 millió Ft).

13. ÁTADOTT PÉNZESZKÖZÖK, TÁMOGATÁSOK

Az Alap a következő szervezeteknek nyújtott támogatást: szakszervezetek támogatása 15,9 millió Ft, Közszolgálat a Magyar Kultúráért Alapítvány 11,9 millió Ft.

KÖLTSÉGVETÉSEN KÍVÜLI TÉTELEK

A költségvetésen kívüli tételek az Alap 2020. január 1-én fennálló hitelállományának visszafizetését, az óvadékok és a munkáltatói kölcsönök állományváltozását tükrözi, melyet részletesen az alábbi táblázat mutat be.

adatok millió Ft-ban

(null)

	Nyitó 2020.01.01.	Növekedés	Csökkenés	Záró 2020.12.31.
Pénzeszközt növelő tételek
Támogatási alszámla	519,7	53,5	37,0	536,2
Nem országos médiaszolgáltatók óvadéka	512,3	37,5	23,1	526,7
Függő pályázati díj	7,4	16,0	13,9	9,5
Hitelek	3 097,3	0,0	3 097,3	0,0
Rulírozó hitel	300,0	0,0	300,0	0,0
Folyószámlahitel	2 797,3	0,0	2 797,3	0,0
További tételek	40,0	38,0	37,3	40,7
Egyéb óvadék	40,0	38,0	37,3	40,7
Pénzeszközt csökkentő tételek
Munkáltatói lakáskölcsön	102,0	5,0	17,1	89,9
Összhatás	3 555,0	86,5	3 154,5	487,0

KÖZSZOLGÁLATI TARTALÉK

Az Mttv. 136. § (3b) bekezdése szerint, a Médiatanács az Alap vezérigazgatójának a zárszámadási törvényjavaslat benyújtásáig előterjesztett indokolt kérelmére a közszolgálati kötelezettségek jövőbeni teljesítése, a hatékony gazdálkodás elősegítése érdekében az Alap számára a tárgyévre vonatkozóan nyújtott források fel nem használt részéből közszolgálati tartalékot képezhet. A közszolgálati tartalék kizárólag a közszolgálati feladatellátás költségeinek fedezésére használható fel.

A 2020. évben fel nem használt források összege 1 025,6 millió Ft, mely összeg kötelezettségvállalással terhelt, így az Mttv. 136. § (3a) bekezdése alapján, az Alapnak a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

A Médiatanács a 2020. évben fel nem használt források összegére közszolgálati tartalékot képzett.

BEVÉTELEK

1. KÖZSZOLGÁLATI HOZZÁJÁRULÁS

A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény 53. §-a szerint, a közszolgálati hozzájárulás 2020-ban 94 540,8 millió Ft-ra emelkedett, a törvény 51. § alapján a 2020. július 1. napját követő időszakra vonatkozó különbözet (9 762,2 millió Ft) 2020. novemberben került átutalásra az Alap pénzforgalmi számlájára. A bevétel a módosított előirányzatnak megfelelően teljesült.

2. MÉDIASZOLGÁLTATÁSI DÍJ

Az Mttv. 136. § (3) bekezdése értelmében, az Alap bevétele a médiaszolgáltatási díj. A médiaszolgáltatási díjat a Médiatanács szedi be és utalja tovább az Alap részére. A médiaszolgáltatási díj bevétel tartalmazza az országos, körzeti, helyi médiaszolgáltatók médiaszolgáltatási díját. A Kormány döntésének megfelelően a médiaszolgáltatók 2020. II. negyedévben a 132/2020. (IV. 17.) számú Korm. rendeletnek megfelelően, mentesültek a médiaszolgáltatási díj megfizetése alól. A Médiatanács 1011/2020 (XI. 11.) számú döntése értelmében, az Mttv. 134. § (2) bekezdése alapján, a Hatóság elnöke az Alap 2020. évi költségvetésében fentiek alapján 392,5 millió Ft átcsoportosítást (csökkentést) rendelt el. A teljesülés 25,4 millió Ft-tal magasabb lett.

3. PÁLYÁZATI DÍJAK (TÁMOGATÁSI, FREKVENCIA)

Az Alap pályázati díj bevétele két tételből tevődik össze, a támogatási pályázati díjból, és a jogosultsági pályázati díjból. A pályázati díj bevételek esetében a bevételként elszámolt összeg nem a pénzforgalmi teljesülés, hanem az adott évben lezárult pályázati eljárások, fordulók pályázati díjbevétele. Év végén az Alapnál maradó pályázati díjak függő tételek, amik a költségvetésen kívüli tételek között kerülnek kimutatásra.

4. MÉDIASZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉSSZEGÉSI KÖTBÉR, BÍRSÁG, ÓVADÉK

Ezen a jogcímen az Mttv. megsértése, valamint a médiaszolgáltatási szerződés megszegése miatt a Médiatanács által kirótt bírságok, kötbérek szerepelnek. Emellett az Alap bevételét képezik a médiaszolgáltatási díjak késedelmes megfizetéséből eredő késedelmi kamatok is.

5. AZ MTTV. 134. § (5) BEKEZDÉSE SZERINTI BEFIZETÉSEK

Az Mttv.-nek a Hatóság és a Médiatanács gazdálkodására vonatkozó szabályai, különösen az Mttv. 134. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával, a közfeladat ellátásának folyamatos magas szintű biztosítása érdekében a Hatóság elnöke úgy határozott, hogy 8 400 millió Ft összeget átad az Alap részére, melyet az Alap a műsorszórási költségeinek finanszírozása közérdekű célra használt fel. A teljesülés az eredeti előirányzatnak megfelelően alakult.

6. EGYÉB CÉLTÁMOGATÁSOK

Az Alap 2020-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítéséhez és fejlesztéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1461/2020. (VII. 30.) Korm. határozat alapján 445,3 millió Ft támogatást kapott a Bródy Sándor utcai ingatlanban található Hangarchívumának áthelyezése céljából, a Digitális Jólét Program keretében pedig a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítása érdekében 352,5 millió Ft céltámogatásban részesült a felmerülő személyi és dologi kiadások, valamint beruházások fedezetére. A Médiatanács 1011/2020 (XI. 11.) számú döntése értelmében, az Mttv. 134. § (2) bekezdése alapján, a Hatóság elnöke az Alap 2020. évi költségvetésében fentiek alapján 797,8 millió Ft átcsoportosítást rendelt el. A teljesülés az átcsoportosításnál 54,0 millió Ft-tal magasabb lett a következők szerint.

Az Alap részt vesz a közmunkaprogramban, e program keretében felmerült kiadásai jelentős részét támogatás formájában megkapja. Ezen a jogcímen 26,7 millió Ft folyt be az Alaphoz.

Az Alap csatlakozott az Euranet rádiós programhoz, a tárgyévben 12,3 millió Ft támogatás realizálódott ezen a címen.

Védelmi támogatás jogcímen 15,0 millió Ft-ot kapott az Alap.

7. FINANSZÍROZOTT ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ VISSZATÉRÍTÉSE

Az Mttv. 136. § (3) bekezdése alapján a médiaszolgáltatási díj az Alap bevétele, azt a Médiatanács szedi be és utalja át az Alap részére. A médiaszolgáltatási díj áfa köteles bevétel. A kiszámlázott, azonban pénzügyileg nem rendezett díjak után az áfa fizetési kötelezettség a Médiatanácsot terheli. Mivel az általa beszedett díj az Alap bevétele, így a meg nem fizetett díjak után keletkező áfa összegét az Alap finanszírozza meg a Médiatanács részére. A tárgyévben, valamint az előző években finanszírozott áfa összegéből a Médiatanács 146,1 millió Ft-ot térített meg.

8. VISSZAKÖVETELT TÁMOGATÁSOK

A visszakövetelt, vagy önkéntesen visszafizetett céltámogatásokból 62,1 millió Ft bevétel folyt be.

9. KERESKEDELMI, VAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS EGYÉB BEVÉTELEK

Az Alap az Mttv. keretein belül reklámtevékenységet, tartalomértékesítést is végez, bevétele származik a kezelésében lévő ingatlanvagyon hasznosításából és egyéb vállalkozási tevékenységből. Ezeken a jogcímeken 6 201,9 millió Ft bruttó bevételt realizált az Alap.

HITELEK

Az Alap 2017. október 31-én 15 milliárd Ft összegű hitel- és garancia keretszerződést („Klub-hitelszerződés”) kötött az OTP Bank Nyrt. – MKB Bank Nyrt. – KDB Bank Európa Zrt. bankok által alkotott konzorciummal, mely 9 milliárd Ft rulírozó bankgarancia-keretet, 3 milliárd Ft rulírozó hitelkeretet és 3 milliárd Ft folyószámlahitel keretet tartalmazott. Az Alap 2021–2025. évi középtávú üzleti terv előrejelzései alapján és az elmúlt időszak üzleti folyamatait figyelembe véve, célszerűvé vált a Klub-hitelszerződés módosítása, mely 2020. szeptember 24-én megtörtént.

A szerződésmódosításban megfogalmazott főbb változások az alábbiak:

– A Klub-hitelszerződés 2022. október 31-i lejáratának 3 évvel, 2025. október 31-ig, bankgarancia esetén 2027. október 31-ig történő meghosszabbítása.

– A 9 milliárd Ft összegű rulírozó bankgarancia keret EUR-ra történő átszerződése és 26 millió EUR-ra történő emelése. A keret igény esetén forintban is lehívható. Az elmúlt években a sportjogokkal kapcsolatosan kizárólag EUR-ban volt szükség bankgarancia lehívására, a hitelkeret eurósításával az árfolyamkockázat jelentősen csökkent.

– Többéves bankgarancia esetén a kibocsátási díj fizetése ezidáig évente történt. Mivel lehetőség van a lejárat előtt a bankgaranciákat az időközben kifizetett kötelezettségekkel csökkenteni, ezért az Alap számára kedvező módon a szerződésmódosítás után az első éves díj kifizetését követően a díjak negyedévente az aktuális, fennálló bankgarancia összege után kerülnek kifizetésre.

– A rulírozó-hitel keret EUR-ra történő átszerződése, 12 millió EUR-ra történő emelése. A keret igény esetén forintban is lehívható.

– 2019-ben az Alap fizetési kötelezettségeinek 22%-a devizában, nagyrészt EUR-ban és USD-ben keletkezett, likviditási problémák esetén ezen fizetési kötelezettségek fedezetére költséghatékonyabb EUR hitel lehívása.

– A folyószámla-hitel keret 4 milliárd Ft-ra emelése.

– A forintban megjelenő kötelezettségek teljesítése folyószámla-hitel igénybevételével olcsóbb, mint a rulírozó hitellel, ezért az Alap ennek 1/3-dal történő növelését kezdeményezte.

– Új, ún. ancillary típusú, treasury keret leszerződése, mely lehetővé teszi az Alap részére, hogy a Klubhitelben részt vevő bankokkal bilaterális treasury-keretszerződéseket kössön.

– 2020. év végére az OTP Bank Nyrt. és az MKB Bank Nyrt. bankokkal sikerült kétoldalú treasury szerződést kötni. 2020-ban 1 db határidős ügylet kötése valósult meg az OTP Bank Nyrt.-vel.

– A rendelkezési tartási jutalék és a kibocsátási díj felülvizsgálata mindhárom tétel esetében.

– A bankgarancia keret terhére, nemzetközi sportjog szerződésekhez összesen 9 516 840 EUR összegben kerültek egyedi garanciák kibocsátásra, így 2020. december 31-én 16 483 160 EUR szabad keret állt rendelkezésre.

– 2020. év során folyószámlahitel és rulírozó hitel igénybevételére nem volt szükség. A 2019-ben lehívott 300 millió forint rulírozó hitel 2020. január 30-án visszafizetésre került.

A záró pénzállomány megoszlását az alábbi táblázat mutatja be.

adatok millió Ft-ban

(null)

Záró pénzállomány 2020.12.31.	Összeg	Kötelezettség-vállalással terhelt	Kötelezettség-vállalással nem terhelt
Alap pénzforgalmi számlák*	1 105,0	1 105,0	0,0
Egyéb tételek	1 064,3	1 064,3	0,0
Költségvetésen kívüli tételek	40,7	40,7	0,0
Támogatási alszámla	761,0	1 440,1	-679,1
Céltámogatások	2 649,3	903,8	1 745,5
Költségvetésen kívüli tételek	536,2	536,3	-0,1
Visszafizetett támogatások	62,1	0,0	62,1
Alszámla hiánya	-2 486,6	0,0	-2 486,6
Összesen	1 866,0	2 545,1	-679,1

*Az Alap működési számlái

7. §

Hatályba léptető rendelkezés.

8. §

Sarkalatossági záradék.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek

2021. évi CXLIX. törvény indokolás

Megnyitottak