15/2021. (VIII. 11.) HM rendelet

1. A csapatzászló

1.1. A zászlólap

1.1.1. 120 centiméter magas és 140 centiméter széles, műszál alapú fehér szatén anyagú téglalap, mindkét oldal közepén Magyarország címerével, amelyet jobbról cserfaág, balról olajfaág övez.

1.1.2. A címer magassága a koronával együtt 57, szélessége a lombozattal együtt 58 centiméter. A címer selyem rátéttel, arany és ezüst színű hímzésekkel készül.

1.1.3. A zászlólap széleit a hosszabb oldalakon 11–11, a rövidebb oldalakon 9–9, 10 centiméter alapú, 15 centiméterre benyúló piros és zöld lángnyelvből álló pártázat övezi. A lángnyelvek minden oldalon piros színnel kezdődnek és végződnek, a zászlólap négy sarkában a lángnyelveket zöld színű körcikk választja el.

1.1.4. A zászlólapnak a rúdhoz nem illeszkedő, három szabad szélén 5 milliméteres nemzeti színű selyemzsinórból készült szegés van, két szabad csúcsán 10–10 centiméteres nemzeti színű selyembojttal.

1.1.5. A zászlólapnak a pártázaton kívül eső fehér része a rúdon egyszer körülcsavarva, ahhoz 3 egymástól egyenlő távolságra lévő sorban 25–25–25 darab egyenletesen elosztott félgömb fejű sárgaréz szöggel van rögzítve.

1.2. A zászlócsúcs

1.2.1. 21 centiméter hosszú, stilizált levél formájú homokfúvott sárgaréz, mindkét oldalán Magyarország pajzstartók nélküli, barokk formájú, öntött bronz címerével.

1.3. A zászlórúd:

1.3.1. 238 centiméter hosszú, henger alakú, skarlátszínűre lakkozott, alsó harmadánál szétcsavarható rúd. A szétcsavarás helyénél sárgaréz gyűrűk, alsó végén sárgaréz kupak zárja le.

1.4. A csapatzászló grafikai megjelenítése

1. A zászlószalagok

1.1. A Köztársasági Elnök szalagja:

1.1.1. 17 centiméter széles szatén szalag, közepén 20–25 centiméteres csokorba kötve, két ága 115–115 centiméter hosszú. A szalag piros-fehér-zöld színű, első ágán arannyal hímezve: „MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE” felirattal. A második ágon arannyal hímezve az alakulat megnevezése és az adományozás évszáma található, alatta Magyarország 20 centiméter magasságú, 9,5 centiméter szélességű, rátétes kivitelű címerével.

1.2. A honvédelmi miniszter szalagja:

1.2.1. 16 centiméter széles fehér szatén szalag, közepén 20–25 centiméteres csokorba kötve, két ága 100–100 centiméter hosszúságú. A szalag szabad ágait körben piros-zöld ék alakú, selyemmel hímzett pártázat szegélyezi, alján 10 centiméteres arany színű rojt található. A szalag ágai arannyal hímzettek, első ágán „MAGYARORSZÁG”, a második ágon pedig „HONVÉDELMI MINISZTERE” felirat található, alatta a Honvédelmi Minisztérium 8 centiméter átmérőjű emblémájával.

1.3.⁹ A Honvéd Vezérkar főnökének szalagja:

1.3.1.¹⁰ 20 centiméter széles vörös szatén szalag, közepén 30 centiméteres csokorba kötve, két ága 120–120 centiméter hosszú. A szalag mindkét ágán és a szalagcsokron arany hímzéssel balról babérág fonat, jobbról tölgyfaág fonat fut körbe. Az első ágon arany hímzéssel „HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖKE” felirat helyezkedik el, alatta a Magyar Honvédség 8 centiméter átmérőjű emblémájával. A szalag alját 10 centiméteres aranyrojt zárja.

1. A hadilobogó

1.1. A hadilobogó műszál alapú fehér szaténból készül, mindkét oldalán az árboc felé eső első harmadban Magyarország – a hadilobogó méretéhez arányított nagyságú – címerével, amelynek függőleges tengelye a lobogó első egyharmadának tengelyével esik egybe, vízszintes tengelye pedig a lobogó középvonalában helyezkedik el. A hadilobogólap szélein a hímzett pártázat ékeinek száma a hadilobogólap méretéhez arányított, befelé mutató piros-zöld színű. A sarkokban lévő felezett ékek színe zöld.

1.2. A hadilobogó méretei:

1.2.1. nagyhajók részére 80 X 100 centiméter,

1.2.2. kishajók részére 60 X 80 centiméter,

1.2.3. parancsnoki motorosok részére 31 X 40 centiméter.

1.3. A hadilobogó grafikai megjelenítése

2. Az árbocszalag

2.1. Az árbocszalag 21 X 200 centiméteres képzeletbeli téglalapban elhelyezhető egyenlő háromszög alakú, vászon anyagú nemzeti színű szalag.

2.2. Az árbocszalag grafikai megjelenítése

3. A miniszteri lengő

3.1. A miniszteri lengő 60 X 80 centiméteres képzeletbeli téglalapban elhelyezhető, nemzeti színű, a felvonó zsinórral ellentétes oldalon fecskefarokban végződő zászló, szélein nemzeti színű zsinórral szegélyezve.

3.2. A miniszteri lengő grafikai megjelenítése

4. A rangidős parancsnoki lengő

4.1. A rangidős parancsnoki lengő 60 X 80 centiméteres képzeletbeli téglalapon elhelyezhető, háromszög alakú, műszállal erősített fehér selyem anyagból készül, mindkét oldalán Magyarország hímzett címerével. A lengő felvonózsinór felőli vége 60 centiméter széles, és a háromszög csúcsa a 80 centiméter hosszú téglalap vízszintes középvonalának és a rövidebb, képzeletbeli oldalvonalának metszéspontjában van. A háromszög két befogója mentén 11–11, a rövidebb oldalon 7–7 egész, a három sarokban pedig 1–1 felezett, befelé mutató, ék alakú hímzett pártázat helyezkedik el. Az egész ékek piros, és zöld a felezett ékek zöld színűek.

4.2. A rangidős parancsnoki lengőgrafikai megjelenítése

1. Honfoglaláskori zászló

1.1. A korban a fejedelmi szín mind a pusztai népeknél, mind a nyugati keresztény civilizációkban a vörös volt, és a vonatkozó jelképeket mindig a zászló csúcsán használták. A zászló csúcsán a vezető törzs (Árpád) szent állata, a turul figurája található. A mitikus madár alakját a rekonstrukció a híres rakamazi korong után ábrázolja. Befoglaló mérete: 105 × 230 cm.

2. I. (Szent) István király zászlaja

2.1. A történelmi zászlósorban rekonstruált zászló egy, a X–XI. században általános királyi zászlótípust mutat, a fejedelmi vörös szín használatával és latin kereszttel a zászlócsúcson. A zászló igen nagy méretű, ez jellemző a fejedelmi zászlókra az egész középkorban. Befoglaló mérete: 105 × 230 cm.

3. Az Árpád-házi királyi zászló

3.1. A kettős kereszt gótikus ívű talapzaton áll. A zászló formája úgynevezett banner típus. Ez az ábrázolás a Képes Krónikában maradt fenn, a zászló ennek alapján készült rekonstrukció. Mérete: a zászlólap 80 × 45 cm, felül 105 cm hosszan csíkba szabott.

4. Az Árpád-házi családi zászló

4.1. Az Árpád-házi királyok kettős keresztes címere (és zászlaja), illetve sávozott családi címere és zászlaja párhuzamosan létezett a XVI. század végig. A vegyesházi királyok minden esetben a családi, tehát a sávozott zászlót, illetve címerrészt használtak, ezzel jelezték rokonságukat az Árpádokkal. Mérete: a zászlólap 80 × 75 cm, felül 70 cm hosszan csíkba szabott.

5. Az Anjouk királyi zászlaja

5.1. Ez egy jellegzetes, középkori banner típusú zászló. Ezen a zászlón jelenik meg először, hogy vegyesházi uralkodók saját színeiket (címerüket) egyesítik az Árpád-házi királyok családi színeivel, jelen esetben a liliomos Anjou-címerrel. A zászlórúd felöli, részen jelenik meg az Anjouk felségjele, a külsőn az árpádsávos rész helyezkedik el. Mérete: a zászlólap 80 × 70 cm, felül 100 cm hosszan csíkba szabott.

6. Hunyadi János kormányzó zászlaja

6.1. A zászló elméleti rekonstrukció, Hunyadi János 1453-as címere alapján készült, ahol is a családi hollós címert V. László (1453–1457) adományaként a bátorságot jelképező vörös oroszlánnal egészítették ki. Mérete: 120 × 120 cm.

7. I. Mátyás fekete seregének zászlaja

7.1. A fekete sereg zászlaján az Árpád-házi családi sávokat, valamint a cseh királyság oroszlános címerét egyesítették egy negyedelt pajzsban, középen a család hollós címerével. A fecskefarkú zászló a Philostratus Krónikában fennmaradt miniatúra alapján készült. A sávok és az oroszlán eredetileg ezüstszínűek voltak, a miniatúrán azonban az ezüst oxidálódás miatt elfeketedett. A rekonstrukció a hagyományos színezést őrzi. Mérete: 80 × 150 cm.

8. Szigetvári Zrínyi Miklós főkapitányi zászlaja

8.1. Zrínyi Miklós hadvezér olyan zászló alatt halt meg, amelynek egyik oldalán a császár, másikon az ország címere volt. A rekonstrukció a kor fecskefarkú zászlótípusát idézi, rajta a császári címerrel, előlapján a korabeli magyar királyság címerével. A zöld a kor kedvelt, leginkább a huszárság zászlóira emlékeztető szín. Befoglaló mérete: 85 × 190 cm.

9. Nyitra vármegyei nemesi felkelők zászlaja a török időkből

9.1. A XVI–XVII. század jól ismert, fecskefarkú formájú zászlaja, zászlólapján a korra jellemző lángnyelves díszítőmotívumokkal, ami Európában Krisztus vércseppjeit szimbolizálja. A zászló alapszíne a vörös. A hátoldalán keresztre feszített Krisztus-ábrázolás látható, „E jelben győzni fogunk” felirattal és az 1660-as évszámmal. A zászló előlapján Nyitra vármegye címere látható. A zászló rekonstrukciója kortárs rajz alapján készült. Befoglaló mérete: 75 × 125 cm.

10. Bocskai hajdúinak hadnagyi standardja

10.1. A zászló egy XIX. századi másolat alapján készült, ahol a hajdúkat jelképező oroszlán a császári erőket jelképező sast tépázza. Formája régies, valójában egy standard forma, amely rangjelző zászlóként szerepel a XVII. században. Mérete: a zászlólap 50 × 70 cm, felül 30 cm hosszan csíkba szabott.

11. Bethlen Gábor fejedelem zászlaja

11.1. Az erdélyi fejedelem (1613–1629) és I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621) zászlajában a barokkos címerpajzsban az iktári Bethlen-család nyíllal átlőtt nyakú hattyúkat ábrázoló címerét az erdélyi nemzeteket szimbolizáló ábrázolások övezik. A címer felett a hercegi korona látható. A zászló lapján lángnyelvdíszítés, arany színű szegélyén felirat olvasható.

12. Thököly Imre fejedelem zászlaja

12.1. A zászló egy XVII. századi erdélyi zászlónak a rekonstruált változata. Vörös-kék színe a Thököly-család címerszíneit idézi, egyik oldalán Thököly Imre grófi címere látható, amelyet atyja I. Lipóttól kapott, ezért kétfejű sas látható a szívpajzsában, hátoldalán pedig a magyar királyság lombkoronával ékesített címere van. Befoglaló mérete: 100 × 190 cm.

13. Gyalogsági zászló székely jelképekkel a XVII. század elejéről

13.1. A gyalogsági zászló három egyenlő szélességű, kék-fehér-kék vízszintes sávból áll. A fehér sávon székely jelképek (két nyolcágú arany csillag, arany félhold), valamint egy arany András-kereszt látható. A zászló rekonstrukciója korabeli ábrázolás után készült, amely egy, a XVII. század elején íródott, s a Drezdai Királyi Könyvtárban őrzött zászlókódexben maradt fenn.

14. II. Rákóczi Ferenc fejedelem zászlaja

14.1. A kortárs szóhasználatban „magyar módra vágott”, azaz vörös-fehér sávozott zászlón a fejedelem jelmondata olvasható: „Iustam causam deus non derelinqvet” (Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten). A zászló másik oldalán a fejedelem nevének rövidítése látható. A zászló a Nemzeti Múzeumban őrzött eredeti másolata. Mérete: 125 × 100 cm.

15. II. Rákóczi Ferenc lovasságának zászlaja

15.1. A zászló a Pozsonyban található eredetinek a másolata. A fecskefarkú zászló előlapján a magyar királyság lombkoronás címere és a „Pro Libertate” felirat, hátlapján Rákóczi fejedelmi címere és a kibocsátás éve látható. A zászlólap a XVIII. század lovassági zászlóira jellemzően zöld, rajta a klasszikus lángnyelvdíszítés tulipánmotívummá torzult. Befoglaló mérete: 95 × 120 cm.

16. A Baranyay huszárezred XVIII. századi zászlaja

16.1. A Baranyay huszárezrednek még az első zászlórendszeresítés, 1743 előtt adományozott ezredzászlajának másolata: a zászlót a címer és Szűz Mária alakja díszíti. A jellegzetes huszárzászló előlapján a kétfejű sas mellén a magyar királyi címer látható, hátlapján Madonna-ábrázolás. Befoglaló mérete: 70 × 90 cm.

17. A jászkun huszárok zászlaja az 1770-es évekből

17.1. Mária Terézia alatt is állítottak fel új huszárezredeket, ezek egyikeként 1756-ban a Jászkun huszárezredet, amely 1775-ig létezett, 1765-től Török huszárezred néven. A zászló egyik oldala kék, másik vörös színű, mindkét oldalán Mária Terézia és fia, József társuralkodó egyesített névjele látható, fölöttük az osztrák főhercegi koronával. Befoglaló mérete: 55 × 80 cm.

18. Pest vármegyei nemesi felkelők zászlaja a napóleoni háborúk idejéből

18.1. A nemesi felkelésre jellemzően régies stílusú zászló, amelynek egyik oldalán Magyarország patrónája, Szűz Mária ábrázolása látható, a másikon pedig Pest vármegye címere. A zászló korabeli szokásnak megfelelően festett, csúcsdíszén kétfejű császári sas található. Befoglaló mérete: 100 × 135 cm.

19. 1848-as lovassági csapatzászló

19.1. A kezdetben nem egyforma 1848-as csapatzászlókat 1849-ben a minisztérium igyekezett egységesíteni. A zászló alapszíne fehér, a szélén farkasfogas pártázat fut, felirat nincs rajta. Az egyik oldalon Magyarország koszorúba foglalt címere, felette koszorún átdugott kard, a másik oldalon a Magyarok Védőasszonya ábrázolás látható. Ezt a változatot a Habsburg-ház trónfosztása után kezdték használni. Mérete: 85 × 95 cm.

20. 1869M magyar királyi honvéd zászlóaljzászló

20.1. A kiegyezés után zászlóaljakban szerveződő Magyar Királyi Honvédség 1869M típusú zászlója nagy méretű előlapján a Magyar Szent Korona országainak középcímere látható, amelyet lebegő angyalok tartanak és felette a korona szintén lebeg, de hátlapján nem a magyar katonai hagyomány Szűz Máriája, hanem I. Ferenc József névjele szerepel. Ezeket a csapatzászlókat használták az első világháború idején, a frontvonalból 1915-ben vonták ki őket. Mérete: 130 × 155 cm.

21. 1938M magyar királyi honvéd lovassági zászló

21.1. Az 1938 legvégén kibocsátott zászlórendelet 1939 januárjától rendszeresítette az új csapatzászlókat „mint a haza, a hazaszeretet és a hűség szent jelképeit”. A honvéd lovassági zászló hátlapján a magyar középcímer található, amely ebben az esetben igénycímer, amely a Trianon előtti országot és a határok visszaállításának óhaját jelképezte. Mérete: 80 × 80 cm.

22. 1949M honvéd gyalogsági zászló

22.1. A második világháború utáni időszak első rendszeresített honvéd zászlaja, amely a XVIII. századi huszárzászlók és az 1849-es trónfosztás utáni zászlók hagyományait egyesíti. Mindkét oldalán látható címer az úgynevezett Kossuth-címer, azaz egy korona nélküli kiscímer. 1949 márciusában rendszeresítették, augusztus 20-án azonban bejelentették az új, az utókor által Rákosi-címernek nevezett jelkép használatát, és a fenti csapatzászlócímer részét 1949 szeptemberétől az új címerrel takarták ki. Mérete: 120 × 140 cm.

23. Az 1956-os lyukas közepű zászló

23.1. 1956 októberében a forradalom száműzte a Rákosi-címert a magyar állam jelképei közül. Helyette a Kossuth-címer visszaállítása történt meg, amelyet már az egyetemisták 16 pontos követelése is tartalmazott, s amely akkor a nemzeti szuverenitás jelképe volt, akárcsak a szovjet csapatok kivonása. A nemzeti zászlóból a forradalmárok egyszerűen kivágták a gyűlölt címert. Az így keletkezett lyukas zászló a forradalom első napján, valószínűleg a Bem téren jelent meg először, majd végigkísérte a harcokat. Mérete: 90 × 145 cm.

24. 1990M csapatzászló

24.1. A rendszerváltás után a honvédség visszatért a régi jelképekhez. A zászló az 1949-es csapatzászló alapján készült, amely egyesítette az 1743-as és az 1848-as csapatzászló elemeit. Címerrésze a hatályos címernek a klasszikus 1848-as pajzstartókkal, azaz a tölgy- és babérkoszorúval való kiegészítése. Mérete: 120 × 140 cm.

1. A zászló adományozásához a társasági, műveleti vagy kiképzési egyenruhában – a tisztek és altisztek lehetőség szerint karddal felszerelve – kivonult (al)egység az ünnepség megtartására kijelölt helyszín vagy erre az alkalomra felállított sátor elé áll. A helyszín, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat közreműködése esetén, lehet templom vagy kápolnasátor is.

2. A helyszín elé díszőrséget kell állítani. A zászlót, amelynek kelméje még csak néhány szeggel van a zászlórúdra erősítve és köré csavarva, egy altiszt (vagy az adományozó képviselője) tartja, akitől azt a zászlóvivők, valamint az őket kísérő díszszakasz csöndben átveszi, és a felsorakozott (al)egység arcvonala elé viszi.

3. A díszszakasz belép az (al)egység alakzatába. Ez után sor kerül a Himnusz eléneklésére.

4. Ha a HM Tábor Lelkészi Szolgálat közreműködésével történik az adományozás, akkor a zászló megáldása következik, amelynek során a zászlótartó fél térdre ereszkedve tartja a zászlót, a karddal felszereltek annak jeléül, hogy a zászló oltalmára és védelmére készek, kardot rántanak, a többiek pedig tiszteletadást teljesítenek. Az egyházi áldás(ok) befejezése után a tisztelgésből visszakozást kell vezényelni, a karddal felszereltek kardot rejtenek.

5. A zászlókíséret, továbbá valamennyi tiszt, századonként (vagy szakaszonként) minden altiszti és legénységi rendfokozatból egy-egy, illetve egy rendfokozat nélküli katona kivonul, és a kint, az arcvonal előtt álló asztalhoz megy, amelyre a zászló szögelésének megerősítésére szükséges eszközök (zászlószögek, kalapács) ki vannak készítve. A zászlótartó a zászlót az asztalra fekteti.

6. Ha a HM Tábori Lelkészi Szolgálat közreműködésével történik az adományozás, akkor először a lelkész(ek) 3-3 szeget ver(nek) a zászlórúdba. Ezt követően az (al)egység parancsnoka egyet a Szent Korona, egyet a Honvédség főparancsnoka és egyet az (al)egység nevében, utána pedig a jelen lévő meghívott vendégek, a tisztek rendfokozat és rangidő sorrendjében, végül pedig a 6. pontban foglalt, kiválasztott altisztek és a legénység alegységeik, illetve rendfokozat és rangidő sorrendjében egyet-egyet. Eközben megfelelő katonazene szól. A szegek beverése után a tisztek, altisztek és a legénység az alakzatba térnek vissza.

7. A zászlókíséret ezt követően az (al)egység arcvonala elé, középre viszi a zászlót, ahol az (al)egység parancsnoka azt meglengeti, miközben a felsorakozott állomány tiszteletadást teljesít. Ezt követően a parancsnok visszaadja a zászlót a zászlókíséretnek, és rövid beszédet mond, amelyben felszólítja a jelenlévőket, hogy a zászlót mint a dicsőség jelképét, becsüljék és gondosan őrizzék meg, szükség esetén pedig a végsőkig védelmezzék, és semmi szín alatt el ne hagyják.

8. Ha sor kerül zászlószalag(ok) felkötésére, az ezt követően történhet meg.

9. A zászló ezt követően az MH Alaki Szabályzatában meghatározott helyére lép, majd pedig az ünnepség a szokásos módon, Szózattal és esetleges díszmenettel zárul.