15/2021. (IV. 23.) HM utasítás

1. § (1)¹ Az utasítás hatálya a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezetre (a továbbiakban: honvédelmi szervezet) terjed ki.

(2) Az utasítás szabályait alkalmazni kell a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézményre is.

(3) Az utasítás szabályait

(4) Az utasítás alkalmazásában a felszámítási alap összege 38 650 forint.

(5) Az utasítás szabályai nem alkalmazhatóak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:88. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társasággal, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóval kötendő szerződésekre.

2. § (1)² A Ptk. 6:272. §-a szerinti megbízási szerződésen és a Ptk. 6:238. §-a szerinti vállalkozási szerződésen (a továbbiakban együtt: megbízási szerződés) alapuló jogviszony (a továbbiakban: megbízási jogviszony) – jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérő rendelkezése hiányában – csak olyan feladat elvégzésére létesíthető, amely ellátására nincs rendszeresítve szervezetszerű beosztás, munkakör vagy álláshely. Ez alól a 4. § (3) bekezdése szerinti összesített előterjesztés jóváhagyásakor a miniszter, más esetekben pedig a Hvt. 3. § 15. pontja szerinti honvédségi szervezet (a továbbiakban: honvédségi szervezet) esetén az elöljáró parancsnok, az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti egyéb szervezet esetén az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló személy, ennek hiányában a munkáltatói jogkört gyakorló vezető adhat felmentést akkor, ha az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet alaprendeltetési feladatainak zavartalan működése más módon nem biztosítható.

(2)³ Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet állományába nem tartozó személyeknek delegáció hivatalos tagjaként történő kiutazására megbízási jogviszony létesítésével kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően

(4) Nem létesíthető megbízási jogviszony – a 7. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – olyan szolgálati viszonnyal, honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) kapcsolatos kötelezettség körébe tartozó, munkaköri leírásban vagy beosztási okiratban meghatározott feladat elvégzésére, amely

3. § Megbízási szerződés kizárólag olyan feladat elvégzésére köthető, amelynek jellege, tartalma és formája – különösen a feladat elvégzésének helyére, idejére, a megbízó vagy megrendelő (a továbbiakban együtt: megbízó) utasításainak jellegére vonatkozó kikötésekre figyelemmel – nem képezi a 2. § (4) bekezdésében meghatározott jogviszonyok jellemző elemeit.

4. § (1) Az elemi költségvetés összeállítása során, annak részeként, a megbízási jogviszony létesítésére vonatkozó igényeket az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet a tárgyévi, az intézményi, központi és fejezeti kezelésű előirányzatok költségjavaslata elkészítésének és jóváhagyásának rendjét szabályozó, a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) által meghatározott eljárásrend szerinti módon és határidőre küldi meg a HM pénzügyi feladatokat ellátó központi szervezete (a továbbiakban: központi pénzügyi szerv) részére.

(2) A honvédségi szervezet az (1) bekezdés szerinti igény megküldését a szolgálati elöljáró útján hajtja végre, amelynek során a szolgálati elöljáró az igények indokoltságát szakmai és jogszerűségi szempontok szerint felülvizsgálja, és annak eredményéről a központi pénzügyi szervet írásban tájékoztatja. Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti egyéb szervezet által megküldött igények indokoltságát szakmai és jogszerűségi szempontok szerint a központi pénzügyi szerv vizsgálja felül.

(3) A központi pénzügyi szerv a megbízási jogviszony létesítésére vonatkozó igényeket – az elemi költségvetés részeként – összesített formában a miniszter részére jóváhagyásra felterjeszti.

(4) Az elemi költségvetés jóváhagyását követően megbízási jogviszony az 5. § szerint létesíthető.

(5) A költségvetési év során az új megbízási jogviszony létesítéséhez szükséges pótelőirányzat-igényt a honvédségi szervezet szolgálati úton, az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti egyéb szervezet pedig közvetlenül küldi meg a központi pénzügyi szerv részére. A pótigények (2) bekezdés szerinti megfelelősége esetén a szükséges pótelőirányzatot a központi pénzügyi szerv vezetője – a költségvetési előirányzatok átcsoportosításának és módosításának rendjét szabályozó HM utasításban meghatározottak szerint – saját hatáskörben rendezi.

5. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet képviseletében megbízási jogviszony létesítésére a szervezet költségvetési előirányzattal rendelkező, kötelezettségvállalásra jogosult vezetője (a továbbiakban: vezető) jogosult.

(2) A megbízási jogviszonyt létesítő szervezet pénzügyi ellenjegyzésre jogosult vezetője a megbízási szerződés tervezetét a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően jogi véleményezés céljából megküldi a szervezet jogi és igazgatási szervezeti egysége, a HM esetében jogi ellenőrzés és záradékolás céljából a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt szervezeti egység részére.

(3) A pénzügyi ellenjegyzést az arra jogosult a megbízási szerződés tervezete valamennyi példányának – a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésének rendjéről szóló HM utasítás szerinti – záradékolásával hajtja végre.

(4) Ha a tervezett megbízási szerződés nem vagy nem a jóváhagyott előirányzat teljes felhasználásával kerül megkötésre, a vezető – a feladatok és a rendelkezésre álló szabad előirányzat függvényében, a tervezettől eltérően – év közben az utasításban szabályozott más tevékenység ellátására is köthet megbízási szerződést.

6. § Megbízási jogviszony létesítésekor alkalmazni kell a megbízási jogviszonnyal érintett személyeknek (a továbbiakban: megbízott) és a személyi állomány állományviszonyának megfelelő összeférhetetlenségi szabályokat.

7. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezetnél az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti másik szervezet személyi állományába tartozó személy megbízási jogviszonyban kizárólag akkor foglalkoztatható, ha

(2)⁶ Magyar állampolgársággal nem rendelkező személlyel megbízási jogviszony – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ), valamint a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK) és az alárendeltségébe tartozó szervezet kivételével – csak a HM KÁT engedélyével létesíthető.

(3) A KNBSZ esetében magyar állampolgársággal nem rendelkező személy megbízási jogviszony keretében történő alkalmazásáról a főigazgató saját hatáskörben hoz döntést.

(4)⁷ A HVK és az alárendeltségébe tartozó szervezet esetében magyar állampolgársággal nem rendelkező személy megbízási jogviszony keretében történő alkalmazásáról a HVK főnöke saját hatáskörben hoz döntést.

8. § (1) A vezető az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet személyi állományába nem tartozó személlyel megbízási jogviszonyt – a 2. § (1) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevétele mellett – csak akkor létesíthet, ha a feladat

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés a) pontja szerinti korlátozást

9. § (1) A megbízási szerződést írásban kell megkötni. A megbízási szerződésnek tartalmaznia kell a szerződő felek nyilatkozatát arról, hogy a szerződés megkötését, valamint a megbízási vagy vállalkozói díj (a továbbiakban együtt: megbízási díj) folyósítását kizáró feltétel nem áll fenn részükről.

(2) A megbízott előzetes tájékozódáshoz való jogának érvényesülése érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 16. § (1) és (2) bekezdése által meghatározott információkat az adatkezelő által végzett adatkezelési művelet megkezdését megelőzően vagy legkésőbb az első adatkezelési művelet megkezdését követően haladéktalanul a megbízott rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A megbízási szerződéssel kapcsolatos adatkezelési műveletek megkezdése előtt a megbízási jogviszonyt létesíteni szándékozó szervezet köteles kikérni a szervezet adatvédelmi tisztviselőjének véleményét.

(4) A megbízási jogviszonyt létesíteni szándékozó szervezet tájékoztatja a megbízottat, hogy

(5) A megbízási szerződés foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó utalásokat, jellemző elemeket – így különösen munkaidőre vonatkozó utalást – nem tartalmazhat.

10. § A megbízási díjak összegének megállapítása a vezető hatáskörébe tartozik.

11. § (1) A megbízási jogviszony keretében végzett tevékenységek díjazását – ideértve a 13. és 14. §-ban, valamint a 16–18. §-ban meghatározott alsó és felső határ közötti, továbbá felső határig terjedő díjazások konkrét mértékeit – a vezető az összes körülmény – így különösen a feladat bonyolultsága és sürgőssége, a végzett munka színvonala – mérlegelése alapján a (2) bekezdésben foglaltak szerint, a feladatra jellemző illetmények, illetve munkabérek, a piaci viszonyok és a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat összege figyelembevételével, saját hatáskörben állapítja meg.

(2) Ha az adott feladatra, tevékenységre sem jogszabályban, sem közjogi szervezetszabályozó eszközben nincs érvényes díjtétel meghatározva, a megbízási díjat úgy kell megállapítani, hogy figyelembe kell venni a feladat jellege által megkívánt elvárások – így különösen az iskolai végzettség, a szakképzettség, a szakmai tapasztalat, az idegennyelv-ismeret – alapján a személyi állomány elvárt kritériumokkal rendelkező tagja teljes szolgálatteljesítési vagy munkaidőben történő foglalkoztatása esetén az egy munkanapra járó bruttó illetmény, illetve munkabér összegét, továbbá a feladat végrehajtásához szükséges időtartamot.

(3) A megbízott tevékenységével kapcsolatban felmerülő költségeknek a megtérítéséről – a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat terhére – a megbízási szerződésben lehet megállapodni.

12. § Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezetnél a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotások – így különösen a nevelés, oktatás, kiképzés, közművelődés céljait szolgáló tankönyvek, jegyzetek, számítógépes programok, alkalmazott grafikai művek – felhasználásáért vagy a mű felhasználására adott engedély ellentételezéseként a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 16. § (4) bekezdése alapján a szerző részére díjazást kell megállapítani.

13. § (1) Az Szjt. 1. § (4)–(7) bekezdése szerinti szerzői jogi védelem alá nem tartozó munka díjának megállapítása során a kiadvány terjedelmét a leütésszám („n”) alapján kell megállapítani, és egy szerzői ív alatt 40 000 leütésszámot („n”) kell érteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerzői ívenként megállapítható összeg felső határa

(3)⁹ A KNBSZ esetében a szerzői jogi védelem alá nem tartozó munkáért fizetendő díj esetén a felszámítási alap összegét meghaladó kifizetések megállapításáról a KNBSZ főigazgatója a KNBSZ költségvetése terhére saját hatáskörben dönt.

14. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet által szervezett és lebonyolított közművelődési, ismeretterjesztő, oktatási és kiképzési rendezvények, programok, konferenciák előadói részére a vezető – a 10. és 11. §-ban foglaltakra figyelemmel – legfeljebb a felszámítási alap összegét meg nem haladó óránkénti előadói tiszteletdíjat állapít meg, ha az előadás eseti jellegű, továbbá új vagy nem közismert ismeretanyagot tartalmaz.

(2) A KNBSZ esetében a felszámítási alap összegét meghaladó óránkénti előadói tiszteletdíj kifizetésének megállapításáról a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben dönt.

(3) Az előadónak a rendszeresen ismétlődő előadásokkal vagy a nem új vagy közismert anyagot tartalmazó előadással összefüggésben megbízási díjként legfeljebb a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. melléklete szerinti – a Gyakornok vagy a Pedagógus I. fokozathoz tartozó – garantált illetménynek az előadás időtartama és a teljes havi munkaidő figyelembevételével számított arányos részét kell megállapítani. Az illetmény számításának alapjául szolgáló fokozatokba beszámítandó idő alatt e bekezdés alkalmazásában a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 83. §-a szerint figyelembe vehető időt kell érteni.

(4) Ha az előadó az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet személyi állományába tartozik, részére tiszteletdíj az (1)–(3) bekezdés alapján csak akkor állapítható meg, ha az előadás megtartása nem szolgálati, munkaköri vagy álláshelyhez meghatározott kötelezettsége.

15. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet alaptevékenysége szerinti szolgálati feladatok teljesítése során felmerülő fordítói és tolmácsolási feladatokat – különös tekintettel a személyi állomány tagjának folyósított STANAG 6001 pótlékra vagy idegennyelv-tudási pótlékra – elsősorban az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet személyi állományának tagjával kell elvégeztetni.

(2)¹⁰ Ha az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet személyi állományában a fordítás, tolmácsolás végrehajtására alkalmas személy nem áll rendelkezésre, vagy rendelkezésre áll, de vele a feladat a 2. §-ban foglaltakra is figyelemmel a foglalkoztatási jogviszonyból eredő teljesítési kötelezettség keretében nem végeztethető el, – a KNBSZ kivételével – a vezető köteles a fordítási és a tolmácsolási igényt – a feladat teljesítésének helye, ideje, a tolmácsolás szintje és témája megjelölése mellett – írásban a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) rendezvényszervezési feladatokat ellátó szervezetének bejelenteni, amely intézkedik a szakterület nyelvében járatos tolmács vagy fordító biztosítására.

(3) Ha az MH rendezvényszervezési feladatokat ellátó szervezete a felmerülő fordítási, tolmácsolási feladatot nem tudja végrehajtani, a vezető az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló vagy másik ilyen szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személlyel megbízási szerződést köt, és részére a 16. és 17. § szerinti fordítói, illetve a 18. § szerinti tolmácsolási díjat állapít meg.

16. § (1) Fordítási feladatok ellátásáért a vezető alapdíjat és a 17. §-ban meghatározott esetekben pótdíjat állapít meg.

(2) A vezető fordítói alapdíjként oldalanként

17. § (1) A vezető a 16. § szerinti alapdíjon felül – annak legfeljebb 200%-áig terjedő – pótdíjat állapít meg, ha a fordítás körülményei, így különösen a nem latin betűs szöveg, a fordítás sürgőssége, a Magyarországon ritkán használt idegen nyelv, a fordítás minőségével, pontosságával szemben támasztott különösen magas követelmények a fordítást megnehezítik.

(2) A fordítással készített szövegkivonat – ideértve különösen a szinopszist és az összefoglalót – esetén a vezető a szövegkivonat terjedelme alapján a 16. § szerinti alapdíjat és az (1) bekezdés szerinti pótdíjat állapítja meg, amely nem lehet kevesebb, mint a teljes szövegterjedelemre számított fordítási díj 10%-a.

(3) Ha a megbízási szerződés a díjazás mértékét oldal/Ft-ban határozza meg, akkor egy oldal alatt 32 soros, soronkénti 60 leütést (1920 „n”) tartalmazó szöveget kell érteni, amelyet a megbízási szerződésben fel kell tüntetni.

(4) Fordított szöveg lektorálásáért a vezető a fordítótól eltérő személy részére a fordítói alapdíj legfeljebb 50%-át állapítja meg.

(5) A KNBSZ esetében az (1), (2) és (4) bekezdés, valamint a 16. § alapján meghatározott összegen felüli díjazás megállapításáról a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben dönt.

18. § (1) A tolmácsolási feladatok ellátásáért a vezető alapdíjat és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben pótdíjat állapít meg.

(2) A tolmácsolási alapdíj mértéke óránként a felszámítási alap 8%-a.

(3) A tolmácsolási pótdíj mértéke

(4) Szinkrontolmácsolás esetén a vezető a tolmács részére pótdíjként az alapdíj 100–200%-a közötti összeget állapít meg.

(5) A KNBSZ esetében a tolmácsolás szokásos körülményeitől eltérő, így különösen az éjszaka felmerülő, sürgős vagy azonnali igénybevétellel járó feladatellátás esetén vagy bonyolult szövegű, magas szakmai követelményeket, felelősséget követelő tolmácsolási megbízás esetén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó pótdíj megállapításáról a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben dönt.

19. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet által a műveleti tervben meghatározott és kijelölt földrajzi területen vagy a felette lévő légtérben (a továbbiakban: műveleti terület) – a személyi állományba nem tartozó – fordítási, tolmácsolási és egyéb tevékenység ellátására szerződtetett személyek megbízási jogviszonyára és e tevékenységek díjazására az utasítás szabályait – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 20–23. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A műveleti területen végzett feladatok megbízási jogviszony keretében történő végzésére a 7. § (2) bekezdését, a 15. § (2) bekezdését és a 18. §-t nem kell alkalmazni.

(3) A műveleti területen végzett feladatok ellátására, ha a fordítói, tolmácsolási feladatok során megismerhető információk, adatok szükségessé teszik, csak nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett, érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személlyel köthető megbízási szerződés. A nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése szükségességének megállapítása érdekében a megbízási jogviszonyt létesítő szervezet a megbízási szerződés megkötése előtt megküldi a KNBSZ részére a megbízásra tervezett személyre és a műveleti területen ellátandó feladatokra vonatkozó információkat. Megbízási szerződés kizárólag a KNBSZ egyetértésével köthető a műveleti területen végzett feladatok ellátására.

20. § (1) A műveleti területen végzett feladatok ellátására csak olyan megbízási szerződés köthető meg, amely tartalmazza, hogy a megbízott

(2) A megbízó vagy annak képviselője a fordítástól vagy tolmácsolástól eltérő feladat megbízottal történő elvégeztetésére nem intézkedhet.

21. § (1) A műveleti területen végzendő feladatra kötött megbízási szerződésnek – a sajátos viszonyokra tekintettel az általános tartalmi elemeken túlmenően – tartalmaznia kell különösen

(2) Ha a megbízási díj az (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel a szerződésben nem magyar pénznemben kerül megállapításra, vagy a megállapított pénznemtől eltérő pénznemben kerül kifizetésre, a szerződésben rögzíteni kell annak feltételeit és az átváltási árfolyam alkalmazására vonatkozó szabályokat. Ha a megbízási díj, az annak terhére folyósított előleg vagy ezek egy része a megbízott kifejezett kérésére készpénzben kerül kifizetésre, a szerződésben rögzíteni kell a kifizetés teljesítésének helyét és időpontját.

22. § (1) A tolmácsolási díjat – a fordítási díjtól és az egyéb tevékenységek díjától elkülönítve – átalány formájában kell meghatározni, amelyet a teljesítési igazolás alapján utólag, legkésőbb a megbízási szerződés érvényességének utolsó napján – a nemzetközi szerepvállalás költségvetési előirányzata terhére – kell folyósítani.

(2) A tolmácsolási átalánydíj és a fordítási díj összegének megállapításakor súlyozottan kell figyelembe venni a teljesítés helye szerinti körülményeket, a munkaerőpiaci viszonyokat és a biztonsági kockázatot. A megbízott kérésére tartós megbízás esetén havonta – feladatteljesítés- vagy időarányos összegű – megbízási díjelőleg folyósítható. A megbízási díjat vagy az annak terhére kifizetett előleget a szerződésben meghatározott pénznemben kell folyósítani.

23. § A megbízott által ténylegesen tolmácsolással eltöltött időről, annak helyéről és színvonaláról, eredményességéről személyenkénti nyilvántartást kell vezetni, amelyet a kötelezettségvállalásra jogosult elöljáró által kijelölt személy legalább hetente aláírásával hitelesít. A nyilvántartást – amelyet a kötelezettség teljesítéséről szóló igazoláshoz kell csatolni – helyileg elkészített formában, az ügyviteli szabályoknak megfelelően kell összeállítani és kezelni, annak adatai azonban e §-ban foglaltakon túl más információkkal is kiegészíthetőek.

24. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Az utasítás hatálybalépését megelőzően kötött megbízási szerződések vonatkozásában az utasítás hatálybalépését megelőző napon hatályos, a szolgálati viszonyon, a közalkalmazotti jogviszonyon és a munkaviszonyon kívüli tevékenységek díjazásáról szóló 34/2015. (VII. 21.) HM utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.